Skip to main content

Full text of "Kecskemét város története, oklevéltárral"

See other formats


m 



»'.)(,. 



Digitized by the Internet Archive 

in 2010 with funding from 

University of Toronto 



http://www.archive.org/details/kecskemtvros03horn 



\ 



KECSKEMÉT VÁROS 

TÖRTÉNETE^ Ul 

OKLEVÉLTÁRRAL, 



ÁLTAL. 



r. . 







HARMADIK KÖTET 

a szövegben és külön harmadfélszáz darab ^levéllel. 



KECSKEMÉTEN, 

S Z f] li Z Ö TULAJ I) N A. 
Í802, 




Néked.... Köszönöm azt a helyet ^ a mellyen bölcsöm rengett, 
és a sírt, a mellyben jó szüléim., nyiigodnak, ha ma- 
gam elmúlok, megmarad ezen sorokban érted égö szerete- 
temnek béllyege. 



í 



V, 



'*-*. 



'V,- 



Db 



Katona József. 



Nyoiiialolt Kecskeméten , S;íilády Károlynál. 1862. 



ELŐSZÓ. 



E kötet húsz évi korszakot tárgyal, helyi és 
vidéki eseményeknél említve ismeretes törté- 
nelmi adatokat s idézve vagy ismertetve a 
város levéltárában létező okmányokat és jegy- 
zökönyveket. 

A hajdankor bölcsei közül, Eóma nagy 
szónoka Cicero, a történelmet „viszontagságok 
tanúja, igazság tükre, élet oktatója, emléke- 
zet éltetője" — halikarnasszi Dionysiiis pedig 
„példázatbani bölcsészet" magasztos címekkel 
jellemzettek; hazai jeles tudósunk Virág Bene- 
dek ide vonatkozólag írta nevezetes monda- 
tát: „ha nem tudod mik történtek vala, mi- 
nekelőtte születtél , gyermek vagy." — Ezen 
eszmék és Tacitus római államférfiú s törté- 
netíró azon szabálya , hogy „a történelem 
mindent elmondjon a mi igaz, és ne merjen 
mondani semmit a mi nem igaz" kalauzoltak, 
midőn e kötetet legnagyobbára hivatalos ada- 
tokbúi szerkesztettem. 

Részemről alig van még egyéb mondani 
valóm, mint okmányaim s idézeteim jellem- 
zése. E korszak ismertetéséhez a kecskeméti 
levéltár ezer meg ezer adatai közül csak e ke- 
veset mutatom be. A szövegben s oklevéltár- 
ban közlöttcm vaffv idéztem harmadfélszáz 



I 



oklevél nagy része vagy levéltári , vagy jegy- 
zőkönyvi másolat ; de olyatén másolatok ezek , 
melyek egykorúak és hivatalosak: egyet- 
lenegy sincs azok közt, mely ismeretlen kéz- 
től származott, vagy magán úton a városi 
levéltárba jutott másolat lenne , hanem egytől 
egyig hivatalos használatra lemásolt hivatalos 
iratok, vagy hivatalos rendeleteknek a város 
jegyzőkönyvébe az akkori hites jegyzők által 
szószerint beírott másolatai ; minélfogva én 
azoknak mindenesetre többet tulajdonítok , 
okom pedig van számukra legalább annyi hi- 
telt követelnem , mint valamely egykorú egyén 
saját fogalma szerint kiállított magán emlék- 
iratnak történelmi tekintetben tulajdonítani 
lehet. 

Egyébiránt ennek megbirálása jogkörö- 
mön túl esik ; engem csak ama jó szándék 
vezet: hogy Kecskemét sovány történetének 
megírása mellett, a hazai történelmi adatokat 
gyarapítsam ; mert jőnie kell és jőni fog is 
majdan egy kor, melyben Magyarország teljes 
története megírva leend, ■ — és e történetíró az 
általam gyűjtött történelmi forgácsoknak talán 
némi hasznukat veendi. 

Isten velünk — senki ellenünk ! 

Kecskemét, Október 13. 1862. 

Hornvik János s. k. 



NEGYEDIK SZAKASZ. 

Német-világ. 
1683—1703. 



Kecsleeméf v. tört. 111. köt. 



Az atyám nehéz igát vetett reátok , melyet éu nehézbe teszek : az 
atyám ostorokkal vert titeket, én pedig skorpiókkal verlek 
titeket. 

Szent Biblia Káldi ford. 
Krón. II. 10. r. 14. v. 



I. 



A. mohácsi veszedelem idétt s a török uralkodás 
kezdetén Kecskemét város földesurai a Pathó- 
csi-ak voltak '). E számos tagból álló, előkelő űri 
nemzetségnek Magyar- és Erdélyorsz^igban jelönté- 
keny birtoka volt, mindnyájan János királyt uralták, 
söt ennek halála után , a váradi békeszerződés elle- 
nére, az özvegy királynő és fia János Zsigmond 
pártján maradtak s ezért Ferdinánd király minden 
birtokaikat elkoboztatta. 1556-ban Pathócsi Bol- 
dizsár egész kecskeméti része, mely Arany- 
homok a nevezetet viselt , és a városnak épen fele 
volt. Vízkeleti György lévai várnagy és Víz- 
keleti Jakab királyi kancelláriai jegyző, testvé- 
reknek; harmadfél év múlva pedig a város másik 
fele , melyet Pathócsi Gáspár, Ferenc, Mik- 
lós és Lajos bírtak , Liszt hi János királyi 
kancelláriai titoknoknak adományoztatott ; ezért a 
Pathócsiak s érdektársaik a leleszi konvent előtt 
óvást és ellenmondást adtak be 1560-ik évben, tilta- 
kozván a királyi felség ellen, hogy Kecskemétet 



') Kecskemét földesurait a mohácsi veszedelem előtt , lásd : I. köt. 
169—177. lap. 

1* 



4 

senkinek ne adományozza, Liszthi János, Sárkándi 
Pál, Peláiyi Bálint, Paíhócsi Ferenc, Gémesi Fe- 
renc, Vízkeleti György és Jakab s Kosztovics Hor- 
A'áth György és minden mások ellen pedig azért, 
hogy Kecskemétet a királyi felségtől fel ne kérjék, 
maglikat annak birtokába ne helyezzék , be ne igtat- 
tassák, és jövedelmét szedni ne bátorkodjanak '); de 
mind hiában, ok továbbra kecskeméti földesurak 
lenni megszűntek. 

V í z k e 1 e t i Jakab az általuk közösen nyert fél 
Kecskemétet György testvére tudta és híre nélkül 
eladta Szarkándi vagy helyesebben Sárkándi 
Pál egri kapitánynak, s ezért 155í)-ben öt Víz ke- 
le ti György perbe fogja; de valószínűleg sikerte- 
lenül : mert Sárkándi Pál és örökösi továbbra is 
birtokban maradnak , V í z k e 1 e t i e k pedig többé 
földesuraink közt nem szerepelnek. '^) 

Ekkor tehát Kecskemétnek felét bírta Liszthi 
János, másik felét S á r k á n d i P á 1 ; ezt és örökö- 
seit később itt is találjuk, de Liszthi János bir- 
tokát igen kevés ideig élvezhette, mivel adományoz- 
tatása után kilenc év múlva, 1565-ik évben, már 
helyette négy űj földesurat ismerünk, iigymint Peté- 
nyi Bálintot, Pászthói Ferencet, Balai 
Istvánt és Gémesi Ferenc egri gyalog kapi- 
tányt, kik a városnak összesen felét, egyenkint pedig 
cgy-^gy nyolcadrészét bírják, s őket és Kecskemét 
másik felének birtokosait, az időközben elhalt Sar- 
ka n d i P á 1 özvegyét Nyári Krisztinát, illető- 
leg hajadon kiskorú leányait Sárkándi Annát és 



') Lásd I. köt. Oklevéltár 13, 14, 15. 16. 17. számok alatt. 
') Ugyanott 16 19. 20. sz.sz. alatt. 



Krzsét Kaszaházi Joó Balázs királyi koronaügy- 
véd perbe fogja, azon általunk már fejtegetett véle- 
mény alapján, mintha Kecskemétet mint volt korona- 
birtokot 11. Ulászló király Pathócsiaknak jogtalanul 
adományozta volna, a bekövetkezett orszdgos zavar 
közben pedig nevezett város a perbefogottak birto- 
kába kerülvén, azt a királyi korona, illetőleg ö fel- 
sége a király, részére visszakövetelte '); azonban 
valamint L i s z t h i János kecskeméti birtokának 
az imént nevezett négy földesúr kezére mikép jutása, 
úgy a koronaügyvéd perének eredménye is, okleve- 
lek hiányában , tudva nincsen. 

Az emiitett koronaügyvéd keresetlevele 1565-ik 
évben értesít hitelesen Kecskemét ekkori földesurai- 
ról és azok birtokarányáról , kiktől a későbbi földes- 
urak vérségi leszármazás , vagy birtokszerzési forga- 
lom útján erednek: mihezképest itt van helye annak, 
hogy e földesurakról , kik jelen korszakban már ki- 
tűnőleg szerepelnek , ne csak szóljunk , hanem azok 
birtokviszonyát s censualis illetményét — a későbbi 
ismétlések kikerülése végett — korunkig lehozzuk. 
Elkezdve tehát 1565-ik éven, midőn 

A) Felényi Bálint . . . '/^ 

B) Pászth ói Ferenc . . '/g 

C) B a 1 a i I s t V á n . . . . '/g 

D) Gém esi Ferenc . . . '/y 

E) Sár kandi Pál örökösei Vg részét bírják 
a városnak , — e viszonyokrúl következő adataink 
léteznek : 

A) Felényi Bálint '/g résznyi városi birtoka 
1580-dik év körűi Szentmáriai György és 

') Oklevélt. I. köt. 19. sz. a. 



Ferenc unokatestvérek birtokában van; de mikép 
jutottak hozzá, oklevelek hiányában tudni nem lehet, 
igen valószinti az ahibbiakbűl , hoo^y ok azt anyai 
jogon öröklöttek; e két unokatestvér egymást isten- 
telenül fegyveres kézzel megtámadta, megsebzetté, 
kezeiket rokonvérrel fertőztetvén elannyira, hogy 
Ferenc sebeiben elhalt, ezért hűtlenség bűnében ma- 
rasztattak, birtokaik tőlük elitéltettek, azokat Rudolf 
király 1592-ik évben Oroszi János nak és Kiss 
Andrásnak adományozta, ezektől pedig hetesi 
Pethe László királyi tanácsos és magyar kamarai 
elnök s fia Márton megszerzettek, királyi jóvá- 
hagyást és beigtatási parancsot is nyertek, de a még 
életben volt Szentm áriái György a beigtatásnak 
fegyveresen ellene szegült, miután pedig 1601-ik évi 
télen ez is elhalt, és birtokaiban özvegye K en de- 
res si Mária maradt, Rudolf király nevében Ku- 
tassi János esztergami érsek és királyi helytartó 
beigtatási parancsot meneszt az esztergami káptalan- 
hoz a végett , hogy a kinevezett királyi személylyel 
csatlakozván , hetesi Pethe Lászlót és Mártont 
a birtokokba igtassa be '). Úgy történt ; de nem bír- 
hatták békeségben : mert a bécsi békekötés 12-dik 
cikkének 9-ik pontja alatt a pelényi- és melegh- 
féle birtokállapot egyik országos panasz tárgyát 
képezvén, az ilyetén sérelmek elintézésére a nádor 
elnöklete alatt egy külön törvényszék szerveztetett '^j, 
melyhez Melegh Ferencnek Pelényi Bálint 
és M e 1 e g h A n n á tói származott unokája Pelényi 
Anna idősb Rozsáli Kűn Gáspár özvegye, 

') Oklevélt. I. köt. 23. sz. a. 
^) Corpus Juris Hiing. 



Petii e Lászlót megidéztetvén 1612-ik évben perbe 
fogta '), oklevelek hiányában nem tudni ng-yan mi 
eredménnyel, de valószintíleg siker nélkül, mert ezen 
Yg rész kecskeméti birtok Pétbe László örökösei- 
nél megmaradt ; ugyanis gág yiBáthoriLászló 
az édes anyja hetesi Pethe Katalin özvegy 
gágyi B át bori Zsigmond né balála után , neve- 
zett édes anyjáról maradt anyai ösi javak birtokára 
nézve 1656-dik évben királyi jóváhagyást, űj ado- 
mányzást és a Garam-szentbenedeki konventhez inté- 
zett beigtatási parancsot nyer s azokba, köztűk Kecs- 
kemét ez Yg részébe is beigtattatik ^); Báthori 
László fia Gábor árván maradt, gyámja volt 
Melcer János, ki ezen városi résztől a censnst 
szedte, mely 1680 körül volt 17 arany, 6 pár csiz- 
ma, 6 sajt, 6 szál daru toll, 1 tábla szappan, 6 po- 
zsár hal, 3 vég aranyos szélű jancsár patyolat, és 
két pár sas toll ^). 1686-ban már Báthori Gábor 
maga szedi fel a censust, és azt mind pénzben, mind 
az úgynevezett kézi ajándékban vadiíl fölebb veri ^) ; 
de nem soká vesződött vele a város : néhány év 
múlva magtalanul elhalt s ezen '/g rész városi birtok 
1702-ik évben gróf Koháry Istvánnak adomá- 
nyoz tátott. ^) 

B) Pászthói Ferencnek két leányörököse 
volt : Anna lett Szénási István neje; ettől szár- 
mazott Judit Barcsai Jánosné; kinek két leá- 
nya közül Anna Fráter Pál, Zsófia Fáy 



') Oklevélt. I. köt. 25. sz. a. 

') U. 0. 32. sz. a. 

^) Oklevélt. II. köt. .320. sz. a. 3) pont. 

") Jegyzőkönyv 1677—1690. 450. 451. lap. 

^) Oklevélt. I. köt. 38. sz. a. 



György nejévé lett. Fráter Pál vonala ketté 
szakadt :György és István vonalára ; G y ö r g y- 
t ö 1 származtak leánvíigon a Pécs i-ek , Istvántól 
egy messze elágazó népes nemzetség. — P á s z t li ó i 
Ferenc másik leánya Orsolya lett Bárius 
András neje, kinek unokájától Bárius Katalin 
Ibrányi Ferencnétöl származott Ibrányi Anna 
V a y Á b r a h á uin é , ettől pedig leszármaztak a 
Vay, Bánffy, Platthy stb. földesurak. 

Ezen Pá szth ói-féle '/g rész városi birtokot 1680 
körűi ketten bírták: úgymint felét Fáy György, 
más felét Vay A b r a h á m ; egyenkint íizetett a vá- 
ros mindeniknek készpénzben 12 '/^ tallért, kézi 
ajándékban 2 szál darutollat, egy pár karmazsin csiz- 
mát és egy vég jancsár patyolatot ; az egész nyolcad- 
rész censusa vagy űri adaja volt tehát 25 tallér, 
4 szál darutoll, két pár csizma és két vég patyo- 
lat '). — Idővel, az emiitett családi vonalok illetmé- 
nyeihez képest, ezen '/g rész városi birtok egy 
negyede, vagyis a város harminckettedrésze lett 
Fáy -illetmény; ugyanannyi lett volna a Fráter- 
illetmény is, de az két felé oszolván, fele vagyis 
a városnak hatvannegyedrésze lett Fráter István 
örököseié, más fele, vagyis szinte a város hatvan- 
negyedrésze pedig Fráter György örököseié, 
mely utóbb a Pécsi család kezén maradt; — a 
Pászthói résznek épen fele, vagyis a városnak 
tizenhatod része lett a Vay-il 1 etm ény. A Fáy, 
Fráter és Pécsi családoké lett tehát a Pászthói 
'/g résznek fele, vagyis is a város tizenhatoda. 



'j Oklevélt. II. köt. 320. sz. a. 5) és 6) pont. 



9 

Vayaké s érdektársaiké pedig annak másik tizen- 
hatod a. 

A Fáy és Fráter családokat illető tizenliatod- 
részt egészben P^áy Sándor 1741-ik évben a vá- 
rosnak zálogba adta, a már előbb részenkint felsze- 
degetett összegekkel együtt 5,400 ezüst forintért, 
melyhez örökösei 1752-dik évben még 600 forintot 
felvévén, lett a zálog 6,000 forint; — azonban Frá- 
ter István 1754-ik évben e tizenhatodrésznek felét 
mint családját illetőt perrel megnyerte, s annak cen- 
susára nézve megegyezett a várossal évenkint fize- 
tendő 300 forintban; de Fráter Mária Pécsi Mihályné 
örökösi ebből ismét magnk illetményét, vagyis hason- 
felét elkülöníttették, s attól Pécsi Imrének fizettetett 
évenkijit 160 forint census. 

A Fráter és Pécsi részek, vagyis Fráter 
György és István illetményeikre vonatkozó ér- 
dektelen apróságok elsorolásával nem akarom untatni 
a tisztelt olvasót, — másutt fogom majd elmondani 
azt is , hogy ezen városi illetménybe részint beháza- 
sodás, részint átvétel útján befészkelt Sárközi 
János és Sárközi Pál helybeni lakosok mikép 
igyekeztek magnknak a városban földesúri jogokat 
bitorolni, s mikép okoztak a községnek majd száz 
évig tartott vesződséget, bajt, költséget és temér- 
dek fáradságot, — 1784-től 1841-dik évig a város 
mindnyájok illetményét megváltogatta, mely rész- 
letes váltsága ezen egyharminckettedrésznek került 
17,258 pengő forint 36 krba. 

Fáy Sándor saját illetménye, vagyis a tulaj- 
donképeni F á y - r é s z volt a P á s z t h ó i '/g résznek 
negyede, vagy az egész városnak egyharmincketted- 



10 

része. Fáy Sándor örököseinél ez négy felé szakadt, 
jutván mindegyikre a városnak száz liuszonnyolcad- 
része. Három ezek közül nem vitt oly szerepet a 
város irányában , hogy száz éven át aprólékos viszo- 
nyaikkal bíbelődjünk; Fáy Erzsébet Kalcsó 
T a m á s n é illetményét , az ösi zálogteherre 1770-ik 
év óta örökösei által felszedett összegekkel együtt 
1819-ben váltotta meg a város, fizetvén érte mind- 
össze 4,483 p. frtot; — Fáy Teresia Oláh Ger- 
gely né illetményének örökös megváltása ugyan- 
azon évben eszközöltetett, s került a városnak 4,348 
frtba pp. ; — Fáy Juliánná Kozma M á t é n é 
örököseivel a váltsági egyezkedés 1844-ben történt, 
némi felfizetéssel a régi zálogra, mely mindössze 
került a városnak .5,088 frtba pp. ; — Fáy vSándor 
negyedik örököse azonban Fáy Mária, Szabó 
Márton helybeli polgár és városi tanácsnok neje 
levén, leszármazottai is helybeniek, ugyanazért azok- 
kal megismerkedni siessünk. — Ennek öt örököse 
volt, de közülök egy kihalván, négyen maradtak, 
jutott volna tehát mindenikre a városnak egy ötszáz- 
tizenkettedrésze, de utódai se valóságos tulajdon bir- 
tokot, se censuális osztalékot nem örökölhettek, mivel 
a város földesurai közt soha felosztva nem levén, 
tényleges birtokot nem élveztek, Fáy Mária Szabó 
Mártonné pedig az ilyetén képzeleti illetményét még 
1778-dik évben 3,200 ezüst forintért a városnak 32 
évre zálogba adván, minthogy a zálogévek elteltekor 
örökösei már megoszlottak, többé ki sem váltották. 

Első volt ezek közül Szabó Márton szinte 
városi tanácsnok, kinek két fia maradt: Szabó 
Márton huszárkapitány és Szabó György föld- 



11 

birtokos polg-ár; a kapitány 1831-ben szerződött a 
a várossal saját illetményére, mely lett volna a város- 
nak egy czerliuszon negyedrésze, 600 p. forintért, lígy 
hogy mivel a nagyanyai 3,200 forint ösi zálogtelier- 
böl erre háromlott 400 forint, készpénzben 200 pengő 
forinttal elégíttetett ki. Testvére György nem örö- 
mest vált meg a puszta címtől s csak ennek fia, most 
is életben levő Szabó György, elismerést érdemlő 
polgári őszinteséggel szerződött a várossal, nem is 
készpénzben , hanem az ágasegyházi pusztában egy 
darab földnek megválthatás melletti kezén hagyatása- 
ért engedte át 1846-ik évben földesűri illetményét. 

Másik örökös volt Szabó Apollónia Molnár 
Jánosné, kinek leánya Erzsébet itteni polgár 
Monostori Kovács József neje levén, utódaival a 
város 1839-ben szerződött, fizetvén az ösi zálogter- 
hen fölül részekre 400 p. forintot. 

Harmadik örökös volt Szabó Magdolna, egy 
derék kecskeméti polgárnak s becsületességéről ma 
is emlegetett városi tanácsnok , később város fóbirá- 
jának, Hajagos Jónásnak neje. Két fia maradt 
életben: József, százados polgár s a városnak 
több évig adópénztárnoka, meghalt 183 7-ben, ennek 
fia Hajagos Illés, a városnak 1848-ban és követ- 
kezett évek alatt tudományos miveltségű polgármes- 
tere, legutóbb 1861-ben főbírája; Jónás űr másik fia 
volt András, gyógyszerész, a ki nemcsak maga 
fóldesűri illetményét megváltásra bocsátani megátal- 
kodottan vonakodott, de József testvére örököseitől 
is azt megszerezvén , csak azon feltétel alatt kivánta 
átadni, ha a szegedi országát melletti földbirtokát a 
város minden adózástól örökre felmenti és azon 



12 

niészárszéki s korcsraáltaíási szabad gyakorlatot en- 
ged ^ — mi természetesen el nem fogadtatott. András 
űr tehát a Fáy-rész y4-nek % része't, vagyis az 
egész városnak egyötszáztizenkeítedrészét, termé- 
szetben, zálogváltási perrel kivánta kierőszakolni, 
ügy hogy ö lefizetvén a nagyanyja Fáy Mária által 
1778-ban felvett 3200 ezüst forint negyedrészét, a 
város területéből és határbeli földeiből holdszám sze- 
rint kiszámított követelése természetben adassék ki. 
András űr kétszer megkezdette perét s elvégre 1848 
Mart. 15-ke az űrbéri viszonyokat eltörülvén, köve- 
telhetési joga is elenyészett, — ö mégis folytatta 
perét , keresetétől azonban biróilag elüttetett. 

Negyedik örökös volt Szabó J ii 1 i a n a előbb 
Herpai Mihály , utóbb Ladányi Gergely kecske- 
méti tanácsnok és városbíró neje. Első házasságából 
származott Herpai Julián a Bánó Lászlón é- 
tól maradt egy unokája Bánó Mihály, második 
férjétől maradt három gyermeke: Ladányi Ger- 
gely , A n n a Fekete S á n d o r n é s M á r i a haja- 
don. Ezek közül Bánó Mihály és Fekete Sándorné 
örökösi 1848. Február hónapban 400 forint felfize- 
tésért átengedték illetményüket; Ladányi Gergely 
illetményének értékét 1848. Mart. 15-ke elseperte. 
— Fáy Mária Szabó Márt önné örökösei ezen 
százhuszonnyolcadrésznyi illetményének megváltá- 
sára költött a város 4200 pforintot, összesen pedig 
a Fáy féle V^., rész megváltása került a városnak 
18,119 pforintba. 

Pászthói Ferenc Kecskemétnek Vg részben 
földesura , második leányát Orsolyát B á r i u s 
Andrással kiházasítván, ezek nemzették Bárius 



13 

Demetert, kinek fiága unokájában Bárius Pé- 
terben kihalt, leánya Báriiis Katalin pedig 
Ibrányi Ferenc nejévé lön; ezektől származott 
I b r á n y i Anna V a y A b r a h á m n é , kivel mint 
az Yg kecskeméti birtok felének örökösével, Pász- 
th ói Ferenc után a negyedik eniberkorban, mintegy 
száz év múlva találkozunk. ') Vay Ábrahám és 
nevezett neje Kecskemét irányában jelentékeny bir- 
tokviszonyt élveztek: ugyanis kezükön faláljuk ekkor 
már a Pászthóiféle '/y városi résznek felét, vagyis a 
városnak tizenhatodat, ök birták a szomszéd Bor- 
ba s-száll ás elpusztult helység határának negye- 
dét, Szentkirálynak felét s a Felső Alpári 
pusztát egészen , mely három puszta mintegy 30 ezer 
hold terjedelmű s Kecskeméttől a Tiszáig tart. A 
17-ik század végén Vay Ábrahám tiszttartója volt 
Ragályi Orbán János, kinek a kecskeméti levél- 
tárban számos nyugtái maradtak fenn, melyekre 
éven kint a censust és említett puszták haszonbérét 
a várostól ura és asszonya nevében fölszedte s azok 
mutatják bizalmas állomását a Vaycsaládhoz és ked- 
vező viszonyát Kecskeméthez. 1697-ik évi Február 
10-kén kelt levelében így ír ő Bedé Albert kecskeméti 
előkelő polgárhoz: „Ajánlom Kegyelmednek mint 
jóakaró Uramnak szolgálatomat. — Isten szerencsés 
sok jókkal áldgya meg Kegyelmedet, kívánom. En 
az Úrtól eö Kegyelmétől ma érkeztem haza. Kegyel- 
med levelét megadtam s magara jelenlétemben az 
dolgot proponáltam , Kegyelmetek kívánsága szerint 
való jó választ is hoztam, — ez levéllel edgyütt az 



') Lásd : Oklevélt. II. köt. 320. «z. a. 5) pont. 



14 

Contractust el nem küldöttem , tartván attűl , netaláu- 
tán valaholott az útban eltévednek az levelek. Szent 
Gergely Pápa napjára az Alpáriak és az becsülletes 
váras adaját ha felhozzák, küldgyön érette Kegyel- 
med és az Contractust az Szentkirályi Praediumról , 
kit mind az Uram eö Kegyelme s mind peniglen az 
asszony eö Kegyelme megpecsételt. Az Várost is 
olyan levélre tudnám mostan igazítani, az kiben 
az régi Királyoktúl adatott szabadsága az Város- 
nak meg vagyon. Király Dézmájával is semmivel 
nem tartoznának eö Kegyelmek, egy szóval az Vá- 
rosnak minden névvel nevezendő Privilégiuma azon 
levélben nagy függő pecsét alatt meg vagyon , most 
akattam reája. Kívánom levelem találja jó egészség- 
ben Kegyelmedet. Datnm Ragály die 10. Febr. 1697. 
Kegyelmed jóakarója Ragályi Orbán János." ^) — 
Az itt említett függő pecsétes régi szabadalomlevelet 
gyanítanunk sem lehet másutt, mint a Vay család 
levéltárában , mely a fennebbi közlemény után néhány 
év múlva, Kecskemét irányában ellene indított bir- 
tokigazolási perben Perényi Imre nádor 1511-ik évi 
kiadványában részünkre jeles okmányokat szolgál- 
tatott ^). — Ragályi Orbán János e levele nemcsak 
arról tanúskodik, hogy ekkor már Kecskemét a szom- 
széd három puszta használatát élvezte, hanem arról 
is, hogy az általam annyiszor vitatott szabadalomle- 
velei Kecskemétnek valósággal léteztek s a mennyi- 
ben még elö nem kerültek , lappanganiok kell ^) ; söt 
azon véleményt kelti föl bennünk, hogy a lezajlott 



') Eredeti a város levéltárában. 
^) Lásd: I. köt. 170—171. lap. 
*) U. 0. 108. 159. lap. 



15 

török és tatár dúlások korában gondos elődeink sza- 
badalomleveleiket felvidéki földesuraik gondjaikra 
bízták, kik utóbb azokat saját érdektikben örökre 
megtartották. Két évtized előtt minden követ meg- 
mozdítottam , hogy a Ragályi Orbán János által ki- 
mutatott nyomon régi szabadalmainkat legalább hite- 
lesített másolatban megszerezhessem ; de a berkeszi 
családi levéltár vasreteszei előttem zárva maradtak ; 
most azonban már, midőn az elenyészett hííbériviszo- 
nyok íi'ott emlékei a történelem kincseivé váltak, — 
egy szerencsésb utódom azokat a gróf és báró Vay 
család szívességéből talán utólag megszerezheti. 

A Vay család kecskeméti városi és hozzá tartozó 
említett pusztai birtokait közösen kezeltetvén, az 
egész század folyama alatt nyoma nem találtatik an- 
nak , hogy városbeli censusát a pusztai haszonbértől 
elktilönítve szedte volna, mihez képest ezen census 
utóbbi mennyiségéről sincs tudomásunk. 1700-ik év- 
ben Ibrányi Anna Vay Ábrahám özvegye, 
gyermekei nevökben is 8,000 magyar forintot vészen 
föl Kecskemét várostűi s ezen összegért zálogba ad- 
ja 25 évre a városban levő y, g részt s a város mel- 
lett Szentkirály , Borbás és Alpár pusztákban levő 
birtokát, valamint Csougrádmegyében helyzett Re- 
szege-Szent-Péter nevií pusztáját; ennek fia Vay 
László 1721-ik évben ugyanazon birtokokra felvé- 
szen 1,000 német forintot s a zálogidőt négy évvel 
meghosszabbítja; 1727-ik évben ugyancsak Vay 
László 3,000 rénes forintot fölvévén, a zálogidöt 
még kilenc évvel megtoldja s így összesen 12,800 
magyar forintért birta ezen jószágrészeket a város a 
birtokigazolási per folyama alatt. 



IG 

Vay Ábrahám Ibrányi Annával három gyerme- 
ket nemzett : Lászlót, Annát gróf Teleky László- 
nét s Borbálát Platthy Sánclornét; Lászlótűi a Vay, 
Annától unokájában a báró Bánffy, Borbálától a 
P 1 a 1 1 h y-örökösök származtak. — A fentebb említett 
elkűlönítetlen birtokállapot okozta: hogy midőn a vá- 
ros 1805-ben Majthényi Károlytűl ürböi, rádai, bank- 
házi és szentiványi pnsztarészeit 215,950 frtórt, 
1807-ben pedig ugyanattól Bugyi helységet 430,000 
frtért megvette, s ezen összes birtokokat a Vay- és 
BáníFy-örökösöknek cserébe adta a városban levő %g 
rész, Szentkirály puszta fele, Borbás puszta negye- 
de és az egész Alpár pusztából álló Vay-birtoknak 
kétharmadáért, t. i. Vay Ábrahám és Ibrányi Anna 
örökösei közül Vay László és Anna örököseinek illet- 
ményükért, a csereszerződésben a városi és hozzá tar- 
tozó pusztai birtok igen, de azok jövedelme vagy érté- 
ke külön kimutatva nincsen , • — átalában és elkűlöní- 
tetlen birtokoltatott s átalában adatott át a városnak; 
— innen van : hogy a város által cserébe adott Bu- 
gyi helység s mellette levő pusztarészekre tett költ- 
ségből semmi sem számíttatott ezen Vay-féle földes- 
űri census megváltására, hanem az egész a Borbás, 
Szentkirály és Alpár puszták szerzési költségének 
címe alá soroztatott, és így történt: hogy ezen Vay- 
rész megváltásának címe alatt is , külön költség sem 
a számadásokban , sem a kimutatásokban nem lévén , 
hanem azt a cserébe vett pusztarészek viselvén , — 
ezen földesűri illetmény megváltására esendő pénz- 
összeg mennyisége ki nem tétethetik. 

Hasonló eljárás kő vettetett Vay Ábrahám és Ib- 
rányi Anna örököseinek városi birtokuk utolsó har- 



17 

madrészével is, mely Vay-Platthy- vagy egysze- 
rűen csak P 1 a 1 1 1] y-illetménynek neveztetett; ezek 
is, egy kis részen kívül, a pusztabeli illetményekkel 
együtt, elkülönítés nélkül szereztettek meg s a szer- 
zési összeg a pusztákra vettetett ki. A most említett 
kis rész volt az egész '/, g rész Yay-illetménynek )'^ 
része , vagyis az egész városnak száznegyvennegyed- 
része , mely még is külön váltatott meg. 

Ismét Kecskeméten lakos kecskeméti földesurak- 
ról leszen szó , kikkel ismét volt időközben némi súr- 
lódása a városnak, de kik mégis túl tenni birták 
magukat azon képzelt felsöbbségen , hogy hasznot 
alig hajtó ideális birtok mellett kecskeméti földes- 
uraknak tekintessenek. 

Az egész Vay-illetmény harmada, vagyis a vá- 
rosnak negyvennyolcadrésze Vay Borbála Platthy 
Sándornéra szállott; ennek illetménye az ö unokáinál, 
vagyis egyetlen fia Platthy Imre gyermekeinél me- 
gint háromfelé oszlott, jutván mindeniknek képzelet- 
beni felosztás szerint — mert a város valósággal 
felosztva soha sem volt — a városnak száznegyven- 
negyedrésze. A most említett Platthy Imre három 
örökesei közül a legifjabb Platthy Anna Darvasné, 
ennek pedig egyetlen leánya volt Darvas Katalin 
Gyürky Istvánné y, ^^ részben városi földesűrnö. 

A folyó tizenkilencedik század első tizedében két 
vérrokon kecskeméti városi taiuícsnok s többszer fö- 
birói hivatalt viselt űri ember birtokadományzásért 
folyamodott a királyi felséghez , minek folytán polgá- 
ri érdemeik figyelembe vételével, temesi bánságban 
B a 1 á s f a 1 V a helységet királyi vegyes adományké- 
pen nyerték, s azon birtoktill elönevet vévén fel, Ba- 

Kecskemét v. tört. III. köt. 2 



18 

1 ás falvi Kiss Pál és Balásfalvi Kiss Mi- 
hály még' ezután mintegy két évtized alatt viselték 
tanácsnoki s közben fobirói hivatalukat. Balásfalvát 
nem sok ideig birták , hanem azt , kecskeméti lakhe- 
lytíktöli távolsága tekintetéből elcserélték cs. kir. va- 
l()ságos belső titkos Tanácsos Gytírky Istvánnal s 
nejével Darvas Katalinnal Kecskemét városban levő 
s Borbás, Alpár és Szentkirály pusztákra is kiterje- 
dő Vay-Platthy-féle illetményükért s így ők kecske- 
méti földesurakká lettek, jutván nekiek a már emlí- 
tett képzeleti osztalékban fejenkint a városnak két- 
száznyolcvannyolcadrésze. 

Mennyire ragaszkodott légyen a tisztes két öreg 
úr még éltében a kecskeméti földesúri címhez — nem 
tudom ; mikor az én nyilvános életpályára kezdődött , 
már egyik sem élt; annyi valóságos tény: hogy midőn 
az 183% í^vi országgyűlésen az úrbér fölötti tárgya- 
lások megkezdettek , a messze belátó kecskeméti vá- 
rosi tanács már az 1773-ik évi December 10-kén kelt 
királyi rendelvényt, világos törvény ellenében nem 
hitte többé elegendőnek arra, hogy a városnak régi 
kedvező állását , a megváltatlan földesúri jogok irá- 
nyában fentarthassa, — el lön tehát határozva s az 
összes polgárság osztatlan óhajtásává fejlesztve ama 
cél: hogy a város minden földesuraitól megváltakoz- 
zék s minden áron királyi városi rangra törekedjék. 
E törekvés menete más helyütt fog részletesen tár- 
gyaltatni. — Ekkor Balásfalvi Kiss Mihály 
három fiörököse Mihály, István és Károly 
1834-ik évi September 9-kén 1,000 pengő forintért, 
Balásfalvi Kiss Pál két fiörököse László és 
Zsigmond 1840-ik évi April 28-kán 2,000 pengő 



19 



forintért fóldesűri illetményüket a városnak örökösen 
átengedte'k, a nélkül, hogy az ily aprólékos űri jogok 
visszatartásával a városi községet ama nagy céljá- 
ban hátráltatták volna. 

Balásfalvi Kiss Mihály örökösei közül a legidösb 
Bal ás falvi Kiss Mihály 1838-ik évben városi 
föbiró, utóbb városi tanácsnoki hivatalt viselt, Ist- 
ván pestmegyei esküdt volt , Káról y a családi élet 
egyszerű csendében maradt. — Balásfalvi Kiss Pál 
idősb fia Balásfalvi Kiss László Pestmegyé- 
nél huzamos ideig mint jegyző és főszolgabíró, utóbb 
mint táblabíró viselt hivatalokat, melyekben tapasz- 
talt képessége a megye által később hanyatló élet- 
korában is gyakran igénybe vétetett. Ennek egyetlen 
fia Balásfalvi Kiss Miklós kitűnő miveltségü 
s értelmiségű űri ember, ifjabb éveiben pestmegyei 
jegyző, utóbb szolgabíró, 1848-ban nemzetőrségi, 
1849-ben Károlyi-huszárezredbeli százados, 1861- 
ben pestmegyei főszolgabíró és Kecskemét város első 
kerületének országgyűlési képviselője volt s mint a 
város első rendű birtokos polgára helyben s a vidé- 
ken közbizalom és tisztelet tárgya. — Ennek nagy- 
bátyja Zsigmond a házi élet egyszerű csendében 
tölti élemedett napjait. 

Visszatérvén főtárgyunkra: minthogy megváltatla- 
nűl maradt a Pászthói-féle y^, rész városi illetményből 

a) Szabó György által fizetés nélkül 
átengedett Yj,^ rész '/^ részének '/g ré- 
sze, vagyis a városnak YjQ.^^része; 

h) Hajagos Andrásnál megváltatla- 
nűl maradt '/j.j rész '/^ részének '/^ ré- 
sze, vagyis a városnak '/312 része; 



20 

c) Ladányi Gergelynél szinte meg"- 
váltatlanűl maradt '^^ rész '/^ részének 

'/g része, vagyis a városnak . . . .7,0^4 része; 

d) Yay-örökösÖknél számításba nem 
jött az '/jg résznek )'^ része, vagyis a 
városnak '/^g része; 

ej Bánífy- aknái ugyanannyi . . . '/^g része; 

fj Platíliy-éknál az '/, g résznek y^ 
része, vagyis a városnak '/^.^ része; 

Mindemellett is ezen Pásztliói-féle '/g rész városi 
birtok megváltására költött a város 

1) A Fráter-Pécsi '/g, rész 
megváltásánál 17,258 pfr. 36 krt. 

2) A Fáy-féle ^32 i'^sz meg- 
váltásánál 18,119pfr. — krt. 

3) A Vay-Platthy-féle '/, g rész 

'/g részének megváltásánál . . 3,000 pfr. — krt. 

összesen : 38,377 pfr. 36 krt. 

€) Balai István '/g rész városi birtokának 
forgalmáról az 1565-ik évi koronaperböl vett fonal 
megszakadt , mert oklevelek hiányában csak valószi- 
ntíség vezethet bennünket arra, hogy e birtok Ve- 
zsenyi Gáspár kezére került, s ennek magtalan 
halálával 1590-ben Rudolf király által Rákóci 
Zsigmond egri várkapitány s Heves és Borsod 
megyék föispányának adományoztatott '). Az imént 
emiitett valószínűség azonban minden habozás nélkül 
elfogadhatónak mutatkozik , azért , mivel a többi bir- 
tokrészek mindenikéről bizonyos tudomásunk van , a 
Rákócinak adoraányzott rész tehát nem lehetett más, 

') Oklevélt. I. köt. 22. sz. 8. 



I 



21 

mint épen ez. — Zsigmond lír első volt családjában, 
ki 1607. Febr. 8. Erdély fejedelmévé választatott s 
örökösei c méltóságot száz évig viselték , némi meg- 
szakítás és temérdek országos viszontagságok között; 
a Rákóci fejedelmi ház kecskeméti földesiira- 
sága ennélfogva épen ott kezdődik , hol reá új fényt 
s európai tekintélyt árasztott Erdély fejedelmi bibora. 

Zsigmond fejedelem gyermekeiben a Rákóci csa- 
lád kecskeméti birtokára nézve két vonalra szakadt: 
felét t.i. öröklötté I. Rákóci György erdélyi feje- 
delem, másik felét pedig testvére Pál magyarországi 
országbíró, sárosi és tornai föispáii. A kecskeméti 
censiTst Zsigmond fejedelem évenkint szedte; már 
1600-ik és következő évekről nyoma van ennek 
jegyzőkönyveinkben, de a pénzbeli fizetés mennyisé- 
gének meghatározása nélkül , sőt a kézi ajándékok 
is más földesurak számára küldöttekkel együtt sorol- 
tatván elő , azok mennyiségét sem lehet meghatá- 
rozni '), utóbb azonban mindkét irányban világos 
adataink vannak. 

Előbb Rákóci Pál országbíró vonaláról fogok 
szólni, kinek örökösi unokájában kihaltak. Rákóci 
Pál öröklötté Kecskemét tizenhatodat, mely utána 
fiára Lászlóra szállott. Ennek idejében volt e 
tizenhatodrész censusa 20 ezüst tallér, utóbb 40 
magyar forint évenkint, azonkívül a szokásos kézi 
ajándék szinte évenkint, úgymint az úrnak egy pár 
karmazsin vagy sárga csizma, az asszonynak egy 
vég patyolat, az udvari tiszteknek egy-egy pár papucs 
és ugyanannyi kapca; utóbb az úr számára évenkint 



') Lásfl: ír. köt. 53. és 71. lap. 



22 

még két-három szál darntoll is adatott. Az ajándékot 
némely években a város pénzen váltotta meg-, p. o. 
az aranyos szélű egy vég patyolat helyett adott 3 
aranyat, vagy 10 forintot és 80 pénzt, a csizmát és 
darntollakat azonban mindig természetben kellett 
felküldeni. 1654-ben a 40 forint censust nem kész- 
pénzben, hanem szállítmánnyal rótta le a város, 
ekkor ugyanis Rákóci László rendeletéből külde- 
tett egy skarlát szőnyeg, melynek értéke számít- 
tatott 21 fr. 60 pénzbe, 

és egy vég jancsár patyolat . . 12 „ 60 „ 
melyhez készpénzben fizettetett . 5 „ 80 pénz: 

összesen : 40 fr. — pénz. 

1661-ik évben László lír a censust felszöktetvén, 
80 tallért fizettetett a várossal; 1664-ben pedig azt 
rendelte, hogy az évi censuson kivül a város viselje 
egy részét elhalt felesége temetési költségének, s 
mivel ez megtagadtatott, a várost 100 forintra bün- 
tette ; azonban időközben épen ez évi Május hónapban 
Nagyvárad megrohanása alkalmával, midőn a hős 
Rákóci László a megszalasztott törököket a várba 
bekergette volna, maga elől nyargalván, az őt nyom- 
ban követő huszároktűi elvágatott s épen a vár kapu- 
jánál a törökök által körülvétetvén, harminchatod 
magával egész tömeg ellen vívott élethalál harc köz- 
ben utolsó emberig levágatott. Fejeiket a váradi 
pasa karóra vonatván, a vár bástyáján feltűzette, 
köztük Rákóciét legmagasb karóra szúratván. 

Lászlónak egyetlen kiskörű hajadon leánya ma- 
radt Erzsébet, kinek tisztei az attya által kirovott 
100 forint büntetést a városnak sok nyomorúsága 



23 

tekintetéből elengedték s maradt a census utóbb is 
évenkint 40 forint és az említett ajándékok. Rákóci 
Erzsébet előbb Erdödi Ádám, ennek kora ha- 
lála után gróf Erdödi Györg-y országbíró neje 
lett s a censust együtt szedte férjével , — az akkor 
viselt hosszas török háborúk alatt némelykor több 
évi census törlesztésére vágó-marhákat szállíttatván 
a város által '). Rákóci Erzsébet Erdödy 
György özvegye örökösök nélkül halt el 1707-ik 
évi Noverab. 8-án. 

Másik volt I. Rákóci György fejedelem vo- 
nala, mely az egész Rákóci illetménynek vagyis '/g 
résznek felét , azaz a városnak '/j g részét birta ; ezek 
közíil nemcsak kellemetlen viszonyban nem állott 
egyik is a várossal , söt I. György fejedelem 1641-ben 
a kecskeméti reformátusok egyházát egy szép ha- 
ranggal ajándékozta meg ^) ; a kedvező viszonynál 
fogva ezen illetmény censusa folyvást a régi maradt, 
úgy hogy még 1680 körííl is, midőn már azt Kohári 
István zálogban birta, évenkint 20 tallér, 2 szál da- 
rutoll, egy aranyos szélíí jancsár patyolat s egy pár 
karmazsin csizma volt annak űri adója ^); ámbár előbb 
midőn a fejedelmi földesuraknak nőjük és gyerme- 
keik említtetnek, annak szőnyeg és kivarrott szélű, 
meg vörös szélű íinom keszkenők , emezeknek süveg 
és csizmák, az udvari tiszteknek pedig csizmák, pa- 
pucsok és kapcák is adattak kézi ajándék fejében *). 

I. György fejedelem által családjának hagyomá- 
nyozott hírhedt mennyiségű kincseket megzilálta fiá- 



') Oklvtr. II. köt. 124. 126. sz. és egyéb levéltári adatok. 

^) Oklvtr. II. köt. 3. sz. 

*) Oklvtr. n. köt. 320. sz. 511. lap. 7) pont. 

*) Lásd: II. köt. 53. és 71. lap. 



24 

nak II. György fejedelemnek lengyelországi szeren- 
csétlen hadjárata, ennek fia pedig I. Ferenc vá- 
lasztott fejedelem, midőn a Zrínyi és Frangepán 
összeesküvésébeni részes voltaért édes anyja Báthori 
Zsófia könyörgésére s a jezsuiták közbenjárására 
életét 885,000 forint roppant birsággal megváltania 
kellett, valószínűleg e miatti pénzszűkében', kecske- 
méti részbirtokát Kobári István füleki várkapitánynak 
s különben Kecskemét egyik földesurának 1676-ik 
évben 400 magyar forintért zálogba adta , mely többé 
ki sem váltatott. — Ennek fia 11. Ferenc fejede- 
lem 14-ik Lajos francia királlyal, mint Austria örö- 
kös ellenségével folytatott titkos levelezés miatt 
1701-ik évben elfogatván , ugyanazon börtönből , 
melyben anyai nagyapja Zrinyi Péter 30 év elÖtt 
vérpadra vitetésekor raboskodott, 1701-ik évi No- 
vember 7-kén szökéssel menekült Lengyelországba, 
mely idö alatt ellene, távollétében a bonárulás, jó- 
szág és fejvesztés Ítélete 1703-ik évi Április oO-kán 
kihirdettetett ; még ez évben visszakerült ugyan Ma- 
gyarországba , mint a szövetkezett rendek forradalmi 
vezére, de a fej és jószágvesztés Ítélete alól feloldva 
nem volt; — saját kecskeméti birtoka zálogban volt 
Kohári Istvánnál , s annak , valamint a király párt- 
ján rendületlenül megmaradt Kohári egyéb kecske- 
méti részbirtokainak jövedelmét a maga híve s tábor- 
noka báró Károlyi Sándornak, mint báró Kohári 
István Judit leányától gróf Barkóéi Györgynétöl szár- 
mazott gróf Barkóéi Krisztina férjének utalványoz- 
ta '); miután 1707-ik évben Rákóci Erzsébet Erdödi 



') Eredeti a város levéltárában. 



25 

Gryörgyné elhalt, ennek illetménye jövedelmét pedig 
a maga országos íiscusa által kezeltette '). 

11. Rákóci Ferenc^ fejedelemnek nővére volt Eá- 
kóci Jnliána Borbála, kik mindketten édes 
anyjuk Zrinyi Ilona által neveltettek , minthogy aty- 
jok I. Ferenc választott fejedelem kora halálával 
1676-ik évi Jnl. 8-án árván maradtak. Zrinyi Ilona 
1682. Jnn. 15. gróf Tököli Imre nejévé lön s ennek 
mint forradalmi vezérnek az országbeli kiszoríttatása 
után , midőn a hös lelkű Zrinyi Ilona Munkács várát 
hosszas kitartó ostrom után 1688-ik évben feladta, 
mind ö, mind a két fejedelmi árva Bécsbe vitetvén, 
ezek ott nemcsak németes nevelést nyertek , de Juli- 
anát rövid időn férjhez is adták g r ó f A s p r e m o n t 
Ferdinánd Góbert császári tábornokhoz. — 
II. Ferenc fejedelem által 1703-ban kezdett és nyolc 
évig tartottt forradalom 1711-dik évi tavaszon a 
szathmári mezőn kelt egyezkedéssel befejeztetvén, 
a fejedelem azt el nem fogadta és kibujdosott, utóbb 
jószágai elkoboztattak s azon y,g rész kecskeméti 
birtokot, melyet még at}^a I. Ferenc Kohári István- 
nak záMgba adott, 1731-ik évben nádori adomány- 
zás útján ugyanez megörökítette '^) ; a másik '/, g részt 
pedig, mely a magtalanul elhalt Rákóci Erzsébet 
gróf Erdődi Györgyné után maradt , Rákóci J u 1 i- 
ana Borbála gróf Aspremontné öröklötté, 
melyet ő 1716-ik évi December 19-kén vett át s 
ekkor közte és a város között számtétel történt az 
időközi adórűl. E számoskodási okmány szövege 
szerint 1697-ik évben a város megszámolván Erdődi- 



') Ugyanott. 

■) Oklvtr. I. köt. 40. sz. a. 



26 

nevel a részére tett kiszolgáltatások fölött , felesleges 
fizetése volt a városnak 254 magyar forint és 76 
dénár, mely összeggel kevés Jiián hat évi űri adó 
kiegyenlíítetett , ügy hogy 1703-ik évre csak 17 ma- 
gyar forintot és 64 dénárt kellett fizetnie. Ezután 
négy évig Erdödiné rendesen szedte az adót, halála 
után pedig a forradalom végéig a forradalmi fiskus- 
nak fizettetvén, 1707-töl 1710-ik évig, az 1715-ik 
évi 52-ik törvénycikk rendeletéhez képest Aspremont 
grófnőnek a város ellen követelést támasztania nem 
lehetett; 1710-töl 1716-ik évig azonban felvétetvén 
régi szokás szerint ezen '/,g rész birtok évi censusa 
40 forintban, a kézi ajándékok pedig évenkint 5 
forint 40 dénárral számíttatván , ekkor a város 45 
forint 40 pénzével hat évi űri adót kifizetett. — így 
szedte illetményét Aspremont grófnő s utána fia 
1723-ik évig. — 1724-ik évi Augustus 24-kén gróf 
Aspremont Károly G ó b e r t két évi censust 
előlegezett a várostűi, űgymint 75 rénes forintot és 
33 krt. , éhez számítíatott azon 73 rénes forint és 
36 kr., mit a város e birtoktűi helyette az úgyneve- 
zett fegyverjog (jus armornm) címe alatf fizetett ; 
ezen kivül felvett a városiul 2,000 rénes forintot, és 
így elzálogosította birtokát 25 évre 2,149 rénes forint 
és 9 krban : midőn a következett években a királyi 
fiskus a neoacquisticus pert megkezdette, már a vá- 
rosi község idéztetett meg, Aspremont gróf mint a 
város szavatosa védte magát. ') 

Soha sem került vissza többé e birtokrész a 
Eákóci-örökösök kezéhez. — Nem célom a Rákóci- 



') Oklevelek a vávos levéltárában. 



z< 



fejedelmi ház történetét írnom, összeforrott az Ma- 
gyar- és Erdélyország történetével ; de megemlítetle- 
nül nem hagyhatok még némely olyatén eseménye- 
ket, melyek Kecskemét város irányában is érdekkel 
bírnak, és a fényes fejedelmi ház utódainak mindkét 
nembeni kihalására vonatkoznak. 

II. Ferenc fejedelem a szathmári békekötés után 
kibujdosván, előbb Lengyel-, utóbb Angol- és Fran- 
ciaországban tartózkodott, végre Törökországban 
vonta meg magát s Rodostóban a márványtenger 
partján, közel Konstantinápolhoz, mintegy 150 föböl 
állott magyar kíséretével a török császár költségén 
élt, meghalt 1735-ik évi April 8-kán nagypénteken, 
59 éves korában. — Neje volt Karolina Amália Hes- 
sen-Wanfriedi fejedelmi hercegnő, kivel ifjú korában 
egy németországi utazása alkalmával kelt össze s 
még 1701. előtt két fiat nemzett, Józsefet és 
Györgyöt; — ezeket mint gyenge kis gyermeke- 
ket atyjok elfogatásakor 1701-ben az édes anyjok 
Bécsbe vitte, hogy férjéhez közel leendvén, annak 
szabadulását eszközölhesse, a férj megszökése után 
pedig mindhárman ott marasztattak ; — a forradalom 
ideje alatt lebocsáttatott a fejedelemnö Magyaror- 
szágba, hogy férjét kibékülésre bírni igyekezzék, 
azonban sikere nem levén eljárásának, vissza kellett 
mennie; — utóbb önkéntes számkivetésében férjét kö- 
vetendő, Parisba utazott s 1722-ik évi Febr. 28-kán 
ott meghalt. — Gyermekeik Bécsből nemcsak el nem 
bocsáttattak, sőt ott neveltetvén, még családi nevük- 
től is megfosztattak : az idősbik VI. Károly császár 
nevéről „ J o s e p h ^I a r k g r a f v o n S a n k t Ka r 1", 
az ifjabbik pedig a császárné keresztnevéről „Georg 



28 

M a r k g r a f V 11 S a n k t E 1 i s a b e t li" címmel lát- 
tattak el; idővel Bécsből mindketten megszöktek, 
György Parisban nőül vette Marqiiise deBethünt 
s ott gyermektelenül meghalt 1732-ben; József az 
idősb atyját meglátogatta Rodostóban , kinek a fer- 
dén nevelt, magyarul beszélni sem tudó, korhely és 
indulatos fiúban nem volt öröme; atyja halála után 
ez egy török haddal Magyarországba betörni szándé- 
kozott, miért XII. Kelemen római pápa őt az anya- 
szentegyházból kiátkozta s e közben meghalt Bolgár- 
országban Csernavodán 1738-ik évben 38 éves korá- 
ban , nőtlenül és magtalanul. 

Aspremont grófok az 1724-ben zálogba vetett 
kecskeméti birtokukra 1735-ben 500 forintot; 1740- 
ben 2,000 forintot; 1745-ben 4,000 forintot; 1752-ben 
2,000 forintot szedtek fel a várostűi s így 10,649 
forint zálogteher alatt volt az 1818-ik évig; — 1810-ik 
évben gróf Aspremont János felszólította a várost , 
hogy arra még adjon 30,000 forintot, különben ki- 
váltja és illetményét kihasíttatja, utóbb leszállította 
követelését 20 ezer forintra, de a város ennyit sem 
ajánlott ; elvégre gróf A s p r e m o n t- L y n d e n - B a i m 
János Góbé rt császári kamarás és valóságos belső 
titkos tanácsos , — gróf W o 1 k e n s t e i n - T r o s t b u r g 
Ferenc, — gróf Wolkenstein-Trostburg Jó- 
zsef brixeni kanonok, — gróf Wolkenstein- 
Trostburg Lipót császári kamarás, — báró 
Sternbach József Vilmos mint néhai Wolken- 
stein Franciskától származott kiskorú gyermekeinek 
gyámja, nagykorú gyermekeivel báró Sternbach 
János Góberttel, és báró Sternbach Eduárd- 
dal, — végre gróf A r z - V a s e g Anna M á r i a szü- 



29 

letett Wolkenstein-Ti'ostburg grófnő, utób- 
biak úgy mint gróf A s p r e m o n t Anna Mária 
gróf Wolkenstein Paris nejének örökösei ') 
1818-ik évben örök váltsági egyesse'gre léptek a 
várossal, mely szerint a régi zálog 10,649 forint 
után felvettek készpénzben 9,351 forintot, és így 
20,000 forintért a város tőlük örökösen megváltotta 
illetményüket, mely volt a Rákóci-résznek fele, a 
városnak pedig '/, ^ része; — azon megjegyzést azon- 
ban nem mellőzhetem: hogy az Aspremont örökösök 
20 ezer forintban ismerték ugyan el a város megvál- 
takozását, de mivel a régi zálog 10,649 forint pengő 
pénz érték volt, legutóbb pedig a város által 9,351 
forint 1818-ban az akkor folyamatba levő bankó 
vagy váltó cédulában fizettetett, melynek pengőpénz- 
beni értéke csak 3,812 fr. 24 krt. tett, ezen váltako- 
zás a városnak összesen 14,461 for. 24 krba került 
pengöpénzben. 

A fiág kihalása után száz év múlva kihalt a 
Rákóci fejedelmi ház leány ivadéka is az Aspremont 
grófokban: ezek közül utolsó volt ama gróf Aspre- 
mont-Lynden-Baim János Góbert, ki 1818- 
ban a várossal egyezkedett; ennek egyetlen leánya 
gróf Aspremont-Lynden-Baim Mária vissza- 
került Magyarországra, mint gróf Erdődy György 
neje s igen tisztelt főűrnő, legutolsó maradéka csa- 
ládjának. ^) 



') íme a Rákóci fejedelmi ház utódai nöágon Kecskeméten és Ma- 
gyarországon ! 

"O^A kecskeméti levéltári adatokon kivül lásd Kazincy Ferenc jeles érte- 
kezését: Tudósitások a Rákócy-ház Genealógiai ismeretének megiga- 
zitására, kibővítésére. Felső ílagyarországi Minerva 1826. negyedik 
negyed 941—960. lap. 



30 

D) Gém esi Ferenc '/g rész városi fölclesűri 
birtoka saját örököseinek kezén maradt mintegy ötven 
év alatt , ezután B á r i u s Borbála elébb G b i m e s 
vagy belyesebben G é m e s i Ferenc, utóbb F o d o- 
róci Györg-y özvegye 1614-ben eladta azt Bos- 
nyák Tamás füleki várkapitány és királyi asztal- 
noknnk s nej ének K e n d e r e s i Máriának, ezek 
arra királyi jóváhagyást nyertek és be is igtattattak ^). 
Bosnyák Tamás birtokait egyetlen leánya Bosnyák 
Judit gróf Balassa Imréné öröklötté, kinek három 
gyermeke maradt, úgymint gróf Balassa Imre, 
Emerentzia gróf Eszterházi Zsigmondné, és 
Judit báró Kohári Istvánnak a törökkel IG 64-ben 
Léva mellett vívott diadalmas ütközet áldozatául 
esett hös magyar tábornoknak neje: a Kohári gró- 
fok így jutottak mint Bosnyák örökösök Kecs- 
kemét birtokába, ezen '/g résznek harmadát, vagyis 
a városnak \\-,n részét örökölvén, utóbb itteni jelen- 
tékeny birtokukat pedig vétel, zálog s ezt követett 
királyi adományzás útján szerezvén; azonban a Bos- 
nyák örökséget meg kell különböztetni a Ko- 
hári örökségtől, mert ezen most említett Bos- 
nyákféle Yg birtok 1746-ik évig elkülönítetlenül 
kezeltetett az összes Bosnyákféle birtokokkal, söt 
azt gróf Kohári István füleki várkapitány, utóbb 
országbiró maga kezelte többi saját birtokával együtt, 
és annálfogva ezen '/g résznek censusát vagy úri 
adaja mennyiségét is csak hozzávetőleg vagyunk 
képesek korábbi idöbül kimutatni : annak egyharma- 
dát élvezte ugyanis az imént említett leszármazás 



') OklevéJt. I. köt. 26. sz. a. 



• 31 

szerint a Koliári család s midőn 1721-ben Kohári 
Farkas elhalt, ennek gyermekei egy, életben maradt 
báttya gTÓf Kohári István országbíró másik, és a 
harmadik testvérnek Kohári Judit gróf Barkóéi 
Györgynének leánya gróf Barkóéi Krisztina gróf 
Károlyi Sándor neje harmadik harmadrészben, az 
elkülönítetlenííl kezelt Bosnyák örökség jövedelmeire 
nézve osztályos alkalmazást tettek, ebből és gróf 
Kohári Istvánnak 1723-ik évben kelt végrendeletéből 
megtetszik : hogy a Bosnyákféle ezen '/g rész városi 
birtok censusának azon egyharmada, mely a Kohá- 
riakat illette, évenkint 75 tallér volt, melyből az el- 
halt Kohári Farkas gyermekeit 25, Kohári Istvánt 
szinte 25 , Károlyi Sándornét is 25 tallér illette , 
Kohári István magtalan halála után pedig ennek 
illetménye Farkas gyermekei és Károlyiné közt oszol- 
ván el, mindegyik fél illetménye lett 37'/, tallér; ez 
arányban tehát az egész '/g Bosnyákféle városi bir- 
tok censnsa 225 tallér volt, mely 330'/, forintot 
tészen. Gróf Kohári István ország'biró halála után 
ezen census az illető örökösök által már majd két- 
annyira fölemelteíett; 1746-ban ugyanis a Bosnyák 
örökösök minden Bosnyákféle birtokon megosztoz- 
ván , a kecskeméti '/^ rész censusa 600 forintban téte- 
tik ki. 

Bosnyák Tamásnak Judit leánya gróf Balassa 
Imre neje után a föntebb említett három unokája ma- 
radt. — Gróf Balassa Emerentzia lett gróf Eszterházi 
Zsigmond nejévé, kitől származott gróf Eszterházi 
Péter, eltol pedig Imre nyitrai püspök, Klára báró 
Mednyánszki Pálné, Juliana gróf Szúnyog Lászlóné, 
Mária Barthodeiszki Károlyné. — I^abb gróf Balassa 



32 

Imre egyetlen leányát Erzsébetet nöűl vette gróf 
Illésházi Miklós, kinek József fia, ennek pedig egy, 
az ÜKSztáh^levólben meg nem nevezett leánya, Motte- 
sicki István neje, származott. — Gróf Balassa Juciit 
báró Koliári Istvánné gyermekei voltak: István füleki 
várkapitány, utóbb gróf és országbiró, Imre, Farkas, 
János, Gábor és Judit gróf Barkóéi Györgyné; ezek 
közül István , Imre , János és Gábor gyermektelenül 
balták el; Farkasnak számos gyermekei születtek, 
de fiai egyen kivűl mindnyájan mint vitéz katonák a 
török elleni csatákban hullottak el, András maradt 
életben, ki tábornok volt, s a nagybáttya gróf Ko- 
liári István országbiró által alapított majorátusban 
öröködött, kivüle Kohári Farkas még három leánvt 
is hagyott, úgymint Zsófiát gróf Berénjá Adámnét, 
Évát gróf Eszterházi Antalnét s Borbálát gróf Keg- 
levics Zsigmondnét ; fennt említett báró Kohári Judit 
gróf Barkóéi Györgynétöl származott gróf Barkóéi 
Krisztina , báró később gróf Károlyi Sándor tábornok 
neje. — A Bosnyák örökösök 1746-ik évben kelt 
osztálylevelük kiállításában, mindhárom vonalon a 
legutóbb nevezettek szerepeltek s akkor ezen most 
szóban levő '/g rész Bosnyákféle kecskeméti birtok 
átadatott Bosnyák Judit Balassa Imrénétöl szárma- 
zott ifjabb gróf Balassa Imre vonalán leszármazott 
gróf Illésházi József leányának Mottesicki István 
nejének. 

A mit már ezelőtt megemlítettem, szükséges itt 
bővebben kifejtenem : Kecskemét város földesurai 
között felosztva és teljes értelmű földesűri kezelés 
alatt soha sem volt, semmiféle jobbágyi vagy űrbéri 
szolgálatokat nem teljesített, földesurainak csupán 



készpéuzbeni censust vagyis űri adót fizetett; ben a 
városban szintúgy mint külhatárának egész területén 
a lakosok minden birtokaikat szabad adásvétel útján 
forgatták ; a városnak saját polgárai által szabadon 
választott tisztviselői voltak, kik minden polgári 
ügyekben első bírósági hatóságot gyakoroltak , süt a 
vérbiróságot is a városi hatóság kezelte mindaddig, 
míg abból a hatalmas Kohári grófok által ki nem 
billentetett, azonban még ezután is a városi tanács 
mindig együtt bíráskodott a polgári és bűnfenyítö 
úri törvényszéken magával a földesúrral , vagy e végre 
kiküldött meghatalmazottjával. Voltak földesurak, 
kik minden módot elkövettek arra, liogy a városbani 
megfészkelésükre maguknak ürügyet vagy alkalmat 
szerezzenek, de gondos apáink szerencsés, bár fá- 
radtságos és költséges ellenhatással azt elhárítani s 
megakadályozni ügy ekéztek. A kecskeméti c e n s u s 
vagy úri adó képviselte ama mérséklett évi fizetést, 
melyet a város valaha mint koronabirtok a király, 
illetőleg királynő részére teljesíteni tartozott, s miről 
már az 1405-ik évi 2-ik törvény 13-ik cikke alapján 
tüzetesen elmélkedtünk ') ; de mivel a város régi ki- 
váltságai a vidék viszontagságai között elvesztek, az 
ilyetén úri adó mennyisége iránt pedig sem országos 
törvény, sem a földesurakkal örökös szerződés nem 
létezett, annak megállapítása többnyire az illető föl- 
desurak önkényétől függött, és annálfogva másfél 
századot meghaladó időközön át változott; némely 
földesurak saját jövedelmük gyarapítása tekintetéből 
azt időnkint fölverni ügyekeztek , úgy tekintvén azt 



') Lásd : I. köt. 153. lap. 5) pont alatt. 
Kecskemét v. tört. Ili, köt. 



34 

mint haszonbért, melyet osztatlan állapotban levu 
illetményüktől a város fizet s szabadságot és jogot 
igénylettek maguknak azt tetszésük szerint fölebb 
emelni, azzal állván elö mindannyiszor, hogy ha nem 
tetszik az általuk megszabott összeget fizetni, adja 
ki a város illetményüket, majd ök maguk kezeltetik, 
így folyt ez mindaddig , míg a múlt század közepén 
dicső emlékezetű Mária Teresia az űrbért szabá- 
lyozta. Ekkor Pestmegye Nagykörös és Kecs- 
kemét városok földesuraik irányában fenálló viszo- 
nyaikat egy kimerítő felterjesztésben a királyi trón 
előtt kifejtvén, 177ö-ik évi Dec. 10-kén 5692 szám 
alatt kelt helytartótanácsi leiratban megküldetett a 
királyi rendelvény, melynél fogva nevezett városok 
földesuraikkal régi censualis viszonyukban továbbra 
is megtartatván, egyszersmind elrendeltetett: hogy 
jövőben a magyar királyi helytartó tanácshoz adandó 
felterjesztés s azt követő királyi engedély nélkül a 
földesűri census fölebb nem emeltethetik. A továbbiak 
szükségessé teszik ezen felvilágosítás közbetételét. 

A Bosnyák-féle '/g rész városi birtokot az illető 
örökösök ugyanis 1746-ik évben kelt osztálylevelük 
szerint a mint átadták Mottesicki Istvánnak, s ez 
alig Ydite azt saját élvezetébe, már a következett 
1747-ik évben rajok írt a kecskeméti birákra, köve- 
telvén hogy a censusí évenkint 150 forinttal javítsák, 
mert különben tőlük elveszi birtokát és idegennek 
adandja haszonbérbe. Volt ekkor apáinknak egy 
derék jó emberük, kit még szegény legény korábűi 
jól ismertek, vele sokszor éreztették magyar szíves- 
ségüket s most nagy űr korában pártfogását, köz- 
benjárását kérték. Ez gróf Grassaikovics Antal kirá- 



35 

lyi személyilök volt. A jó űr szives volt a kecskemé- 
tiek ügyét felkarolni, Mottesickinek írt, tudtára 
adván, liogy kecskeméti birtokát valóságos értékén 
tűi nem becsülheti , mert az egész határ alig harminc 
gazda számára elég- s kénytelen a község vidéki jiiisz- 
tákat haszonbérelni , hogy a népet kitarthassa , — 
ajánlja tehát, hogy követeléséből engedjen, mert a 
városnak kimerülését a felsőbbség sem fogja elnézni, 
— mindemellett is 100 forinttal fölebb rűgott a cen- 
sus s ezután évenkint 700 forintot fizetett a város; 
de ezen állapot se tartott 13 évnél tovább, mert 
17G0-ban Mottesicki István 1000 talléron, azaz 1500 
forinton alul a censust többé elfogadni nem akarta, 
ekkor tehát egyszerre 800 forinttal rúgtatta fölebb. 
Most a város folyamodott gróf Fekete Györgyhez, 
Pestmegye főispáni helytartójához, s kesei'vesen pa- 
naszolván a földesűr telhetetlenségét, oltalom és párt- 
fogásért esedezett. A gróf igen szép, de erélyes leve- 
let írt a kegyetlen földesűrhoz, melyben tudtára adta: 
hogy előbbi egyességének tartama alatt elvesztvén 
a város az általa birt jász és kun pusztákat, nem 
gyarapodott, hanem fogyott elannyira, hogy Pest- 
megye hivatalos jelentése szerint a városból több 
száz gazda elszéledt az élőföld és mező hiánya miatt, 
de némely közbejött mostoha évek által is sokat szen- 
vedett, javalja tehát, hogy szerfeletti követelésével 
hagyjon fel, különben Pestmegye lépend föl ellene 
a túlterhelni szándéklott község érdekében s higyje 
el hogy a felsőbbség semmi esetre sem nézendi el 
önkénykedését. Ennek is a lett vége, hogy 300 forint- 
tal meg kellett a censust javítani s lett az ezután 

évenkint 1000 forint. 

3* 



36 

Mottesicki István 1769-ik évben ellialván, négy 
örököse maradt. A censust évenkint szentgyörgynap- 
ján Surányba Nyiíramegyébe kellett a városnak kül- 
dözni s mivel épen ekkor, valószintíleg az öreg lír 
halála miatt e felküldés elmaradt, 1769. Jnn. 8-án a 
négy örökös saját külön eredeti aláírásaikkal ellátott 
következő levéllel köszöntött be Kecskemétre : 

„Isten áldgya megli Kendet Beró, Böcsületes 
Tanács és Kecskemétlii Városnak Községe ! 

Boldogult édes Atíyánk Motesiczky István Uram 
ez árnyék világbűi kiszólléttatván , az minimö eörö- 
kös portióitűl és jószágitnl fizetni szokott censust 
köllött volna Kedteknek mégh Sz. György napján 
Suránbon bé hozni, azt kentek eddigh bé hozni elmu- 
latván, s most mi megh nevezett Attyánk raaradékí 
itt egyben gyülekezvén , adgyuk tudtáro : hogy az 
oUatin censust, vévén ez Levelet, azonnal és minden 
hallasztás nélkül ide elküldgyék, és el se mulassa 
kentek, maradván Kenteknek Surány 8-a Junii 1769. 
jótt kivánó örökös földes ura és Asszonyai Motesicz- 
ky Pál mp. Mottesiczky Julianna Zerdahely János 
Hitvesse mp. Motesiczky Mária Anna Stészel László 
hitvesse mp. Motesiczky Judith Saller István hitvesse 
mp. — Kivül: Becsületes Kecskeméth várossá Bé- 
rájának. Tanácsának, és az egész Községnek adas- 
sék , Kecskemétben." ') 

E levél akkor kelt , midőn a tekintélyes Kecske- 
mét várost a királyi tróntól le saját egyes polgáráig 
mindenki tisztelettel, méltánylattal említette, Biráját 
és Tanácsát illetékes címmel szólította , magas állású 



') Eredeti a város levéltárában. 



37 

s nagytekintélyű hatalmas fólclcsurai, a Kohári és 
Károlyi grófok kegyeletes kímélettel bántak vele, 
— Mottesicki István örököseinek azonban így is 
jó volt. 

A négy örökös későbbi nyugtái nem saját, hanem 
tiszteik aláirása és pecsété alatt keltek Surányban, 
évenkint 1000 forintról, --- s minthogy ezután csak- 
hamar az úrbér országszerte szabályoztatott, az em- 
lített 1773-ik évi királyi rendelet ellenére a censust 
fölebb verni nem lehetett, nem is volt Mottesickiék- 
kel a városnak több viszálya 1811 évig, midőn a 
folyamatba tett bankó cédula ötödrésznyire értéktele- 
níttetvén , a censust nevezeti értékben fölvenni vona- 
kodtak , elvégre azonban azt is elfogadták. 

Midőn Kecskemét város minden földesuraitól 
megváltakozását munkába vette , ismét meggyült baja 
a Mottesicki örökösökkel s áldozatot kellett tennie, 
hogy tölek valahára megszabaduljon. Ez történt 
1833. illetőleg 1836 években. Ekkor ezen '/s illet- 
ményt hárman birták , úgymint : idősebb Mottesicki 
Pál cs. kir. kamarás birta felét , évenkint 500 forint 
censussal; Zerdahelyi Jánosnak Mottesicki Julianá- 
tól származott leánya született Zerdahelyi Teresia 
néhai gróf Pongrác Ádám özvegye birta negyedét, 
250 forint évi censussal; Rapényi Steőszel Mária 
Lubi Imre királyi kamarai tanácsos neje, mint néhai 
Mottesicki Anna Mária Steőszel Lászlóné örököse 
birta hasonlag egy negyedét szinte 250 forint évi 
censussal. — A két előbbivel együtt szerződött a 
város 30,000 pengőforintért, melyből Mottesicki Pál 
részére hajlott 20,000 forint, gróf Pongrácné pedig 
aránylag 10,000 forintot kapott; de ennek fia gróf 



38 . 

Pongrác Kajetán mint idősb testvér a többiek nevük- 
ben is ellenmondást tett édes anyjuk ezen elidegení- 
tése ellen, hanem siker nélkül. — Steöszel Mária 
Lnbi Imrénével a város nem készpénzben szerződött, 
hanem ingatlan birtokot adott csere értékben. Kecs- 
kemét város Alpár pusztájához tartozott ngyanis a 
Tiszának egy kis szigete, a mintegy 70 hold teije- 
delmü Sági sziget, ezt Liibiék mint tisza-űghi szom- 
széd birtokosok cserében kívánták , melynek önkény- 
tes becsű útján 4500 pengőforintban értéke megálla- 
píttatván, minthogy a 250 forint évi censiis tőkéje 
csak 4166 pf. 40 krt. tett, visszafizettek a városnak 
333 pf. 20. krt. — Az egész % rész Bosnyák-illet- 
mény megváltása került tehát a városnak 34,166 
pfor. 40 krba. 

E) S á r k á n d i Pál % rész , vagyis ' az egész 
város felét tevő birtokában két leánya , lígymint 
Anna és Erzse öröködött. Anna a város y^ részét 
hozományul vitte aVesselényi családnak , Erzse 
a másik y^ részt a gróf Csák iáknak. 

aa) Sárkándi Anna elébb neje volt Békés 
Gáspárnak az Erdély bíbora fölött Báthori István- 
nal vetélkedett fölírnak. 1584-ben Báthori István 
fejedelem Vesselényi Ferencet kincstárnokává 
teszi, utóbb Hadad várával megajándékozza, majd 
Békés Gáspár szép özvegyével Sárkándi Annával 
ülött lakodalmát királyi pompával kitartja: ettől szár- 
maznak a hadadi Vesselényiek. Ennek örököse 
"Vesselényi Pál 1616-ban már említve van mint 
Kecskeméti földesiir '), emennek fia Vesselényi 



') Oklevélt. I. köt. 27. sz. a. 



39 

Fereüc nádor és neje Szécsi Anna Mária 16G0- 
ban kecskeméti részbiríokukat cg-y évre zálogba 
bocsátják tízezer császári tallérért báró Chaos János 
Konrádnak '), azonban a kiváltásnak meg kellett 
történnie , mert bárom év miilva a nádor ezen S á r- 
kándi-r ész jövedelme fölött maga intézkedik. '^) 

Ezen y^ városi birtoknak már ekkor aránylag 
igen magas censusa volt, melyről méltán feltételez- 
betjük, bogy az, a többi földesnrak illetményébez 
képest, nem is a birtok mennyisége, banem a birto- 
kos önkény ű batalma szerint volt megállapítva; 1659- 
dik évben ugyanis Vesseíényi Ferenc nádornak fizet 
a város censns fejében 600 császári tallért, 1660-t(51 
1669-ig pedig 800 ezüst tallért évenkint és némely 
kézi ajándékokat, melyek azonban kijelölve nincse- 
nek, de a számviteli könyvekben évenkint előfordul- 
nak a lovak, tebenek, ártányok, melyeket a nádor 
kívánatára, mindannyiszor nagyobb számban, Kecs- 
kemét város Pozsonyba vagy Murányba szállíttatott. 
— Ferenc űr a nádor megbalt 1668. évi Mart. 28-án. 
Előbbi évben kelt végrendeleténél fogva minden bir- 
tokát nejének bagyományozta, mintbogy első házas- 
ságában Bosnyák Zsófiától nemzett fiát még életében 
kielégítette ^), innen van, bogy az 1669. évi Febr. 
14. kelt utolsó nyugtát a 800 ezüst tallér censusról 
özvegye gróf Szécsi Anna j\Iária adja ki fekete pe- 
csét alatt. *) 

Ferenc nádor élete végéveiben I. Leopold király 



') U. 0. 33. sz. a. 
^) U. 0. 34. sz. a. 

*) Szalay: M. orsz. tört. V. köt. 110. lap. 21) jegyz. 
*) Eredeti a város levéltárában, az elhalt nádornak több ujiigtájúval 
együtt. 



40 

kormánya ellen szövött magyarországi forradalomnak 
nemcsak rc^szese, hanem feje, intézője volt, nejével 
a hös lelkű Szécsi Máriával egyetemben. A nádor 
életében gondosan terjesztett s halálakor már kitörés 
küszöbén álló forradalom , ö benne minden támaszát 
elvesztette, — többi tagjai, intézői ügyetlenek, tehe- 
tetlenek, szerencsétlenek voltak, első kísérletre meg- 
buktak: gróf Zrínyi Péter horvát bán és gróf Frange- 
pán Ferenc, mindkettő fényes családának végsaija- 
déka , valamint gróf Nádasdi Ferenc országbíró , 
Bécsben, illetőleg Bécsújhelyben hóhérpallos alatt 
vérzettek el, L Rákóci Ferenc választott fejedelem, 
Zrinyi bán veje, roppant birsággal váltakozott meg. 
1670-bcn midőn a német tábornokok e forradalom 
elnyomásában fáradoznának, a nádor özvegye mii- 
rányvári sziklafészkébe vonta magát; — az elhalt 
nádor alig volt gyanúban, neje még kevésbé; de 
Spork tábornok titkos árulás útján értesülvén, a csá- 
szári biztosító levélre feladott murányi várban min- 
dent megmotoztatott s egyik pincében egy befenekelt 
hordóban feltalálta a forradalmi levelezést minden 
arra vonatkozó iratokkal , melyeket az ennek folytán 
letartóztatott özvegy nádornéval együtt Bécsbe kül- 
dött s kinek ezután minden birtoka , azok közt kecs- 
keméti része is elkoboztatott. 

Mielőtt azonban e történt volna, gróf Szécsi Anna 
Mária mint az elhalt nádornak végrendeleti hagyomá- 
nyosa kecskeméti birtokát csak kevéssel elébb gróf 
Kohári István fülekvári kapitánynak zálogba adta; 
Kohári ugyanis végrendeletének o-ik pontjában em- 
líti , hogy e birtokrészt , mely később nekie adomá- 
nyoztatott, 1670-ik évi tavasz óta 12 ezer magyar 



41 

forint erejéig zálogban tartotta , — és most három 
hatalmas közt kezdődött vita e kecskeméti birtokrész 
fölött: a koronaűgyvéd lefoglalta, Kohári István zá- 
logjogát épségben hagyatni követelte, Vesselényi 
Pál pedig azt, mint nemzetségét illető birtokot, fegy- 
veres kézzel letartóztatta. Ha Vesselényi Pál közbe 
nem lép, őseink szerencsések annyiban, hogy e bir- 
tokrészre a nádor által hatalmasul kirovott évi censiis 
a régi rendes mennyiségre, vagyis 200 magyar fo- 
rintra leszállíttatik , mert Kohári hajlandó volt a bir- 
tok felét Pál úrnak a nádor öccsének kiadni, és attól 
100 magyar forintnál többet nem követelt, a mint- 
hogy azt a fiscustól át is vette ') ; de Vesselényi Pál, 
noha az őt illető résznek űri adaja csak 100 forint 
lett volna, mindazáltal míg élt mindig 200 aranyat, 
ajándékul két tízes aranyat, ezen fölül még kéziaján- 
dékot, mint a jegyzőkönyv fentartotta „az mint ö 
Nagysága parancsolja" vont évenkint a városon -); 
sőt 1669-ben, ámbár a város a nádor özvegyének 
egész évi census fejében, mint fentebb említtetett, a 
800 ezüst tallért megadta, Pál űr mégis 172 aranyat 
fizettetett maga részére, 16704)en pedig már 200 
aranyat census, 10 pár csizmát pedig ajándék címe 
alatt fizettetett. 

E közben az említett forradalom kibnjdosott ré- 
szesei , köztök az iíjű gróf Tököli Imre , és gróf Ves- 
selényi Pál Erdélybe L Apafii Mihály fejedelemhez 
vonultak, honnan Tököli egy ujabb és hűsz évnél 
tovább tartott forradalmat zűdított Magyarországra 
I. Leopold kormánya ellen , melyben fővezérül , nem 



') Oklevélt. n. köt. 320. sz. a. 4) pont. 
-) Ugyanott 2) pont alatt. 



42 

annyira haditucloniányánál , mint tekintélyénél fogva, 
Vesselényi Pál választatott. Ezután Pál gróf, mint 
magát címezni szokta „az édes Hazájok lelki és testi 
szabadságaért számkivetésben és fegyverben levő 
grófi, űri, főnemesi és vitézlő rendekből álló Nemes 
Magyarságnak választott Fő Generálisa" egész ha- 
dakkal rendelkezvén , Kobárinak és a koronaűgyvéd- 
nek követeléseikkel mit sem gondolva, teljes hatal- 
ma felhasználásával járt el a kecskemétiek irányá- 
ban s önkényleg kirovott censusát szedte haláláig. 
1670-ik év után ugyanis őseink valószínűleg mind 
Kohári István által, ki a Yesselényi-részt zálogban 
birta , mind a pártütő Vesselényi Pál ellen menykövet 
szórt kormány részéről eltiltattak a Pál űr által kö- 
vetelt fizetés teljesítésétől s három évig nem fizettek 
semmit; negyedik évre fordulva azonban 1674-ik évi 
Április 15-kén Pál gróf megjelent hadával Kecske- 
méten, — nem tartott a töröktül semmit, mert a for- 
radalom különben is erdélyi és tőrök pártfogás alatt 
állott, a főldesűri illetmények megadását pedig a 
török is parancsolta , — és ekkor három évi censust 
egyszerre megvett a városon , évenkint 200 aranyat 
census, két-két tízes aranyat s egyéb ajándékokat 
honorárium fejében számítván. 

Az ekkor megfélemlített kecskemétiek óvakod- 
tak többé Pál űr parancsainak ellenszegülni s az ő 
meghagyásából 1675-ik évi Augusztus 1-ső napján 
Harsány melletti táborába küldöttek 400 aranyat és 
SOOJallért az 1675 1676 1677 1678 évekre járandó 
census fejében előlegezve, mely összeget az űr két 
évi ajándékkal együtt nyugtáz, utána vetvén, hogy 
a négy év ketteire járó ajándék és a mindenik évre 



fizetendő két-két tízes arany még tartozásban ma- 
radt '). így folyt ez 1684-ik évig t. i. Pál űr halá- 
láig", midőn a város tőle örökre megszabadult. 

A Vesselényiek e két hatalmas tagját, mint kecs- 
keméti földesurakat elkísérvén a sírig, azoknak a 
városi község, egyes osztályok és némely magáno- 
sok érdekeire, polgári és vallási tekintetben gyakor- 
lott befolyásuk megemlítését nem nélkülözhetjük , 
melyek beismerése végett a tisztelt olvasót nagyob- 
bára oklevéltárunkhoz kellene utasítanunk "^j; de 
Vessél ényi Pál irányában tüzetesen is elmondjuk, 
hogy több kecskeméti vagyonos polgárt, ft^enkint 
200 arany díjért, családaikkal s a város határában 
bírt földeikkel együtt a földesűri hatóság alól felsza- 
badított és megnemesített. Két ilyetén nemesítő levél 
jutott kezemhez, melyek egyikénél fogva Pathai 
András városi tanácsnokot , másikával Kalocsai Já- 
nost nemesíti meg, mindkettő kelt 1676-ik évi Febr. 
11-kén a püspöki táborban ^). A forradalmi fővezér 
ezt, űgy látszik, jövedelmi forrásképen használta, 
minek a földesűri hatóság alóli személyes felszabadí- 
tásra nézve van ugyan értelme, de tovább, kivált a 
földesurai közt osztatlanul és kiváló községi jogok 
élvezetében levő Kecskeméten , a polgári birtok irá- 
nyában érvénye nem lehet. 

E két Vesselényitől , mint pártütöktűl jószágaik 
elkoboztatván , — kecskeméti részük gróf Kohári 
Istvánnak adomány oztatott , ki azt zálogban birta. 



') Eredeti nyugták és jegyzőkönyvi adatok a városi levéltárban. 

'') Lásd: Oklevélt. I. köt. 33. 34. — II. köt. 11. 13. 24. 44. 4Ű. 58. 

III. köt. 7. sz. sz. a. 
') Oklevélt. III. köt. 7. sz. a. 



44 

1702. (^s 1711-ik években pedig annak örökös birto- 
kába is beigtattatott. ') 

l»b) S á r k á n cl i Pál másik leánya E r z s e után 
Kecskemét város V4 része Csáki gróíokrsL szállott. 
A hozzánk eljutott oklevelek 1616-ban említik elö- 
szer Csáki Istvánnöt kecskeméti birtokosnak '^). A 
város számviteli könyvei szerint ezen Csáki- rész 
censusa 1640-ik évben volt 83 tallér, 1647-ik évben 
pedig 200 tallér. 1677-ik évben e censust szedi gróf 
Vesselényi Anna Engenia a pozsonp klarissa apácák 
apátnője, űgy mint azon kolostorban levő két Csáki 
grófkisasszony részére utalványozott családi javadal- 
mat ; gróf Csáki István ugyanis ezen városi censust 
4500 forint tőkepénz jövedelmének értéke fejében 
átírta az említett pozsonyi apáca kolostornak, abban 
levő két szerzetes leánya kitartására, mely census 
1680 körííl volt 212 tallér készpénzben, s azon kivül 
kéziajándékban egy vég lecsepuri, vagyis nyolcvan 
darab pamuttal szövött török keszkenő, egy kötés 
veres szattyán, két sajt, két pozsár, két pár karma- 
zsin csizma ^); utóbb ugyanazon census az apátnönek 
1699-ik évi eredeti levele szerint állott 300 forint 
készpénzből, ezen kivíil két pár karmazsin csizma, 
két kötés veres szattyán, egy szőnyeg, négy font 
riskása, négy font bors, annyi mazsola és tengeri 
szöllő , űgy szinte füge vagy más fűszerszám , két 
öreg pozsár vagyis szárított potyka, és két sajt, kézi- 
ajándékból; ezen ajándékok 1714-ben 50 forint kész- 
pénzre áttétettek s ekkor és ezután lett az évenkénti 



') Oklevélt. I. köt. 38. 39. sz. a. 

Oklevélt. I. köt. 27. sz. a. 

') Oklevélt. II. köt. 320. sz. 8) pont. 



45 

census 350 forint. — Gr(5f Csáki Éva Francisca 
1716-ban Budára rendeltetvén apátnonek, jövőben 
a város ide szolgáltatta fizetéseit, 1724-ben pedig 
egyszerre letette a gróf Csáki István által leányai 
javadalraára kötelezett 4500 forint alapítványi töke- 
pénzt, azon feltétel alatt, hogy az évenkinti census- 
sal törlesztessék , de a törlesztés csak Csáki Éva 
Francisca apátnő halálával vegye kezdetét, addig a 
város ennek fizesse azon összeget, mi a letett töke- 
pénz karaatából a census kiegészítéséig hiányzanék: 
a 4500 forint előlegezés 1744-ik évben végképen 
törlesztve levén , ezután ismét a Csáki család szedte 
a censust. 

1755-ik évben gróf Csáki Antal fölemelte a cen- 
sust évenkint 500 forintra s így szerződött a város- 
sal 10 évre, melyet 1768-ban gróf Csáki János 
ismét 3 évre megerősítvén elfogadott. — E közben 
szabályoztattak országszerte az úrbéri viszonyok s 
Kecskemét irányában keletkezett a már megemlített 
1773-ik évi királyi rendelet, minélfogva az itteni 
tíri adónak legfelsőbb engedély nélküli változtatása 
eltiltatott: midőn tehát a Csáki grófok ezen censust 
1806-ik évben fölebb rúgtatni kivánták, a város 
pedig az imént említett királyi rendeletre támaszkod- 
va, abban ellenkeznék, jónak látta a grófi család 
attól örökösen megválnia, s 1807-dik évben 33,000 
fekete bankó forintért a városnak átadta, mely ősz- 
szeg váltócédula értékben 15,949 for. 20 V^ krt. , 
vagyis pengő pénzben 6,379. for. 45. krt. tett. 

Föntebbiek magyarázatára megjegyezni szüksé- 
gesnek látom azon körülményt: hogy ,,a pozsonyi 
tiszteletes apáca szíízek" — mint jegyzökönyveink 



46 

emlegetik — a városnak csak ideiglenesen voltak 
földesurai, mennyiben a Csákiféle censnst élvezték, 
midőn teliát 1685-ben ok I. Leopold királytól s a 
lothringeni hercegtől ') és Eszterházi Pál nádortél ^) , 
a nyomorgatott város részére , nemük és kegyes hi- 
vatásukhoz képesti közbenjárásukkal védleveleket 
eszközlöttek s azokban Kecskemét város az ö birto- 
kuknak említtetik , — ezen kitétel a fent előadottak 
szerint értelmezendő; valamint azt is megjegyzem: 
hogy 11. Rákóci Ferenc fejedelem az 1703 — 1711 
évek közti forradalom időszakában a pozsonyi apá- 
cáktól ezen census jövedelmét elvonta és saját hívé- 
nek gróf Csáki Mihálynak utalványozta, miért Éva 
Francisca apátnő a városhoz intézett leveleiben több- 
szer panaszkodik. 

Elvégre a Kohári grófok fényes családa követke- 
zik, hogy Kecskeméten annak űri hatóságát megis- 
merhessük. 

A régi nemes Kohári család tagjai közül Magyar- 
ország történetében csak báró Kohári István 
kezdett szerepelni. Bosnyák Tamás unokájának Ba- 
lassa Judit grófnőnek férje, ki mint füleki és lévai 
várkapitány s a magyar had parancsnoka, ez idő sze- 
rint hírneves magyar hős, 1664-ben Léva mellett a 
törökkel vívott diadalmas ütközetben esett el. Ennek 
számos, de kiskorűan hagyott gyermekei közül, 
legidősb fia volt Kohári István, atyja halála után 
szinte Fülekvár kapitánya, majd gróf, dunántúli s 
bányavidéki országos főkapitány, 1715 után pedig 



') Oklevélt. m. köt. 27. 28. sz. sz. a. 
^) Oklevélt. II. köt. 316. sz. a. 



47 

országbiró ; nagy vagyonáról , korához kispest kitűnő 
miveltségéröl , katonai bátorságáról , különösen pedig 
királyához tántoríthatatlan hűst'ge'röl elhírhedt ma- 
gyar fóűr. Nem érte még el a 21-ik évet, midőn 
atyja eleste után öt, a bécsi egyetemen felsőbb tanul- 
mányok bevégzésével foglalkozót , I. Leopold király 
füleki várkapitánynak kinevezte: a tapasztalatlan 
ifjú e nehéz tisztet elfogadni vonakodott, de ismételt 
királyi parancs annak rögtöni átvételére utasította. 

E korban végvára volt Fülek a magyar király 
birtokában volt országrésznek s egyszersmind kulcsa 
a Bányavárosoknak. A nyugtalan török pasák csapa- 
tai Buda, Elger és Vác tájáról. Tököli kurucai pedig 
Kassa vidékéről, amazokkal egyértőieg pusztítva 
kalandoztak e vidéken. Az ifjú Kohári István füleki 
állomásának elfoglalása után nem maradt tétlenül 
sziklafalai közé zárkózva , hanem gyakori kicsapásai 
által a rabolni száguldozó ellenséges csapatokat a 
vidékről diadalmasan elriasztotta s ez által saját vité- 
zeibe önbizalmat, nevének pedig a török és kuruc 
hadaknál tekintélyt s félelmet vívott ki. — Tőkölinek 
fájt foga a jelentékeny füleki erősségre s a váradi 
pasát arra \eüe , hogy e várat vegye ostrom alá ; ki 
több várőrségből nagy számú török csapatokat fel- 
szedve, s ezeken túl erdélyi és kuruc hadakkal erő- 
stilve , Füleket megszállotta , tüzes ostrom alá Ycite , 
éjjel-nappal lövette; de Kohári István saját példájá- 
val lelkesítvén az őrséget, kinyilatkoztatta, hogy 
készcbl) Fülckvár omladékai alá temetkezni , mint a 
várat utolsó emberig az ellenségnek feladni. — Végre 
mindenben fogyatkozva s a bástyák halomra lövetve 
levén , a várőrség kapitányának az engedelmességet 



48 

megtagadta, Kohárit letartóztatta s szabad elvonulás 
biztosítása mellett a várat feladta. Midőn az őrség 
kivonult, a várkapu alatt mindkét részről felállított 
megbízottak a feladási alkupontokat aláírták , de Ko- 
hári az aláírást megtagadván , a török pasa által le- 
tartóztattatott , mint kire a feladási szerződés ki nem 
terjesztethetett. 

A törökök átvévén a várat, elborzadtak annak 
belső állapotán , hol halomra lövött omladéknál egye- 
bet nem találtak , mi fölött a pasa annyira feldühíílt , 
hogy első tüzében Kohári fejét elüttetni akarta; de 
környezete tanácsára, miszerint a fogoly átadásával 
Tökölinek nagy kedvességet teend, szándékától elál- 
lott, — Kohárit életben hagyta és Tökölinek aján- 
dékozta. 

Tököli mindent elkövetett, hogy foglyát saját 
pártjára téríthesse, ez azonban oly makacsul ellene 
szegíílt s oly keserű szemrehányásokkal válaszolt, 
hogy Tököli az eddig mutatott nyájasságot keserves 
bosszankodással váltván fel, a foglyot Regéc vár 
tömlöcébe záratta s fogadást tőn , hogy a makacsnak 
fejét veteti, de a lengyel király s Tököli barátai ezt 
ellenezvén , hagyá öt sínyleni Regéc legmélyebb üre- 
gében, hol Kohári huszonhárom hónapot töltött a 
legszigorúbb börtön minden Ínsége által sanyargatva: 
még a börtönörök is megszánták a méltatlanul sanyar- 
gatott szenvedőt s utat szolgáltatván szabadulására , 
vele együtt megszöktek; de az éhen-szomjan bujdo- 
sók útközben elfogatván , Tököli az áruló őröket ka- 
róba vonatta, Kohárit pedig Munkács várába kül- 
dötte s ott még az elébbinél is borzasztóbb földalatti 
üregbe záratá : minden közlekedés el volt tőle zárva , 



49 

m^g- őreinek is tiltva levén vele szót váltani , — ele- 
dele folyvást száraz kenyér, itala víz, — napvilág s 
éltető leveg'ő nélkül , — még a fekhelyéül szolgált 
hitvány szalma is kirothaclt alóla. Ez embertelen bá- 
nás megtörte mind testi mind lelki erejét, elgyöngülve 
mozdulatlanul hevert börtönében , midőn az örök már 
holtnak vélvén őt, bejelentették Tökölinek, — ekkor 
megengedtetett, hogy fogságából kihozassék, de mi- 
dőn a tiszta lég s kissé jobb eledel egészségét vala- 
mennyire helyreállították , ismét visszavitetett sanya- 
rú börtönébe. 

Ennyi méltatlankodás sem birta a testileg elsa- 
nyargatott, de hűségében tántoríthatlanűl makacs fér- 
fiú lelki erejét megtörni , minden csábítás , hízelgés 
foganatlan maradt Tököli részéről , hogy őt pártjára 
vonhassa, söt midőn tömlöcéből felhozatván, nyilvá- 
nos körben hozzá intézett nyájas beszéddel ügyeke- 
zett őt megnyerni, Kohári dacosan visszautasította, 
s fényes környezete előtt megszégyenítette, miért 
Tököli vérbosszút vészen vala foglyán, ha neje az 
angyallelkü Zrinyi Ilona könyörögve magát közbe 
nem veti ; a lelkes no kérlelésének , a különben hajt- 
hatatlan jellemű Tököli irányában azon kedvező ered- 
ménye lett, hogy levétetvén Kohári tagjairól a lánco- 
kat , úgy küldé elébb az ungvári , utóbb a sárospataki 
vár börtönébe , hol sorsa javult annyiban , hogy az 
ízetlen száraz kenyér helyett eledele naponkint két- 
féle főtt étellel szaporíttatott. Itt hallotta hírét szere- 
tett édes anyja s Imre testvére halálának, mi őt annyi- 
val keserűbben érdeklette, mert hitte, hogy édes 
anyja halálát az ő fogsága fölötti bánat és keserűség 
okozta légyen. 

Kecskemét v. tört. III. köt. 4 



50 

ElvégTC három hosszú év s két hónap mtííva 
Kohári István börtöne megnyílt, hogy a „htíség vér- 
tanúját" a szabadságnak visszaadja. Miután ugyanis 
1683-ban Bécs alatt a törökök megverettek, a kül- 
földi segéllyel erősbült királyi hadak győzelemről 
győzelemre, Tököli pártja pedig sebes rohammal 
bukásra jutott: egy év alatt a forradalom le volt 
győzve, s midőn maga a derék Tököli, hitszegő 
cimborája a váradi pasa által elfogatva bilincsekben 
Stambulba küldetnék , a nekie hódolt magyar felföld 
Kassával együtt megadta magát , Sárospatak is nem 
sokára meghódúlt, hol az elhírült Kohári fogságából 
kiszabadíííatoít. — Szívható jelenet volt, midőn a 
hajdan tiszteletet parancsoló deli alakjáról , szeren- 
cséjéről s vitéz tetteiről hírneves Kohári István, 
csonttá aszott , halovány , rémhez hasonló termettel , 
melyből a hosszú inség, sanyarú gyötrelem és pusz- 
tulás eleven képe látszott, börtönéből kivonatott. 
Többen tanácsolták nekie, hogy e beteg roncsolt 
alakban mutassa be a királynak , mily nagy áron tar- 
totta meg hűségét; de Kohári a kérkedésnek színét 
sem szenvedhetvén, visszadöbbentő alakjával nem 
kivánt a Felség elibe tolakodni , hanem csak miután 
erejét, egészségét s vidorabb színét némileg vissza- 
nyerte, utazott Bécsbe a király üdvözletére. 

Leopold király Kohárit kitüntetve fogadta: az 
udvar főemberei jelenlétükben a trónteremben bocsát- 
tatott tisztelgésre, hol a király beszédet tartott, mely- 
ben Kohári érdemeit magasztalta, azután magához 
intvén őt, e szavakkal: „éljen a hűség tüköré" drága 
arany láncot függesztett nyakába s őt megölelte. — 
Kevéssel utóbb királyi adományul nyerte Kohári a 



51 

ftileki és murányi uradalmakat, majd királyi enge- 
délyt arra ,- liogy szerzemény javairól szabadon ren- 
delkezliessék ; TII. Ince római pápa pedig* szentelt 
kalapot küldött számára. 

1686-ban részt vett Kobári Buda kiostromoltatá- 
sában s az ország e fővárosának visszavétele után 
annak egyik parancsnokává neveztetett ki. Még ez 
évben megkezdetett Eger ostroma, melyben Kobári 
mint a dunai részek altábornagya vett részt s a lassan 
baladó ostrom alatt gyakran kiütött ellenséget mind- 
annyiszor nagy veszteséggel verte vissza. Egy kiro- 
hanás alkalmával, mint a bátrak legbátrabbika, Ko- 
bári maga legelső űzte a futó törököt a vár kapujáig, 
hol a bástyákról ezrenkint repülő golyók süvöltése 
közt vívott, melyek egyike jobb karján találta s ennek 
csontait összezúzta. Remény nélkül gyógyíttatott a 
leghíresebb bécsi orvosok által, míg huzamos sínlés 
után sebét kiheverte ugyan, de sérült keze haszou- 
vehetetlen maradt örökre. — 1714-ik évi December 
8-án országbíróvá neveztetett III. Károly király által 
s minthogy Eger alatt összezúzott jobbja nemcsak 
fegyverviselésre, de az írásra is alkalmatlanná lett, 
megengedte a király, hogy aláírás helyett nevének 
egy fél hold alakú ezüst lapra metszett lenyomatát 
használhassa, mit Kohárinak béke és háború idején 
szerzett halmos érdemei méltányos megemlítése mel- 
lett az 1715: 29. törvénycikk is megerősített. 

Kobári István mint országos köztisztelet tárgya 
nőtlenül töltötte hosszú életpálytíját; — Kecskemét 
város irányában mindég a legszivélyesb patriarchai 
vonzalommal viseltetett, a város levéltárában fenma- 
radt nagy számú eredeti levelei erről egyenkint ta- 

4* 



52 

iiűskoclnak '), valamint az is, hogy itt 171(i-ban a 
Kegyes Tanító Rend liázát, hat osztályú tanodával 
alapította, 1723-ban kelt végrendeletében pedig 
ngyane tanintézet szegény i^ai és a kecskeméti sze- 
gények háza részére szép alapítványt tett. Roppant 
vagyonából életében és végrendelete által hatszáz- 
ezer ezüst forintot megközelítő kegyes alapítványokat 
alkotott és családjában majorátust alapított, mely- 
hez kedves birtokát Kecskemétet is hozzá csatolta. 
Meghalt 82 éves korában 1731 -ik évi Mart. 29-kén, 
mirÓl sógora gróf Károlyi Sándor, még az napon 
kelt saját kezű levele által a kecskeméti jegyzőt ekép 
tudósította: „Csábrágh 29. Mart. 1731. Kedves Mu- 
raközi Uram! Szomorúan jelentem Kegyelmednek; 
az M. Nagy jó Urunkat mai Déllyesti Egy s két Óra 
tájban Isten ez Árnyék Világbúi kiszóllította , kinek 
eö szent Felsége adgyon Csendes Örökké való nyu- 
godalmat s minek előtte az Publicatoriák érkeznének 
is, Kegyelmed az Pátereknek jelentse megh, hogy 
kötelességeket követhessék. Ezen annexát pedigh 
lovas ember sietve vigye Csongrádra, hogy ottan 
lavö lovaimmal pro. 7-a Apr. Surányban lehessenek , 
mivel 9-a ejusdem indíttatik megh hidegedett Tete- 
me az Sz : Benedeki Templomban Ura Attya kriptá- 
jában. Ezzel Kegyelmednek Jó akaró szomszégya 



') Kohári István levelei lG87-töl kezdve nem anját aláirásával, csak 
pecsétével vannak ellátva ; az ezüst lapra metszett nevének lenyomata 
sem létez itt a levéltárban, minthogy az csak országbírói hivatalos 
kiadváiiyokon haszuúltathatoít ; itteni levelei alatt neve a levélíró által 
van feljegyezve , egyszerűn , vajry e két betű utánvétesével: „m. a.", 
vagy egészen kiírva : „manu aliena"; iiuneiiélyesb okmányok alatt 
pedig, mint testvérével gróf Kohári Judit Barkóciuéval Í712-beu 
kötött szerződése alatt igy : „Stcphanns Kohári manu aliena 
ob vulncratam dcxteram." (Kohári István, más kezével, meg- 
sérült jobbja miatt.) 



53 

G. Károlyi Sándor mp." — Külső cím: „Nemzetes 
Muraközi Sámuel jó akaró szomszédomnak írám siet- 
séggel, Kecskemétlire." (fekete pecsét) '). 

A Kohári birtok nótte ki magát leguagyobbá 
Kecskeméten s azért nevezték magukat a Koháriak 
potior földesuraknak s megtartották a többi föl- 
desurak és a város iránj'ában felsöbbségüket; abban 
azonban nem volt igazuk , mintha ok a városnak 
felénél többet birtak volna : mert igaz ugyan , hogy 
a 17-ik század végén és 18-ik század elején a Kohá- 
riak mint egyszersmind Bosnyák-örökösök biríák. 

1) Gémesi Ferenc után a D) alatt Bosnyák Tamás 
és neje Kenderesi Mária által 1614-ben megszerzett 
'/y részt. 

2) Zálogban tartotta Kohári István I. Rákóci 
Ferenc fejedelemtől 1676 után a C) alatti nyolcad- 
résznek felét, vagyis '/jg részt, mely 1731-ben Ko- 
hári Andrásnak adományoztatott. 

3) Szinte zálogban birta Kohári István testvérei- 
vel együtt 1670 után az E) alatti Sárkándi-örökség 
felét, vagyis a Vesselényi grófok '^ részét, mely 
1711-ben Kohári Istvánnak adományoztatott. 

4) Megnyerte Kohári István 1702-ben gágyi 
Báthori Gábor megszakadása után annak birtokát, 
mely az A) alattiak szerint volt a városnak Yg része. 

Es így birták a Koháriak István űr halálakor a 
városnak 7, g részét, vagyis felét s azon kivűl még 
'/jg részét; de Kohári Istvánnak testvérével gróf 
Kohári Judit özvegy gróf Barkóéi Györgynével 



') Eredeti a város levéltárában. Másnap Mart. 30. Budára küldött levele 
kapcsában ismét snjátkezüleo; irott értesítést küld a grót Kecskemétre 
ugyancsak Muraközi Sámuel városi jegyaöhez. U. o. 



54 

1712-ik évben tett s a pozsonyi káptalannál felvallott 
osztálycserc , illetőleg- költsönös öröködds iránti szer- 
ződése áltíil, a kecskeméti censusból 300 forintot, 
10 ezüst tallért, és 6 kurta forintot s 25 pénzt Bar- 
kócinénak átengedett, továbbá a Bosnyákféle '/g részt 
az 1746-ik évi osztály alkalmával Mottesicki István- 
nak engedték át az örökösök ; söt gróf Kohári Éva 
gróf Eszterbázi Antalné s örökösi korunkig élvezték 
a censusnak egj kis részét, -- annálfogva a Kobá- 
riak kecskeméti valóságos birtoka a városnak csak 
Yjg része, vagyis a városnak '/, ^ rész bián fele volt, 
annak censusából is egy részt a Károlyi grófok , 
egy kis részt pedig Kobári Éva Eszterbázi Antalné 
örökösi élveztek. 

A Mottesicki Istvánnak átengedett '/g részről 
már emlékeztünk; most a Kob áriak. Károlyiak 
és Eszterbáziak illetményéről fogunk szólani, 
kezdvén közűlök a legkisebbiken s végzendvén a 
legnagyobbikon. 

Mintbogy a Bosnyákféle '/g rész birtok ősi levén , 
annak jövedelme közös volt; a Vesselényiféle '/^ 
részt pedig 1770-ben Kobári István több fitestvérei- 
vel együtt \ettc, zálogba, annak jövedelme is közösen 
szedetett: időközben Kobári János, Gábor és Imre 
elbaiván, az utóbbi '/^ résznek jövedelmét szedte 
István és Farkas, előbbi '4 részét pedig ezek és 
Judit Barkóciné nőíestvér. — Ezen kétrendbeli bir- 
tokrészek után , a kecskemétiek által baszonbérelt 
Vacs puszta árendájával együtt volt Kobári Farkas 
évenkénti illetménye 325 forint 12% kr. , melyből 
Farkas űr balála után négy örököse, űgymint And- 
rás , Zsófia gróf Berényi Adámné , Éva gróf Eszter- 



55 

házi Antalné s Borbála gróf Keglevics Zsigmondné 

— fej enkint nyert 81 fr. 18 krt. 

a vacsi haszonbérből pedig . . . 31 fr. 52 72 ^^'^- 

István országbírónak is az ősi- 
ből ds közösből 325 fr. 12'/, kr. 
censualis illctme'nye levén , ez clő- 
szer kétfelé oszlott, fele szállván 
Farkas négy örökösére, más fele 
Kohári Judit özvegy gróf Barkóéi 
Györgyné örököse gróf Barkóéi 
Krisztina gróf Károlyi Sándorné- 
ra, és így abból ez nyert 162 fr. 
36 y^ krt , Farkas űr négy örö- 
köse együtt ugyanannyit , fej en- 
kint pedig . .' . / . . . . 40 fr. 39'/,, krt. 



öszvesen: 153 fr. 50 krt. 



így szedte Kohári Farkas három leányörököse 
ezen illetményeket; nevezetesen Éva gróf Eszterházi 
Antalné 1746-ik évig, a mikor megosztozván a Bos- 
nyák-örökösök, Vacs puszta Koháriaknak jutott, a 
Bosnyákféle '4 városi illetmény Mottesicki Istvánnak 
engedtetett. Eszterháziné tehát ezeken kivűl maradt 
eensualis illetményét megtartván, maradt az 113 for. 
10 y^ kr. , és így szedetett 1769 évig. Ezután gróf 
Eszterházi Antalné örökösi gróf Styrum-Lymburg 
Károly és gróf Eszterházi Kazimir 53 for. 27 kr. 
censust szednek 1787. évig. Ekkor — nincs nyoma 
miért — 52 forintra szállott le ezen census , és így 
fizettetett mindaddig , míg azt a város aránylag rop- 
pant összeggel , 10,000 pengőforint lefizetésével , 
1845-ben megváltotta. 



56 



Gróf Kohári István országbírónak cs Kohári 
Farkasnak testvérük volt gróf Koliárí Judit gróf 
Barkóci Györgyné, kitül származott gróf Barkód 
Krisztina, báró utóbb gróf Károlyi Sándor tábornok 
neje. — Koliári Judit Barkóciné csak a Bosnyák-illet- 
ményben örökösödött volna; de mivel gróf Vesselényi 
Ferenc nádor és neje gróf Szécsi Anna Mária még 
1660-ban, az utóbb Léva melletti csatában elesett 
báró Kohári Istvántól tízezer forintot vettek költsön 
s azzal a nádor halálakor is adósok voltak, ezen 
összegre 1670-ben özvegyének gróf Kohári István 
és íitestvérei még 2000 forintot fizettek , és zálogba 
vették 12,000 forint erejéig a Yesselényiféle y^ vá- 
rosi birtokot, mely azután 1711-ben Kohári István- 
nak örökül adoraányoztatott. Kohári Judit Barkóciné 
valószínűleg a Yesselényiféle városi birtok után sze- 
dett censusból is követelte illetményét fitestvéreitöl , 
minthogy azon birtokrész megszerzésének alapját 
még az atyai tízezer forint költsönpénz ábrázolta, ö 
vele tehát Kohári István 1712-ik évi September 1-én 
csere és költsönös öröködési szerződésre lépett, 
melynélfogva minden Bosnyák-örökségbeli s a füleki 
és szécsényi atyai jószágokbűli illetményének jöve- 
delme fejében öt Kecskemétrííl kívánta kielégíttetni , 
ugyanazért részére innen, a Vesselényi-rész jövedel- 
méből 300 rénes forintot, a Bosnyákféle '/g censusá- 
ból 10 ezüst tallért s a kecskemétiek által fizettetni 
szokott 100 kurta forint kézi ajándékváltságból 6 
forintot és 25 pénzt átengedett. Kohári Farkas halála 
után 1721 körül ezen illetmény némileg változván, 
lett 325 fr. 12% kr., s így fizettetett Barkóciné ha- 
lála után Károlyi Sándornénak is. 1731-ben gróf 



57 

Kohííri István cllialván , ennek ősi illetményén nieg-- 
osztozott Kohári Farkas négy örököse és gróf Bar- 
k()ci Krisztina Károlyi Sándorné, mely volt egészen 
o25 fr. 12'/^ kr., jutott tehát Károlyinénak fele, 
vagyis 1G2 fr. 36 '^ kr. , és így lett a Károlyi grófok 
illetménye 487 for. 48 kr. , melyet gróf Károlyi Sán- 
dor s ntána fia Ferenc, a Bosnyák-örökösök között 
1746-ban történt osztály idejéig ennyiben szedett. 

A most említett osztály után azonban gróf Kohári 
András, gróf Károlyi Ferenc és Mottesicki István 
beismerték : hogy nagybátyjuk , illetőleg sógoruk né- 
hai gróf Kohári István országbíró mily kegyes fíU- 
desura volt légyen a városnak , mennyiben a reá szál- 
lott, kezelése alá jutott, vagy általa megszerzett bir- 
tokilletmények censusát soha fölebb nem emelte , ok 
tehát megkezdették a különben is nagy terjedelmíí, 
néi)ességű és vagyonos Kecskemét irányában jöve- 
delmüket minéliidvább nevelni. Láttuk Mottesicki 
eljárását; tapasztalni fogjuk gróf Koháriak alkalmaz- 
kodását; — most nézzük gróf Károlyi í^erencnek, az 
osztály útján 487 forint 48 kr. censust élvező földes- 
ilrnak elbánását. Alig hajtatott végre az osztály, 
megjelent a gróf személyesen Kecskeméten és mivel 
szóbeli közlekedés útján a városi Tanácsnál célt nem 
érhetett, ahoz következő írott rendeletet bocsátott: 

„Az fellyebb régen elmúlt esztendőkben Kecske- 
méth Yárossában lévő Portioim más hasznossabb és 
alkalmatossabb össi Anyai Jószágomon cseréltetvén 
meg, mind « kkoráig azon régi időkhöz és circum- 
stantiákhoz alkalmaztatott census nagy kárommal 
fizettetett azon portioimtúl; Ellenben pediglen más 
Comportionatus Földes urak , és in specie Méltóságos 



58 

Groff Koháiy András Uram Bátyám u Excelleiitiája 
maga portioinak Censussát teítzése szerént eleválta: 
Úgy nem különben az Városbeliek is némelly Földes 
Urak Portioit magoknak megszerezvén , azokbúl sza- 
badon oeconomisáltak és nem megvető hasznot is 
vettek. Mivel pediglen részemrtíl eddig tetemessen 
tapasztalt káromat tovább szeny védhetnem nem lehet, 
sÖt külömben is az én sorsom az több Földes Uraké- 
nál alább való nem lehet: Arra való nézve ezen Le- 
velem erejével incliidálván mindennemű Dominale 
Beneficinmokat, Datiákat s Obvenientiákat, ezen 
Kecskeméthi Portioimtiíl és qiiottáimtűl ezután, esz- 
tendőnként tudni illik , az legközelebb esendő Szent 
György napjátűl fogva számlálván, további disposi- 
tiomig és íettzésemig Kétezer Rhénes foréntokat az 
Városiak által fizetni elrendeltem s hogy magokat az 
iránt alkalmaztatni tudgyák, ezen Rendelésemet kí- 
vántam értésekre adnom. Dátum Kecskeméth die 
11-a Mártii 1747. Gr. Károlyi Ferencz Comportiona- 
tus Földes Úr. mpr. (pecsét) ') 

Midőn a gróf e talán önmaga által is sokallott 
censust megszabta s fentebbi rendeletét titkára Za- 
nácsi József által a városi Tanácsnak beküldötte, 
tudtára adatta egyszersmind: hogy ha az évenkénti 
2000 forint censust sokallanák, mutassák ki hitelesen 
a városnak mészárszékek , korcsmák és egyéb földes- 
úri javadalmak jövedelmeit, s a bor, gabona és bá- 
rány tizedből reménylhetö haszonvételeket, hogy a 
gróf magát azok alapján tájékozhassa; ha pedig ezt 
sem akarnák, hajlandó a gróf arra is, hogy ő a 



') Eredeti a város levéltárában. 



többi miiidon földesurak censiialis illetmáiydnek dven- 
kénti fizetését mag-ára vállalja s a várost egyedül 
maga f()ldesiíri kezelése alá veendi. — Mindkét ki- 
vánat romlással fenyegette a városnak önállását szint- 
úgy, mint anyagi helyzetét, minek elhárítása végett 
a város közbenjárókat keresett, a grófot pedig szer- 
felett magas követelésinek mérséklésére folyamodás- 
sal ostromlotta. Legsikeresb közbenjáró volt alkal- 
masint gróf Kohári András tábornagy, ki 1736-ban 
már Kecskeméten maga és örökösi részekre vérbiró- 
sági szabadalmat eszközlött, már előbb pedig Kohári 
István rokonaival s a többi földesurakkal tett szerző- 
désben Kecskeméten maga és örökösei részekre a 
földesűri fenhatóságot biztosította, — minek a lett 
eredménye, hogy negyedfél hónap múlva gróf Károlyi 
Ferenc következő újabb rendeletet adott: 

„En alább is megh írt Nagy-Károlyi Gróíf Káro- 
lyi Ferencz , Erdödi , Bélteki , Csongrádi , Megyeri és 
Ecsedi Dominiumoknak örökös Ura, Felséghes Csá- 
szári Királyné Asszonyunk eö Fölsighe Belső és 
titkos Tanácsossá, Generál Feldt Marchal Lajdinand, 
egy Lovas Magyar Regementyének Proprietarius 
Oberstere, Felséghes Septem Viralis Táblának Asses- 
sora, Tktes Nemes Szatthmár Vármegyének Feö 
Ispánnya s a Tiszán tói való Földnek Generális 
Commendánssa. Adom tudtára mindeneknek valakik- 
nek illik ez Levelemnek rendiben , hogy jóllehet én 
Tktes Ns. Pest Vármegyében Kecskeméth Várossá- 
ban léveö Feöldes Uri örökös rész Jussomnak önnön 
embereim által teendő oeconomicalis administratiojá- 
val magamnak többet használhatnék is; Tekintvén 
mindazáltal némelly jó Uraimnak s Barátimnak Kecs- 



60 

keméth Várossá mellett tett interpositiojokat s önnön 
magoknak is esedezéseket, t^s eddig-h tapasztalt, 
ennekutánna is tapasztalandó Emberségeket, de min- 
denek felett, hogy eö Felséghe s az Haza szolgá- 
lattyára annyival jobban snbsistálhassanak ; fellyebb 
írt Kecskeméth Várossában léveö praeattingált egész 
Jnssomnak Oeconomicalis liasznavételét, Cointeres- 
satns Véreim s Attyámíiai Képekben is engedtem 
ugyan Kecskeméth Várossának, további dispositio- 
migh , és ezen Jussomnak törvényessen , vagy más 
móddal leendő excisiojáigh , Esztendőnként Ezer, 
idest 1000 Rhen, forintokban , mely pénzt is a midőn, 
és az hová, s a miként magam , vagy Tisztem kévánni 
fogjuk, tartozik az említett Város minden engedel- 
mességgel megh fizetni. Melynek nagyobb erősségire 
adtam ezen Levelemet. Csongrád die 29-a Junii 
1747. Gr. Károlyi Ferencz mpr." (pecsét). — A gróf 
saját kezííleg utánjegyzi: „Ezen levelem és adomá- 
nyomnak , ügy az Város felííl illetett kötelességének 
Esztendeje kezdődik az 1747-ik Esztendőbeli Sz: 
György napjátűl foghva.'' ') 

Ezen alkalmazást Ferenc gróf egész életében 
megtartotta , tizenkét év múlva pedig íia gróf Károlyi 
Antal is megerősítette, atyja halála után a fentebbi 
okmányra következő feljegyzéssel: „Ezen Méltósá- 
gos Uram Atyám eő Nagyságba kegyes tetzését, 
tekintetben vévén a B. Városnak Successiomnak 
zsengéjében tött első köszöntésével hozzám bizonyí- 
tott szívességét is , uscpie ulterius beneplacitum , con- 
firmálom. Hód-Mező Vásárhelyben oO-a Octobris 

') Eredeti ugyanott. 



Gl 

A-o 1759. Gróf Kdrolyi Antal mpria." (pecsét). — 
Majd bekövetkezvén az 1773-ik évi December 10-kén 
kelt királyi rendelet, a census többé fölebb nem emel- 
tethetett. Gróf Károlyi Antal s fia gTÓf Károlyi József 
állandó kegyelettel viseltettek a városhoz; midőn 
pedig- a grófi család ma is életben levő három idös- 
bike István, Lajos és Gj^örgy grófok értesültek a 
városi község megválíakozási nagy céljáról, minden 
ellenzés nélkül , nemes lelkű készséggel megajánlot- 
ták földesűri illetményüknek átengedését, 183o-ik 
év végén 60,000 váltóforint és 1000 darab arany 
letétele mellett a szerződést meg is kötötték, mely 
összeg pengőpénzben teszen 28,500 forintot, a fel- 
vallási költség volt 166 forint 40 kr. , öszvesen tehát 
e megváltakozás került 28,666 pfor. 40 krba. 

Befejezésül a Kohári grófok városi birtokillet- 
ményét említendem , megváltásaiglan. 

Gróf Kohári István országbíró halála után a kö- 
zös illetményeken osztozott egy részről gróf Barkóéi 
Krisztina gróf Károlyi Sándorné, mint Kohári Jiulit 
gróf Barkóci Györgyné örököse , más részről Kohári 
Farkas négy örököse, űgymint András, Éva, Bor- 
bála és Zsófia. András örökölvén az országbíró által 
alapított majorátust, örökölte egyszersmind az alapító 
nagybátyja által Kecskeméttől saját szerzeményei 
után szedett censust is. A nőtestvérek egyikének, 
gróf Kohári Eva gróf Eszterházi Antalnénak censua- 
lis illetményét már ismerjük, épen annyi volt gróf 
Kohári Borbála gróf Keglevics Zsigmondné, és gróf 
Kohári Zsófia gróf Berényi Adárané illetménye is. 
Borbála Keglevicsné illetményét 1733-ban, Zsófia 
Berényiné censusát pedig 1746-ban gróf Kohári 



62 

András megvette, ö lett tehát öröködés, vétel és 
nagybátyja végrendeleténél fogva Kecskemétnek Yjg 
részben földesura. 

Koliári István országbíró saját tulajdonakint 
1032 forint 55 kr. censust, és 100 kurta forint kész- 
pénzre áttett kézi ajándék váltságot szedett évenkint 
Kecskeméttől ; ennyinél többet a jó űr soha sem vett , 
de szívesen látta , söt érzékenyen tapasztalta — mint 
fenmaradt nagy számú leveleiből megtetszik — hogy 
a kecskemétiek öt, mint kitűnő fiúi kegyelettel tisz- 
telt védő , pártfogoló főldesurokat , és attyokat szeret- 
vén, csábrági vagy szentantali várkastélyában, hol 
élemedett napjait nagyobbára töltötte, évenkint két- 
szer-háromszor legalább kiküldötteik által megláto- 
gatták, egy pár szép csikót, böjtre halat, ünnepekre 
fűszerszámot, húsvétra néhány bárányt, s ha egye- 
bet nem, egy köteg jó dohányt és néhány cserép pi- 
pát szárastul ajándékba vivén, megtisztelték; néha 
efféléket maga is kért s kivánatát a városiak egész 
örömmel teljesítették; — ■ az ö halála után a Kohári 
grófok és város közt megmaradt ugyan a régi szívé- 
lyes patriarchális viszony, de a census nem: gróf 
Kohári Andrásnak úgy szólva első gondja volt kecs- 
keméti jövedelmének gyarapításáról intézkedni. 

Az országbíró halála utáni évben már annak 
végrendeleti örököse ugyanis az úri adót 1500 forint- 
tal felszöktette. Nem találtam az okmányt, és annál- 
fogva nem tudni az alapot, mellyen e felszöktetés 
történt , de következett évről maga András gróf alá- 
írása és pecsété alatt meg van egy számtétel, mely 
szerint a város ,,Pro Anno 1732 a conventio szerint 
való adónak elevatiojával tartozik fl. 1500."; — ez- 



után következik a régi adó 1032 fr. 55 kr. ; — ismét 
a Rákóci és Báíhori részek adajának felszöktetése 
158 fr. 20 kr. ; — majd az ezekhez szabott kézi aján- 
dékok , úgymint 25 pár csizma helyett 50 for. ; és 
két pár karmazsin csizma helyett 8 fr. 30 kr. ; öszve- 
sen tehát 1732-ben a felszöktetett űri adó összege 
2G99 fr. 45 kr. lett. — A következett 1733-ik évben 
gróf Kohári András megszerezvén testvére Kohári 
Borbála Keglevics Zsigmondné 153 for. 50 kr. jöve- 
delmíí illetményét, lett a census 1734-ben 2857 for. 
27 kr, , ezen kívül még kézi ajándék: 3 akó vaj, 15 
oka kávé, 30 oka riskása, és két perzsiai szőnyeg', 
mely ajándék 1735-ben 250 forint készpénzre áttétet- 
vén, fizetett a város évenkint 3107 forintot 27 krt. 
E viszony 13 évig- tartott; 1748-ik évben ugyanis 
gróf Kohári András altábornagy a városnak követ- 
kező conventiot szabott: 

„Én Csábrághi és Szittnyai Gróíf Koháry András, 
Felséges Római Császár Urunk és Koronás Királyné 
Asszonyunk ö Felsége Titkos Tanácsa és Komor- 
nékja, edgyik Dragonyos Regementének Actualis 
Colonellussa és General Feltmarschal Lajdinantya, 
nem külömben Tekintetes Nemes Honth Vármegyé- 
nek Örökös Fö Ispánnya , vallom ez Levelemnek ren- 
dében : Hogy boldog emlékezető Istenben kimúlt 
néhai Méltóságos Gróff Koháry Istvány Bátyám 
Uram ő Nagyságának halála után , több örökös Jó- 
szági között Kecskemét Varasában lévő Portioja is, 
mint törvényes Successorra reám szállván , melly 
után, eddig' folyó jövedelmemet midőn szaporítani kí- 
vántam volna , a Lakosokkal ez alább írt módszerint 
és Conditiokkal alkudtam megh : 



G4 

Primo. Mindeiinémo Jövedelmimet, valamellyek 
engemet mint Földes Urat illetnének vagy illethetné- 
nek , a Lakosoknak cédálom , azokbűl magamnak 
semmit sem reserválok, hanem valamint annak előt- 
te , lígy ezután is , említett Lakosok azokkal élhesse- 
nek és magoknak használhassanak. 

Secundo. Ezen cessiomért, a die prima Januarii 
nsqne nltimam Decembris Esztendönkint Énnékem 
az emiétett Lakosok az Accidentionalis pénzen és 
jövedelmen kivül fizetni fognak — úgymint 

Régi Árendát in . . . Rh. fl. 1097. kr. 57 '/,. 

Földesűri hasznaim bene- 
ficiumaiért ,, „ 1500. „ — 

Loco naturalium . . . „ „ 250. ,, — 

25 pár csizma helyett . . „ „ 50. „ — 

Két pár Cselebi csizma 
helyett „ „ 8. „ 30. 

Általam acquirált András- 
siana portio árendája (Kohá- 
ri Zsófia gróf Berényi Adám- 
né örökösi voltak ezek) . . „ „ 153. „ 27. 

A summa tészen „ „ 3059. „ bV/^. 
Idest Háromezerötvenkilencz Rhénes forintokat 
és 54 % krt. 

A megh írt summán kivííl pedig Esztendönkint 
tartozni fognak in natura adni 

Két perzsiai skarlát szünyeget, idest . Nro 2. 

Harmincz oka Riskását ') Nro 30. 

Kaífét okát tizenötöt idest Nro 15. 



') Egy oka 2 ^j^^ bécsi font. 



05 

Két fiicsi mazsola szőlőt ') .... Nro 2. 

Két fiicsi fügét, idest Nro 2. 

Tertio. Ha pedig Dög-halál , Hadakozás , vagyis 
az Jószágnak Dög által való nagy veszedelmek miatt 
(kittíl Isten oltalmazzon) a Városnak Lakosi tapasz- 
talhatóképpen elfogyatkoznának, helyes Instantiájok- 
kal Hozzám folyamodhatnak. 

Quarto. És minthogy az első Pnnctumban feltett 
cessioim között a Dézraáknak Praeemtioja is compre- 
hendáltatik s casu quo történne cimi tempore, hogy 
a Méltóságos Váczi Püspök a Dézmákat vagy in na- 
tiira maga számára megtartani, vagy az árát föllyebb 
verni igyekezne, arra semmiképpen ne mennyének, 
sőt inkább abban is, mint Földes Úri jussomat illető 
dologban Hozzám folyamodgyanak , ugyan annak 
recognitiojára és observati ójára, mint eddig, ügy ez- 
után is Esztendőnként ante Arendationem , nálam való 
Insinuatiot tartozzanak praemittálni. '^) 

Melly ekképpen a Váras Lakossaival lett Con- 
ventio szerént, hogy őket conserválom s inviolabiliter 
observálni fogom, attam ezen saját kezemmel sub- 
scribált és Pecsétemmel megerössített Levelemet. 
Dátum Kecskeméti! Die 23 Mártii 1748. Koliáry 
András mp. (pecsét). 

Ezen praemittált Conventiora , hogy mi is Kecs- 
keméti Birák és Lakosok meg edgyezett akarattal 
reá állottunk s observálni fogjuk, subscriptionkal és 



') A szokatlan „fucsi" szó később kelt latin szövegű nyugtákban 

„ scatula" szóval van visszaadva. 
^) E pont alatt emiitett püspöki tized váltságot illető viszonyok 

bővebb felvilágosítás alá kerülnek alább. Erre vonatkozik ezen III. 

kötet oklevéltárában a püspöki tized tárgyában közlött oklevelek 

közt Pestmegyének 1721. Mart. 31-kén kelt határozata s azt nyomban 

követő három oklevél. 
Kecskemét v. tört. III. köt. 5 



GG 

pecst^tünkel erösíttyük. Dátum Kecskemetiní 1748: 
23. Mártii NN. Kecskeméti Birák (város pecsété) '). 

E szerződés volt alapja a városi census fizetésé- 
nek 1763-ik évig-, a mikor András nr fia gróf Kohári 
Miklós tábornok, fentebbi szerződésben megszabott 
öt rendbeli kézi ajándék meghagyása mellett a censiist 
4000 forintra emelte, a magszakadások, birság és 
egyéb esetleges jövedelmeket pedig magának meg- 
tartani, kívánta ; a város azonban, hogy a fóldestíri 
közvetlen kezelést feltételező ezen befolyást is eltá- 
volítván , belügyeinek önálló kormányzatát megtart- 
hassa, az imént említett esetleges jövedelem fejében 
a földesiiri hatóság és törvényszék költségeit s rabok 
élelmezését magára vállalta , — a polgári és fenyítő 
űriszéket tovább is a fóldesiirral közösen gyakorolta. 

A 4000 forintos censust Miklósnak fia gróf Ko- 
hári Ignác is szedte 1770-től 1777-ik évig, ekkor ő 
elhalván , kiskorú fia gróf Kohári Ferenc nevében 
szedte azt özvegye született gróf Cavriani Gabriela. 
Időközben a vacsi és szentlőrinci puszták haszonbére 
is együtt fizettetett a városi censussal, mely két 
pusztának szinte 4000 forint levén évi haszonbére, 
a kecskemétiek által e címek alatt évenkint beszol- 
gáltatandó 8000 forintnak fele szentgyörgy, másik 
fele szentmihály napján volt mindig fizetve; 1782-ik 
évben az említett két puszta haszonbére 200 forinttal 
fölebb emeltetett s ezután a mondott két határnap 
mindegyikén 4100 forint lett a fizetés, — innen tör- 
tént, tévedésből-e, vagy a gróf iránti elnézésből, 
meghatározni nem lehet: hogv ámbár ekkor már az 



') Eredeti a város levéltárában. 



67 

1773-ik évi Decemb. 10-kcii kelt királyi rendelet 
ellenében a censust emelni többé nem lehetett, mégis, 
miután a két puszta haszonbére utóbb változott és a 
városi censustól elkülöníttetett , a census korunkig 
folyvást 4100 forint maradt, melyet 1790-ik év után 
a nagykörű gróf Kohári Ferenc szedett. 

A deli testalkatú óseredeti magyar szabású Ko- 
hári István országbiró utódai elnémetesedtek. András 
és Miklós még magyarul nemcsak beszéltek, de sa- 
ját kezű leveleik is maradtak fenn magyar szöveg- 
gel, bajuszt azonban egyik sem viselt, német ezre- 
deknél szolgáltak s német tábornokok voltak , Miklós 
fia Ignác pedig nevét sem tudta magyarul leírni. 
Gróf Kohári Ferenc családának utolsó féríiivadéka, 
polgári pályán maradt, a városhoz intézett nagy szá- 
mú levelei s nyugtái kevés kivétellel mind egyig 
magyar szövegben és átalában saját kezével vannak 
írva. Ez mint Magyarország főkancellárja, Csábrág, 
Szittnya, Murány és Balogvár örökös ura, Rima- 
szécs, Derencsény, Fülek, Kecskemét, Wallters- 
kirchen, Ebenthal és Dürrenkraut uradalmak birto- 
kosa. Fülekvár örökös főkapitánya, Hontmegye örö- 
kös föispánya, aranygyapjas és szent István rendéi- 
nek vitéze, — stb. 1815-ik évi Nov. 15-kén hercegi 
rangra emeltetett , mivel egyetlen leánya Antónia 
kezével s uradalmaival egy magas állású egyén meg- 
honosíttatása céloztatott. Ferenc herceg meghalt 
1826-ik évi Június 27-kén, veje Szász Koburg 
Gotthai fejedelmi herceg Ferdinánd az 1827: 41. 
t. c. által honosíttatott, aKoháriak féríiágát kirekesz- 
tői eg illető birtokokra 1831. Mart. 21 -kén királyi ado- 
mányzást nyert s azokba ugyanazon évi December 

5* 



68 

5-én Murányvárban , mint a királyi adománylevélben 
kijelölt föbirtoldielyen , beigtattatott. Örökösi felvet- 
ték a „K b u r g - K o h á r y" hercegi cimet. ') 

Midőn Kecskemét város megváltakozásának nagy 
mimkáját célba vette, legtöbb gondot adott e legna- 
gyobb földesűri illetmény megváltásának foganatba 
vétele; azonban a fejedelmi herceg és hercegnő nemes 
gondolkozása s tanácsosaiknak a város iránt viseltető 
szívessége mi hamar megérlelte a városiak ernyedet- 
len törekvéseiket s 1834-ik évi Nov. 15-kén Bécsben 
a szerződés megköttetett , a királyi nagy cancellariá- 
nál pedig felvallással is érvényesíttetett: 170,000 
pengöforint készpénz fizetésért s azon feltétel alatt, 
hogy a századok óta Kecskemét város lakosai által 
használt, de a herceg által saját kezeltetése alá vétetni 
kívánt vacsi pusztát, — melynek haszonbérletéből 
még 12 év hátra volt, — a város rögtön kibocsássa, 
— a pénzösszegből hatvanezer forint azonnal lefizet- 
tetett, száztízezer forintról pedig a város kötelezvényt 
adott, s a vacsi pusztán rögtön a herceg által saját 
kezeltetése alatt szükséges épületek kisajátítására a 
város költött 3920 vfkat, vagy pengöpénzben 1568 
flvat, és így e megváltás keríílt a városnak 171,568 
forintba pengőpénzben. 

Az egész megváltakozás pedig — úgymint : 
a) A Pászthói Vg rész , vagyis 
a Fáy-, Fráter-, Pécsi-, Vay-, 
Platthy- és Bánífy-részek meg- 
váltása 38,377 frt. 36 kr. 



') Dr. C. A. Zipser : Ueber die Statution in Ungarn , veranlasst durch 
die gesetzliche Verleihnng dcr Avciland fürstlicli v. Koháry'schen Gü- 
ter an Seine Durchlaut den Herzog Ferdinánd v. Sachsen-Coburg- 
Gotha zu Muránj' am 5. Dezember 1831. Kaschau 1834. 8 rét. 



69 

b) A Rákóci-rész fele az xA.s- 
premont grófok örüküseitOl . . 14,461 frt. 24 kr. 

cj A Bosnyákféle '/g rész a 
Mottesicki örökösöktül . . . 34,166 frt. 40 kr. 

d) A Sárkándiféle rész fele, 
vagyis a Csáki grófoktűi '/, rész . 6,379 frt. 45 kr. 

ej Eszterházy Jánosnétűl gróf 
Kohári Éva illetménye . . . 10,000 frt. — 

f) Károlyi grófoktűi gróf Ko- 
hári Judith illetménye .... 28,666 frt. 40 ki". 

g) A Kohári majorátus illet- 
ménye Koburg hercegtói . . . 171,568 frt, — 

öszvesen: 303,620 frt. 5 kr. 

1848-ik évi Febr. hónapban már Kecskemét vá- 
ros részére a királyi városi szabadalom iránt bizto- 
sító rendelet kiadva , s belügyeinek szervezése végett 
a királyi biztos kinevezve volt; de ugyanazon [évi 
Mart. 15-ke mindezt dugába döntötte. Ha látnoki 
bölcsességgel bír Kecskemét város , mintegy kétszáz- 
ötvenezer ezüst forintot részére ez egyetlen nap meg- 
takarít vala; de minden perc drága volt, a megvál- 
takozással sietnie kellett. 

Most már a hűbéri viszonyok s űrbér keserű em- 
lékei a történelem sajátaivá lettek. A közönséges 
űrbéri kezelést ismerjük, 1848 utáni eredményeit 
naponkint tapasztaljuk ; — ime közlöttem Kecskemét 
város e tárgyű viszonyait, hogy azok a levéltár poros 
kötegei közé rekedve ne maradjanak. 

Ennek befejezése után pedig nézzünk szét a 
„Német- világ"ban. 



70 



n. 



1683. Január 2-án Konstantinápolban a szultán 
palotája előtt kitűzve, Magyarország- irányában lobog- 
tak a lófark-zászlók és ezzel — a vasvári béke lefo- 
lyása előtt két évvel — meg- volt üzenve a háború. 
IV. Mohamed szultán April 1-én 250 ezer főnyi sereg- 
gel és 300 ágyúval indult ki Drinápolbúl ; Május 
közepén Nándorfehérvárott nagyvezírét szerdár Kara 
Musztafa pasát karddal , paripával , kaftánnal és kol- 
csagos turbánnal ajándékozván meg, összes hadai 
fővezérévé kinevezte. A dunántúli részen Eszéknek 
s Székesfehérvárnak tartott a szerdár : Bécsnek tőbül 
kiforgatását tűzvén ki hadjárata célpontjául; a hozzá 
csatlakozandó krimi tatár hadak pedig Muradgiraj 
khán vezénylete alatt, Erdélyen át és itt vidékünkön 
vonultak keresztül, a hadviselés átkait ismétlendők 
sokat szenvedett atyáink feje fölött. ') 

A budai török hatóságok már tavasz-félen temér- 
dek élelmi szert, gyalog és szekeres tábori munkát 
követeltek Kecskemétről és vidékéről '^) ; Május 9-én 
pedig Méhemet efendi budai defterdár, Ibrahim pasa 
nevében meghag}^a Kecskemét, Nagykőrös és Ceg- 
léd városok bíráinak , hogy a városiak minden mar- 
hát, gulyákat és méneseket a hídon át dunántúlra 
hajtsanak a tatárhadak elől , mindhárem város bíráját 
a pasához értekezletre berendelvén, a levél saját 
szavai szerint: „bejöjjetek az Vezér elejben, mert 
nagy dolgotok lészen , az Tatár felől kelletik tanács- 



') Szalay : M. oisz. töri. V. köt. 246. s kövv. II. 
Ó Oklevélt. II. köt. 131. s kövv. sz. sz. alatt. 



71 

kőzni veletek, miképpen legjobban lehessen az nia- 
radástok, el ne mulassátok, éjjel nappal jöjjetek'' '). 
Más felöl a felföldi magyar urak arra figyelmeztették 
dunamelléki jobbágyaikat: hogy a szomsze'd helysé- 
gek összetartsanak, mindenfelöl híreket szerezzenek, 
a tatár jövetelekor háznépcstöl, cselédeikkel s min- 
den barmaikkal a helység* körűi , vagy közelében 
legyenek és jól vigyázzanak mindaddig, míg a tatár- 
had el nem távozik a vidékről. ^) 

E közben gróf Tököli Imre , a magyar bujdo- 
sók, vagy köznyelven ügynevezett kurucok feje 
és fővezére, ugyanez évi Január 13-án Kassán saját 
pártfeleivel országgyűlést tartott, mely a szükséges 
hadiköltségek fedezésére 50 ezer forintot ajánlott; 
de Tököli ezzel meg nem elégedvén, a 13 felső és 
G szomszéd megyét Májusban ismét összehívta Tá- 
lyára s miután az általuk megajánltatni kívánt se- 
gélynek csak egy részét fogadták el, a nemesség 
fejenkénti felkelését pedig megtagadták , Tököli bosz- 
szűsan bocsátotta el őket, s Május 27-kén meghagyta 
a megyéknek: hogy Június 6-ra 1400 szekeret, 1400 
vágómarhát s 14,000 köböl lisztet állítsanak ki ha- 
dai számára ^). Ezen kivűl Tököli mint felső Magyar- 
ország fejedelme, a nemességnek jószág és fővesztés 
alatt személyes fölkelést rendelt, a községek pedig 
kapuszám után kirovott gyalogságot tartoztak kiállí- 
tani. Pestmegye kivetése szerint minden porta után 
20 forint hadi adó s portánkint 5 gyalog katona ki- 
állítása hagyatott meg a községeknek , a nemesek 



') Oklevélt. II. köt. 132. sz. a. 

"Dunavoesei birák levele. Körlevelek jk. 7. lap. 

') Szalay , M. orsz. tört. V. köt 24ő. s kövv. 11. 



72 

fejenkint felülni, a testikép tehetetlenek maguk he- 
lyett lovast állítani és fejenkint 4 forint taxát fizetni 
köteleztettek: Rádai Gáspár alispán neveztetett ki 
kapitánynak, Oláh János Nagykörösrül és Sárközi 
Pál Kecskemétrül hadnagyoknak, — mind lovas, 
mind gyalog nép Június 26-ra Losoncon mustára 
megjelenni köteleztetvén '). Azonban a budai pasa 
kajmakámja Murát aga tiltó levelet küldött a közsé- 
gekre, őket az engedelem nélküli felfegyverkezéstöl 
s a hadi adó befizetésétől karóba vonatás büntetése 
alatt eltiltotta ^); így történt: hogy ámbár Darvas 
János szolgabii'ó s utóbb Rádai Gáspár alispán több- 
szer erélyesen söt fenyegetéssel is rájuk parancsoltak 
a községekre , Tököli segélyére itt senki sem moz- 
dult, — mert itthon is baj volt; a kapuszámra kirovott 
20 forintos hadi adót Kecskemét azonban mégis be- 
fizette. ^) 

Mint a fergeteg viharszele , úgy robogott át vidé- 
künkön a tatár tábor ez évi Június közepén. A som- 
lyói várkapitány Május végén szétküldözött levelei 
szerint, a tatár khán 200 ezred magával indult, s 
Pünköst ínapján Kolosvárt tartand éji szállást *). 
Kecskemét küldöttet bocsátott rögtön Debrecenbe, 
honnan Június 1-röl írja a helyettes biró: hogy a 
somlyai kapitány oda küldött levele szerint , legköze- 
lebbi pénteken a tatárság a somlyai mezőre szálland 
és Debrecen felé menend ; az ottani föbiró már ekkor 
elment a tatár szultán elibe, még haza sem érkezett ^). 

') Oklevélt. III. köt. 1—5. sz. sz. alatt. 

^) Oklevélt. II. köt. 167. sz. alatt. 

3) Számviteli könyv 1683. évről. 

'') Körlevelek jegyzökönyve 7. lap. a dimavecsei birák hirtétele Kecs- 

keméti-e. 
^) Ugyanott 6. lap. 



Sajnálni való: liogy a kecskeméti jegyzökönyvekben 
részletes följegyzés nem találtatik az 1683-ik évi 
nyári táborozásról s csak szemen kell az adatokat 
szedegetnünk ; vannak azonban feljegyzések az 
akkori adó- és számvitelikönyvekben s peres ügyek 
a város jegyzökönyveiben, melyek némi részletekről 
is tudósítanak bennünket. — Megtartották ezek sze- 
rint őseink a budai pasának azon rendeletét, hogy 
barmaikat dunántűlra hajtsák , mert a tatárok elvonu- 
lása után így menekült vissza 6 — 7 száz darab mar- 
háj ok, miért ugyanannyi lepért ') követelt a török ^) ; 
— örzö törököt és tatár őrzőket fogadtak fel , fizetvén 
amazoknak 150 tallért, ezeknek 350 tallért^); — 
marháik itthon maradt részét a város körül tartották 
s azok nyári legelőjéül a város határabeli tanyafólde- 
ket átalában felszabadították '*) ; — egyébiránt mint 
ugyanazon jegyzőkönyvben Cirkátor Mátyásnak a 
fütermését harmadából letakarítani szegődött munká- 
sokkali perében keletkezett város törvényszéki Ítélet 
mondja: „az Tatárok rajtunk való járása, mezeinken 
való kóborlása, az nagy félelem miatt nem vihették 
végben azon kaszálást" ^) — még a nyári munkában 
is , különösen a szénatakarításban elmaradtak ; — a 
szétcsatangoló tatárhadak temérdek kárt tettek a még 
zöld gabonában és fütermésben , több helyütt lova- 
kat, marhákat és juhokat elrablottak s a vagyonukat 
oltalmazó gazdákat és cselédeiket megölték, vagy 



') Lep ér török aprópénz neme. 

^) Oklevélt. n. köt. 171. sz. a. 

^) Számvitelikönyv 1683. évröI. 

") Jegyzőkönyv 1677—1690. évekről 150. lap. Biró György gulyásai éa 

Harkai-testvérek közti per. 
"") Ugyanott 167. lap. 



74 

elhurcolták: a város juhnyájat megrabolták és a 
juhászbojtárral együtt elvitték ') ; — Kiss Gergely 
gazfla táborsorra kivettetvén többekkel a tatái- khán 
részére fuvarba, útjában a lézengő tatárok lovait 
elvették , magát kifosztották s kárát a város térítette 
meg '^) ; — több gazdákat , kik elraboltatni szándék- 
lott javaikat védték , meggyilkoltak ^) ; — ekkor tör- 
tént a városban a ferenci szerzetes atyák zárdííjának 
is tatárok általi kiraboltatása , mely alkalommal a 
szerzetesek fejszékkel üldöztetve szétriasztattak '*). 
— Nem használt semmit a féktelen tatárság rakoncát- 
lankodása ellen az elöintézkedés , annyival kevésbé 
azok elvonulása után Júliusban a győri táborbiíl a 
nagyvezír által kiadott szultáni védlevél. ^) 

Ugyanekkor a kuruc tábor, söt maga Tököli feje- 
delem és fővezére Vesselényi Pál is megfordultak 
Kecskeméten '') : a fejedelem tábora számára 100 da- 
rab ökröt adott a város , Vesselényinek pedig két 
tábori szekeret felszerelve ') ; — a helybeni vendég- 
látás is tetemes áldozatába került a városnak , bár 
annak mérlegére a borfogyasztáson kivül egyéb ada- 
tunk nincs, e szerint azonban a nyári három hónap 
alatt a törökök 1045 pint bort , a kurucok pedig 
1373 pintet és 78 köböl bort fogyasztottak el a város 
korcsmájáról ^) ; — söt a kuruchad a ferenci szerze- 
tesek zárdáját is megrohanta, s az öreg zárdafőnököt 



') Számvitelikönyv 1683. évről. 

'-) Jegyzőkönyv 1677—1090. 170. lap. 

^) Szolgálati könyv 1683. évről. 

') Oklevélt. II. köt. 34. sz. a. 

") Oklevélt. II. köt. 153. sz. a. 

") Pray: Epist. Procer. Tom. Ül. pag. 504. a budai pasának Tökölihez 

írott levele 160. sz. a. 1683. Jun. 6. — Számvitelikönyv 1683. 
') Adókönyv. 1683. 
**) Számvitelikönyv 1083. 



75 

rabul vinni szándékozott, de György atya önkint 
ajánlkozott helyette s azt nyereg nélküli lóra kötözve 
vitték Tököli után , kit azonban a város előkelői sok 
költség-g-el és fáradtsággal visszaváltottak '), szóha- 
gyomány szerint a lóra kapott helybeni gazdák sza- 
badították meg. 

A vidék szenvedését s ekkori nagyszerű kárval- 
lásait feltüntetik fenmaradt török leveleink, mely 
alkalommal a budai török hatóságnak becsületére 
válik, hogy a tatárok kártételeit gátolni mindenkép 
ügyekezett. Dunatisza közét ugyanis a mint ellep- 
ték, értesülvén a budai hatóság elkövetett kártéte- 
leikről , azonnal rendeletet adott ki , hogy a Dunánál 
tőlük minden rablott jószág elszedessék. Június 22- 
kén már a budai kajmakám Dervis bég meghagyja 
a vidéki községeknek, hogy miután a tatárok által 
elrablott minden jószág azoktiil elszedetett, a marhák 
Pest alatt vannak , a birák tehát büntetés terhe alatt 
értesítsék a kárvallottakat, hogy jószágaikért fel- 
menjenek. Egy tatár sereg a körmei közt volt marha 
falka iránt azzal fenyegetőzött, hogy leöli a marhát 
inkább, mint kiadja: pesti Amhát bulyok basa, egy 
becsületes török tiszt, ennek eltávoztatása tekinteté- 
bői saját pénzén váltotta meg a falkát s a némedi és 
ócsai bíráknak adta számon , hogy azok között saját- 
jok megkeresése \égeit a vidéki községbelieket érte- 
sítsék. Szinte közben parancs menesztetett Budáról 
a vidéki községekre : hogy ha török vagy tatár rabot 
vagy rablott marhát vinne, keljen fel a község s 
vegye el tőlük és hajtassa Budára, hogy a kárvallot- 



') Oklcvélt. II. köt. 34. sz. a. cs Blahó Vince jegyzete. 



76 

tak ott feltalálhassák. Ennek folytán, a Gyomron 
összefutott hat cserháti község- birái futó levelet in- 
téznek az alvidéki lakossághoz , tudatván azokkal , 
mikép a tatárság két falka marhát hajtott közelükbe, 
melyeknek inait készültek levagdalni, ha váltság 
nélkül elvétetnek tőlük, a nevezett birák tehát potom 
áron megváltották, oly céllal, hogy a ki azok közt 
sajátjára ismer, a váltság megtérítése mellett átve- 
hesse; harmadik falkát pedig ugyanazon községek- 
béli magyar legények erővel csikarták el a tatárok- 
tűi; végre a szabadszállási birák is értesítették a 
környékbelieket arriíl, hogy 25 darab marha, néhány 
ló és borjú tévelyedett hozzájuk , a ki magáét felta- 
lálja, elviheti '); azonban a török sem vette el ingyen 
a rablott portékát a tatártól , ö is vetett annak vala- 
mely váltságot, minek megtéríttetését az illető közsé- 
geken követelte , még pedig nem a legtisztességesebb 
hangon^); sőt közbenjárásaért ajándékot is köve- 
telt ^). — Más felöl a magyar hajdúk sem hevertek s 
a prédával lézengő tatárokat csipdesték , — elannyira , 
hogy őszre kelve , midőn a török és tatár vert hadak 
haza felé vonulnának , a budai pasa által egy fö aga 
küldetett utánok, megtiltandó a szegény nép kifosz- 
togatását, — alig indult ki Pestből , már Monor mel- 
lett a hajdúk fölverték, maga is csak nehezen bírt 
az aga menekülni s ezért Rusztira tihája keményen 
meghagyja a környék községeinek, hogy arról : mi- 
féle és honnan valók voltak a támadók , bizonyos hírt 
szerezzenek és Budára értesítést adjanak "*). — A 

') Oklevélt. II. köt. 149. 158. 159. sz. sz. a. 

') Oklevélt. II. köt. 168. 171. sz. sz. a. 

^) Oklerélt. II. köt. 185. sz. a. 

') Oklevélt. II. köt. 188. sz. a. 



77 



tatárok visszavonulása is hasonló veszéllyel volt 
kapcsolatban, de Kecskemétet ekkor kikerülték; 
őseink azonban még késő őszön is rettegésben vol- 
tak s minden irányban küldött futárok és levelek 
által a tatárok tartózkodásáról bizonyos híreket sze- 
rezni ügyekeztek. ') 

Időközben ama nagyszerű büszke ozmán hadse- 
reg, melynek élén Kara Musztafa nagyvezír három 
dolgot egy csapással kivánt végrehajtani, úgymint: 
Leopold császáron boszút állani, a hadak zsákmány- 
szomját kielégíteni és a török uralmat Magyarorszá- 
gon biztosítani s mindezt Bécsnek tőbűl kiforgatása 
által akarta és hitte elérhetőnek , — e büszke har- 
madfélszázezernyi ozmán hadsereg Bécs falai alatt 
ez évi September 12-én csúfosan megveretett s min- 
den táborszereinek elhagyásával eszeveszetten meg- 
futott. A mely órában a futó nagyvezír Győr alá ér- 
kezett, Ibrahimot a 80 éves ősz budai pasát, kit a 
gyalázatos megfutamodás okának tartott s kivtíle 
még számos főtisztet megfojtatott, és Kara Mehmet 
diarbekri pasát budai helytartóvá kinevezvén, Bu- 
dára ment. 

Leopold szövetségese s a Bécs ostromát felmentő 
császári sereg fővezére Szobieszki János hős lengyel 
király a győzelmes had élén Magyarországnak tar- 
tott. October 9-kén az új budai pasa 16 ezer főnyi 
hadát Párkány mellett szétverte, hét ezer török részint 
fegyver alatt, részint a Duna hullámiban lelte halá- 
lát; October 20-kán Esztergára ostroma megkezde- 
tett s rövid vívás után a vízi-város bevétetvén, az 



') Oklevélt. II. köt. 192. sz. a. 



78 

őrség- által feladatott. Kara Musztafa iiagyvezír még 
Nán cl orfeli érvárra sem érkezett, midőn Esztergám 
bukását megértette s parancsot küldött a budai hely- 
tartóhoz , hogy a volt esztergarai pasát négy főtiszté- 
vel együtt kivégeztesse. A halálitélet ezeken is vég- 
rehajtatott; de sorsa magát a nagyvezírt is elérte: 
midőn ugyanis a szultán Esztergám elvesztéséről 
tudósíttatott, nővére, a meggyilkolt budai pasának 
özvegye által sürgetett elégtételt megadta, főkama- 
rását selyemzsinórral küldvén Nándorfehérvárra, 
melylyel Kara Musztafa nagyvezír December 25-kén 
meg-foj tátott. ') 

A török e nagy veszteségeivel , a császári feg-y- 
verek ily roppant előnyével fejeztetett be az 1683-ik 
évi táborozás : Magyarországnak török uralkodás 
alóli felmentése megkezdetett, — s ezzel Kecskemét 
és vidéke egy nyomorteljes új korszak küszöbére 
jutott. 

III. 

1683-dik évben még a magyar korona egy talpa- 
lattnyit sem bírt egész Pestmegye területéből , — 
Mátyás király budai palotájában Kara Memhet szer- 
dár pasa székelt , — Buda minaretteiről a török fél- 
hold ragyogott, — Kecskemét s vidéke teljes értelmíí 
török uralom alatt állott ; de Bécs főimentése , a pár- 
kányi diadal és Esztergám bevétele által megkezde- 
tett Magyarországnak török uralom alóli visszafog- 
laltatása, — s hogy a következő 1684-dik évi tava- 
szon minél nagyobb eréllyel kezdhessenek a véres 



') Szalay : M. orsz. tört. V. köt. 260—264. lap. 



79 



iminkáboz , a magyar vegeket megrakták külföldi 
zsoldos hadakkal. Pestmegye egészen, Heves leg- 
nagyobb részben , sőt Nógrádnak is egy része török 
kézben volt , — és a végekbe szállított külföldi zsol- 
dos hadból hat lovas ezred élelmezése az imént 
nevezett három megye terhére rovatott. E hadosztály 
parancsnoka egy zordon olasz volt, amaz ingerült 
kedélyű, kevély, kegyetlen gróf Karaffa Antal 
császári kamarás, vezérőrnagy és egy vasas ezred 
tulajdonosa, ki három év múlva felső Magyarorszá- 
gon elkövetett iszonyú kegyetlensége s az eperjesi 
mészárszék átkos emlékével örökítette nevét, s a ki 
oly rögzött ellensége volt nemzetünknek, mikép nyil- 
ván bevallani nem átallotta : hogy ha csak egy erecs- 
két tudna testében, mely a magyaroknak kedvez, 
azt rögtön kimetszené s tűzbe dobná '). 1683-dik évi 
December 17-kén Rimaszombatban kelt kiáltványá- 
val épen karácson ünnepén lépettek meg a kecske- 
métiek , melyben Pest-Pilis-Solt megyék s a Kiskun- 
ság községeinek meghagyja: hogy a reájok kivetett 
élelmezést, megyei kirovás szerint rögtön teljesítsék, 
különben hadát ellenök küldi, marháikat prédára 
bocsátja, lakhelyeiket feldulatja, fölégetteti, magu- 
kat kardra hányatja, még a csecsemőknek sem ke- 
gyelmcztet, elannyira, hogy emlékezetük se marad- 
jon a világon '^). Nógrádmegye Gács várában. Pest- 
megyének ekkori székhelyén, December 20-kán kelt 
körlevele kapcsában, Darvas János szolgabíró kül- 
dötte szét e kiáltványt s a megyei kivetést vidékünk 

') Horváth Mihály : A ma^arok története. Pápán 1844. Harmadik sza- 
kasz. 340. lap. 
Oklevélt. Hl. köt. 16. sz. a. 



80 

községeinek, mely szerint Kecskemétre 494 katona- 
portzio rovatott s attól 4 poltűrájával naponként 86 
forintot, hetenkint 13,832 poltűrát, vagyis mintegy 
601 forintot fizetni köteleztetett. Roppant összeg ama 
pénzszegény világban, melynek kierőszakolása ma- 
gát a gazdag Kecskemétet is veszéllyel fenyegette, 
a török iga alatt még fenmaradt szegény községeket 
pedig tönkre jnttatta. Belátta e veszélyt a megye, 
belátta a jámbor Darvas János szolgabíró, ugyan- 
azért a községeket patriarchális vigasztalással szor- 
galmazza, mondván: „Azért jó Atyámfiai lígy nyis- 
sátok fel szemeteket, az reátok felvetett pénzt men- 
nél több holnapra egymás között kiszedgyétek és 
éjjel nappal sietve hozzátok, ha az föllyül meg írt 
veszedelmet el akai játok kerülni, a kitül az Úr Isten 
oltalmazzon benneteket velünk edgyütt." A birtokta- 
lan nemesekre is 16 forintos taxa vettetett '). — Nyolc 
nap múlva már a szolgabíró sürgetvényt küld a köz- 
ségekre: „játéknak, tréfának vélitek a Generálisok 
és Tisztek parancsolatit, félek rajta, keserűre ne for- 
dullyon a szófogadatlanság, — valamiképpen az rest- 
ség miatt oly kárt ne vallyatok, kit maradéktok is 
meg emleget, mi Isten s mind ez Világ előtt protestá- 
lunk, okai semminek ne leg}TÍnk, mi tisztünk szerint 
mindeneket meg intünk , ha nem fogadgyátok , a mi 
rajtatok esik magatoknak köszönnyétek." '^) — Ezután 
következett napon, a szolgabíró hon nem létében, 
Rádai Gáspár alispán utasításából Gyürki István 
megyei jegyző ír a három városhoz: ,,A nagy Isten- 
nek dicsősségeért kérem , intem kegyelmeteket, hogy 



') Oklevélt. m. köt. 17. sz, a. 
U. 0. 18. sz. a. 



81 



magát az cgcsz föld népével edgyütt az idegen nem- 
zet rabságában és minden javait prédára szántszán- 
dékkal ne ejtse kegyelmetek, azon pénznek tegye 
szerit kegyelmetek. Minden napra nyolcz-nyolcz ezer 
garast kér Pest-Pilis-Solt vármegyén qnártélypénzt 
a Német Generális, hat egész holnapra itéllye meg 
kegyelmetek, mennyi sok ezer Tallérokra megyén '), 
mostan hamarjában az fö Gondviselőre lígy bízatta- 
tott, hogy költsön vagy tízezer Tallérokat venne fel 
kegyelmetek Körösön, Kecskeméten, AlsóNémedin, 
az egész Pest-Pilis-Solt vármegye fejében, és hozná 
fel kegyelmetek a Német Generális Úrnak, mert míg 
a szegénységen kiszedi az ember, addig az egész 
Alföldséget kegyelmetekért nagy veszedelem éri, 
mert megeskütt a Német Generális, hogy bizony fel 
raboltattya, fel égetteti és prédáltattya Pest várme- 
gyét, söt még a bölcsöbeli gyermekeket is kardra 
hányattya, egy léleknek meg nem kegyelmez, ha a 
Qnártélypénzt fel nem szolgáltattya kegyelmetek. — 
Mink eleget reménkedtünk , könyörgöttünk a Német 
Generális Ur előtt, hogy engedelemmel légyen 
Nagysága, de nem kegyelmet, hanem szidalmat 
nyertünk szegény fejünknek , söt azon föllyűl a Vár- 
megyék eleit fogságba tétette s mind ez ideig is abban 
tartattya. — Az Istennek dicsösségeért serkennyen 
fel kegyelmetek , mert idegen nemzettel van kegyel- 
meteknek dolga, a mely órában parancsol, azt akarná 
mindgyárt meg lenne. A becsületes Városoknak elei 
jöjjenek fel pediglen, minthogy Nógrád, Heves [és 



') Ekkori pénzkelet szerint hat öreg garast számítván cpv tall('rl)a, 
Pestmegyének naponkint fizetnie kellett 1,333 ezüst tallért és két 
garast. 

Kecskemét v. tört. III. köt. Q 



82 

Pest vármegyék edgyütt vaiiwak , edgjütt is liivafoft 
bennünket a Német Generális űr maga eleiben, az 
bárom Nemes Vármegyék bat lovat ígértek ajándék- 
ban, egy szörtít, hintóban valókat, a Generális Úr- 
nak , Pest vármegyére két ló esik , Vice Ispán Uram 
kegyelmeteknek azt parancsollya , bog-y két nagy 
szál szép fekete paripát szerezzen és vitesse s bozassa 
fel kegyelmetek magával, talán meg enybödik, ba 
szép lovakat boz kegyelmetek s több engedelemmel 
lészeu , bogy nem mint azok a lovak meg érnének. 
— Az Ur Isten szánnyon bennünket , könyörtíUyön 
rajtunk, adgyon immár valaba e földön békességet 
érnünk." ') — Egymást érték a sürgetvények. 1684. 
Január o-ról megint Darvas János szolgabiró meneszti 
keserves levelét öseinkbez „az Isten fia vére hullá- 
sára kénszerítelek benneteket, magatokat. Gyerme- 
keiteket, Jószágtokaí, marhátokat tekintsétek, éjjel 
nappal hozzátok a reátok felvetett quártélybeli pénzt, 
mert bizony csak azt láttyátok, lánggal fog égni lakó 
helyetek s mindenetekben préda hányatik , a ki most 
lett volna rajiatok, ha nem könyörgöttünk volna a 
Generálisoknak, Vice Ispán Urunkat is érettetek rab- 
ságra vitték, ám nyerjetek vele, ha miben estek a 
szófogadatlanságért, az nagy Istenért ne rontsátok 
magatokat, mert tűzzel vassal vannak ellenetek." ^) 

Különös ezen eljárásnál: bogy műit tavasz óta 
Kecskemét s vidéke által a török részére kiszolgál- 
tatott temérdek élelmiszer, gyalog és szekeres mun- 
ka, kétszeres hadi adó; a kurucok által kirovott 20 
forintos adó és élelmezés ; a vidékünkön átrobogott 



') Oklevélt. III. köt. 19. sz. a. 
'•') U. 0. 20. sz. a. 



83 

tatárhadak pusztításai stb. által kimerült népnek szá- 
nandó állapota, — ha a szánalmat nem ismerő zordon 
olasz tábornok előtt nem is, de úgy látszik, a meg-yei 
tisztviselőknél sem vétetett tekintetbe s a községeket 
ezek is mindig készakaratű késlekedéssel, szófoga- 
datlansággal vádolják; sőt az sem vétetett figyelem- 
be , hogy Kecskemét s vidéke , melytől a hiven köz- 
lött kirovás szerint ama roppant összegű portziopénz 
követeltetett, török hatalom alatt van, mellyel nem 
tanácsos tréfálni, melyen keresztül Buda, Pest, Szol- 
nok , Vác , Hatvan és Eger ágyúi s megkétszerezett 
őrségei közt kellett a beszállítást eszközölni. Xem is 
maradt titok a budai törökök előtt dunatiszaközi alatt- 
valóik ellen intézett eme nagyszerű zaklatás, s 1684. 
évi Január 3-ról Szelim Méhemet defterdár fenyegető 
parancsot intéz a három városhoz : „mivelhogy Gács 
várábűl az Német Kapitántiíl kérnek quartély Pénzt, 
— ez nem szokás, soha nem is volt, ne adgyátok, 
hatalmas Vezér Urunknak engedelme nincsen, ha 
attok, meg hallya hatalmas vezér, az birákat felka- 
rózza és városok rosszul járnak." *) Nehéz elhinni, 
mintha e tilalom a három város önkéntes vagy épen 
alattomos följelentésére keletkezett volna, mivel az 
egész dunatiszaközi alföldön kószáló vajdák és szub- 
basik azt csakugyan hírül vihették ; azonban kétség- 
telenül igaz, hogy a szokatlan és roppant teher alul 
atyáink jó szerivel menekülni óhajtottak, ugyanazért 
egyik főldesurok Kohári Imre szécsényi várkapitány- 
hoz fordultak pártfogásért , kitől ilyetén sovány 
vigasztalást nyeitek : „Vettem leveleteket , melyből 



') Oklevélt. n. köt. 201. sz. a. 



84 

tTtcui , liogy a Német vitézlő rendek számára quárté- 
lyiíl rendeltettetek, más Vármegyék is azon terhes 
dologtűi nem lehetnek menttek, vagy nehéz, vagy 
könnytí , annak csak meg kell lenni , ha késedelmes- 
kedtek annak véghez vitelében, kár követ érette ben- 
neteket." ') — Tudta Kohári a bécsi kormány intéz- 
kedéseit. A műit évi hadjárat diadalai után ngyanis 
el volt rendelve : hogy a hadak téli kitartása merő- 
ben Magyarország terhe maradjon. 1684-ik évi Jan. 
12-kén kihirdetett közbocsánat mindenkit utasított, 
megyéket, városokat és egyeseket, hogy Február 
végéig a pozsonyi biztosság előtt hűséget esküdje- 
nek. „A hódolati eskü letétele után sérelmeik benyiíj- 
tására hivattak fel a megyék. Mindannyian kivált 
háromnak orvoslását sürgették. Hogy a német hadak 
télszaka ne szállásoljanak az országban, vagy pedig; 
csekélyebb számű portziékat fizessenek az adózók; 
sőt éljen a magáéból a katonaság, és kicsapongásai 
szüntessenek meg. Hogy a végekben levő magyar 
hadakról a minapi országgyűlés értelmében történjék 
intézkedés s ezen hadak kicsapongásainak is gát 
vettessék. Hogy szintén a felhivott országgyűlés ren- 
deletéhez képest Kollonics helyett más valamely ér- 
demes hazafi állíttassék a magyar kamara élére. Az 
első kívánságra nézve oda nyilatkozott a biztosság*, 
hogy a jelen viszonyok közt épen lehetetlen a kato- 
naságot az országból kiszállítani, s hogy a hadak 
nem élhetnek a magokéból , tömérdek kiadásai levén 
ő felségének ; de gond leszen arra , miszerint kicsa- 
pongásaikat megszüntessék s kelletinél többet ue 



') Oklevélt. III. köt. 21. sz. a. 



85 

zsarolliassaiiak ki az adozóktűl. A másodikat mi 
illeti , azon leszen a biztosság- , lio<^y a v^g-várak 
helyreállíttassanak s az őrségnek kijáró zsold fizet- 
tessék valósággal. A harmadikra nézve szintén remél- 
hetni, hogy ö felsége ez irányban is vigasztaló leszen 
a hazafiakat." ') — Ezzel őseink oda lettek ntalva, 
hogy a mellözhetlenül reájnk rovott hadélelmezést, a 
török fenyegetésének kikerülése tekintetéből eszélye- 
sen, de műlhatatlanűl teljesíteniök kell. 

A három első hét lefolyása alatt atyáink még csak 
nem is válaszoltak a jámbor Darvas János szolgabíró 
sürgetvényeire ; ezért Január 12-kén kelt körlevelé- 
ben már azt írja: „nem tudom mire vélni, kegyelme- 
tek ennyi parancsolatomra még csak választ sem ád, 
meg láttya csak egy hét alatt is mi esik Pest várme- 
gyében. Istennek ostora, büntetése legyen rajtam: a 
parancsolatot is láttam hogy kiadták, égessék rabol- 
lyák Pest vármegyét s minden marháját hajtsák. Mi 
semminek okai nem vagyunk, magunk is keseríillyük 
a sok szegénységet, adta volna Isten inkább e világra 
se lettünk volna, hogy sem mint ezt a galyibás Tisz- 
tet visellyük : Egyikünket kivágják a vas- 
bűi, míg másikunkat vernek bele, a mi dol- 
gunk csak illyen. Kegyelmetek azért lássa mit csi- 
nál, csak kárát ne vallja." ^) 

De nemcsak Gács várából jöttek a fenyegető sür- 
getvények ; Január 25-kén a szécsényi várkapitányok 
rendelik magukhoz a vidék községeinek biráit „Ke- 
gyelmes Urunk Koronás Királyunk Felsége hűsé- 
ges szolgálattya , kiváltkép])en való dolga végett 



') Szalay: M. orsz. tört. V. köt. 2G7. líip. 
-) Oklcvélt. III. köt. 22. sz. a. 



86 

lészen veletek beszélgetésem , azt elvég-ezvéii és an- 
nak rendi szerint titokban élőtökben adván, békivel 
visszabocsátalak" '). EgyszersmindgTÓf Csáki László 
lévai várkapitány szinte hadélelniezést, quártélypénzt 
követelt Kecskemét város ellen '^) , minek fizetését 
Darvas János szolgabíró ekkor betiltja ngyan, nem 
is fizet a város , de mintegy két év múlva ugyancsak 
keservesen bosszút áll Csáki úr mellöztetéseért. 

A menektíllietés minden útja elmetszetvén , őseink 
meghajoltak a vaskényszer alatt és a fizetést meg- 
ajánlották; de már ez sem volt elég: Karaífa belátta, 
hogy ö mégis csak messze van Pestmegye és a Kis- 
kunság alsó községeihez s nincs oly hosszú keze, 
hogy a török kezében levő oly sok vár és palánk erö- 
dítvényen túl esö számos község ellen sikeresen -föl- 
léphessen; rendeli tehát: hogy a kecskeméti és nagy- 
körösi biró az egész alföldre kivetett quártélypénzt 
szedje be. Darvas uram Január 30-kán Losoncon 
kelt levelével utasítja e Yég;ett a nevezett városok 
biráit: „Generális Úr ö Nagysága parancsolattya ér- 
kezett újjobban a quártélyok kiszedése végett, a 
melyben az is fel van téve: az Alföldi Esküttek szed- 
gyék. Kegyelmetek azért mihelyt ezen levelemet 
vészi, mindgyárást mennyen és szedgye a Lajstrom 
szerint a pénzt, mert ha nem, Isten engem úgy se- 
géllyen, Kegyelmedet hozzák, oly helyre teszik, vagy 
láttya többé Magyar országot vagy sem, — soha 
Kegyelmetek annyit nem cavillálhat ^) , hogy ettül 
meg menekedgyék, mindgyárást bizonyos emberét 



') Oklevélt. III. köt. 23. sz. a. 
-) U. 0. 24. 25. sz. sz. 'a. 
'■'^ Mcstcrkcdhotik. 



87 

küldgyc liozzáni , tiulgyani mihez tartani magamat, 
eleget írogattam , de mint az ebnek nem volt hitelem 
Kegyelmetek előtt." — Másnap vette Darvas uram 
Kecskemét város levelét s válaszában ismét türel- 
metlenül kikel a város késedelme ellen: — „bolond- 
nak engem Kegyelmetek ne tartson , a mit cselek- 
szem , magamtűi nem cselekszem , hanem a Nemes 
Vármegye parancsolattyábűl. — A pénzt penig éjjel 
nappal hozza , ravasz szavaival engem ne tartson , 
az Urak előtt se haziidtassan vele, ím ma, ím holnap; 
Vác tájárűl mindennap hozzák, Kegyelmetek csak a 
nagy vakmerőségre vetette magát, egy Római Király 
ellen akar ellenkezni , bizony félek rajta , a Kegyel- 
metek Tanácsi meg ne adgyák az árát, ide penig 
egy-két holnapra való pénzzel csak ne jöjjön, mert 
már három holnap múlt, hanem mentül többet hoz 
hat, hozzon'' '). Utóbbi levele utóiratában a jámbor 
szolgabíró értesíti a kecskemétieket, mikép bánat el 
KaraíFa a makacs és késedelmezö községekkel: 
„Vehettek példát Gömör Vármegyérííl , mikint fizettek 
most a Quártélyért, a Németség reájok menvén^ Fa- 
luikat porrá tette , magukban és gyermekekben szám- 
talant öltek meg, félek rajta rövid nap ez ne essék 
rajtatok." 

Véghetetlenül sajnálni való : hogy ez érdekes 
levelezés itt megszakad s eme levelek másolatait tar- 
talmazó jegyzőkönyvben kevés hián 14 havi hiány 
mutatkozik, — legérdekesb lenne Budának lG84-ik 
évi szerencsétlen ostroma idétt fölmerült e tárgyú 
viszonyokat ismernünk, de azokat, oklevelek hiánya 
miatt elölünk a bús feledség homálya elfödi. 



'; Oklc\ élt. III. köt. 24. 25. sz. sz. a. 



88 

A mi a Gács várába rendelt quártt'lypéiizt illeti , 
az adó- és száraviteliköny vekben , 1684-ik év folya- 
ma alatt , készpénzben nem találok több beszolgálta- 
tást 222 arany, 1450 tallér, 1 forint és 2633 öreg 
garasnál, mely összegek a kivetés alapjául veit pol- 
turákra átszámítva, mintegy bat heti kirovást tör- 
lesztenek; azonban kicsiny hitüség lenne azt gon- 
dolni, mintha e város tartozása el engedtetett, vagy 
be nem fizetése elnézetett volna, — mert ugyanez év 
folytán Kecskemét a quártélypénz lerovására 326 
darab vágómarbát is szolgáltat ki ') , — legnagyobb 
hihetőség szerint, a quártélypénz zöme külön száma- 
dás mellett állíttatott elö és fizettetett be, ilyetén szá- 
madás azonban a városi levéltárban jelenleg nem 
létez. — Ez évi Július 14-kén Károly lothringeni 
herceg körül táborolván Budát, 57 ezer emberrel 
ostromolni kezdette, elébb Június 27-én Vác, 30-án 
Pest visszavétetett, de Október 29-kén, negyedfél 
hónapi sikertelen vívás után, a császári hadsereg 
majd kétharmadának elvesztésével, az ostromot meg- 
szüntetni kellett '^). E szerencsétlen hadjárat alatt a 
német, magyar, lengyel, horvát, török és tatár ha- 
dak az egész vidéket kiélték, elpusztították s követ- 
kező 1685-ik évi tavaszon atyáinkat éhség fenye- 
gette , — jegyzökönyvünk e nagy csapás emlékét 
következő érzékeny sorokban tartotta fen : ,,Anno 
Domini 1685. die 13 Mártii. Akaránk közönséges 
végezésböl, a mi iga alá vettetett (városunk) réghi 
hűségéhez képest írásban tenni és örök emlékezetre 
hadni. Midőn 1684-dik esztendőben Buda várát a 



') Aclókönyv 1G84. 28G. s köv. lapok. 

^) Szalay : M. orsz. tört. V. köt. 273. s köv. lapck. 



89 

Ndmet, Magyar, Lengyel ds Horvát hadak nagy erő- 
vel meg szállották volna és majd négy egész hol- 
nn])igli alatta feküdnének, úgy eltakarították az egész 
Tisza Duna közi lakosinak minden nemti éléseket, 
hogy a Búzának fertállyá Tizenkét forinton , alattom- 
ban penigh Tizennégy forinton , Az Ai'pának fertállyá 
nyolcz forinton negyven pénzen , a Kölesnek penigh 
fertállyá kilencz forinton megyén el. Aratásra min- 
den kétség nélkül drágábbra megyén minden féle 
élés" '). Egy fertály vagy negyed száraz mérték 
nem jelenthet egyebet, mint az e kötetben sokszor 
előforduló kassai köbölnek egy negyedét , vagyis 
egy közönséges vékát. Ekkor hat tallér volt a tehén- 
nek párja s így háromnak 13'/^ forint az értéke; 
tehát az ekkori nagy élelmi szükségben egy közön- 
séges véka búza ára több volt mint liárom tehén 
értéke ! 

A múlt évben kijött tatárság is az országban 
Zombor és Temesvár körűi telelt s már kora tavasz- 
szal jelentkezett vidékünkön: Mart. o-án a tatár szul- 
tán Kecskeméten levén 500 tallér ajándékot [kapott, 
az általa itt hagyott örzö tatárok pedig a városnak 
temérdek költségébe kerültek ; a budai keresztyén 
tábor eleségszállítói s takarmányzói vidékünkön a 
törökök és tatárok által folytonosan háborgattattak; 
Júniusban a tatár szultán közelünkben Kecskén meg- 
szállott s oda küldött a város seregének eleséget, 
magának ajándékba 15 aranyat és 27 oroszlányos 
tallért, innen kiküldött a szultán 70 tatárt Kecske- 
métre három szökevény rab felkeresése végett: a 

') Jegyzőkönyv IG77— 1690. 546. lap, 



90 

rabokat nem találták , de a városon é három rabért 
1300 garast, vagyis 325 tallért vontak; — Buda 
körűltáboroltatásakor a kecskeméti papok és városi 
tanács a Császári táborba felrendeltettek bódulatra, 
minek folytán tábori élelmezés kiszolgáltatására kö- 
teleztetvén , oltalmukra német őrző katonák adattak ; 
azonban a tatár és knruc hadak folyvást rajzanak a 
város körtíl s a német örz()k a nyíri erdőbe mene- 
külnek. Törők, tatár és kuruc egyiránt zaklatja a 
várost, a budai német tábor pedig eleség szállításra 
kötelezi: Tököli fejedelemhez, a dunántűi táborozó 
nagyvezírhez többszer követség küldetik s ezek leve- 
lezésének küldözgetésével a közlekedést köztük 
Kecskemét tartja főn; — mindemellett a város szü- 
netlenül zaklattatik: Aug. 11-kén Szűcs János ku- 
ruc kapitány 73'/., tallért és 60 dénárt fizettet min- 
den illetékes cím nélkííl, Sept. 11-kén pedig Deák 
Ferenc kuruc tiszt Csizmadia Gergely eskütt embert 
ok nélkül rabul viszi s a város 75 talléron váltja ki 
tőle. Végre a közbátorság is szomorúan hanyatlik: 
December 5-kén Halas város marháit a tolvajok elra- 
bolják, a kecskeméti parasztvármegye azokat meg- 
szabadítja s 25 tallérral jutalmazza Őket a város. ') 

így múlt el az 1684-ik szomorú év, hogy utána 
még keservesebbek következzenek. 



IV. 



Miután a török Budát elfoglalta, Duna, Tisza, 
Temes , Maros és Körös mellékén várainkat kiostro- 



') Adó- cs számvitelikönjvck 1G84. cvröl. 



91 



molta s így az ország nagy részét erővel vagy ravasz- 
sággal meghódította, — terjeszkedésének meggátlá- 
sára végvárak emeltettek, melyek ugyan néhány ki- 
vételével még a török hódítás előtt is fenállottak , de 
V é g V á r , V é g h e 1 y vagy v é g h á z nevezetük csak 
akkor keletkezett, midőn a török által behódított or- 
szágrész irányában tényleg ilyekké lettek: tüzetesen 
a zsitvatoroki békekötés után , midőn a török hódolt- 
ság területe megállapíttatván, azt e végvárak mintegy 
szegélyezték, ezek által lön gondoskodva, hogy a 
három darabba szakadt Magyarországnak a szent 
korona birtokában maradt része, a béke megtartására 
nem igen hajlandó török becsapásaitól megvédessék. 

Az' adriai tengertől Erdély széléig a tőrök hódolt- 
ság határait szegélyező végvárak száma , hét kapi- 
tányság alatt, az önálló komáromi vár beszámításá- 
val együtt 88 volt. Ezekben tartatnia kellett volna 
5000 magyar és horvát lovasnak, 150 vasas német- 
nek, 7400 magyar és horvát gyalognak s 2680 német 
gyalognak, összesen mintegy 15 ezer embernek. 

Ez állandó hadinép fizetése, az akkori havi zsold 
szerint, egy év alatt 828,300 német forintba, a fő- 
kapitányok és minden tisztek fizetésével együtt pedig 
mintegy 1,218,300 német forintba került volna, a 
várak fentartási költségének kivételével. Mindez a 
koronajövedelmek terhe volt, a király tartozván azt 
viselni; de korábban Karánt, Krain, Stájer, Osztrák, 
Morva, Cseh és Sziléz országok is segítették azok 
kitartását, 'minthogy a török becsapásai ellen ama 
végvárak nevezett országok védelmére is szolgáltak; 
utóbb Magyarország, a koronajövedelmeken kivül a 
véghelyek [fentartására még ingyenes közmunkát s 



92 

mind ki-, mind beszállított kereskedelmi cikkektől a 
harmincadnak felét a véghelyi őrségek fizetésére fel- 
ajánlotta. 

A mily üdvös volt kezdetben az intézkedés , utóbb 
oly kárára szolgált népnek és országnak , hogy tör- 
vények és történetirók annak átalakítását, vagy ere- 
deti céljára visszavitelét sürgetni meg nem szűntek. 
Második és harmadik Ferdinánd királyok ugyanis 
szép miveltséggel bírtak , de a reformátzio ellen ki- 
tartó üldözéssel viseltetvén , a helyett hogy Magyar- 
országot s általa a keresztyénséget a török nralom 
alul felszabadítani sietnének, örökös tartományaik- 
ban fölidézték a 30 éves vallási hábonlt, s azt ernye- 
detlen buzgósággal viselvén, nemcsak a szomszéd 
országok által fizettetni szokott pénzsegélyt, hanem 
a magyar korona jövedelmeit is arra pazarlották, 
lígy hogy a török elleni magyar végvárak mind fen- 
tartása, mind őrsége már 1640 körííl annyira el volt 
hanyagolva, hogy azt szánalom és boszankodás nél- 
kül olvasni nem lehet. A várak nagyobb része omla- 
dozó állapotra jutott, az őrség száma kiegészítve soha 
sem volt , ama töredék pedig , mely a várakban meg- 
vonta magát, nemcsak rendesen nem fizettetett, sőt 
gyakran hópénze évekig elmaradt s minthogy e hó- 
pénzből kellett akkor lovasnak és gyalognak magát 
kitartania, az éhenhalásra jutott véghelyi katonaság 
arra lett kénytelen vetemedni , hogy a szomszéd bir- 
tokosok szántóföldeit, szőlleit, rétéit s egyéb javait 
pusztítsa, vagy lopásból, rablásból a szegény nép 
nyakán élődjék, máskép mindennapi falatja sem 
volt; kik közül sokan letten kapatva, rögtön meg- 
büntettettek , vagy elfutva törvény utján fenyíték alá 



vonattak; mások koldulni szé^y elvein, lopni es rabolni 
keresztyén területen átalván , a török hódoltságra 
csaptak ki, mi által a törökök felingeríilvén , tízsze- 
resen , söt többszörösen adták vissza a költsönt , — 
néha magukat a kicsapó véghelyi katonákat leöldös- 
ték , vagy rabságra luircolták. ') 

A szegény népnek ily zaklattatásán kivül a vég- 
helyek elhanyagoltatásából még azon sajnálatos ered- 
mény is keletkezett: hogy az üdvös célú véghelyi 
őrség így elerkölcsteleníttetvén , a magyar iQúság 
hadi-uöveldéje lenni megszűnt, s ez által a honvéde- 
lem szemlátomást hanyatlásnak indult; míg a véghe- 
lyek rendesen fentartattak s őrségük pontosan fizet- 
tetett, vágyva vetélkedve szolgált azokban a magyar 
nemes ifjúság, képezve magát a gyakorlati hadmíí- 
tanban; a IG-ik század végén Balassa Bálint a 
véghelyi vitéz harcos és dalnok főnemes dalaiban 
dicsőíti a véghelyekbeni hadszolgálatot, mondván: 

Vitézek: mi lehet 

E széles föld felett 

Szebb dolog a végeknél ? -) 

Félszázad múlva a nemes iQúság inkább más élet- 
módot követett, vagy gazdasága mellett otthon ma- 
radt, mint az elhanyagolt és erkölcsi erejéből kivet- 
kezett véghelyi őrségnél szolgálatot vállalva , fizetet- 
lenség útján is magát és vagyonát pusztulásra juttas- 
sa^); sőt e nemzeti katonaság „annyira alásülyedt, 



') Gróf Eszterházj- Miklós nádor munkái. Újabb Nemzeti könyvtár. Kiadja 
Toldi Ferenc. Pest 1852. Opinio seu discursus Palatini circa conser- 
vationem Regni et Coufiniorum eiusdem. Okmányos toldalék. V. 368 
hasáb. 

^) A magyar költészet kézi könyve. Kiadta Toldy Ferenc. Pest 1855. 
I. köt. 157 hasáb. 

Eszterházi Miklós nádor id. helyen. 



94 

hogy jóravaló ember szegy eiilte volna e hadhoz tar- 
tozni, a mely Zrínyi Miklósként nem tud egyebet 
mint „„Végbeli név alatt faluról falura kvártélyozni , 
kóborlani, lopni, szegény embert nyomorgatni"" '); 
csak is e keserű tapasztalás csikarta ki a hős Zrínyi 
Miklós tollából amaz ide vonatkozó nehéz szavakat: 
„Olyan messze estünk mi mostani magyarok a régi- 
ektől, hogy ha eljönnének mostan másvilágról azok 
a mi vitéz eleink , sem mi őket , sem ok minket meg 
nem ismernének, mert nyelvünkön szólásunkon kívül 
mivel hasonlíthatjuk magunkat mi azokhoz? — Csúf- 
sága lettünk a mi nemzetünknek és magunknak , 
ellenséginknek pedig, valaki valahonnan jö reánk, 
prédájává. De miért? A vitézségnek discíplínájának 
meg nem tartásáért, a részegségért és tunyaságért, 
az egymást gyűlölésért és ezer ilyen vétkünkért." '^) 

Ez állapot juttatta nyomorba és elszegényedésbe 
az. ország nagy részét, mert az éhenholt véghelyi 
huszár és hajdii a szegény nép nyakán élösködéssel 
s szabad lopással volt kénytelen magát fentartani; 
terhesebb volt ez a népre magánál a török igánál, 
mert az állandó honvédelem ily botrányos elhanyagol- 
tatása okozta, hogy a török béke idején is mindunta- 
lan a királyi birtokba becsapkodjon , mindig több- 
több községet behódoltasson , — a hódolt részeken 
pedig a szegény nép soha sem volt bátorságban e 
latorkodó véghelyiek megtámadásaitól, kiknek el- 
szánt vakmerősége idővel annyira kifejlődött, hogy 
a török hódoltság határaiba 20 — 30 mértföldnyire, 



') Salamon Ferenc : Budapesti Szemle VIII. köt. 343. lap. 
^) Gróf Zrínyi Miklós munkái. Ujabb Nemzeti könyvtár. Pest 1851. A 
török áfium ellen való orvosság. 202 hasáb. 



95 

(luiiiitiszaközének legalsó csűcsáig lebocsátkozni me- 
részkedtek , a községeken élősködve, kisebb török 
csapatokat leöldösve és kifosztva , sokszor pedig vé- 
res fővel szétugrasztva, vagy utolsó emberig leöletve. 
Kecskemétet és vidékét mennyire zaklatták e kóbor 
véghelyi csapatok, a török-világ eseményei közt 
igen számos merényletről emlékeznek jegyzökönyve- 
ink '): — egy másik Balassa Bálint 1659-ik évben, 
Kecskemét alatt Csólyos pusztán 900 főnyi csapatá- 
val a török által kiszoríttatván , utolsó emberig levá- 
gatott. ') 

A véghelyi hadaknál még veszélyesbek voltak 
a szegény nép irányában, és sokszorta bosszantób- 
bak a törökre nézve a „szabad hajdúk", vagyis mint 
már említve volt, a török által nyomorgatott és el- 
pusztult helységek földönfutóvá lett lakosaiból ala- 
kúit fegyveres csapatok, kiket Zrinyi a költő és 
vitéz horvát bán fegyelmetlen szabad legényeknek 
nevez, valósággal pedig rablásból élő haramiaban- 
dák voltak. 

Második Ferdinánd király 1619-ik év tavaszán 
követte a trónon második Mátyást, — „ritka erél}ií s 
állhatosságú lelkében a kathol. vallás iránt lángbuz- 
galmat s egy tervet vitt a trónra, mely miatt egész 
uralkodásának idejét vérengző háborúk tölték be. 
E terv, — melynek végrehajtását 1600-ban, midőn 
Stájerország kormányát átvette, Lorettoban ünnepé- 
lyes esküvel fogadta s melyet azon tartományban 
idő folytával minden nehézségek daczára végre is 



') Kecskemét város története II. köt. — IV. 39—72. lap. 
-) llors'áth Péter: Commentatio de initiis ac maioribus Jazygum et Cu- 
nianonim. Pest 1801. 244. lap. 



96 

liajtotí, — nem más vala, mint hogy a római katli, 
vallást az evang. vallásfelekezetek romjain hajdani 
uralmára emelje föl. Ferdinánd lelke ezen eszmétől 
annyira át volt hatva, hogy nem kételkedett annak 
mindent alája vetni, érette szintúgy a maga nyugal- 
mát mint népei boldogságát, jólétét föláldozni. Több- 
ször hallak tőle bizodalmasabb emberei ama nyilat- 
kozatot, hogy kész volna pallos alatt végezni életét, 
ha vérével az eretnekséget eltörülhetné s a kath. 
egyház kebelébe minden alattvalóit visszaterelhet- 
né" '). E lángbuzgalom* által tüzelt eszméből szár- 
mazott terv végrehajtásának szigora idézte föl a 30 
éves vallási háborút, mely a császári és magyar ki- 
rályi jövedelmeket fölemésztette, a török hódoltság 
irányában állított végvárakat, s ezek őrségének .ellá- 
tását elhanyagoltatta , a véghelyi katonaságot eler- 
kölcstelenítette , s a szabad hajdúknak elébb a 15 
éves török háború alatt alakúit kártékony szerveze- 
tét az ország és nép ostorává fejlesztette. E nélkül, 
az 1606., 1615., és 1627-dik években a törökkel 
kötött béke mindent jóvá tehet, s a nemzet és király 
erejét s hatalmát annyira növelheti, hogy a mindin- 
kább gyengülő törököt az országbúi jóval korábban 
kiverhetik; így azonban az uralkodóház örökös tar- 
tományai a vallási háború veszélyeinek áldozatává 
lettek, a magyar nemzet egymást felváltó forradal- 
mak terére sodortatott , nép és ország a belföldi fe- 
gyelmetlen katonaság, szabad hajdúk és nyúzó fosztó 
külföldi hadak martalékává s féktelen török pasák 
dúlásainak célpontjává lett. — Ivecskemét város és 



') Horváth Mihály: Magyai'ország történelme. III. köt. Pest 1861. 517. 
lap. 



97 

vidéke szenvedéseit élesen föltüntetik fenraaradt ok- 
leveleink: 1629-ik évben a három város már nádori 
felhatalmazvánnyal bir, hogy a határaikon útlevél 
nélkül csavargó , dűló-fosztó csapatok ellen magukat 
védhessék, azokat elfoghassák s az ellenszegülőket 
szabadon megölhessék; mely jogot a budai vezírpasa 
is megerősíti, nyilván bevallván, „hogy — nevezett 
városok — a tolvajoktűi nem élhetnek békeség- 
ben" ') ; 1632-ik évben Eszterházi Miklós nádor 
„holmi csavargó emberektől , kik miatt nagy hábor- 
gatások vagyon" ünnepélyes ótalomlevéllel látja el 
Kecskemétet '^j; 1668-ban pedig Kecskemét, Nagy- 
kőrös, Cegléd, Jászberény s egész kiskunságbeli 
minden község részére I. Leopold király védlevelet 
adat, melyben az ekkori népéletnek elszomorító váz- 
lata foglaltatik , — „Panaszolták Felségünk előtt a 
mi híveink , — így szól a védlevél , — Kecskemét 
városnak okos és gondos Tanácsa, többi polgárai és 
lakosai: mikép sok csavargó s a keresztyénségröl 
megfeledkezett, rabló inkább mint katona, kik a 
közjó minden előnye nélkül, saját mulatságuk végett 
azon vidéken csavarogván , a panaszt tevő községbeli 
lakosok házaikat, lakhelyeiket megrohanják s a ré- 
szökre mindig önkint és illendően kiszolgáltatott ven- 
déglátás helyett őket háborgatni, gazdasági eszkö- 
zeiktől, marháiktól, háziszereiktöl megfosztani, azon 
fölül ütés , verés , kínzás , becstelenítés , mindennemű 
bosszantás és szidalommal illetvén, szokott lakhe- 
lyeikből végromlásukkal kiűzni meg nem szűnnek, 
azok eltürhetetlen kárával és sérelmével, az ország- 



') Oklevélt. II. köt. GO. sz. a. 
-) Oklov.'lt. I. köt. 20. sz. a. 

Kecskemét v. tört, III. köt. 



98 

nak pedig nyilvánvaló romlásával. ügyanazc^rt 

— őket különös királyi védelmünk és oltal- 
munk alá fogadván, határozottan meghagyj nk: hogy 
minden katonáink s véghelyi vitézeink , midőn azon 
vidékre bocsátkoznak, az illető kapitányok vagy 
őrségi tisztek bizonyítványával ellátva legyenek s 
illendő vendéglátással megelégedjenek; mert külön- 
ben , ha ott csavarogni , erőszakoskodni , a szegény 
népen élősködni s annak bántalmazásával magukat 
ítírheteílenül viselni nem átallanák , azon esetben a 
panaszt tevő községeknek szabadságuk lészen , hogy 
az ily tetten kapott erőszakoskodókat saját erejökkel 
és hatalmokkal elfoghassák és a megyei hatóságnak 
átadják." Meghagyja egyszersmind e királyi védle- 
vél az ónodi , szendrői , putnoki , kallói , diósgyőri , 
füleki, dévényi, korponai, kékkői, lévai, nyitrai, 
révkomáromi s minden más várak kapitányinak s 
egyéb tiszteinek, hogy e védlevelet őrségbeli vitézeik 
közt meghirdettessék s azokat a kihágásokíúl szigo- 
rúan eltiltsák '). Az 1659-ik évi 15., 16., és 17-ik 
törvénycikkek, s ezek alapján Pestmegye tilalma, 
hogy rablótűi és katonátűl senki marhát ne vegyen , 
mert mint orgazda halállal fizet ; a nyűzó-fosztó , sze- 
génységet sarcoló tolvajok , lopók és minden gonosz- 
tevők ellen a községek felkeljenek s azokat büntetés 
terhe alatt üldözzék, elfogatásukra minden erőt fel- 
használjanak '); ugyanez időtájban 1663-ban a duna- 
melléki községek által szervezett Parasztvármegye 
szabályai ^), — 1677-ben Kohári István füleki vár- 



') Oklevélt. I. köt. 35. sz. a. 
') Oklevélt. II. köt. 309. sz. a. 
') Oklevélt. 11. köt. 310. sz. a. 



99 

kapitiíiiy '), — 1685-ben pedig Eszterházi Pál nádor 
ve'dlcveleik ^) , — mind a fegyelmetlen véghelyi kato- 
naság és szabad hajdúkra vonatkoznak. 

1670-ik év után, kevés szüneteléssel, húsz évnél 
tovább tartott a forradalom Magyarországon, söt 
lG83-ik év után a török háború dühöngött vidékün- 
kön. E korbúi szívrázó jelenetet igazol I. Leopold ki- 
rálynak 1676-ik évi Ang. 5-kén kelt szabadalomle- 
vele, mely szerint Kecskemét város birája, tanácsa 
és egész községe folyamodván a királyi felséghez, 
alázatosan előterjesztette: mikép hajdan, még ama 
boldog időben , midőn sem a keresztyénség természe- 
tes ellensége a török uralma, sem a felvidéki párt- 
ütők zaklatásai miatt romlásra nem jutottak, a régi 
magyar királyoktúl nyert szabadalomnál fogva éven- 
kint három országos vásárt tartani szoktak , úgymint 
szent Gergely pápa , szent Lőrinc és szent ^Katalin 
vértanúk ünnepein és azokra következő napokon; 
minthogy pedig azon országos vásárok alkalmával 
igen nagy , sőt rendkívüli számmal szoktak itt a törö- 
kök, rácok, kurucok, és más rablók és zsiványok 
gyülekezni, kikre mindannyiszor legalább kétezer 
forintot kell költeniök; továbbá midőn vagy a kuru- 
cokat, vagy a törököket ilyetén vásáros alkalommal 
a véghelyi hadak, vagy mások felverik s azoknak 
kárt tesznek, azt a szegény városiak kétszer, sőt 
néha háromszorosan is megtéríteni köteleztetnek , 
miből azoknak végromlása következik; ugyanazért 
alázatosan esedezvén, azt kérték, hogy a reájok 
nézve szenvedhetetlenül káros országos vásárok tar- 



') Oklevélt. II. köt. 312. sz. a. 
^) Oklevélt. II. köt. 31G. sz. a. 



100 

tását , nem ugyan véglegesen eltörülni , hanem béké- 
sebb, alkalmasb és csendesebb időig ö felsége tel- 
jesen betiltani, felfüggeszteni és elhalasztani méltóz- 
tassék. Meg is adatott az elhalasztási szabadalom s 
csak utóbb 1696-ik évben folyamodott ismét a város 
líjabb vásártartási szabadalomért. ') 

Hogy kellő beismerést szerezzünk az ekkori álla- 
potrúl , nézzük át a mezei magyar hadakat is. A ki- 
rályi magyar katonaság télre mindig szétbocsáttatott, 
a forradalmiak pedig gyakori szétveretésük után 
mindannyiszor feloszlottak s a szegény nép nyakán 
élősködtek , tavasszal csak szigorú fenyegetéssel 
szedethetvén össze zászlóik alá. Fentebb már emlí- 
tett, vagy kivonatban közlött egykorú hiteles okle- 
veleken kivül , ily esetekre vonatkozik Gyürki Pálnak 
Tököli fejedelem gácsvári kapitányának 1683-ik évi 
Július 26-án '^), — Eszterházi Pál nádornak 1685-ik 
évi April 24-kén ^) , — Vécsei Sándor hajnácsköi 
kapitánynak ugyanez évi Május 19-kén ^), — s gróf 
Pálfíi Károly altábornagynak Május 24-kén ^), kelt 
nyílt levele. — Ugyané tárgyban gróf Eszterházi Pál 
nádor l(i83-ik évi April. 7-röl így ír Leopold király- 
hoz: „Én öt ezredet részint a véghelyiekböl , részint 
másokbúi alakítva , legnagyobb szorgalommal és 
munkával összeszedtem , kiket a hópénzzel megbiz- 
tattara s nekik sajátombúi elöpénzt is adtam, hogy 
lekötelezve legyenek, ezen kivűl a kurucoknak is 
izentem, hogy a kik átjönni kivannak, Felségedtől 



') Oklevélt. n. köt. 311. sz. a. 
Oklevélt. III. köt. 6 sz. a. 
3) Oklevélt. III. köt 29. sz. a. 
■•) Oklevélt. m. köt. 30. sz. a. 
') Oklevélt. III. köt. 31. sz. a. 



101 

alkalmazíist, kegyelmet e's liopéiizt nyernek, százig 
való már jött is. — Azonban máig híre sincs a pe'nz- 
iiek, mely nélkül háborút viselni lehetetlen. — Hal- 
lottam azt is, mikép Kollonics püspök űr abban 
bízik, hogy tízezer embert fogadhat, a lovast három, 
a gyalogot ke't forintjával s ezredesek e's más tisz- 
tekre szüksdg sem lesz. Megvallom legkegyelmesebb 
uram , hogy ámbár harminc év óta szolgálok a végek- 
ben, e mesterséget nem értem" '). — 1684-ik évi Jul. 
20-án , az ostromolt Budavár alul ugyanaz így ír a 
királyhoz : „a rohamban kétezer magyar gyalog is 
vett részt, derekasan viselte magát. Közíílök kevesen 
hullottak el s a sebesíílteknek száma sem nagy. Nap- 
ról napra több-több magyar harczos gyűl együvé; 
már hétezerén vannak, néhány nap múlva számuk 
még nagyobb leszen , remélem. — A szegény magyar 
katonák könyörögnek alázatosan , méltóztassék őket 
szolgálati készségökért némi zsolddal kegyelmesen 
megvigasztalni" "^j. — „A magyar dandárból, mint 
Eszterházynak a királyhoz intézett leveleiből láthatni, 
September elejéig ötszáznál több veszett vívás köz- 
ben ; nyavalyák és kórságok egyébiránt kevésbé 
bántották a nádor hadát, mint az inség, mely tete- 
mes részét eloszlásra birta. Eszterházy ismételve kö- 
nyörgött Leopoldnak, küldene legalább parányi zsol- 
dot az általa roppant erőfeszítéssel mindenünnen 
összekeresgélt fegyveresek jutalmazására ; de a kö- 
nyörgés, úgy látszik, minden süker nélkül hangzott 
el , a kiürült pénztárnak miatta" ^). — ,, Budát ugyan 



') Szalay: M. orsz. tört. V. köt. 24V». lap. őO) jt'ífyz. 
^) Ugyanott. 27G. lap. 
*) Uífyanaa u. o. í!80. laj). 



102 

vívják, legkegyelmesebb császár — írá Sept, 29-kén 
Leopoldnak a nádor — de ha így folytattatik vívása, 
tartok tőle, hogy nem jő kezünkbe. — A magyar 
katonaság is fogyni kezd véginsége miatt, elese'ge 
nincsen, fizetés nem érkezik, szavakkal már nem 
tarthatom továbbá , — ingyen , e^j fillér díj nélkül 
szolgálunk, vérünket ontjuk felségedért: — a lotb- 
ringeni berezeg tanúságot tehet őszinte buzgalmunk 
mellett. Isten a megmondhatója, mennyi fáradsággal 
szedegettem hadaimat együvé ; háromezerét Újvár 
bekerítésére szántam , kétezerét a Rábánál hagytam , 
Lesslie tábornok úrnak pedig kétezerét küldtem: s 
mindez egy krajczárjába sem került a fiscusnak , 
azon kevés kenyéren kivííl , melyet itt kiosztogattak 
s mely nagyjából oly rósz volt, hogy senki sem volt 
képes megenni." ') 

így bántak a magyar katonával. ígértek zsoldot 
és eleséget, de nem adtak neki semmit; — vagy maga 
kenyerén tengették, s ha már elég vért ontott, elég 
embert vesztett, kenyér s fizetés nélkül hagyva, vég- 
inségre juttatták, hogy haza széledjen, mert féltek 
tőle, hogy a forradalmiakhoz szegődik. A jóravaló 
embert elidegenítették a hadi élettől , mert a nemzeti 
hadakat demoralisálták s erkölcsi erejét megveszte- 
getve , magát a nemzetet is mellőzni kívánták , merő- 
ben külföldi hadat és tiszteket alkalmazván, máig is 
azzal hitetik a világot, hogy ezek verték ki a törököt 
az országbúi ; holott a hős horvát bán Zrinyi a költő 
irataiból , Eszterházi Miklós és Eszterházi Pál nádo- 
rok hivatalos felterjesztéseiből napfény világosan ki- 



') Szalay: ]M. orsz. tört. V. köt. 283. lap. 



103 

tiinik, liogy a törököt száz évvel előbb kiverhetik az 
orszíigbűl , ha a magyar hadakat kcllö kiképeztetés 
s ellátás mellett használják. Sok példa mutatja: hogy 
az örökös tartományok elnyomására, vagy az ural- 
kodóház érdekében folytatott háborúk s a reformátzio 
kiirtására intézett sikertelen hadviselések fölemész- 
tették Magyarország azon jövedelmeit, melyek a 
végek fentartására s a török korlátozására voltak 
szánva; nem tekintve ]\íag3^arország és a nemzet 
érdekét, gyakran oly időben kötöttek békét, midőn 
legjobb alkalom kínálkozott a török kiszorítására, 
hadviselés közben pedig, emberkimélés ürügye alatt, 
elmulasztották sokszor a legalkalmasb pillanatot, 
melyben a hazánk szivében dulódó török erőt egy 
ütközettel semmivé tehetik vala. Fejős tehén gyanánt 
tekintették Magyarországot, mely szüntelen alaptör- 
vényeit emlegetvén, úgy bántak vele mint a riígós 
tehénnel , melyet egy időre el kell gyengíteni , hogy 
kényük-kedvük szerint fejhessék. Nem volt erre elég, 
hogy az ország felét, javát a török bitangolta s a 
népet pusztította, — pusztítottak ők népet és nemze- 
tet egyiránt, s ha elvégre fegyvert ragadt a nemzet 
önvédelmére, csellel és erőszakkal lecsillapították, 
de párütőt láttak minden magyarban s a béke még 
rontóbb volt a háborűiuil. Hányszor följajdult a nem- 
zet az országban dulakodó külföldi hadak miatt? 
hányszor tiltakozott ezek zaklatása és rakoncátlan- 
kodása ellen? törvénykönyvünk s egykorú történet- 
íróink egytől egyig tanúsítják; de siker nélkül mind- 
annyiszor. 

Tekintsünk szét tehát még főnmaradt történeti 
emlékeinken s nézzük, mi volt ez a külföldi had, 



104 

miért volt az népünkön, hazánkon, nemzetünkön 
istenostora s az egyiptomi csapások legnyomorítób- 
bika? — I. Ferdinánd királynak Szapolyai János ki- 
rály ellen hazánkra küldött német hadai már szépen 
igazolták ezt, de én csak az lG02-dik évi ország- 
gyűlés feliratára hivatkozom. Ekkor őseink a már 
tiz év óta Magyarország területén folytatott török 
háború terhei alatt végkép kimerülve, s nemcsak az 
ellenségtől , hanem a keresztyén hadaktűi is szenve- 
dett tömérdek kár és zaklatás miatt elkeseredve, mi- 
előtt a királyi előadásokat tárgyalás alá vették volna, 
Kecskés Endre jogtndor által sérelmeiket szerke- 
zetbe vétetvén , azok ide vonatkozólag így hangza- 
nak : „ — Ámbár e tíz éves háború alatt ö felségén 
nem múlt, hogy a segédhadak kiállíttassanak és a 
hadviselés szükséges kellékei megszereztessenek; 
mindazáltal a fájdalmaik keserűsége által megbúsí- 
tott hű karok és rendek meg nem állhatják, hogy a 
feljajdulást és panaszaikat ne ismételjék, melyeket 
minden országgyűlés alkalmával Isten és ö felsége 
előtt már oly sokszor kitártak a fölött, hogy annyi- 
szor tett ily nagy panaszaik, kérelmeik s könyörgé- 
seikre, nyomorúságaiknak s szenvedéseiknek legki- 
sebb enyhítését sem érezhetik , hanem azokat mind- 
inkább , évről évre , napról napra öregbedni , súlyo- 
sodni és nevekedni tapasztalják. Nem tagadják a 
karok és rendek, a mit némelyek mondogatnak: hogy 
a magyarok már szokás szerint az országgyíílést lár- 
mával, jajveszekléssel és panaszkodással kezdik s 
miután költségből és beszédből kifogytak , kezdenek 
a tanácskozáshoz; de az annyira megsértett, zakla- 
tott. Ínségre juttatott és csontjai velejéig fölemésztett 



105 

nemzetet ki tartóztathatja vissza a feljajdulástól? ki 
tiltliatja el , liogy nyavalyáikat a gyermekek szülőik- 
nek föl ne fedezzék ? A mostani liábnrű szerencsétlen 
folyama alatt gyakran tartott orszdggyíílések iromá- 
nyai között meg vannak a panaszlevelek és azok 
megszüntetése végetti kérelmek, ama zaklatások 
miatt, melyeket mind a külföldi, mind a hazai kato- 
naság elkövetett. Ott vannak a kérvények; de a nyo- 
morúságnak nemcsak megszüntetését, hanem enyhí- 
tését sem nyerte meg az ország, abból is megtetszik, 
mikép nemcsak a keresztyénség eskütt ellensége a 
török és tatár az ország szivében dnlódik ; de a 
keresztyén hadak is a büntetlenség oltalma alatt a 
gonoszság bármely iszonyú és borzasztó nemeihez 
szokva, minden törvénytelenséget, pusztítást, kegyet- 
lenkedést, erőszakoskodást és emberkínzást elkövet- 
nek. Kiknek végtelen , hallatlan és irtóztató gonosz- 
ságaikat az idö rövidsége és a tisztességes fülek 
megkímélése miatt itt bővebben előterjeszteni sem 
lehet. Köztudomású dolog, hogy a legközelebb le- 
folyt évtized alatt, mióta hazánk a háború színhelyévé 
lön, ez országtöredéket mily sok százezer ember 
özönli el évenkint. A világ minden részeiből kihozott 
segédhadak itt vonulnak át; itten táboroznak; átvo- 
nulás közben itt élelmeztetnek ingyen ; itt szedetnek 
össze és szerveztetnek ; a táborok innen élelmeztet- 
nek ; háborúzás után itt pihennek , s kinyugvás után 
innen szélednek haza. Mégis ez elviselhetetlen teher- 
nek legkisebb figyelembe vétele nélkül, az egész évi 
hadsereg nagy része itt osztatik be téli [szállásra ; 
ámbár azt e tárgyban kelt és ö felsége által megerő- 
sített törvények tiltják. A fehérvári tábor feloszla- 



lOG 

tása után mintegy tízezer lovas és gyalog vallont és 
németet, ö felsége szigorú parancsából két megye, 
Pozsony és Nyitra, öt hónap óta étellel itallal ingyen 
élelmezni köteleztetik. Mennyi költséget és terhelte- 
tést szenvedtek s szenvednek máig is ez élelmezés 
miatt, azon megyék különös panaszleveléböl ö fel- 
sége kegyelmesen megérteni fogja. Felső Magyar- 
ország, Tótország és a hazai föld egész területe 
hasonló terheltetést szenved , mert a külföldi katona- 
ság a városokat, mezővárosokat, helységeket, a 
nemesek házait és udvartelkeit , mint saját atyai 
örökségéf elfoglalja s török szokás szerint és timár- 
birtok gyanánt egymás közt felosztván megszállja, 
elannyira', hogy a hazafiak többé nem gazdák , hanem 
a haza földén és saját házaikban azoknak zsellérei 
és rabszolgáiként tartatnak. Hasonlókép a rábaközi 
és dunamelléki lakosok, hova még a török be nem 
hatott, minden javaikkal és jószágaikkal együtt, a 
katonaság zaklatása miatt végromlásra jutottak. A 
szabad hajdúk, — ama kegyetlen és zsákmány után 
áhító vad nép , — nem kisebb dühösséggel élődik az 
ország különböző részein , gyújtogatva , gyilkolva , 
rabolva, szentségtörést s minden egyéb borzasztósá- 
got elkövetve. Atalában minden katona, külföldiek 
és hazaiak már nemcsak a nép és jobbágyok , hanem 
az urak , nemesek és papok birtokait is megtámadják: 
minden jószágot elrabolnak: a templomokat feltörik: 
a sírokat felássák, a kihányt csontokrúl és tetemek- 
ről — eddig még hallatlan gonoszsággal — a halotti 
öltönyöket és ékességet levonják: a gazdákat ütik, 
verik , vérengzéssel kínozzák , sokakat meggyilkol- 
nak : a nőket férjeiktől, gyermekeket szüleiktől. 



107 

gyenge leánykákat testvéreiktől, ártatlan és szemér- 
mes szűzecskéket családaiktól elrabolják: s ezeket 
(oli Isten könyörülj a magyar nemzet ennyi nyomo- 
rűsiígán) bordélyba hurcolva meggyalázzák: a nőket, 
leányokat és gyermekeket nagy váltság mellett bo- 
csátják vissza férjeikhez és szüleikhez: s ily gyalázat 
és megszégyenítés mellett, látván hogy mi ennyire 
elhagyattunk , az ö kicsapongásaik pedig büntetlenül 
elnézetnek, az Istent, fejedelmet és minden törvény- 
hatóságot káromolják. A nemesek ezen csavargók 
megtámadásai által házaikból kiűzetvén , azok dühös- 
ségétöl megmentett családaikkal együtt, a táborban 
és várakban szűkölködve vonják meg magukat; a 
jobbágyok, miután lakhelyeik a katonaság által föl- 
égettettek , vagy azokbűl kiűzettettek , mint az okta- 
lan vadállatok , hegyek , havasok , erdők és kőszik- 
lák között lappangva legkeservesebben nyomorog- 
nak, meghalni óhajtozván inkább, mint e kínos ha- 
lálnál keserííbb élettel küzdeni; mert az erdők, he- 
gyek és rejtekhelyek sem védik szegényeket: ott is 
kinyomoz mindent e zsiványok ügyessége s a felku- 
tatottakat a föld üregéből is kivonja és az öltönyeik- 
től megfosztottakat iszonyúan megverve, meztelenül 
kergeti szét: kor, nem és állapot különbség nélkül 
senkit sem kiméi, mindenki iránt egyenlő szilajság- 
gal viseltetik: az alispánokat, szolgabirákat s más 
tisztviselőket még adószedés közben is kifosztja, a 
kifosztottakat kegyetlenül elveri. Ennyi keserű szen- 
vedés után sok nemes család ivadéka, kik valaha 
élelemben és öltönyben állapotukhoz képest dúsla- 
kodtak, most daróccal és pokróccal ruházkodva, 
éhesen és rongyosan , házankénti koldulásból teng 



108 

iiek. Mindezeket ö felse'ge az eg-yes megyék panasz- 
leveleiből , hogy azok ismétlése itt unalmat ne sze- 
rezzen , bővebben megismerni fogja. Ilyen Magyar- 
ország c maradványának gyászos állapota, melyen 
az érzéketlen kő szív is megindulna. E hajdan hatal- 
mas, gazdag* és népes ország- most vég-in ségre jutott 
és gyászba borult; nem annyira a török és tatár pusz- 
tításai , mint a féktelen és büntetetlen katonaság ra- 
koncátlankodása által, melynek az oltalmazás lenne 
inkább kötelessége, mint a pusztítás. Jól tudják a 
karok és rendek , hogy ez inség nagyobbára a tábor- 
bűi elbocsátott hadak fizetetlensége miatt történik, 
vagy a hadsereg zsoldjának elmaradásából szárma- 
zik; de mi vétke van a nemzetnek abban, hogy a 
zsold késik, vagy épen elmarad? és ily alkalommal 
szabad-é az országot gyalázatosan martalékul vég- 
romlásra engedni? — ö felsége bölcs Ítélete és az 
egész világ megbirálása alá bocsátják. Ezekből tehát 
könnyen beláthatja és megitéllieti ö felsége, hogy az 
ország e maradványa, vagy inkább annak füstölgő 
romjai, ő felségének a királyi előadásokban foglalt 
kívánatára, nyomorúságaik megszüntetésének cse- 
kély reményében mit Ígérhetnek , vagy mivel szolgál- 
hatnak. Eddig megadták mindig a mi megfogyatko- 
zott erejök s vagyonuk csekélységétől tellett, és 
mégis azt hánj^ják szemökre, hogy eredmény nélkül 
reménylték s várták tőlük a hadi segélyt ; sőt azt is 
rebesgetik , mintha Fehérvárnál a magyarok oly gyá- 
ván viselték volna magukat ') , hogy az isteni gond- 



') A német tanácsosok e rágalmát kenién5'en megcáfolva találjuk Kato- 
nánál. Hist. Crit. XXVIII. 101. 



109 



viselésen kivtíl csak a külföldi katonaság vitézségét 
illet minden győzelem, dicséret és a jó fejlemény 
dicsősége. Nem irigylik a magyarok ezt a külföldi 
katonaságtól, (mely közt azonban a megajánlott nagy 
zsold által kecsegtetve, számos magyar, tót és horvát 
is van szolgálatban) ; söt inkább kérik az istent , hogy 
azok vitézsége által Buda a királyi székhely s az 
egész ország hajdani fénye visszaszereztessék s a 
török szultán mint hadi fogol}' kísérje diadalmas zász- 
lóikat. De szomszédainknak elismerniök kell, mit az 
egész világ bevall és a történelem lapjai igazolnak, 
hogy a magyarok e vad néppel kétszáz év óta viselik 
a háborút s annak rohamait saját testökkel fogták 
fel, a közel levő tartományokat és országokat saját 
elpusztulásukkal védték s erős vár és elöbástya gya- 
nánt állottak, nehog}^ az ellenség dühe a római szent 
birodalom belsejébe hatolhasson. Ennyi érdem mellett 
bizonyára nem a magyarok gyávasága oka annak, 
hanem a balsors, hogy a megfogyatkozott, kimerült 
és csaknem fölemésztett nemzet így gúnyoltatik; mert 
jobb szerencsében a magyar név ennyire nem mocs- 
koltatnék. De vájjon az annyi és oly iszonyú szeren- 
csétlenségeket szenvedő magyar nemzetnek, a török 
és tatár dúlásai után fenn levő maradványa , melyet 
föntebbiek szerint a belső ellenség kifoszt, kimerít 
és fölemészt, mikép állhasson ellent az oly hatalmas 
és nagy számú hadsereggel rendelkező ellenségnek ? 
Hányszor és mily buzgó könyörgéssel kérettek ö fel- 
ségeik a királyok, hogy a katonaság hadi növeldéjét 
s véghelyi őrségek magvát tevő régi katonák teljes 
száma kiegészíttetvén , bizonyos zsolddal elláttassék , 
kik mint vezetők és előharcosok háborúban az első 



110 

sort képezzék s az ütközet súlyát feltartsák , kik nél- 
kül az ekétől háborúba vitt csőcselék nép , vagy házi 
gazdasagától fegyverre szólított felkelő nemesség a 
hadviselésben keveset, vagy épen semmit sem ér; 
— hogy ez sokszor történt , arra ő felsége bizonyára 
emlékezik , de minden siker nélkül ; sőt tapasztalnunk 
kellett, hogy a régi gyakorlott katonák a véghelyek- 
ből elbocsáttattak és számnk kevesbíttetett. Ugyan- 
azért hacsak ő fensége (Mátyás főherceg) még e jelen 
országgyűlés alatt, a katonai kicsapongásokat meg 
nem szünteti , az ily mindent fölemésztő seregeket a 
véghelyekbe be nem osztja, és bizonyos, nyilván- 
való , sikeres orvoslattal , sérelmeinken leginkább a 
katonai beszállás és teleltetés irányában, kormány- 
zói hatalmánál fogva nem segít, — teljes lehetetlen, 
hogy a mostani háborúra kívánt hadi segélyt a nem- 
zet csak részben is kiszolgáltathassa, hanem kétség- 
be esve az emberi segedelem iránt, egyedül Istent 
fogja kérni, hogy sérelmeit távoztassa. Es az eltávo- 
líthatatlan szükségtől kényszeríílve , végromlásunk- 
hoz képest, akaratlanul is kinyilatkoztatnunk kell: 
hogy ő felségét még csak ajánlattal sem terheljük, 
nehogy, ha igéretünket beváltani képesek nem len- 
nénk, a késedelem oka nekünk tulaj doníttassék. Mert 
hacsak e mi nyomorúságunk meg nem szüntettetik , 
rövid idő alatt meg fog történni, hogy minden vég- 
hely , az egész országgal együtt veszendőbe megyén , 
ő felségének és a szomszéd tartományoknak megmér- 
hetetlen kárával ; minthogy a hadseregek és várőrsé- 
gek élelmezésére, a beszállítandó élelem alá kellő 
fuvar kiállítására s egyéb a királyi előadásokban fog- 
lal ttak teljesítésére az ország rendéi tehetetlenek 



111 

lesznek, sat." ') — Ez orszíígos hitelű adaton kivül , 
minden egy korú törtenetirók ig-azolják az abban ki- 
fejezett nyomoriíságot: gróf Illésházi István évköny- 
vében olvashatni ez idorül: „A táborból a német had 
a vármegyékre szállá ; és mivel nekik nem fizettek , 
szabadon dúlták, rablották az országot: sem nemes 
ember háza; sem űré, a kinek vára nem volt, meg 
nem maradhatott" '^). Maga a vezér egy húron pen- 
dült katonáival. „Fö a hadban — így ír Illésházi — 
egy kevély gonosz ember vala, kártyás, részeges 
német, Rosbur (Rosswurm) nevű, valami szegény 
nemből való" ^). — Az ország sérelmei, panaszai még- 
sem orvosoltattak , söt a magyarok kigúnyoltatván , 
annyira elkeseríttettek , hogy a különben hűséges ér- 
zelmű Joó János királyi személynök egy levelében e 
szavakra fokad: „Ezt látjuk, hogy mind nemzetsé- 
günknek , marhánknak , és mi magunknak el kell 
fogyni ez német nemzetség miá. Ha császárhoz me- 
gyünk panaszlani , papirossal adnak választ : ha ber- 
ezeg urunkhoz megyünk, nevetéssel adnak választ. 
Azért most volna ideje, hogy dolgunkhoz látnánk és 
ne mulatnánk" *). A minthogy dologhoz is láttak, 
— kitört Bocskai István fejedelem fölkelése, mely 
az uralkodó házat Magyarország elvesztésével fenye- 
gette s ezt követték az ismét meg nem tartott béke- 
pontok miatt Bethlen Gábor és első Rákóci György 
fölkeléseik. 

I. Leopold uralkodása ismét tetézve lön minden- 



') Katona: Hist Crit. XXVm. 91. s köv. 11. 
^) Horváth Mihály: .^I. orsz. történelme. 1861. III. köt. 382. lap. 
^) Ugyanott 1) jejíj-zctben. 

*) Ugyanott 386. lap , és Podhradszky József: gr. Ulésházi István élete. 
Uj Magyar Muz. 1856. I. köt. 306. lap. 



112 

nemű törvényszegéssel, ügy hogy a nemzet legna- 
gyobb emberei abban láttak már egyedüli menekvést, 
ha magukat átalában török felsőbbség alá adják, — 
és itt ismét a német elem , ismét a katonaság fékte- 
lenkedése szerepel. Egyik történetírónk így rajzolja 
az ekkori nyomorúságot : „Vj és igen terhes adók 
rovattak ki kegyetlenül, és kérlelhetetlen szigorral 
szedettek be, mintha az irgalmatlan adószedők jós- 
tehetséggel bírva megérzették volna, hogy néhány 
év alatt jMagyarországból a császárnak semmi jöve- 
delme sem leend. Midőn quártélyban voltak, képzelni 
sem lehet türheílenebbet, mint akár a tisztek, akár a 
legénység zaklatása. Amazoknak a távolabb eső vá- 
rosok és mezövárosokbül kellett hozatni kényes 
étvágyuk kielégítésére szolgáló eledeleket; emezek- 
nek a szegény nép hacsak többféle ételt nem adott 
ebédre s estelire, hacsak a birkahúshoz még sült 
csirke vagy sült galamb is nem adatott, többnyire 
rút szidalom vagy ütleg volt következménye. A fuvart 
még kegyetlenebbül követelték. Az igás barmot majd 
az ekétől, majd az istállóbúi vonták ki, lett légyen 
az nemes uraké vagy póroké s kényük-kedvük sze- 
rint végső kifáradásig hajtották, gyakran pedig nem 
tudni miért , vagy mi ürügy alatt , a legszegényebb 
emberekét is letartóztatták mindaddig , míg ezek azt 
pénzen vissza nem váltották. Ha ily zaklatások be- 
panaszoltattak , soha sem találtatott a ki igazságot 
szolgáltasson. Ha pedig a szegény nép a katonákkal 
szóváltásba s perlekedésbe ereszkedvén , azokat el- 
páholta, lábainál fogva vonatott hadi törvény elé, 
hol minden pártfogás kirekesztésével, elengedhetet- 
lenül elitéltetett, tömlöczre hányatott, honnan jó 



113 

pénzért volt csak szabadulhatás. Ez idÖ szerint a 
katonaság- meg'sdrthetlenségi kiváltsággal bírt, attól 
ilyeket könnyebben el lehetett volna szenvedni; de 
már az sokkal keservesebb és eltűrheti énebb volt, 
hogy senki Austriából , Csehországból , Szilézböl , 
Morvából Magyarországba nem jöhetett a ne'lkül, 
hogy magát katonának ne tartaná s a közjó érdeké- 
ben jöttnek ne követelné. így az egész ország tele 
lett jött-ment emberekkel, kik a népnek terhére levén, 
gyűlöletesek voltak; mert a katonákkal egyenlő jogo- 
kat, ingyen élelmezést követeltek s azt fenyegetéssel 
és veréssel is kizsarolták. Ezzel a németek iránti 
gyűlölség napról napra öregbedett s a mindinkább 
fejlődő forradalom előmozdítására legnagyobb alkal- 
mat szolgáltatott. Ámbár Leopold császár , mihelyt a 
katonaság féktelenkedéséről értestílt, a városok és 
várak kapitányait , hozzájok intézett parancsával 
megintette, hogy a katonaságot jó példával inkább, 
mint fenyítékkel korlátozzák, magukat mérsékeljék, 
másokat a bosszűállástól és fosztogatástól visszatar- 
tóztassanak ; de siker nélkül. — A katonai fegyelem 
léha maradt, ha ugyan fegyelemnek mondhatni azon 
állapotot , melyben a katona tovább is szabad kénye 
szerint garázdálkodott" '). — És ezen állapot idézte 
föl Tököli Imre lázadását. — 1683-dik évi Január 
16-án kelt felterjesztésében Eszterházi Pál nádor 
eképen ír Leopold királyhoz : „ — az együvé hívott 
urak keservesen panaszkodtak , mint bánik velők fel- 
séged idegen katonasága; oly annyira, hogy az or- 
szágnak felségedhez még* hü maradt parányi része is 



') Kazy: Hist. Regn. Eung. Tom. m. pag. 202. 
Kecskemét v. tört. III. köt. 



114 

vcszeiulöbe megyén rövid idö alatt, Iia ama kícsapoii- 
ii'ások nem ffátoltatiiak. S akkor mint szolííálhassák 
felségedet a nyomorú hazafiak, nebe'z átlátni. Mert 
ha e te'len még tönkre jönek, szükse'gkép koi)lalni 
fog' a katona s a jobbágy, mikorra ki fogott nyaralni, 
és kétségbe esésében a fíMdnépe talán épen az ellen- 
séghez csatlakozik. Felséged nem képzelheti magá- 
nak , mily szabadosan él a katona ^lagyarországon , 
mindent ingyen akar mind magának , mind lovainak , 
pedig az örökös tartományok , ügy tndom , gondos- 
kodnak eltartásáról s felséged is szigorúan megpa- 
rancsolta, hogy ilyesektöl óvakodjék. Ennek daczára 
azonban gyötri a nemességet, gyöti'i a pórt; miért is 
méltóztassék felséged kegyelmesen intézkedni ez 
ügyben, hogy a nemzet minél alkalmasabbá váljék 
hűségének tettleges tanúsítására'" '). — lG84-dik évi 
Sept. 2 9 -kén Buda ostromáról így ír ugyanazon ná- 
dor: „Bndát ngyan vívjuk legkegyelmesebb császár. 
de ha így folytattatik vívása , tartok tőle . hogy nem 
jö kezünkbe. A magyar katonaság is fogyni kezd 
véginsége miatt , elesége nincsen , fizetés nem érke- 
zik . szavakkal már nem tarthatom továbbá. S e nyo- 
morúságnak közepette veszem a megyéknek szólló 
parancsot, mely a jövő télen is Magyarországban 
akarja szállásoltatni a hadakat, s mely oly zavarba 
ejti a nemzetet, hogy néhány nap alatt valamennyien 
távozók lesznek a táborból. S ez igen tenuészetes. 
Mert hiszen a múlt télen is épen a hű megyéket súj- 
totta a téli szállásolás , és most ingyen , egy fillér 
nélkül szolgálunk, vérünket ontjuk felségedért: és 



'I Szalay: M. orsz. tört. Y. köt. 237. lap. 



115 

\Bmé\ szállást adjunk, ismét nyomást szenvedjünk. 
Mi bizony hü szolgálatunkért jutalmat, nem büntetést 
reméltünk. — Esedeznek tehát alázatosan felséged 
színe előtt e hazának nyomorúnál nyomorűabb fiai s 
kérik Isten irgalmára, méltóztassék hü jobbágyait 
ezen elviselhetetlen teher alól felmenteni" '). T ugyanez 
évi October 9-röl így folytatja: „Felséged legjobl)an 
tudja, mennyit szenvedtünk légyen tavai a téli szál- 
lások miatt, oly annyira, hogy okvetetlenül elvesz- 
nek mind a katonák, mind a lakosok, ha amaz eljá- 
rás folytattatik. S miután nem tudom miféle katona- 
ság és hány porcziók fognak az országban maradni, 
nehéz a felosztás; azután nem tudom, ha akarja-é 
felséged magának a vak porcziókat is fizettetni , mint 
a múlt télen történt, mert ez esetben csaknek kétszer 
annyiba kerülcnd, végre azt sem tudom, ha akar-é 
felséged a behódolt, úgy a tiszáninneiii s tiszántúli 
és az erdélyi országrészekben is némi katonaságot 
szállásoltatni, mert ez esetben könnyebb lenne az 
elhelyezés. Annyi bizonyos , hogy e szállásolási ügy- 
nek híre rendkívül elrémítette a magyar nemzetet s 
fiait földönfutókká teszi" . . . ^) 

E volt a magyar katonaság sorsa, ekép intézte- 
tett a külföldi hadak élelmezése és beszállásolása, 
így nyomorgattatott a mindenkép tönkrejuttatott sze- 
gény nép. — 1685-ik évi tavaszon és nyáron Darvas 
János szolgabíró még folyvást zaklatja Kecskemétet 
és vidékét a Gács várába felszolgáltatandó quártély- 
pénzekért. Ez évi Mart. 22-röl — hol megszakadt 
jegyzökönyveink e tárgyú hiv^atalos adatokat folytat- 



') Ugyanott 283. lap. 
') U. 0. 284. lap. 



116 

ja, — így szól a nevezett szolgabíró sűrgetványer 
j,Gyürki Pál uramat ide küldte koronás királyunk 
Felsége Commissáriussa Abele uram ö Nagysága 
arra a végre , hogy ha tíz nap alatt Városi és Falusi 
Birák a Quártélypénzzel edgyütt fel nem jüttök, 
Czobor Ádám uram ö Nagysága, hadaival edgyütt 
értvén y rajtatok mehessen, és minden marhátokat 
elhajtsák s javaitokban prédát hányjanak ; kihez ké- 
pest Istenért, jó szerencsétekért kérlek, ne várjátok 
reátok a veszedelmet, jöjjetek sietve éjjel nappal 
hozzám Gács várába a quártélypénzzel, előzzétek 
meg a veszedelmet." — Utóbbi levelei ug}^anazon 
szolgabírónak fenyegetésekkel telvék: Június 5-kén 
kelt rendeletével a községeket eltiltja, hogy Lévára 
ne fizessenek semmit, hanem kirovott illetményüket 
Gácsba küldjék; Auguszt. 5-kén katonákat küld ki 
és a községi birákat felvitetéssel fenyegeti; két hét 
múlva kötözve akarja felhurcoltatni a birákat , utóbb 
a vágómarhák felhajtásábani késedelemért, a mar- 
háknak falkástűli elhajtásával fenyegeti a községe- 
ket '). Ennyi zaklatás közt Kecskemét minden követ 
megmozdított, hogy az elviselhetetlen terheltetést leg- 
alább valamely részben enyhíthesse; s ügy látszik 
legjobb szolgálatot tettek e részben a pozsonyi apá- 
cák, kiknek ekkori apátnője „Tekintetes és Nagysá- 
gos Vesselényi Anna Eugénia" lévén , ugyanazon 
kolostorban szerzeteskedö leányai részekre gróf 
Csáki István által átírt kecskeméti census élvezeténél 
fogva a pozsonyi apáca-kolostor a városnak részben , 
Ceglédnek pedig századok óta egészben földesura 



') Oklevélt. m. köt. 26. 33. 34. 35. 36. sz. sz. a. 



117 

volt '). Ezen apáca szüzek közbeiijáidsára kelt 1685- 
(lik évi Mart. 20-án Eszterliázi Pál nádor védlevele 
Kecskemét város részére a szabad hajdúk és végbe- 
lyiek önkényes beszállásuk s élösködésük gátlása 
végett '^) , ugyanez évi Apr. 6-ról pedig ama kegyes 
apátnő magához I. Leopold császárhoz folyamodott s 
Kecskemét és Cegléd városok terheltetését keserve- 
sen bepanaszolván , kinyerte számukra a császár kü- 
lönösen kedvező oltalom és védlevelét, mely szint- 
azon napon lothringeni Károly herceg fővezér által 
kiadott hadseregi parancs mellett meghirdettetett, 
még pedig mindkét okmány német nyelven, — a véd- 
levél szövege magyarul ekép hangzik: „Mi Leopold 
Isten kegyelméből választott Római Császár, Német, 
Magyar , Cseh , Dalmát , Horvát és Tót országok Ki- 
rálya, Austria Főhercege, Burgund, Stájer, Karánt, 
Krain és Wittemberg hercege, Sziléz és Morva ör- 
gró^a, Tirol és Goricia grófja síb. Adjuk emlékeze- 
tül jelen Levelünk rendiben, együtt és egyenkint 
Fővezéreinknek , Tábornagyainknak , Táborszerna- 
gyainknak , Lovassági Tábornokainknak , Dandár- 
nokainknak , Vezérőrnagyainknak , Ezredeseinknek , 
Alezredeseinknek , Őrnagyainknak , Lovas és Gyalog 
Századosainknak , Hadnagyainknak , Zászlótartóink- 
nak, Őrmestereinknek, Szállásmestereinknek, Altisz- 
teinknek és Hadírnokainknak , végre mindenkinek , 
kik hadaink között lovas vagy gyalog szolgálatot 



') Ceglédet Erzsébet királynő 1368. évben az óbudai apáca-kolostoniak 
adományozta, s e kolostor a mohácsi veszedelem után Pozsonj'ba 
költözvén , a ceglédi urodalniat ekkor is , a török kiveretése után is 
mindaddig birta, míg a kolostor múlt század végén eltöröltetvén, 
Cegléd a tanúimányi alaphoz csatoltatott. — Cod. Dipl. IX. 4. pag. 
130. — Kecskemét v. tört. I. köt. 138. lap. 

-) Oklevélt. II. köt. 316. sz. a. 



118 

tesznek, bármi nemzet, állapot, tiszt, rang, vagy 
méltóságbeli személyek legyenek, valamint minden 
élelmezési és beszállásolási Biztosoknak , mostaniak- 
nak és leendőknek, Császári kegyelmünkkel mind- 
nyájukat értesítvén: hogy Mi bizonyos okoknál fogva, 
a Szent Klára szerzetebeli pozsonyi tisztelendő Apáca 
Szüzeknek Pestmegyében helyzett Kecskemét és 
Cegléd nevű két helységüket, minden lakosaikkal, 
cselédeikkel és minden névvel nevezendő javaikkal 
együtt, kivétel nélkül, legkegyelmesebben a Mi csá- 
szári királyi oltalmunkba vettük, és minden önkényes 
megszállások , beszállásolások , pénzkövetelmények , 
vagy ezekből származó katonai terheltetések alól áta- 
lában felszabadítani és felmenteni kivántnk. Ugyan- 
azért nektek mindnyájatoknak és mindegyikőtöknek , 
különösen pedig az alkalmazásban levő beszállásolási 
biztosoknak és szállásmestereknek , ügy szinte a had- 
írnokoknak komolyan meghagyjuk és rendeljük : 
hogy a megnevezett Kecskemét és Cegléd két hely- 
séget, minden hozzájok tartozókkal együtt, a legna- 
gyobb és semmi esetben el nem engedendő büntetés 
terhe alatt (a Mi rendkívüli parancsunk nélkül) há- 
borgatni és terhelni ne merészeljétek, sőt minden 
beszállásolási terhektől szabadon hagyjátok , lakosai- 
kat, cselédeiket követelményekkel, pénz zsarlások- 
kal, vagy bármely kigondolható módon ne terheljé- 
tek, s azoknak kisebb vagy nagyobb barmaikat, lo- 
vaikat , szekereiket , gabonájukat , borukat , serü- 
ket , (?) akármi névvel nevezhető élelmi szereiket , 
hatalmasul, vagy bámiképen elvenni, megtámadni, 
terhelni , panaszra okot szolgáltatni , vagy őket megr 
károsítani ne merészeljétek, megkárosíttatni mások 



119 

által se eng'edjétek, söt az ilyetén tettektől az emlí- 
tett szigorú büntetés terhe alatt mindenkép tartózkod- 
jatok és ezen kegyelmes akaratunk és rendeletünk s 
abból származott jelen Menedéklevelünk ellenére sera- 
mit elkövetni ne bátorkodjatok ; hanem a megnevezett 
Kecskemét és Cegléd két helységet, fentebb megírt 
minden tartozékaikkal, úgymint lakosaikkal és cse- 
lédeikkel együtt minden alkalommal védeni és oltal- 
mazni ügyekezzetek. Ez a. mi komoly szándékunk és 
akaratunk. Császári kegyelmünk elvesztése, legszi- 
gorúbb büntetés terhe s minden okozott kár megté- 
rítésének kötelezettsége alatt, különben sem csele- 
kedvén." — Lothringeni Károly herceg hadseregi pa- 
rancsa még határozottabb tilalmat és szigorúbb bün- 
tetést szab : „0 Császári Királyi Felsége Legkegyel- 
mesebb Urunk , a Szent Klára szerzetebeli pozsonyi 
tisztelendő Apáca Szüzek Pestmegyében helyzett két 
helységüket, Kecskemétet és Ceglédet minden hoz- 
zájok tartozókkal együtt különös oltalmába vévén, 
részekre Menedéklevelet adatni méltóztatott. Ugyan- 
azért egyenkint és összesen cs. kir. Felsége had- 
seregének minden fö és altisztéit, gyalog és lovas 
vitézeit s bármely rendű, rangú és tisztü szerjélye- 
ket e levelünk által értesítünk, parancsunk alatt 
levőknek pedig komolyan meghagyjuk és rendeljük, 
hogy a nevezett két helységet, Kecskemétet és Ceg- 
lédet minden lakosaikkal , cselédeikkel s bármi név- 
vel nevezhető' javaikkal együtt, semmit azok közül 
ki nem hagyván , nemcsak az önkényü beszállíisolás- 
tól,, mindenféle megszállástól, pénzkövetelésektől, 
kisebb vagy 'nagyobb marháik elvételétől , vagy elhaj- 
tásától , bánniké[) nevezhető s bármiféle szín és ürügy 



120 

alatt kigondolható katonai követelményektől, meg- 
inkább minden adóztatástól , kirablástól , es kifosztás- 
tól, minden erőszak és hatalmaskodástól, büntetés 
terhe alatt megkímélni tartozzatok, annál kevésbé 
azokat és olyanokat irányukban elkövetni ne bátor- 
kodjatok, sőt minden hasonló esetekben őket védeni 
és oltalmazni tartozzatok és kötelesek legyetek , min- 
dig azt cselekedvén , mit a törvény és igazság hozand 
magával, kinek-kinek rangja és méltósága szerint; 
a mieink és alattvalóink pedig szigorú büntetés s 
fóvesztés terhe alatt e parancsunkat teljesíteni ügye- 
kezzenek" '). — De mindhiába , — katona volt ekkor 
az űr, katona a vádló, katona a tanú, katona a biró, 
— igazságot nem nyert senki , még a császár tiltó 
szava is elhangzott a vérig sanyart szegény Magyar- 
ország sivataggá pusztított területén, mintha ez em- 
berek összeesküdtek volna a magyar nemzet , nép és 
ország semmivé tételére , úgyannyira , hogy nemcsak 
a külföldi hadak és tábornokaik, de saját feleink 
a magyar kapitányok is ellenünk fordultak. Egyet- 
len eset elmondásával fogom terhelni a tisztelt olvasó 
türelmét: 1684-ik évi télen gróf Preyner Szigfrid 
Kristóf Pozsonyban székelő császári hadi biztos utal- 
ványt adat gróf Csáki László alezredes , lévai és tatai 
főkapitány részére 80 emberre és 15 lóra, téli quár- 
tély illetmény fejében; állott pedig a megrendelt ki- 
szolgáltatás a szükséges tűzifa, só, gyertya és ágyon 
kivül , minden katona személyrészletére nézve napon- 
kint két font kenyér, egy font marhahús, félpint 
bor , vagy egy pint serből , egy lórészlet pedig napon- 



') Oklevél!. IlL köt. 27. 28. .sz. sz. a. 



I 



121 

kint Dyolc font széna, hat font zab, s hetenkint két 
köteg- vagy kéve alomszalmából, ezen fölül havon- 
kint a személyrészlethez is két, a lórészlethez is két, 
összesen a kettohez négy forint készpénz fizetésből , 
— és így a természetben kiszolgáltatás lehetetlensége 
miatt pénzül megváltandó szolgálat , vagyis a tűzifa , 
só, gyertya és ágyon kivül, ezen 30 ember és 15 ló 
téli quártélyportziója volt 

Kenyérben 10,980 font. 

Marhaluisban 5,490 „ 

Szénában 21,960 „ 

Szalmában 780 köteg. 

Borban 5,490 icce. 

Pénzben 1,080 forint, 

melyeket a nevezett császári hadi biztos Kecskemét 
és Halas városokbűi gróf Csáki László részére utal- 
ványozott. — Még 1684-dik évi Januárban eltiltja 
Darvas János szolgabíró a nevezett községeket, 
mondván: „Lévára egy pénzt ne adjanak, mert roszűl 
járnak" '). Itt megszakadnak jegyzökönyvünk adatai, 
de a következett 1685-ik évi Január 25-röl birjuk 
gróf Csáki Lászlónak a kecskeméti biróhoz intézett 
levelét, melyben írja: „Minemű assignatiot adott hely- 
ségtekre Generál Commissarius Prajnerűr, meg fog- 
játok jó Atyámfia érteni; mivel pedig ezen servitium- 
nak felszolgáltatása in natura alkalmatlanságtokra 
lehetne , azért bocsátottam ezen levelem megadó em- 
bereimet közitekben a végre, hogy ha kedvetek lé- 
szen hozzá, megalkhassatok azon quártély állapottyá- 
ról vélek, kiknek meg vagyon parancsolva, hogy az 



') Oklevélt. III. köt. 24. 25. sz. sz. a. 



122 

mibtíl lehet , kiméivé, tíírlietöképpen légyen alknjok." 
— A kecskemétiek Farkas Aclám tatai al kapitányhoz 
menesztett leveliikben előadták a Pestmegye által 
tölek Gács várába kivánt terhes qnártélyváltságot s 
Tata és Léva számára rendelt kiszolgáltatás iránti 
tilalmat, söt raegkűldötték az 1685. évi Apr. 6-kán 
kelt császári védlevelet és hadseregi parancsot is; 
de Horváth József lévai hadnagy Május 20-ról kelt 
válaszában értesíti a kecskemétieket, hogy mivel a 
grófnak nem is válaszoltak „ö Nagyság-áfűl meg van 
parancsolva Nemzetes Vitézlő mezöszegedi Horváth 
Gergely , hogy az itt való Lévai vitézekvei , téli qiiár- 
télyra jutandó és említett Gróíf uramat ö Nagyságát 
concernálandó summa pénzért Kegyelmetek jószágát 
hajtsa el." — Mennyire böcsülték ez emberek a csá- 
szári rendeleteket, a levél utóirata ekép értesít: „A 
Kegyelmetek Farkas Ádám Vice Kapitány Uramnak 
szóló leveléhez serami közöm , ha valamit adott ked- 
veskedésképpen a Herczegségnek és Generális Urak- 
nak ö Nagyságoknak , avval Méltóságos Gróíf Csáki 
László főkapitány űr ö Nagysága quártélya nem tol- 
láltatik, egy az: más az hogy az Kegyelmeteknek 
adott Protectionalis Levelei 6. Apr. Anni modo cur- 
rentis emanáltattanak , az Méltóságos hadi fő Com- 
missárius űr ő Nagysága Kegyelmetekre kiadott 
quártély végett való parancsolattya 30. Nov. Anni 
1684. Gróff Csáki Úr ö Nagysága számára kiadatott , 
így azért haszontalanul mesterkedik Kegyelmetek, 
mert azt bizony meg veszik Kegyelmeteken , nem is 
lészen különben , ha az tíz napra be nem küldi embe- 
reit hozzám." — Június 5-ről Darvas János ismét 
tiltja Kecskemétet, mondván: „az mi Lévai Hadnagy 



128 

Quártély kérését illeti, egy pénzt sem kell adni, 
ezennel megyek az Generálisokhoz, annak is végét 
szakasztom" '). — De Horváth Gergely lévai hadnagy 
a mellé rendelt lovas csapattal már ekkor vidékünkön 
leselkedett s Halas városnak egy falka marháját el- 
kapván, még ezen 1685-ik évi nyár elején elhajtot- 
ta ^) ; Kecskemétet ekkor kikerülte s a kecskemétiek 
bíztak Darvas János közbenjárásában; hanem rűtűl 
csalatkoztak : gróf Csáki László hadnagyai a felföl- 
dön lestek a kecskemétieket s midőn ezek közül 
Király István , Kamarás János , Kalocsa János , Koz- 
ma Jakab , Szabó István , Szívós János és Hegedűs 
János előkelő polgárok heten Bécs felé egy falka 
marhát hajtanának, a tatai őrség lovas legénysége 
kicsapott és őket marhástul együtt a várba erőszakol- 
ván, letartóztatta. Ezerötszáz forintot követelt gróf 
Csáki László a kecskeméti tőzséreken s mivel azok 
300 forintnál többet akkor lítj okban készpénzül le 
nem fizethettek , ama Bottyán János , ekkor eszter- 
gami hadnagy, ki egy pár évtized miílva kancsal 
vagy vak Bottyán név alatt II. Rákóci Ferenc feje- 
delem szabadság-háborűjának egyik legtevékenyebb 
tábornoka lön, 1200 forint erejéig kezességet vállalt 
a kecskemétiek mellett , ezek viszont biztosítván 
Bottyán hadnagyot, hogy 30 nap alatt a dolgot ki- 
egyenlítik és kezes levelét kiváltják. E helyett őse- 
ink a császári hadi tanácshoz Bécsbe folyamodtak, 
melynek 1 685. Nov. 20-kán kelt rendelete komolyan 
roszalván Csáki László rendetlenkedését , utasítja őt, 
hogy a törvénytelen úton kizsarolt 300 forintot rögtön 



') Oklevélt. m. köt. 33. sz. a. 
') Oklevélt. III. köt. 33. sz. a. 



124 

visszafizesse s a Bottyán Janóstul kicsikart kezesle- 
velet mint semmist visszaadja ; a beszállásolás rendét 
pedig háborgatni ne merészelje; de ismét mindhiá- 
ban , — Csáki űr se a 300 forintot vissza nem fizette , 
se Bottyán hadnagy kezeslevelét vissza nem adta, 
mert a végett Bottyán a várost 18 év múlva perbe is 
fogta ; söt gróf Csáki László nem átallotta tettét azzal 
fedezni , hogy gróf Preyner tábori föbiztostűl a követ- 
kezett IGSYe-ik évi télre ismét Kecskemétről eszköz- 
lött maga részére 30 emberre és 15 lóra élelmezési 
utalványt, holott ennek keltekor, 1685. Nov. 30-kán 
már mind nekie , mind nevezett biztosnak nem lehe- 
tett nem tudnia , hogy másfél hónap előtt a török ellen 
a tiszai hadjárat megindíttatott, Mercy altábornagy 
által Szolnok bevétetett és Kecskemét az elébbinél 
sokkal terhesebb hadélelmezés kötelezettségének fok- 
helyévé kitüzetett légyen. ') 

V. 

1685-dik évben a vidékünkre kiható hadviselés 
legnagyobb eredménye volt az Esztergám és Tát 
között Aug. 16-kán vívott diadalmas ütközet, mely- 
ben ezerötszáz török az egyiptomi pasával együtt 
elesett, kétszáz fogoly, harmincegy ágyú, több zászló 
és minden táborszer martalékul jutott a keresztyén 
hadaknak; Aug. 19 -kén pedig a nagyhírű érsekújvári 
erőd, huszonkétévi török uralom után kiostromolta- 
tott. Őszre kelve Mercy Péter altábornagy és 
Heisler Donát tábornok Eger felé küldettek egy 



') Oklevclt. IIT. köt. 37. 38. 39. 40. 41. sz. sz. a. 



125 

hadosztállyal, kik ez é\i Octob. 18-káii Szolnokot, 
utóbb Szarvast visszafoglalták a töröktül. 

Mercy még útban volt s a mint megközelítette 
Szolnokot, October 16-kán Heves melletti táborából 
meghagyja Kecskeraót város birájának és közönsé- 
gének: hogy rögtön és levele vételével azonnal, a 
legszigorúbb katonai végrehajtás terhe alatt, az ö 
tábora részére Szolnok felé kétszázezer kenyér rész- 
letet szállíttasson. E levél másnap Kecskeméten volt 
s Oct. 17-kén a város Garai Istvánt és Szíícs Pétert 
Budára futtatja „hírmondani, hogy Hevesnél az Né- 
met Tábor", adván a kiküldötteknek úti költségre 
négy párát '). October 18-kán Mercy altábornagy 
bevette Szolnokot '^) s 19-kén parancsolja Kecske- 
métnek : hogy mivel Magyarország ezen részeinek 
megmaradása és védelme Yégeit, a vezénylete alatti 
luidsereggel egész télen át itt fog megállapodni, 
ugyanazért ö felségének híí szolgálata és legmagasb 
parancsa kivánja, hogy ezen hadsereg élelmezése az 
itteni helységek által teljesíttessék; mihezképest 
Kecskemét város birájának és egész községének tud- 
tára adván, komolyan meghagyja: hogy levele véte- 
lével rögtön, teljhatalommal ellátandó kiküldötteket 
bocsásson hozzá, kikkel a hadélelmezés iránt érte- 
kezhessek , mindenesetre úgy intézkedendvéu , hogy 
azok két, legfölebb három nap alatt nála minden 
bizonnyal megjelenjenek, tehát a különben múlha- 



') Számviteliköuyv 1683. 

^) E tárgjra vonatkozó érdekes levelezés az 1677—1690. évekrÖIi jeg:y- 
zökönyv 416 és következő lapjain e cira alatt van egykorú másolat- 
ban fentarts-a : „Anno 1685. a die 18-a 8-bris; seu a receptioné Szol- 
nokiensi Litterae promanatae a Supremis Generalibus Dominó Peti-o 
Merczy et Donato Hajsler." Lásd: Oklev. EQ, köt. 42. s köv. sz. sz. 



126 

tatlaiuil bekövetkező katonai karhatalom eltávozta- 
tiisa vt^ett a rendeletet pontosan és mielőbb teljesí- 
teni igyekezzenek '). Ugyan e napon a város Iván- 
kovics János jegyzőt küldi Szolnokba, másnap pedig 
Oct. 20-kán Magó Mihály és Vince Gergely által 24 
kocsi kenyeret vitet '^). — Keserves napokat várhat- 
tak őseink Szolnok felől magukra, minek előjelei 
mutatkoztak már a táborkari segédnek Oct. 25-kén 
kelt leveléből, melyben az egy hordó bort, egy hordó 
ecetet, tojásokat, zöldséget, veres répát, salátát s 
egyéb élelmiszereket rendel a tábornagy konyhájára 
beszolgáltatni; élesen jellemzi egyelőre az eljárást e 
levélnek azon része, mely a Tisza és Zagyva össze- 
ömlésénél fekvő halgazdag Szolnokba, Kecskemét 
város által , innen a homoktengerről rendel fris hala- 
kat beküldetni ^). — Deák Pál esküdtet és Ivánkovics 
János jegyzőt ugyan e napon kiküldötte a város, 
Szolnokban a megrendelt hadélelmezés iránti értekez- 
letre; 29-kén pedig Gömbkötő Mihályt futtatta utá- 
nok, a török tábornak Szeged felőli közeledését hírül 
viendöt *). Oct. 30-kán lettek szemben a város kikül- 
döttei Heisler Donát tábornokkal Szolnokban, mely 
alkalommal szerződésnek s a város önkénytes vállal- 
kozásának kereszteltetett azon hallatlan terhű had- 
élelmezés, mi Kecskemétre kirovatott: ötszáz lovas 
katonának egész télen át kitartására köteleztetett a 
nyomorú község, tartozván naponkint két font kenye- 
ret, két font húst, két itce bort egy-egy embernek, 
nyolc font zabot vagy árpát és tíz font szénát szinte 



') Oklevélt. m. köt. 43. sz. a. 
^) Számvitelikönj^ 1685. évről. 
=•) Oklevélt. m. köt. 44. sz. a. 
^) Számvitelikönj-Y 1685. évről. 



127 

naponkint mindenik lónak élelmezésére kiszolgál- 
tatni. Merev altábornagy Xov. 8-ról szóló rendelvé- 
vénye kimutatja e roppant tehernek egy havi mennyi- 
ségét, annak alapján kiszámítva, téli hat hónap alatt 
Kecskemét kiszolgáltatni tartozott 

1) Száznyolcvanhatezer font kenyeret, vagy 1491 
kassai köböl búzát, melynek köble tett négy, össze- 
sen 5964 közönséges vékát. 

2) Száznyolcvanhatezer font húst, vagy 930 da- 
rab marhát, melyek mindenike legalább két mázsás 
legyen. 

3) Árpát vagy zabot 5814 kassai köblöt, vagyis 
23,256 közönséges vékát. 

4) Szénát kilencszázezer fontot, vagyis 1860 sze- 
kérrel, melynek mindenike legalább öt mázsával 
legyen terhelve. 

5) Bort száznyolcvanhatezer itcét, vagyis 3100 
magyar akót, melynek készpénzbeli megváltása 
14,880 német forintot tett '). 

Még ez nem volt minden teher, mely őseinkre s 
a vidékre nehezült. A mint Mercy bevette Szolnokot, 
Pestmegye utasítva lön az ottani hadsereg élelmezé- 
séröli gondoskodásra s régi ismerősünk a jó Darvas 
János szolgabíró Nov. 16-kán Losoncon kelt körleve- 
lével értesíti a pestmegyei és kiskűnságbeli közsé- 
geket, hogy a hadélelmezés fölötti intézkedés végett 
ö Szolnokba rendeltetett, ugyanazért a kirovás kellő 
megtétele végett minden község hozzá két-két embert 
küldjön. Még el sem bocsátotta e levelet, midőn 
megérkeztek Kecskemét követei Rádai Gáspár alis- 



') Oklevélt. in. köt. 45. és 50. sz. sz. a. 



128 

pánhoz intézett keserves jianaszaikkal a szolnoki 
liaclélelraezés miatt. Darvas János uram teljesen mél- 
tányolta e város tűlterheltetését s biztatta, „mert az 
lehetetlen dolog, nem is lehet semmiképpen — úgy- 
mond — hogy ez a két nyomonilt város (Kecskemét 
és Körös) visellye az egész vármegye terhit, mint 
eddig viselte, hanem Kegyelmetek legyen jó remény- 
ségben s könyörögjön szívesen Isteninek, csak az 
sok Éhei Haló szegénység megmaradására nézve is 
ollyant viszünk végben , az mit maga sem gondolna 
meg, csak Kegyelmetek az alatt készítsen valami 
szép ajándékot Commissarius Uramnak ö Nagyságá- 
nak, mivel mindenek ö Nagyságán állanak. Ezek 
után kívánom Isten könnyebbítse Kegyelmeteken az 
igát." ') — E szép biztatás mellett azonban Mercy 
altábornagy Nov. 8 -kán már a városi tanácsot karóba 
vonatással, a várost tűzzel és vassali elpusztítással 
fenyegette, ha az élelmezés beszolgáltatásában leg- 
kisebb késedelem leend*^); Nov. 12-kén pedig egy 
kapitány küldetett ide Szolnokbűl — mint a szám- 
vitelikönyv írja — „az búzáért és árpáért, annyival 
is inkább szegény helyünk vizsgálására , — nyarga- 
lót vett rajtunk garast 80" vagyis 20 forintot. — 
Nov. 18-kán már Szolnokban volt a szolgabíró s e 
napról írott körlevelével értesíti a községeket meg- 
érkeztéről , mindenikből a bírót másodmagával beren- 
delvén, mert „ha el nem jönek. Isten engem ügy 
áldgyon meg, hogy elrabollyák, és magokat fogságra 
hozzák", — a szolgabíró és környezete a községek 
érdekében működött, méltán kívánhatta tehát, hogy 



') Oklevélt. m. köt. 47. és 48. sz. sz. a. 
^) U. 0. 49. sz. a. 



129 

kitartásáról is azok gondoskodjanak, mert fizetés 
nélkül szolgált, azért írja egyszersmind: „mintliogy 
itt idegen helyen széllel nem éllietünk , annak oká- 
ért parancsolom, hogy minden portátűl küldjön 
egy-egy kila abrakot, két-két kenyeret, ahoz sza- 
lonnát, Tikokat, a két város két vágót, két széna 
hordó szekeret, vajat, eczetet és a mi az konyhához 
kívántatik, ha pedig valami jó borocskát küld Ke- 
gyelmetek, egésségére elköltjük." ') — Nov. 20-kán 
kelt és harmadnapon érkezett Kecskemétre Mercy 
fenyegető rendelete, mellyel Pestmegye községeitől 
kétezer darab palánkfát, vagyis három ölnyi magas- 
ságú , emberderéknyi vastagságú gerendákat követel 
Szolnok erődítéséhez „Ezzel penigh úgy késedelmes- 
kedgyetek, hogy ha hat, hét, vagy n3^olczad nap 
alatt az megh írt kétezer karófa itt nem lészen , Fel- 
séges Urunknak erős és számos vitézit tűzzel vassal 
rajtatok küldjük, magatokat mint nyilvánvaló ellen- 
séget fegyverre hányatunk, lakóhelyeiteket feléget- 
tettyük , elpusztíttattyuk , az kiket elevenen foghatunk 
közületek, karóban vonattyuk, vagy felakasztat- 
tyuk" ^). — A tűzifában is nagy szükséget szenvedő 
Kecskemét a reá kirovott palánkgerendákat nem 
birta saját területén kiállítani s hogy az iszonyú 
fenyegetést eltompítsa, páter Gellért helybeni tekin- 
télyes ferenci szerzetest. Deák Pállal és Ivánkovics 
János jegyzővel indította Szolnokba a tábornagyhoz; 
de siker nélkül , mert már Nov. 24-kén Gombai Tóth 
Györgyöt kell a városnak „az erdöhátra" küldenie, 
hogy a megrendelt palánkfának való gerendákat ke- 

') Oklevélt. m. köt. 53. sz. a. 
■^) U. 0. 54. sz. a. 
Kecskemét v. tört. III. leüt. Q 



130 

resseii Pestmegye felső vidékén, az úgy nevezett 
cserháton '). — Még egyéb baja is volt a német tá- 
bornak. Mercy hada kényelmesen óhajtotta volna 
tölteni a telet, de már November közepén körül raj- 
zottak a magyar hajdúk és szabad legények, — el- 
annyira, hogy csak erösebb csapatok mozdulhattak 
a táboron kivül , a községekből beszállítottt eleséget 
pedig elkapkodták , s ime a vitéz altábornagy a he- 
lyett, hogy saját fegyveres népét mozgásba tenné, 
a fegyvertelen községeket riasztja meg, azt írván 
ezekre Nov. 2l-röl: „Parancsollyuk azért mi is Ge- 
nerálisi authoritásiink szerint életetek s fejetek el- 
vesztése alatt, hogy afféle úton és űtfélön járó, sze- 
gény embereket nyűzó fosztó, marha hajtó tolvaj 
katonákat és hajdűkat,^ valakiknél az Méltóságos 
nagy urak levele nem találtatik , mindenütt üldözzé- 
tek, kergessétek, fogjátok és az hová illik, őket oda 
vigyétek, ha peniglen meg nem akarják adni mago- 
kat, meg is öljétek. Másként ha ezen parancsola- 
tunknak nem engedelmeskedtek, tisztetek s hitetek 
szerint ebben az dologban el nem jártok , példát 
teszünk ez aránt közöttetek" ^). — Egymást érték a 
borzasztó fenyegetéssel rakott rendeletek. November 
2 8 -kán halálbüntetés alatt sürgeti az altábornagy a 
palánkfa beszolgáltatását , mindig csudálkozva a köz- 
ségek makacs késedelmén, de a vidék erdőtelén és fa- 
szegény állapotát soha figyelembe nem vévén. Akasz- 
tófa, nyárs és kerék, három irtóztató halálszerszám 
volt e rendelet alá rajzolva s Pest Pilis és Solt me- 
gyék három szolgabirája. Darvas János, Mocsári 



') Számvitelikönyv 1685. évről. 
Oklevélt. III. köt. 55. sz. a. 



131 

Jjalázs cs Battik Gergely aláírásaik s pecséteikkel 
iinnepiilyesített körlevél mellett küldetett szét a köz- 
ségekre, — r™cg eskütt generális Urunk] eö| Nagy- 
sága erössen előttünk — így szólanak ezek a megfé- 
lemlett községekhez , — az engedetlennek ,[ palánkfa 
nem hozónak , Városoknak , Faluknak [eltörlésére 
vitézit kiküldi , mint az nyilván való ellenséggel ügy 
bánat, mivel az eö Felsége szolgálattya. Valaki 
penig kihúzza magát ezen szolg'álatból , azt mond- 
gya eö Nagysága tiszta Török az s azért nem kivan 
szolgálni eö Felségének. Kihez képest parancsollyuk 
mi is s mind penigh az Jézus Chrisztus vére hullá- 
sáért kinszerítünk , ezt vigyétek végben, hatalmas 
nemzet lévén ez , azt elkövetheti , ki veszi le rólatok , 
az kin meg esik, azon meg lészen esve" '). — Szá- 
nalomra méltó volt ekkor őseink állapota: elöl gödör, 
hátúi árok, — elöl tüz, hátúi víz; Kecskemét város 
levéltára őrzi Abdi Rhámáu budai vezírpasának , a 
fentebbi fenyegető rendelet meghiúsítására mindkét 
városhoz intézett hasontartalmú pompás tiltó paran- 
csát, mely amazt négy nap múlva követte: „Ezen 
czímeres pecsétes parancsolatomat látván Kecske- 
méti, Körösi birák és Eskütt ek, fejetekre, életetekre 
parancsolom , úgy nyissátok ki a szemeteket, ha 
Szolnokba egy karót találtok vinni, értésemre lészen, 
a ti szándékotokra négyszáz karót csináltattam, ve- 
letek tötetem meg" , — egyszersmind a szolnoki né- 
metekre is akar a pasa ijeszteni , midőn írja tovább : 
„és azon kivül Kecskemét ötezer Tatárnak házat 
istállót készítsetek. Kőrös is ötezer Tatárnak házat 



') Oklevélt. m. köt. 56. sz. a. 

9* 



132 

istállót készítsetek, három vagy négy nap alatt ott 
lesznek , ebben semmi mulatság ne légyen, mert halá- 
lotok érkezik ti reátok nyilványosan" '). Három nap 
műlva megint más rendelet érkezett a tihajabégtöl, 
mely a három várostiíl és a vidéki községektől Budára 
palánkkarókat kíván Mercy altábornagyéihoz hasonló 
fenyegetések alatt és minden török leveleink között 
a legembertelenebh kifejezésekkel ; e rendelet szavait 
nem idézem , elolvasására utalom inkább a tisztelt 
olvasót, hogy őseink akkori helyzetének iszonyúsá- 
gától elborzadjon. ^) 

A szolgabirák Szolnokba rendeltetése csakugyan 
könnyített valamit a községeken, a mennyiben ok a 
porták valóságos mennyisége szerint intézvén a kiro- 
vást, Darvas Jánosnak Nov. 28-kán kelt körlevele 
kapcsában szétküldött kivetés, a tábornag}^ által 
önkény tíleg kirovott mennyiségnél jóval kevesebb s 
úgy látszik , hogy hús vagy vágómarhák helyett már 
szem élv pénz rovatik a községekre, a bor pedig 
itt egészen kimaradt ^). Egyébiránt Mercy hajthatat- 
lan volt s a jámbor Darvas János még mindig nem- 
csak parancsol , de könyörög is a községeknek , hogy 
a megrendelt palánkfát, búzát, abrakot és quartély- 
pénzt hozzák, — Nov. 29-kén e tárgyban ezt írja: 
„éjjel nappal mennél többet hozliattok, hozzátok, a 
ne essék rajtatok, mint most ezen órában véletlen 
esek egy ártatlan Poroszlai emberen a palánkfa nem- 
hozása végett, a mellyet szemünk láttára felakasz- 
tata Generális Uram eö Nagysága, Istenért kérlek 



') Oklevélt, n. köt. 251. sz. a. 

^) U. 0. 248. sz. a. 

'Ó Oklevélt. in. köt. 37. íz. a. 



133 

benneteket , magatoknak veszedelmet ne szerezzetek , 
ez iránt valamit most fel tett magában , bizony véghez 
viszi, senki el nem veszi r(')latok" '). Azt azonban, 
mint fentebb idézett, Losoncról küldött utolsó levelé- 
ben Ígérte , hogy a két városon majd oly nagyot segít, 
hogy maguk sem gondolnák , — nem volt képes tel- 
jesíteni. Élesen jellemzi az akkori állapotot és ön- 
kényt, jellemzi Mercy altábornagyot és a bécsi kor- 
mánynak magyarországi hadai iránti gondoskodását 
Darvas Jánosnak December 3-ról a két városhoz 
intézett hivatalos levele : „Ma reggel Generális Uram 
eö Nagysága mind a két Vármegye (Pest és Heves) 
Tiszteit Commissariiis Uram által maga eleiben hi- 
vatta és illyet proponáltatott Commissariiis Uram 
által ö Nagysága élőnkben : minthogy az eö Felsége 
Szolnokban lévő Hadának mostan in instanti kíván- 
tatik a költség , a Vármegyékben «lévö Faluk messze 
vadnak, a reájok felvetett quantuníot későn hozzák, 
azért Generális Uram ő Nagysága azt parancsollya , 
Pest vármegyéért a két holnapra való quantiimot, 
úgymint íl. Rhenenses 14,850. Kecskemét és Körös 
tegye le nyolczad nap alatt , ha le nem teszi , Ördög- 
nek adgya magát ö Nagysága , valamint hogy most 
Gyöngyöst elraboltatta , úgy elraboltattya Kecskemét 
és Körös várossát. Heves Vármegyére esik 17,660 
forint , ezt vetették Gyöngyösre , Poroszlóra , Túrra , 
meg is Ígérték, Kegyelmeteknek azért erre légyen 
gondgya, valahogy kárt ne vallyon, mennél hama- 
rébb szedgye ki és küldgye bé , megesküdtek ő Nagy- 
ságok , e másként nem lészen , hitirc fogadgya , a ki 
többet ád a maga quantumán kivül , megtéríti ő Nagy- 

') Oklevclt. III. köt. 58. sz. a. 



134 

sága, Kegyelmetek ezt tréfára ne vélje; mert hogy 
Kegyelmetek mellett szóllottam , hogy lehetetlen , 
csaknem az orromat is felverte. — Birák Uraim pedig 
bejöjjenek mindgyárást , mert ha nem jönek, bizony 
hozattya őket." ') 

Eddig Mercy még csak távolról fenyegetett, azon 
kivül hogy a városbani széttekintés végett Nov. 12-én 
egy német kapitányt ide küldött, Szolnokban, Tisza- 
Kürtön s az időközben szinte kiostromolt szarvasi 
palánkban időztek hadai; ellenben a budai törökök 
tudni sem akartak arról , hogy a német tábor e vidé- 
ken élődik, minden adót, adományt, ajándékot és 
szolgálatot csak úgy bekivántak, mint azelőtt, de 
még azon veszélyes szomorú kötelességet is a városra 
rótták, hogy a keresztyén tábor minden mozdulatá- 
ról Budára hírt aduiok kellett '^). Ennyi terheltetés 
mellett tehát képzelhető , hogy különösen Kecskemét 
és Körös városok a Szolnokba rendelt gabonát és 
szerfelett nagy mennyiségű pénzt beszolgáltatni ké- 
pesek nem voltak. Ne feledjük ki a számításból még* 
azon köríílményt: hogy ez akkor történt, midőn Buda 
múlt évi ostromakor a vidék egészen kiélve , idei ter- 
mése szűk s a takarítás tatár hordák száguldozásai 
által volt nehezítve. Említve volt már az 1685-ik évi 
tavaszon beállott élelmi nagy drágaság és szükség, 
itt hozzá adhatjuk még, hogy a budai pasátúl enge- 
délylevelet vált a város, melyért két oroszlános tal- 
lért és hat garast fizet, „hogy a Tiszán által minden- 
féle gabonát hordliassuuk." ^) E nyáron a tatárok 



') Körlevelek jegyzökönyve 86. lap. 

Számviteli és szolgálati könyvek 1685, óvröl. 

^) Számvitelikönjrv 1685. 14. lap. 



135 

Szentes tiijáii a tiszai vidéken állomásoztak, hová a 
város hetenkint, söt gyakrabban is liirniondókat bo- 
csát, mozgalmaik tudakozására; utóbb Szolnoknál 
voltak s innen Septemberben vonult Kecskeméten át 
a tatár szultán öcscse háromezred magával Szabadka 
felé téli szállásra; ekkor a városra ugyan be nem 
jött, mivel a budai pasa eziránti szép ajánló levele a 
vidéket kíméletére bízta '), hanem a táborába kihiva- 
tott birót Biró Jánost magával vitte s Jakabszállás 
és Matkó szomszéd puszták között 99 oroszlános 
tallérral és 17 császári tallérral váltakozott meg' ^) ; 
az ekkori nagy szükséget nyilván igazolja mind a 
budai pasa imént említett ajánló levele, mind a tihaja- 
bégtöl Sept. 30-kán Kecskemét és Körös városokhoz 
intézett utasítás , melyben kéri söt parancsolja ezek- 
nek, hogy az élelemből végkép kifogyott s még vetni 
való gabonában is szíikölködö dunamelléki községe- 
ket pénzükre gabonával segíteni készkedjenek ^). 
Nem csuda ily körülmények közt , ha Kecskemét és 
Körös városok erejét meghaladta a szerfölötti terhel- 
tetés; de Szolnokban ezt figyelembe nem vették, 
vagy venni nem akarták. December 23-kán egy új 
emberrel találkozunk itt , Véber Dániel tábori biztos- 
sal , kinek számos levelei maradtak fen *) s a ki az 
altábornagy szellemében eljáró hííséges tisztviselő- 
nek mutatkozik; fentebb említett napról keit levelé- 
vel értesíti a városokat: miszerint a tábornagy ezek 



') Oklevélt. IT. köt. 231. 232. sz. sz. a. 

'') Száravitelikönyv 1. és 16. lap. 1G85. 

■') Oklevélt. II. köt. 238. sz. a. 

'') Az 1677 — 1690. évekröli jegyzökönj-\be másolva e fölírat alatt: 

„1685. a I)ic — 8-bris (a nap nincs kitétetve) Véber Dániel Coniniis- 

sarius írunk I^eveleinek l'áriay," 432. s köv. 1. 



136 

könnyebbségére azt rendelte ugyan , liogy a kirovott 
gabonát Szolnokba szállítsák , de mivel azt nem tel- 
jesítették, arra határozta magát, hogy négyezer né- 
metet bequártélyoz a két városba, kiket jövő tava- 
szig ott helyben élelmezzenek; ö azonban közbe- 
vetette magát s még egy kitűzendő határnapot elvár, 
hogy addig beszolgáltathassák kötelezett illetményü- 
ket, „lm azért ö Nagyságát disponáltam , — így foly- 
tatja biztos űr levelét — hogy az csonka hétben 
esendő szombat najyára az Ezer köböl Gabonát kas- 
sai vékával summizálván , minden okvetetlen beszol- 
gáltassátok, a Bíró szemét nyissa fel és tréfára ne 
véllye, hanem hit szerint mindenütt kerestesse ki, 
kinek mennyi gabonája vagyon , és mindeneknek 
felét elvévén, siippleálja és az meg írt terminusra 
behozza; külömben ebben megnyugodgyék , az ter- 
minus el múlván , az meg írt számú hadak reátok ki- 
mennek és a vermeket felkeresik, a summát suppleál- 
ják és egész intertentiojok is ott lészen, míg be nem 
szolgáltatván és hozván az Városokra Falukra vetett 
summát , kénteleníttetünk kiküldeni az hadakban , itt 
lehetetlenség koplaltatni őket, és így magatok lesz- 
tek magatoknak veszedelmi." A levél utószavai szé- 
pen jellemzik biztos urat: „Az Bíró ne gondolkod- 
gyék, hogy ajándokval végben viszi dolgát; mivel 
az minap az Ajándékokat elvettük, jó kedvünk lévén 
akkor valami jó hírekre nézve. Azért úgy vedd fel 
az dolgot Bíró, hogy Generális úr ö Nagysága bizony 
Exemplumot akar az Bírákon statuálni. Félek hogy 
te ne légy első." ') — December 24-kén maga Mercy 



') Oklevélt. UI. köt. 6(». sz. a. 



137 

íiltábornagy köszönti be a karácson ünnepet, rajok 
írván a kecskeméti bírákra : hogy ha rögtön s levele 
vételével azonnal , egy pillanat késedelme nélkül , a 
kirovott pénzt , gabonát és palánkfákat be nem szol- 
gáltatják, maga személyesen jelenik meg hadaival s 
őket okvetetlenül felakasztatja '). Szavát tartotta a 
derék altábornagy annyiban , hogy hadából egy dan- 
dárt ünnepelni csakugyan Kecskemétre küldött. Nem 
tudjuk létszámát e hadosztálynak, de nem valami 
csekély lehetett, mert kilenc napi itt mutatása alatt 
tizenkilenc hordó bort fogyasztott el, miről ekép érte- 
sít az ekkori számvitelikönyv : „Memóriáié. Az város 
borbeli Désmája volt Egy Summában 42 karika, az 
harmincketteit el árulták, az Tíz karikafáját Kará- 
csonkor itt levő Németek, kik kilencz napigh itt lak- 
tak, megh itták. Azon kivül 9 karikát adóra valót, 
melyek ára az Désmára háromlott , és így mindenes- 
tül 19 karikát ittak megh." ^) A birák felakasztatása 
iránti fenyegetés azonban nem teljesíílt; életben ma- 
radtak azok a további terhek hordozására , mint élö 
tanúi polgártársaik nyomorúságának : B i r ó János 
a város ekkori derék föbirája még egy évig élt, de a 
szünetnélküli zaklatásba belefáradván, Szolnokon 
kezesül huzamos ideig történt letartóztatása s polgár- 
társai nyomorúsága fölötti fájdalom testi erejét meg- 
törte s épen egy év múlva, 1687-ik évi Január 3-kán 
meghalt. ^) 

A török folytonos csatavesztései s I. Leopold csá- 
szár-király fegyvereinek kedvező szerencse a bécsi 



') Oklcvelt. III. köt. 61. sz. a. 
^) Számvit. könyv 1686. 135. lap. 
') U. 0. 150. lap. 



138 

kormányt elszelesítette. XIV. Lajos francia király 
kibékülvén a császárral, ez minden erejét a török és 
Tököli ellen fordíthatta s 1684-ki őszön másodszor 
is Magyarországba szállította hadait ingyen telelőre, 
melyet a török, tatár, kuruc és német hadak már 
különben is széltében hosszában kiéltek , elnyomorí- 
tottak, Ínségre juttattak. Mercynek Szolnokba tele- 
pülése , ügy látszik , nem volt egyéb , mint alkalom 
arra, hogy egy hadtestnek török területen ingyen 
kiteleltetése sikerüljön, mert a felföldön s még inkább 
a török és tatár hadak által kipusztított nyugotéjszaki 
megyékben már csakugyan nem volt mit ennie a ka- 
tonának. Sokat szenvedett ekkor Kecskemét és vidé- 
ke, mint láttuk, és többet is szenved még, mint látni 
fogjuk; de mivel Buda, Eger és Szeged közt a német 
had közvetlenül a várost huzamosan megszállva még 
sem tartotta, e vidék szenvedését alig lehet hasonlí- 
tani a nyugotéjszaki országrész nyomorához. Múlt 
évi Oct. 9-kén Eszterházi Pál nádornak a királyhoz 
küldött s fentebb már említett azon felterjesztése: 
„hogy e száll ásolási ügynek híre rendkívül elrémí- 
tette a magyar nemzetet s fiait földönfutókká teszi'' 
— jóslat volt, mely valósággal be is teljesedett: kik 
annak hírétől szét nem futottak, földönfutókká tette 
őket a hadélelmezés. Csányi János sopronyi polgár 
egykorú krónikája részletes értesítést ad ez állapot- 
rűl. Szerinte 1685-ki tavaszra már végkép kiélte azon 
vidéket a beszállásolt német katonaság, elannyira, 
hogy a parasztok szétfutottak s a faluk nagyobbára 
üresen maradtak , Február végén Rába mellékéről a 
katonaságot Austriába kellett szállítani , mert amott 
már nem volt mit ennie, a szegény nép pedig kutyáit, 



139 

macskáit ette meg éliségeben. ]\Iájus és Június lióna- 
pokban erősen exequált Soprony vidékén a német 
katonaság" : hol a tisztek havi pénzét a lakosok meg- 
nem fizethették , minden marhájok elhajtatott és el- 
adatott s a parasztok nagy része házail)ól elfutott, és 
ekkor helyettük földesuraik ellen intéztetett az exe- 
kucio, kikkel a németek oly kíméletlenül bántak, 
Iiogy a véghelyekhez közelebb levők értékesb vagyo- 
nukkal Sümög várába zárkózván, ellenállásra készül- 
tek. Három ezred indíttatott ellenük, de ö felsége 
azon eljárás rósz következményeire figyelmeztetvén, 
az ostrommal felhagytak, és a három ezredet Horvát- 
országba rendelték. — Igen sok magyar jö most hoz- 
zánk ide Sopronyba — folytatja Csányi — kiket ta- 
valy a tatárok, aztán a németek két teleltetése ki- 
pusztított. Olyanok is jÖnek hozzánk egy kis kenye- 
ret koldulni, kiknek ezelőtt 12 ökre, 12 lova, 30 ser- 
tése s egész birkanyáj a volt, kiknek a mi német nap- 
számosaink évenkint 300 kereszt gabonát arattak és 
asztagokat raktak, — s mivel őket eleinte a városba 
nem bocsátották , éhségükben a mezőn szedett parajt 
ették. ') 

Lássunk egy német exekuciót Kecskeméten is, 
azon kis különbséggel, hogy itt a török és talár is 
együtt segített exequálni. 

VI. 

Beköszöntött a magyarországi török hódoltságra 
végzetes lG86-ik esztendő, hogy a két év óta annyit 

') Haiíiis Tscháuy's Ungarische Cbrouik. jMagyar történclniitár. V. 113. 
117. lap. — Lásd bővebben: Magj^aiország töi-téiieline. Ma HoiTátli 
Mihály. Új dolgozat. IV. köt. Pest 1862. 163. lap. 



140 

szenvedett Kecskeme't város es vidékének ürömpolia- 
rát betöltse. Voltak már mozzanatok, melyekben ma- 
guk a szolnoki tábor szívtelen nagyjai beismerték az 
elviselhetetlen terheltetést s akaratlanul is becsúszott 
rendeleteikbe néhány szó , mely tolmácsolta érzelmei- 
ket; de küldetésük ellenkezőt parancsolt, — s voltak 
mások , kik a kimerült község-ek késedelmében még 
folyvást makacs ellenszegülést láttak s embertelen 
fenyegetéseikkel fölhagyni nem akartak. 

Január 3-ról Véber Dániel hadi biztos két levele 
érkezett Kecskemétre, azok egyikében azt ajánlja: 
hogy sajátjából háromezer forintot a város helyett 
annak tartozásába befizet, ha ezen értékre a város 
nekie bort szállít. Valószínűleg a téli hidegben jó 
keleté volt Szolnokon a- bornak s biztos űr szép nye- 
reséget reménylett annak kiméretésén. Másik levelé- 
vel sürgeti a várost, hogy háromezer köböl búza, 
ugyanannyi árpa s tízezer forint készpénz hátralékát 
rögtön és egyszerre befizesse , mert különben a kirán- 
dulásából visszatérő altábornagy őket hadaival meg- 
lepi s rajtok marad, még kielégítve nem leend; sze- 
mökre hányja továbbá azon csalfaságot, hogy a leg- 
közelebbi alkalommal beküldött gabonának felénél 
több árpa volt , azzal fenyegetve őket , hogy ha tovább 
is így cselekvendenek , a beszolgáltatásnak csak felé- 
ről fog nyugtát adni '). — Egy hét múlva ötven darab 
jó erős, tábori szolgálatra alkalmas lovat rendel 
Kecskemét által beszolgáltatni, különben a város 
minden ménesének elhajtásával fenyegetőzvén ; e 
számból utóbb kilencet elenged s csak 41 darabot 



') Oklevélt. III. köt. 62. 63. sz. sz. a. 



141 

kivííii , melyek negyedftínél ifjabbak ne legyenek , 
a 41-ik pedig" Icliet valami jó fiatal csikó, akár tanúit 
jó hátas ló. Nem volt a községnek oly mónese, mely- 
ből ennyi válogatott ló kikerüljön, ismét magán tulaj- 
donhoz kellett tehát nyúlni s mivel a kitűzött egy hét 
alatt a lovak elmaradtak, vége-hossza nem volt a 
fenyegetésnek '). Biró János, a Szolnokban másod- 
magával kezesül letartóztatva szenvedő kecskeméti 
biró érzékeny levelet küld a városhoz — „Most hívata 
Generális Urunk eö Nagysága bennünket és életemre 
fejemre parancsolta, hogy mind az tízezer forint sum- 
mapénz újobban, mind az gabona, mind az 41 ló 
mindgyárt bejöjjön , mert erössen megh eskütt az élö 
Istenre, sem nekünk, sem Kegyelmeteknek nem 
lészen külömben megh maradásunk, söt még az 
annyok hasokban lévő csecsemő gyermeket is mind 
kardra hányattya, mert azt mondgya, hogy az Szeged 
alatt lévő Törökben bíznak és azért nem akarnak 
fizetni. Azért az élő Istenért is Kegyelmetek lássa, 
mennél jobban lehet azt cselekedgye megh maradá- 
sunkra" '^). A 41 darab ló be lett szolgáltatva s a 
nagy harang fizette meg az árát ^). Szarvasra kellett 
a 41 darab válogatott lovat vezetéken beállítani, hol 
csak 34 darab lett elfogadva, párja 28 tall érával, 
714 német forintban ; ötöt menet közben az úton kel- 
lett elhagyni , mert nem birtak a szilaj állatokkal s 
ott vesztek; kettőt visszavezettek, mely meg ismét 



') Oklevélt. III. köt. 64, 65. 74. 75. sz. sz. a. 

^) Jegyzőkönyv 1677—1690. 436. lap. 

^) U. 0. 251. lap: Eadem modalitate 41 számú válogatott lovainkat, 
az kiket szerettenek , ö felsége hívei az ménösökböl elvittenek, 
mely iránt csak egy pénzt sem adtának, az szögénységnek nem 
icfiuidáltatott. 



142 

az útban veszett '). A nyugta ma is meg vau , de 
pénz nincs. 

A Szeg-ed alatt levő török táborra hivatkozás nem 
volt alaptalan. A mint ugyanis Mercy bevette Szol- 
nokot, Cserkesz Amhet adoniai szerdár pasa tüstént 
mozgásba tette hadait, Szeged alá szállott és innen 
Kecskemét , Körös , Jászberény , Gyöngyös városok- 
hoz intézett, nyárs és kerék felrajzolásával érdekesí- 
tett fenyegető parancsot küld, mely Kecskemétre 
Nov. 2-kán érkezett s abban mindenik helyről két- 
két esküttet rendel magához; Oszmán szerdár pasa 
pedig Dec. 5-kén kelt levelében Szeged alá Kecske- 
métről és Kőrösről élelmezést rendel '^) , s mint e 
levelek tartalmából kivehető, jelöntékeny hada volt 
itt a töröknek , melyet valószinüleg azon szokás tar- 
tóztatott a téli hadviselés folytatásától , miszerint ki- 
vált a keleti török hadak szent Demeter napja után 
és szent György napja előtt nem viseltek nyílt hábo- 
rút, a hódoltsági várőrségek pedig nem mozdulhat- 
tak , mert a magyar végekben s minden város és falu- 
ban hemzsegett a német katona. Mercy altábornagy 
Szolnok elfoglalása után a Tisza túlpartján Kürt 
helységet is megszállotta és a szarvasi palánkot be- 
vévén, a tiszakürti őrség által tartotta fen Szolnok 
és Szarvas közt a közlekedést, mozdulni azonban 
nem mert, mivel a budai és egri várőrség s a szegedi 
török tábortúl tartania kellett s hogy valóban oka is 
volt ezektől tartani, eljárása kimutatja, mely szerint 
a törököt koholt hírek által tétlenségben marasztani 
szükségesnek láitn. Biró János kecskeméti főbiró. 



') Jegyzőkönyv 1677—1690. 403. és száravitelikönyv 168%. 99. lap. 
■^) Oklevélí. II. köt. -242. 247. sz. sz. a. 



másodmagával még folyvást Szolnokban kezesül volt 
letartóztatva, imént idézett levelének ve'gén'ekép írt: 
., Azonban legalább egy ifíiú deákos embert küldgyön 
Ivegyelmetek, mert nekünk nincs reme'nségtínk sza- 
íjadiilásunkról." A városi tanács tehát Némedi István 
aljegyzőt küldötte Szolnokba, letartóztatott polgár- 
tíírsai íiltal igenylendö szó- vagy Írásbeli diák közle- 
kedésnek a tábori tiszíviselökkeli közvetlen köze- 
^';eííl ; azonban alig érkezett meg István diák , Véber 
Dániel biztos űr öt némely titkos utasításokkal rög- 
tön visszaktildötte , azt írván Január 16-kán a kecs- 
keméti tanácsnak: „ — Némedi István Deákot bocsá- 
tottam haza Kecskemétre és bizonyos dolgokrúl i zen- 
iem Kegyelmeteknek általa. Azért mintha én magam 

zájamval beszéllenék azokrűl az dolgokrűl, lígy el- 
liidgye és hitelt adgyon szavainak és a szerint csele- 
kedni el ne múlassa." ') E titkos küldetés kulcsát 
két hivatalos levél adja kezünkbe: a szegedi török 
figyelő táborhoz ugyanis Január közepén tetemes 
hadosztály érkezett, miről a kémek Szolnokba jelen- 
tést vittek, Oszmán szerdár pasa pedig Kecskemét 
városhoz intézett rendeletében meghagyta , hogy mi- 
vel „az hatalmas győzhetetlen Fényes Császárnak 
sok számlálhatlan tábora ide Szegeddé érkezvén, 
mind a Csillag Vezér Urunk eö Nagysága Szerdár 
Bassákkal, és az Magyar országi Fejedelem GróíF 
Tököli Imre Urunk eö Nagyságával edgyüít. Azért 
ezen Czímeres levelünket látván, mingyárást 300 
bácsi kila árpát, 5,000 kenyeret, 200 juhot, 100 

vágó marhát, 200 szekér szénát, 200 oka vajat, 5 



') Jegyzőkönyv 1677—1690. 434. lap. 



144 

öreg szekeret álgyű alá , úgy hogy 24 ökrével légyen , 
30 szekeret lövő szerszám alá, az kiken kas légyen, 
hat-hat ökrével. Ezen Czímeres levelemet pedig mi- 
helt veszitek, mingyárt, sem órát, sem napot ne vár- 
jatok, hanem ezen megírt parancsolatomat mingyárt 
ide Szegeddé hozzátok, ha azt akarjátok, hogy ma- 
gatokat fel ne raboltassnnk , mert ha szófogadatlanok 
lesztek, elliidgyétek , hogy minden nemű kár és ve- 
szedelem reátok mégyen , és az melly tejet szoptatok 
az anyátoktűi is , az is keseríínn fog lenni minnyája- 
toknak" '). Szolnokbűi viszont a szegedi törököt 
akarták értesíteni arról , hogy a keresztyén tábor is 
nevezetes erősítést vár lovas és gyalog hadakban s 
ez történt a török levelek mintájára fogalmazott egy 
rendelet által, melyben Kecskemét, Körös és Halas 
városok községei fuvar és élelem szállításra utasít- 
tatnak s melynek Véber Dániel szokott írásmódjától 
különböző szövege s a benfoglalt megrendelés meny- 
nyisége világosan mutatja , hogy csak a szegedi 
török ámítására volt kibocsátva, — ime a rendelet: 

„Hatalmas Római Császár és Koronás Királyunk 
eö Felsége Hadi Commissáriussa. 

Ti Körössi , Kecskeméthi és Halassi Birák , Es- 
küttek és Lakosok mind közönségessen, valakik 
ezen Levelemet láttyátok, olvassátok, vagy olvas- 
tatni hallyátok, mivel hatalmas Császárunk eö Fel- 
sége feles vasas lovas és gyalogh hadakból álló 
Armadái mostan érkeznek , és maholnap , kéthárom 
napok alatt tudniillik ide Szolnokban jönek, kíván- 
tatik alimentatiojokra feles élés. Annak okáért ti 



') Oklevélt. n. köt. 258. sz. a. 



145 

Körössiek az megh írt Hadak számára 2000 kenye- 
ret, 5000 köböl abrakot, 100 vágót, 100 juhot, 500 
oka vajat, 500 oka mézet, 60 pár ökröt iiiunitiok 
alá; Kecskemétiek 3000 kenyeret, 10,000 köböl ab- 
rakot, 200 yágót, 200 juhot, 200 oka vajat, 200 oka 
mézet, 200 pár ökröt munitiok alá; Ti peniglen Ha- 
lassiak hasonlóképpen , valamennyit a Körössiek , 
annyit minden késedelem nélkül , sem órát sem napot 
nem várván, szerezzetek, és oly készen tartsátok, 
hogy valamely szempillantásban más levelem érke- 
zik, mindgyárást éjjel-nappal ide Szolnokban felhoz- 
hassátok, vagy peniglen az Hadak habozzátok men- 
nek , készen talállyák , mert egyátallyában ez idegen 
hadak mégh az Annyok méhében lévő Csecsemőknek 
sem fognak kedvezni. Datae Szolnok 20 Januarii 
1686. Véber Dániel mp." '). Ennek a szegedi török 
hitt, ügy látszik, mivel nincs nyoma hogy mozdult 
volna; Szolnokban pedig a német ugyancsak tüskön 
volt, éjjel-nappal járatta Szeged felé a kémeket; ím 
Véber Dániel másnap e tárgyban ily szép levéllel 
tiszteli meg a kecskemétieket: „Ti hamis Lelkíí Ku- 
tya fiak, hányszor megparancsoltam , hogy jó kéme- 
ket tartsatok, járassatok Szeged alá, kik az híreket 
igazán meghozzák ; ihol az ti emberetek volt oda , 
még is másunnan hozzák meg az hírt előbb ti nála- 
toknál: elhidgyétek nyakas Lélek Kurafiai bizony 
felkaróztatunk benneteket az illyen hamisságtokért; 
éjjel-nappal postán jöjjenek-mennyenek embereitek, 
az ki most oda volt lóhalálában jöjjön, mert bizony 
felakad érette. Úgy látom , hogy a gabona elküldé- 



') Körlevelek jegyzökönjrve 94. lap. 
Kecskemét v. tört. III. köt. 1 



146 

seben is csak azért lőtt hátra maradás, liogy az Tö- 
rökök jövéséröl volt bizonyos hírhallás , parancsolom 
azért fejetekre, hogy holnap az gabona itt légyen 
vagy 60 szekérrel ; Egyébiránt ligy bánunk veletek , 
mint aíféle pribék kutya Emberekvei" '). — Budán 
okosabb volt a török , mert belátta , hogy a hadi biz- 
tosnak Január 20-ról kelt s fentebb szószerint közlött 
rendelete csak szembekötösdi , ugyanazért azt Feb- 
nuir 1-én kelt s Kecskemét és Nagykörös városok- 
hoz intézett, még sokkal túlzóbb kirovással viszo- 
nozta, melynek teljesítése is lehetetlennek látszott, 
fejők vesztésére parancsolván a Biráknak , hogy Kö- 
rös 40,000 kenyeret, 10,000 köböl árpát, 200 vágó- 
marhát, 200 juhot, 1000 oka vajat, 1000 oka mézet, 
250 ökröt; Kecskemét pedig 60,000 kenyeret, 20,000 
köböl árpát, 400 vágómarhát, 400 juhot, 2000 oka 
vajat, 2000 oka mézet, 440 ökröt szállítsanak. „Ti 
várasi Birák ■ — így folytatja Memhet Tihája — igen 
a hódulásbűl másfelé fejet hajtottatok, úgy nyissátok 
fel a szemeteket, két három negyed nap alatt egy 
szempillantás múlva készen nem találkozik az Csá- 
szár hadai számára való élés , magatoknak feje vesze- 
delme lészen, a merre kelletik, oda kell az hadak 
után vinnetek, az árát is az élésnek szépen megad- 
gyuk" '^). — Ekép ijesztgették egymást és a két 
várost. — E közben Véber Dániel és a tábornagy 
még az élelmezésen kivűl egyéb kiszolgáltatásokkal 
is terhelték a községeket: különösen Kecskemétről 
Január 3-kán nagy számú zsákokat rendel. Január 
12-én hatvan font ó-hájat kivan. Január 14-kén kelt 



') Jegyzőkönyv 1677 — 1600. 436. lap. 
^) Oklevélt. n. köt. 262. sz. a. 



147 

levelét pedig' azzal rekeszti be: hogy „Generális 
Urunknak eo Nagyságának pedig vendégsége lészen , 
azért az mint az Limitatioban írtam , Szombaton est- 
vére mind itt légyen, vadakkal és madarakkal ed- 
gyütt" '). — Január végén a jámbor Darvas János és 
szolgabíró társai Szolnokbűi a megye központjához 
berendeltetvén, helyüket Básthi László pestmegye! 
pénztárnok foglalta el, miről Rádai Gáspár alispán 
körlevélben értesíti a községeket, azon utasítással, 
hogy az illetők minden bajaikban hozzá forduljanak, 
parancsait pontosan teljesítsék, egyszersmind ottani 
ellátásáról gondoskodjanak, vagyis a körlevél saját 
szavai szerint „minden jó akarattal és gazdálkodással 
ö Kegyelméhez lenni el ne mulassátok." ^) 

A negyedfél havi hadélelmezés által kimerült köz- 
ségek mindenfelől megfogyatkozván , mind a tisza- 
kürti , mind a szarvasi helyőrség is csak Kecskemét 
felé fordította szemeit. Burdanovecz ezredes szarvasi 
parancsnok az altábornagy nevével ír Február 9-kén 
Tiszakürtröl a kecskeméti biróuak és tanácsnak, a 
már megszokott fenyegetés alatt parancsolván , hogy 
bort, kenyeret s más szüleséget mindkét helyre szál- 
líttassanak , egyszersmind német lovakra való patkó- 
kat és patkószegeket, mennyit csak lehet, vigyenek. 
E levelet Szolnokba Mercyhez küldték a kecskemé- 
tiek utasítás végett. Harmadnap múlva Heisler tá- 
bornok Pogrányi György tisztet küldi néhány em- 
berrel és 400 német forinttal Kecskemétre , meg- 
hagyván, hogy azon pénzért nevezett tisztnek 200 
zsák árpát adjanak s kísérete alatt Szarvasra szál- 



') Oklevélt. m. köt. 62. 67. 70. sz. sz. a. 
') U. 0. 76. sz. a. 

10^ 



148 

lítsák '). Mennyire zsarolták, kínozták a népet, mily 
aljasán bántak ez emberek a községi elöljárókkal, 
nem hihetnénk, ha hivatalos adatok száz nyevvel 
átkot nem szórnának embertelen eljárásuk emlékére. 
Az említett Bnrdanovecz szarvasi parancsnoknak két 
nyugtája maradt fen döcögős latin szöveggel s mutat- 
ják ezek, hogy nemcsak Mercy, Heisler és Véber, 
de a többiek is mind egy bordára szőtték a tisztes- 
ség szabályait. Az első nyugta így szól a kecske- 
méti biróhoz : „Kaptam tőled százötven köböl árpát , 
s ámbár nem tartoztam vele, kocsikat küldöttem érte; 
ha pedig nem küldöd tüstént a mivel még nekem tar- 
tozol , és azon 'óiven köblöt is , mellyel még Tisza- 
kürtre adós vagy, kénytelen leszek magam érte men- 
ni, de jaj neked ha én oda megyek; két vagy három 
nap alatt elvárom múlhatatlanul." Másik nyugtának 
magyar értelme szószerint ez : „Kaptam a kecskeméti 
birótűl kétszázhét köböl árpát, a mivel még gróf 
Strezi (Terzi ?) úrnak tartoztál Kürtre a tábornok úr 
parancsából, azon árpát is hozzám Kürtre kell kül- 
dened, a két lóval együtt. Én most két parasztot 
fogságban letartóztatok , és ha az árpa két vagy há- 
rom nap alatt, a két lóval együtt, melynek árát én 
neked készpénzben kifizetem , Kürtön nem lészen , 
azon letartóztatott két parasztra mindennap száz botot 
veretek" "^y Az ily emberek a fegyvertelen népet 
leigázni igen , de a leigázottat hűségben tartani képe- 
sek nem lehetnek. 

Belátta elvégre az altábornagy és környezete, 
liogy a táborhoz legközelebb álló Nagykőrös, Ceg- 



') Oklevélt. III. köt. 77. 79. sz. sz. a. 
') Jegyzőkönyv 1677—1690. 399. 400. 11. 



149 

léd , Kecskemét , Gyöngyös , Mezőtúr iie'pes mezővá- 
rosok ennyi zaklatás után úgy kimerültek, liogy tava- 
szig azokra többé nem támaszkodhatik, — a szolnoki 
táborban tartózkodó Pest és Heves megyék tisztvise- 
lői közbejöttükkel űj tervet állapított meg, mely sze- 
rint a már-már végső kimerültség szélén álló , imént 
megnevezett nagy községektől, a mit csak lehet, még 
kizsarolhasson, a távolabb eső minden kis község 
pedig aránylagos kirovás szerénti illetményének be- 
szolgáltatására legszigorúbban köteleztessék. Feb- 
ruár 10-kén tehát Véber Dániel biztos és Kecskemét 
város teljhatalmú négy kiküldötte közt Szolnokon új 
szerződés köttetett, melynek latin szövege magyar 
fordításban így hangzik: 

„Mi alulírottak, cs. kir. Felségének hadi biz- 
tosa és Kecskemét város meghatalmazottai jelen leve- 
lünk rendiben adjuk tudtokra kiket illet: hogy mi- 
után O Felsége vitézeinek téli quártélyára ezen két 
megye, Heves és Pest van kijelölve, a faluhelyek- 
nek megritkulása s azoknak is messze az ellenség 
torkában léte miatt, szokás szerint a helységekbe a 
hadakat téli szállásra szétoszlatni s azoknak az ellen- 
ségtüli veszély nélkül a portziokat békén ott élvez- 
niök nem lehet, e tekintetből különösen Felsége 
iránt viseltető kész hűségünket alázatosan kimutatni 
óhajtván , alulírt Kecskemét város lakosi , a nekünk 
e tárgybani eljárás végett kiadott meghatalmazás 
ereje mellett, a fen nevezett hadi biztossal következő 
szerződést kötöttünk: 1-ör Kecskemét város minden 
lakosi nevükben egyenkint és együttesen megajánl- 
juk, hogy azon összegen kivül, melyet Január utolsó 
napjáig akár készpénzben, akár bor értékében már 



150 

kiszolgáltattunk , még negyvenezer rhí^nes forintot a 
legközelebb jövő Mart. liónap végéig bezárólag a 
szolnoki hadi pénztárba hiány nélkül beszolgáltatni 
és befizetni fognnk , nem is várunk a kitűzött határ- 
időre, söt inkább éjjel-nappal minden szorgalmunkat 
és igyekezetünket arra fordítandjuk , hogy időközben 
is folyvást azon összeget részenkint kiegyenlíthessük. 
2-or kötelezzük magunkat, hogy azon ezer kassai 
köböl árpán kivűl, melynek ide leendő beszolgálta- 
tását előbb Kecskeméten megajánlottuk, még másik 
ezer kassai köblöt, vagyis négyezer vékát, mai nap- 
tól eltelendő tíz nap alatt Szolnokba beszállítani 
fogunk; valamint 5692 véka árpabeli tartozásunkat 
és 7000 véka búza vagy rozs tartozásunkat is az 
ottani éléstárba hiány nélkül beszolgáltatjuk, 3-or 
Hogy pedig a kötelezett pénz lefizetése s gabona be- 
szállítása iránt a biztosság annál bizonyosabban meg- 
nyugtatva legyen, közülünk négyen, úgymint Deák 
Pál , Sárközi Pál , Borbola András és Sziládi Mihály 
kezesekül Szolnokban maradni fognak. — Más rész- 
ről a többszer említett hadi biztos ha Kecskemét 
város lakosainak a kötelezett pénz és gabona beszol- 
gáltatásában tettleges készségüket tapasztalandja, 
biztosítja őket: 1-ör hogy az altábornagy úr ő nagy- 
méltósága a sokszor említett várost védelme alá 
veendvén , meg nem engedi , hogy ellene katonai vég- 
rehajtás intéztessék, vagy bármikép megkárosíttas- 
sék , sőt szükség esetében biztonsági őrséget s a fel- 
földre marhákat szállító kecskeméti lakosoknak me- 
nevédet is adand. 2-or a pénzbeli kötelezettség ki- 
egyenlítésére elfogadtatik a bornak akója hét német 
forintjával. 3-or a város bírája és tanácsa felhatal- 



151 

rnaztatik, hogy az ott tartózkodó vidékieknek mind 
ing'ó mind ingatlan javaik fölött szabadon inte'zked- 
liessék, tüzetesen pedig azoknak készpénzüket és 
gabonájukat mindenképen elfoglalhassa és a kötele- 
zett illetmény lerovására ide Szolnokba szállíthassa. 
4-er megengedtetik, hogy azon helységek kivételé- 
vel, melyekre a katonaság- kitartása tüzetesen utal- 
vány oztatott , az említett negyvenezer forint kiállítá- 
sában a várost a többi helyek is segítsék ; söt bizo- 
nyossá tétetik a felöl , hogy a mennyiben akár pénz- 
ben , akár gabonában , a megye által meghatározott 
porták számához képesti aránylagos illetményen fölíil 
tenne kiszolgáltatást, e fölösségnek megyei kivetés 
útján a többi helységek általi megtéríttctését minden 
bizonnyal reményiheti. 5-ör a kötelezett pénzösszeg 
beszolgáltatásának megtagadása , vagy késleltetése 
esetében fentartja magának a többszer nevezett hadi 
biztos, hogy a sokszor említett kecskeméti lakosok 
s itt levő kezeseik ellen mindenképen és bármi mó- 
don, katonai végrehajtást, söt szigorúbb eszközöket 
is , minden kedvezés nélküli elbánással alkalmazhas- 
son. Melynek nagyobb hitelére jelen kötelező levelet 
mindkét részről tulajdon kézírásunkkal s pecséteink- 
kel önkint megerősítettük. Kelt Szolnokon Febr. 10. 
1686." stb. ') 

Nagy-Kőrös szerencsésebb volt: nem is követel- 
tek tőle tizenötezer forintnál többet, azt is ötezer 
forintra sikerült leszállítania, kötelezvényt adván an- 
nak Martzius végéig leendő beszolgáltatása felől ^), 
s miután e két nagy várossal készen lettek, neki 



') Oklevélt. III. köt. 78. sz. a. 
') U. 0. 80. sz. a. 



152 

estek Pestmegye és Kiskunság apró közse'geinek, — 
Bástbi László kérve, könyörgve, intve és fenyegetve 
őket Szolnokba rendeli , — mily sikerrel és mi ered- 
ménnyel, — oklevelek hiányában megmondani nem 
tudjuk; — Február 13-kán Semsei András, 21-kén 
Borbély Balázs magyar csapataik voltak ellenük 
nyargalóra s marháik elhajtására kirendelve; utóbbi 
körlevelében Básthi László ckép utasítja őket: „sem 
órát sem napot nem várván, minden késedelem nél- 
kül jöttest jöjjetek bé ide Szolnokban a quártély iránt 
és mentül több pénzt hozhattok hozzatok, azonban 
az marhát is illendő árában elveszik tületek, a nemes 
vármegye dispositioja és az itt való Tisztek, Gene- 
rális és Commissarius Uraimék eő Nagyságok és eö 
Kegyelmek rendeléséhez képest Kecskeméti Urai- 
mék , minthogy az egész Pestvár megyeért 
Kecskeméth várossá szenvedett és adta 
meg jobb részént az téli quártélyért az 
quantumot, mely nagy költségre nézve rendeltet- 
tek ezen helyek az Város nagy fizetésének és kárá- 
nak refusiojára" '). De Kecskemétnek nemcsak nem 
segített senki, sőt ekkor teljesített s a kincstár ellen 
tizenöt évig mindig követelt kiszolgáltatásai 1699-ik 
évi Novemb. 23-kán kelt szerződéssel örökösen el- 
enyésztek , kénytelen levén a város azok megtérítése 
iránti igényéről szerződésileg lemondani. '^) 

Mily nagy volt Kecskemétnek ama hivatalosan 
bevallott szenvedése és adózása, hitelesen kimutatni 
képesek vagyunk. A negyvenezer forint összeget 
másfél havi rövid idö alatt se sajátjából kiállítani, se 



') Oklevélt. III. köt. 80, 81. sz. a. 

^) U. 0. A dézmaváltság iránti szerződés. Oklevélt. ül. köt. 1 60. sz. 



153 

kirovás útján a már különben is kimerült polgároktűi 
beszedni nem lehetett, a hiányt költsönnel is kellett 
tehát fedezni , — egy ily költsönrül szóló kötelezvény 
élethíven rajzolja őseink nyomorú helyzete't, követ- 
kező magyar szöveggel : 

„Anno 168G. 16 Mensis Febr. Mi Kecskeméth 
Várossának Lakossi, kik említett Kecskeméth Város- 
sát kicsintííl fogvást nagyig resideállyiik, egész Vá- 
rassunk képében recognoscállyuk per praeseníes, 
adván is emlékezetül minden jóakaró urainknak ö 
Nagyságoknak, Uraságoknak s Kegyelmeknek, va- 
lakiknek ez kötés Levelünk mutattatik és olvastatik. 
Legelsőben is tudva lévén országunk szerte mind- 
nyájunknál Kegyelmes Császár és Koronás Király 
LTunk Felsége diadalmas Fegyverére nézve Szol- 
nok végvárát obsideálván és recuperálván Felsége 
Armadája, reánk vetett negyvenezer forintbúi álló 
quantumok impositioja megsúlyosodván , mely sum- 
mát a fellyül meg írt folyó esztendőnek napjátúl fog- 
vást ad diem futuram Trigesimam mensis Mártii 
szükségesképpen kellenék megmaradásunkra nézve 
praestálnunk , magunknak s maradékinknak , sok sze- 
gény Özvegy , Árváknak , éhei halóknak könnyebbí- 
tését is observálván , hogy végső pusztulásunknak 
romlása ne következnék , sőt inkább őríílvén megma- 
radásunknak; kelleték folyamodnunk Nemzetes Szent 
Miklóson Lakos (kik most helyünkben nyomorognak) 
néhai Már Gergelyné Fia Már Gergely, Már And- 
rás , Már János Atyánk fiaihoz , oly conditioval , hogy 
a szegénység annyival is inkáb meg maradhatna, 
kértünk fel költsön egy híján in specie jSOO Idest 
299 Aranyakat, jó mértéküeket. Mely iránt ö^Kegyel- 



154 

raek obligálván magokat a fellyül meg- írt személyek 
arra, hogy nyomorúságára nézve szegény helyünk- 
nek, minthogy magok is most itt resideálnak , engedni 
fognak ezen snmmában, keresztem indnlattal visel- 
tetvén, az ötven -^ 50 Tallérokat soha nem követik, 
söt inkáb a közönséges impositiora és megmaradá- 
sára Várassnnknak engedik, magokra vállalván ez 
iránt méltatlan kereseteket, mostani és következen- 
döbeli snccessoriknak, ezen 50 Tallérokrűl nem lévén 
semmi praetensio. Miért mi is közönségessen tellyes 
városostul Ígérvén ajánlyuk magunkat arra, Isten 
szent Felsége megtartván Városunk Lakossival ö 
Kegyelmeket az említett személyeket, minden pör és 
patvar nélkül meg elégíttjük azon in specie aurei, 
vagy más folyó pénzül, a mint ö Kegyelmek perci- 
piálni fogják szabad akarattyok szerint. Melynek is 
nagyobb bizonyságára adtuk ezen Várassunk pecsé- 
tivei erősíttetett Levelünket Várassunk fejében. Kecs- 
keméten Die et Anno quibus supra." ') 

De költsön útján sem birtak már annyit előterem- 
teni, hogy a kötelezett összeggel rögtön kiállhassa- 
nak s miután a gabona készletet mindenkinél sze- 
mélyválogatás nélkül lefoglalták, a pénzt pedig a 
hol csak sejtették kényszerítő móddal is a község 
megmentésére fordították , — az ennyire zaklatott nép 
fclzajlott és saját elöljárói ellen nyílt lázadásban ki- 
tört. Básthi László erről értesülvén , a néphez fordult 
menydörgős parancsával , mely minden bevezetés nél- 
kííl így hangzik : 

„Mi annak az oka Ti esz vesztő és pusztítani 
akaró, de az mi nagyobb, eö Felsége hadainak pénz- 

') Jegyzőkönyv 1G77— 1090. 307. lap. 



155 

béli qiiaiituiDában , annak meg-szerzesében is contra- 
riusok, contumaxok, raegíítalkodottak vadtok, és a 
Város a mi jót megmaradására talál, abban vélek 
meg" nem egyeztek , melybül végső pusztulása követ- 
kezik az Városnak, mely dologban ha alább nem 
hattok, és az Birákat érdemek szerint meg nem bö- 
csülitek, szavát nem fogadgyátok , az Tanácsnak 
egyszer elvégezett dolgait hántorgattyátok , felbon- 
tyátok, az mint Commissarius Uram is meg paran- 
csolta , felkaróztattya az Birót ha tudtára nem adgya 
az dolgot, rajtatok megyünk németh és magyar ha- 
dakval , bizony a Váras közepin akasztatunk fel egy- 
nehánt az illyen nyakas hamis Emberekben, jól imád- 
koztatok hogy most a Generális itthon nincs , mert 
bizony karót vertek volna a s . . g . . tekben , noha még 
nem sok múlt el benne, IG nap vagyon az Martius- 
ban, ki lészen az oka, ha az eö Felsége hadainak 
akkor itt nem lészen a pénz , nem egyéb , hanem Ti 
hamis pártosságtok, nem engedelmességtek. Isten 
veletek. 15 Mártii 1G86. Nemes Pest Vármegye Per- 
ceptora Básthi László." ') 

E fenyegetés lecsillapította a népet és kettőzött 
buzgalomra élesztette az elöljáróságot: alig hinné az 
ember , ama pénzszegény világban és annyi zaklatás 
után, — harmadnapra 8000; két hét múlva 21,000; 
harmadik héten 1200; három hét alatt tehát har- 
mincezer forintot meghaladó összeget befizettek Szol- 
nokban , és így a Február 10-kén kelt szerződésben 
megajánlott 40 ezer forintnál jóval többet, vagyis 
Február 12-töl Április 11-ig készpénzben, borban, 
lovak árában és posztóban 47,409 forintot adtak be : 

') Jegyzőkönyv 1G77 — 1G90. 39G. lap. 



156 

(le mivel ekkor a gazilászat alapja baromtenyésztés 
volt, a gabonatermeléssel csak az évi szükségre s tö- 
rök élelmezésének fedezésére volt számítás , a közle- 
kedési eszközök teljes hiánya, rósz utak, és utazás 
veszélyei miatt a vidék gabonát kereskedésre nem 
termesztett , — a februári szerződésben kötelezett 
gabona egy részének beszállításával a város hátra- 
lékban maradt; tíz nap alatt ugyanis beszállítani tar- 
tozott volna 9692 véka árpát és 7000 véka búzát, | 
összesen 16,692 vékát; azonban két hónap alatt Szol- 
nokba, Szarvasra és Tiszakürtre vitetett mindössze 
7218 véka bűzát, 3759 véka árpát és 870 véka kö- 
lest, összesen 11,847 vékát, és így ámbár készpénz- 
ben 7469 forinttal illetményén tűi fizetett s búzában 
a kötelezett mennyiséget fölösleg kiadta, árpát pedig 
a földterület minőségénél fogva is nem igen sokat 
termeszthetvén , abban 4845 vékával hátralékban 
maradt, méltányosan gondolkozó ember ily esetnél 
egyik tartozási tétel hiányát a másik fölöslegével ki- 
egyenlítettnek tekintendi vala; de nem így a zordon 
Mercy és kegyetlen Heisler: midőn már hadseregük 
a vidéket végkép kiélte, s tavasz nyiltával a mezei 
hadviselést megnyitandók voltak, éhesen és üresen I 
Szolnokbúi, az ott hagyott örségen kivííl, egész 
húszezernyi hadseregüket talpra verték s Április 
13-kán nagyhét közepén Kecskemétet megszállván, 
épen húsvét ünnepek alatt tizennégy napig itt élőd- 
tek '). Nehéz eltalálni az okot, mely az altábornagyot 
ez irtózatos lépésre határozta, hacsak ily hadmíveleti 
fordulattal a törököt ijeszteni, vagy Kecskemétet oly 



') Számviteliköiiyv 168%. 174. lap: „13 Április Mikor az Német Tábor 
varasunkat elborította." — Lásd: Jk. 1677—1690. 456. lap. 



157 

állapotra juttatni iiera szándékozott, hogy aratás előtt 
a török se reménylhessen innen semminemű élel- 
mezést. 

Valamint Szolnok elfoglalása , úgy az ottani had- 
sereg élelmezésének terlie is véletlenül s azon sze- 
rencsétlen évszakban történt, midőn megadta már 
Isten a mit áldásul őseinkre szánt, többrül gondos- 
kodniok nem lehetett. Kalapot emelek akkori elődeim 
Ivánkovics János diák és Némedi István diák városi 
jegyzők emlékének, kik a felterjesztett nyugtákat a 
város jegyzökönyvébe írva mind megtartották s a 
nyugta nélkül kizsarolt értéket is följegyezték; egyes 
személyeken s családokon elkövetett erőszakoskodá- 
sokat azonban a jegyzőkönyv külön tételeiben elvét- 
ve vagyunk képesek kiszemelni. — E bejegyzések 
szerint Kecskemét város 1685-ik évi October 18-ka 
óta nyugták mellett Szolnokba, Szarvasra és Kürtre 
következő kiszolgáltatásokat tett : 

1) Készpénzben fizetett . . 51,172 fr. — 

2) Bort kiszolgáltatott . . . 972,,— 

3) Lovakat adott .... 714 ., — 

4) Abaposztót 149 „ — 

5) Búzát 8,823 kassai köblöt 
vagyis 35,292 vékát; köblét 4 tal- 
lérával , egy tallért 6 öreg garas- 

sával számítva, tészen . . . 52,938 „ — 

6) Árpát 4,842 kassai köblöt 
vagyis 19,368 vékát; köblét 2 

tallérával számítva, tészen . . 14,526 „ — 

7) Kenyérportziókat 41,504 
mindeniket 6 pénzével számítva 2,490 „ 24 

Összesen: 122,961 fr. 24 den. 



158 

1686-ik évi húsvétkor a megszálló hadsereg* elfo- 
gyasztott , elvitt és kicsikart a városiaktól 

1) 989 ökröt, párját akkori 
értékkel 20 tallérba számítva té- 

szen 14,835 fr. — 

2) 415 borjas tehenet, párja 

6 tallérával 1,867 fr. — 

3) 388 lovat, párja 20 tallé- 
rával 5,820 „ — 

4) 3,500 kassai köböl búzát, 

4 tallérával felvéve 21,000 „ — 

5) 3,288 kassai köböl árpát, 

2 tallérával számítva .... 9,864 „ — 

6) Készpénzt 16,597 „ — 

7) 114 kocsit, mindeniket 2 

tallérával véve 342 „ — 

8) 115 szalonnát erőszakkal 

elvittek, darabja 8 tallérával . 1,380 „ — 

Összesen: 71,705 fr. — 
melyhez számítván az előbbi ki- 
szolgáltatást 122,961 fr. 24 den. 

kivontak a városbűi: 194,666 fr. 24 den. 
értéket, — azon kivííl, mint a jegyzőkönyvben írva 
van , hogy a város által kiosztott ajándék s kedves- 
kedésnek száma sem volt. ') ^ 

E megszállás alkalmával , hogy a város háza és 
város pincéje ki ne raboltassék, a városi tanács a 
tábornokoktűi salva quardiákat, vagyis katonai örsé- 
get eszközlött , kiknek adott élelmezésen és fizetésen 

') Oklevélt. III. köt. 82. 83, sz. sz. a. 

i 



I 



159 

kivííl Mercyiiek magának ajánclt^kűl fizetett a város 
900 aranyat, Heislernek 150 aranyat, Véber Dániel- 
nek 50 aranyat, ugyané biztos űr ezzel meg nem elé- 
gedvén, a városnak saját 46 darab jármos ökrét 
elvitte. ') Egyes polgárok is jó fizetésért saját sze- 
mély és vagyonbátorságukra salva qiiardiákat sze- 
reztek, de kevés sikerrel, mert azok által még inkább 
nyomorgatva lettek, mint a féktelen tábor többi kato- 
nái által. A meglepett város lakosainak egy része 
szét futott a pusztákra ; itt azonban kettős veszéllyel 
voltak környezve, mert a német tábornak kevés volt 
a város , elszéledt tehát annak is egy része , marhát 
s egyebet összeszerezni és a népet kínozni , zsarolni , 
nyomorgatni. így Kiss Mihály előkelő polgár saját 
salva quardiája által városi házánál mindenéből kifor- 
gatva, családostul kibujdosott s több bujdosóval a 
szomszéd Bene pusztában vonta meg magát , — kik- 
nek állapotát így rajzolja a város jegyzökönyve: 
„Mikoron M. Mercy és Heisler Generális Uraink Vá- 
rosunkban egész Armadájukkal az Executiora ben 
voltak, akkor nem kicsin félelemben és nyomorga- 
tásban volt a szegény nép, elannyira, hogy sokan 
nem szenvedhetvén a nyomorúságot, kéntelenítettek 
Házokat elhadni és a puszta helyekre a mezőre előt- 
tök kivonódni, hogy a kénzást és nyomorúságot 
elkerülhetnék. Azon nyomorúságot nem szenvedhet- 
vén mi is mentünk ki Bene nevű pusztára és ott akad- 
ván Kis Mihály Urunkra , az holott mi is vele együtt 
napolván, rajtuuk ütöttek a katonák és felettébb 
kínzottak bennünket, hogy hol vagyon Kis Mihály, 

') Számvitoliköiiyv 15. 104. 105. 142. 174. 11. s a városi tanácsnak egy 
alább idézendő 1699 évi felterjesztése. Oklevélt. III. kot. 159. sz. 



160 

mondanánk meg nekik ; mindannyi kínzásban is meg 
nem mondottuk, hanem 20 Tallérokban vélek meg 
alkudtunk , mellyet meg is fizettünk és azon kivtíl is 
Ruháinkból e's lovainkból nem kevés károkat vallot- 
tunk." ') Mások a város határában a nyíri erdőben 
vonták meg magukat, hol hasonlókép felhajháztat- 
ván, kinzás között kifosztattak. ^) A városbani ga- 
rázdálkodást éles színezettel festi ugyanazon jegyző- 
könyvben egy törvényszéki peres ügy, mely fölötti 
Ítéletét a városi tanács ekép indokolja: „Minthogy 
Kecskeméti! várossá majd hallatlan sok inségektííl 
viseltetvén , kiváltképpen az Pogány nemzetnek Tá- 
borozása miatt. Annakutánna Isten jóvoltábűl Szol- 
noki Praesidium midőn occupáltatott volna , Méltósá- 
gos Merczi és Hajsler Generál ő Nagyságok mind 
alattok levő Németh és Magyar Regi mentyei vei az 
Városon 15 napokigh itt volt volna, az egész Város 
Lakosinak akármicsoda zár. Lakat, Istállóban lőtt 
légyen, akármi névvel nevezendő jószága az Városi 
Lakosoknak, azon jószághval szabad volt azon Né- 
meth , az mint mind Ökreinkben , Lovainkban Execu- 
tiot tévén , szakmánt bántak elvittek." ^) A városbűi 
kivonult szegény bujdosó lakosokat másfelül fenye- 
gető veszély Szeged tájáról jött: a Szeged alatt állo- 
másozó török tábor ugyanis Kecskemétnek a német 
tábor általi megszállatásáról értesülvén , rögtön szá- 
guldó tatár csapatokat bocsátott vidékünkre, kik a 
bujdosókat mindenükből kifosztották, leölték, vagy 
elhurcolták. *) A városi tanácsnak egy későbbi fel- 



') Jegyzőkönyv 1677— 1G90. 243. lap. 
^) U. 0. 201. lap. 
^) U. 0. 248. lap. 
*) U. 0. 231. lap. 



161 

terjcszti^se így szól e külső veszélyre vonatkozólag: 
„— midőn említett napokban a szegény népen e ke- 
serves zsarlás elkövettetett, a császári hadseregnek 
még a városban létekor, a fene tatár ellenség azt 
megtámadni akarván , visszavonulásakor a mezőn 
talált minden barmot elhajtott, lakostársaink, fiaink 
és cselédeink közül négyszázig valót levágott és el- 
hurcolt , kik máig is keserves rabszolgaságban szen- 
vednek , vagy hollétök nem tudatik" '). — És miután 
Mercy hadai Kecskemétet a szó teljes értelmében 
így kiélték , lakosait kifosztották , kipusztították , 
annyi ezer embernek szájából a falatot, fejéről a sü- 
veget, lábáról a sarut, hátáról a gúnyát, ekéjétől 
marháját elvonták, lovait kocsistűi elrabolták, — így 
kifosztva és megkoppasztva , mint szüret után a sze- 
dett szőllőt, beszállásuk tizenötödik napján, az élet- 
ben maradottak átkai közt a várost elhagyták, — 
némileg a szegedi török tábor kiküldött csapatai által 
is kényszerítve távoztak. 

vn. 

Az emberi gyarlóság egyik árnyoldala a közélet- 
ben: hogy legtöbb esetnél a kötelezettség beváltását, 
vagy a szerencse kedvezését érdemül rója fel ; a tör- 
ténelem hivatása ily ferde fogalmakat helyreigazítani, 
habár tekintélyes adatok és századok hosszú során 
hirdették volna is az ellenkezőt. Egykorú könyvek s 
oklevelekben , tüzetesen magának I, Leopold király- 
nak ekkori számos kibocsátmányaiban olvassuk s azt 



') A dczmaváltság iránti felterjesztés 1699. October 7-röl; lásd a déz- 
mára vonatkozó levelek közt: Oklevélt. III. köt. 159. sz. a. 
Kecskemét v. tört. III. köt. 1 1 



162 

elleneink máig is szünetlenül ismételni szeretik : liogy 
Magyarországot a német birodalom és az nralkodó 
fejedelmi ház Örökös tartományai, hallatlan pénzál- 
dozattal és vérük pazarlásával mentették meg a török 
nralomtűl, ök verték ki a törököt, ok szerezték 
vissza Magyarországot a magyaroknak , következőleg 
mintha mi magyarokűl azóta isten és az ő kegyelmük- 
ből lakó nép volnánk ez áldott hazában. — Tekin- 
tsünk szét. — A császári ház néhány tagja már a 
tizenötödik században viselte szent István koronáját, 
melynek európai hirü fénye azok utódait is elnyeré- 
sére ösztönözte, — s midőn a tizciibíitodik század 
elején azt I. Ferdinánd királynak elnyernie sikerült, 
ö maga Ígérte s a nemzet várta, hogy saját hatalma 
egész súlyával segítendi a török hódítás veszélyének 
elhárítását; utódai egyről egyig koronázási bitlevél- 
lel kötelezték s kötelezik magukat arra, hogy a ma- 
gyar birodalom elszakadt részeit visszaszerzik s az 
országból semmit el nem idegenítenek ; a mit tehát L 
Leopold király a török kiveretése iránt tett, azt feje- 
delmi esküvel fogadott szerződési kötelezettségénél 
fogva tenni tartozott. Az 1687-ik évi törvényeket őse- 
ink I. Leopold király befolyásával alkották , azokban 
a nemzet háláját a király iránt a hongyülés többszer 
buzgó ömlengéssel fejezi ki, de mindannyiszor isten 
kegyelmét s abból származott fegyverszerencsét em- 
leget, ezért szent István koronáját öröködésivé teszi 
az uralkodó király családa férfi ivadéka irányában s 
11. Endre király 1222-ik évi arany bullájának 31-ik 
cikkét eltörli a 2-ik , 3-ik és 4-ik törvénycikkben ; de 
az égrekiáltó sérelmek megszüntetésének követelése 
rögtön következik : az 5-ik és 6-ik cikk átalános bo- 



163 

csánatot biztosíttat s az eperjesi vértörve'ny széket 
eltörülteti, a 24-(lik cikk pedig Beregmegyének , a 
telelő katonaság élelmeze'sére tőle kizsarolt portziók 
miatt szenvedett kárait megtéríttetni rendeli. Ha va- 
laha és valahol , itt és ekkor kellett volna követelnie 
ö felségének s elismernie a nemzetnek azt, mit elle- 
neink oly kiméletlenül hánytorgatnak , ha méltányo- 
san követelni s valósággal elismerni lehetett volna. 
Buda kiostromoltatásakor — például — mintegy 80 
ezer embere állott fegyverben Magyarországon a ki- 
rálynak s e közt 20 ezer magyar és horvát volt , pedig 
már láttuk azt is, hogy a magyar katonát, hacsak 
lehetett , nem is használták ; — az ország fele török 
kézben volt , más felének nagy részét Tököli tartotta 
hatalmában , királyi fegyverest tehát csak egy szög- 
letből lehetett állítani, Buda ostromában mégis tíz- 
ezer magyar vett részt s utóbb a török hatalmát 
megtört nagyobb ütközeteknél a magyar lovasság 
döntő rohamai említtetnek. Leopold évtizedek óta 
háborút folytatott XIV. Lajos francia királlyal, a 
törökkel és magyarországi békétlenekkel , sok és 
nagy veszteségei mellett is harcedzett hadai s jeles 
hadvezérei voltak ; ellenben a régi török katonai 
szerkezet ekkor már bomlásnak indult, a fegyelem 
laza, jeles hadvezérekben átalános hiány volt; min- 
den nyílt csata s a várostromok legtöbbike tanúsítja 
ezt, s ki keresne érdemet ebben, ki látna egyebet 
fegyverszerencsénél ? — A véráldozatokat és hadi 
költségeket illetőleg : nagy sereg tartatott ugyan 
télen nyáron Magyarországban ; de ki fizette azt ? — 
a magyar katonaság és felkelt megyék hadairól már 

láttuk, hogy nemcsak zsoldot, de kenyeret se kap- 

11* 



1G4 

tak, a külföldi sereg pedig- évek óta Mag3^aror8zág 
zaklatott népe nyakán élődött , — s talán csak telelt ? 
— nem ; nyaranta is a szegény nép tartozott azt élel- 
mezni és fizetni. — Hagyjatok fel ti elleneink ferde 
fogalmaitokkal ! — hiszen Magyarország Buda visz- 
szavétele előtt kétszáz évvel kimondotta: hogy két- 
száz év óta saját mellével fedezi nyugotenropát a 
török áradat rohama ellen , de saját erejével azt 
tovább folytatni nem képes ; mindamellett szavát adta 
a nemzet, hogy a török által ajánlott s reá nézve oly 
előnyös szövetséget soha sem fogadja el, a keresz- 
tj'énség árulójává sohasem leszen , — segítsétek öt s 
ez által segítsetek magatokon; de nem hittetek sza- 
vainak , — Ígértetek sokszor segítséget , de mindig 
beváltatlaniíl ; — még ötven évig ontotta vérét a ma- 
gyar ezután is saját léteért s a ti fenmaradástokért 
segítség nélkül , — végre Mohácsnál elbukott és ti 
160 évig voltatok kitétetve a török rabló hadjáratok 
veszélyeinek, mert az elhagyatott, megoszlatott, le- 
gyilkolt és kifosztott magyar, vagyinkább e hajdan 
virágzó , de ti érettetek elvérzett nemzetnek és ország- 
nak rommaradványa többé nem volt képes ércfalat 
vonni saját mellével kőzitek; — elvégre segítettetek 
kiverni a törököt, segítettetek a török iga alól fel- 
menteni Magyarországot , de megmentettétek egy- 
szersmind a többi örökös tartományokat és magato- 
kat, — 200 év múlva tettétek azt, mit ha maga ide- 
jén tesztek vala, most keleti europa más földrajzot 
mutatna. Segítettetek kiverni a törököt az igaz; de 
célotok volt megsemmíteni a magyar alkotmányt, 
eltöríílni a magyar nemzetet. Ugy bántatok el az 
európai civilisatio megmen tőjével, hogy ennek fiai 



165 

egykor, — és ezt jegyezzétek meg, — üdvöt már 
csak a törökkeli szövetkezésből rera éiiy lettek ; ügy 
jártatok el a magyar irányában, hogy ez a török 
uralmát is vissza óhajtani kényszerült. Másfél száz 
év alatt egyetlen ember találkozott csak köztetek, 
ki „a németeknek sokszor szóval eleikbe adta , hogy 
ne legyenek háládatlanok a magyaroknak, kik sok 
és nagy országokat elfogyatták magokkal egyetem- 
ben a köröszténység- mellett; és a török őket, a néme- 
teket rég-en kiűzte volna az országból , ha magyarok 
nem lettek volna. Csak egy magyar drabantnak is 
süveget vetet és igen becsülé vala őket" '). — Más- 
félszáz év alatt ilyen csak egyetlenegy derék ember 
volt köztetek ; mindemellett — Istené a dicsőség ! — 
a magyar nemzet nem veszett el, megmaradt és él, 
hogy megsemmisítésére irányzott terveiteket meghiú- 
sítsa s a felséges nralkodóházat , mint 1279-ben csá- 
szári trónra segítette, ngy azt 1741-ben viszonszol- 
gálat fejében megmentse. — A tartozás le van tehát 
róva s a testvériségre utalt népek küldetésüket belátni 
nem képesek, a beismerők pedig azt teljesíteni ma- 
kacsul vonakodnak. — De hagyjuk el ezeket és tér- 
jünk tárgyunkra. 

1686-dik évi husvétünnep alkalmával, két heti 
zaklatás után elhagyta Kecskemétet Mercy és Heis- 
ler tábora : emez Szolnokba ment ideiglenesen , amaz 



') niésházi István egykorú évkönyvében még ezt írja gróf Mansfokl 
Károly 1595-ik évi császári fővezérről: „Ez igen tudós és fö hadakozó 
ember vala;... de mindenek felett igen istenfélő lévén, semmi di'ilást, 
fosztást tenni nem engedett, és csak kicsin kárért megöleti a németet. 
Samarjában , Csallóközben felakasztatott egy németet egy sáskéveért , 
mit levont volt egy pajtáról" Alig fél évet töltött hazánkban e derék 
fővezér: még kle érkezte évének nyarán elhalt. Horváth Mihály: 
M. orsz. történelme Ul. köt. 341. lap. 



166 

másutt nyert alkalmazást. — Elmúlt a tdl , ile a had- 
élelmezés terlie meg nem szíínt: Hcisler tábornok 
Kecskemétről követelte az őrség nyári portzioját s 
Június 4-kén Deák Pál és Magó Mihály oda 1500 
forintot visznek, a fenyegetés megszüntetése végett 
pedig nyomban utánuk Tóth György által még ugyan- 
annyit küld a város '). E báromezer forintot nem 
volt képes a kifosztott város saját erejével fizetni, 
hanem Deák Pált és István diák nevű helybeni kal- 
már embert Győrbe küldötte költsönért , kik az ottani 
kereskedöktül ezer darab aranyat és kétezer tallért 
vettek föl a város bitelére, oly kötelezéssel, hogy 
marhával és borral fogják törleszteni ^). Wolfort 
András és Komáromi István győri kereskedők segí- 
tették fel a várost Június elején pünkösd tájban , kik- 
nek előbb 32 darab ökröt hajtatnak fel , utóbb pedig 
187 darab marhát indít meg Kaszap János, de oly 
szerencsétlenííl , hogy midőn Vácot meghaladná, egy 
hajdú csapat ráütött éjjel a marozsi hegyeknél, 57 
darab marhát elszakasztott és elhajtott, mely örökre 
oda is veszett, az út fáradalma között még hét darab 
hullott el és így e szállítmányból csak 123 darabot 
vihetett a költsön törlesztésére. ^) 

Ennyi szerencsétlenség között sikeriílt elvégre 
gróf Eszterházi Pál nádor buzgó fííradozásainak , 
hogy a király megkönyörülvén valahára a népnek 
elibe terjesztett nyomorúságán, a nyári hadélelmezést 
megszüntette. Érzékeny örömmel adja ezt tudtára 
Pestmegyének a nádor Június 23-kán Bécsben kelt 



') Adókönyv 1686. 389. lap. 

') U. 0. 385. lap. 

■■') U. 0. 374. 385. lap. 



167 

leiratával: „Kegyelmetek Ínségét, nyomorűaa'gos álla- 
pattyát értvén , és azt méltó tekintetben vévén , nem 
szánván költséges fáradtságunkat , jöttünk fel ide 
Bécsben, hogy a mennyire lehet könnyebbséget sze- 
rezhessünk Kegyelmeteknek. Kihez képest O Fel- 
sége előtt proponálván a dolgot, és debitis in locis 
suo modo exaggerálván , resolváltatott Instántiánkra 
kegyelmesen Felségétől , hogy azon nyári portiok 
éppenséggel tolláltassanak , melyre nézve reménlyük , 
hogy tovább Kegyelmetek azon portiokkal nem fog 
angáriáltatni" '). Rádai Gáspár alispán sietett örven- 
detes tudomásul ezt a kecskemétiekkel közleni : „Ke- 
gyelmetek annak okáért — úgy mond levelében — 
ahoz alkalmaztassa magát, hámi bántódása és paran- 
csolattya érkeznék az O Felsége német vitézitül a 
nyári quártélyra való quantumnak fizetésére nézve, 
mentse ezzel magát, hogy Felsége kegyelmes 
Koronás Király Urunk egészlen , Méltóságos Palatí- 
nus ö Nagysága interposiíiojára kegyelmesen meg- 
engedte, azonban én nekem is adgya értésemre, ha 
ugyan nem akarnak supersedeálni , tovább is kíván- 
nák a nyári quantumbeli portiot, azonnal a Nemes 
Vármegye eleiben adni és elhárításában munkálkod- 
ni el nem mulatom '^)." — Ez évi nyáron Pestmegye 
házi adaja fejében követeltetett még a községektől 
minden porta után egy vágó marha , vagy annak vált- 
ságára tíz-tíz tallér, mivel a megye a marhákat köl- 
tsönpénzen szerezvén be , azokat a német had szamá- 
ra még műit évben kiszolgáltatta, de a községek 
akkori nyomorúsága miatt azoktűl be nem szedhette. 



') Oklevélt. ni. köt. 84. sz. a, 
=) U. 0. 85, sz. a. 



168 

most tehát, miilön a költsön visszafizetése egy felöl 
szorgalmaztatott , más rdszröl a megye maga is nagy 
pénzszttkségben szenvedett, az illető szolgabirák e 
kirovást átalában sürgették s Kecskemét ekkori 14 
portájára a 140 'tallért Battik Gergely szolgabírónak 
befizette. ') 

A mint elvonult a német tábor , a török tudnivaló- 
képen követelte magáét. 1686 Május 2G-án meg kel- 
lett fizetni a summa-adót, melyet 1556 tallérban 
Biró János, Sárközi Pál, László Deák és Vidacs 
Mátyás által küldött fel a város ^). Ezen kivül Budára 
a szokott ajándékokat, élést, fuvart, Szegedre ha- 
sonlókép szekereket és hadélelmezést szorgalmaztak. 
A helyett tehát, hogy a kifosztott és annyira zaklatott 
város nyugton maradhatott volna, mindenfelül köve- 
telésekkel támadtatott meg és a száguldozó tatárcsa- 
patoktűi zaklattatott , kik ellen a szultántól kellett 
védleveleket szereznie ^). Ugyané nyáron bekövetke- 
zett Buda megszállatása s az ostrom folyama alatt 
Kecskemét folytonosan élelmezésért sürgettetett , mit 
azonban a dunántűi és Buda alatt táborozó nagyve- 
zírnek ide bocsátott száguldói miatt teljesítenie lehe- 
tetlen volt. így folyt le az 1686-ik évi nyár s Buda 
ez évi September 2-án véres roliammal bevétetvén, 
vidékünkről a török elveretett. 

Azt hinnők most mintegy kétszáz év után , hogy 
Buda visszavétele örömnap volt talán űgy az egész 
nemzetre , mint az egész országra nézve. Pedig nem 
űgy volt. — Mintegy hűsz éve, beszélgettem a né- 



') Oklevélt. III. köt. 86. 88. 89. 93. sz. sz. alatt, és Török Adókönyv 

1686. 198 lap. 
=) Török Adókönyv 1686. 196. lap, és Okiélt. ü. köt. 273. sz. a. 
') Oklevélt. n. köt, 268. 269. 270. 271. 272. 274. 275. számok alatt. 



169 

Lány éw clott nagy vénségben ellialt Biró Mihály 
kecskeméti birtokos polgárral , — soha sem feledem 
sajátságos szavait: — „Nagyatyámtol hallottam — 
így szólt a tisztes öreg — hogy a török alatt boldog 
volt Kecskemét ; de a német egyik csöcsét sem hagy- 
ja fejetlenül a tehénnek." — s igen valószinü, hogy 
kivált a várak távolában esö khasz-birtokok lako- 
sai átalában így éreztek. — Eltekintve attól , hogy 
közelebbi nyár folytán a szolnoki parancsnok Kecske- 
mét irányában ismét követelésekkel lépett fel ') , s a 
szepesi kamara Heves, Szolnok, Pest és Csongrád 
megyéket a szolnoki vár erődítéséhez kiállítandó kész- 
letek , fuvar és kézmunka kiszolgáltatására rendelte , 
minden porta után 12 gyalog munkást, négy szeke- 
ret , négy öreg gerendát és négy szekér fát köteles- 
ségíil tevén kiszolgáltatniok ^), mely arány szerint 
Kecskemétre a fentebbi 14 portához képest 168 gya- 
log ember, 56 szekér, 56 gerenda és 56 szekér fa 
esett ; — Budát alig hogy bevette a császári sereg , 
annak főparancsnoka báró Beck Sept. 8-án rajok írt 
Kecskemét és Nagy-Körös városokra, hogy mivel 
annak környékét a különféle hadak elélték , azonnal 
mindenik város 50 — 50 szekér szénát és konyhára 
valókat küldjön, a hírekre pedig gondjuk legyen ^). 
October 2-án De la Verne tábornok Szeged ostro- 
mára indulván , litjában Halasról Kecskemétre küldi 
Farkas János kapitányt és meghagyja, hogy ha ka- 
róban nem akarnak az elöljárók száradni, 20 ezer 
kéve rozsét , 80 ezer karót négy arasznyi hosszút az 



') Oklevélt. m. köt. 87. sz. a. 
^) U. 0. 90. 92. 97. számok alatt. 
') U. 0. 91. sz. a. 



170 

ostromhoz „száz nagy jó öreg kövér vágó marhát ds 
kétszáz kövér juhot, tíz szekér abrakot" négy nap 
alatt Szegedre szálh'tsanak '), Szeged bevétele után 
pedig Semsey Zsigmond kapitány oda Kecskemétről 
90, Nagy-Körösrűl 30 szekér tövist rendelt szállít- 
tatni '^). — Más felöl a Budából kiszorított török sem 
hagyott fel követeléseivel. Midőn Sept. 2-án a ke- 
resztyén hadsereg Budát bevette. Szolimán nagyve- 
zír érdi táborából Székesfejérvárhoz sietett s csak 
miután az ottani parancsnokot budai pasává, azaz a 
budai pasaság helytartójává kinevezte, vonult vissza: 
most egy részről a Székesfej érvárott székelő budai 
pasa , más részről Rusztim egri pasa követelték 
Kecskeméttől minden régi adózásának folytatását a 
legnagyobb fenyegetések alatt ^). Amhet szerdár 
pasa meg Szegedre maga eleibe és táborába rendelte 
a kecskeméti és környéki birákat, meghagyván, 
hogy minden eddigi tartozásaikat nekie fizessék, 
tőle menevédet vegyenek s tüstént ezer kila árpát 
szállítsanak és kétszáz sófuvaros szekeret küldje- 
nek ^); az év végén pedig Nándorfej érvárra rendelte- 
tett a biró értekezletre Nagy-Kőrösrül és Kecskemét- 
rül ötödmagával ^) ; ellenben ugyanekkor a szolnoki 



') Oklevélt. ni. köt. 94. sz. a. 

U. 0. 96. sz. a. 

3) Oklevélt. II. köt. 277. 278. 280. 281. 284. 285. 286. sz. sz. a. 

'') U. o. 279. sz. a. — Az e rendeletben kívánt „kétszáz Szarahó" 
ugyanannj'i sófuvarost jelent; e szó előfordul az 1673. Miijus 28-án 
kelt 55. szám alatti török levélben is (II. köt. 316. lap.); később 1692 
Jul. 29-röl Tassi Ferenc szolnoki harmincados így ír a Kecskemétiek- 
hez: „Méltóságos Generális Annonae C'ommissarius Urnák eö Nagy- 
ságának Tokajból érkezett feles sója, maga tulajdon jószága — szá- 
lakrúl parancsójja hordatni ugyan az itt való Profont Házban, mejjet 
Török idejében Szarahónak neveztek, egy puska lövésnyire egyik 
az másiktúl vagyon. Minekokáért stb. Jk. 1691—1698. 199. lap. 

') Oklevélt. n. köt. 282. sz. a. 



171 

német parancsnok hetenkint 25 gyalog munkást és 
25 szekér tűzifát rendelt Kecskemétről ') ; Báró 
Beck budai parancsnok pedig nyílt levelet bocsátott 
a budakörnyéki községekhez, melyben azoknak meg- 
hagyja, hogy minden közmunkát és midenneraű adó- 
zást , mit eddig a török részére tettek és fizettek , azt 
jövőben Budára teljesítsék s fejek vesztése alatt a 
törökkel minden viszonyt megszakasszanak, érte- 
kezlet végett pedig minden helység elöljárói előtte 
megjelenjenek ~). — Nem volt tanácsos még a törö- 
köt egészen mellőzni , ugyanazért nincs ugyan nyo- 
ma, hogy őseink az egri pasának engedelmeskedtek 
volna, de minthogy a summa-adót már ez évi Május 
26-án Budán lefizették, October 7-kén a császár 
adaját is 501 tallérban megküldötték , — nincs felje- 
gyezve hova, de leghihetőbben Székesfejérvárra ^); 
midőn pedig következő télen az év végén ugyanazon 
székesfej érvári pasa mint budai vezír mindennemű 
saját személyes ajándékbeli illetményeit szigorúan 
követelné. Kőrös és Kecskemét hozzá a városok 
kimentése, illetőleg igazolása végett Király János és 
Balai János polgárokat kiküldené s ezek lítj okban a 
horvát katonák által még üti költségükből is kifosz- 
tatván , üres kézzel megérkeztek volna , a pasa szó- 
ba sem állott velők , hanem mindkettőt vasra veret- 
vén, a téli fagyban , éhen szomjan, szabad ég alatt, 
éjjel nappal kalodában tartatta s rajok írt a városok- 
'ra, hogy ha követelését meg nem küldik, mindkét 
szerencsétlent karóba vonatja *). A két szenvedő 

') Oklevélt. m. köt. 97. sz. a. 

') U. 0. 98. sz a. 

') Török AdókÖnj-v 1686. 197. lap 

') Oklevélt. n. köt. 284. 285. sz. sz. a. 



172 

polgár haza küldött keserves levelet szánakozás nél- 
kül olvasni nem leliet , — .,mihelyen a Vezér eleiben 
mentünk szólni sem hagyott, hanem mindgyárt a 
Kalodában Békóban veretett, — éhei hideggel itt 

meghahink, a melyről ki sem szán • a vezér azt 

parancsollya, ha hat vagy hét nap alatt itt nem lesz- 
tek , minket karóban vonat , — — nekünk az itt való 
nyomorúság miatt meg kell halnnnk, mert mind éjjel 
najípal békéstül az hidegen kalodában tartanak , sem 
pénzünk sem kenyerünk" '). — A két város megmen- 
tésükre mindent elkövetett: kiküldvén ugyanis Szí- 
vós Mih'ályt és Tallas Pétert, általuk a pasának ele- 
get I'tétettek , — Kecskemét részéről szénapénzben 
fizettetett 100 tallér, többi követelés, úgymint pasz- 
torma, tűzifa, méz, vaj, sajt, kalács helyett pedig 
adottba város 284 tallért, 41 aranyat és fél forintot. '^) 
Ez év folyama alatt a városi községnek legna- 
gyobb erőfeszítésbe került , a szolnoki tábor számára 
kiszolgáltatott, vagy az által a várostűi kicsikart 
pénz és gabonaszállítmányok aránylagos kirovása és 
beszedése: az Ecclesiáknak oda fordított minden 
pénz készlete , helybeniek és vidékiektől felvett köl- 
tsönök ez úton levén visszafizetendők. Az iszonyú 
terheltetés jellemzésére számos adat fenm áradt jegy- 
zőkönyveinkben. Két adókönyv van ez évről: egyik 
a régi alapon török és magyar urak s Pestmegye 
részére szokás szerint fizetendő adórúl , másik tüze- 
tesen „Az Szolnoki Németek fizetésérőll." Ez utób- 
binak súlyát mutatja azon körülmény, hogy merőben 



') Oklevélt. II. köt. 284. sz. 468. líip. 

Török Adóköiiyv 1G86. 200. lap, és Szolgálatikönyv 1G8(3. 214. 
215. lap. 



173 

új c8 szokatlan alapokat kellett keresni, melyekre 
kirovattatbassék ; azonkívül tehát , hog:y az [ingatlan 
birtok* adó alatt maradt, megadóztattak most a ride- 
gek '), özvegyek, szolgák és szolgálók is, átalában 
minden fÖrc két öreg garas, vagy fél német forint 
vettetvén ki; minden ingó vagyonság megbecsülte- 
tett s értékének minden tíz forintja ntán egy forint 
adó vettetett ki , a szolgák és szolgálók bérük tized- 
részét adóba fizetni köteleztettek. Az ingatlan birtok, 
vagy birtokos osztály terbeltetésének mérvét feltün- 
teti annak kimutatása, hogy például: Biró György 
előkelő polgár rendes adója volt 13 tallér s ez űj 
kirovás szerint fizetett 70 tallért és 10 aranyat, Haja- 
gos János adója volt 6 tallér, most kellett fizetnie 24 
tallért, 13 aranyat és 4 öreg garast; Francia Kiss 
Litván elébbi adója volt 12 tallér, így fizetett 14 
aranyat és 20 tallért stb '). A rendkívüli terhet , mely 
rögtön és véletlenííl támadt , sok lakos anyagi rom- 
lása követte: azonkívül ugyanis, hogy az adókönyv 
egyes tételei szerint a polgárok közííl igen sokan 
marhát , gabonát , ezüst készletet adnak be a rájuk ro- 
vott adóösszeg törlesztésére, ugyanazon adókönyvben 
húsz pont találtatik, melyeknél fogva az illetők ház, 
szőllő, vagy földbirtokaik eladása által, csak azok 
árábűl voltak képesek adóilletményüket kifizetni s a 
város jegyzőkönyvében néhány felvallás e nyomorű- 



') Rideg legényeknek neveztetnek e korban az oly család nélküli 
egyének: kik ifjúságukat szolgálatban töltvén, férfi kornkban is nőtle- 
nül, mint mezei munkások, részesek vagy napszámosok tisztessége- 
sen éltek. Ugyanezek később Betyár nevezetet is viselnek; de nem 
mai értelemben : mert jegyzökönyveink szerint ingatlan birtokuk nem 
volt ugyan, de nagyon sok Rideg és Betyár említtetik, kiknek 
60— GO darab marhiíja s mezei munkája után egész éven át tisztessé- 
ges életmódja volt. 

Német Adókönyv 174. 178. 198. lap. 



174 

ságot egész mérvében felmutatja: „Én Kecskemét 
várossában lakozó Kis Mihály — így szóU az egyik 
— adom emlékezetül mindeneknek, az kiknek illik 
és szükséges, ezen Levelemnek rendiben, hogy én 
az elviselhetetlen szükségtől kénszeríttetvén , az en- 
gemet illető quantumbeli részt le nem tehettem , kén- 
telenítettem annakokáért — az én kerti öröksége- 
met — örökben eladnom — húsz aranyokon és 5 
garason. — Dátum Kecskemét 20 Január 1687" '). 
A másik szavai ezek: „En Kecskemét várossában 
lakos Aranyi Lörincz recognoscálom — minthogy 
kiváltképpen és elviselhetetlenül opprimáltatván az 
quantumbeli impositionak fizetésére nézve — adom 
azon két részbeli kerti örökségemet , mely vagyon a 
Kecskeméti territóriumon — örökösen és megmásol- 
liatatlanűl N. Kalocsa János Uramnak — számlálván 
az öreg Garast hetével egy Tallér számban, 27 Tal- 
lérokon — Actum Kecskemét Die 30 Január 1687" \ 
Harmadik is van ilyen: „1687. 3. Febr. En Kecske- 
méth várossában lakos Kathi Mihály sok elvi- 
selhetetlen terheltetésim miatt megszükölködvén , 
kiválképpen is az eö Felsége Armadája Magyar Or- 
szághban belépvén, az Quantumbeli impositiora nézve 
annyira hűzattatván, nem lévén elégséges annak 
praestálására , annakokáért kénteleníttettem eladni ' 
sat ^). — Több kedvetlen esemény is közbe jött e 
terhes adózás beszedésénél: 1686-ik évi őszön a, 
városi tanács kihirdettette, hogy az adótartozások 
törlesztésére az illető lakosok bortermése folyó árban 



') Jegyzőkönyv 1677—1690. 116. lap. 
-) U. 0. 113. lap. 
^) U. 0. 114. lap. 



175 

el fogadtatik , a fizetni vonakodók borait pedig lefog- 
laltatni rendelte, minek eszközlésére városrészenkint 
alkalmas egyének neveztettek ki; ilyen volt Pataki 
Pál, a ki midőn Nagy Bálint borait lefoglalná, öt és 
társait Nagy Bálint megtámadta és karddal átsziírta , 
miért Pataki Pál felgyógyulta után azon sajátságos 
követeléssel állott elö „bogy Nagy Bálintnak is meny- 
nyen ki annyi vére mint nekem , avagy törvény sze- 
rint büntetödgyék." A városi tanács el is marasztotta 
panaszlottat a sértett fél vérdíjában 40 forintban s 8 
forint gyógyítási költség megtérítésében. ') 

Midőn e keservesen töltött év ennyi bajaival küz- 
denének őseink , adott ugyan I. Leopold király egy 
rendeletet minden megyéhez és városhoz 1686-ik évi 
October 13-án, mely az év végén Dec. 2-án hirdet- 
tetett ki Pestmegyének Losoncon tartott kis gyíílésén 
s melyben a telelő katonaság illetményének kiszol- 
gáltatása s fegyelemben tartása iránt intézkedik; de 
német katona volt ekkor az űr s lígy látszik, hogy 
kivált a magyar cancellariáról kelt királyi rendeletek 
számba sem vétettek. Az imént említett királyi leírat 
foglalata következő : „Leopold Isten kegyelméből stb. 
— mivel az állam és jelen hadviselés érdeke múlha- 
tatlanul megkivánja, hogy a szerencsésen befejezett 
ez évi háborúzás után hadseregünk egy része Ma- 
gyarországunk mind felső mind alsó megyéiben téli 
szállást nyerjen, ugyanazért kegyelmesen elrendel- 
tük , hogy mind német , mind magyar katonaságunk , 
raindennemíí kihágás, önkényes beszállásolás , rab- 
lás , fosztogatás és hasonló bíínök s garázdaságoktúl 
legszigorúbb fenyíték s büntetés terhe alatt átalában 

') Jegyzőkönyv 237. s köv. lap. 



176 

tartózkodjék, liogy így a kcllö fegyelem megtartásá- 
val mind hü alattvalóink mindenike saját kötelességét 
teljesítvén a katonaság élelmezésére kívántató és 
arány szerint kirovandó illetményét nagyobb terhel- 
tetés nélkííl beszolgáltathassa, mind a katonaság a 
közjó érdekében s közös ellenség ellen, a hazának 
további szolgálatára magát alkalmazhassa. Mely in- 
tézkedésünkről Tábornokainkat , Ezredeseinket és 
hadi tiszteinket értesítvén , az egész katonaságnak 
kegyelmesen meghagytuk, parancsoltuk és kihirdet- 
tetni rendeltük, hogy a fentérdeklett minden kihágás, 
zsarlás és garázdálkodással felhagyjanak, és a ré- 
szükre utalványozott részleteknél, semmi ürügy alatt, 
sem természetben, sem pénzben többet ne kívánja- 
nak, annál kevésbé többet követelni ne bátorkodja- 
nak, és szállásaikon gazdáik által önkint kiszolgál- 
tatandó, szokott házi élelmezéssel s némi abrakbeli 
pótlékkal megelégedjenek, ezek helyett pedig pénzt 
seramiképen se követeljenek , mert a szállásadó gazda 
ezek pénzbeli megváltásával nemcsak nem köteles, 
söt ha megváltani akarná is , azok helyett a katona- 
nak pénzt elfogadnia nem szabad. Es hogy a telelő 
katonaság nagy száma által hü alattvalóink s ország- 
lakosaink az igazságon túl ne terheltessenek, akar- 
juk, hogy Nekünk, vagy udvari hadi Tanácsunknak 
mindazon megyék, melyekbe telelő katonaság ren- 
deltetik, havonkint utólag pontos kimutatást adni el 
ne mulasszanak arról: hány személy- és lórészlet van 
reájok kivetve; az elmúlt hónap alatt természetben 
vagy pénzben mit és mennyit szolgáltattak ki a telelő 
katonaság részére; tüzetesen pedig, vájjon a katona- 
ság kivánt-é vagy zsarolt-é s mit és mennyit az alatt- 



177 

valóktiü ds lakosoktiíl; én vájjon tétettek-é s minemű 
panaszok az illető megyeikhez ugyanazon katonaság 
ellen; — minden körülmények s annak is tüzetes 
megnevezésével, ki vagy kik és hol követték el az 
olyatén kihágásokat, miben vétettek a fentebb kiadott 
rendeletünk ellen , s melyik ezred- vagy csapatbeliek 
követték el azokat; melyekből a tényállás valósága 
csalhatatlanul kiderülvén , ismételve megüjított fen- 
tebbi szigorú rendeletünkhez képest, a tettesek nem- 
csak érdemileg fenyíttetni , söt a kihágás minősége 
szerint az okozott kár megtérítésére is köteleztetni 
fognak. Ugyanazért Hüségteket jelen Levelünk által 
atyailag intjük , sőt erősen parancsolván meghagyjuk 
és rendeljük , hogy fentebbi kegyelmes intézkedésünk 
és akaratunkhoz magatokat mindenképen alkalmaz- 
ván , a szerint tegyetek , mindazokat pontosan és szi- 
gorúan megtartsátok, megtartani és végrehajtani kö- 
telességül ismerjétek, különben sem cselekedvén" '). 
Ez ugyan használt annyit , hogy a quártélyosok szá- 
ma s ezek élelmezési illetménye meg Ion határozva , 
söt Eszterházi Pál nádor közbenjárására a községek 
portái új óbban is megigazíttattak '^); de ez csak a 
legénység élelmezésére vonatkozott; a legnagyobb 
baj orvoslatlanúl maradt, mert a pénzbeli kirovás 
elviselhetetlensége minden községet romlással fenye- 
getett. 1686-ik évi Decemberben vette kezdetét a 
megigazított porták szerénti fizetés, melyhez képest 
Kecskemét 40,620, Nagy-Körös pedig 20,610 német 
forinttal rovatott meg s a bekövetkezett 1687-ik évi 
Január 9 -kén már Sötér Ferenc és Kandó István szol- 



') Oklevélt. in. köt. 99. sz. a. 
^) U. 0. 95 sz. a. 
Kecskemét v. tört. III. köt. 1 2 



178 

gabirák ismét katonai végrehajtás és felraboltatás 
fenyegetésével sürgetik a két várost, hogy hat nap 
alatt egy évnegyedi illetményt, Kecskemét 10,155, 
Nagy-Körös pedig 5177 '/.^ német forintot beszolgál- 
tatni el ne mulasszanak '). A megye megigazította 
a portákat, de a kirovás a megye mellőzésével tör- 
tént s oly kíméletlenül, hogy Pestmegye legvagyo- 
nosb két községe Nagy-Körös és Kecskemét irányá- 
ban Sötér Ferenc szolgabíró ez adó elviselhetetlen- 
ségét nyilván bevallotta s annak enyhítésére minden 
kitelhető közbenjárást felhasznált, de sikertelenül, 
mint Február 28-án kelt levele mutatja , melyben 
így ír a kecskemétiekhez: „Szerencsés sok jókkal 
áldgya megh Isten Kegyelmeteket. En láttja Isten 
eleget fáradoztam itt az Urak előtt, hogy valami en- 
gedelmet nyerhettem volna abbűl az nagy elviselhe- 
tetlen summábúl , de az itt való Urak csak biztatnak 
az szép szóval s azomban szorgalmatossan kivánnyák 
mindennap az pénzt, és militaris executioval fenege- 
tik az szegénységet: már tegnap csak meg mondák 
világossan, hogy eö Nagyságoknak nincsen hatal- 
mokban , hogy valamit elengedhessenek , hanem Ge- 
nerál Rabattának, parancsolták hogy írjunk egy szép 
supplicáíiot, mi azt megh írván, én eö Nagyságok 
kezében adtam illyen formán, hogy eö Nagyságok 
fel küldik Bécsben és magok is fognak írnia az sze- 
génységh mellett, de én abbűl semmi jót és könnyebb- 
séget nem várhatok, noha Palatínus Ikrünk eö Nagy- 
sága is írja, hogy eö I^elsége előtt fogh esedezni az 
szegénységh mellett, de abbűl is telik-c valami vagy 



') Oklovélt. III. köt. 100. sz. a. 



179 

sem, könnyen az nagy Urak sok foglilalatosságik 
között elfeletkeznek : Hanem nékem itt jár az elmém, 
hogy az elmúlt Hétfőn Koliáry István Uram eö Nagy- 
sága Csábrádbűl Bécsben ment; Kegyelmetek egyet 
értvén Körös Várossával , küldene fel igen nagy 
sietséggel két emberséges discretus embert, nékem 
igen tetczene ha Nótárius Uramat János Deákot reá 
vehetné Kegyelmetek és az Keörössi Uraimék az 
Nótárius György Deák Uramat s mennének ló háton 
sietséggel Bécsben s ott eö Felségbe előtt obtineál- 
nának könnyebbítést, mert ha ligy nem cselekeszik 
Kegyelmetek, itt bizony ezer arany érö discretiot 
ád is , nem reménlhetek semmi könnyebbítést. Azom- 
ban ha Kegyelmeteknek erre kedve lészen, ne ké- 
sedelmeskedgyen semmit is az dologgal, hanem 
kiildtest küldgye az embereket, erre jűvén, itt az 
supplicatiokat megh fogom csinálni és jó Instructio- 
val az követeket bocsátani. Azomban szénát szapo- 
rán és pénzt szerezzen és hozzon Kegyelmetek , hogy 
az militaris executiot elkerülhesse, mert ha el mu- 
lattya Kegyelmetek, bizony kárban fogh esni. Az 
Commissarius számára egy fejős borjas tehenet hova 
hamaráb küldgyön Kegyelmetek, ezer annyi jóval 
lehet Kegyelmetekhez; elhittem négy Manó kantárt 
szügyellőstül megh hozattja Kegyelmetek számára 
Fejérvárban küldött emberei által; és ha Isten Biró 
Uramat onnét megh hozza, az eö Nagysága rabjait 
sarczokkal edgyütt hova hamarabb jó alkalmatosság- 
gal ide küldeni el nem feletkezik Kegyelmetek. S 
ügy Generális Uram eö Nagysága számára is az 
négy karmazsin beőrt és négy végh fejtöt megh szer- 
zeni és ide küldeni el nem mulattja Kegyelmetek. 

12* 



180 

Az Szolnoki Commeiidant Levéléiül semmit se tartson 
Kegyelmetek, egy embert is ne engedgyen Inízni 
vonni az quártély végett , az oda futott és Esztendötül 
íbgliva Kegyelmetek Yárossában lakos , idegen Vár- 
megyebéli emberekttíl, megh láítják az Budai Urak 
ki merészli Kegyelmeteket miatta háborgatni , szintén 
ollyan az tekintet eö érettek az szegény Városra 
mint az ott való Eös Fiakért. Mindenekríü szóval 
bővebben üzentem Nótárius Uram eö Kegyelme által , 
tudom eö Kegyelme mindeneket elejben fogh Kegyel- 
meteknek terjeszteni. Ezzel az Ur Isten oltalmazza 
megh Kegyelmeteket minden veszedelemtől. Dátum 
Pest. Die 28. Febr. 1687. Kegyelmeteknek szeretet- 
tel szolgál Sötér Ferencz. mpr. — K ü 1 c í m : Kecs- 
keméíh Várossá Beöcsülletes Bíráinak és Tanácsi- 
nak mint jó akaró Uraimnak eö Kegyelmeknek 
adassék." ') 

Biró Mihály uram nagyatyjának igaza volt. 



Nincs nyoma levéltári emlékeink között, hogy 
Sötér Ferenc szolgabíró szívélyes tanácsához képest 
a két város jegyzői Bécsbe lovagoltak, — de annak 
sincs , hogy az adózási terhek enyhültek volna , mert 
Nagykörös város tanácsa igen okosan fogván fel a 
dolgot, azt határozta: hogy folyamodik a budai urak- 
hoz s ha ezek a katonai exekutziót ellialasztani haj- 
landók lesznek addig, míg a két város küldöttei 
Bécsben járnak, ám légyen; de különben hiába lesz 



') Eredeti a város levéltárában. 



181 

minden fáradtság-, mások is siker nélkül jártak ott s 
mivel az idö rövid, úgy is elkövetik a városok ellen 
a mit akarnak '); enyhítés helyett tehát 168G-ik év 
végén ismét eg-y űj emberrel találkoznnk , ki a biida- 
kerületi község-ek vagyonát telhetetlen nadálykint 
harmadfél évig emésztette. 

Az adó-alap — porták száma — újra kiigazítva, 
megállapítva volt; de a fizetendő adó mennyisége 
nem: dimatiszaköze legalsó csűcsáig vissza lett hó- 
dítva; de a tör<)k szomszédságába telepített imgy 
számú telelő hadak kitartása a megritkult községek 
terhe lön, mely teher nem a községek erejéhez, ha- 
nem az itt megtelepített hadak számához ]Gtt alkal- 
mazva. Budán felállíttatott egy hadbiztosi hivatal , 
mely kimondta mennyi kell a hadak kitartására; nem 
vizsgálta, nem kérdezte a kiszolgáltatás lehetségét, 
hanem parancsolta közvetlenííl a községeknek, vagy 
közvetve a megye tisztviselőinek s a budai várörség 
liorvíít huszárai előtt nem volt lehetetlenség, hogy a 
vért izzadó szegény nép az irgalmatlanul kirovott 
adó és élelmezés beszolgáltatására szoríítassék. — 
Rensingh Ferenc Henrik, a jeruzsálemi szent 
sír lovagja, császári királyi hadi biztos e tisztet 
1686-ik évi December 14-töl 1689-ik évi Mártzius 
3-ig viselte s a rövid , nem teljes harmadfél év alatt 
Kecskemét környékén több helység elpusztult, több 
község nyomorú lakosai lettek földönfutókká, vagy 
legjobb esetben költöztek Kecskemétre, mint a IGO 
éves török iga alatt: Szentkirály, Szentlőrinc, Kő- 
cser, Újfalu, Monostor, Kerekegyháza, Révbér, 



') Eredeti levele Nagykörös váro.s tanácsának a '"^cskenit'ti levéltárban. 



182 

Böld, Jcnö, Dánszentmiklós, ma Dános, — lio^y 
ezennel többet ne említsek, — a kecskeméti török 
levelekben még lG86-ban is mint közse'gek kötelez- 
tetnek a szolgálatra; 1688-ban ezek már mind elpusz- 
tultak s máig is jHiszták, pedig ennyinél jóval na- 
gyobb azok száma , melyek ugyanekkor elpusztulván , 
a műit század második felében, vagy folyó század 
elején újra népesültek. — A bárbár törököt kiverték 
civilisátor szomszédaink s ime így kezdték vidékün- 
kön az általuk raaig fennyen hirdetett civilisátiot. — 
Ama 28 helység, melynek puszta-templom düledékei 
Kecskemét körííl ma is gyászolják e vidék egykori 
szenvedéseit , csak részben pusztult el a török uralom 
alatt, — a török kiveretésekor folytatott 16 éves há- 
ború koldussá, földönfutóvá tette itt a népet, elpusz- 
tította vidékünket. 

Kötetekre terjedne leírnom a fizetések, szolgála- 
tok s élelmezés mennyiségét, mit Kecskemét e né- 
hány év alatt teljesített. Ez a város, melynek min- 
den adózása a török uralom végső éveiben 8 — 9 ezer 
forintra rúgott, 168 ^-ik évben 200 ezer forintig 
megadóztattatott ') ; 1687-ben saját földesurai s a 
megye részére fizetett adózáson és egyéb szolgálato- 
kon kivül 36,499 forint adót fizetett; 1688-ban kész- 
pénzül 25 ezer forintot s azon kivííl temérdek szol- 
gálatot s hadélelmezést teljesített ^); 1689-ben a had- 
élelmezésen és szolgálatokon kivül adózása 28,752 
forint volt '); 1690-ik év elején 8125 forint adó kö- 
veteltetik a váróstul egyelőre minden további megál- 



') Oklevélt. III. köt. lói). .sz.:i. 
'") U. 0. 115. llü. sz. sz. a. 
^) Adókönyv ugyanazon éviöl. 



183 



lapítáö iiéllvül ; de már ez évben az országra kivetett 
portziók száma ötezerrel fölebb emeltetvén , Pestme- 
gyére 222 ezer forint vettetik ki , melyből Keeskemét 
illetménye majd háromszorosan meghaladja amaz 
előleg kirovott összeget ') ; a következő évre is így 
marad az adózás , azon kivíil , hogy Pestmegye saját 
házi szükségei fedezésére minden porta ntán 100 
forintot kivan , s Kecskemét ekkori 9 porííijára 
ugyanannyi száz forintot fizet 'j; IfiÖá-dik évben a 
hadélelmezésen kivtíl két millió forint adó vettetett 
az országra ^j, s ezen megállapított összeg meghatá- 
rozván az adópénz mennyiségét, a szerfelett megszű- 
kíílt pénzbeni adózása enyhült ugyan Kecskemétnek, 
de annál nagyobb teher lett a féktelen telelő katona- 
ság kitartása s minden lépten-nyomon kiszolgálta- 
tandó tábori hosszú fuvar. így folyt ez 1695 évig, 
midőn elvégre I. Leopold megkönyörülvén az elnyo- 
morodott nép állapotán, egy katonaélelraezési sza- 
bályt *) bocsátott ki , mely valahára határt szabott a 
katonai önkénynek, kijelölte arányát a hadélelme- 
zésnek, s ha több enyhítést nem hozott volna is, 
nagy megnyugtatásra szolgált annyiban , hogy min- 
denik megye, mindenik község meghatározva látta 
saját adó és hadélelmezési terheit. 

Az imént említett tábo ri hosszú fuvar ter- 
hének kimutatására csak egypár i)é]dát idézek a sok 
közül. 1688-ban Eger feladatásakor az egyezmény 
szerint kiköltöző törököket Nagyváradra kellett szál- 
lítani , e czélra Kecskemétrül 30 szekér s azok előtt 



') Adókönyv 1690. és Jk. 1(591-1698. 45. lap. 

^) Jegyzőkönyv 1691 — 169S. 141. lap. 

^) Horváth Mihály: M. oisz. löittuclnic IV. 249. 

*) Kegulamcntuni Militarc. 



184 

négyesével 1 20 ökör rendeltetett Egerbe , — Debre- 
cenig hajtattak fuvarosaink, mely téli utazásban 100 
Ökör odaveszett '). — 1691-ik évben Nagyvárad 
körültáboroltatásakor Kecskemétről számos szekerek 
rendeltettek oda tábori szolgálatra, melyek nagyobb 
része ökröstül oda veszett, de annak jegyzéke a vá- 
rosnál elsikkadván, követelés vagy csak panasz 
tárgyává sem tétethetett^).— 1692. Jun. 5. Nagy- 
várad feladatván, a kapitulált török hadat Nándor- 
fejérvárra kellett szállítani , mihez ismét Kecskemét- 
ről rendelték a szekerek egy részét, melyek Tittelig 
vitték a törököt s ez útban 118 ökör hullott el, a 
nélkül, hogy valaha megtéríttetett volna ^). — 1693. 
Jun. 28. Heisler tábornok mint tábori főbiztos Pest- 
megyéböl 1000 ökröt rendel tábori szolgálatra, sze- 
kerestül, minden két ökörhez egy emberrel, a sze- 
kereket jármokkal, lánccal, tézslával, csikojtyűval 
és fejszével vagy szekercével: hiában minden könyör- 
gés, a kirendelt számból egyetlenegy sem enged- 
tetik el s így Kecskemétnek adnia kell 240 ökröt, 
120 embert; az emberek élelmére pedig első három 
hétben fizet a város fejenkint egy német forintot, 
azután ha tovább kell maradniok, hetenkint három 
öreg garast; de a költség, fáradtScig és szenvedett 
veszteség soha meg nem téríttetett "*). — A követke- 
zett évben Heisler ismét 1000 ökröt és 500 embert 
kivan Pestmegyétöl ^), miről az alispán 1694. Aug. 
11. így ír a kecskeméti tanácshoz: „Tegnap Méltó- 



') Oklevélt. ra. köt. 115. sz. <i. 

-) U. 0. 159. sz. a. 

•') Ugyanott. 

^) Jegj'zököuyv 1691 — IGOS. 3í37. 372. 37G. 380. lap. 

•■) Jegyzőkönyv 1694—1702. 69. lap. 



185 

ságos Generális CommÍB8arius Heisler űr eö Nagy- 
sága itt volt, de itt csak Vecsernyéig késett, min- 
gyárt Postán az Táborra alá ment, én eleget könyör- 
gék eö Ngnak az ezer ökrök elengedése és kevesebb 
számú adása végett, de csak egyet sem engede el, 
hanem annak csak meg kell lenni, én bizony nem 
tudom , ha mind ily siilyossan bánnak velünk és ki- 
mélletlentil , soha meg nem állhattyuk , hanem el kell 
pusztulni nyomorult Vármegyénknek" '), Aug. 22-én 
pedig ezt írja ugyanazon alispán a községekhez: 
„Jó Atyámfiai Kecskeméti, Körösi, Czeglédi, Kun- 
szentmiklósi, Dömsödi Birák és Esküitek s Uraim 
vévén ezen Levelemet , parancsolom , hogy minden 
halogatás nélkül Méltóságos Generális Commissarius 
Heisler Uram eö Nga számára huszonnégy fiatal 
borjas teheneket, kik negyedfüvek legyenek minnyá- 
jan , és egy szép bikát szerezzen közikben Kegyel- 
metek , és mához egy hétre okvetetlen ide Pestre fel- 
hajtassa. — Talán az quártélyosokbűl tekéntet és az 
ezer ökrökből is visszabocsátás lesz érette" ^). Kecs- 
kemét maga részéről hat fias tehenet és egy bikát 
meg is hajtatott; de az eredmény tudva nincs. — 
1695-ik évben Gyulát a török feladván, az onnan 
kiköltözött törököknek Temesvárra szállíítatásuk vé- 
gett Kecskemét adott nagy számú ökrös szekereket . 
melyek közül odaveszett 89 szekér és 120 ökör; 
következő évben a császári kamara által hatezer fo- 
rintot utalványoztatott ő felsége azon községeknek , 
melyek Gyula alatt ökreik és szekereikben kárt val- 
lottak, abból Kecskemétnek jutott aránylag, minden 



') Jegyzőkönyv 1694—1702. 7U. hip. 
•"> U. o. 78. lap. 



186 

költségeivel eg-yütt 3180 német forint, de azt sem 
kapta meg" a város, mert abból az 1695-dik évi szá- 
raz portzióra ') levonatott '2923 fr. 90 dénár, 
adós maradt a megye 256 fr. lO.krral, melyet aztán 
mégis csak kifizetett a városnak 1696. Apr. 17. '^). 
— 1698-ban Arad vára megűjjításáboz Kecskemétről 
rendelt nagy szánni szekerek közül oda veszett 80, 
ökör pedig- elhullott 208 , melyek értéke tett 5855 
fr. 60 dénárt ^) ; de soha sem a város , sem egyes 
károsok egy fillérnyi kártérítést sem nyertek, söt 
temérdek kiszolgáltatása és kárvallásaiért lehető min- 
den követelésének letételére a város szerződésileg 
köteleztetett. ') 

Buda visszavétele után Kecskemétnek a törökkel 
nem sok baja volt többé, bár a török és tatár beüté- 
seinek híre gyakran rettegtette őseinket, mind vége- 
iglen a háborúnak. Báró Beck Menyhért Lipót budai 
parancsnok 1686. Nov. 12. kelt s a budakörnyéki 
helyekhez intézett nyílt levele kihirdettetvén , mely- 
ben a törökkel minden közlekedési viszonyt eltiltott, 
a kecskeméti tanács tudatta a néppel , hogy kereske- 
dés végett a török földre átmenni óvakodjanak, mert 
a ki kárát látandja, azt egyedíil magának tulajdoní- 
tsa; 1687-ik évi tavaszon azonban Eger a császári 
had egy osztálya és Kohári István vezénylete alatti 
magyar huszárság által körííl táboroltatván, minthogy 
a török derékhad az ostrondott vár felmentésére nem 



') Száraz portzio, vagy vak portzio — a távollevő katonai egyé- 
nek számára , természetbeni kiszolgáltatás helyett készpénzben , vagj' 
mint a magyar ember ma is ama kifejezéssel él ^s z á r az pénzbe n" 
fizetendő élelmezési illetmény. 

■) Számvitelikönyv IfiOő. évről. 

') Oklevélt. m. itöt. 159. sz. a. 

') U. 0. 160. sz. a. 



187 

jöhetett, ez évi iíjíiron egy tatár sereg* Pe'tcrváradiiál 
átcsapott a Dunán , sebes menetben Kecskemét mel- 
lett elhaladt és miután Egerbe a megszorult várörség 
számára sikerült pénzt becsempésznie, onnan az 
elébbihez hasonló sietséggel visszafordult '); Kecs- 
kemét küldöttei által 300 aranyban egyezett meg 
útjában a tatár mirzával, hogy visszajövet a várost 
kimélje meg s a kialkudt összeg elibe is küldetett a 
hordának; de minthogy Egerböli távozta után Heisler 
tábornok hada által útközben megtámadtatván , belőle 
mintegy 300 levágatott — „onnan szégyennel vissza- 
szaladván — mint a kecskeméti jegyzőkönyv írja — 
nagy félelmet Isten öntvén szivében , csak szaladott 
és nem várta megh" ^). Azon rendkívüli esemény, 
hogy ekkor a város megváltakozásba bocsátkozott a 
tatárral, néhány kecskeméti tözsért s kalmár embert 
arra bátorított, hogy a múlt évi tilalom íigy elembe 
nem vételével, átment a török földre; személyükben 
nem is lett bántalmuk, de Nándorfej érvárott a város 
adóbeli tartozásának lefizetésére köteleztettek , arröl 
nyugtát nyertek s haza jöttük után azt megtérítte- 
tés végetí a városnak bemutatták ; — épen ekkor a 
gyulai parancsnok Ali pasa sürgette a várost adója 
megküldése végett, a Sárközi János és Szálai Mik- 
lós által hozott nándorfejérvári nyugtát tehát a város 
maga igazolására átküldötte a gyulai pasának Kiss 
István és Sárközi János által , ki azzal meg is elé- 
gedett, Tököli fejedelem is épen ott lévén nála Gyu- 
hín , kérte azonban nevezett kiküldöttek által a váro- 
siakat, hogy számára néhány jó vadászebet küldje- 



') Szalay: V. öö8. lap. 

■) Jfpjisökönyv 1(377—1690. 241. lap. 



188 

iiek s 1G88. Mart. 24-kéií Galbai Istóktűi négy aga- 
rat küldött nekie a város , az ezeket átadó embertől 
pedig Bolms Márton a fejedelem élésmestere a jövő 
tavaszi hadjárat alkalmára tábori élelmezést rendelő 
levelet küldött Kecskeméthez. A városnak ez űj 
viszonya még inkább felfokozta a tözsérek követelési 
vágyát s mivel a város önkint nem fizetett, törvényre 
adták az ügyet. 1689. Jan. 10-kén tartott s talán 
utolsó fogott birósági törvényszék itélt ez ügyben, 
akép indokolván ítéletét, hogy mivel a város a fer- 
mánt elfogadta és maga mentségére Gyulára küldte, 
fizesse meg a követelés harmadát, a tözsérek pedig, 
mivel tilalom ellenére mentek ki , viseljék annak 
kétharmadát '). — Az 1688-dik évi adót különös csel 
által csikarta ki a török Kecskemét és Nagy-Körös 
városoktűl. Böde Lukács kecskeméti föbiró testvére 
Mihály és talán Nagy-Körösrűl is egy előkelő ember 
török fogságba jut s utasíttatik a két város , hogy 
Abdi agát, a kiostromolt budavárban volt tihája- 
béget vagy másodparancsnokot, ki jelenleg a csá- 
száriaknál hadi foglyul tartatik , a két városi polgár 
helyett váltsa ki , mellyel egyszersmind ez évi adó- 
tartozásuk is leróva leénd. Ugy látszik a kecske- 
méti jegyzökönyvekből, hogy e kiváltás nem köz- 
vetlenül a két város és török, hanem diplomatiai 
közbenjárás útján történt. Kecskemét 750 aranyat 
fizetett; Nagy-Körös illetményét nem tudom: ,,1688. 
Jun. 30. Fizettünk az Abdi Aga sarczában az oda 
alá levő Török Urak parancsolattyábűl a Bavarus 



') Jegyzőkönyv 1G77 — 1G90. 240. s köv. )ap. — Oklcvólt. II. köt. 287. 
288. 28y. 290. sz. sz — Sámvitoliköiivv 1(187,. — Oklcvólt. III. köt 
11. sz. 



i8y 

Com mi ssáriiisnak Pesten Arany Nro. 250. — 
Alig. 4. A fellyebb említett Abdi Aga sarczában vit- 
tek fel űjj óbban Kozma Jakab és Hajagos János 
iiraimék Arany Nro. 250. — Sept. 12. Ugyan a fely- 
lyebb említett Abdi Aga sarczában vittek fel űjjobbaii 
Király István és Demeter Márton uraimék Arany 
Nro. 250" '). Ez utóbbi íizetés után egy bét múlva 
Abdi Aga már Kecskeméten van , ide kisérvén öt 
mindkét város birái, kiknek részükre Sept. 19-kén 
két hitlevelet ad: egyikben elismeri, hogy öt a két 
város kiváltotta s megnyugtatja őket, hogy ez által 
ez évi adójuk le van róva; másikban hitére fogadja, 
hogy mihelyt török területre jut, Böde Mihályt a 
kecskeméti biró testvérét, ki érette esett fogságba, 
azonnal hazabocsátja. ^) 

Utolsó volt ez év (1G88) duiiatiszaközének Tököli 
fejedelemmel való közlekedésében is, 1686. Dec. 
10-kén Temesvárról Kecskemét, Nagykörös s több 
dunatiszaközötti községekhez intézett nyiltlevele 
után ^) egy egész év lefolyása alatt hallgatnak emlé- 
keink a nagy bujdosórűi; egy névtelen rejtélyes levél 
azonban, melyet valamelyik kuruc főember 1688. 
Január 14-röl küldött Kalocsa János múlt évi bíró- 
hoz , gyanítani engedi , hogy a kecskemétiek még 
ekkor is szoros viszonyban s folytonos közlekedés- 
ben állottak Tökölivel és a kurucok Gyulán türel- 
metlenül várták a föld elfagyását, liogy vidéküid<re 
becsapást intézhessenek '*). Ez évi Mart. elején Gyu- 

') Adökönyv 168%. évről. 

^) Oklcvélt. II. köt. 202. 293. sz. sz. — Abdi aga kiváltásáróli adatokat 
t. t. Szilágyi Sándor úr a nagykőrösi jegyzőkönyvökben szintén felta- 
lálta és közleni fogja 

^) Oklcvélt. III. köt. 8. .sz. a. 

^) Eredeti a város levéltárában. 



190 

Iára Tökölilicz kétszer s a gyulai pasához a már fön- 
tebb említett szinte kétszeri kiküldést intézi Kecske- 
mét ') ; Mart. 8-kán a szolnoki parancsnok figyelmez- 
teti Nagykörös és Kecskemét biráit : hogy vigyázza- 
nak, mert bizonyos hírt vett, hogy a kurucok 18 
dereglyével a Körözsön lebocsátkozván , a Tisza 
innenső partján kivannak szerencsét próbálni '*); Báró 
Beck budai parancsnok Mart. 28-ról kelt s Kecske- 
mét, Körös és más községekhez intézett nyiltlevelé- 
ben meghagyja, hogy mivel a szegedi s más várör- 
ségekböl nagy számií hajdúk és huszárok a kurucok- 
hoz átszöktek s azok rabló csapataival egyesültek, 
— mindazoknak kik a kurucok közt vannak , vagy 
jövőben velők csatlakoznak, nöjeiket, gyermekeiket 
letartóztassák, minden javaikat lefoglalják s azok- 
ból semmit kiadni ne bátorkodjanak ^). Mart. 30-án 
Bohus Márton a fejedelem élésmestere Gyuláról kül- 
dött levelével Kecskemétről mind a tavaszszal kimoz- 
dítandó hadak számára tábori élelmezést, mind ura 
konyhájára élelmi szereket rendel *). Április 11-ről 
a szolnoki parancsnok értesíti a kecskemétieket: 
hogy 800 kuruc Csongrádnál a Tiszán átkelt , annál 
fogva a városiak magukról gondoskodjanak, ő felsé- 
ge iránti hüszolgálatukat pedig kitüntessék ^), ugyan- 
ekkor megküldeti a fejedelem Kecskemét város elleni 
követelésének jegyzékét ^ mely még 1686-ból szár- 
mazik: 4,000 forintot, 40 tábori szekeret, 200 kőből 
búzát vagy annyi lisztet, 300 köböl abrakot, 200 



') Számvitelikönyv IGSVs- évről. 
Oklevélt. III. köt. 9. sz. a. 
') U. 0. 10. sz. a. 
^) U. 0. 11. sz. a. 
■'■) U. 0. 12. sz. a. 



191 

vág'ó marhát, 300 juhot, 20 szaloniuít 8 mindennemű 
fözele'ket kívánván kiszolg-áltatni '). Valószinüleg 
örömestebben szolg-ál vala Kecskemét, minden szen- 
vedett zaklatások után is ekkor a nemzeti ügynek , 
mint a töröknél sokszorta kíméletlenebb német kato- 
naságnak; de az utóbbi megrendelést nem teljesít- 
hette a nélkül , hogy köztudomásra ne jusson ; utasí- 
tás kérés örve alatt feljelenti tehát Sötér Ferenc 
szolgabírónak, megküldvéii magát a fejedelmi élés- 
mester által a városhoz intézett rendeletet is , melyet 
a nevezett szolgabíró közölvén a budai parancsnok- 
kal — „eö Nagysága csudálkozik rajta és neveti is 
— mondja Sötér Ferenc uram April. 18-án kelt vála- 
szában — hogy mégh is megh nem tudgya magát 
alázni, nem lévén semmi ereje és hatalma, mégh is 
bánkódik: hanem eö Nga általam Kegyelmeteknek 
azt parancsollya , hogy feléje se mennyen Kegyelme- 
tek, megh se próbállya, hogy legh kíssebb élést is 
merészellyeii oda küldeni, hadd morogjon az Eb, 
csak megh ne marjon , mert ha hírivei esik eö Ngnak , 
hogy Kegyelmetek valamit küldend neki , bizony 
rosszul jár Kegyelmetek" — tanácsolja továbbá a ne- 
vezett szolgabíró , hogy ha a budai parancsnok meg- 
engedné is az élelemadást, csak bajba keverné magát 
a város, Tököli mindig többet kérne, soha sem bírnák 
győzni kedvkeresésscl , „már pedig bizony Kegyel- 
metek míndenekbül kifogyott, nem adhat" — s vég- 
re mivel a tiszántúli földön Heisler a parancsnok, ha 
a budai tábornok engedélyt adna is, amaz felkaróz- 
tatná a kurucokhoz menesztendő kecskeméti kikül- 
dötteket; kérjen tehát engedélyt a város Heislertöl, 

') Oklevélt. III. köt. 13. sz. a. 



192 

ki ha szükségesnek látandja, meg is adja azt a 
város megmaradása tekintetéből — „de Kegyelme- 
tek ezután aíféle Thököly Levélhordozóját megh 
arestálya és ide küldgye bé eö Nga kezéhez , elveszi 
jutalmát Levélhordozásának ; Kegyelmetek mind egy, 
mind más dologhban éllyen okosságával és eszi- 
vel" '). A fejedelem tavaszra Temesvárra ment '^) 
s vidékünkön csak messziről villant meg néha, to- 
vábbi mozgalmainak híre. A nagy bujdosónak még 
egyszer tűnt föl szerencsecsillaga Zernyestnél 1690. 
Aug. 21. midőn kuruc, török és tatár hadakkal Er- 
délyre tört, a császáriakat megverte, líeisler tábor- 
nokot elfogta s magát Erdély fejedelmévé beigtat- 
tatta; de két hónap múlva innen is kiszoríttatott. 
Bécsben letartóztatott nejét sikerült ugyan Heislerért 
kiváltania; de végre is törökországi száműzetésében 
végezte be viszontagságos életét. 

1688-ik évről még feljegyezni kivánom: hogy a 
szenvedett vereségek által megalázott török ez évi 
nyáron békealkut kezdvén a bécsi udvarral , Aug. 22- 
kén a Nándorfej érvárat vívó császári táborba egy csa- 
uz érkezett Jegén Ozmán pasától , ki menevédet kért 
Szülfikár efendi, a Bécsbe küldendő követ számára ^). 
A menevéd megérkezte után a török követek Karaífa 
tábornok mint császári biztos által kisértetve, Septem- 
ber 21-kén Kecskemétre szállottak s itt heted napig 
időztek, míg aztán útjokat Bécs felé folytatták. ^) 



') Oklevélt. III. köt. 14. sz. a. 

U. 0. 15. sz. a. 

■') Szálai : V. 424. lap. és 42) jegyzet. 

^) „Méltóságos Caraífa Generál eö Nga az török követekvei itt lévén 21 
7-bris heted uapigli , kik eö Felségéhez mentenek , az Páterektiil az 
követok számára vettünk egy hordó Gyöugyössi bort Tall. 45." — 
Száraviteliköny 1698. évről. 



193 

Kapcsolatban az ilyetén átkelésekkel — melyek 
a városnak mindig sok költséget , kárt és a lakosok- 
nak folytonos rettegést okoztak — ngyanez idö sze- 
rint gyakran történt katonai átvonulásokat is megem- 
líteni kivánom. Hacsak lehetett, az enyhe évszakban 
történt átkelések alkalmával őseink ügyekeztek ki- 
eszközleni, hogy a sereg ne a városban, hanem a 
város alatt elterülő mezon telepíttessék meg: ezért 
a város árkai mindig jö állapotban tartattak, a kapuk 
erős lánc és lakattal elzároltattak, őrizetükre pedig 
sorszerint kirendelt polgári őrség alkalmaztatott ; 
nyári és őszi átkelésnél a szőllök sem maradhattak 
ki a számításból , nehogy azok gyümölcs- vagy szől- 
lötermésében a léha fegyelem alatt álló sereg dűlást 
kövessen el, a vezénylő tisztektől drága pénzért 
kellett a szőllök oltalmára salva quárdiákat, vagyis 
katonai őrséget eszközleni, melynek külön fizetése 
járt: például midőn 1687. Oct. 6-káu Veteráni tábor- 
nok hadosztályával a város alatt megszáll, tőle a 
város és szöllőhegyek őrzésére váltott salva quár- 
diáknak fizettetett 34 for. , utóbb még 33 öreg garas, 
vagyis 8 y^ német forint '). — 1688. Sept. 21. midőn 
Karaffa török követeket kisérő seregével a városhoz 
szállott, a kapuk és szőllök oltalmára állított salva 
quárdiáknak fizetett a város 17 for. 28 dénárt, ismét 
háromnak 3 '/^ napra 12 öreg garast, megint négy- 
nek 72 kis garast ^). — Hogy többet ne említsek, 
1692-ben Triichscss tábornok hat ezredből álló had- 
teste a városon megszállott s visszajövet másodszor 
is itt állapodott meg, — a lakosok majd szétfutottak 



') Számvitelikönyv 1687. évről. 
') Számvitelikönyv 1688. évrÖl. 
Kecskemét v.i'Ort. III. köt. 13 



194 

rémültökben , utóbbi közeledésének hírére '). • — De 
hogy kétségtelen hivatalos adatból ismerjük meg, 
mikép a féktelen tatár hordák sem voltak veszélyes- 
bek a népre, mint az átkelő császári fegyelmetlen 
hadak, ime Sötér Ferenc pesímegyei szolgabíró a 
kecskeméti, körösi és jászberényi bírákhoz intézett 
levele 1687. Jun. 16-ról így szól: „Méltóságos Bá- 
densis Herczegh eö Méltósága Feles számú Hadaival 
edgyütt ide érkezvén ma , aligh ha Szolnok felé rövid 
üdö alatt nem fogh nyomakodni : ahozképest félő , az 
szárnya Kegyelmetek felé is el ne érjen; azért Ke- 
gyelmetek az marháj okát vagy igen jól férre hajtsa 
Halas felé, vagy Sz: Miklós felé, avagy penig az 
Városban tartsa s kivűl ne hadgya az mezon, mert 
bizony oda lészen: söt az kinek az Templomoktűi 
messze férre vagyon az háza, semmi féltő partékííját 
házánál ne tartsa, hanem az belső kerítésben vigye 
és hordgya késedelem nélkül s az Templomokban , 
mert ez igen csintalan nép '^) s nem németh , (?) 
hanem más idegen nemzetségbtíl álló s nem az ő 
Felsége népe közííl való , hanem más Herczeghsé- 
gekbül álló , nehéz lenne az Salagvárdának az egész 
Váras jószágát megoltalmazni, kissebb helyen mégh 
is könnyebb , ezt penig süketségre ne vegye Kegyel- 
metek, mert az szerencsétlenségh egy óra alatt megh 
történhetik" % — 1693. Dec. 21-kén Pestmegye köz- 
gyíilésc és a budai kamarai administrator , egyértő- 
leg, Kecskemét, Körös városoknak s a közelökben 
eső városi és falusi községeknek szabadságot és telj- 

') SzámviteliköiiYv 1G92. évről. 

Ó Szakasztott hasonló utasítást nyertek őseink 1683-ban a tatárliordák 

irányában , mint ime most civilisátor atyánkfiai ellenében. 
^) Eredeti a város levéltárában. 



195 

hatalmat engednek, hogy szükség s veszély idején, 
úgymint a török, tatár, kuruc beütése, vagy a csá- 
szári hadsereg átvonulása alkalmával, ha 
saját területükön , vagy bérlett pusztáikon barmaikat 
és egyéb jószágaikat bizton nem tarthatnák , azokat 
ily eseteknél bármely földesurak birtokára, mezővá- 
rosok és helységek határába áthajthassák, így ott 
maguk javára és ö felsége hasznos szolgálatára meg- 
tarthassák, az ellenséget pedig ez által a rablás és 
élelemszerzésben meggátolják. ') 

Nagy volt a nyomor és inség a szegény népen, 
mit ama temérdek visszaélés, csalás és teljes érte- 
lemben úgy nevezhető szabad lopás okozott, melyet 
a hadi biztosok lépten-nyomon elkövettek s nagy 
volt a kár, mit ugyanazon hadi biztosok egy, más 
részről pedig a katonaság , vagy sok esetben együtt 
az államkincstár rovására , kicsinyttíl nagyig gyakor- 
latba vettek. — Rensingh űr -) a budakerületi hadi 
biztos, azon harmadfél év alatt, míg hivatalát foly- 
tatta, fölülműlhatatlaniil remekelt e tekintetben. Az 
első fél év alatt annyira szorongatta Kecskemétet, 
hogy a városi Tanács 1G87. évi nyáron, a katonai 
végrehajtás kikerülése tekintetéből, egyes polgárok 
által féltettebb vagyonukkal a templomokban , papla- 
kon és zárdában lerakott ládákat is felnyittatta vagy 
tőrette, azokbül minden pénzt átvett és portzióba fize- 
tett ^), — az év végén ki lett fizetve 36,499 forint, 
mely összegről , midőn a részletes nyugtákat egy 

') Mindkét okmány az 1691 — 1G98 évekröli jegyzőkönyv 412. 413 

lapjain bejegyezve; lásd: oklevélt. III. köt. 123. a). 
*) Ezen hadi biztos ellen a „Kis Kun Halas Város Története" ia 

(kiadta Szilágyi Sándor 18G1.) panaszkodik , de öt igen hibásan 

„Men s in gh"nek nevezi, 7. lap. 
^) Oklevélt. III. köt. 116. sz. a. 



I9r» 

átalánossal kicserélné, csak 31,000 forintról adoft 
nyugtát, és így ez évrííl csak Kecskemétnek hatocl- 
félezer forintját zsebre dugta, holott ugyanez évben 
a város öt magát 1350 forinttal már megajándékozta, 
öccsét Rensingb Adalbertet pedig 70 forinttal jutal- 
mazta. 1688-ban ismét 1000 forint ajándékot maga, 
15 forintot pedig nevezett testvére részére vont a 
városon. E két év alatt 7467 forintra felrúgó fuvart 
szolgáltatott a város által, melynek nagy részét kész- 
pénzzel tartozott volna fizetni , más részét a saját 
hasznára Budán kiméretett boroknak Gyöngyösrtíl 
oda szállítására fordította, de mindazokért egy árva 
fillért sem fizetett ; vagy maga , vagy testvére az 
adóexecutio címe alatt néhány horvát huszárral min- 
dig a községek nyakán élődött , kik éjjel-nappal 
ettek-ittak s a lakosok fejéről a süveget, lábaikról a 
csizmát levonták , hogy elrongyolt öltöny darabjaikat 
azokkal fölcseréljék '). Marhát, juhot nagy falkák- 
ban összevett Rensingh űr s nyaranta Örzetöre , telen- 
kint kitartásba a községek nyakára küldte '). Ha 
megszorult, executioval fenyegetett, hogy ajándékhoz 
juthasson, söt 1689. Febr. 26. Rensingh Adalbert, 
kit már jegyzökönyveink ifjabb Commissariusnak is 
nevezgettek, 32 horváttal a városra jővén, a birót 
Böde Lukácsot letartóztatta és míg a tartozásban levő 
portzio befizettetnék , fogházban sanyargatta , csak 
miután a horvát kapitány egy pár csizmát és egy 
kést, a legénység néhánya szinte csizmát és süveget 
kapott ajándékban, az ifjú biztos pedig szokása sze- 



') Oklevélt. III. 116. sz. a. — Számvit. könyvek 1687. 1688. évekről. 
') Szolgálati, Szánwtcli és Jegyzökönyvek. 



197 

vilit borba merült, lett nyugta niiiul városunk, mind 
a bírónak '). Annyira sanyarg-atta e két Rensingh 
Kecskemétet, hogy 1688 elején a város következő 
kérvényt nyújt Pestmegyéhez: ,, Tekintetes Nemes 
Vármegye , aUízatossan kénszerítteténk az Nagyság- 
tok Kegyelmetek Méltóságos és Kegyelmes színe 
eleiben folyamodnunk , alázatossan esedezvén Ngtok 
Klmetek előtt , hogy méltóztassék igen-igen megnyo- 
morodott és elfogyott sorsunkat megtekinteni és elvi- 
selhetetlen Portáinknak számokbűi defalcátiót és re- 
laxati<5t tenni. Ugyanis minemű Pusztaságok légye- 
nek eunekelötte való boldogabb üdokben 
nagy helyen építtetett szegény Városunkban , az Ne- 
mes Vármegyének exmittált bizonyos Nemes Tagjai 
relátiot tehetnek eö Kegyelmek rólla ; az kik nyava- 
lyognak is még szegény helyünkben , többire inkább 
az koldusnál is alábbvalók , csak az mindennapi ke- 
nyerek is nem lévén. Ha Ngtok Klmetek nem könyö- 
rül rajiunk , csak az mostani megfizethetetlen Portio- 
beli Quantum is elpusztíttya s oszlattya szegény Vá- 
rosunkat. Iterato is azért esedezünk az Ngtok Klme- 
tek színe előtt, ez méltó és alázatos Instantiánkat 
tekintse és kegyelmes válasszal az Ngtok Klmetek 
tekinteti eleiben bocsátott Atyánkfiait hozzánk vissza- 
bocsátani méltóztassék." Pestmegye 1688. Mart. 10. 
Losoncon tartott közgyűlésében elhatározta föntebbi 
kérvényre hátíraíolt végzésével : hogy miután a budai 
hadi biztos Kecskemétet megbiztatta , hogy ha e vá- 
ros portáit a megye alább viszi, ahoz képest portzió- 
ját leszállítja, — Kecskemét tíz portájából kettő el- 



') 8zámvitolikÖB3'v lG8^y. évről. 



198 

engedtetvén , a többi községekre fölosztassék 'j. Két 
év múlva sok fáradságába került a városnak, hogy 
ama két porta reá vissza ne tolassék, egyet mégis 
reá nyomtak s 1G9 l-ben már kilenc portátűl adózott. 

Nyomára jött azonban Pestmegye ama sok zak- 
latásnak, mit Eensingli a községeken elkövetett s 
gróf Karaífa Antal tábornoknak, ekkor császári fő 
hadi biztosnak följelentvén, elégtételt szorgalmazott. 
1689. Mart. 3-kán tehát Rensingh hivatalától felfüg- 
gesztetett s maga igazolása végett Bécsbe idéztetvén , 
az ellene elrendelt vizsgálat végrehajtására Wiűffes- 
heim János Miklós budai élelmezési főtiszt kikülde- 
tett. Ez Mart. 6-án kelt latin szövegű körlevelével a 
községi birákat és eskütteket Budára magához kéri , 
biztatván őket, hogy minden félelem és tartózkodás 
nélkül bemenjenek s hit alatt bevallják a Rensingh 
által beszedett és kizsarolt összegeket, mert jövőben 
máskép fogják gondját viselni a szegénységnek; 
ha pedig nem jönnek, horvátok által viteti be a vo- 
nakodókat. Ugyanazon napról Kandó István szolga- 
bíró és Tolvaj Ferenc eskütt ezt magyar nyelven 
adják értésükre a községeknek; April 21-kén a ne- 
vezett eskütt mint egyik tagja a vizsgáló bizottmány- 
nak, megint arról értesíti a községelöljárókat, hogy 
az intézkedés megváltozott, mert a 15 személyből 
álló bizottmány, 16 lóval, mindenütt a hely szinén 
fog megjelenni, — „lészen ollyan examen is, mine- 
mű tehetsége és facultása légyen Kegyelmeteknek, 
hogy annyival inkább repraesentálíathassék Klmes 
Urunknak eő Felségének és Méltóságos fő Commis- 



') Eredeti a ^áios levéltárában. 



109 

sáriiiö Urunknak, űg'v az Excelsa Camariínak is, 
ennek az szegény fülelnek romlott volta, 
ereje felett való terhel te tése" '). Kecske- 
mét bevallása megtörtént mind a portzióba fizetett 
pénzekről, mind a liuza-vonáról ^); de Rensingh ta- 
g-adott mindent , söt ellennyugtákat mutatott fel a 
községektől , melyek szerint ö, egy fillérrel sem vett 
többet, mint a mivel beszámolt s ezért négy év múlva 
ismét folyamatba tútetíiit ellene a vizsgálat •'). Érde- 
kes volna e vizsgálat részleteit ismernünk; a döm- 
södi birák például így vallanak: „Ad 10-um punctum. 
Miképpen kénszeríttettünk eö Nagliánál levő Attes- 
tatiónk kiadására, így reponálván Ngtok előtt. Mivel 
cő Nga Rensingh Urunk plenipotentiarius Commis- 
sárius lévén, eő Nga maga tettzése szerint attesta- 
tionis formulám csinálván minden helységek- 
ben, és mikor eő Nga az magha Gralis Quietantiáját 
kiadta, ugyanazon quietantiája formájában az Faluk 
részéről is Attestationis formulám csinálván és ezen 
szókkal beírván: Hogy mi tőlünk megnevezett Fa- 
lusiaktűi Budai Comraissárius Rensingh Urunk eö 
Nga fellyebb nem vqíí. Mellyre nézve ezek ellen eö 
Ngának senki contradicálni nem merészelt, hanem 
mindenütt az eö Nga akarattya szerint kellett áttes- 
tálni és azon Attestatiokat közönséges Pecsétünkéi 
megh erősíteni" "). — De még 1694-ik évben sem 



') Oklevélt. III. köt. 112. 118. 114 sz. sz. a. 

^) U. 0. llő. IIG. sz. sz. a. 

3) U. 0. 117. sz. a. 

*) Az eredetiről 1000. Jul. 'J.G. T. T. Szilágji Sándor úr szíves közlésé- 
ből. — Dömsöd lielj'ség birái (^<xy másik okmáu3baii még- ezt mond- 
ják : „Cnm autcm ünus Commissarius unacum Croatis ideutidem ad 
nos venisset, vei per Croatas ac Servitores saepins nobis mandasset 
hoc vol illnd faccre, quot vcrbcra, (juot danina nobis intnleriut, Deiis 
cnunierare sciret. ITacc sinit qnae simnis l'assi qui comi)aruinni» 



200 

volt vég-e a vizsgálatnak '), az eredmdiiyröl pedig 
nem tudunk semmit , mert annak legalább , hogy e 
cím alatt Kecskemét valaha kártérítést nyert, vagy 
csak értesíttetett volna is, — legkisebb nyoma sincs. 

Említve voltak a katonaság visszaélései is, ha 
tehát ez vádnak mutatkozik, számolnunk kell róla. 
Az átkelő hadcsapatok többnyire fizettek , vagy leg- 
alább fizetni tartoztak volna, a részökre kiszolgál- 
tatott élelmezésről nyugtát adniok mindenesetre kel- 
lett: így származtak a száraz portziók, midőn 
nem ott fogyasztattak el , hova eredetileg utalvá- 
nyozva voltak ; az utalványozott helyek száraz pénzt 
adtak portzió helyett , mely aztán a fogyasztás helyén 
lett volna a katonaság által kifizetendő. Egy csomó 
ilyetén nyugtával Kecskemét és Nagy-Kőrös váro- 
sok , mint a legnagyobb átkelés vonalán eső helyek , 
a kassakerületi hadi biztoshoz utasíttatnak s a sze- 
gény városok 1691-ik évi télen küldötteiket Kassára 
utaztatják. Páter Móra Athanáz ferenci szerzetes 
múlt évben kecskeméti zárdafőnök, most épen kas- 
sai gárgyán volt '^) s mivel a hadi biztos nem volt 
otthon, hazajöttének ideje sem volt bizonyos, Atha- 
náz atya elvállalta a közbenjárást, a városi kikül- 
döttek pedig visszajöttek. Nézzük, mit ír e tárgyban 
a jámbor szerzetes atya: „ — Az mi az Kecskeméthi 
és Kőrössi Uraimék dolgát illeti , mihelyt Commis- 
sárius Schibko megh érkezett , mingyárt magam 

coram Inclyta Inquisitione unacum Sigillo nostro piiblico , toíaque 
informatione et authoritate Conmuniitatis luemoratae Deönisödeiisis. 
Licet contrariam a nobis extor serit sub sigillo nostro 
attestationem." Ugyanattól. 

') Oklevélt. III. köt. 118. 119. sz. sz. a. 

'^) História Provinciáé Hungáriáé SS. Salvatoris , opera et stndio R. P. F. 
Urbani Fiidricli. Cassoviae 1759. P. II. pag. 55. et 113. — A fercnce- 
gek kassai zárdája 11. József császár alatt eltöröltetett. 



201 

mentem eö Ngához Páter Vicáriussal, biztatott ds 
assecurált, hogy legli alább fele megh le'szen, vagy 
az Portioban bevétetödik az aclósságli, mellyért ö 
Kegyelmek ide fáradott volt; de az többiről nem 
biztatott, fogadgy Isten lia veszett fejszének nyele 
nieo-h fordul. Mert némelv Officialisok, kik 
az Quietantiát attak, föl vették az fizetést 
azon Hadaknak táplálására, azomban lát- 
ván az jó gazdálkodást, az pénzt magoknál 
tartván, egy qiiietantiával ki nyomták az 
szegénység szemét. Ezeket maga Commissá- 
rius beszéllette, hozzá adván, hogy már ezen Offici- 
alisok közül más Regimentben küldöttek, mellyek 
az ö Nga Commissioján kivül vannak, menti azzal 
magát , hogy az had nem viselte jól magát az harcz- 
ban, azért nem is igen gondolnak vele, meddig ma- 
gok vitézségét isméth megh nem miitattyák, hozzá 
adván azt is , hogy ez a föld csak in natiira 'gazdál- 
kodik elsőben az ö Fölséghe Hadainak, az pénz 
fizetés egyéb örökös országibűi telik ki , és így a z 
mit meg esznek isznak csak oda van. Azért 
nem mindenestül, hanem csak felével biztatott; de 
erre is köll várakozni négy vagy öt hetet, az Qiiietan- 
tiák nála maradtak, de fogadta, hogy valamikor kí- 
vánom , mindenkor kész kezemben adni , lészen is 
mind egyikre , mind másikra gondom. 21. Mart. 
(1691) Cassoviae. Fr. Athanasiiis Móra" '). Az alább 
idézendő, 1G95. és 1G96. évi hadélelmezési császári 
rendelet legtöbb pontja ilyetén visszaélések korláto- 
zására szolgál. 



') Jegyzőkönyv 1G91 — 1CÍ)8. 4. lap. 



202 

Az élelmezésen kivííl még- egy jelöntékeny ada- 
tot kell idéznem vidékünk ekori sokféle terlielteté- 
séhez, — a tűzifának nagy szükség'ét. A telelő ka- 
tona házi gazdája szobájíinak melegét élvezte, nem 
gondolt vele mivel fűtenek , vagy főznek ; de a tisz- 
tek természetben követelték a tűzifát. Kecskemét 
város községe 169o-dik évi Ang. 27., illetőleg Sept. 
3, üjjítja meg a bérlevelet Kohári grófokkal Vacs 
pusztára, évenkint fizetendő 60 azaz hatvan körmöci 
arany haszonbérben , a puszta mintegy tizennyolc- 
ezer hold területű, majd négyezer hold tölgyes erdő- 
vel , — a bérlevelet eredetiben is fentartotta a városi 
levéltár, de beírta azt az akkori jegyző a város jegy- 
zőkönyvébe is, következő érdekes jegyzetet tévén 
utána: „Nóta Béne. Hogy peniglen ezen Vacsi pusz- 
tának kibérlése ennyi summában és ennyi erős punc- 
tumok alatt lőtt légyen , — ha kérded , oka ez : mind 
az mostani böcsüUetes lakosok s mind penighlen jö- 
vendőbeli böcsülletes Lakosoknak s Atyánkfiainak 
maradékjok erdőre, fának főlöttéb való szükségére 
ne jussanak és szüntelen való fahordásnak, mellyet 
az elmúlt télen s nyáron uralkodó s quártélyozó ha- 
talmas német Uraknak és Tiszteknek minden napon- 
ként kelletett és most is kelletik de praesenti admi- 
nistrálnunk, méltán tulajdoníthattyuk; elpusztulván 
már tellyességgel az Városnak Nyír és Tőly erdeje 
úgy annyira , hogy ha csak ez télen hordatott volna 
is azon két erdeje az Városnak , tellyességgel gyö- 
kerestűi kivágattatott volna is, mégh is ez télen nem 
sátisfáciált volna, az rajtunk quártélyozó hatalmas 
Német Tiszteknek, megh gondolván mind az mostani 
lakosok s mind az következendők az Városnak kö- 



203 

zönség-es mégh lelietö szűksí^gét az fának szűk vol- 
tára nézve, azon Vacsi puszta oly formában való 
kibérlését az nagy szükségnek és az mostani 
nagy nyomorúságnak méltán tulajdonítliattya. 
Memor esto Anniim et Diem , Judicem et Cives , qui 
vives." ') 

E jegyzet kiáltó viszhangja lévén az ekkor itt 
és valószínűleg az ország legnagyobb részében ural- 
kodó közvéleménynek, erősen jellemzi a nyomorba 
stilyedt népéletet, mutatja a szükséget, mely oda 
utalta már magát az ekkor Magyarországon minden- 
ható birodalmi kormányt, hogy annak megszünteté- 
séről, legalább enyhítéséről, halaszhatatlanűl gon- 
doskodnia kell. 



IX. 



Mindenki belátta már , hogy az eddig alkalmazott 
félszabályok mellett, kivált ha még azokat megtar- 
tani sincs kedve a katonának , veszély nélkül tovább 
haladni nem lehet. Magyarország volt legközelebb a 
háború színhelyéhez, annak kellett a katonát telel- 
tetnie, pénzben úgy, mint terményben súlyosan adóz- 
nia; de ha e kimerülésig hajtott nép verítéke elpaza- 
roltatik, Eszterházi nádor jóslatakint „okvetetlenül 
elvesznek mind a katonák, mind a lakosok." 168G. 
Oct. 13-ról a megyék s városokhoz intézett és fön- 
tebb közlött királyi körlevél szerint I. Leopold már 
némileg intézkedett a hadélelmezés körül , de annak , 
mint láttuk, a szegény nép nem élvezhette jó ered- 



') Jegyzökönyr 1691 — 1098. 140. Inp. 



204 

menyét. Nemcsak Mag-yarország-oii gazdálkodott pe- 
dig ily gonoszul a császári hadsereg , hanem minde- 
nütt, a hová eljuthatott. A felséges uralkodó ház 
egyetlenegy koronás tagjának sem jutott annyi győ- 
zelem, annyi dicsőség, mint I. Leopoldnak; de a 
mily szerencsés volt ö hadvezérei, oly szerencsét- 
lennek kellett lennie tanácsosai megválasztásában: 
ezek előtt semmi törvény sem volt szent, a király 
esküje ellenére Magyarországot fegyverrel hódított 
tartománynak tekintették , sarkalatos törvényeit mel- 
lőzték, a népet elviselhetetlenül terhelték, saját elvei- 
ket meghazudtolva : mindannyiszor azt állítván , hogy 
Magyarország érdekében folytattatik a hadviselés , 
ezé tehát a teher. A hadvezérek legtöbbikétől nem 
lehet megtagadni sem tudományt, sem a keresztyén- 
ség közügye melletti buzgóságot; de mivel a bécsi 
kormány félszeg szabályai elegendő gondoskodást 
nem fordítottak a hadakra s nem tartottak kellő 
arányt a közteher kirovásában , jó eredmény kockáz- 
tatása nélkííl tábornokaik a seregnél szigorú fegyel- 
met gyakorolni képesek nem voltak. 1689-ki őszön 
Szerbia, Bosznia, Ruméiia, Hercegovina a Balkánig 
meghódíttatoít , az európai török birodalom veszve 
látszott: e tartományok nagy számú keresztyén népe 
nemcsak élelmezést készséggel szolgáltatott a csá- 
szári hadaknak, de következő tavaszon velük közö- 
sen fegyverre kelni is Ígérkezett ; azonban a vendég- 
szeretőleg fogadott hadak ott is ama gonosz elbánást 
követték a nép irányában , mint Magyarországon 
évek óta megszokták: ellenök fordult ekkor a nép, 
miről értesülvén a nagyvezír, egy tatár hadat küld a 
Balkánhoz, mely 1690-ik év első napján Strasser 



205 

ezredes hadát magával az ezredessel együtt elziizza , 
;i tartományokat nagyobbára visszafoglalja s minden 
múlt évi vívmányt dugába dönt , — a császárialílioz 
legtöbb ragaszkodást tanúsító szerb ne'j) nagy része 
nem meri magára várni a török hadat s Csernovics 
Arzén ipeki pátriárkával mintegy 40 ezer család ki- 
költözik, alapját vetvén az elpusztult magyar alföld 
népesedésének. Nagy lecke volt ez a bécsi kormány 
számára, még sem akart tanulni. Neszmélyi Mészá- 
ros János, Körös és Kecskemét városok bécsi ügy- 
nöke 1692. Jiil, 20-ról ekép ír többi közt a két vá- 
roshoz intézett levelében : „Itt most illyen hírek vad- 
nak az kik bizonyossak : az Magyar Urak eö Fölsé- 
gét reqnirálván a portiok alleviátioja végett , így 
resolválta eö Fölsége magát gratiose: Donec bella 
durant portiones non alleviabimíur; si érit pax érit 
alleviatio, sed immúnis nec tunc érit Ungaria, quoni- 
am 40,000 idest quadraginta millia militum debent 
semper esse in Hungária ') , most csak hamar limi- 
tállyák , de nagyobb grádusban mint tavaly" '). — 
„De a portziónál s exekutziónál , ha lehetséges , még 
inkább megrontotta az ország népét a jobbára fize- 
tetten s elmaradt zsoldjáért kárpótlást magának a nép 
vagyonából szerezni törekedő német katonaság fosz- 
togatása. Hazai kútfőink telvék e borzasztó zsarlá- 
sok , fosztogatások leírásával. De ezeket tán gyanú- 
saknak nevezhetné valaki ; lássuk tehát, mit ír e 
tárgyról maga egy császári tábornok , Rabutin az 
Erdélyben levő hadak főparancsnoka, lG97-ki mar- 



') Magj'arúl : „mig a liáború tart , a portziók nem kevesbittctiiek ; ha 
béke lesz, kevcsbités lesz, de Magyaiorszíig akkor sem leend teher- 
mentes, mert itt mindig neg}'venezer katonát kell tartani." 

■) Jegj'zökönyv 1691 — 1098. 191. lap. 



206 

czius 28-kán ]\ronteciiccolilioz : „Szánakozás fogja el 
lelkemet, akár a hadak, akár a szegény nép nyomo- 
rúságát tekintem. Ennek nem levén miből elégítse 
ki amazokat, a katonaság az iránt sürget, engedném 
meg , hogy magok hajthassák be szükségleteiket. 
Ezt én kénytelen vagyok megengedni azoknak , kik 
valóban nagy szükséget szenvednek, inkább áldoz- 
ván fel a népet, mint a hadsereget. De azoknak, kik 
végszükséget nem szenvednek , ezt megtiltom , vagy 
elhalasztom , mert nem akarhatom , hogy a tartomány 
végromlásra jusson , és a néppel is akarom láttatni , 
hogy az Ínséget róla, mikor lehet, örömest elhárí- 
tom. Kérem önt , tudassa császár ö felségével . hogy 
a legnagyobb szerencsétlenségnek nézhetünk elébe, 
ha még tovább is késik a zsold ; s ezen lethargiának 
csak gyászosak lehetnek következményei." De a né- 
met katonaság hallatlan zsarlásai, fosztogatásai s 
féktelensége a védtelen népség fölött nem egyedül a 
fizettetlenségböl s a katonaság valódi szükségeiből , 
hanem még többször fegyelemhiányból, féktelenség- 
böl származtak; s 1696-ban annyira ment a dolog, 
hogy maga az udvar sem tűrhette már szó nélkül az 
„istentelen kicsapongásokat" s parancsot külde a tá- 
bornokokhoz: „fékeznék meg e gonoszságot, nehogy 
ily borzasztó bűnök büntetlensége az ég haragját 
vonja le reájok." ') 

így keletkezett az 1695-dik évi December 18-kán 
kiadott „had élelmezési szabály", melynek 1-sö 
pontja meghatározza: hogy a Magyarországon telelő - 
katonaság napi személyrészlete, a szállás és ágy, 



') Horvátli Mihály : M. or.sz. történelme IV. 238. Arneth és Waguer után. 



207 

a házi g-azdával közös tűzhely, gyertya és só élve- 
zetén kivííl , fejenkint egy font marhahúsból s két 
font kenyérből álljon, mely ntóbbi nem fejér, hanem 
csak élelemre alkalmas jól kisült legyen, a lórész- 
let pedig naponkint mindenik lóra hat font zab , 
nyolc font széna s hetenkint három kéve vagy köteg 
szalma legyen ; c kivűl minden személyrészlet mellé 
havonkint másfél forint , a lórészlethez pedig egy fo- 
rint pótlék járiíl, amaz élelmezési pótlék, emez zsold 
fejében, a hadi pénztár által ]\íagyarország adójából 
fizetendő ; a természetben meghatározott élelmezésen 
túl a katona szállásadójátűl legkisebbet se kérni , se 
kierőszakolni ne merészeljen, ital címe alatt se, mi- 
vel régi szokás szerint a katonát illető bizonyos mér- 
tékű bor vagy ser helyett fizettetik havonkint a más- 
fél forint , szabadságára hagyatván a katonának , 
hogy azt saját pénzén veendő italára fordítsa, vagy 
a bekövetkező hadjárat idején fölmerülendő szüksé- 
geire megtakarítsa. 2-or ezen megszabott élelmezés 
illeti mindazokat, kiknek számnkra a császári fő- 
hadbiztosi hivatal által az országra kirovott portzi- 
ókbűl egy vagy több iitalványoztatott ; nem is köteles 
a szállásadó azon portziókon kivűl a katonának, 
legyen bár közvitéz , vagy kisebb-nagyobb rendű 
tiszt , semmit egyebet adui vagy fizetni , lígy hogy 
valamely tisztnek lovait , marháit , cselédeit , még 
csak alku mellett sem szabad szállásadója által a 
portzióbeli illetményen fölül élelmeztetni , szigorú 
büntetés terhe alatt. 3-or a telelőre kihelyezett kato- 
naság az általa természetben felvett személy- és ló- 
részletekről , a lakosoknak havonkint hiteles nyugtá- 
kat adjon ; minthogy mindenik megyére bizonyos 



208 

pénzösszeg" van kiróva, melyet a hadi pénztárba be- 
fizetni tartozik , annak fogyasztására a természetben 
kiszolgáltatott minden személyrészletért havonkint 
másfél forint, a lórészletért pedig két forint a me- 
gyéknek átengedtetik , melyekre nézve a hadi bizto- 
sokkal számoljanak; meghagyatván a megyéknek, 
hogy csak a föhadibiztosi hivatal által ntalványzott 
portziókat szolgáltassák ki, a katonaság pedig szi- 
gorú büntetés alatt intetik, hogy ezen rendeletnek 
engedelmeskedvén, az ellen véteni ne bátorkodjék. 
4-dik pont a lónélküli lovas katonát tiltja lórészlet 
igényétől mindaddig , míg líj lovat nyer , s intézkedik 
az ily alkalommal elkövettetni szokott sok csalárd- 
ság és visszaélés meggátlásáról. 5-dik pont szabad 
választást enged a lakosnak , hogy quártélyosának a 
portziót természetben adja ki, vagy pénzül váltsa 
meg; megváltás esetében katonai és megyei vegyes 
bizottmány határozza meg az árkelethez képest a 
váltságot és három példányban állítsa ki a szerző- 
dést; a visszaélések itt is szigorúan tiltatnak, az 
egyességi tartozáson kivül minden magán alkuból 
származható kedveskedés, vagy a természetben ki- 
adandó portziónak a telelés helyéről a katona tartóz- 
kodási helyére vitetésének címe alatti Ígéret, aján- 
dék és minden más követelés tiltatik, kihágásnak 
tekintetik és szigorú fenyíték alá esik. 6-dik pont 
szerint csak a tényleges létszámbeliek, t. i. a jelenle- 
vők és jogosan távollevők, vagyis a másutt szolgála- 
tot tevők és betegség miatt elmaradottak, szedhetik 
a portziókat; a mustrák alkalmával a katonaság által 
elkövettetni szokott csalásokat a hadi biztosok gya- 
kori utánnézéssel távoztassák. 7-er csak utalványo- 



209 

zott portziük lehetnek élv^ez^s tárgya s azokat csak 
a valósággal jelenlevők e's jogszerűen távollevők 
szedhetik ; a megyékre utalványozott portziókat min- 
denesetre kiadni kell : természetben a jelenlevők , 
készpénzben a távollevők illetményét. A készpénz- 
ben fizetendő száraz poi'tziók a várőrségek s a me- 
gyén kivül eső egyéb katonák élelmezésére fognak 
fordíttatni A száraz portziók váltsága személyrész- 
letnél havonkint másfél forint , lőrészletnél pedig ha- 
vonkint két forint , melyből beveendő pénzeket külön 
kell kezelni az országra kivetett 2 millió fo- 
rint adó tűi, 8-or hogy a féktelen katonaság ellen 
Magyarországból keletkezett sok siral- 
mas panasz megszüntethessék, a károso- 
dottak panaszaikat a kerületi hadi biztosoknál tegyék 
le, megszabatik egyszersmind a katonák rangja s 
kihágásuk fokozatához képest mind az eljárás, mind 
az eljáró hatóság kijelöltetik. 9-er átkeléseknél az 
előfogat és élelmezés kiszolgáltatása, nyugta vagy 
készpénz fizetés mellett történik; a napi élelmezés 
díjjának beszámítási módja meghatároztatik ; eddig 
az ország pusztulására gyakorlott szabad szállásolás 
megszüntetik. 10-er azt hozza magával az igazság, 
hogy miután a szállásadó lakos megadta katonájának 
a mivel tartozott, saját házában nyugalmat élvezzen 
s kereset módját békével folytathassa; ugyanazért 
minden tábori kalmároknak, sőt a tiszteknek és köz- 
vitézeknek is komolyan tiltatik , nehogy valahol mé- 
szárszéket , korcsmát és a lakosok károsítására szol- 
gáló valamely üzletet kezdjenek; a megyékre katonai 
executiot küldeni a főhadbiztosi hivatal tudta és meg- 
rendelése nélkül senki se bátorkodjék; szállásadó 

Kecskemét v. tört. III. köt. 14 



210 

gazdáját, annak nejeit vagy gyermekeit, maga dol- 
gára, vagy valamely magán szolgálatra kényszerí- 
teni, a katona számára élelmi szerek vétele, vagy 
más egyéb végett néhány mértföldnyi útra lakásából 
elkergetni, avagy bármikép sanyargatni és bántal- 
mazni senki se merészelje; a tisztek közül még az 
ezred parancsnokok se bátorkodjanak a megyéket 
gyűlések tartására erőszakolni, mert ilyen gyűlése- 
ket csak a legfelsőbb szolgálat érdekében , a hadi 
biztos tiidtávaf és a megye megegyezésével lehet 
tartani ; kirohanások és rablások különben is cégéres 
büntettek lévén, legszigorűabban bünhesztessenek : 
az ily merényletek megzabolázása végett a megyék 
felhatalmaztatnak , hogy az ellenállás közben, vagy 
tetten kapott csavargókat és rablókat elfogják , töm- 
lőére vessék s mielőbb a katonai hatóságnak átad- 
ják, hogy a hadi törvény által kiszabott büntetés, 
mások rettentő példájára rajtok végrehajtathassék. 
11-er a katonai executio iránt Magyarország nádorá- 
hoz 1693. Oct. 11-kén menesztett királyi rendelet 
értelmében tétetik intézkedés : melyhez képest a hadi 
biztosok csak azon esetben, midőn portzio fizetésé- 
vel a megye késik , és senkimás ellen , mint a megyét 
képviselő alispánok és azok után következő tisztvise- 
lők ellen intézhetnek katonai végrehajtást; azonban 
a megye kívánatára, az adófizetésben késedelmes 
vagy vonakodó minden megyeiek ellen, annyiszor 
és annyi katonát, mennyiszer és mennyit a megye 
kivan, engedjenek és adjanak. 12-er igen gyakran 
panaszt emelt sok megye: hogy jobbágyaik, szol- 
gáik vagy alattvalóik, valamely adósság avagy bün- 
tetés alill magukat kivonhassák , megszöknek : azo- 



211 

kat a katonaság nemcsak rejtegeti, de nyilvánosan 
pártfogolja és védi ; minthogy a földesurak országos 
törvény szerint jobbágyaik és szolgáik fölött jogszerű 
Latósággal birnak , őket e joguk gyakorlatában aka- 
dályozni, vagy ellenük a szökevényeket izgatni, a 
katonaság kemény büntetés alatt óvakodjék. 13-or 
Valamint a többi örökös tartományokban , ügy Ma- 
gyarországban is tiltva van birtokos embert katonai 
szolgálatra kötelezni; minthogy pedig némelyek a 
lakosság vagy megyei nemesség családa vagy cse- 
lédsége közül önként katonákká lesznek, vagy hadi 
tiszteknél magán szolgálatba lépnek, csak azért is, 
hogy volt uraik ellen lehető, vagy költött követelé- 
seiket azoktúl annál hatalmasabban kicsikarhassák: 
komolyan meghagyatik minden rendű katonának, 
hogy ilyetén civakodásba elegyedni s az ország szo- 
kásos törvényszolgáltatását háborítani óvakodjék. 
14-er a katonai fegyelemre vonatkozó korábbi rende- 
letek eltiltottak már minden zaklatást, mivel — a 
téli szállás és átkelések terhein kivül — a katonaság 
a népet sujtolni szokta: eltiltatnak még minden in- 
gyen munkák , különösen pedig a népnek oly sokszor 
bepanaszlott hajtó vadászatra alkalmazása is. 15-ör a 
katonaság téli beszállásolása alól a templomok , pap- 
lakok és nemesi udvarházak kivétetnek: és a katona, 
legyen bár tiszt vagy közvitéz , a részére kijelölt 
szállással, hacsak lakható, megelégedjék; a megyék 
pedig gondoskodjanak, hogy a katonának, kivált a 
tisztnek lehetőségig tisztességes és szokáshoz képest 
kényelmes lakása legyen ; ugyanazért a részére kije- 
lölt szállást a katona elhagyni és tetszése szerint 
másuvá költözni ne bátorkodjék. 16-or a katona 

14* 



212 

békén legyen házi gazdájával, se azt, se más lakost, 
se szóval , se tettel meg- ne bántson , a megyei tisztvi- 
selőket kicsinytül nagyig illő tiszteletben tartsa s 
irányukban minden emberséggel viseltessék, hogy 
így a megyéknek a katonaság által okozott sérelmek 
miatti panaszaik valahára megszűnjenek. A hadi biz- 
tosok jó példát mutassanak , mind a katonai , mind a 
megyei tisztviselőket megbecsüljék, velők tisztessé- 
gesen és illedelmesen bánjanak, a két fél közt föl- 
merülhető minden kérdést jó módjával elintézni ügye- 
kezzenek. 17-er hogy a pénznemek forgalmából 
származó viszálkodás és kötelödzködés eltávoztas- 
sék, rendeltetett: hogy a lakosok és katonaság kö- 
zött ugyanazon pénzérték legyen kelendő Magyaror- 
szágon, mint a többi tartományokban, és a mely 
pénznemeket az adóhivatalok emezekben a katona 
zsoldjára fizetnek, ugyanazokat Magyarországon is 
mind a katona, mind a hadi biztosok, minden fizetés- 
nél elfogadni tartozzanak. 18-or ezen rendelet által 
megszabott élelmezés November elejétől Április vé- 
géig tart , mely idő után a katona ingyen semmit sem 
követelhet, úgy hogy ha netalán a katonaság még 
Május hóban is a telelőhelyen maradna, ekkor már 
élelmét saját pénzével fizesse '). — A következő 
évre 1696. Dec. 19-kén e szabály űj kiadványt 
nyert, melyben némely pontok módosíttattak, kettő 
egészen kihagyatott, három újjal pedig bővíttetett, 
és így az 19 pontbúi áll: itt a bevezetés nyilván 
mondja , hogy a magyarok kívánták a múlt évi- 
nek megújjításáí némely pontok szükséges bővítésé- 



') Oklevélt. m. köt. 123. sz. íi. 



ve] '), nevezetesen az 1-so pont azzal bővíttetik: 
hogy a másfél forint élelmezési pótlék a katonának 
havonkint utólag fizettessék, azért, hogy ha számté- 
tel alkalmával kiderül, hogy illetményén tűi vett va- 
lamit, abból megtéríttethessék. Az 5-clik pont ki- 
mondja : hogy Magyarország- a részek kivételével 
három kerületre osztatván, mindenikbe az országna- 
gyok közül egy tartományi fóhadibiztos alkalmazta- 
tik, ennek alárendelíeívén mindenik megyében egy 
megyei és annyi átkelési biztos, mennyi az illető 
megye területéhez képest szükséges , ezek mellé pe- 
dig adatik egy-egy pénztárnok. A magyarországi 
pénzadó beszedetése az országra bízattatván , azt há- 
rom részletben mindenik megye in solidiim , Decem- 
ber, Február és April végével befizetni tartozik, a 
késedelmezők ellen katonai executio alkalmaztatik. 
9-dik pontban az átkeléseknél elkövettetni szokott 
visszaélések és kártételek iránt tétetik intézkedés: 
minthogy azokat eddig bebizonyítani nem lehetett, 
jövőben a megyei és átkelési hadbiztosok által ki- 
adandó igazolványt teljes érvényű próba gyanánt keli 
elfogadni. '17-dik pont az ajándékozást tilalmazza. 
A mely lakos a hadi biztost megajándékozza, két- 
annyiban fog a feljelentő részére elmarasztatni , meny- 
nyit a biztosnak adott; a katonák és tisztek szigorú 



') „Cura verő pcracta jani miper Expeditione campestri , nihilominus 
mcmorati nostri haereditarii Regni Hungáriáé Status, Fidelesque Snb- 
diti, praedictuni Eegulamentum de novo reiterari, ma- 
joriquc efficacia niuniri hiimillime supplicaverint, et 
ad melius tuendum saepedictum Rcgulamentum , uninii alterumve illi 
magis proficimm annectendum proposiicrint, quo sufficienter discnsso, 
nobisque ad sinnendam desupcr nostram benignam Resolutioneni siib- 
misse relatuni, statiiinuis, volinnus, et mandamus clementissime : Ut. 
etc.:" Az 169G-dik évi szabályrendelet bevezetésének ide vonatkozó 
íjzavai. 



214 

büntetés alatt cltiltatnak, liogy a liarli biztosokat 
ajándékkal meg ne vesztegessék; a biztos nemcsak 
hivatalának, de életének elvesztése alatt, ajándékot 
se polgártól, se katonától elvenni ne bátorkodjék. 
18-dik pont rendeli: minthogy eddig a hadbiztosi 
hivatalok, különösen az élelmezési tisztek, marha, 
gabona, zab, bor és egyéb cikkek saját magán hasz- 
mikra űzött szállításával az államkincstárnak sok 
kárt okoztak, — ez jövőre átalában és szigorúan el- 
tiltatik. 19-er téli quártély végével tartandó mustrán 
a katonaság pontos számadást adjon : minthogy arra 
készülnie télen át elég ideje van, a mely tiszt készen 
nem lesz számadásával , hadi törvény elé állíttassék. ') 
íme a két első hadélelmezési szabály, mely Ma- 
gyarországon valahára szabadabban engedte a népet 
lélekzeni; de mivel sok pontja, különösen az adó- 
zásra nézve, az országgyűlés jogaiba vág, minden 
jó szándék mellett, ez is törvényszegés volt. Szük- 
ségtelen az elkövetett csalásokat, visszaéléseket, 
lopásokat , zsarolást és népnyomorgatást tovább bizo- 
nyítgatni , — e két császári rendelet mindenik pontja 
azokat ostorozza : megrendeli a katonának , mi a ka- 
tonát illeti; de azontűl békét parancsol hagyatni az 
elébb folytonos zaklatás alatt tartott szegény népnek. 
Mily nagy volt e hadélelmezési szabály előtt ama 
zaklatás, üldöztetés, mily határ nélküli önkényt gya- 



') Egykorú másolat a város levéltárában , következő zárszavakkal és 
aláírásokkal : Dabantur in Civitate nosü-a Viennensi Die dccimanona 
Mensis Decenibris Anno Millesimo Sexceníesinio Nonagesimo scxto, 
Regnorum nostroruni , Romani Trigesimonono, Hnngariae Qnadrage- 
simo sccnnclo, Boheniiae verő Quadragesinio primo, Leopoldiis. mp. 
(Pecsét helj-e) Starhenberg mp. Ad Mandátum Sacr. Caes. Regiaeqiie 
Mattis proprinm Cliristophorus Dorsch mp. Joannes Adamus a Wöber 
mp." — Tcliát oz is a német Cancellaria kiadványa. 



215 

korlottak egyes tisztviselők , saját kényelmük , vagy 
liaszoníesesiik tekintetéből mily aránytalan kirová- 
sokkal terheltek egyes községeket , — a már eddig 
elmondottak kelletinél inkább igazolják : Rensing 
hadi biztos például a Pest és Kecskemét közti puszta 
területeket , a budai lovas őrség téli kitartására , ön- 
kényűleg, átalában a kecskemétiek által megkaszál- 
tatni , feltakaríttatni és behordatni rendeli , hozzá vet- 
vén, hogy ama fütermés különben is ott veszne s 
óvást tevén , hogy e miatt az illető földesurak birtok- 
joga legkevésbé sem háboríttatik ') ; mil}^ nagy ter- 
heltetést szenvedtek a megritkult községek a budai , 
egri, szolnoki, szegedi várkapitányok által önkény- 
leg kirovott élelmezés, szekeres és gyalog munká- 
sok kiszolgáltatása, nemkülönben a mindig fenyege- 
tett s évenkint többszer kiküldött katonai executiok 
miatt , — írott emlékeink minden kétségen kivül he- 
lyezik és a szánalomig tanúsítják ^) : az idézett had- 
élelmezési szabályok célja lett volna tehát mindezen 
visszaéléseket megszüntetni. 

A fegyverszerencse dicsősége által nagy nevet 
nyert I. Leopoldnak népeihez kimutatott jó akaratát 
e szabályok kétségtelenül igazolják; nem is lehetett 
az rósz akaratú fejedelem, ki a szívtelen Karaffa 
által legyilkolt Keczer és Zimmermann özvegyével 
együtt könyezett, — ki Szécsenyi Pál kalocsai érsek 
őszinte felszólalására Magyarország jogai ellen inté- 
zett kormánykisérleteket beállította , — ki élte vég- 
napjaiban azon óhajtását fejezte ki, hogy története 
minden hibáival együtt írassék meg, miszerint fia 



') Oklevélt. III. köt. 101. bz. a. 

') Oklevélt. III. köt. 10-2 -123. sz. sz. a. 



216 

abból tanúságot meríthessen ; de szerencsétlenül vá- 
lasztott tanácsosai tévúton jártak, — „És valóban — 
I. Leopold — hosszú uralkodásának története nyújt- 
hat is elég üdves tanúságot minden fejedelemnek, 
hangosan hirdetvén, miszerint fényes gyözedelmek, 
hódoltatások , új szerzemények, szóval, a hadi sze- 
rencse korántsem elégséges arra , hogy valamely 
fejedelem népei által szerettessék, emléke azoknál 
tiszteletben, áldásban maradjon" '). — Az 1696-dik 
évi hadélelmezési szabály mindenesetre a magyar 
urak közbenjárásának, — talán az ez évi bécsi érte- 
kezletnek — volt eredménye ; az első azonban , mely 
emennek is alapját teszi, véleményem szerint Heisler 
Donát tábornagynak, az elsÖ szabályrendelet kiada- 
tásakor császári föhadibiztosnak tulaj doníttathatik. 
E derék ember szigorú katona, de méltányos és em- 
berséges gondolkozású férfiú volt. Midőn a dézmák 
iránt vidékünk községei — mint alább érintetni fog 
— 1694-dik évben szerfelett zaklattatnának , hei- 
tersheimi gróf Heisler Donát császári föhadibiztos 
lépett föl a három város mellett, azoknak minden 
tábori szükségletek kiszolgáltatásábani készségüket 
annyira dicsérte, és oly sikeres közbenjárást tett, 
hogy a császári udvari kamara e városok dézmájá- 
nak felét azon évre elengedte ; azonban ezzel Heisler 
nem volt megelégedve , hanem újabb ajánlásában 
bebizonyította és a kamarát biztosította , hogy ha e 
három városnak a dézmát elengedi, azok sokkal több 
hasznot tenni képesek lesznek a kincstárnak , mint a 
dézmából reménylhetö jövedelem, — és erre az egész 



') Hol•^ átli Miliály : U. oisz. történelme IV. 344. 1. 



217 

(Iczma elengedtetett '). Midőn e nagy eredményű köz- 
benjárásért a kecskemétiek hozzá köszönő iratot kül- 
denének, 1694. Sept. 5-én péterváradi táborában kelt 
oly emberséges érzelmű választ intézett a városhoz , 
mely díszére válnék ma egy salonban nevekedett 
üríiból lett hadvezérnek is: „Nagy megelégedéssel 
értesültem Uraságtok leveléből , hogy a dézmák iránt 
tett csekély közbenjárásomnak a legörvendetesebb 
sikere lett, örülök azon város szerencséjén, mely 
annyi év alatt és oly sok veszély közt , a haza gya- 
rapodására és Felsége javára megtett minden tőle 
kitelhető jó szolgálatot s reménylem, hogy e hűséget 
Uraságtok jövőben is akép folytatni meg nem szűn- 
nek, hogy a mit javokra és kedvezésekre tehetek, 
ezután is meglehessem" *). A következett 1695-dik 
évben Kecskemét s Körös ismét szorongattatott a 
dézma végett és Heisler gróf mellettök ezen ajánló 
levéllel lépett föl : „Kőrös és Kecskemét városok 
folyamodtak hozzám azért, hogy őket a királyi déz- 
mák elengedése iránt a főméltóságű császári udvari 
kamaránál ajánljam. Figyelmet érdemlő állapotukat 
én legjobban ismerem, valamint azt is , hogy a hadak 
átkelése, téli be- és kiszállásolások s az élelemnek 
hadsereg utáni fuvarozása alkalmával, minden más 
helyek fölött mennyi fáradalmat szenvedtenek. Lako- 
saik fentartására csupán ama dézmák szolgálnak s 
azokon kivül semmi város vagy falu sincs közelük- 
ben , melynek segítsége rajtuk enyhítene. Ugyan- 
azért a föméltüságú császári udvari kamara nevezett 
két város irányában akép intézkedni méltóztassék. 



') Oklevélt. m. köt. 151. 152, 153. 154. az. sz. a. 
•) U. 0. 155. sz a. 



218 

hogy míg" jobb állapotra juthatnak s népesedésben 
előhaladnak , néhány évig a dézmákat maguknak 
megtarthassák és saját szükségükre fordíthassák" '). 
1696-ban, midőn Heisler itt vidékünkön hadával 
átvoniilna, Halas mellett Eresztő nevű pusztán tar- 
tott néhány nyugnapot s Kecskemét oda 50 bárányt 
és konyhájára némi élelmet küldött a tábornoknak; 
a szép köszönő levél, mivel a szivességet fogadja, 
eredetiben meg van a város levéltárában '^). De utolsó 
volt az emberséges tábornoknak e hadjárata: 1696- 
dik évi Aug. 25 és 26 napjain a törökkel vívott vé- 
res csatában kapott sebe sírba vitte, és a magyar 
nép tudta kit vesztett el Heisler Donát személyében. 
Posták hiányában ekkor a községek s egyes megbí- 
zott emberek leveleztek egymással , több ilyetén 
levél maradt főn a kecskeméti levéltárban , melyek 
tüzetesen ez évi hadjáratra vonatkoznak. Nézzünk 
egypárt. A halasi birák Sept. 4-röl ekép írnak Kecs- 
kemétre: „Ajánljuk Kegyelmeteknek kötelességgel 
való kész szolgálatunkat: békességes megmaradás- 
sal szeresse Isten Kegyelmeteket, szívessen kiváuy- 
nyuk. Jóllehet talán immár bőségessen érthette Ke- 
gyelmetek , mindazonáltal ezen Kegyelmetek Embere 
által az mostan fen forgó híreknek állapottyárűl ír- 
hattyuk Klmeteknek , hogy pro diebus 25 , 26 proxi- 
me praeteriti mensis Augusti az táboroknak lévén 
megütközések, az keresztyénség közül a mint leg- 
közönségesebben beszélik, estének el circiter 6 eze- 
rén , Méltóságos Haizler Generális Úr eő Nagysága 
is az jobb lábán térden alul jancsár puska által meg- 



') Oklevélt. III. köt. 156. sz. a. 
-) U. o. 157. sz. a. 



1 



219 

lÖvetví^n és Szegeden az Borbélyok által elmetszet- 
vén, az Keresztyénség elfelejthetetlen szo- 
morúságára és kárára pro die 1 praesentis az 
meg írt helyen Istenben boldogul ki múlt. Generális 
Bolánd is elesett, több Generálisok is estének sebben, 
de nem halálossan, az pogányság közül pedig az 
katonaság egy Sárkány nevű Bassát fogott elevenen , 
hatvan Törökkel együtt, az vallotta, hogy az Pogány- 
ság közül 8 vagy 9 Basa veszett, Tíz vagy 12 ezer 
Török veszedelmével , most pedig az Pogányság Tö- 
mösvárnál hallatik lenni , a mint emlegetik , hogy az 
meg írt Basa vallotta volna, Erdély felé szándéko- 
zik, de az Keresztyénség még jó rendben lévén, vi- 
gyáz utánna , most Becsénél vagyon , ott is nyugszik 
vagy egy hétig, azután kenyeret és élést vévén ma- 
gához , ismét utánna készül az Töröknek , most sem- 
mi egyéb félelmes híreink nincsenek, kiket ha érkez- 
nének, tudtára adni Klmeteknek az aránt sokszor 
tett igéretünk szerint el nem mulattyuk , akarván 
maradni Halason 4. Sept. 1696. Kkk kész jó akaró 
szomszédi Halasi Birák és Esküttek közönséges- 
sen" '). Ugyanazon napról Komlóssy atya ferenci 
szerzetes Szegedről így ír : „Nemzetes Demeter Már- 
ton Sógor Uramnak, Kecskeméth Várossá Érdemes 
fö Birájának adassék. Mindenkorbéli hív szolgálato- 
mat ajánlom Kegyelmednek kedves Sógor Uram. 
Megmondhatatlan alkalmatlanságim miatt mindeddig 
sem értethettem levelemmel Kegyelmedet, és új hí- 
rekkel nem vigasztalhattam; most sírjunk-é vagy 
örüllyünk, nem tudom, mert megvallom, elvcsz- 



') Jegyzőkönyv IGíd — 1G08. 678. h]> 



220 

tette szegény romlott országunk egy oszlo- 
pát Haislert, kit az elmúlt Hétfőn temettünk el, 
Boland Generális is sebben esvén azon liarczon , meg- 
holt, ide várjuk az testét, az harczon minden bizony- 
nyal két ezernél hétszáz nyolcznál (többet) nem vesz- 
tettek az mieink, az is nem különben történt, hanem 
minekutánna már háromszor megnyomták az Törö- 
köt az mieink, és igen közel jártak az Török Csá- 
szár sátorához , akkor egy szárnyát az mi seregünk- 
nek meg kezdették nyomni , az mely megszaladván , 
ügy vesztenek azok is. Az Törökben pedig megval- 
lottak, hogy r2,000-nél is több veszett, 8 Basa, 
9-dik sebben vagyon, még ez idén megharczollyunk, 
kit Isten hogy jóra fordítson, imádkozzunk. Mara- 
dok Kegyelmednek Moyses napján (Sept. 4). Igaz 
Frátere Sógora Pr. Komlossy" '). — így fejezte ki 
Heisler tábornagy halála fölötti fájdalmát a magyar 
alföld népe , így tudta tisztelni azon igen kevés , ekkor 
igen ritka férfiak emlékezetét ez egészséges nép, 
kik magukat irányában hálára érdemesítették. ^) 

E közben a bécsi kormány az 1687-ik évi törvény 
által örökössé lett magyar korona birodalmában kor- 
látlan rendelkezési hatalmat kivánt gyakorolni : mel- 
lőzte a fenálló törvényeket, adóztatta a népet s na- 
gyobbára mindenütt katonai kényuralmat állított. 
Hogy feltett céljának némi jogszerű alapot bizto- 
sítson, még az 1687-iki országgyűlésből egy bizott- 
mányt kivánt kiküldetni, mely a már hiányos intéz- 

') Jegyzőkönyv 1691 — 1698. 679. lap. — Ugyanott a 680. 681. 698. 702. 
704, lapokon olvasliatók e tárgyban a szegedi bírónak, a szabadkai 
ferences gárgyáunak, és a szegedi őrség egyik tisztének a kecskeméti 
tanácshoz küldött leveleik. 
') Heisler t meg kell különböztetni az egy évtized múlva vérlázító ke- 
gyetlcnscgoiröl elliiihedt Ilcister tábornoktiil. 



221 

menyek újjáalakítása fölött irány adólag véleméiyez- 
zen , de itt célt nem érhetvén , azt átalában német ta- 
nácsosokra bízta. Kollonics Leopold győri püspök, 
utóbb esztergami érsek és bíbornok , volt azon német 
udvari bizottmány elnöke , mely a magyar országgyű- 
lés eloszlatása után, e tárgybani munkálatra kikül- 
detett. Kollonics, amaz irtózatos ember, ki fanaticus 
elveinek a törvényt, az uralkodó király esküjét, az 
ország nyugalmát , a nép jólétét alárendelni nem 
iszonyodott, nyiltan hirdette: hogy Magyarországot 
elöszer rabbá , aztán koldussá teszi , hogy kedve 
legyen majd valahára római katholikussá lennie. 
1689-dik év végén „Magyarország újjászervezése" 
című munkáját az udvari német bizottmány beadta '), 
de arra még nem látszott alkalmas idö, azon kivííl 
tehát, hogy ama szervezés nagyobbára hallgatagul 
és önkényleg alkalmazásba vétetett, a nép folyvást 
kegyetlenül zsaroltatott, 1692-ik évben az ingyenes 
hadélelmezésen túl még törvénytelenül két millió 
forint pénzadó vettetett ki, mely a következett évek 
alatt is nemcsak fentartatott , hanem 1694-ben még 
százezer mázsa liszt, vagy ugyanannyi köböl búzával 
megtoldatott, majd ezen gabona adó 150 ezer német 
forint készpénzzel váltatott meg, mely a két millió 
forinttal együtt katonai cxecutio terhe alatt múlhatat- 
lanul befizettetni rendeltetett '). Ezután következett 
az 1695 és 1696 évi hadélelmezési szabály, mely 
habár sok katonai visszaélést korlátozott is, de a 
két millió forint pénzadóval együtt ^) még is 



') I.ásd kimerítő ismertetését: Szalajnál VI. G— 21. lap és Horváth 

Mihálynál IV. 245— 2i9. lap. 
^) Horváth Mihály: TV. 249. lap. 
') Oklcvélt. III. köt. 123. sz. 7. pont. 



222 

nagy telier rar.radt a kimerült népen a hadak telelte- 
tése. 1696-ban és 1698-ban hivattatott össze a bécsi 
magyar értekezlet, utóbbiban az egyházi és világi 
nrakon kivül a megyék s városok küldöttei is hiva- 
talosak levén; de minthogy ezek mindannyiszor az 
országgyűlésre hivatkoztak és annak összehivatását 
szorgalmazták, illetéktelennek mondván egy ily érte- 
kezletet a nagy fontosságú ügyek tárgyalására, kü- 
lönösen az állandósíttatni szándéklott terhes pénzadó 
megajánlására , — elbocsáttattak ; azonban 1698. Dec. 
24-röl a megyékhez intézett királyi leírat keményen 
kikelvén a sokszor említett értekezletnek ügy neve- 
zett makacskodása ellen, négy millió forint adót 
vetett az országra , melyből 250 ezerét a főpapok és 
világi urak , 250 ezerét a királyi városok , negyedfél 
milliót pedig a nép fizessen, és azon kivül semmit 
egyebet, csupán kenyeret adjon ingyen a katonának, 
mert a házi élelmezés eltörííltetik '). — Egy hónap 
múlva, 1699. Jan. 26. megköttetett a törökkel a kar- 
lovici béke , megszűnt ugyan a háború , de ezzel 
megint egy új törvénytelenség követtetett el; mert 
ámbár örömmel és azon jó reményben fogadtatott 
ezen béke, hogy megszabadul az ország az eddig 
szenvedett sok terheltetéstöl , — „Az örömet azonban 
a béke felett nem kevéssé megkeseríté s ezer pa- 
naszra nyújtott okot annak megkötésének módja. 
Bár a béke egyenesen Magyarországot illette , szám- 
talan törvények s királyi Ígéretek dacára , annak ki- 
alkuvásában egy magyar sem alkalmaztatott. A béke- 
levél nem közöltetett ugyan az országgal, de mégis 



') Szalay: VI. 44—45. lap. 



22a 

köztudatra jutott annak tartalma s nem lehetett kese- 
rííse'g nélkül látniok, hogy annak egy némely pontja 
ellenkezik a törvényekkel; hogy benne Magyaror- 
szággal s Erdéllyel oly módon rendelkeznek , mintha 
csak meghódított tartományok, az uralkodó háznak 
csak magán uradalmai volnának; hogy benne „Ma- 
gyarországról s a magyar királyról" szó sem fordul 
elö, hanem e kifejezések helyett mindig gondosan 
emezek : „császár , császári birtok s alattvalók" hasz- 
náltatnak , — mintha az ország tartománya volna a 
német birodalomnak." ') 

De e négy millió forint pénzadó nem az 1698. 
Dec. 24-kén kelt királyi leirattal állapíttatott meg, 
még csak nem is az 1698. Sept. 10-kén megnyitott 
második bécsi értekezleten iiozta fel azt elöszer a kor- 
mány ; — három évnegyed előtt már az országra ki 
volt vetve, s itt csak elfogadtatása céloztatott, az 
említett királyi leírat pedig* azt állandósította. — 
1698. Február 19-röl Sötér Tamás szolgabíró szét- 
küldött körlevelében ezt írja: „az országra vettetett 
négy Millióbúl ezen Nemes Pest Pilis és Solt 
uniált Vármegyékre esett hatvanezerharminczhárom 
forint, idest 60,033. fr. , mellyet az Nemes Vármegye 
mostani Congregatio alkalmatosságával repartiált, 
melynek specificatioja eképpcn következik: 

Kecskemét 14,381. fr. — den. 

Körös 6,812. „ 50 „ 

Czegléd 2,320. „ 65 „" '). 

Ugyanazon szolgabíró 1698. Mart. 21. kelt körleve- 
lével másodszor közli „a négy Millióbúi esö" fen- 

') Horváth I\Iihály : IV. 260. la)). 

■) Jegyzőkönyv' 1691 — 1698. 975. lap. 



224 

tebbi kirovást és katonai executioval fenyegeti a ké- 
sedelmezö községeket '); 1698. Jun. 11-kén körleve- 
lének ide vonatkozó része pedig így szól : ,, Második 
parancsolatíyában Kegyelmes Urunk eö Fölsége pa- J 
rancsollya, liogy az négy milliók fizetésére siic- 
curráljanak az egyházi személyek is, akármi névvel 
neveztessenek; mindazonáltal az mely város vagy 
falu az maga Papja vagyis Prédikátorja, Mestere 
portioját magára fölvállalná az egy Esztendőben , 
hadd imádkoznának jobban, hogy ezen 
súlyos Portiónk cassáltatnék, igen jó 
volna; az ki pedig nem akarja fölvállalni, azon hely 
adjon hírt Szolgabirájának, hogy conscribálhassák 
jószágokat és az Portiot rajtok megvehessek." ^) J 

A spanyol öröködési háború kitörése követkéz- ' 
tében a császári hadak nagyobbára kivitettek, az 
ország érdeke nem kivánta többé a hadélelmezést, 
mégis 1699-ben az adózás múlt évit annyiban meg- 
haladta , hogy a birtokos nemesség jövedelmének 
tizenhatodrészét adóba fizetni, a címeres nemesek 
pedig a jobbágyokkal mindenben egyenlőn adózni 
köteleztettek'^). 1699. Febr. 13. Sőtér Tamás szol- 
gabíró közli a megye kirovását ez évre , mely szerint 
kivettetett a 

„Kecskeméti Jobbágyokra 12,293. fr. 20. den. 
16 Nemesekre . . . 772. „ 95. „ 

Körösi Jobbágyokra . . 4,525. ,, 85. „ 
39 Nemesekre . . . 1,212. „ 10. „ 

Czeglédre 1,926. „ 70. „" *). 

') Jegyzőkönyv 1691—1698. 996. lap. 
'0 Jegyzőkönyv 1694—1702. 283. lap. 
^) Horváth Mihály: IV. 261. lap. 
') Jegyzőkönyv 1694—1702. 413. lap. 



225 

Ugyanez évi Július 10. nevezett szolgabiró körlevele 
mondja: „Második parancsolattya Kegyelmes Urunk 
eö Felségének érkezett, a melyben megtekintvén a 
szegény országnak megromlott puszta állapottyát és 
az országra fel vettetett négy m i 1 1 i ó b é 1 i p o r t i o- 
n a k d e c i m a 1 i t á s s á t k e g y e 1 ra e s s e n elen- 
gedte, úgy hogy Ezer forintbűi Száz forintot , Száz 
forintbűi Tíz forintot, Tíz forintbűi Eggyet, Tíz pénz- 
bül Eggy pénzt; annakokáért kiki Kegyelmetek közül 
megértheti az alább meg írt specificatio szerint, hogy 
kinek mennyi volt az eö portioja és mennyit íizetett 
bé , mennyi a ki restantiában vagyon és abbűl mennyi 
defalcaltatik." Közli a rovatos kimutatást és paran- 
csolja: hogy az adóhátraléknak nemcsak téli hóna- 
pokra esö részét , hanem a nyári első harmadrészt is 
a községek befizessék , abból azonban le fog vonatni 
a műit évi nyáron kiszolgáltatott liszt és zab ára, a 
lisztnek mérője 1 tallérban , a zab mérője 50 pénz- 
ben, az idén kiszolgáltatott bűzának mérője pedig 32 
garasban; a földesurakra kivetett adót a jobbágyok 
megkérjék, vagy azok helyett befizessék '). Bizo- 
nyos adatok nélkül nehéz tájékozni: vájjon az adó 
tizedrésze valóban a nagy nyomor enyhítése végett 
vétetett-e le a népről, vagy azért, mivel bőven pótolva 
lett az a nemességre kirovott adóval? 

1700-ik évre már csakugyan a tizedrész levoná- 
sával' vettetett ki az adó , miről a sokszor nevezett 
szolgabiró körlevele, azon évi Május 26-ról ekép 
értesít : „Akarám tudtára és értésére adnom Kkk — 
hogy a mostani folyó esztendőre mi formában obve- 



') Jegyzőkönyv 1G94— 1702. 471. lap. 
Kecskemét v. tört. III. leüt. 1 5 



22G 

Iliáltatott ezen mi Tekintetes Nemes Vármegyénkre 
az H á r ra Millió és k é t s z á z e z e r f o r i n t o k- 
bill az portio pénz, űgymint 54,688 fr. 99 y^ den. 
Azért a Tekintetes Nemes Vármegye vetette fel a 
meg írt summát kinek kinek az ö facnltássa szerint 
az alább meg írt speciíicatio szerint, űgymint: 

den. 



Kecskemét Várossá 


. . . 9,280. fr. — 


Ibidem Nobiles 


. . . . 757. „ 10. 


Körös Várossá . 


. . • . 3,342. „ 43. 


Ibidem Nobiles 


. . . 1,230. ,, 40. 


Czegléd Várossá . 


. . . . 1,722. „ 55. 


Ibidem Nobiles 


. . . . 16. „ 11. 



Katonai végrehajtással szorgalmaztatik a fizetés, kö- 
zöltetvén az adókulcs , mely szerint egyesekre a kiro- 
vást eszközölni kell : t. i. 



Gazda 
Fiú. . 
Leány 
Cseléd 
Nö . . 
Ökör . 
Ló . . 
Tehén 
Borjú 
Üsző . 



1 fr. 60 den. 

- „ 08 „ 

- „ 98 „ 

- „ 98 „ 
-~ „ 98 „ 

- . 96 „ 

- „ 48 „ 

- „ 48 „ 

- ?5 16 „ 

- „ 16 ,, 



Bárány 
Juh . . 

Sertés . 
Malom 



. — fr. 3 
,-„16 

.-„ 8 
. 3 „ 20 



den. 



Pálinkaház 9 „ 60 



Kazán . . — 




80 „ 




Akó bor . . — 




8 „ 




Véka búza — 




O 1/ 

^ /2 V 




„ árpa — 




2V 




„ köles — 




2'/ 




Méhkas . .— 




9 1/ 


') 



Miből látni : hogy nem a föMbirtok , hanem tei^méke 
után rovatott ki az adó , ház és ipar pedig adómente- 
sen hagyatott, 

1701. Május 13-kán a szolgabíró következő kiro- 
vásról értesíti a községeket : 



') Jeg-yzökönyv 1694—1702. G63— 664. lap. 



227 

Kecskemét 11,264. fr. 75. den. 

Nemesek 1,126. „ 99. „ 

Körös 3,460. „ 80. „ 

Nemesek 1,597. „ 50. „ 

Czegléd 2,049. „ 80. „ 

Nemesek 18. „ 60. „ '). 

1702-dik évben a műit évihez hasonló összegben 
sürgettetik az adó beszolgáltatása; 1703-ra pedig Imre 
János pestmegyei pénztárnok ez évi April 17-én így 
jegyzi fel Kecskemét adóilletményét: Kecskemét vá- 
ros 1702. évi Nov. 1-töl 1703. Okt. utolsó napjáig a 
Három Millióbűi tizet portio pénzt 8134 fr. 47 d. 
Ottani Nemesek 950 „ 9 „ 

összesen : 9084 fr. 56 d. '^). 
Ez évre tehát három millió* forint lett volna kivetve 
az országra, melyet azonban már nem a császári ka- 
mara szedett be. 

A hadélelmezési szabály s azt követett adóki- 
rovás tagadhatatlanul sok tehertől megmentette Kecs- 
kemétet: ahoz képest, mit 1695 előtt adóba fizetett, 
hadélelmezésre adott és kézi vagy szekeres munkával 
szolgált, utóbbi években mind fizetései, mind szol- 
gálatai tetemesen alább szállottak; de a törvényte- 
lenül kirovott adó föllázította minden hazafi önér- 
zetét s mindamellett maradt még annyi teher a meg- 
pusztűlt népen , hogy forgalom és keresethiány miatt 
a pénzadó beszolgáltatása átalában sűlyos lett. 16^9- 
ben a török háború befejeztetvén, az átkelések is 
megszűntek; a katonaélelmezés, íiivar és egyéb szál- 
lítás készpénzzel fizettetett, vagy adóba számíttatott 

') Jegyzőkön)^' 1094—1702. 838—839. lap. 
') Jegyzőkönyv 1702—1708. 103. lap. 

15* 



228 

ugyan, s nem adott egyebet ingyen a nép, mint ke- 
nyeret a katonának ; de kivált a nagyobb községeken 
maradt egy nagy teher , mit érintetlenül annyival 
kevésbé hagyhatok, hogy az líj hadéklmezési sza- 
bály gyakorlati alkalmazását kimutathassam , — s ez 
volt a katona tisztek élelmezése. 

A legénység kitartásának könnycbbítése iránt 
Pestmegye erélyesen lépett föl a községek érdekében, 
mit a szolgabirák által időnkint szétküldözött utasí- 
tások tanúsítanak, például 1700-dik évi Aug. 5-röl 
ekép ír Sötér Tamás a községekhez: ,,Akarám Ke- 
gyelmeteknek tudtára és értésére adnom ezen Currens 
levelem által, hogy a Tekintetes Nemes Vármegye 
a Generális Congregátionak alkalmatosságával , az 
Quártélyban helyheztetett Vitézlő Rendeknek Tisz- 
teivel alkura és megegyezésre lépett, illyen formán, 
hogy a Szegénység a Vitézlő Rendnek napjában 
adgyon két font kenyeret , a mellé egy tál étket , a ki 
fel érjen jó lakásra egy font tehén hússal, akár ká- 
poszta, lencse, borsó, tejes kása és más tésztás étel, 
néha pedig valami tyúk hús is, és más is, a kivel a 
szegény ember szokott élni , becsülletes egy tál étel- 
lel tartozzanak a Szegénység gazdálkodni , de többel 
ne, hacsak maga jó akarattyából valaki nem cselc- 
keszi , hogy ád valamit nekik , azon egy tál étek pedig 
lígy adatik , hogy nem az ő kívánsága szerint, hanem 
a szegény embernek érteke szerint, ha ő nem akar 
azzal megelégedni , pénzen vegyen magának és any- 
nyit készíttessen a mennyit akar: Strázsára mikor 
mégyen , akkor pedig többet nem tartozik fizetni a 
szegénység , hanem napjában öt grajczárt , azaz 
nyolcz pénzt, ha kenyeret viszen pedig magával, 



229 

nem kell többet adni két portűriínál , addig- míglen az 
Abrak adásnak el jí) az ö ideje, mikor abrakkal is 
kell tartani lovaikat, akkor pedig napjára keli fizetni 
lovaitűi három Garast, most immár a hol fű nincsen 
a szénát is tartozik elvenni lovainak táplálására, a 
hol fű vagyon pedig füvet adgyanak, a mellett ha 
lovatlan Német vagyon az Qaártélyban , azoknak 
adgyanak alkalmatosságot mikor az Strázsára me- 
gyén , de a kiknek lovuk vagyon mennyének magok 
alkalmatosságán , ha pediglen valamellyike maga 
dolgában menne és nera az ö Felsége dolgában, az 
ollyannak sem kocsit sem lovat ne adgyanak , hanem 
mennyen és sétáilyon gyalog, avagy pénzen fogad- 
gyon magának alkalmatosságot, a mellett nappal is 
lovaik mellé Strázsát ne adgyanak , hanem maga 
étesse itassa lovát, hanem éízakára adgyanak valami 
Striízsát, hogy lopás miatt kárt ne vallyanak , a melly 
hely pedig azt megcselekszi , hogy, az egész Vitézlő 
Rendnek egy alkalmatos helyet csinál , az hol miny- 
nyájan ellakhatnak, úgy Istállót is jót és alkalma- 
tossat, a melly házat istállót kerítsenek be jó sövény- 
nyel , hogy bátorságos lehessen ottan a lopástól ma- 
radások, tehát ollyan helyre Strázsát se adgyanak 
étzakára is, hanem magok vigyázzanak lovaikra, 
azért Kegyelmetek válasszon benne , ha különben ád 
szállást nekik , ha pedig edgyütt tartya is szabadság 
abban lészen ; az nem lészen szabadság neki , hogy 
az Házakban válogatást tegyen, hanem azzal kell 
megelégedni a szállással, a mellyet a Becsülletes 
Hely mutat neki, de űgy hogy alkalmatos légyen 
azon szállás neki" '). 1701-dik évi Dec. 6-ról pedig 

') Jegyzőkönyv 1G94— 1702. G9Ö. lap. 



230 

ugyanazon szolgabíró ezt írja: „Az is legyen Ke- 
gyelmeteknek tudtára, liogy Mélt. Generális Kollo- 
nich Ur eö Nagysága Nemes Regementyébíil levő 
két N. Compagniának becsületes Tiszteivel lígy ac- 
cordált az T. N. Vármegye , hogy minden katonának 
napjában legyen egy becsületes tál étke ingyen, és 
két font kenyere az eö Fölsége Regníamenturaa sze- 
rint , mellyel is az Vitézlő Rendnek meg kelletik elé- 
gedni , azon étel is ollyan legyen , az mineratít az 
Szegény Ember készíthet maga érteke szerint , és az 
mit az Vitézlő Rend kivan, hacsak magának nem 
lészen az gazdájának kedve hozzá, tartozásképpen 
nem tartozik. Lovára három pozsonyi mérÖ abrakot 
kölletik adni, az mellett szénát annyit az mennyit 
meg ehetik mérték nélkül. Az midőn pedig Strázsára 
mégyen az Vitézlő Rend, akkorra az Szegénység 
fizessen maga személlyétül mindenik katonának öt 
kraiczárt napjában, az melly nyolcz pénzt tészen, 
lovára pedig három kis garast , ligymint 9 xrt. , azon 
fizetéssel coníentusnak köll lenni, de az is ollykor 
adatik, mikor Strázsára megyén, vagyis az ő Föl- 
sége dolgaiban commendéroztatik , ügy az N. Regi- 
ment dolgaiban valahova commendéroztatik , de ha 
Tiszti híre néikííl egy helyre is más helyre is jár 
maga dolgában, akkor ne fizessenek, és ennek utánna 
azzal is nem köteleztetnek az Szegénység, hogy az 
Vitézlő Lovát étesse, itassa, tisztítsa és strázsállya, 
hanem az vitézlő rend visellyen maga Jószágára 
gondot. Azon kivül bort is Rovására sehol ne adgya- 
nak , hanem ha pénze vagyon ligy igyék , hogy annál 
is inkább ne kövessenek garázdát, az hol pedig az 
Vitézlő Rend nciu viselné úgy magát, hanem alkal- 



281 

uiatUuikodnék és víilakinek rövidséget tenne, íeliát 
azon Vitézlő Rendnek becsülletes Tisztihez mennyen 
Kecskemétre, ottan tegyen panaszt reá, meg fogja 
azon becsülletes Tiszí és Lociimíenens kapitány or- 
voslani." ') 

Épen a volt nagy teher Kecskeméten , hogy a 
vidéken kiszállásolt katonaság tiszteit ellátnia kel- 
lett : láttuk már föntebb , mily súlyos teher volt e 
tisztek számára kiszolgáltatandó tűzifa beszerzése; 
nézzük most, mikép intéztetett azok kitartása. 1697. 
évi Nov. 21-kén Sötér Ferenc pestmegyei alispán 
következő rendelvényt küld a városhoz : „Kecskemét 
város ideiglenesen és a t. Megye további intézkedé- 
séig élelmezni fog a szavoi Herceg Ö fensége tar- 
talékából 

Tíz Tiszt urat , kiknek naponkint ebédre és este- 
lire adand négy-négy tál ételt és tíz pint bort. 

Tizenkilenc közszolgát, kik mindegyikének ád 
naponkint egy-egy font húst és két font kenyeret. 

Ötven lovat és öszvért, melyek mindegyikének 
ád hat font abrakot és nyolc font szénát vagy szal- 
mát naponkint. 

Huszonnyolc ökröt, melyeknek kellő mennyiségű 
szénát adand. 

Ezen kivűl, sem November elmúlt najyaira, sem 
jövőre nézve pénzül egyiknek se adjon semmit, ha- 
nem míg ott helyben maradnak, a fent kitett élelme- 
zést teljesíti; ha pedig valamelyik esetleg ottani szál- 
lását elhagyná, akkor azon távollevő illetményét sem 
tartozik kiszolgáltatni." ^) 



') Jcgj-zököiiyv lCy-1— 170-2. 'Jüü. lap. 

Jegyzőkönyv 1C91— 1698. 8;«. kip. latin saövegbÖI. 



232 

1699-dik évi Oct. 4-kén a következő télre beszál- 
lásolt kapitány élelmezési illetményét a kecskeméti 
tanács ,, minden hétre ű. m. hét napra" ekép állapítja 
meg: 

„Borbéli Portioja 21 ice. 

Hűsbéli Portioja 21 font. 

Tyúk numero 10. 

Réce nnmero 1 pár, vagy helyette . 1 lúd. 

Só nnmero 3 font. 

Gyertya nnmero 18 szál. 

Kenyér nnmero 19. 

Tyukraony nnmero 25. 

Liszt numero 1 véka. 

Ecet numero 1 pint. 

Szalonna numero 3 font. 

Abrak numero ,4 mérÖ. 

Hagyma és petrezselyem . . . Elegendő. 

Vaj nnmero 1 pint." '). 

1696-ik évi őszön gróf Glöckelsberg Ditrik ezredes 
szállásoltatván Kecskemétre, tovább egy hónapnál 
vítolódott élelmezési illetményének kiszolgáltatása 
fölött, míg végre megegyezett a várossal maga, csa- 
ládja, cselédsége és lovai kitartása iránt, mihez ké- 
pest adatott az ezredesnek: 

Heten kint: 150 font marhahús; 20 tyúk; 2 lúd; 
fél mérő lisztláng; 1 mérő közönséges liszt; 42 ke- 
nyér; 50 tojás; 7 pint vaj; 1 pint méz; 8 pint ecet; 
1 mérő répa; 30 retek; 1 fogás vereshagyma; % 
fogás foghagyma ; 5 font szappan ; ezeken kivtíl 

Havonkint: 10 akó bor; '/^ mérő dió; 1 mérő 



') Jegyzőkönyv 1694— 1702. őí)7, Jap. 



233 

alma; ds 15 lovára 60 mérő zab, elegendő széna és 
alomszalma mérték nélkül ; továbbá 

Naponkint: 4 szál viasz-gyertya; 8 szál fagyű- 
gyertya , — és még átalában 

Egész télre: 10 hízott sertés; 5 borjú; l.OO 
forint átalány fűszerekre ; káposzta és böjti napokra 
hal , mennyi elegendő. ') 

Tegyünk számítást: ekkor ügy, mint még ötven 
év múlva keletkezett katonai regnlamentumok szerint 
is, a katonatisztek fizetése nem készpénzbcni áta- 
lányban , hanem bizonyos számú közlegénységi zsold 
és élelmezési illetményben volt megállapítva ; az 
ezredes illetménye állott 50 közlegénységi zsoldbúi , 
és ugyanannyi személyrészletböl : a zsoldot a kincs- 
tár adta ki az adópénzböl, s azt a tiszt épen úgy, 
mint a legénység zsebre tctia ; a természetben kiszol- 
gáltatott élelmezésért minden főre fizetett, illetőleg 
adótörlesztésre elfogadott a kincstár havonkint másfél 
forintot; Kecskemétnek tehát az ezredes részére ki- 
szolgáltatott élelmezésért adótörlesztésre bevétetett 
50 közlegény illetménye, vagyis havonkint 75 forint, 
6 téli hónapra 450 forint; de csak a 39 mázsa marha- 
hús, mint ekkor a kincstár megtéríteni szokta, fon- 
tonkint 2 xrjával vétetvén fel, 130 forintot tett, 60 akó 
bor négy forintjával 240 forintba került, fűszerekre 
150 forint átalány fizettetett, mely három öszveg 520 
forintra rúg; hát még a többi kiszolgáltatás? — miből 
világos: hogy a tisztek élelmezése évenkint nagy 
összegű veszteséget, még korunkban is úgy nevezett 
deperditákat okozott a nagyobb községeknek. 



') Jegyzőkönyv 1691 — 1698. 719—721. lap. 



234 



X. 



Az újszerzeményi birtokigazolás, fegy- 
ver] og-váltság és papi tized, vagy királyi 
d é z m a következik , melyekre a bécsi kormány e 
korszakban, annvi érdek sérelmével, annvi kedélv 
fölingerlésével, a birtokviszonyok megtámadásával 
kezét kinrájtotta. — Mi köze Kecskemétnek , mint 
régi törvény szerint birtokképesség nélküli polgár- 
községnek e tárgyakhoz ? — kérdezi talán a tisztelt 
olvasó tőlem, ki annyit összeírok a tüzetesen Kecs- 
keméthez nem tartozó viszonyokrúl ; s én őszintén 
felelem: hogy igenis volt köze Kecskemétnek mind 
e viszonyokhoz. — mint látni fogjuk. Sokat registrá- 
lok az igaz , mit másutt is feltalál a sokat átböngészni 
szerető olvasó : de én azt hiszem : hogy átalános 
intézmények kifolyásakint fölmerült helyi viszonyo- 
kat, amazok ismerete nélkül földeríteni lehetetlen; 
egyébiránt oly tárgyak ezek , melyekről a hazai tör- 
ténelem gyarapítására nemcsak lehet, de sokat kell 
még fölvilágosítani, mihez a kecskeméti levéltár is 
szolgáltat adatokat. 

Kollonics püspök elnöklete alatt kiküldött német 
bizottmány 1689-ik évi Novemberben a császári kor- 
mányhoz benvTijtott .,Mag}'arország újjászervezése'- 
cimü munkálatában többi között azt mondja: hogy 
ez istentől mindennel bőven megáldott ország közjö- 
vedelmei nern fedezik a költséget, új jövedelmi forrá- 
sokat kell tehát nyitni , mert igazságtalan lenne , hog^' 
miatta ő felségének többi örökös tartományai terhel- 
tessenek. ,,Tly forrás lesz egyebek közt a tőröktől 



235 

isszatbg'lalt országrész: mire nézve, üog'v a király 
ízt, mint melyet fegyverrel, ne'met katonái vérével 
5 annyi költséggel foglalt vissza , hajdani világi bir- 

okosainak nem köteles visszaadni. Tanácsolja mind- 
izáltal, liogy ö felsége ezt kegyelemkép tegye, de 
iísak oly feltétel alatt, hogy e jószágok hajdani bir- 
okosai, vagy azok örökösei, jogaikat elébb világo- 
san bebizonyítani , azután hűségesküt letenni s végre 
i birtok nagysága szerint rajok rovandó adót raeg- 
izetiii , a katonaélelmezési s más közterheket viselni 
tartozzanak. x\.z egyháziaknak , jogalapjok világos 
évén, köteles ngyan a király visszaadni az illető 
jószágokat, de szintén csak a közterhek viselése 
mellett. A mely jószágokra nézve a birtokjog be 
nem bizonyíttatik , azokat el kell adni" '). — j\londva 
volt már: hogy e munkálatban kifejezett intézmények 
keresztül vitelére nem volt még kedvező alkalom , 
de hallgatagul és nyomni 1 nyomra következetesen , 
csakugyan megkisérltetett egyes részleteinek alkal- 
mazásba vétele. A töröktűi visszafoglalt újszerzcmé- 
iiyi részekre nézve például, már l(ií)2-dik évben, 
és így a bécsi magyar értekezletek előtt jóval, talál- 
kozunk egy rendelettel , mely utasítja a budai kama- 
rai inspectort és administratort, hogy kerületében 
faláltató miiulen helyről a földesurak névjegyzékét, 
birtokaik s jövedelmeik mennyiségét beszerezvén, 
íiUleijessze '^); IGD^-ben pedig kiadatott a rendelet. 



') llonáfh rtlilmly: IV. 247. — V. ü. 8/.;il;iy: VI. U'. — 17. 1. 

•) „Anno Ddiiiini 1G92. Dio 11. Alig. Ad ]M;ni(l:itimi Uliusslrissiuü Domini 
Dumiui Insiii'c'toris , ('auu'nilisquo Adniinistrnforis liudciisis, Si)i>fi- 
ticíitio lllii8tiiissini(niiin l>oiunionnii 'rcncstiimu Opiúdi Kocskonu-t, 
Auptio Consuuin ;imui;dinni :U» codt-iii ;iiiini;»(iin ndniiuistnitoniin et 
síu'co.ssio dduiiiiii, i-oiuscripta socmKliiiii iiostniui líóssc." .sat. Jegyző- 
könyv 1C)Í)1 — 1<;«I8. '21.">. lap. 



236 



hogy a visszafog-ialt részeken minden birtok a királyi 
fisciis által elfoglaltassék s azok birtokosai a csá- 
szári udvari kamarához utasíttatnak birtokjogaik iga- 
zolása végett '), mihez képest Kurtz Ignác János 
budai kamarai inspector és administrátor megkeresi a 
kecskeméti tanácsot, hogy az összeírás végett kikül- 
dendö karaarai tisztnek engedelmeskedjenek, a lako- 
sok otthon tartózkodjanak, vagy maguk helyett, házi 
és családi ügyeikről kellő tudomással bir(j egyént 
reiuleljenek ^). Még ugyanez évben megküldetett a 
megyékhez is azon királyi rendelet kihirdettetés vé- 
gett, melyben az illetők értesíttetnek, hogy a vissza- 
foglalt részeken mindenik birtokos birtokjogáí Bécs- 
ben a császári udvari karaaránál záros határidő alatt 
hiteles okmányokkal igazolja, kétségnélküli bizonyí- 
tás esetében a birtokra nézve megerősítést nyerend . 
ellenben a fiscus által be fog pereltetni ■^) ; azonban 
elhamarkodottnak tetszett ez intézkedés s a követke- 
zett 1696-ik évi Aug. 30-ról ismét királyi rendelet 
menesztetik minden megyéhez s városhoz, melyben 
„Nem kétljük — írja ő felsége — fris eralékezetben 
van hűségteknél, hogy már ezelőtt ismételve szét- 
küldött nyiltlevelek által Magyarországunk hü karai- 
nak és rendéinek kihirdettettük : hogy a ki valamely 
tulajdoni, haszonvételi vagy zálogjogot, vagy egyéb 
követelési címet igényel bármely birtok , urodalom , 
vagy jövedelemhez azon országrészben, melyet isten 
segedelmével s győzelmes fegyvereinkkel vissza- 
szerzettünk , azt e célra kirendelt cs. kir. bizottmá- 



') Sajnálni való : hogy e rendelet a kecskeméti levéltárban fön nem 

maradt. 
^) Oklevélt. JIL köt. 124. sz. a. 
^) Oklcvclt. III. köt. 125. sz. a. okmánj- szövege. 



237 

11 Mink előtt j hat hónapi záros határidő alatt, hiteles 
oklevelekkel írásilag igazolja s ha ügye úgy hozná 
magával, a további tárgyalásra megicléztetc^sét várja 
be. Mely kirendelt bizottmányról hüségteket legutóbb 
a folyó 169G-dik évi Július 6-kán kelt nyiltlevelünk- 
ben ') értesítettük , s e kegyelmes hirdetményünk 
folytán némely hű országlakosok azon bizottmány 
elütt okleveleiket be is mutatták; minthogy azonban 
még igen sokan amaz új szerzeményi javakhoz igényt 
tartók közül okleveleiket elő nem mutatták, a kitű- 
zött záros határidő pedig rég elmúlt, és annálfogva 
azokon kivűl, kik birtokjogukat bizonyították, immá- 
ron többé senkinek ügye figyelembe sem vétethet- 
nék, következőleg azon új szerzemény javak elidege- 
nítése foganatba is vétethetnék : mindazáltal némely 
híveinknek alázatos esedezésekre, ezeket is meghall- 
gattatni rendeltük, utasítván említett bizottmányun- 
kat, hogy az ilyetén új szerzeményi jószágokra nézve, 
melyek Győr, Komárom és Veszprém megyékben 
léteznek , folyó évi November 22-től ugyanazon hónap 
végéig, az Esztergám, Zala, Somogy és Fejérme- 
gyebeliekre nézve folyó évi December 1-től azon 
hónap végéig. Pest Pilis Solt, Tolna és Baranya 
megyékben levők irányában pedig jövő 1697-dik évi 
Január 7-kén s e hónap hétfő, kedd, csütörtök és 
péntek napjain a tárgyalást újra kezdje és folytassa, 
többi megyékre nézve a határidő kitűzése későbbre 
halasztatván. Mihezképest mind az eddig jelentke- 
zettek, mind az elmaradottak, a kitűzött határidő 
alatt, akinevezett bizottmány előtt személyesen vagy 
megbízottaik által , követelésük elvesztésének terlie 



') Ezen nyíltlevél sem létez Kecskeméten. 



238 

alatt, kellő okleveleikkel megjeleiiiii kötelességüknek 
ismerjék" '). Mikép értei meztetett s vonatott gyakor- 
latba e királyi nyiltlevélben foglalt intézkedés, mu- 
tatja Pestmegye szolgabirájának 1696. Oct. 11. kelt 
meghirdető körlevele: „bogy tudniillik e jövő 1697. 
esztendőnek Boldog Asszony havának 7-dik napján 
minden Uraság az ki ebben az Nemes Vármegyében 
ollyan jószágot bír, mely ennek előtte az Töröknek 
adózott, akár lakják, akár pedig puszta légyen, arrűl 
való Leveleit Bécsben az eö Felsége Commissioja 
előtt producállya s megmutassa, ha jószága nélkül 

el nem akar lenni ; ezen Currensemet minden 

helység lepáriáltatván , ezen Kegyelmes Urunk eö 
Felsége parancsolattyát az Földes Urának meg- 

küldgye s hírt adgyon , ebben különbet se cse- 

lekedgyék Kegyelmetek, mert ha az Uraság kárt 
vall, Kegyelmeteknek fog tulajdoníttatni" ^). Az or- 
szág nagyobb felének minden birtokosát sújtotta ez 
intézkedés, sok ezerre ment az igazolandó birtokok 
száma, évek hosszú sora kellett azok számbavételére , 
tígy hogy az első átnézés után hat év múlva tűnt ki , 
mikép nemcsak magán birtokosok esnek ilyetén bir- 
tokigazolási kötelezettség alá, hanem vannak köz- 
ségek is, melyek kihalt, vagy a hódoltság területé- 
ből kibujdosott földesurak pusztabiríokait elfoglalták, 
megszerzettek, hosszas használat után hallgatagul 
megtartották, vagy némileg magukhoz rántván, saját 
községi határterületökhez keblezték ^). 1702-dik évi 



') Oklevélt. III. köt. 125. sz. a. 

^) U. 0. 1-J6. sz. a.. 

^) Ennek példáját találjuk Csongrádmegyében , Csongrád, Szentes és 
Holdmezövásárhely városok határain. L. Magy. orsz. legújabb leírása, 
Palugyaitól. IV. 475. s köv. 489—495. és 505—532. lap. 



i 



239 

Jun. 9-k(5ii teliát kihirdettetett, mikép „Erössen pa- 
rancsoltatik : hogy az — Városok , Faluk és Praediu- 
1 mok minemű Uraságok alatt légyenek constállyon, 
arra való nézve Kegyelmetek Várossi és Fahissi Bi- 
rák Uraimék — maga mellé veendő okos és értelmes 
egy Eskütt Emberrel compáreálván , melljik Város 
és Fahi minemű pusztákat, akárminemű ok és mód 
alatt birjon, igazán megmondhassa" '). Ezek átalá- 
ban az elővizsgálatra vonatkoznak. Úgy látszik , 
hogy a bemutatott oklevelekre ritkán adatott ki egy- 
szerűen a birtokot megerősítő királyi jóváhagyás 
(consensus regius); hanem a birtokosok nagyobbára 
mindenütt perbe vonattak s ezen birtokig-azolási pe- 
rek fárasztó költséges folyama alatt többnyire bi- 
zonyos pénzösszegben a fiscussal kiegyeztek s annak 
befizetése után nyertek a kérdés alatti jószágra 
királyi megerősítést ^). A bekövetkezett forradalom 
(1703 — 1711) s azt követett szervezkedési hosszú 
országgyíílés (1712 — 1715) igen hátráltatták a bir- 
tokviszonyok végleg-es kiegyenlíttetését. Hinnünk 
kell: hogy maga a nemzet igazságosnak látta azt, 
mikép a másfél századig török uralom alatt volt ma- 
gyar alföldrül kipusztult, vagy kiköltözött régi föl- 
desurak után következett birtokosok ezen igazolásnak 
alája vettessenek s a kellő jogcímet bizonyítani nem 
képesek kivettetvén , jószágaik a koronára szállíttas- 
sanak, joga sőt kötelessége levén ennek, azon űrta- 
lan líj szerzeményeket érdemes honfiak részekre ado- 
mányoznia; de a bécsi kormány nézete más volt: 



') Oklcvélt. m. köt. 127. sz. a. 

^) A kecskeméti neoacqui.sticus perben liivatkozás tétetik : hogy a Bos- 
nyák-örökösök Solt mezőváros irányában és Vay László a Kecskemét 
melletti Alpár pusztára nézve ez úton nyertek consensus regiust. 



240 

Kolloiiics és társai által kimondott elv alapján, az 
igazolt birtokot megváltani, az elszedetteket pedig 
eladni kellett. E kártékony eljárást csak az 1715: 
10. és 1723: 19. törvénycikkek változtatták meg, a 
birtokigazolási bizottmány hatáskörét s az elibe tar- 
tozó perek folyamatát szabályozván , utóbbi t. c. az 
eljárást merőben a királyi itélö táblára átruházván. 

A kecskeméti birtokigazolási per igen későn , 
csak 1730-ik évi November 13-án téteíeít folyamatba. 
Ekkor már itt csak Koháry grófok voltak önálló vi- 
lági földesurak; Aspremont gróf Rákóciféle illetmé- 
nyét , a Vay- , Fáy- és Fráter-örökösök Pászthóyféle 
részét a város zálogban birta : Csáky grófok illetmé- 
nye szóba sem jött, mert az ekkor még a pozsonyi, 
visszaköltözésük után 1716 óta az óbudai apácák 
élvezetében volt, az egyházi javak pedig illetetlentíl 
maradtak. Gyaraki Grassalkovics Antal királyi ko- 
ronaügyvéd tehát gróf Koháry Istvánt és a városi 
községet perelte be , — ez beidéztette szavatosait , 
kiknek sikerült mindnyáj oknak birtokjogaikat iga- 
zolniok , nagy könnyebbségükre szolgálván azon kö- 
rülmény — mint alperesek a perben arra hivatkoznak 
— hogy ekkor már királyi rendelet szolgált alapúi a 
birtokigazolási perekben , melynélfogva hitelesen ki- 
mutatott ötven évi háborítlan birtoklás elegendő volt 
az igazolásra '), és Aspremont gróf épen ez úton 
maradt birtokban , per-beszédeivel kimutatván azt , 
hogy 11. Rákóci Ferenc mint a fejedelmi család feje 
minden okleveleket magánál tartván , azokat kibujdo- 
sásakor elvitte , azonban Kecskemét város számviteli- 



') E rendelet sem létez jelenben Kecskeméten. 



241 

könyveiből ^s levéltári adatokbűi a Ríikócy-ház cen- 
sualis illetményének liáborítlan kiszolgáltatásától 591. 
óta igazolta. E perben a felmentési okmány báró 
Grassalkovics Antal, ekkor már [királyi személynük 
által 1734-dik évi Jnnius 11 -kén adatott ki. ') 

Közvetlenül magának Kecskemét városnak e bir- 
tokigazolás két pusztájába került. Csongrád megyé- 
ben Pusztaszert még 1642-ben xeüe zálogba, utóbb 
részenkiut megszerezgette , de a felvalláson kivül 
nem volt reá sem adományzás, sem királyi jóváha- 
gyás, sem jogszerű beigtatás; szavatosai követelé- 
süktől elüttettek s a város birtok nélkül maradt, 
Pusztaszer pedig mint a mindszenti uradalom bekeb- 
lezeít része gróf Erdödynek adományoztatott s csak 
ettől sikerült újabban zálogba vehetnie. Még érzé- 
kenyebb csapás volt a város határterületének közvet- 
len tőszomszédságában levő, 1688-ban Kecskemétre 
költözött lakosaitól elhagyott s a Város által Rőtli- 
családíól, mely azt Thurzó nádor adományából birta, 
ekkor mindjárt megszerzett Szentlőrinc pusztának 
megtámadtatása. Sarkpontja volt a pernek azon két 
tétel : hogy Kecskemét mint polgárközség birtokkép- 
telen s mint kihalhatlan testület az 1542: 35. t. c. 
2. §. ellenére birtokot nem nyerhet, nem szerezhet. 
Nagy szerencsének látták boldogtalan őseink a sze- 
rencsétlen viszonyok közt azon körülményt: hogy 
Grassalkovics Antal királyi koronaügyvéd személyé- 
ben, szegény legény kora óta bizalmas jó emberükre 
számolhattak s ez megtette azon szívességet, hogy 
e különben is sokat szenvedett város a Szentlőrinc 



'; Egjkorú hitelesített másolat a város levéltárában. 
Kecskemét v. tört. III. köt. 1 6 



242 

megszerzésiébe ruházott pénzének némi visszanyerése 
fejében azon pusztát még néhány évig, a korona- 
ügyvéddel kötött szerződésnél fogva használhatta; e 
közben Szentlörinc a város földesurának gróf Ko- 
háry István országbírónak , 3000 forint lefizetése 
mellett, királyi vegyes adomány útján került birto- 
kába s a jó öreg űr és hagyományosai azt bérletben 
máig Kecskemét használatában hagyják. ') 

Miután az ország birtokos osztálya 45 éven át 
zaklattatoít a birtokigazolási perekkel , megsokal- 
lotta végre a nemzet e vagyonpusztító s tömérdek 
visszaélésre alkalmat szolgáltató eljárást és az 1741: 
21. t. c. által az űj szerzeményi bizottmányt véglege- 
sen megszüntette. Mily nagy szerep jutott ez időben 
báró majd gróf Grassalkovics Antal elébb korona- 
ügyvéd, utóbb királyi személynöknek s több udvari 
tisztviselőknek, mutatni fogja emez egyetlenegy pél- 
da: hogy az örökös nélkül elhalt legutolsó Grassal- 
kovics hercegről még korunkban is szóhagyomány 
élt vidékünkön a nép közt, mikép imént nevezett öse 
a birtokigazolás alkalmával jószágaikból kiforgatott 
családok Pest körül levő terjedelmes birtokait magá- 
nak adományoztatta s szegény kéregető tanulóbtíl 
gazdag gróffíí lett légyen. '^) 



Ha lett volna is az űj szerzeményi birtokigazolás 
kötelezettségének némi jogszerű alapja; de már a mi 

') Kecskemét pusztáiról kósöbb e körülmények részletesen tárgyaltatni 
fognak. 

'0 Az ekkori birtokviszonyokat , sőt magát a hódoltság területét is a bir- 
tokigazolási perek tüzetes tanulmánj'ozása legjobban felvilágosítaná, 
illetőleg meghatározná: melyek minthogy az 1723: 19. t. c. rendeleté- 
hez képest utóbb a királyi itélö tábla egy osztálya által tárgj^altaítak , 
hihetőleg ma is annak , vagy a kamarának levéltárában léteznek. 



243 

azután következett, vagy t^pen vele együtt járt, a 
f egy verj og válts ágnak épen semrűi sem volt: 
mert kellett-é nagyobb igaztalanság annál , bogy epén 
azon ország, mely a török kiveretésének csontjai 
velejéig ható terheit viselte, azokon kivtíl még egy 
ilyetén mesterséges okoskodással felállított rendki- 
vüli adózással is terheltessék? — Sajnálni való, hogy 
ezen adónem célját igen, de kirovási arányát nem 
ismerjük s Pestmegye irányában helyi adatokkal 
kimutatni sem vagyunk képesek ; a mit tudunk , 
annyi: hogy XIV. Lajos francia királlyal kiütött spa- 
nyol öröködési háború költségei a birodalmi kincstárt 
kiürítvén, pénzre volt szükség, ez pedig nem engedte 
bevárni a birtokigazolások végrehajtását , hanem 
1702-dik év végén, a visszafoglalt megyékre fegy- 
verjogváltság címe alatt bizonyos összeg kirova- 
tott és azt rögtön befizetni köteleztettek. Pestmegyére 
harmincezer forint volt kivetve, melyet 15 nap 
alatt befizetni tartozott. November 13-ik és következő 
napjaira volt kitűzve Pestmegye közgyűlése a fegy- 
verjogváltság tárgyalása iránt , melyre szokás szerint 
Kecskemét is meghivattatott, figyelmeztetvén a vá- 
rosi tanács Huszár János szolgabíró levele által : — 
„mely napra jó számot tartván Kegyelmetek, azon 
legyen hogy jelen lehessen, leginkább az kiknek 
Erszényekben áll az dologh" ') — Az udvari kamara 
rendelvénye a megtartott közgyűlésen tárgyaltatott, 
de a kitűzött rövid határidő alatt kivetni , még inkább 
beszedni, a kirovott 30 ezer forintot lehetetlen volt, 
a megye tehát költsönhez folyamodott, különösen a 



') Oklevélt. m. köt. 128. sz. a. 

16' 



244 

küzségekliez. Mikép állíttatott ki az egész megyét 
terhelő fegyverjog'váltság- nagy összege, Pestmegye 
levéltára mutatná ki; annyit tudunk: hogy Kecske- 
mét annak egyötödét letette, hatezer forint költsön- 
nel segítvén a megyét, melynek visszatérítése iránt 
1702-dik évi November 14-kén ugyanazon közgyíí- 
lésböl kiadott ünnepélyes okmánnyal akép biztosít- 
tatott a megye által, hogy azt GO nap alatt okvetle- 
nül, de kamat nélkül visszafizeti, ha pedig akkorra 
vissza nem fizethetné, megbízza első alispánját hogy 
a város egyszerű följelentésére, oly megyebeli birto- 
kosok jószágait, melyek után azon rendkivííli adót 
viselni kell, a maga mellé veendő szolgabiróval min- 
den további peres eljárás nélkül foglalja le s az 
azokat illető aránylagos adóteher erejéig a város 
használatába bocsássa, melyekből aztán magát a vá- 
ros tőke és kamatra nézve kielégíttethesse '). 

Mennyire sújtotta e teher ama pénzszegény idő- 
ben a birtokosokat, csak a kecskeméti földesurak 
jövedelme után vagyunk képesek kimutatni, mert 
ámbár az itteni levéltár egy terjedelmes jegyzékével 
bir a kirovásnak , de a teher súlya a jövedelem ará- 
nyából volna feltüntethető , ezt pedig más helyekről 
nem ismerjük. Például : Aspremont grófoknak a Rá- 
kóciféle örökség után egy évi úri adóbeli jövedelmök 
— Rákóci Erzsébet Erdődiné jogán — volt 45 ma- 
gyar forint és 40 dénár: fegyverjogváltság fizettetett 
tőle — mi később Aspreraontnak számíttatott be — 
73 fr. 60 dénár; a Fáy-rész úri adaja volt 12 72 *^1" 
lér, egy pár csizma, egy vég patyolat s két szál da- 



') Oklevélt. m. köt. 129. 9z. a. 



245 

rutoll, mely mindössze alig adott ki 30 forintot, s 
ennek fegyveijoo-váltság-a tett 46 forintot; a Vay-rész 
űri adaja és fegyvcrjogváltsága épen annyi volt; a 
Csáky-illctmény, vagyis ekkor a pozsonyi apácák 
űri adaja, kézi ajándékaival együtt volt évenkint 
350 forint: fegyverjogváltság pedig fizettetett attól 
552 forint; — ez arányban teliát mintegy másfél évi 
jövedelmet fölemésztett ama rendkívüli adó. ') 

A Kecskemét város által költsönadoít 6000 forint- 
nak 60 nap alatti visszatérítéséből semmi sem lett: 
késett a kivetés , késett a beszedés , mert a birtoko- 
sok legtöbbje fizetni vonakodott; fél év műlva pedig 
Rákóci Ferenc Lengyelországból betört s a forrada- 
lom nyolc évi tartama alatt ilyetén törvénytelennek 
méltán bélyegzett adó beszedéséről szó sem lehetett. 
1714-dik évi Július 4-kén, tizenkét év műlva folya- 
modott a megyéhez Kecskemét, 1702. Nov. 14-ki 
biztosító határozata értelmébeni elégtétel eszközölte- 
tése végett s Pestmegye csakugyan kiküldötte Imre 
János alispánt; ez azonban a folytatólag összehívott 
országgyíílésre követté választatván, helyette Lacz- 
kovics László helyettes alispán utasíttatott eljárásra. 
Nehéz volt így is boldogülni. E közben Pestmegye 
hadélelmezési s egyéb közszolgálatok fölött a kama- 
rával fölmerült számoskodása megvizsgálására ki- 
rályi biztosság alakjában kiküldött bizottmányhoz, 
nevezet szerint Berkes András váci káptalani s hat- 
vani préposthoz és Nedeczki Sándor komárommegyei 
alispánhoz folyamodott a három város, 170o-tűl 
1711-ig a forradalom tartama alatt is tőlük a szegedi 



') A kivetés hiteles kiadványa a városi levéltárban , összevetve jelen 
kötet 8., 26., 44. lapjain kimutatott \m adó inennyiségévol. 



246 

császári várörség kitartására kierőszakolt pénzbeli 
adózásnak s tömérdek hadélelmezési szolgálmánya- 
iknak valahára leendő megtéríítetése végett: a bizott- 
mány nevezett elnökei 1714. Oct. 22. biztosítják a 
Városokat követelményeiknek megtéríttetése , külö- 
nösen Kecskemétet 6000 forintjának kamatostűi 
együtti visszafizettetése iránt, már csak azon oknál- 
fogva is „nehogy azon városok maguk terheltessenek 
tovább is az egész megye helyett." — 1715-ik évben 
történt Kecskemét kielégíttetésére nézve az első lé- 
pés: ekkor ugyanis a kiküldött helyettes alispán fog- 
lalni kezdett gróf Starhemberg hatvani uradalmában 
és cserhát körül némely gróf Zichy- és Eszterházy- 
féle birtokokban , melyek aztán időnkint fizettek , 
Zichy gróf nevezetesen a város korcsmáira borszál- 
lítmányokat küldött alku szerint, azzal rótta le tar- 
tozását; tétettek foglalások a solti járds dunai részén 
is, a bátyai, varajti és kis félegyházi birtokokon; 

— a szomszéd Izsák mezőváros — akkor még falu 

— földesurai közül Uzovics és gróf Szapáry folyvást 
vonakodván a birtokukra kirovott 410 forint fegy- 
verjogváltságot befizetni, mely 1702-dik év óta már 
kamattal együtt 700 forintra nevekedett, Laczkovics 
László helyettes alispán ezek birtokát 1717-ben fog- 
lalta le és haszonvételre Kecskemétnek adta át, míg 
nevezettek a 700 forintot megtérítendik. 1719-ben 
Szlovenics Mihály izsáki közbirtokos tette le Kecs- 
kemétnek a 700 forintot s átvette a Szapárj^- és Uzo- 
vicsféle birtokot '). Csak 1721-dik évben, néhány 
száz forintnyi kamatveszteséggel — mit azonban a 



') Oklevélt. III. köt. 31. 32. 33. sz. sz. a. s a városi levéltárban levö 
tárgWratok. 



247 



város öiikint elengedett — fejeztetett be a város ki- 
elégíttetése , a fegyverjogváltságra Pestraegydnek 
költsönzütt 6000 forintra nézve. 



XI. 



Midőn a nép mindennemű terhelíetése tetőpontra 
hágott, midőn a nemesek és urak törvénytelen adóval, 
biríokigazolási perekkel és fegyverjog váltsággal eny- 
nyire zaklattattak , — hogy elvégre minden osztály 
és minden érdek sértve legyen , az egyházi rend is 
megtámadtatott a p a p i vagy királyi tized elfogla- 
lása által. 

Nehéz egyelőre meghatározni: vájjon a főpapság- 
volt- é jobban sújtva e rendkívüli eljárás által, vagy 
a községek; annyi igaz: hogy vidékünkön Szécsenyi 
Pál kalocsai érsek és Balogh Miklós váci püspök 
magukat szerfölött sértve érzették s panasz és nyil- 
vános felszólalás útján sérelmüket kimondották. ') 

Azt is megemlítenünk kell még: hogy a tized 
elfoglalása által a rom. kath. főpapság, mint orszá- 
gos törvény szerint a tized tulajdonosa volt sértve; 
azonban a protestáns hitfelekezetek háborgatása sem 
maradt el: Leopold kormánya által az evangéliku- 
sok, különösen lelkészeik irányában elkövetett vér- 
lázító elbánás Kecskemétre, mint hódoltsági helyre 
ki nem hatott s ha elhatott volna is, az 1681: 25. 
és 1687: 21. törvénycikkek által annak meg kellett 
szüntetnie; mégis eme világos törvények dacára 1690. 
April 15-röl közvetlenül a két városhoz intézett leve- 



') Oklevélt. III. köt. 142. é.s 144. sz. .sz. a. — Szalay: M. oisz. tört. ^X 
120. lap. 



248 

lével Szécseiiyi György Esztergami érsek üldözés 
alá veszi a nagykőrösi és kecskeméti protestánsokat, 
mondván : „mindkettőtöknek megparancsoltam vala 
az elmúlt esztendőben , hogy mind az két helyrül 
kimennyenek a Predicátorok , Mesterek és Kompá- 
nok (diákok), csakngyan nem lén meg, de csakugyan 
meg lészen Isten által. Elég nyomorultak vadtok ezen 
kivűl is megsanyarodott és kárvallott Emberek s na- 
ponként is eleget szenvedtek. Isten előtt is én oka ne 
legyek a mi talál benneteket. Bánom és sajnálom , 
hogy Kecskeméten a Pápisták is fognak szenvedni 
az Cálvinista eretnekek miatt; Kőrösön sok Ártatla- 
nok a veszedelmes kemény fejű rosszak miatt is. 
Átkozzatok ámbár , de böcsülletemet megkeresem. 
Ezen kivűl hogy közönségessen mind az két helyben 
szenvedtek , rabok lesznek a kik ezeknek okai lesz- 
nek; Bizony nem volna arra űttya annak a Regiment- 
nek s hadnak, a ki Arra fog menni." A két város 
Bécsbe folyamodott a császári hadi tanácshoz, hogy 
az érsek által ellenük intézett katonai execuíiot betil- 
tassa '). De már ekkor a tized elfoglalása javában 
folyt. 

A papi tized és úrbér az 1848: 9. és 13. tör- 
vénycikkek által örökre megszüntetvén , mai nemze- 
dék azt nem ismeri: hogy fogalma legyen róla, meg- 
kisérlera ismertetését. Tartozott a jobbágy törvény 
szerint, a használatában volt jobbágytelek terményei- 
ből földesurának kilencedet, az illető megyés püs- 
pöknek tizedet adni , mindkét tartozmány átalában 
a népnyelvén „d é z m a" nevezetet viselt ; némely 



') Oklevclt. II. köt. 22. sz. a. 



249 

alapítványok erejével egyes monostorok is, mint pél- 
dául a pannonhegyi apátság Soraogymegyc tizedeit 
sz. István király adományzásából élvezte s a szepes- 
ségi városok mindenik plebánusa saját plebániiija 
területének dézmáit szedte. Tartozott a tizedtulajdo- 
nos főpap a tizedküteles község lelkészének a tized- 
ből negyedet vagy n y o 1 c a d o t , hol szokás volt , 
törvény szerint pedig átalában tizen hatodot adni. 
A magyar jobbágy tehát telke terményeinek ötödré- 
szét természetben kiadni, vagy rég fenálló szokáshoz 
képest pénzben megváltani tartozott. Keeskeraét s 
tudtomra Nagy-Körös azon szerencsés helyzetnek 
örvendett, hogy itt soha, Nagy-Körösön az utóbbi 
negyedfél század alatt sem kilenced, sem tized ter- 
mészetben nem szedetett. A tized még a szertírási 
ö-szövetségben megírt alapon jött divatba, mint a 
terményekből a lelkészek számára kiszolgáltatandó 
adózás ') ; az új-szövetségi szent könyvek ezt világo- 
san nem rendelik , csak annyi van azokban , hogy a 
lelkészeket azoknak kell fentartaniok , kiknek lelki 
ellátásukról gondoskodnak ^). Egyházi törvény a 
tizedről csak kr. sz. ut. 585-dik évben intézkedett, 
majd Nagy Károly császár 779-ben azt állandósí- 
totta s őt ebben a többi keresztyén fejedelmek utá- 
nozták. Nálunk magyarokűl sz. István , sz. László 
és Kálmán királyok törvényei hozták be , senkit a 
kötelezettség alól ki nem vontak, minden termény- 
ből megadatni rendelték , még pedig természetben ^). 
Utóbb törvények intézkedtek: hogy a tized csak bor, 



') Mózes III. könyve XXVII. r. 30. 32. v. 

■-) Mát. X. r. 10. V. — Luk. X. r. 7. 8. v. — Kor. I. IX. r. 4. v. — Tini. 

I. V. r. 18. V. 
^) Sz. István II : 5-2. — Sz. Lá.szló 1:27, 30 , 10. Kálmán 1 : 25. t. c. 



250 

bűza, köles, árpa, zab, tönköly, bárány, gödölye 
és méhkasokbűl adassék ; tizedkötelezettség alól men- 
tesíttettek az egyházi és oskolai személyek, hivata- 
los minőségben használt földeik terményeire, s a 
birtokos nemesek saját birtokaikra nézve, a közsé- 
gek birái átalában , a török elöl kibujdosott nemesek 
ha jobbágytelkeken élnének is , de a jobbágytelket 
mívelö birtoktalan nemesek nem. Még az aratók is 
aratórészüktöl e tizedet megadni, vagy megváltása 
fejében sarlópénzt fizetni tartoztak; a jobbágytel- 
ken élö földtelen iparosok és zsellérek pedig annak 
váltságaűl családuktól , bár mennyi föbül állott is , 6 
dénárt fizetni köteleztettek. A gabonadézmát szemül, 
a bordézmát szöllöfürtökben szedni szabad nem volt , 
hanem szalmástul kévékben amazt , borban pedig 
emezt; nem lehetett a jobbágyokat annak összehor- 
dására ingyen kötelezni, hanem ha a tizedtulajdonos 
mással olcsóbban nem egyezhetett, maguk a tizedkö- 
telesek tizedrészért hordották össze sat. Hemzseg- 
nek a törvénykönyvben e tárgyra vonatkozó cikkek , 
nem is untatom a tisztelt olvasót több aprólékos kö- 
rülmények s a dézmaszedés meghatározott idejének 
s módjának gyakori szabályozását illető cikkek elso- 
rolásával, csak annyit említek még, hogy utóbb a 
tizedtulajdonosnak szabadságában állott azt termé- 
szetben szedetnie , vagy megváltására szerződnie. 
Minthogy a beszedés , kivált annyi korlátozás mellett 
mint régi törvényeink rendelik, csakugyan teherrel 
járt, a főpapok átalában, vagy nagyobbára pénz- 
bérre szerződtek és többnyire méltányosan. Még 
1411-ben Zsigmond király IV: 5., 6. törvénye hall- 
gat a bérletről ; de azután következett 70 év alatt 



251 

igen szokásba kellett a bérbeadásnak jönie, mert 
Mátyás király 1481-ben kelt V: 8. törvénye, való- 
szinüleg" a bérlök visszaélései miatt tilíja, e szavak- 
kal: „A főpapok a tizedet többé haszonbérbe nem 
adhatják, ha mégis arra valamelyik kényszerülve 
lesz, a bérlő ne merészelje Zsigmond király törvé- 
nyét áthágni s csak a szerint vegye a tizedet , a főpa- 
pok pedig csak az illető megyével szerződhetnek; 
ellenkező esetben a megye a tizedelőt fogassa el és a 
királynak adja át; a király a főpapot a szerződött 
haszonbér erejéig elégítse ki , a bérlőt pedig büntesse 
meg." — II. Ulászló 3-dik törvénye 49-dik cikkében 
1498-rűl ismét tiltja a bérletet; 50 év múlva már 
zavarok , a nép elnyomatása s mindkét részrőli káro- 
sodások említtetnek , melyek megszüntetése végett 
az 1547: 35. t. c. rendeli: hogy a tizedet haszonbérbe 
adni hajlandó főpapok azt minden más előtt csak 
azon földesuraknak adják , kiknek birtokáról szede- 
tik , a főpapok pedig ezen jövedelem után , napi szük- 
ségeik fedezésén túl, méltóságuk s tehetségűkhez 
képest a haza védelmére fegyvereseket tartsanak. 
Erre nyomban az 1548: 60., 61. t. c. azt rendeli: 
hogy a főpapok , apátok , plebánusok , vagy más 
egyházi személyek , kik dézmaszedési joggal birnak, 
nem tartoznak azt bérbe adni , hanem a törvény sze- 
rint szabadon szedhetik maguk számára bárki birto- 
kán; de ha önkint kiadni akarnák, ezt szentgyörgy- 
napig tehetik, de senkimásnak, mint azon hely föl- 
desurának, melyből a tized kijár. — Ha pedig — a 
földesúr arra nem bír megalkudni, a főpap másnak 
ki nem adhatja, hanem tartozik maga részére meg- 
tartani s csak a beszedettet adhatja el. Ha az illető 



252 

egyházi személy a tizedet egyszerűen másnak adná 
ki a földesúr mellőzésével, vagy azzal meg nem 
egyezhetvén, aratás és szüret clött a tizedet bármi 
szín alatt másnak eladja, azon évi tizedét elveszti s 
a földesúrnak marad az ingyen; ellenben ha a föl- 
desúr a dézmatiilajdouos híre nélkül s akarata elle- 
nére a tized beszedésébe avatkozik , vagy annak be- 
szedésében a tulajdonost háborgatja, tartozik a tize- 
det kétszeresen megtéríteni, mely rajta elengedhet- 
lenül megvétessék. — Négy év múlva 1552-ben tör- 
tént Eger várának Dobó István által a török elleni 
hös megvédetése, mikor azon erősség nagy fontos- 
sága bebizonyult s megerősíttetése elrendeltetett. Két 
év múlva meghalt Újlaki Imre volt királyi helytartó 
s egri püspök; a püspökség jövedelmei kezeltetését 
szokás szerint a király ideiglenesen megtartotta, kü- 
lönösen annak tizedeit némely várak erődítésére for- 
díttatta, ezért az 1555: 15. t. c. rendeli: hogy miután 
ő felsége az egri várat, mint azon vidék kulcsát, s 
több várakat nagy költséggel erősíttet és ezen célra 
az egri püspökség tizedeit minden helyről beszedeti , 
azon tizedeket minden urak és birtokos nemesek ö 
felsége tisztviselőinek egészen kiadják és kiadassák. 
Ne merészeljen senki azon tizedekbe avatkozni, vagy 
a királyi dézmálókat háborgatni , az erőszakoskodók 
ellen törvény által megszabott büntetés terhe alatt; 
a többi dézmák beszedésében és bérletében pedig az 
elébbi törvények által meghatározott rend és mód 
tartassék meg. — Időközben a királyi kamara bizo- 
nyosan jövedelmezőnek találta a tizedekbe avatko- 
zást s gyakorlatba vette azok bérletét, miből aztán 
a papi tized elneveztetni kezdett királyi tized- 



253 

uek. Az 1563: 68. t. c. 3-dik és következő szaka- 
szai ekép szólanak : „ — mivel o felsége maga is né- 
mely föpapoktűl a királyi várak és véghelyek fen- 
tartására a tizedet bérleni szokta, méltóztassék a 
tized bérlésének és beszedetésének módját meghatá- 
rozó törvényeket mind a maga tisztei által kegyel- 
mesen megtartani , mind mások által megtartatni. 
O felségének joga fenmaradván , hogy a véghelyek 
fentartására szükséges és alkalmas tizedeket szokás 
szerint kibérelhesse és egészen beszedethesse. Midőn 
a főpapok valamely tizedet maguk beszedni nem 
akarnak, azokat pedig vagy ő felsége, vagy a föl- 
desurak kibérleni hajlandók , a főpapokkal azon déz- 
mák ára és bérlete iránt egyezzenek meg." — Az 
1569: 27., és 1574: 22. t. c. ismét jogot enged a 
királynak, hogy a véghelyek közelében eső tizede- 
ket bérelhesse. Miután Eger 1596-ban a török által 
elfoglaltatott, az egri püspökség tizedeit a királyi 
kamara továbbra is megtartotta s az 1598: 32., és 
1609: 10. t. c. azt rendelte: hogy mivel azon tize- 
dekre nagy szükség van ugyan a véghelyek fentar- 
tása végett, de mivel azok nélkül az ottani papság- 
nak nincs miből élnie, az egri káptalanról ő felsége 
gondoskodjék. Az utóbb idézett tőrvényekre utalva, 
1641-ben midőn gróf Eszterházi Miklós nádor a vég- 
helyek fentartása és az ország védelme fölött véle- 
ményt ad, ekép ír: „Más segédeszközeink is vannak 
még az országban, például a tizedek, melyeket 
saját hasznukra világiak bérelnek az egyháziaktűi; 
az egyházi rend jutányos haszonbérrel régi szokás 
szerint megelégedvén , ha e tizedek a véghelyek 
részére megszereztetnek , a közel esők beszedetnek . 



254 

a távolabb levők pedig magánosoknak bérbe adat- 
nak, a végbelyek jövedelme annyira fog emelkedni, 
hogy így nemcsak a véghelyi hadak , melyek élelme 
eddig nagy költséggel és kárral a szomszéd tarto- 
mányokbűi szereztetett, bőségesen élelmeztethetnek, 
hanem a beszedendő temérdek gabona egy részének 
eladása, vagy becserélése útján beveendő pénzből a 
végvárak kijavítása és fentartása is eszközöltethe- 
tik" '). — • Most a bécsi kormány nem tekintve a tör- 
vények két oldalú intézkedéseire , megragadta az 
alkalmat és a dézmákat — legalább vidékünkön — 
átalában elfoglalni törekedett. 

Fenmaradt legrégibb jegyzőkönyveinkben már 
nyoma van annak , hogy Kecskemét a dézma haszon- 
bérét a váci püspöknek évenkint fizette; 1602-dik 
évről a szerződés is meg van, ekkor a város Rado- 
vics Péter váci püspökkel a nyitrai káptalan előtt 
egyez 200 aranyban a tized egy évi bérletére '^). 
Utóbb 1651-től mind végig birjuk a bérlet okmá- 
nyait, melyek szerint fizettetett e cím alatt: 1651-ben 
Kecskeméttől 260 forint, egy perzsiai szőnyeg, csiz- 
ma vagy papucs és halak. E bérlet kilenc évig tart 
egyformán. — 1660-ban 300 forint és egy szőnyeg 
volt a haszonbér, mely tartott tíz évig. — 1670-ben 
igazi jó mértékű 100 arany, mely 300 forintot tett, 
és egy perzsiai szőnyeg volt a haszonbér, azon kivűl 
az esperes negyedét és plebánns tizenhatodat 
a város megadni tartozott. — 1677-ben Gubasóci 
János váci püspök az elébbi 100 arany városi tized- 



') újabb Nemzeti Könyvtár. Gr. Eszterházi Miklós nádor munkái. Ok- 
mányos toldalék. 385. hasáb. 
Oklevélt. I. köt. 24. sz. a. 



255 

\ ííltságot meghagyja továbbra is „de ily Conditioval 
— mint eredeti nyugtájában írja — bogy magok tu- 
lajdon határa kivűl az minemű Pusztákat birnak es 
azokat szántják és vetik, vagy rajtok Juhaikat legel- 
tetik , azokrűl külemben tartozzanak végezni és aren- 
dálni , mivelhogy az Pusztákon léveö Dézmák is Pest- 
vármegyében az Váczi Püspökeket illetik." — • 1681- 
ben a 100 arany és szőnyeg mellé egy pár csizmát 
is ád a város , ezután pedig a pusztáktól is fizet. — 
1682-ben a Bosnyák-örökösök tulajdonához tartozó 
Vacs pusztától , — nem tudni mily minőségben — 
Szécsenyi Pál pécsi püspök veszi fel a tizedbért, 
saját kezűleg írott rövid elismervénye szerint „Anno 
1682. die 9. Julii vettem föl Kecskeméten lakozó 
Deák Pál Uramtűl az Vacsi Puszta arendáját, úgy- 
mint három pár karmasin Csizmát, melyrül quietálom 
eö kglmét. Szécsény Pál Pécsy Püspök mpr" '). — 
1683-ban ipolykéri gróf Kéry János váci püspök 
már Kis máskép Alsó Alpár pusztától is 5 arany 
tizedváltságot szed; következő 1684-ben pedig ezen 
Alpártól 10 Tallért fizet a város. — 1689-ben Szent- 
király és Borbásszállás elhagyott helységek puszta 
határaitól is fizettetik a tizedváltság: Szentkirálytól 
15 forint és ajándék helyett 3 '^ forint; Borbástól 3 
tallér s egy pár karmazsin csizma. — Szentlörinctöl 
mint pusztától 1699-ben fordul elő a dézmaváltság s 
ekkor fizettetik attól 5 arany. ■ — Eddig a kecskeméti 
tizedváltság folyvást 100 arany, ajándék helyett pe- 

') Az eredetiről, mely t. Ladányi Gergely úr birtokában van s velem 
szíves készséggel közöltetett ; megjegyezvén : hogy ezen nyugtában 
említett „areuda" nem föl db ér, hanem tized váltság volt, így 
nevezik azt mindig a püspökök vagy megbízottaik; egj-ébiránt Vacs- 
tól a földbér ekkor Koháryéknak mint Bosnyák-örökösöknek fizette- 
tett , és nem 3 pár csizma volt. 



25G 

(lig- 6, összeseji 106 arany. — 1700-ban Kecskemét- 
től s minden pusztáitól fizettetik 1000 forint. — 1703- 
ban fizetett hasonló cím alatt a város 937 for. 50 
dénárt, a tizenhatod fejében 62 fr. 50 dénár illetvén 
a parochiát adminisíráló páter Franciscániisokat ; 
ekkor Dvornikovics Mihály váci püspök nyugtájában 
megjegyzi: hogy jövőre 100 aranyat évenkint előre 
tegyen le a város, ,,az többit pedig jó elkelendő pén- 
zül" fizesse. ') 

Mi illeti a kormány beavatkozását, a dézmatnlaj- 
donos főpapok ellenhatását és az illető községek ter- 
heltetését, — mindezeket 1685 — 1703. évek alatti 
korszakból csak a három város — Kecskemét, Nagy- 
Körös és Cegléd — irányában leszünk képesek tüze- 
tesen kimutatni , némely kitérésekkel a vidékre is. 
Midőn galanthai Balogh Miklós 1685-ben váci püs- 
pökké kineveztetett, már meg volt a lökés adva me- 
gyéje dézmáinak visszatartására, sőt Dióssi Mihály 
lévai harmincados, kire időközben a püspökség jöve- 
delmének kezelése a kamara által bízva volt, úgy 
látszik, e püspökség birtokainak átadását is megta- 
gadta, miért az űj püspök jobbágy-községeit eltiltja, 
hogy annak ne engedelmeskedjenek , szavát ne fogad- 
ják, semminemű tartozmányt neki ne fizessenek, söt 
erre még azon községeket is felszólítsák, melyek a 
dézmákat bérbe venni szokták, hanem Vadászi Fe- 
renc nyitrai kanonoknak mint megbízottjának adják í 
ha pedig nevezett lévai harmincados őket háborgatná, 
— írja a derék főpap — „azonnal minden tehetségh- 
tek szerint, nem úgy mint Kglmes Koronás Kirdly 



') Eredetiek a város levéltárában. 



257 



Urunk igaz híve, sem pedighlen Tekt'ntctes Posoni 
Kamarának liarminczadossa és szolgája , de mint 
Váczi Püsi)ükscgemnek pusztítója es károsítója ellen, 
bízvást támadgyatok, üssétek, verjétek, jószágombiü 
kivesse'tek, de megli ne ölljétek, az illyen cseleke- 
detelekrtíl adok e'n számot a hol kívántatik." — Va- 
dászi Ferenc kanonok hasonló értelemben ír ugyanez 
évi Május 11-kén a községeknek '); mégis Május 
15-kén Dióssi Mihály azt írja Kecskemétre: „mivel 
az mi Kegyelmes Urunk ö Felsége azon Váczi Püs- 
pökséghez tartozandó Pest Vármegyei Areudákat ma- 
gának fentartotta mostani sok rendbéli Hadainak fize- 
tésére nézve is , mely iránt való ö Felsége Parancso- 
lattya nekem szól, engem ismerjetek Árendátorotok- 
nak lenni , az mint ez iránt az Nemes Vármegye Tisz- 
teinek Currensét is veszitek. Vévén azért ezen Leve- 
lemet azonnal mindenek felett Kecskeméthi Birák 
Uraim életetek feje vesztése alatt azon Pest Várme- 
gyében lévő Várasi és Falusi Biráknak Lakosoknak 
éjjel nappal bizonyos Postája által megh hordoztassa 
mind ezen Levelemet s mind Szolgabíró Uram Leve- 
leit, és késedelem nélkül az mennire lehet csopor- 
tossan egyben gyűlvén az Arenda Pénzzel és ahhoz 
való másTendbéli Ajándékokkal éjjel nappal jöjjön, 
mert valaki közületek késik, magának tulajdonítsa 
az ki el esik az Arendátül. — Eö Felsége mostani 
Királyi Dézmájának Fö Arendátora Lévai Harmin- 
czados Dióssi Mihály" '^). Rég ismerős szolgabiránk 
Darvas János uram 1685. Jun. 20-kán kelt körleve- 
léből azonban azt lehet követköztetnüuk : hogy a köz- 



') Oklevélt. m. köt. 134. 135. sz. a. 
U. 0. 136. sz. a. 
Kecskemét r. tört. III. köt. 17 



258 

ségek Dióssival csakugyan szóba sem álltak s azért 
ö a váci püspökség dézmáit Dobai János nógrádme- 
gyei alispánnak adta ki haszonbérbe '); söt 1687-ben 
October 26-ról a kecskeméti jegyzőkönyvben fönraa- 
radt egy emlékirat zavaros szövegéből annak is nyo- 
mára jövünk: hogy ekkor a kormány, vagy annak 

— nehéz meghatározni ügyetlen-é, vagy jellemtelen 

— közegei mystificatio útján is felléptek a nép irá- 
nyában , a mennyiben azt három évi adó elengedé- 
sével hitegették, sérelmeinek Írásban leendő felter- 
jesztésére utasították, az űj császár részére líj biró- 
választást rendeltek, a töröknek fizetett adónál többet 
nem követeitek — s a hol dézmát természetben 
adnak, azt Pestre szállíttatni parancsolták '^); pe- 
dig hivatalosan kimutatva láttuk már, mi volt az a 
három évi adómentesség, mely három év alatt többet 
fizettek az líj kormánynak, mint elébb harminc év 
alatt a töröknek. — 1688. Jun. 10. Herdegen János 
Lénárí budakerületi császári tiszttartó körlevelében 
már minden hímezés nélkül írja: „hogy ennekelötte 
valakik közzületek a Török jármában és hatalmában 
voltatok, és Budára vagy egyéb Török helyekben 
Tizedet adtatok, úgymint vajbúi, szénábúl, Bárá- 
nyo^búl, egy szóval mindenekbül valamiből szokás 
volt Tizedet adni , avagy innatura , avagy pénzül 
szoktátok letenni ; Mivel eö Felsége diadalmas fegy- 
vere által atíúl megh szabadíttattatok , azon Tizede- 
ket Római Császár és Koronás Király Urunk eö 
Felsége számára kelletik adnotok. Annakokáért éle- 
tetek fejetek vesztesége alatt senkinek másnak adni 



') Oklevélt. III. köt. 137. sz. a. 
*) U. 0. 138. sz. a. 



259 

iie merészeljétek, hanem eö Felsége Budai Proviso- 
láiiak kezében szolgáltassátok; mert valaki másnak 
raerészli adni, fellyül említett kárát és birságát el 
nem kerüli." — Nyolc nap múlva pedig nyilván 
mondja: hogy a mely községek, mint Kecskemét a 
dézmát elébb pénzben fizették, jövőre minden vona- 
kodás nélkül természetben tartoznak adni ; — egy 
hónap mtílva már a kecskeméti tanácsnak azt írja: 
hogy a dézmát, mint elébb írta, senkimásnak mint 
nekie adják, még pedig nem pénzben, Tianem termé- 
szetben, ugyanazért a gabonát összehordaiű , annál 
kevésbé nyomtatni vagy csépelni addig ne merészel- 
jék, mert a tizedelés végett személyesen fog meg- 
jelenni, levelét a körösiekkel is közöltetni paran- 
csolja, máskép cselekedvén szigorú büntetés alá 
esnek '). A kecskemétiek tisztelve a törvényt s en- 
gedelmeskedve a megyés püspöknek, mindeddig a 
kincstári tisztviselőkre mitsem adtak, ez évre is 100 
aranyat s a szokásos szőnyeg vagy paplan helyett 
6 aranyat dézmaváltság fejében még Április 6-kán 
Balogh Miklós püspöknek lefizettek ^); de a fentebbi 
rendeletek -oda szorították a várost, hogy kellő or- 
voslatról gondoskodjék. Küldötteit a püspökhez bo- 
csátván , pártfogását és bizonyítványát kérte dézraá- 
jának kellő időbeni lefizetéséről, mit a derék főpap 
szívesen teljesített s a kért bizonyítványt a kamarai 
tisztek elleni méltó bosszankodását kifejező levele 
mellett küldötte meg ^) ; midőn pedig a neki szélese- 
dett tisztek azt figyelembe nem vennék s mind a 



') Oklevélt. m. köt. 139. 140. 141. sz. sz. a. 
') Eredeti nyugta a város levéltárában. 
'^) Oklevélt. III. köt. 142. 143. sz. sz. a. 

17* 



260 

várost dézmálással , mind a püspököt jövedelmébe 
avatkozással fenyegetnék , a Pálfíi Tamás nyitrai 
püspök és Szécsenyi Pál kalocsai érsek kar- és kor- 
társa ekép ír a szegedi kamarai bizottmány elnöké- 
hez : „Méltóságos gróf , különösen tisztelt Uram. 
Üdvözletemmel szolgálati készségemet ajánlom. Mél- 
tóságodnak a dézmák iránt Kecskemét városhoz 
intézett levele nekem bemntattatván , abból bősége- 
sen megértettem Méltóságodnak azon város dézmái 
iránt feltett szándékát és akaratát , mikép azokat 
csakugyan fegyveres kézzel és erőhatalommal kí- 
vánja beszedetni ; ez ellen azonban ünnepélyes óvást 
teszek s egyszersmind az ilyetén erőszakoskodástól 
eltiltom címzett Uraságodat: mert a mit e nemes 
Magyarország kegyes emlékű szent királyai elődeim- 
nek s következőleg nekem kegyelmesen adományoz- 
tak, és ö Felsége is vele született kegyelméből ki- 
rályi oklevelével megerősített, azt senkimás el nem 
rabolhatja; nem ismerek ngyanis Magyarországon ö 
Felségén kivül más királyt, és annálfogva nála na- 
g3^obb urat, a ki ezen ország tisztelendő papi rend- 
jének a tizedek bérbeadása vagy megtartása fölött 
kegyelmesen szabad rendelkezést engedett és csak 
bérbeadás esetén az elöbérlést tartotta fen magának. 
Én pedig mint a műit évben , úgy most sem akarom 
bérbeadni, hanem mindenesetre megtartom, a mint- 
hogy a bérpénzt sem vettem fel a budai kamarátűi, 
sőt még azon helyeken is, melyeket a tisztelt kamara 
kibérlett, a borbűi és bárányokbűi kijáró tizedet ma- 
gamnak megtartottam , és a bor s báránytizedet már 
szedetem is. Meglássa tehát Méltóságod , ha ellenem 
és következőleg a magyarországi egész papi rend 



261 

ellen, ö Felsége szentesített hitlevele dacára ilyetén 
erőszakoskodást akar elkövetni, csak aztán azon 
merénylet saját szeg-yenére ne szolgáljoii, mert re- 
ménylem , hogy azért a felséges udvartól elégtételt 
nyerendek. Egyébiránt maradok sat" '). A város 
azonban nem várt kedvező sikert a püspök erélyes 
tiltakozásától , hanem szövetkezve Nagy-Körössel 
Bécsbe folyamodott a császári udvari kamarához , 
elpanaszolván: mikép Herdegen űr azon dézmákat, 
melyeket a két város évenkint 1200 tallérért váltott 
meg a töröktől , a kamara tudtával-é vagy a nélkül , 
elfoglalni szándékozik s melyek lia elvétetnek , a 
török és tatár pusztítás, keresztyén hadak átkelése, 
élelmezése s egyéb háborűterhek miatt annyira el- 
gyengültek már, hogy ő felsége szolgálatának tel- 
jesítésére a dézmák nélkül továbbra tehetetlenek 
lesznek; mihez képest a Krisztus kínszenvedésére 
kérik a kamarát, hogy a dézmákat szokásos váltság 
mellett tovább is megtarthassák '^). E folyamodványt 
kiküldötteik által vitették a városok Bécsbe, mely 
aztán Herdegennek adatott ki vélemény végett ^j ; 
de folyamodók ekkor aligha nyertek vigasztalást, 
mivel 1689-dik évi Július 23-kán királyi nyíltlevél 
hirdette az országnak: hogy az lij szerzeményi része- 
ken gabona, bor, marha s egyéb vetemény dézmái- 
iiak természetbeni beszedetése , a hadviselés költségei 
fedezésére a budai kamarára bizaítatott légyen ; 
ugyanazért azon kamara leteszi az érsek , püspök , 
prépost és apátoknak a szokott váltságot, és beszedi 



') Oklevélt. m. köt. H-1. sz. a. 
') U. 0. 145. f5z. a. 
^) U. o. 1 10. 3Z. a. 



262 

a dézmát '). E közben Balogh Miklós váci püspök 
ez évi October 6-kán meghalt ^) , nem pártfogolhatta 
többé a községeket ; de valószínű , hogy fentebbi fo- 
lyamodványra az 1689-ki dézmálás felfiiggesztetett , 
mert nincs nyoma hogy foganatosíttatott volna; 1690- 
ben Herdegen űr visszafizette a kamara részéről 
Kecskemétnek azon 106 arany dézmaváltságot , me- 
lyet a váci püspöknek jó eleve letett s kétszer kiküldi 
tizedelöit , — már mégis kezdetett a dézmálás annyi- 
ban, hogy báránydézma fejében 99 német forintot 
lefizetett a város; de a kiküldött dézmaszedöknek 
elébb 26 tallért, másodszor 14 tallért, Herdegennek 
saját kivánatára egy deres lovat s mivel épen ily 
szörtí nem volt, helyette 15 aranyat, deákjának 1 
aranyat adván ajándékul, ismét felfüggesztette a ter- 
mészetbeni tizedelést , míg Kecskemét folyamodá- 
sára, melyben a dézmának továbbra is 106 aranyért 
a váci püspöktül évenkint kibérelhetését megenged- 
tetni kérte, mintliogy a háború terhei miatt sokat 
szenvedett, a vetéseket pedig a sáskák különben is 
letarolták , ez évre neki a dézma elengedtetett s erről 
a város tüzetesen hozzá intézett kamarai leirattal 
értesíttetett ^). 1691-röl nincsenek adataink, hihe- 
tőleg függőben tartatott a dézmálás, mert a három 
város 1692-ben az udvari kamarához intézett folya- i 
modásában kimutatta műit évben különösen Várad 
ostromoltatásakor tett nevezetes szolgálatait, ez évre 
tehát a dézmák ismét elengedtettek, azon oknál- 
fogva is , mivel ekkor azokból jelentősb haszon kü- 



') Oklevélt. m. kot. 147. sz. a. 

•) Schematismus Cleri Vaciensis A. 1835. pag. LIV. 

Oklevélt. III. köt. U8. 8z. a. — Szánivitelikönyv If.y"/',. 



263 

lönben sem várattathatott '). 1693. én 1694-rül a 
már említett Heisler tábornagy mint császári fó hadi- 
biztos sikeres söt túlbuzgó közbenjárása és pártfo- 
gása mentette meg városaink dézmáit, elébb ugyan 
csak fele, de miután azt Heisler maga is keveselte 
8 ismét föllépett, az egész elengedtetvén ^). E két 
év alatt nevezetes mozzanatok jöttek közbe: 1693-ik 
évi tavaszon 15 nap hagyatott a földesuraknak, 
hogy ha az alatt átalában leteszik a dézmaváltságot , 
nekik hagyatnak a tizedek; a három város letette, 
de a földesurak nem , fölszölíttattak tehát a városok , 
hogy pénzüket vegyék vissza, mert a többi helyek 
elmaradtak , tehát természetben fog a dézmálás vég- 
rehajtatni ^) ; de a városok rögtön Bécsbe folyamod- 
tak ,; Kecskemétről Szentkirályi János , Nagy-Körös- 
rtíl Pálífy Mihály személyesen küldetvén oda. Ezek 
mindenek előtt Heislert keresték meg s a tábornagy 
bizalmas elfogadása őket felbátorítván, arra kérték, 
járna közben , hogy hasznos szolgálataik elismerése 
tekintetéből, a dézmák örökre nekiek engedtessenek; 
mire^a tábornagy latinul azt felelte : hogy az örökös 
elengedés nagy szó, nem is reményli, hogy meg- 
nyerjék, hanem kérjék csak a háború végéig, majd 
a bekövetkező béke idején könnyebben boldogulnak, 
mivel most azon kérésüket a többi községek által 
innen vonható következtetés miatt sem teljesítik ; — 
de a követek nem tágítottak , előadván , hogy a többi 
község mindig természetben adta, ők pedig soha 
sem , azok tehát következtetést nem vonhatnak , — 



') Oklevéll. m. köt. 149. 150. sz. sz. a. 
') U. 0. 151. 152. 153. 154. 155. sz. sz. a. 
') Jegyzőkönyv 1691 — 1698. 362. lap. 



2G4 

s ekkor a tábornagy megköszönte a felvilágosítást 
és megajánlotta, hogy ez alapon kötelezettnek érzi 
magát a liárom város kérésének egész terjedelem- 
ben! pártfogol ására. A kamaraelnöknél is voltak, ki 
azt mondta, hogy egyhamar ügyöknek vége nem lesz, 
várakozniok kell sat. '). — 1695-ben ismét követeik 
által adatják be a városok Bécsben folyamodásukat s 
haza küldött levelükben panaszkodnak Heisler ellen , 
hogy véleménye a dézmák nem örökös , hanem csak 
néhány évi elengedéséről szól, a háború végéig. 
Nagy baj — mondják — hogy az udvari kamara 
elnöke gróf Preyner podagrában nyomorog, ritkán 
tartatnak ülések; voltak nála, valamint Uhlfeld gróf- 
nál és Mayer titkárnál is, szemben voltak a budai 
administrátorral is és ígértek neki két szép csikó 
lovat, ki a német nemzet szokása szerint latinul azt 
válaszolta, hogy a mi rajta áll nem mulasztja meg- 
tenni , de nagy a városok kivánsága , mert a dézmákra 
igen nagy szükség van. Kevés remény lehet, — 
írják a követek — Borsódmegyéböl is itt járt Gyürki 
Pál űr és az alispán , sok költekezés után hiába fá- 
radva kellett haza menniök. A levél zársorai szerint 
egy valaki monda a városi követeknek : „ha nektek , 
ügymond, másoknak kell cselekedni az instantiák 
mellett, midőn realiter s actu az Ígéret, úgymint csi- 
kók s egyebek jelen volnának, az dologban segít- 
hetnének" ^). Használt e tanács itthon is: Heisler 
tábornagy buzgó közbenjárása , és gróf Preyner 
kamaraelnöknek küldött szép négy ló megtette ha- 



') A kiküldöttek levele Jcg3i:ökönyv 1691 — ItiOS. óOG. hip. 
-) Jegyzőkönyv 1604—1702. 150. lap. 



265 

tását, — a városok eg-y évre ismét tizedmentesít- 
tettek. ') 

1696. 1697. 1698. évekről nincsenek adataink a 
kamara elbánásáról; de mivel ez idöbtil fenvannak 
a váci püspök nyugtái, kétség nem lehet abban, 
hogy a városok ekkor is kiméivé maradtak. 1699-r()l 
I már ismét egy sereg folyamodvány és felterjesztés, 
I azokon kivűl terjedelmes levelezés juttatja tudomá- 
1 sunkra, hogy a kamara nem szűnt meg eljárását 
I folytatni. A császárhoz és Stahreuberg gróf kamarai 
1 alelnökhez intézett folyamodványok példányai s rael- 
! lékletükben elsorolt szenvedés, szolgálat és temér- 
dek kárvallás elszomorító képét mutatja az ekkori 
községi állapotnak, a kecskeméti jegyző Theimel 
Mihály levele pedig, melyet kiküldött társai nevök- 
ben is 1699. Mart. 13-ról Bécsből a városi tanács- 
hoz intéz, jellemző az akkori kormány főembereire 
nézve: „Mi az reánk bízott dologban semmi fáratsá- 
gunkat nem szántuk — írja ez őszinte tisztviselő — 
hanem éjjel nappal azon voltunk, hogy az szegény- 
ségnekjavára és meghmaradássára dolgainkat végbe 
vigyük, az mint is már jó reménséggel tápláltattunk , 
és Instantiánkat az Felséges Kamarának proponál- 
tattuk ; de tegnap ex Consilio Aulicae Camerae nagy 
szomorúan és szivünk fájdalmával köllett értenünk, 
hogy eddigh költségünk és fáratságunk csak haszon- 
talanná lőtt , melly Kglmteknek is nem kicsiny kárára 
és nyomorűsságára lészen : Mivel Méltósságos Cardi- 
nalis a Collonich publice et sollenniter protestált, 
ha eö Fölsége az egész Magyar országban az Déz- 



'i Oklevclt. III. köt. 166. 157. 158. sz. sz. a. 



266 

mákat in natiira fogja percipiáltatni, és az Clerus| 
nak nem lészen szabad in natura dézmálni , annyivíl 
inkáb az Világlii Rendek ellen solenniter protestáli 
senkinek ne legyen szabad valami Dézmát arendálni 
söt ha eddig'h arendált volna is valaki, eö Fölség 
tegye le az pénzét és mindenféle Dézmát in naturl 
maga percipiáltasson ; itten eö Eminentia hatalma 
Minister et Primas Regni Hungáriáé lévén , senk 
sem mer contradicálni. És így re infecta nagy szé 
gyennel vissza köl térnünk, mellynck láttya Istei 
noha okai nem vagyunk, de lesznek ollyak, kii, 
szeműnkre fogják lobbantani , de az olly embereknél 
most kellenék ide jöni, próbálnák megh mit tehetnél 
erővel az Uraknál! En még ez napokban itt mára 
dok , elvárom az Ktek levelét, csak mennél hamarébl 
írja meg Ktek ha valami Médiumot találna föl. Inte- 
rira^Eugenius eö Herczegségéhez elmegyünk, még 
egyszer ha az Vice Praeses Ur eö Nga Maga eö 
Fölségének referendában proponálna, hogy ex spe- 
ciali gratia tekéntvén sok nyomorűssághinkat , en- 
gedné megh az Dézmáinkat arendálnunk, de itt az 
vékony reménség biztat, mert Eugenius eö Herczeg- 
sége^ maga is N. Baronnya Vármegyében az holotl 
Jószága vagyon, az Dézmát akarta arendálni, semmi 
módon nem obtineálhatta , ha ollyan Méltósságok 
semmit végbe nem vihetnek, mit cselekedgyék az 
illyen nyomorult szegénj^ség? Más az, nem lévén fö 
Praeses, az Tisztet sokan sollicitállyák , Vice Prae- 
ses Starnbergh Úr eö Nga maga is örömöst obtine- 
álni akarná, és így semmi dologba nem avattya^ma- 
gáí , minthogy eö Nga Ifíiű Úr lévén az öregh Consi- 
liariussok ellene vannak , és nem akarnak depende- 



267 

álni ttile, és azt^rt iiémellyek nem is járnak az Ta- 
nácsba. Ha Méitüsságos Cardinálist requirállyuk , 
mivel eö Eminentia mag-a proclamálta és contradicált, 
hogy senkinek se engedgyék az Dézmát arendálni , 
semmi hasznát nem látom. Egy szóval semmi Re- 
mínség'g-el nem vagyunk és ha mertünk volna Ktek 
híre nélkül ma megindnltimk volna , de most is gya- 
lázat essik rajtam s annál nagyobb lett volna, azért 
Ktek írja meg, lehct-é még valami orvosság? tovább 
sem szánom fáratságomat , mindenképpen Örömöst 
használnék Kglmeteknek" — ') ; Azonban gondos 
atyáink addig jöttek mentek fáradtak és költekeztek, 
hogy a dézmálás ekkor is függőben maradt , söt 
1699-ik évi November 23-án a budai kincstári admi- 
nistrátioval , következő pontok alatt szerződés is köt- 
tetett, úgymint 1-ör Kecskemét városnak jelen had- 
viselés tartamára különös császári kegyelemből örö- 
kösen jog adatik, hogy az ország szokása szerint 
tizedeit a már kifizetett 100 arany haszonbérben meg- 
tarthassa; ügy azonban 2-or hogy Kecskemét város- 
nak a mellékelt kimutatások szerint ez ideig sok 
ezer forintra menő veszteségei , kiszolgáltatásai , min- 
dennemű követelései , melyek a császári kincstár 
által méltóképen megtérítendők lennének , örökre 
megszüntessenek , és soha többé követelés alá ne vé- 
tethessenek; 3-or Kecskemét város minden dézmái 
helyett évenkint kilencszáz alsó austriai mérő , jó 
minőségű , kétszeres búzát , legfölebb szent Mihály 
na])jára a legközelebbi éléstárba saját költségén, a 
császári kincstár terheltetése nélkül beszállítani, ezen 



') F.iefloti a váiop Ifvéltárában. 



268 

kivül a rendes tizedváltság'ot a váci püspökségnek 
maga erszényéből megfizetni tartozzék; 4-er Kecske- 
mét városnak a közelebbi háborús évek alatt általa 
viselt oly súlyos terhek tekintetéből , valamint múlt 
évekre, úgy a folyó 1699-dik évre is a dézmák elen- 
g-edtetnek. ') 

Ama súlyos föltételek, fáradozás és költekezés, 
miket a községek dézmáik megtartása végett elfogad- 
tak s már 15 év óta elkövettek, tanúságúi szolgáltak 
a kamarának , mennyire féltékenyek s áldozatkészek 
azok a tized irányában. Nem háborgattatott többé a 
váci püspök, hanem utasíttatott, hogy dézmáit éven- 
kint pontosan számba vétesse, ha természetben déz- 
málni nem akar, megváltásra bocsáthatja, de a köz- 
ségek a tizednek tizedét a kincstárnak kiadni tartoz- 
zanak. Kevés ideig tartott tehát az 1699-dik évi örö- 
kösnek címzett szerződés , mert azt a háború végéig 
terjesztő záradék a karlovici béke megkötése által 
még ugyanazon évben megszüntette. Dvornikovics 
Mihály váci püspök megtette ugyan Kecskemét irá- 
nyában azt, hogy a dézmaváltságot egész élete tar- 
tamára állandósította, de a város és minden pusztája 
után azt 1000 forintra fölemelte, a kamara pedig az 
összeírást sürgette s nagy nehezen sikeríílt, évenkint 
megújított szerződések által a császári kamaránál 
azt kieszközölni, hogy a bor, köles, bárány és egyéb 
aprólék tizede a püspöknél átalában meghagyatván, 
csak a búza, árpa és zab tizedének tizede követel- 
tetett a kincstár részére, melyek iránt Kecskemét 
akép szerződött , hogy a hány forintot fizet a megyés 



') Oklevclt. III. kij{. IGO. í?z. a. 



2G9 

püspöknek , ugyanannyi pozsonyi mdrö kétszeres bú- 
zát szállít a budai , szegedi , vagy rendelet szerint az 
egri várörségnek kitartására. ') 

1703-dik év után még 1773-dik évig, midőn az 
úrbér szabályozásával a papi tized is szabályozta- 
tott, három nevezetes mozzanat tűnik föl vidékün- 
kön a dézmák tárgyában : ezek jelen kötet oklevél- 
tárának adataival meglehetősen fölvilágosíttatnak , 
de az eljárásra vonatkozó körülmények megismerte- 
tése igényli , hogy azok fejtegetésére visszatérjünk. 

XII. 

A nemzet ösintézményei , a mennyiben töbül ki 
nem forgattattak , szenvedtek átalában; szenvedett 
minden osztály, de legtöbbet szenvedett a nép. A 
megyerendszer névleg fentartatott , a megye sokszor 
felszólalt, kért maga vagy a nép érdekében, de rit- 
kán hallgattatott meg, azért írta Pálífy Tamás nyit- 
rai püspök és kancellár Zemplén megyéhez: „Nagy- 
ságtok Kigyelmetek legyen jó reménységben — Ta- 
nácskoznak Bécsbe, de mást rendelnek az Égbe" '^) 
— mert minden hazafi látta, hogy annyi törvény- 
szegést elvégre az isteni gondviselés sem hagyhat 
boszúlatlanúl. A megye tartott közgyííléseket , de 
merőben idegen befolyás alatt: nemcsak egy tábor- 
nok , de az ezredparancsnokok , vagy kisebb hadi 
tisztek is beavatkoztak , gyűléseket tartattak , végzé- 
seket hozattak, mitől az 1695-ik évi hadélelmezési 



') Oklevélt. m. köt. 161 — 164. sz. sz. a. 

Szirmay: Not. Hist. C. Zemplén. 245. lap. 



270 

szabály őket eltiltotta ugyan , de a megy egy üléseket 
alárendelte a föhadi biztosnak , ügy hogy egyebet 
adó és közteherviselésnél alig tárgyalhattak; söt a 
török kiveretése után Pestraegyét német lábra ter- 
vezték állítani, lf)89-ben Werlein István János 
budai kamarai administratort alispánnak , Hochbart 
Mihály kamarai tisztet pedig pénztárnoknak kinevez- 
vén ') s csak az átalános roszalásban mutatkozó köz- 
vélemény vonatta vissza ez alkaíuiazást. A községi 
szervezetben nem sok változást találunk , annak ki- 
vételével , hogy Kecskeméten a fogott birák törvény- 
látása megszüntetvén, azt Koháry grófok földesűri 
törvényszéke váltotta fel , az eddig tömegben kiro- 
vott adó összeget pedig 1700-ik év után nem többé 
önállólag, hanem a megye által megállapított kulcs 
szerint vetette ki a város egyesekre. — A sokat szen- 
vedett, folytonosan zaklatott nép üzletében háborgat- 
va, lakhelyéből kikergetve, megszéledt, koldusbotra 
jutott, földönfutóvá lett: a kuruchadak szünetlen ül- 
dözés célpontjává kitűzött maradványai magkövéí 
képezték azon haramiabandáknak, melyek az ország 
nagy részét, különösen az alföld széles rónáját elbo- 
rították. 1687-ik évi Július 6-án találkozunk már 
Kecskeméten egy népgyűlési határozattal , mely sze- 
rint „Minthogy csak negyed nap alatt is hetvenöt 
számú marhákat hajtottak el a tolvajok, azért min- 
den héten tíz tizednek kell kimenni az marhát örze- 
ni", ki gyalog, ki lóháton, harmadnapi élelemmel s 
azután a más tíz tized által fog felváltatni '^). Maga a 
császári katonaság ment jó példával elö, jártában 



') Jegj-zökönyv 1677—1690. 364. lap. 
^) Jegyzőkönyv 1677—1690. 415. Jap. 



271 

keltében mindenütt fosztván ds rabolván a népet , sot 
egyes hadosztályok szünidejöket valóságos rabló 
kalandokra használták fel: 1689. Május 20-ról báró 
Franckenberg Miksa budai parancsnok nyilt levelet 
bocsát a vidékre , melyben Martonoson és környékén 
a rác huszárok által elkövetett rablások és fosztoga- 
tások meggátlása végett részére a császári föhadi 
biztosságtól kiadott parancsot közli , minélfogva uta- 
síttatott, hogy az olyatén kóborló és nyűzó fosztó 
katonákat elfogassa és minden további vizsgálat 
nélkül felakasztassa; felszólítja tehát a községeket, 
hogy azokra vigyázzanak, elfogják és Budára küld- 
jék, ö maga is vigyáztat, de ha mulasztás lesz, a 
hanyag községek feleletre vonatnak '). 1692 és 
1693-ik években már az egész megye s minden köz- 
ség paraszt kapitányai sem birják fékezni a csopor- 
tosan dulongó fegyveres rablókat; 1694. Nov. 6-ról 
Sötér Ferenc alispán körlevelével hirdeti: hogy elébbi 
napon Pest alatt Üllő táján egy német űr szekerét a 
tolvajok felvervén, mintegy 3000 forint értékű porté- 
káját elvették, tehát a községek keljenek fel 500 
forint birság alatt és a tolvajokat keressék „mert már 
egy emberséges ember sem mehet el tőlük az űton" ^). 
Minden jegyzökönyveink e korbűi telvék ezen tolva- 
jok és űtonállók ellen intézett szigorű szabályokkal, 
de sikertelenül , mert azok vakmerősége annyira ki- 
fejlett, hogy magát a boszűló igazságszolgáltatást is 
gűnyolták, űton űtfélen kivégzett bűntársaik hulláit 
a bitórűl és kerékrül is leszedték. 1699-ik évi Febr. 
2-án Pest alatt Ocsa táján a budai ellenőrt rabolták 



') Jegyzőkönyv 1677—1690. 363. lap. 
') Jegyzökönj-v 1694—1702. 97. lap. 



272 

ki és „sok számú pénzt vettek el ttíle", — iig-j'anitt 
néhány nap múlva még nagyobb rablás történt: g-róf 
Marsigli tábornok a török béke tárgyában három 
kocsival sietve utazott át Kecskeméten, itt a biró 
megkínálta kísérettel, de azt visszautasította, éjjel 
azonban Ocsa mellett egy rabló csapat megtámadta, 
két szolgáját megölte, magának lábát átlőtte s min- 
denéből kifosztotta. Ebből aztán nagy lárma lett : — 
„hogy tovább afféle galyibánk ne légyen — íija más- 
nap az alispán a községeknek — Kegyelmeteknek 
1000 — 1000 arany birság alatt parancsolom, edgy- 
raással edgyet értvén, mindgyárt Vármegyéstül 
mennyen ki minden felé, és az egész pusztákat, me- 
zőket járja el, ha egy hétig kell is, és az tolvajokat 
keresse, mert ha elmulattya, nemcsak az meg írt 
bírságot el nem fogja kerülni, de más nagyobb kár 
is fogja Kegyelmeteket követni, majd az Méltó- 
ságos Követ Urak Kecskemétre fognak ér- 
kezni, fejemre fel nem venném, ha valami galyiba 
érné eő Nagyságokat" '). E baleset folytán nemes 
Szentkirályi Pál kecskeméti biró maga igazolása vé- 
gett Pestre idéztetvén , fogságra vettetett '^) ; hasonló 
sors fenyegette Sőtér Ferenc pestmegyei alispánt, ki- 
nek sikerült mégis Dellavics és Suppán haditanácsi 
tisztviselők által Bécsben oda működni , hogy miután 
Véglesi volt kuruc katonára bizonyult a Marsigli 
gróf ellen elkövetett rabló merénylet, ki nemcsak 
nyílt mezőn űzte útonállásait , de erődített kastélyo- 

') Jegyzőkönyv 1694—1702. 412. 432. lap. 

^) „Die 21 Marty 16í;9. Dominus honorandns JiuTex Primarius Oppidi 
nostri Generosus Dominus Paulus Szentkirályi in sinistra causa Illmi 
Comitis Dni Marsilli in L. ac R. Civitate Pestiensi ad reddendam 
rationem arestatur, Deus det bonum eventnm." Jk. 1694—1702. 
433. lap. 



273 

kat is fölvert, kit a szélesen teijeclu s csak romok és 
pusztákból álló, minden erődítmény nélküli Pest- 
megyében a megye nem tarthat pórázon , az ö gonosz 
merényeért az alispán szintúgy nem vonatliatik fele- 
lőségre, mint nem a bécsi polgármester azért, hogy 
ott a városban tömérdek lopás történik, nem gróf 
Trann Anstria tartományi marschallja azért, hogy 
Bécs kapuin kivül rablások követtetnek el, s vala- 
mint gróf Stahremberg saját házánál minap történt 
gyilkosság miatt ö nagyméltósága fogságra nem há- 
nyatott, ügy Marsigli szerencsétlenségeért Pestme- 
gye nem lakolhat , és nem a kecskeméti biró , kinek 
figyelmeztetését a gróf elutasította '). Az alispán 
megbízottai a haditanács elnökének és Locher Károly 
tanács titkárnak két-két hintós lovat, Kurtz elnöki 
titkárnak egy szép nyerges paripát állítottak istálló- 
jába s nevezetteknek még nőiket is pártfogásra bir- 
niok sikeríílt, néhány tanácsost Ígérettel és adomány- 
nyal köteleztek le; Kecskemét pedig Engen szavojai 
hercegnek 12, gróf Schlick tábornoknak is 12 bor- 
jas tehenet hajtatott, időközben Magyarországon 
nyert urodalmaik fölszereléséhöz , Schlick grófnőt 
pedig 40 talléros selyem paplannal tisztelte meg a 
város ; — így sikerült az alispánnak megarestáltatá- 
sát kikerülnie s a kecskeméti bírónak kiszabadulnia, 
de a lármás ügyben vizsgálat rendeltetett s annak 
megtételére gróf Schlick tábornok küldetett ki : ennek 
jelentése a haditanács előtt tárgyaltatván, eredmé- 
nyét három év múlva Sőtér Ferenc alispánnak 1702. 
Apr. 25. kelt levele ekép juttatja tudomásunkra: 



') Dellavics levele az alispánhoz, u. o. 220. lap. 
Kecskemét v. tört. III. köt. 1 8 



274 

„Isten szerencstís sok jókkal áldgya meg Kegyelme- 
teket. Méltóságos Gróff Generális Sclilick Ur eö 
Nagysága opinioját Grális Marsigli Úr eö Nga dolga 
iránt az Bellicum confirmálta, melyben convincáltat- 
tunk közönségessen Négyezerötszáz Forintokban, 
mellybtíl én reám esett Rh. fi. 1500. 

Az Nemes Vármegyére . . . . „ „ 1500. 

Körösre v v 750. 

Kecskemétre „ ,, 500. 

Kürthre „ „ 250. 

Summa universalis „ „ 4500. 
Melynek az Copiáját még tegnap előtt nekem meg- 
kűldötték, így hát ha eö Felsége ez iránt való 
Kglmes parancsolattya el fog érkezni, én kéntelen 
leszek magam részemről ártatlanul is letennem az én 
reám esett summát , de hiszem az Istent , hogy meg 
veszem mind Interessével együtt, az kittíl elvádol- 
tattam (kit is jól tudom ki légyen") stb '). — 1701. 
Május 30. Sötér Tamás szolgabíró körlevelével inti 
a községet, hogy a gyilkosok, útonállók, fosztok és 
egyébb lopókra vigyázzanak ,,hogy az ö Felsége 
postán járó hadi tisztjei, ügy más utasok is kárt ne 
vallyanak." — Aug. 30. ugyanazon szolgabíró kör- 
levele szerint a budai kormányszék sürgeti a vigyá- 
zást „afféle lappongó , csavargó , nyűzó , fosztó , uta- 
kat álló, prédáló tolvajok és gyilkosokra, és több 
afféle Istentelenekre , úgy pediglen , hogy az melly 
falunak avagy helységnek határjában esik afféle 
nyűzás fosztás , prédálás és más Istentelen cseleke- 



') Jegyzőkönyv 1694—1702. 214. 220. 412. 432. 1060. lap. és Szám- 
vitelikönyv 16979- évről. 



275 

(let, niiiulazoknak az árát nem máson, hanem azon 
helységnek lakossin fogják megvenni." ') 

A török háborút megunt ndmet katonaságnak 
kevés nyugalom engedtetvén, nagy része a francia 
ellen kivitetett, a benhagyottak is tartván töle|,^hógy 
kivitetnek, lázongani , háborogni és szökdösni kez- 
dettek. 1701-ik évi őszön az Ebergényi-ezredböl 500 
ember föllázadt, fölkerekedett és Temesvár felé 
indult, török szolgálatba szegődendő: Budáról né- 
hány tiszt küldetett utánok, Kecskemét, Nagykörös, 
Cegléd , Jászberény , Árokszállás és egyéb tiszamel- 
léki községek felkeltett népével őket visszaterelen- 
dök, nevezett helyek minden fegyverfogható férfia, 
jószágvesztés terhe alatt fölkelni köteleztetvén, hogy 
a kiküldött tisztek megérkeztéig magukat készítsék 
s azután azok parancsa alá bocsátkozzanak ^); de 
nincs nyoma hogy kimozdíttattak volna , mert az elke- 
serített népet a kormány nem örömest fegyverezte 
föl. A katonaszökdösés annyira ment, hogy számos 
adatok közül 1702. April 20-ról Sötér Tamás szol- 
gabíró körrendeletének következő sorai szerint: 
„Kegyelmes Urunk eö Felsége erőssen parancsollya: 
Méltóságos Generális Feffersofen (Pfeífershoven) 
Úr eö Nga nemes Regimenében lévő Német Vitézlő 
Rendek végett, az kik Budán és Pesten vadnak, 
gyakran és csaknem mindenap szöknek mind az iij- 
jonnan fogadottak s mind az régik, és az Nemes 
Vármegyében lévő helységeken szabadossan által 
mennek , sőt még az helységek lakossal közül talál- 
koznak ollyak , az kik az ruhájokat felcserélik és 



') Jegyzőkönyv 1694—1702. 844. 882. lap. 
')^JegyzökÖny^' 1694— 17o2. 893. lap. 



18* 



216 

úgy szereznek alkalmatosságot az szabadossaii való 
elmenetelre , mellyet is Klmes Urunk inhibeál . hogy 
senki meg ne merészeilyen ollyas állapotot elkövet- 
ni , — az ki pedig ezen parancsolatot siketségre vé- 
szi és az — Németet meg nem fogja — tehát azon 
hellyel fog ö Felsége állíttatni annyi Muskatérost, 
valamennyi Faluján által, és csak határjában által 
mégyen , mért liogy serényen nem vigyáznak reá- 
jok" '). A magyar nép nem az embert, hanem a 
katonát gyűlölte. 

A tiszai részeken az elsanyart nép nyílt lázadás- 
ban tört ki s annak fegyveres erővel lecsillapítása 
után a népnek átalános lefegyvereztetése is elrendel- 
tetett , ime azon rendeletet meghirdető körlevél : „Is- 
ten minden jókkal áldgya Kegyelmeteket kivánom. 
Akarám tudtára és értésére adnom Kegyelmeteknek 
ezen Currens levelem által , hogy Klmes Urunk eö 
Fölsége nagy büntetés alatt parancsollya , hogy az 
egész országban mindenütt az paraszt renden levő 
Jobbágyságtűi az fegyvert Földes Uramék eÖ Nagy- 
ságok és eő Kegyelmek elszedgyék és bizonyos erös 
securus helyben vigyék; de minthogy ezen Nemes 
Vármegyéhez az földes urak igen távul és messze 
laknak , azért determináltatott , hogy minden helybűi 
az processualis szolgabíró szedgye el az fegyvert 
nyolczad nap alatt, az mint az Budai Fölséges Com- 
raissiotúl parancsolatunk vagyon iránta; ez úgy lé- 
vén , parancsoltatik Kegyelmeteknek mi általunk , 
Várassi és Falussi Birák , Hadnagyok és Eskütt 
Uraimék , hogy kiki az maga bottya alatt levő Papok- 



') Jegyzökönyr J694— 1702. 1057. lap. 



277 

tűi , az kiknek beneficiumok nincsen , hogy az fegy- 
vereket elszedgye , Mesterektül , Prédikátoroktűi , Pa- 
rasztságtűl , Deáktűi és Mester legényektül , minden 
személyválogatás nélkül, 1000 arany birság alatt, 
űgy az katonátűl, hajdűtól, az kik végházban nem 
laknak, hanem az Vármegyében valami kevéssé le- 
tették magokat lakójűl; az Nemes Személlyek pedig, 
az kik vannak Várasokban és Falukban , azoknál az 
magok tulajdon fegyvere megmarad , de senkinek az 
Parasztok közül maga fegyvere gyanánt semmi néven 
neveztetett fegyvert, keze, oltalma és gondviselése 
alá ne vegyen az föllyül írt büntetés alatt, mert az 
kin megtapasztaltatik , űgy lészen dolga mint az 
nyilván való kurucz ellenségnek, az kik pedig az 
megírt napok alatt végben nem viszik azon fegyver 
elszedést, és föl nem hozzák Pestre jó gondviselés 
alatt, Executio által szedetik el tőlük , és így nagyobb 
kárt vallanak, mert az maga böcsülletit mindenik 
elveszti végette. Azért Kegyelmetek az maga hellyel 
megmaradására űgy vigyázzon , hogy kárban ne 
essen az fegyver el szedése miatt, hanem erős hittel 
mindeniktül kivegye és felküldgye mentül hama- 
rébb, az ki pedig igazán elö nem adgya, rajta 
érik , az mi kárban esik , magának tulajdonítsa ; 
az fegyvert pedig hogy tudhassa Kmtek minemüeket 
köll szedni, űgymint Szablyát, Pallost, Hegyes tort, 
Láncsát és Puskát köll elszedni, mellyet Pesten 
az szolgabíró gondviselése alá köll hadni és az Ns 
Vármegye házánál le rakni , az is tudtára legyen 
Kkk hogy mind addig az Németség az Quártélybűl 
ki nem megyén , míg ezen dolog mind végben nem 
megyén , és annak utánna azt is igéri Klmes^ Urunk 



278 

eö Felsége, hogy ha líjohban az hadak téli Qiiár- 
télyban szállnak, kinek-kinek vissza aclgyák fegy- 
verit" '). Azonban Kecskemét folyamodott a Budán 
székelő hadbiztossághoz, mire 1698. Jun. 18. Sötér 
Ferenc alispán által következő választ nyert : „Mint- 
hogy Kegyelmetek az Budai Méltóságos Commissio 
előtt azon supplicált, hogy kevés marhája megoltal- 
mazására nézve és az ellenségtül való félelemre nézve 
a fegyvereknek megtartása igen szükséges volna 
Kknek és a nélkül mintegy lehetetlen volna meg- 
maradása. Arra való nézve a meg írt Commissio 
parancsolta, hogy Kkk adgyam értésére, hogy az 
fegyvernek ide fel való hozása maradgyon függő- 
ben addig, míg Ktek mindenféle fegyvert ide írás- 
ban hit szerint fel fog hozni , Város Jpecséte alatt. 
Azért Kegyelmetek az Nemesek fegyverin kivül, 
kiket nem is kell conscribálni , az több emberek 
fegyvereinek számát hova hamaráb hozza fel és 
igasságossan adgya be írásba, azután azon Com- 
missio meg fogja látni, ott hagyhattya-é egészlen 
Kegyelmeteknél vagy sem" ^). És hogy Kecske- 
métnek a fegyverek megtartása csakugyan megen- 
gedtetett, mutatja röviddel utóbb, Jul. 15. ugyan- 
azon alispán levele: „Isten sok jókkal áldgya meg 
Kegyelmeteket. Adom értésére Kkk, hogy itt való 
Méltósságos Generális Ur eő Nga tegnap nekem 
jelentette, hogy Princeps Eugeniust és a több Her- 
czegeket minden órában ide várja és nincsen mivel 
gazdálkodni eő Ngának , hanem általam azon kéreti 
Kteket, hogy madarakat és egyéb vadakat hova 



') Jegyzőkönyv 1694—1702. 282. lap. 
Ó Jegj'zökönyv 1694—1702. 288. lap. 



279 

haniaréb szerezzen és ktíldgyön Kegyelmetek cö 
Ng'ának, lám eö Nagysága is Klmetek instantiájára 
a fegyvert meghatta Kknél, illendő azért, Ktek is 
kedvét keresse eö Ngának. Ezzel Isten tartsa Kket 
jó egésségben.'* ') 

Ily viszonyok közt az alattvalói kötelezettsé- 
geknek s magának a társadalmi rendnek^ szükség- 
kép bomlásnak kellett indulnia. Hasztalan esengett 
a szegény nép a béke malasztja után : nem dúlt 
ugyan már határain ellenség módjára fegyveres 
hadsereg, de a törvénytelen adó megmaradt, még 
kevés is volt a francia háború költségeire, s azért 
hozatott be akkori viszonyokhoz képest kigondol- 
ható minden neme a rendkivüli adózásnak ; a birtok- 
igazolás, fegyverjog váltság, várörségek élelmezése, 
dézmák tizede fejében kiszedett gabona, söt még 
fogyasztási adó és dohánymonopolium is állíttatott 
fel. A fogyasztási adónak nem találom nyomát helyi 
emlékeinkben , de a dohánymonopoliumnak igen ; úgy 
hiszem , aligha teszek háládatlan fáradságot , ha 
erről valamit említek. A tizenhetedik század közepén 
már gyakran előfordul számvitelikönyveinkben a 
pipa és dohány, melyet nem itthoni használatra, 
hanem ajándékozás végett hoz, vagy hozat az elöl- 
járóság , és legtöbbnyire hajdú vagy katonaféle 
emberek számára; azonban a dohányzásnak a nép 
közt is szokásba kellett jönie, mert már 1679^ 
évi Aug. 25-röl ilyetén statútummal találkozunk 
„Az közönséges város bevett szokási közé ez is; 
adnotáltatott : — Hogy ennekutánna senki, akár itt 



') Jegyzőkönyv 1694 — 1702. 298. lap. 



280 

lakos, akár vidéki, Doliáiit sem boltjában sem 
piaczon , Házánál annival is inkább ne mer(^szellyen 
árulni , mert ha valaki ebben megtapasztaltatik , 
az büntetést el nem fogja kerülni, úgymint flór. 
12" '). Későbben már nemcsak a város tiltja 1699. 
Sept. 20-kán kelt határozatával : ,, — ennekutánna 
sem Gazda Ember, sem szolga az Dohányt ne szíja, 
mert ha ezután valakin rajta érik , valahányszor cse- 
lekeszi, az Gazdán mindenkor 12. for. és az szolgán 
6. forintot, ezt háromszor egymás után rajta elveszik 
ha pénze lészen, ha pediglen nem lészen pénze, 
minden háromszor erössen megveretik , és ha ugyan 
nem tanúi s el nem hagyja az Dohányozást, negyed- 
szer is rajta érik, akkor osztán akár Gazda, akár 
szolga légyen, az Város piarczán lefogják és minden 
testit öszve rontyák, azután akárkit szolgállyon" "^j; 
de a megye is , mint Sötér Tamás szolgabírónak 
1700-dik évi Aug. 5-kén kelt körlevele tanúsítja; 
„ — Azonban az is parancsoltatik serio a T: Nemes 
Vármegyétül, hogy Dohányozás és Dohányszívás in 
poena fl. 12. vagy 40 pálcza büntetés alatt, hogy 
erössen, a ki apprehendáltatik , megverettessék, til- 
tatik ; másodszor ha valaki pertinax és engedetlensé- 
gétül viseltetvén, találtatnék, tehát in duplo büntet- 
tessék , úgymint in fl. 24. vagy 80 pálczával megve- 
rettessék ; harmadszor pediglen ha valaki ezen Nemes 
Vármegye parancsolattyának és determinált végezé- 
sének nem engedelmeskednék , tehát megfogattassék 
és a Nemes Vármegye házához ad strictos carceres 



') JegyzÖkön3'v 1677—1600. 501. lap. 
^) Jegyzőkönyv 1091—1702, 502. lap. 



281 

deducáltassék'' '). A város azonban ettől eltérve, 
ugyanez évi Sept. 20-kán önállólag űj tilalmat ren- 
del , határozván : „Valaki az dohánt szíja toties 
qiioties mindenkor egy forintot vegyenek rajta, 
mert nem illik Paraszt Emberhez" ^). Minek azon 
jelentősége lehet, hogy ekkor szabadon többnyire 
csak katonák dohányoztak. 1701. Sept. 8. ismét 
népgyűlés rendeli: „Valaholott Dohányos emberre 
akadnak az vigyázók, akárminemíí rendbeli ember 
legyen , azt mindgyárt meg kell fogni és az Város- 
házához kell hozni" ^). — A sok és kemény tilalom 
dacára is szokásba jött dohányzásból tehát a kor- 
mány jövedelemforrást kivánt nyitni s behozta a 
dohánymonopoliiimot. 1702. Oct. 18. Huszár"] János 
szolgabíró hirdeti: „Kegyelmes Urunk eö Fölsége 
kegyelmes parancsolattya , hogy az kiknek dohá- 
nyok terem , senkinek Jószága elvesztése alatt ne 
merészelje eladni , hanem az Budai arra rendelt 
Commissáriusnak, ki is az árát úgy megadgya mint 
más" *). E hirdetmény a következő 1703-dik évi 
Április 18-kán ismételtetik ugyanazon szolgabíró 
körlevele által ekép: „A Tobák vagy Dohán felől 
ismét űjjonnan parancsolattya érkezvén a Nemes 
Vármegyének, hogy a kinek Tobakája van, azon 
Commissáriusoknak az mint adhattya úgy adgya, 
és másnak senkinek mázsa számra eladni (sub poena 
confiscationis) ne merészellye, és ismét az keres- 
ködők az kik Tobákkal kereskednek, mástűi ne 
vehessenek tobákot, hanem az eő Fölsége Commis- 

') Jegyzőkönyv 1694—1702. 698. lap. 
^) Jogyzökön}T 1694—1702. 720. lap. 
"') Jegyzőkönyv 1694 1702. 885. lap. 
*) Jegyzőkönyv 1702—1708. őO. lap. 



282 

sáriussaitűl , és úgy azoktűl vévén , bízvást adliaty- 
tyák, keresködhetnek vele, másként nem" '). Ekkor 
keletkezhetett ama knrucvilági pajzán gűnydal kato- 
naviselt embereink ajkain: Jaj neked nagy pipá- 
j ű , kevés d h á n y ű m a g y a r n e m z e t n e k. 

A pénz értekének gyakori változása s különféle 
pénznemek ingadozó forgalma, mind a községeket, 
mind a népet szűnetlen zavarban és aggodalomban 
tartotta. 1690. Aug. 6-kán Kecskeméten a városi 
tanács kihirdetteti: hogy „az Császár eö Fölsége 
Tallérát, Franciái Tallért, Gréci Tallért minden 
ember hét-hét öreg garasban elvegye; az keresztes 
Tallért két forintban ; az Aranyat 14 öreg garasban ; 
az Török Aranyat 12 öreg garasban; az Oroszlános 
Tallért 5 öreg garasban; az Zolotát 3 öreg garas- 
ban; az 12 poltűrást ugyan 12 poltiírában, — sub 
poena fl. 12" *). Ennyiféle tallér a népet mindun- 
talan tévedésbe s kárba vitte, és sok csalásra szol- 
gáltatott alkalmat. 1693-dik év elején egy királyi 
rendelet a keresztyén arany forgalmi értekét 4- 
német forintra, jó ezüst tallért 2 forintra, 10 pol- 
tűrás garast 17 xrra, négy poltűrás garast 7 xrra 
határozott ^) ; de a nép között hányadik ember volt 
képes az ezüst tallér kellő jóságát megkülönböz- 
tetni? — 1693-dik évi Nov. 4-kén kelt szolgabírói 
hirdetmény szerint ,,Az forintos csakugyan forintos ; 
az Császár Tallér 8 garas ; az 25 pénzes 6 garas • 
az Arany 4 forint; az Török Arany 3 forint; az 10 
pénzes 12 pénzben, az 5 pénzes 6 pénzben" tétetik 



') Jegyzőkönyv 1702—1708. 105. lap. 
Jegyzőkönyv 1690—1698. 15. lap. 
•■') Jegyzőkönyv 1690 — 1698. 821. Inp. 



283 

forgalomba '). — 1694. Nov. 24. kelt szolgabírói 
körlevél szerint: „Császár eö Felsége parancsolattya 
érkezett Nemes Vármegyénkre, hogy az Forintos 
pénz annyiban acceptáltassék , űgymint 35 poltűrá- 
ban, vagy tizennyolczadfél garasban, valamint más 
Provinciákban foly, de usque ad 1-am 10-bris in 
priori valore follyon , a prima aiitem Decembris az- 
után successivo tempore ut siipra follyon, idest in 
grossis tizenhét et medio. Mindazonáltal az is fel 
vagyon téve az eö Felsége parancsolattyában , hogy 
az Quártélyozó Németeknek a 1-a Novembris iisqiie 
ad 1-am Decembris az forintosnak elöbbenyi folyása 
szerint portiobeli pénzeket ki kell adni, idest 20 
garasban számlálván az forintost" ^). — 1695. évi 
November 5. kelt királyi Rendelet szerint a régi hat 
garasos pénz forgalmi értéke 17 xrra, a külföldi 
forintosé 57 y,^ xrra iéiQiQÍt következő lij évig; azután 
csak belértéke szerint fog beváltatni ; a ki addig kül- 
földről behozza, szigorúan büntettetik, azon kivtil 
becsempészett pénze elkoboztatván , annak értéke 
a feladét illetendi '). 1695. Dec. 27-kén a kecske- 
méti tanács kihirdetteti : hogy ö Felsége rendeletéhez 
képest „az Máriás és kétfejű sasos garasok follya- 
nak 11 polturában, ezen kivűl akármicsodások lé- 
gyenek is csak 10 polturában" '*). 1696. Január 18. 
kelt szolgabírói körlevél szerint: „Ezután az két 
fejű sasost, mind az Máriást 17 xrban. az egy fejű 
sasost és az püspökök pénzét , az kettős táblást is , 



') Jegyzőkönyv 1690—1698. 402. Lap. 

Ó Jegyzőkönyv 1694—1702. 10. lap. 

'■') Jegyzőkönyv 1690—1698. 182. lap. és jegyzőkönyv 1691 — 1608. 

518, lap. 
*) Jegyzőkönyv K.Ol- 16'.)S. .->;jr.. \i\\^. 



284 

árúja vesztére (mindenki) elvenni tartozzék űgy , mint 
az Máriást. Az forintosok penig ezután , sem a kik 
25 poltűrákban folytak, sem a kik tábla szerint 
40 poltűrákban költenek, az egy eö Felsége 40 
poltűrássán kivül ezután nem folynak" '). 1696. 
Mart. 22. kelt szolgabírói hirdetmény szerint „Ke- 
gyelmes Urunk Eö Felsége Kegyelmes Parancso- 
lattya érkezvén az N. Vármegyére, melynek conti- 
nentiája azt tartya, hogy az forintosok még a dato 
praesentium usque ultimam diem Április fél tallérok- 
ban elkelendök legyenek, úgy hogy Kegyelmetek is 
tartozzék elvenni , Kegyelmetektől is tartozzanak 
elvenni mind Német Quártélyozó vitézek , mind penig 
portio pénzben" ^). 1698. Január 3. kelt szolgabírói 
körlevél szerint — „Minthogy az N. Vármegye Ke- 
gyelmes Urunk eö Fölsége parancsolattyát Yette, 
melyben intimállya eö Fölsége hogy az apró pénzt, 
vagy kis, avagy réz pénzt hatot vegyenek egy ga- 
rasban , az az minden kraiczárért két-két pénz legyen, 
azért Kegyelmetek is mindgyárt publicáltassa és az 
szerint cselekedgyék" ^). Ily ingadozó érték és sok- 
féle rósz pénz mellett az aranypénz értéke felrúgott 
s azért 1699. Mart. 28-kán kelt szolgabírói hirdet- 
mény tudatja, mikép „Méltóssíígos Budai Picasteri- 
urarúl jött parancsolatunk szerint, senki semminemű 
aranyat, az jó mértékűjét 4 német forintnál fellyebb 
el ne vegye, az török aranyat viszont csak 3 forint- 
ban" "*). A forgalombúi kitiltott ezüst forintosok he- 
lyett sokkal hitványabb értékű pénz bocsáttatván ki , 



') Jegyzőkönyv 1691—1698. 566, lap. 

-) Jegyzőkönyv 1691— 1698. 611. lap. 

') Jegyzőkönyv 1691 — 1698. 956. lap. 

Ó Jegyzőkönyv 1694—1702. 431. lap- 



285 

amazokat rác és zsidó kereskedők nyereség-gel vál- 
togatták be, hogy vele törökországban kereskedje- 
nek, az 1700-dik évi Mart. 5-kén kelt szolgabírói 
hirdetmény szerint — „ollyan kereskedést Kegyel- 
mes Urunk eö Fölsége kinek-kinek jószága vesztes- 
sége alatt parancsollya hogy ne merészellyék elkö- 
vetni, mert az kin megtapasztaltatik , megfogják, 
mind maga rosszul jár s mind jószágát elveszti, azért 
Kegyelmeteknek az illyetén kereskedőkre való vigyá- 
zás szorgalmatossan parancsoltatik és az kin meg- 
érik, hozzák ide Pestre az Vármegye Tömlöczébe. 
Az melly Emberséges Embernek ollyan pénze volna, 
vagy sok, vagy kevés, vigye Bécsbe, Körmöczre, 
Karsára, Nagy Bányára, avagy csak Budára, fel 
fogják váltani" '). Elég ennyi a zavar kimutatására, 
ha nállunk tovább nem kutatunk is , vagy nem kere- 
sünk több ollyatén rendeletet, melyek itt jelenben 
nem találtatnak, vagy hozzánk el sem jutottak. E 
körülmények okozták azt, hogy mind egyes polgá- 
rok adóilletményük lefizetésekor itthon, mind a köz- 
ségi közegek az adópénznek tömeges beadásakor 
szüntelen panaszt emelnek a pénzveszteségről , a 
hiányos értékű pénznemek visszavetéséről; a borbi- 
rák és korcsmakezelők minden számtétel alkalmával 
kifogyhatlanok a katonaság elleni panaszbűi, mely 
mindenféle rósz pénzt korcsmára hord; a Bécsbe 
gyakran küldött városi követek már az útban pénz- 
zavarba jőnek, s hogy magukat itthon igazolhassák, 
Győrött vagy Bécsben költsönt vesznek föl , s a 
hazűl elvitt pénzeket inkább természetben vissza- 



') Jegyzőkönyv 1694—1702. 576. lap. 



286 

hozzák, mint azokat reménykivüli potom értéken 
költsék. 

Ama tömérdek adó, hadélelmezés, szolgálat, zak- 
lattatás, fáradalom, költekezés, aggodalom, az ül- 
döztetésig bizonytalan személy- s vagyonbátorság , 
— miket ez idöszerint a népnek viselnie, ttírnie, 
szenvednie kellett , — műlhatatlaniil lehangolta a 
kedélyt, pusztította a vagyont, rontotta az erkölcsöt. 
A török uralom utóbbi négy-öt évtizede alatt Kecs- 
kemét elöhaladása e korszak első négy-öt éve alatt 
füstbe ment: hanyatlott a város községileg, lakosai 
szegényedtek , még az erőben tartósb tehetségű föld- 
birtokosok is a szűnni nem akaró teher súlya alatt 
már leomlófélben voltak , s e hátrányt nem volt képes 
pótolni azon esemény, hogy az elpusztult szomszéd 
helységek lakosai nagyobbára, sót némely távoliak 
is betelepedvén , a mirígyhalál liáromszori pusztítása 
dacára is a népesség létszáma tetemesen növekedett , 
mert ezek közííl kevesen növelték a vagyonosok 
számát. De nemcsak Kecskemét volt így, az egész 
magyar alföld átalános pusztulásban, a tiszai vidék 
népe lázas ingerültségben zajlott. Megérzette azt 
Bécs és Pozsony, de a kormány emberei nem tud- 
ták megérteni. Még 1695. Mart. 29-kén egy császári 
nyíltlevél mind Magyarországon , mind a szomszéd 
tartományokban beállott nagy drágaság, tüzetesen 
a marhák drágasága ellen intézkedik ; alapul van 
fölvéve abban az: hogy ámbár mind ö felsége, 
mind a császári és magyarországi kamara betiltotta, 
mégis némely kereskedők az alföldi baromtenyész- 
töktül a marhát falunkint alattomban összevásárol- 
ják, az Erdélyből eladó marhákat bájtoknak a Ti- 



287 

száig eldjök lovagolnak, azoktiil is összeveszik, 
és mikor így az eladó barom vásárra jut, már negye- 
dik vagy ötödik kézen vau , innen származik a barom 
drágasága és nagy szüksége a húsnak; tehát elko- 
boztatás terhe alatt , nyilvános baromvásárokou kivíil 
marhát venni nem szabad '). Pedig nem ez volt a 
valódi ok. Ha ama vagyonpusztító , ipart és szorgal- 
mat elölő kormányelvek megszüntetnek, az egész 
birodalomban nem lehetett annyi baromkereskedöt 
számítani , kik Magyarország és Erdély marháit 
alattomban összeszedjék s drágaságot és marhahús- 
ban szükséget idézzenek elö; hanem elpusztult, el- 
szegényedett, földönfutóvá lett a nép, pusztán, par- 
lagon, míveletlenül hevertek egész vidékek, ember, 
marha és munkás kezek nélkül ; — e volt oka a drága- 
ságnak és barombeli szükségnek: mert az alföldön 
Kecskeméttől Szabadkáig, Szegedig, Halasig mive- 
letlen , puszta volt az egész róna , minden út és ösvény 
nélkül annyira járatlan, hogy az átutazó katonaság 
lovasai fegyveres kézzel vágták szét a burjánt és 
bozótot s lovaikkal tapodtatták előbb le , hogy a 
gyalogság áthatolhasson. ^) 

Minden nyomorúság közepette méltányos elisme- 
rést érdemel Kecskemét ekkori Elöljáróinak azon 
ernyedetlen buzgóságuk , melynélfogva szüntelenül a 
község javát tartották szem előtt, saját kifejezésük 
szerint mindig „szeg é n y város u n k m e g m a r a- 
dása" volt főcélja kifogyhatatlan áldozatkészségük- 
nek , akadályokat nem ismerő fáradozásaiknak ; teher 
pedig és fáradság volt mindig elég, nemcsak arány- 



'j Jegyzőkönyv 1G90— 1G98. 172, 175. lap. 
') Wagner: Ilist. Leopoldi Magni. 



288 

lag kiróva , de aránytalanul és illetéktelenül is köve- 
telve, vagy a fölmerült vidéki körülmények által 
előidézve: az átvonuló hadsereg, az állomásozó ka- 
tonaság, a megszorult tisztek, ajándékban telhetetlen 
hivatalnokok , vendégeskedő budai tábornokok , mind- 
annyiszor Kecskemétet és Nagy-Köröst vették igény- 
be s annyival többet szenvedett Kecskemét, mivel 
közvetlenül a pest-szegedi átkelés főútvonalán esett , 
Nagy-Kőrös már attól egy, Cegléd pedig két állo- 
mással kivül maradván, és annálfogva minden futárt, 
küldöncöt, utazó tisztet, vagy államhivatalnokot, 
e rablókíűl hemzsegő vidéken, a megszokott ven- 
déglátáson fölül fegyveres üti kísérettel is ellátni 
kellett, még pedig fölfelé mindig Pestig, lefelé egé- 
szen Szegedig. Midőn a karlovici békelevél pontjai 
megállapítva lőnek, azonnal intézkedés tétetett: hogy 
a kibékülő felek és közbenjáró hatalmak követei 
Kecskemétre szálljanak és a Bécsben s Konstanti- 
nápolban megerősítendő békeokmányok kicserélte- 
téseig itt időzzenek. A kecskemétiek erről rögtön 
értesíttettek s előkészületek tételére serkentettek, 
ök pedig földesurokat gróf Koháry Istvánt tudósít- 
ván , egy új megszállástóli rémület megdöbbenésével 
kérték pártfogását, a ki 1699. Január 27-kén Csáb- 
rágban kelt levelével vigasztalja őket: „Sok Jókkal 
áldgyon Isten benneteket. Nemes Pest Vármegyé- 
nek elmúlt Gyűlésében fen forgott Dolgok felől és 
az Követeknek hozzátok való érkezéséről is , mit 
írjatok, meg értettem, és jóllehet azon Követeknek 
hozzátok való jövetelét, azt írjátok, hogy bizonyos- 
san akkor sem tudhattátok , mindazáltal Budai Admi- 
nistrator Úr eő kegyelme minthogy az iránt bizo- 



289 

iiyossá tdszeii , arníl immár nem lelict semmi kétség" 
az Dologban , s minthogy említett administrator uram 
eö kgylme minapában mellettetek való írásomra 
nézve, minden jó akarattal ajánlya magát hozzátok, 
ha miben meg fogjátok eö kgylraét tanálni, mellyet 
ugyan eö kgylme nékem szólló includált leveléből 
meg lehet értenetek, szükséges, az mennyiben eö 
kgylme jó akarattyára lészen szükségtek , az iránt 
megkeressétek eö kimét , mert néma gyermeknek 
Annya sem érti szavát" '). 1699. Febr. 3. a lengyel 
király követe már Kecskeméten volt, de tovább 
ment '^) ; Febr. 4-röl a budai kamarai administratio 
testületileg küld rendeletet a kecskeméti városi ta- 
nácsnak , melyben hivatkozván a korábbi értesítésre , 
utasíttatik a városi elöljáróság, hogy a követségek 
befogadására szállások, konyhák és istállók készít- 
tessenek , élelmi szerek , tűzifa , széna , szalma , hely- 
ből és a közelebbi helységekből szállíttassanak , me- 
lyek iránt a megyebeli községek már az alispán által 
mégis kerestettek, minden beszállítandó szükséglet 
annak kezelése végett kiküldött s jelen rendeletet 
átadó kamarai tiszt Schwingheimb úrnak nyugtatvá- 
nyára átadassék , melyek a városoknak és helységek- 
nek megtéríttetni fognak , Kecskemét pedig a neve- 
zett tisztnek fuvar és egyéb kiállításában mindenkép 
segédkezzék, annyival inkább, mivel ez ő felségé- 
nek legmagasb parancsából történvén , a város e ren- 
deletnek jobbágyi hódolattal engedelmeskedjék s ö 
felsége iránti hűségét kimutatni ügyekezzék" ^). E 

') Eredetiek a város levéltárában. 
• ^ Sötér Ferenc alispán levele, ugyanott. 
^ A rendelet kezdő szavai : „Prudentes ac Circumspccti Tiri. Yos non 
latere scimus, qualitemam Excellentissinii Dni Dni Sacrae Caes. 
Kecskemét v. tört. III. köt. 1 9 



290 

rendelet s azzal kiküldött kamarai biztos még nem 
érkezett meg, midőn a beszállásolandó követségek 
elöfntárakint egy tiszt megjelent Kecskeméten s 
erről a városi tanács rögtön tudósította Schweidler 
nrat a budai administratort , utasítást kérvén a további 
eljárás iránt. Schweidler űr még ugyanaz napon 
válaszolt, vigasztalván a városiakat, ne tíínödjenek, 
mert a magas követség , mely a kimeríílt országnak 
üdvös békét szerzett , sem a városnak , sem a megye 
többi lakosainak terhökre nem leend, várják be a 
kiküldött biztost, a ki, és maga — Scliweidler — 
is, midőn a magas követséget mihamarabb meglá- 
togatandja, bővebb utasítást adand '). Nem tudjuk 
meddig és hányan s kik időztek itt e követség tagjai 
közül; de ugyanez évi őszön már megint a szultán 
követsége utazott Bécsbe, melynek kisérete, pod- 
gyásza s általa szállított ajándék annyi volt, hogy 
tovavitelére 250 szekér s 80 nyerges ló kívántatott, 
minden szekér elibe jó hat ökör s mellé két-két em- 



I 



Regiaeqiie Mattis Plenipotentiarii , confoederati , et Medistores, post 
coűclusam cum Ottoinanica porta űiutine optatam Pacem Kcczkeme- 
tinum se recipére, et ibidem per aliqnod adhuc tenipus subsistere 
determinaveriut." — Vége: „ — quibus omiiia divinae providentiae 
commitíentes. Budae die 4. Febr. 1699." — Aláírás: „N. Sacrae Caes. 
Eegiaeque LIattia Camerae Hungai'iae Consiliarius , Cameralis Admi- 
nistrator, caeterique Consiliarii." — Külső cím: „Prudentibns ac cir- 
cumspectis viris N. Judiei, Juratis Assessoribus, Oppidi Kecskemétb, 
Tardanüir." Eredeti a város levéltárában egészen ép pecséttel. 
') „Egregii et Kobiles, Prudentes Parlter ac Circumspeeti Domini Ob- 
servandissimi. Litteras Doiiiiuatiomim Vesti-arum , hodie ad me datas, | 
reete obtiiuii, ac ex illis unura Dnum Officialem ab Excelsa Ablega- > 
tione adveuisse intellexi, jam quidem hiuc, eo ad praefatas Dnes 
Vras iilum postulatmn in tinem nniis Couiuiissarius (Schwingheim) 
delegátus est, qui orania ordine disponet, nec metuendum quod ulium 
gravamen vei disordo interventur sit; uam altefata Excelsa Ablegatio, 
utpote qnae Salutem Luic enervato Regno, Alma Pace, summa 
collaborando industria, conclusa, retulisset, nec de praesenti quid- 
piam iucougrui a Dnbus Vris vei ceteris Provinciáé Incolis postu- 
labit, pliira eoram, siquidem Excelsara Ablegationem et Dnes Vras 
propediem visitaturus sura." stb. Eredeti a városi levéltárban. 



291 

ber, a nyerges lovak mellé is egy-egy ember levén 
állítandfj , amazok a podgyász vitelére , emezek a 
vezetéken szállítandó ajándék-lovak vezetésére s 
Kecskeméttől egy hónapi éléssel ellátva kellett Győ- 
rig menniük , hol aztán felváltattak ; ezen szolgálat a 
megyékre volt kivetve , Pestmegye adott 50 szekeret 
és 30 nyerges lovat, melyekből Kecskemétre 15 
szekér, 6 ló , Nagy-Kőrösre 8 szekér , 3 ló , Ceglédre 
3 szekér , 2 ló kiszolgáltatása rovatott ki. ') 

Midőn az 1695. és 1696. évi hadélelmezési sza- 
bályok valahára jobb rendet hoztak, jogot adván a 
községnek szintúgy mint egyes tagjainak , hogy adó 
és szolgálat irányában magnkat tájékozzák, annak 
határait beismerjék s a tűlterheltetés ellen fel is 
szóllalhassanak , — Kecskemét állapota javulási len- 
dületnek indult. Elrendeltetvén ekkor az átkelési 
fuvarnak kész pénzzel fizettetése , a város 20 tizedére 
egyenkint egy-egy fogat közköltségen állíttatott a 
jövő-menő futárok, tisztek s tábori küldöncök tova- 
szállítására , így csak nagyobb átkelés, vagy tete- 
mesb szállítás alkalmával vétetett igénybe egyesek 
fuvarozása, sőt a számviteli könyvek igazolása sze- 
rint , hol e tárgyú bevételnek külön rovat nyittatott , 
a kiállított 20 fogat jövedelmező is lett, egyesek pe- 
dig nagyobbára megkíméltettek. 1696 után a város 
évről évre gyarapodik, adósságaiból kitisztul, 1698- 
ban a lakosaitól elhagyott Szentlőrinc szomszéd hely- 
ség pusztahatárát örökül megszerzi, kisebb földes- 
urai illetményüket zálogba veszi , 20 kunsági pusztát 
tart haszonbérben , ezeken kivül pedig Szentkirályon , 



') Sötér Tamás szolgabíró rendelete 1699. Sept. 20. Eredeti a vároa 
levéltárában. 

19* 



292 

Szeiitlörincen , Borbáson, Alpáron, Pusztaszeren, Va- 
cson és Tatárszentgyörgyön tovább is folytatja gaz- 
dászatát. Nagy előnyére volt Kecskemétnek a török 
kiveretése után Eszterházi Zsigmond jászkun főkapi- 
tány azon eljárása, hogy Szeged város által Mátyás 
király szabadalomlevele szerint a dunatisza közötti 
kunpuszták használata iránt századokig élvezett 
jogot ') megszűntette s a lakosaiból kipusztult kis- 
kunság pusztáit nagyobbára Kecskemétnek adta át 
haszonbérbe: még 1683. évi Apr. 15. így ír nevezett 
főkapitány Kecskeméthez: „Adom tudtára Kegyelme- 
teknek, a mint tavali esztendőben is írtam vala a 
becsületes Városnak , a minemű kiin pusztákat szok- 
tanak vala Szeged Városátűl megbérleni némelly 
kecskeméti lakosok és nevezet szerint Csengelyét, 
Szentlászlót, Móri czgátty át. Szánkót, Majsát, Benét, 
Ágas egyházát , Fíízest, Balotát, Tajót, Boldog bért. 
Zónát, Mérgest, Köhátat, Pálost, Ülést, és Kígyóst, 
azokat ennekutánna, ha kárt nem akar vallani, a 
Szegediektűi meg ne bérellye , mert tovább kezeknél 
nem hagyatik a Szegedieknek. Annak okáért tudván 
azt is , hogy Kecskemét várossá nem lehet ezek nél- 
kííl a puszták nélkííl, és a mint fellyebb is írám, 
tudománt teszek, velem megalkudgyanak , mert ha 
kárt vallanak, ne másnak hanem magoknak tulajdo- 
nítsák ^). 1690-dik évi Július 20-ról pedig ezt írja 
nevezett főkapitány a kecskeméti tanácshoz: „Kö- 
szönetem után , adgyon Isten jókat Kecskeméti Birák 
és Tanács. Az minek utánna tegnapi napon ide érkez- 
vén Halas Várossában és ma ugyan itt ezen Halasi 



') Lásd : I. köt. 128. lap. 2) jegyzet s oklevéltár 8. és 31. &z. 
^) Jegyzőkönyv 1677—1790. 547. lap. 



293 

Ktíii Székhez tartozandó clistrictiis , vagy helysé- 
geknek, Pusztáknak mivoltát igazétásban venném, 
érkezének Nemes Szeged Várossá böcsületes követei 
is, minthogy pedig emléteít Szeged Várassa az Haj- 
dani és régi Háborúságoknak örvével ezen Halas 
Kűn Székhez tartozandó Puszták közül számossat 
magoknak tulaj donétottak vala, és mind eddig is 
másoknak , kiváltképpen pedig Kecskeméth Várossá 
Lakossinak arendálták nagyobb részről, és annak 
jövedelmét az Méltóságos Magyar Országi Palatinu- 
soknak praejudiciumjával magoknak tulaj donétottak, 
ez mái napon hogy Én Kűn és Jász Fö Kapitány, 
mint Plenipotentiáriussa az Méltóságos Palatinus 
Urunknak eÖ Herczegségének , vissza foglalván , ke- 
zemhez is vettem , nékem adatott Instructiom szerént. 
Annak okáért ez levelem által adom értésekre Kecs- 
kemét Várossá Lakossinak , kik ez meg jievezett 
Pusztákat ez előtt és mindekkoráig Szeged Várossá- 
tói szokták vala meg arendálni , és magok Jószágá- 
val élni , tovább ezen túl ne Szeged Várossátói , ha- 
nem Én tőlem , vagy Vice Kapitány Uramtól bérely- 
lyék meg, nevezet szerént pedig Alsó s Fölső Csen- 
gelyét , Szent Lászlót , Móricz gáttyát , Szánkót , 
Majczát, Benét, Csólyost, Atokházát , Pálost, Agas- 
edgyházát , Ülést , Kömpöczöt , Bódogh Asszonyt , 
Baracsot, Bugaczot. Ha ki pedigli az Kecskeméti 
lakosok közül most is már Jószágát ez meg nevezett 
Pusztákon jártatná, tiltatik annak élésétől ezen Le- 
velem által. Hanem az ki azok közül valamellyet 
kíván, vagy akar mcgbérleni, ez jövő Hétfőn Pesten 
jelentse bé magát és Arendáját is hozza meg, el 
vévén arról való Quietantiámot, és az Pusztának 



294 

éléséről való Szabados Levelemet. Dátum Halas 20. 
Julii A-o 1690. Eralétett Kecskemét Várossának 
Jóakarója Kűn és Jász Fö Kapitány Ezterhas Sig- 
mond mpr" '). És ezután ama puszták 1745-kig a 
jászkiínság meg'váltakozásaiglan , nagyobbára Kecs- 
kemét használatában voltak, még akkor is, midőn 
egész kis kiín kerület a német rendnek eladatott, 
utóbb pedig a rokkant katonák pesti házának át- 
íratott. 

Első Leopold koronázási esküjében a nemzet jo- 
gait s a szent korona birodalmának épségét biztosító 
pontok közül egyetlenegy sem tartatott meg. A kor- 
mány közegei megfoghatatlan vaksággal voltak lebü- 
völve, a vagyonából kipusztított, jogaiból kiforgatott 
nemzet egy századon át viharzott forrongásának okát 
megérteni nem tudták, belátni nem akarták; a ma- 
gyart átalában lázadónak, fékezhetlen vad népnek 
tartották; elébb egy szívtelen Karaífa s egy ádáz 
Kobb csak vérfagylaló kegyetlenséggel hitték a bé- 
kételenséget megszüntethetőnek , utóbb midőn az 
egész ország fegyverre kelt , a fölkelés okát tudakoz- 
ták , nem tudva , vagy nem tudni színlelve az elköve- 
tett törvénytelenségeket s önkényleg kirovott elvisel- 
hetetlen terheket; holott a magyar csak saját alkot- 
mányát követelte vissza, s lázadónak bélyegeztetett, 
mint a puszták vada üldöztetett, azért, hogy ősi 
alkotmánya nélkül élni nem tudott. 1697-ben meg- 
mozdult a nép , de mozgalma rögtönzött volt , terv és 
cél nélkül s leveretett. Alá volt aknázva egész or- 
szág, csak egy szikra kellett még hogy fellobbanjon. 



') Eredeti a városi levéltárban. 



295 

II. Rákóci Ferenc a fejedelmi ivadék 1701. Febr. 
18-kán pataki várában elfogatott XIV Lajos francia 
királlyal hazája felszabadítása iránt folytatott levele- 
zés gyanújából, bécsiíjhelyi fogságából azonban 
1701. Nov. 7 -kén megszökött és Lengyelországba 
menekült. A fejedelemfi at}jának és őseinek űri adót 
fizetett Kecskemét, mindannyian kegyes földesurai 
levén azok a városnak, — és 1701. November 15-kén 
Sötér Ferenc alispán következő rendeletet bocsát 
Pestmegye községeihez: ,, Isten sok jókkal áldgya 
meg Kegyelmeteket. Kegyelmes Urunk" ö Felsége 
Kegyelmes parancsolattyát ezen szempillantásban 
vévén , kiben ö Felsége kegyeimessen és erős bünte- 
tés alatt parancsollya , hogy mivel Rákóczi Ferencz 
Fejedelem ö Nga az elmúlt napokban Német Új hely- 
ből az Arestombúl elszökött és talán Magyarország 
felé yette űttyát; azért kiki oly szorgalraatossan 
vigyázzon maga határira, hogy valamelly határra, 
Városra és Falura találna jőni, raindgyárt reá támad- 
ván megfogja és erős őrizet alatt ide Pestre hozza. 
Arra való nézve kinek-kinek élete, feje és jószága 
elvesztése alatt parancsolom, Kegyelmes Urunk eö 
Felsége kegyelmes ebbeli parancsolattyában kiki 
híven s igazán eljárjon szorgalmatossan , meg írt 
Rákóczi Uramra vigyázzon és az hová találna menni , 
megfogja és erős őrizet alatt ide hozza, mert valaki 
híven és igazán ebben el nem fog járni, és szorgal- 
matos vigyázassál nem lészen s kitudódik hogy az 
eő Várossán , Faluján , vagy határán által fog menni 
és meg nem fogja, az Annyátúl szopott téj is kese- 
rűre fog fordulni neki. Kirül ez Levelem által akar- 
tam az egész Vármegye lakossait sietséggel tudósi- 



290 

tani. Dátum in Citte Pestiensi die 15. 9-bris. 1701. 
(L. S.) Sötér Ferencz Nemes Pest Pilis és Solth Vár- 
megyék Vice Ispánnya" '). Ugyan-e napról hasonló 
értelmű körlevelet bocsát járása községeihez Sötér 
Tamás szolgabíró is ^), három hét múlva pedig 1701. 
December 6-kán nevezett szolgabíró ujabb körlevele 
így szól: „Isten minden Jókkal áldgya Kegyelmete- 
ket, kivánom. Akarám tudtára és értésére adnom 
Kegyelmeteknek ezen Currens Levelemmel, hogy 
Kegyelmes Urunk eö Felsége kegyelmes parancso- 
lattya az mai napon celebrált Generális congregatio- 
nak alkalmatosságával publicáltatott , hogy M. (éltó- 
ságos) Fejedelem Rákóczi Ferencz Uramat eö Ngát 
az ki megfogja és Kegyelmes Urunknak eö Fölsé- 
gének fölviszi , lészen eö Fölségétöl fáratságának 
jutalma 10,000 fl. avagy az ki meg öli, és Testit 
fölviszi, vagy is csak megbizonyíttya hogy eö ölte 
meg, azért is az hívséghért lészen Kegyelmes Urunk- 
túl eö Fölségétöl 6000 fl. , a mellett nagyobb kegyel- 
mességét is várhattya eö Fölségének az ki engedel- 
messen és híven végben viszi Kegyelmes Urunk 
parancsolattyát. Azon kivül Kegyelmes Urunk eö 
Fölsége inhibeál mindeneket, hogy Rákóczi Uram- 
hoz senki legkisebb assistentiával ne merészeljen 
lenni az hol lappangana is , hanem inkább megh 
fogja, mert az ki elmulattya, és eö Fölségének híri- 
vei lészen , azon büntetéssel büntetteti meg , mellyet 
Rákóczi Ür megérdemlett volna." ^) 

Rákóczi menekültekor már javában folyt a spa- 



') Jegyzőkönyv 1694—1702. 953. lap. 
Jegyzőkönyv 1694— 1702. 952. Jap. 
^) Jegyzökönj'v 1691— 1702. 966. lap. 



297 

nyol öröküdési háborii, katonára nagy szükség volt, 
(le a kormány Magyarországból és Erdélyből nem 
merte kimozdítani azon mintegy 16 ezer emberét, 
mely azok féken tartására szükségesnek látszott; 
rendelet menesztetett tehát a nádor herceg Eszterházi 
Pálhoz, hogy magyar és horvát hadak fogadására 
egy bizottmányt alakítson , így az ittben hagyott 
külföldi katonaság hiánya póíoltatandván. A nádor 
Kohári István tábornokot, Kecskemét földesurát állí- 
totta Pozsonyban a bizottmány élére, ki nagy buz- 
gósággal rövid időn 12 ezredet, felében gyalogot, 
más felében lovast szervezett is, melyek a francia 
ellen vezettettek '). Azonban ez vagy nem volt elég, 
vagy ingyen akart katonát a kormány , költségkimé- 
lés tekintetéből is: ugyanazért 1702-dik év végén 
már a megyék utasíttatnak katonaszedésre. Nem 
tudjuk számát a Pestmegyére kirovottaknak. Huszár 
János szolgabiró 1702. Xov. 20. kelt rendelete sze- 
rint Kecskemétre 15, Nagy-Körösre 8, Ceglédre 3 
volt kivetve , kiket a községek három hét alatt kiál- 
lítani ^s négy napi élelemmel Némedire a mustrára 
beszállíttatni köteleztettek , — a rendeletnek a kiállí- 
tás feltételeire vonatkozó része így szól: „Azon Haj- 
diikuak Klmes Urunk eö Fölsége illyen grátiát ad , 
hogy 1-ör Házokban és Lakóhelyekben feleségek s 
cselédgyek minden háborgatás nélkül megmaradhas- 
sanak és Quártélyost mindaddig senki házokra ne 
szállítson, míg hadakozni fognak. 2-or Magok sze- 
mélyektül és cselédgyektííl portiot nem fognak fizetni. 
3-or Senki vélek vagy cselédgyekkel semminemű 



norváth Mihály: Miigyaroryzág törti'uclnic IV. 272. 



298 

port nem indíthat és nem pörölhet mindaddig, míg; 
oda hadakozni fognak. 4-er Egészlen mind megru- 
háztatnak és fegj^verek is adatnak nekiek böcsüle- 
tessen. 5-ör Szintén oly böcsületek és tekintet lészen 
reájok , mint más eö Fölsége hadviselő népeire. 
6-or Bizonyos fizetések hórűl hóra lészen, és téli 
quártélyok is becsületes lészen. 7-er Es mikor meg- 
fogadtatnak, mindgyárt elöpénztíl kinek-kinek tar- 
tozni fognak az helységek adni kezében 3. f. 
50. den. 8-or Az hadakozásnak pedig ha vége lészen 
oda föl , mind kiki maga helységében visszabocsát- 
tatnak szabadon és kiki érdeme szerint várhattya 
Kegyelmes Urunk eö Fölsége Kegyelmességét és 
grátiáját, melyre kegyeimessen igéri s ajánlja 
magát." ') 

„A magyarok azonban egyéb nyomattatásaik kÖzt 
bosszúsan nézték , hogy a másfél százados török 
járom alatt lakosságában lígy is megfogyott haza 
fiatalsága, — melyet egyébiránt, Kollonics elvei sze- 
rint, idegen gyarmatok beszállítása által iigyekezett 
a kormány pótolni, — ama véres harczok színhelyén 
folyassa vérét, míg benn idegen zsoldosok szorítják 
le az ösi szabadság helyreállítására czélzó vágyakat, 
idegen zsoldosok zsarolják a föld népét. Erdödy 
Kristóf a magyar kamara elnöke s vele többen má- 
sok nem mulaszíák el figyelmeztetni a kormányt a 
kedélyek forrongására, s tanácsolni, mérsékeltetné- 
nek legalább az adók, melyeknek siilya a népet 
könnyen lázongásra ingerelhetné. De figyelmezteté- 
sök süker nélkííl maradt." ^) 



') Jegyzőkönyv 1702—1708. 60—61. lap. 

^) Horváth Mihály: Magyarország történelme IV. 273. 



299 

„Mind a vallásügy, mind a nyomasztó adók és 
más alkotmánysérelmck tárgyában, úgy Magyaror- 
szágból mint Erdélyből több panaszos felíratok , több 
követségek küldettek Bécsbe ez évek folytában. De 
mindez szintoly sükeretlen maradt az önkényes ural- 
mi rendszertől elállani nem akaró ministertanács 
előtt, mint berezeg Eszterbázy Pál nádor felszóla- 
lása, ki látván a kedélyek mind hevesebb forrongá- 
sát, eddigi tétlenségéből szinte fölébredve, 1703-ban 
az adók mérséklése s más törvénytelenségek meg- 
szüntetése végett egy erélyes emlékiratot nyújtott be 
a királyhoz. Ez alkalommal az orszdgban mind mé- 
lyebb gyökereket verő elégületlenséget s az ebből 
támadható veszedelmet élő szóval is élénken ábrá- 
zolván , egyebek közt azt mondta volna Leopoldnak : 
ha az önkényes kormányrendszert, mely szerint az 
ország igazgattatik , meg nem változtatja s az adóról 
újabban kiadott rendeleteket vissza nem vonja, meg- 
lássa, marad-e Magyarországnak még tovább is ki- 
rálya, ö maga pedig nádora." ') 

A nádor ismét jósolt és jóslata ismét teljestílt. 
„A Tisza-vidék népe — mondja idézett jeles történet- 
írónk — egy részről az adószedőktől , másról az or- 
szágra kivetett s a francia háborúba küldendő 12 
ezer zsoldos kiállításával foglalkozó hadszedő hiva- 
taloktól majdnem a kétségbeesésig zaklattatván , a 
tél folytában (ITOo-ban) mindinkább elveszte türel- 
mét; mert annyira ment a dolog, hogy a sóval oly 
bővelkedő országban a nép már kenyerét is sótlan 
ette , e bányaterméknek a kamara által felette raa- 



') Horváth Mihály: Magyarország történelme IV. 275—276. lap. 



300 

gasra szabott ára miatt." ') Tavaszfélen már a nép 
gyülekezeteket kezde tartani, s hogy türhetlen so*'- 
sán segíthessen, két küklöttet bocsátott Lengyel- 
országba Rákóci és Bercsényi fölkeresésére. Rákóci 
habozott, de néhány zászlót küldött be, melyek alatt 
azonban a népsereg 1703. Junins 7-kén Dolhánál 
szétveretett: a megfutamodottakkal az ország határán 
találkozott a fejedelem, midőn néhány száz lengyel 
kíséretében átjönni szándékozott. E mozgalom teljes 
értelemben a nép mozgalma volt, melynek a bécsi 
kormány nem hitt, de a kósza hír azt rémségesen 
terjesztette. Júniusban gróf Forgács Simon császári 
tábornok magyar ezrede, midőn a francia ellen vezet- 
tetnék, Németországból visszafordult és haza jött; 
Július elején gróf Pálífy János magyar ezrede Cseh- 
országon át hasonlókép haza szökött; az itthon sze- 
dett újoncok a helyett hogy kivitethettek volna, csa- 
patonkint elszéledtek s a fölkelökhez csatlakoztak. 
Augusztus hónapban a kuruc hadak mindinkább kö- 
zeledtek vidékünkhez. Rákóci Szeptember 13-kán 
domahidi táborából adta ki Pestmegyéhez intézett 
nyiltlevelét, melylyel minden fegyverfogható magyart 
talpra szólít : e hónapban már Halasnál s Kecskemét 
mellett a Baracsi pusztán kuruchadak csatáznak az 
ellenük indított rácokkal , s Deák Ferenc Szolnokot 
elfoglalván — dunatiszaközére a ,,kuruc- világ" 
beköszöntött. 



') Horváth Mihály : Magyarország történelme. IV. 273. 



R L E V É L T A R, 



Dicetur merita Nox qiioque iienia. 



Horatius. 
L. III. Od. XXVIII. V. 16. 



I. 



Tftkiiü Imre fejedelem hadjáralaira vonatkozó 
oklevelek. 



1. 

1683. Jvn. 10. Darvas János pestmegyei szolgabíró kör- 
levele a megye községeihez , a fejedelem által megrendelt fel- 
kelés s kirovóit adó beszolgáltatása végett. 

Isten minden jókval álgyon megh benneteket. Kegyel- 
mes Urunk és Fejedelniiink újjabb Parancsolattya érkezett 
az Insurrectio végett Vármegyénkre, melyben eö Nagysága 
serio parancsollya az Insurrectiot mind az nemessi rendnek, 
mind pedigh az szegénységhnek ; az nemesek kiki személye 
szerint üllyöii fel, az szegénységh pedigh öt-öl portálul egy 
gyalogot adgyon. Kegyelmeteknek azért tisztem szerint 
parancsolom , hogy kiki úgy készűllyöu , hogy pro 26-ta 
Junii itt Losonezon légyen az mustrán : Korössi Oláh János 
uram Főhadnaggyá az nemes Vármegyének , Sárközi Pál 
uram vice , eő kegyelmek jó készülettel légyenek , egyéb- 
iránt ha kegyelmetek vakmerőségnek veti magát, az miben 
esik, magának köszönnye. 

Azonban ez napokban is megh írtam, az nemes Vár- 
megye elmúlhalatlan szükségére nézve újjabb impositiot 
tölt, minden portára flór. 20; az Taxa fizetőkre quadrupla 
Taxát ; kiki azért úgy nyissa fel az szeméi , hogy pro 26. 
praeseutis az maga porlájálúl az porta pénzt, úgy az Taxa- 
üzetük is az magok Taxáját felhozzák , hogy zászlóstul ne 
kellessék alá fáradnom , az aránt is ha miben incurrái kegyel- 



304 



mefek magának impulállya. Ezen Levelemet pedigh 40. 
Ilor. birságli alatt parancsolom az Kecskeméthi hadnagyok- 
nak, két lovas emberrel Falm'ól Falura, és Városokon iga- 
zán sietve hordoztassa megh; mely Faluban volt, az hátára 
fel írják , és mindenütt igazán megh olvassák mind az nemes- 
ségh és szegénységh elutt. Ezen Levelemet az felül megh írt 
birságh alatt vissza várom, az Portáktúl ekképpen adgyanak 
gyalogot az Várassi és Falussi Birák : 

Kecskeméth Gyalogh Nro. 5. 

Kőrös, Czeghléd Nro. 4. gyalogot. 

Alsó Némedi , Olcsa gyalogot Nro. 1. 

Abany , Tót Almás gyalogot Nro. 1. 

Jánoshída , üjszász , Tápio Szent Márton , Szent Tamás 
Kata, Szele, Gyalogol Nro. 1. 

Kóka, Szecső, Zsiger, Gyalogot Nro. 1. 

Pánd, Cseghekáta, Tószögh, Kecske gyalogot Nro. 1. 

Izsák, Ságh, Újfalu gyalogot Nro. l. 

Ha másképpen limitállyák is az szomszédos Faluk nem 
bánom , csak minden portánál egy egy gyalogh ki tellyen. 
Ezek után Isten kegyelmetekvel. Dátum Losoncz 10. Junii 
1683. Kglmetek szolgabirája Darvas János. 

P. S. Az előbbeni Impositiora az kik mégh restálnak , 
az mostanival megh hozzák. 

Az Kurialis Falukból és Kis Kunságbúi két-két embert 
küldgyönek fel pro 26. Junii, az előtti restantiákat is megh 
küldgyék , úgymint Kereszt Úriak , Boldogh Asszony Kátai- 
ak , Szent Lörincz Kátaiak , Szabadszállásiak , Fülöpszállá- 
siak , Kun Szent Miklósiak, és Laczkháziak. 

Egykorú másolat a város levéltárában. — Körlevelek jegyzökönyve 
8. lap. 



2. 

1683. Jun. 11. Darvas János szolgabíró külön ír a kecs- 
kemétieknek a fentebbi tárgyban. 



305 



Islen velünk. Ugy gondolom vagyon már ludlára l<cgyel- 
meleknek Kegyelmes Urunk eő Nagysága Parancsolallya az 
Insurrectio végeit, Kegyelmetek azért úgy gondolkodgyék 
lelölle, hogy pro 26. Junii a mustrára Losouczra com- 
pareállyon , és az 20 forintos impositiot az Porlapénzt akkorra 
elhozza , egyébiránt ha miben incurrál kegyelmelek az maga 
negligcutiájának köszönnye. Isten Kegyelmetekvel. Dátum 
Losoncz Die 11. Junii 1683. Kegyelmetek szolga birája 
Darvas János. -=. Után jegyezve : Saslollat kér, Egy végh 
abát is. 

Ugyanott 9. lap. 



3. 

168B. Jul. 7. Ugyanannak sürgetvénye a községekhez 
ugyanazon tárgyban. 

Szolgálok Kegyelmeteknek. Nem tudhatom mi légyen 
az oka, hogy ennyi Levelemre sem az Insurrectio végeit, 
sem az porta pénz végett embereit nem küldötte fel hoz- 
zám , Parancsolom azért méghis újjobban száz-száz Tallér 
Birságh alatt, éjjel nappal küldgye bizonyos embereit hoz- 
zám az Porta pénzzel, minden Portálul 20-20 for. , az Taxa 
Qzelükre négyes Taxa van imponálva, azok is megh hoz- 
zák, mert ha két hét alatt itt nem lészen. Kegyelmes 
Urunk és hatalmas Budai Vezér Levelek mellett vagy 100 
Lóval alá megyek , Isten engem úgy segéllyen , mind az 
nyargalót , mind pcdigh az birságot megh veszem. Ezzel 
Isten Kegyelmetekvel. Dátum Losoncz 7. Julii 1683. Ke- 
gyelmelek szolga Birája Darvas János. 

Az hatos Taxára mégh az kik tartoznak, azt is megh 
hozzák , Kecskemélhi uraimék az Taxa pénzben küldgyönek 
4 pár kengyel vasat. Kegyelmes Urunk Parancsolallya érke- 
zett Vármegyénkre ezen nap , melyben azt írja eő Nagy- 
sága , hogy pénzt vettek az Tisztek az Alföldséghlííl , azért 
nem akarnak insurgálni , Kegyelmetek azért magának kö- 

Kecskemét v. tört. III. köt. 20 



306 



szönnye ha miben esik , az limilalio szerint az portáklúl az 
Gyalogokat éjjel nappal küidgye Losonczra, minden nemes 
ember pedigh maga személye szerint jöjjön, az kik pedigh 
inhabilisek, hoc est: nem arra valók, Lovasokat küldgye- 
nek, ha minden jószáguklúl megh nem akarnak válni. 

Ugyanott 18. lap. 



4. 

1683. Jul. 8. Rádai Gáspár pest-megyei alispán, mint e 
megye felkelt nemeseinek kapitánya , a Kecskeméten s kör- 
nyéken lakó Nemeseket a fejenkénti fölkelésre fenyegetve 
szorgalmazza. 

Sok jókkal Álgya Isten Kegyelmeteket. Sok rendbéli 
Parancsolattya érkezeit Kegyelmes Urunk Fejedelmünknek 
nemes Vármegyéinkre az insurrectio végeit, az ki felől is 
immár sok ízben karban írlak Kegyelmeteknek Szolgabirák 
Uraim, de semmiben kegyelmetek Vármegye Tisztinek, 
úgy Kegyelmes Urunk parancsolatlyának nem engedelmes- 
kedik ; most üjjonnan vettük erős Parancsolatlyát eő Nagy- 
ságának , kiben serio azt parancsollya : kiki kegyelmetek 
maga személye szerint insurgállyon , mert ha nem , bizony 
soha oly kárt nem vall, mint Kegyelmetek, nemessi szabad- 
ságaiul is megh fosziaiik. Minket liszteket fenegetnek , sőt 
jószágunkbann is execnliot akar Urunk tétetni , én bizony 
kegyelmetekvel adok számot, mert kegyelmeteket az hatal- 
mas Vezér sem tilalmazza az fel üléstúl , kegyelmetek ért- 
vén ezen dolgot, úgy készüllyön, jöllest jöjjön, mert más- 
kint kárát vallya kegyelmetek szófogadatlanságának és ke- 
ménységének , kegyelmetek én hozzám postán bizonyos 
emberit küidgye, úgy tudom az nemes Vármegye Sárközi 
Pál Uramat választolta kglmelek elejben Főhadnagyul, a 
ki is tartozik Kapitánnyal meg ajándékozni egy jó Paripával, 
kire is kérem Kglmeteket, minthogy igen szűk nállunk az 
Paripa, akár pénzcnjórt , akár Kglmelek köz akaratbúi tisz- 



307 



tellyen megh! jó akarallyál Kegyelmeteknek megli szolgá- 
lom. Ezek után Isten éltesse Kglmeteket. Dátum Losoncz 
8. Julii 1683. Kglmetek jó akarója Vice Ispánnya Ráday 
Gáspár. 

Ugyanott 19. lap. 



5. 

1683. Jul. 14. Darvas János szolgahiró a községeket 
fenyegeti engedetlenségükért. 

Szolgálok Kegyelmeteknek. Ezen órában érkeztem mél- 
tóságos Fejedelem Urunk Táborárúi Rhima szombat tájárúi, 
valóban megh haragitá kegyelmetek az méltóságos Fejedel- 
met magára, mellyel ezerekben sem ér be, az szófogadat- 
lanságh végett, hogy semmiképpen insurgálni nem akar, 
úgy gondolom rövid nap menydörgéseket hall kegyelmetek. 
Az mi pedig az Portapénz dolgát illeti , azt sem hozá ke- 
gyelmetek , valóbann is nagy kárt téve nekünk tiszteknek , 
mivel kegyelmetekért egynehány ezer forint ára jószágunkat 
confiseáltatta kegyelmes Urunk, kit is, Isten minket úgy 
segéllyen, duplumval megh fizetnek, oly formában pedigh 
az kit kglmetek megh sem fogh gondolni , én mind Isten 
és Ember előtt protestálok , semminek oka nem leszek , 
eleget írogattam, ha nem fogatta, kglmetek dolga. Datura 
Losoncz 14. Jul. 1683. Kegyelmeteknek szolgál Darvas 
János. 

Ugyanott 19. lap. 



6. 

1683. Jul. 26. Gyilrki Pál gácsi kapitány körlevele a 
közbátorság érdekében. 

Köszönetem után Isten álgyon megh benneteket. Az 
méltóságos Magyar országi Fejedelem Tököli Imre kegyel- 

20* 



308 



mes Urunk eo Nga, cnnet az megli romloU szegény keser- 
ves hazának , abban véle edgyült nyomorgó Szegénységh- 
nek ily sok sirabiias szorongatásit keserülő szívvel érezvén, 
úgy látom lapasztalhatlya minden: tellyes igyekezelivel azon 
vagyon ; Isten boldogílván eű Nagysága méltóságos szándék- 
ját; az sok bábon'iságokval tellyes esztendők után már valaha 
egyszer mind édes hazánknak békességet , s mind pedigh 
az szegénységhnek pihenést és könnyebbséget szerezhessen , 
mely szándékát hogy annyival is inkább boldogabból elér- 
hesse, kiadatott parancsolatlya az: Valaki az eő Nga Tábo- 
rához tartozik, akár nemes ember, akár katona, avagy hajdú 
légyen az, senki is az eő Nga táborárúi el ne maradgyon, 
az szegénység nyomorgatásával az országban fel s alá ne 
járjon , hanem kiki élete s minden jószága elvesztése alatt 
eő Nga után siessen, kire való nézve mind abban, mind 
más egyébb dolgokban való nagyobb vigyázásnak okáért 
engem , mellettem lévő bizonyos fizetett katonáival , haj- 
dúival itthon hagyott, megh parancsolván egyszersmind, 
azon eő Nga kglmes szándékáról ideje korán kinckkinek 
hírt legyek, és annak rendi s módgya szerint, az mint illik, 
parancsollyak is felőle , ugyanazon eő Naga klmes paran- 
csolaltya szerint. Azért parancsolom 300 for. birságh alatt, 
hogy valakik innen lova közöttetek kegyelmes Urunk eő Nga 
Pátens Levele , kglines engedelme nélkül együtt is másutt 
is légyenek , azok akar Vármegyebéli nemessek , és abbúi 
való akármely személyek légyenek , akár pedigh katonák 
vagy hajdúk bár akármely seregbűi is, mindazonáltal az 
ollyaténoknak híreket , mint az nyilván való ellenséghnek , 
jó idején , és halasztás nélkül megh izenni el ne mulassá- 
tok , hogy én is az alattam valókat kiküldvén , az föld népé- 
nek feltámasztásával is űzettessem , kergettessem , és ókép- 
pen kézre kerítvén őket, a sok kóborlóktól tinéktek is pihe- 
nést szerezhessek , az kikkel pedig az oliyaténok közül ma- 
gatok is bírhatnátok , ellenek magánossan magatok is sza- 
badossan fel támadhattok, úgy mind azon által, hogy rab- 
ságra ide hozzátok őket, és azoknak az kik megh nevezett 
kegyelmes Urunk eő Nagysága Pátens Levelével , vagy az 



309 



nemes Vármegyék tiszlei , és az véghíizbéli lisztek akaraly- 
tyáLúI s engedd inébííl az fen forgó szükséghez képest kiván- 
lató dolgokban foglalatoskodnak , szabados járások kelések 
lehessen. Egyébiránt ha ez szerint nera alkalmazlattyátok 
magatokat , ezen Kglmcs Urunk akaraltyáhúi lölt Parancso- 
latomat ha elhalgattyátük , tudtára legyen kinek kinek, akár- 
mely Váras, vagy Falu légyen is az, mindannyiszor vala- 
mennyiszer ez ellen valamiben tapasztaltalik , az fellyebb 
megh Irt 500 for. birságol el nem kerüli , mely iránt hogy 
jövendőben is senki ne menthesse magái, parancsolom min- 
denütt falurúl falura ezen levelemet hordoztassátok megh 
az magatok megyéjében , maga nevét — az után ez szerint 
hozzátok levelemmel együtt kezemhez, kiben külömbel 
sem cselekedvén. Dátum Gács 26. Julii 1683. Kegyelmes 
Urunk Fejedelmünk Gácsi Kapitánnyá Gyürki Páll. 

Ugyanott 25. lap. — Ezen levelekre vonatkozik, s mind a felkelést, 
mind a kirovott hadiadó beszolgáltatását eltiltja az 1683. Jul. 31. kelt 
török rendelet. Lásd 11. köt. 397. lap. 167. sz. a. 



7. 

1676. Febr. 11. Vesselényi Pál, kecskémét város egyik 
földesura s a Tökölipárt föhadvezére, némely kecskeméti 
lakosokat bizonyos összeg pénzért, földesúri hatósága alul 
fölmenti , fölszabadítja s megnemesiti. 

Én Hadadi Wesselényi Pál. Az édes IJazájok Lelki és 
Testi szabadságáért számkivetésben és fegyverben lévő 
Gróffi , Úri , feo iNemessi , és Vitézlő Piendekbul álló INemes 
Magyarságnak választott Feő Generálissá. Mindeneknek , 
valakik ez Levelemet olvassák, avagy olvastatni hallyák, 
adom emlékezctiíl ludá.sokra. Kecskemélhi Palhai András 
Eős örökös Jobbágyomnak ez iránt való alázatos instanliájál, 
s Előttem lévő némely Emberséghes Embereknek is mely 
lolle lörekodésekel megh látván, és egyszersmind bizonyos- 



310 

számú pénzt is, úgymint kétszáz Aranyakat vévén fel tőlle, 
az jobbágyi állapotbúi Magát említett Palhai Andrást, Fiait: 
Palbai Gáspárt, Patbai Istvánt, Pathai Mibályl, és Palhai 
Thamást mind kél Ághon lévő maradékiokkal edgyütt sza- 
bados Úri Aulhoritásom szerint kibocsátottam , manumit- 
táltam , szabadságtalanságokat örökös Nemesi szabadságra 
változtattam; sőt az mely Házban s Eörökségben lakik is, 
melynek felső szomszédgya az Nagy Péter háza , ahoz tar- 
tozó major házzal , És minden zálogos avagy zálogtalan 
haszonvévő helyeive! , szántó földeivel , kaszálló kertivel , 
melly az Monostori út mellett való, az Csiszár völgyével 
határos, egy szóval minden Apperlinentiákka! együtt. Maga 
és maradéki személlyek alkalmatosságával meg nemesítet- 
tem, llly Conditiok alatt mindazonáltal. Először. Hogy az 
Város a — — — — — ') Másodszor. Hogy az fellyíil 
megh írt Házat és örökséget Kecskeméthi Emberen kivűl 
senkinek is el ne adhassák. Harmadszor. Hogy ugyanazon 
Telekre s Földekre jobbágyot ne szállíthassanak. Negyed- 
szer. Hogy sem Magamat , sem maradékimat , sem Kecs- 
keméthi Jobbágyimat az hozzájok mutatott jó akaratom he- 
lyett semmi kedvetlenséggel és boszúval nem illetnek , sőt 
erről megemlékezvén , mindenekben kedvemet keresik s 
teszik. Nem tartván Én is hozzájok s maradékjokhoz, sem 
Magam , sem Posteritássim , Successorim és Legalariussim 
részekrűi semmi Dominale Jussomat. Az Armalis váltás is 
szabadságokban állván ezentúl. Melly dolognak bizonyos 
valóságának Örökös állandó erősségére adtam ez kezem 
írása és szokott Pecsétem alalt költ Manumissionalis Levele- 
met Daium in Quarlerio Píispökiensi , die Undecima men- 
sis Fehriiarii. Anno Domini Millesimo Sexcentesimo Septua- 
gesimo sexJo. (Az aláírás igen elkopott, a pecsét letörölt). 

Az eredetiről. — Pathai András ekkor kecskeméti tanácsnok volt, 
s ez idő tájban valósággal nemesi levelet is kapott I. Leopoldtúl. Fi 
örökösei kihaltak a múlt században , nö maradéki élnek Nagy-Kiin- 
Szent-Mártonban , és Kecskeméten a rom. kath. Dékányok között, 
nevezetesen ezek közziil való a most életben lévő idősb Dékáuy Antal, 



') Olvashatatlan. 



311 



ki 1848-baii a Kúu-Szent-Mártoni rokonokkal együtt a Pathai családot 
illető régi okleveleket kerestetvén a város levéltárában , kezüknél lát- 
tam Pathai András eredeti nemesi Levelét, s mellette Vesselényi Pál- 
nak fentebbi felszabadító levelét, mely valóságos eredeti, s különös- 
sége miatt másoltam le. Leg3en még megjegyezve: hogy ekkor, és 
ugyanaz napról, ugyanazon helyen kelt Vesselényinek szórúl szóra 
hasonló levele a Kalocsai család részére, mely másolatban, de több 
kiliagyásokkal a város levéltárában létez. 



8. 

1686. December 10. Tököli Temesvárról nyílt levelet bo- 
csát a Duna-Tisza-közi nagyobb községekhez. 

Emericus Thökölyi Princeps ac Parlium Regni Hungá- 
riáé Dominus. Akaránk ezen Pátens Leveliink által értésekre 
adni nninden Rendeknek, és iegh közelebb a Tisza s Duna 
között lévő Városok és Faluk Lakossinak , azok között a 
Kecskemétieknek, Czeglédieknek , Korössieknek, Gyöngyö- 
sieknek , és Jászberényieknek , isten JóvoiiábúI az Hatalmas 
Tatár Hám edgyik Fiával Galga Szultánnal erre a földre 
való érkezésünkéi akarván az Hatalmas Török Császár szol- 
gálattyában, magunk és a magyar nemzet dolgaiban fáradoz- 
nunk. Minthogy peniglen ezen, már a Dunán által jött, és 
még az utánis jövő fegyver küldettelett a végre, hogy az 
holduló, adózó szegénység, és fejet hajtó s hűségünkre 
állani akaró , hozzánk folyamodó vitézlő Rend is oltalmaztas- 
sék, a vakmerők penigh megh büntetődgyenek. Intünk azért 
minden Rendeket, éllyen addigh az alkalmatossággal kiki, 
mígh ideje vagyon reá. Bizonyossak lévén az hozzánk folya- 
modók abban , hogy oltalmokat és megh maradásokat ke- 
gyelmességünkből elveszik, a kik penigh némely tekinte- 
tekre, és máshoz való bizakodásra nézve az hozzánk való 
folyamodást és oltalmunknak kivánását elmulattyák , ha 
azért Lakó Helyeket felégetés s elpusztítás, magokat is azom- 
ban elrabolialás és egyéb siralmas sors fogja követni, ma- 
goknak lulajdonílván , Mi Lsten cs a Magyar Nemzet előtt 



312 



okai ne legyünk. A szegénységi! azérl ez iránt való enge- 
delmességének nagyobb jelére mindenik Városbúi Falubúi 
keikét emberét kiilgye bozzánk jó idején , hogy mcgb ma- 
radásának módgyárúi kelletekor végezhessen velünk. Daíum 
in Praesidio Oitomaunico Tömös Vár. Die 10. Mensis De- 
cembris 1686. Emericus Thökölyi mpr. 

Körlevelek jegyzökön5Tfe 120. lap. 



9. 

1688. Mart. 8. A szolnoki parancsnok figyelmezteti a 
kecskeméti és körösieket, hogy a kurucok 18 dereglyével a 
Körösön a Tiszára ereszkedvén , hihetőleg az innenső parton 
szerencsét kisérleni kivannak ^ mihez képest serény vigyázatot 
tanácsol s igéri , hogy az líjjahh híreket közleni fogja. 

In isto momento nuntium ex Békés habeo quod Rebel- 
les cnm 18. navibus ex Körös descendant, et forte aliquid 
ab ista parte Tybisei tentare volunt, quapropter bene vobis 
invigilandum el semper ad Tybiscum ad recognoscendum 
habere debebitis , siquid pejus de ipsis intellexero certiorem 
vobis faciam (így) simililer et boc a vobis desidero. Dátum 
Szolnokiul 8. Marly 1688. Commendans ibidem. — Judici- 
bus in Kőrös el Kecskeméth Cito, Cito, Cito, Citissirne, 
— perlectis in Kecskemélh millautur. — 

1677—1690. Jegyzőkönyv 313. lap. 



10. 

1688. Mart. 28. Báró Beck budai parancsnok nyilt ren- 
delete Kecskemét, Körös, s a környéki több községek Elöljá- 
róihoz, melyben meghagyja: hogy ndufdn a szegedi és más 
császári várörségbeliek közill nagy számai Huszárok és Haj- 



313 



dúk a kurucokhoz átszöktek, az illy éneknek nejeiket, gyer- 
mekeiket . javaikat lefoglalják, és azokat senkinek kiadni ne 
bátorkodjanak. 

Sacrae Caesareae Regiaeque Maliis Camerarius, Gene- 
rális Campi Yjgiliarum Praefeclus , Legionis Peditum Colo- 
nellus, nec non pro lemporc Arcis Civitatisque Budensis, 
el Urbis Peslhensis Coiiiniendans Melcliior Leopoldus Liber 
Baro de Bcek, Haereditarius Doniinus in Vonforl , omni- 
bus el singulis hasce lecUiris salulem. 

Quandoquideín pro cerlo notificaluni est cum ex Szege- 
(liensi, tum aliis Praesidiis Suac Maliis Scrmae non paucos 
ex Hiiszaronibus el Hajdonibus ad Rebelles transfugisse , 
eorumquc latrociniis praedociniis se se adjunxisse. Hinc 
Dominis Judicibus incolisque in Kecskeraélh, Kőrös, ali- 
isque locis istius districtus hisce serio mandatur, quatenus 
staiim praesenlibus insinualis, muüeres, Liberos, bona, 
resque eorum qui pro nunc apud Rebelles degunt, vei im- 
poslerum illis adhaerebunt, areslent, nec quicquani de 
illis in K(!cslieméth , Kőrös, vei aliis locis inventis extradari 
pcrmillaut, secus facluri severam animadversionem experi- 
entur. Dátum Budae Die 28. Mártii 1688. Baro de Beck. 
mp. L. S. 

Ugyanott 309. lap. 



11. 

1688. Mart. 30. Bohus Márton, Tököli élésmestere Gyu- 
láról felhívja a kecskemétieket, hogy a fejedelem konyhája 
s tábora számára élelmi szereket szolgáltassanak. 

Isten sok jókkal áldgya megli Kegyelmeteket. Kegyel- 
mes Urunk eő Nga parancsolattyábúl kelletik írnom kegyel- 
meteknek; minthogy eő Nga az egész Hadakkal mosl Tá- 
borra száll, azoknak provisiójára mindenféle éléssel legye- 
nek illendő gazdálkodással, Lisztet, vágót, szalonnál kül- 



314 



gyének elegedendőt , Urunk e.ö Nga konyhájára Vajat, tyú- 
kot, lencsét, Borsót, kását, Báránt, vágót, veres hagy- 
mát, Fokhagymát, Petrezselymet kiváltképpen bőven külcl- 
gyenek , úgy hogy sem napol , se órát ne halasszanak , ha- 
nem éjjel nappal munkálkodgyanak az elküldésben , hogy 
legyenek itten a Táboron pro die 12. Április, meri ha nem, 
— nagy becstelenséget fognak vallani , a Bírákban is elhoz- 
nak. Ezek ulán Isten maradgyon kegyelmetekkel. Dátum 
Gyulae 30. Mart. 1688. Kegyelmeteknek jól kivan Kegyel- 
mes Urunk eö Naga élés mestere Bohus Márton. 

Ugyanott 312. lap. 



12. 

1688. Április 11. A szolnoki 'parancsnok értesíti a kecs- 
kemétieket: hogy Csongrádnál a Tiszán 800 kuruc átcsapott 
mire nézve figyelmezteti őket , hogy magukra gondot viselje- 
nek s ö Felsége iránti Mi szolgálatban magukat tüntessék ki. 

Salutem el omne bouum. Vobis cerlificandum duxi, 
quod ex certa Relatione octingenti Rebelles apud Csongo- 
rád per Tibiscum transierunt. Ideo curam vestri habeatis, 
et fidelitalem erga Suam Majestatem Sacratissimam servire 
vos bene ostendalis. Szolnakini 11. Április. Commendans 
Ibidem Baro Ylonen. (?). 

Ugyanott 314. lap. 



13. 

1688. — Töredék, aláirás és kelte nélkül , a fentebbi 
után közvetlenül bejegyezve , de befejezetlenül félben hagyva , 
— azon követelményekről , mik Kecskemét váróstul Tököli 
tábora számára igényeltettek. 

Kecskemét Várossán Kegyelmes Urunk eű Naga részé- 
rűl való practensio. 



315 



Az elmúlt 1686. Esztendőben az minemű hatalma alá 
adatolt volt ez az Told Kegyelmes UruDknak co ^'gának , 
úgy Kecskemét Várossá se eximállatolt. Azért Akkori Idő- 
ben jövének Kceskemétlii Emberek , akarván végezni Ke- 
gyelmes Urunkval eő Nagával magok megh maradásáért, 
de az alkunak vége mégli akkor nem szakadhatott; kíván- 
sága volt az Kecskemétieken, adgyonak annyit, az mennyit 
adlak az Makó Vásárhelyiek, de felet megh Ígértének volt 

1. Kész pénz volt Tallér Nro. 4000. 

2. Tábori szekér Nro. 40. 

3 Búza kétszáz köböl, vagy Liszt Nro. 200. 

4 három száz köböl abrak. 

5. 200 vágó marha. 

6. 300 Juh. 

7. 20 Szalonna; ahoz képest Borsó, Lencse, Kása, 
és egyéb konyhára tartozandó élés ele. 

Már a felit számlálhatlya Kegyelmetek mire extendál- 
latnék , de Kglmetek Emberei jövetelével , és KIraes Urunk 
(nincs tovább). 

Ugyanott. 



14. 

1688. Apr. 18. Sötér Ferenc szolgabíró levele a kecske- 
métiekhez , fentebbi tárgyban. 

Az Kegyelmetek nékem irt levelét illendő böcsülettel 
vetlem. Én Budai Generális Urnák eő Nagyságának az Tö- 
köli úr élésmestere levelét megh mutattam , eő Nga cso- 
dálkozik rajta, és neveti is, hogy mégh is niegh nem tud- 
gya magát alázni, nem lévén semmi ereje és hatalma, mégh 
is bánkódik: hanem eő Nga általam kglmeteknek azt paran- 
csollya, hogy feléje se mennyen kegyelmetek, meg se 
próbállya hogy legh kissebb élést is merészeilyen oda kül- 
deni , had morogjon az Eb , csak megh ne marjon , mert 
ha iiírivcl e.sik eő Nagyságának hogy kegyelmetek valamit 



316 



Küldend néki , bizony roszúi jár Kglmelek , másképen ha 
szintén eő Nga oda eresztené is kglmeleket, csak az nagy 
bajt kellene szenvedni kegyelmeteknek , annál többel kérne 
mindenkor, soha el nem győzné kedvkereséssel, már pedig 
bizony kglmelek mindenekbííl ki fogyott, nem adhat; más 
az, eő Naga az Tiszán túl való földel nem Commendérozza, 
hanem Generális Haiszler Uramra eő Ngára van bízva; ha 
innen engedelem adatna is, de ott eő Nga karóban húzatná 
az kegyelmelek oda menő embereit; hanem ha ugyan ke- 
gyelmetek embereit oda akarja küldeni Thököli Úrhoz, 
Generál Haiszler Uramlúl eő Ngátúl kérjen arra szabadsá- 
got, ha eő Nga szükségesnek ililli Kegyelmetek oda mene- 
telét megh maradására, bizony megh foghja engedni, de 
Kegyelmelek ezután afféle Thököly Levél hordozóját megh 
arestállya, és ide küldgye bé eő Nga kezéhez, el vészi 
jutalmát Levél hordozásának; Kegyelmelek mind egy, mind 
más dologhban éllyen okosságával és eszivel. Ezzel isten 
velünk. Dalum Peslh 18. Április 1688. Sőtér Ferencz. 

Ugyanott 316. lap. 



15. 

1688. Május 7. Tarhós Mátyás szegedi helyettes kapitány 
levele a kecskeméti bíróhoz. 

Szolgálok Kegyelmednek. Kecskeméti Biró Uram elvel- 
lem a kegyelmed Levelét , mit írjon kegyelmed , ériem. 
Én a specilicált Kecskeméti Miklós nevű Legént megh fogat- 
tam a kegyelmetek inslanliájára , hanem visellyen gondol 
kegyelmelek reája, kegyelmetek híre nélkül el is nem 
ereszlem. Azt is írhatom kegyelmeleknek, hogy katonáink 
voltak mostan a Pusztára , Thökölyi Tömösváron vagyon a 
Törökkel edgyütl , készül , hova mégyen nem tudgyuk ; 
hanem vigyázásban légyen kegyelmetek. Isten ollalmában 
légyen kegyelmelek élete. Dalum Szegedini 7. mai 1688. 






317 



Kegyelmetek jó akarója jó szívvel szolgál mígh él Szegedi 
subslilutus Kapitány Tarhós Mályás. 

Ugyanott 322. lap. 



II. 

A (örök kivcrctése alkalmávali kiizícherviselés 
s a császári hadak élelmezése. 

16. 

1683. Dec. 17. Gróf Karaffa Antal császári hadvezér 
kiáltványa a császári hadak kitartása iránt. 

Sacralissimae Caesareae Regiaeque Majestalis Camera- 
rius, Generális Vigiliarum Praefectus, necnon unius Regi- 
minis Cathafractoruni Colonellus, Antonius Comes a Caraffa, 
omnibus et singulis cujuscunque status et condilionis homi- 
nibus, praesenles nostras visuris, lecturis, vei légi audi- 
luris, salulem , et officiorum promptitudinem. E pecsétes 
parancsolatomat látván Nemes Pest Pilis és Solt vármegyék- 
beo lévők s kis kúnságbeliek , tudlalokra légyen, hogy 
kegyelmes urunk eö Felsége lovas és gyalog renden lévő 
feles vitézlő népei érkezvén Magyar Országba, a kiknek, 
úgy a magyar és lovas renden valóknak a Nemes Várme- 
gyék rendellettenek Quárlélyúl , valami azért reátok esik , 
és mennyi számú Lovas, Gyalog, a ti tartásiokra rendelte- 
tett, egy Lovasnak és egy Gyalognak mennyit kell adni, 
és hová kell azt fizetni, Nemes Pest Vármegyei Tisztek 
sietséggel értéslekre adni el nem mulallyák. Aiioz tartsá- 
tok és alkalmaztassátok magatokat. Hogyha peniglen külóm- 
ben cselekeszlek, a vitézek kimennek, marhátokat elhaj- 
tyák, és egyébbféle Jószágtokai prédára hánnyák, lakóhe- 
lyeiteket fel dúllyák, és felégetik, magatokat kardra lián- 
nak , még a csecsemőknek is nem lészen kegyelem , el- 



318 



annyira, hogy emiékezeletek se légyen e világon, hogyha 
küiömben cselekesztek , és mentííl hamarébb Tisztetekhez 
fel nem jüttök. Praesentibus perlectis exhibenli reslilutis. 
Dátum in Rima Szombat die 17. Decembris 1683. Anto- 
nius Carafa. 

Egykorú másolat Kecskemét város levéltárában, körlevelek jegy- 
zökönyve 1683—1687. 42. lap. 



17. 

1683. Dec. 20. Darvas János pestmegyei szolgabíró kör- 
levele, mely mellett a fentebbi kiáltványt s a hadélelmezési 
kivetést szétküldi. 

Köszönetem után Isten minnyájunkal. — Nemes Pest 
vármegyében lévő Faluk és Városok , nem kétlem értés- 
tekre ne légyen, mennyi Hadai érkeztének bé magyar 
országba Római Császár, és magyar országi Király Urunk- 
nak ő Felségének, elannyira, hogy azoknak Quártélt pa- 
rancsolván eő Felsége, csak Pest Vármegyére is esett két 
ezer lovas személy , és két ezer ló , mely két ezer sze- 
mélyre esik minden napra egyre-egyre, úgy minden lóra 
minden nap négy-négy poltura, minthogy penig azon ha- 
daktúl szorongatlatik a Nemes Vármegye, ahoz képest tett 
felvetést , mely falura varasra minden nap mennyi esik , 
kihez képest akartam értéstekre adnom , egyszersmind mél- 
tóságos Német Generális Uram parancsolattyát kezetekben 
küldeni , hogy meg értsétek mivel fenyeget ő Nagysága 
benneteket, ha ez iránt nem engedelmeskedtek, hogy tudni 
illik marháitokat elhajtattya , Faluitokat Várastokat s lakó- 
helyeiteket fel égeti, Jószágtokat feldúlattya s felprédál- 
tattya, magatokat kardra hányat, úgy hogy még csak em- 
lékezetetek se maradgyon meg, az ártatlan csecsemőknek 
sem fog kedvezni. Azért jó Atyámfiai úgy nyissátok fel 
szemeteket, az reátok felvetett pénzt mennél több holnapra 



319 



egymás közöli ki szedgyétck , és éjjel nappal síelve hozzá- 
tok, ha az föliyííl megírt veszedelmet el akarjátok kerülni, 
a kilűl az Úr Isten oltalmazzon benneteket velünk edgyütt. 
Vévén azért ezen parancsolatomat, mind azokat a mellye- 
kel a Nemes Vármegye reátok vetett, késedelem nélkül 
hozzátok , úgymint : 



portio 
494 
312 
112 

78 



Kecskemétre minden hétre esik 
Körösre minden hétre esik. 
Czeglédre esik minden hétre . 
Abonyra esik minden hétre . 

Újszászra esik 13 

Ócsára esik 52 

Tót Almásra esik 39 

Alsó Némedire esik 52 

Jánoshídára esik J3 

Tápio Szent Mártonra esik ... 26 

Szent Tamás Katára esik . . . 19 '/^ 

Kókára esik 52 

Szecscire esik 52 

Páudra esik 19 '/j 

Sigerre esik ....... 26 

Csege Katára esik 52 

Tószögre esik 26 

Szent Márton Katára .... 39 

Kecskére esik 26 

Izsákra esik 52 

Ságra esik 26 

Szelére esik 13 

Újfalura esik 26 

Boldog Asszony Katára esik . . 13 

Szent Lőrincz Katára .... 19 '/j 

Kereszt túrra esik 6 '/j 

Szabadszállására esik .... 39 

Fülöp szállására 32 '/^ 

Kun Szent Miklósra 32 '^ 



Laczkházára 



6 'A 



poltura 
13,832 
8,736 
3,164 
2,184 

364 
1,456 
1,092 
1,456 

364 

760 7^ 

536 
1,456 
1,456 

536 

728 
1,456 

728 
1,092 

729 
1,456 

728 

364 

728 

364 

536 

182 
1,092 

910 

910 

182 



320 



Ezeket azérl úgy értsétek : egy-egy hétre ennyi pol- 
tura esik , a mint föllyííl meg van írva , halasztás penig 
ne légyen a dologban egyébb idő vontatás , mert itt semmi 
nemű mentségnek helye nem lészen. Azzal se mentsétek 
magatokat, hogy a Jeles Innep napok előttünk vannak, 
mert a szükség késedelmet nem szenvedhet, megmaradás- 
ioknak éppen csak ez az egy últya s módgya , ha engedel- 
meskedtek. Egyébbaránt ha vakmerőségre vetitek magato- 
kat, resten fogtok a dologhoz, Isten s az Világ előtt ment 
légyen a Nemes Vármegye, semminek sem oka; mert kü- 
lömben meg nem maradtok. Ha penig Várastokban Falu- 
tokban külső várasbeli és falubeliek szorultak volna, azokat 
kit-kit haza igazítsatok, mert ha nállatok szenveditek, 
azomban ezen felvetést felhozni elmulattyátok, meg tudván 
hol lakosok, veszedelmet hoznak nyakatokra. Bárcsak két 
holnapra valót szedhetnétek most hamarjában, annál inkább 
meg menekednétek a kártól. Ezen leveleket minden Falu- 
ban Varasban igazán meghordoztassátok , mellyik Faluban 
Varasban mikor érkezett , az hátára írassátok , senki ne 
mentse magát hogy tudtára nem volt , el ne tévedgyenek 
penig Száz Tallér birság alatt, ezen Leveleket visssza vá- 
rom. Ezek után Isten oltalmazzon meg benneteket velünk 
edgyütt minden veszedelemlííl. Dalum in arcé Gács die 
20 Decembr. 1683. Jó akarótok Nemes Pest Pilis és Solt 
Vármegyéknek egyik szolga Birája Darvas János. 

A Taxa fizetőkre Tizenhatos Taxát vetett a Nemes 
Vármegye , ezek is egymás között kiszedvén , sietve kezem- 
hez hozzák. 



Ugyanott 39. 40. 41. lapokon. 



18. 

1683. Dec. 28. Darvas János szolgabíró a kivetett pénzek 
beszolgáltatását szorgalmazza. 

Isten sok jókkal áldgyon meg benneteket. — Úgy gon- 
dolom eddig parancsolatunkat vettétek , csakugyan senki 



321 



sohonnal nem jÖU fel , játéknak , tréfának vélitek a Gene- 
rálisok és Tisztek parancsolatit, félek rajta, keserűre ne 
fordüllyon a szófogadatlanság, még időtök hozzá, addig 
jűjjetek és hozzátok az reátok veteti Qnárlély pénzt, vala- 
miképpen az restség miatt oly kárt ne vallyatok , kit mara- 
déktttk is megemleget, mi Isten s mind ez Világ előtt 
protestálunk, okai semminek ne legyünk, mi tisztünk sze- 
rint mindeneket meg intünk, ha nem fogadgyátok , a mi 
rajtatok esik , magatoknak köszönnyétek. Ezek után Isten 
veletek. Gács die 28. Decembr. 1683. IN'emes Pest Pilis 
Solt vármegyéknek edgyik Szolgabirája Darvas János. 

Ugyanott 47. lap. 



19. 

1683. Dec. 29. Gyürki István pestmegyei Jegyző inti és 
kéri a kecskemétieket: hogy siessenek, sőt költsön útján is 
igyekezzenek a quartélypénzt beszolgáltatni. 

Istentűi örvendetesebb boldogabb időket kívánok Ke- 
gyelmeteknek. — A nagy Istennek dicsősségeért kérem, 
intem Kegyelmeteket, hogy magát az egész föld népével 
edgyütt az idegen nemzet rabságában, és minden javait 
prédára szántszándékkal ne ejtse Kegyelmetek, azon pénz- 
nek tegye szerit Kegyelmetek. Minden napra nyolez-nyolcz 
ezer garast kér Pest Pilis Solt vármegyén quartélypénzt a 
Német Generális, hat egész holnapra itéllye meg Kegyel- 
metek mennyi sok ezer Tallérokra megyén, mostan hamar- 
jában az fő Gondviselőre úgy bizatlalott, hogy költsön vagy 
tíz ezer Tallérokat venne fel Kegyelmetek- Kőrösön, Kecs- 
keméten, Alsó Némedin, az egész Pest Pilis Solt várme- 
gye fejében, és hozná fel Kegyelmetek a Német Generális 
Úrnak, mert míg a szegénységen ki szedi az ember, addig 
az egész Alföldség(;t Kegyelmetekért nagy veszedelem éri, 
mert megeskütt a Német Generális, hogy bizony felrabol- 
Kecskemét v. tört. III. km. 2 1 



322 

taltya s lelégeüeii és prédállallya Pest vármegyét, sőt még 
a hölcsőbeli gyermekeket is kardra hányattya , egy léleknek 
meg nem kegyelmez , ha a Quárlélypénzt fel nem szolgál- 
tattya kegyelmetek. Azért lelkem jó akaró uraim, kedves 
Atyámfiai, kegyelmetek szívessen fáradozzék éjjel nappal 
maga megmaradásában, a sok özvegyeket, árvákat, csecse- 
mőket mentse, váltsa meg maga fejét, jószágát kegyelme- 
tek. Mink eleget reménkedlünk , könyörgöttiink a Német 
Generális úr előtt, hogy engedelemmel légyen o Nagysága, 
de nem kegyelmet , hanem szidalmat nyertünk szegény 
fejünknek , sőt azon föllyííl a Vármegyék eleit fogságba 
tétette s mind ez ideig is abban tartállyá, másull kell kö- 
nyörgenünk, Isten után ő Felségét, és Palatínus Urunk ő 
Nagyságát kell megtalálnunk Kegyelmetekkel edgyütt; Vice 
Ispán Uram én nékem éjjel nappal parancsol , hogy kegyel- 
meteknek írnék a pénz felhozása végett , Darvas Uram 
itthon nincsen. Az Istennek dicsősségeért serkennyen fel 
Kegyelmetek, meri idegen nemzetlel van Kegyelmeteknek 
dolga , a mely órában parancsol azt akarná mindgyárt meg- 
lenne. A becsületes Várasoknak elei jöjjenek fel pediglen , 
minthogy Nógrád , Heves , és Pest vármegyék edgyült van- 
nak , edgyütt is hivatott bennünket a Német Generális úr 
maga eleiben, az három Nemes Vármegyék hat lovat Ígér- 
tek ajándékban, egy szőrűt, hintóban valókat, a Generális 
úrnak , Pest Vármegyére két ló esik , Vice Ispán Uram 
Kegyelmeteknek azt parancsollya , hogy két nagy szál szép 
fekete paripát szerezzen , és vitesse s hozassa fel Kegyelme- 
tek magával, talán meg enyhődik ha szép lovakat hoz 
Kegyelmetek, több engedelemmel lészen hogy nem mint 
azok a lovak meg érnének, ha szelíd paripa lovakat nem 
találna Kegyelmetek, kéntelen vadakat kell hozni, de nagy 
szál fekete paripa lovak légyenek. Az Ur Isten szánnyon 
bennünket, könyörüllyön rajiunk, adgyon immár valaha e 
földön békességet érnünk. Mindgyárást éjjel nappal kültest 
küldgyön fel Kegyelmelek bizonyos posta embert , és tudó- 
sítson Kegyelmetek a dologrúl, mint s hogy procedálbat 
Kegyelmetek, Vice Ispán uram eő Kegyelme parancsollya. 



Isten minnvájunkkal. Daliim Losoncz 29. Dec. 1683. Gyürki 
István. 

Ugyanott 43, lap. 



20. 

1684. Jan. 3. Darvas János szolgabíró ugyanazon tárgy- 
ban. 

Isten örvendelesebb új esztendőt engedgyen miunyá- 
junknak érni. — Már ez harmadik levelem s parancsola- 
tom, mégis semmi eíTectusa nincsen, az Isten fia vére 
hullására kénszerílelek benneteket, magatokat, Gyermekei- 
leket, Jószágtokat, marhátokat tekintsétek. Éjjel nappal 
hozzátok a reátok felvetett quartélybeli pénzt, mert bizony 
csak azt látlyáiok , lángal fog égni lakó helyelek s minde- 
netekben préda hányalik, a ki most lett volna rajtatok, ha 
nem könyörgöttünk volna a Generálisoknak, Vice Ispán 
Urunkat is érettetek rabságra vitték, ám nyerjetek vele, 
ha miben estek a szófogadallanságért, az nagy Istenért, ne 
rontsátok magatokat, mert tűzzel vassal vannak ellenetek. 
Ezek után Isten áldgyon meg benneteket. Gács 3. Jan. 
1684. szolgabirálok Darvas János. 

Ugyanott 47. lap. 



21. 

1684. Jan. 10. A kecskemétiek által k'ózhenj árasra fel- 
kért gróf Kohári Imre sovány vígaszú válasza. 

Adgyon Isten sok jókat. — Vettem leveleteket, mely- 
ből értem, hogy a Német vitézlő rendek számára quárlélyúl 
rendeltettetek, más Vármegyék is azon terhes dologiul nera 
lehelnek mentiek , vagy nehéz vagy könyíí , annak csak 
meg kell lenni, ha késedelmeskedtek annak véghez vitelé- 

20* 



324 

ben, kár kÖvet érette benneteket. Isten veletek. Dátum 
Szécsény die 10. Január. 1684. Kohári Imre. 

Ugyanott 48. lap. 



22. 

1684. Jan. 12. Darvas Jánoa szolgabiró stírgetvénye 
ugyanazon tárgyban. 

Szolgálok Kegyelmeleknek. — Én nem tudom mire 
vélni, Kegyelmetek ennyi parancsolatomra mpg csak választ 
sem ád, megláttya csak egy hét alatt is mi esik Pest Vár- 
megyében. Istennek ostora, büntetése legyen rajtam, ha 
igazat nem írok: a parancsolatot is láüam hogy ki adták, 
égessék rabollyák Pest vármegyét s minden marháját hajtsák. 
Mi semminek okai nem vagyunk, magunk is keserüllyük a 
sok szegénységet, adta volna isten inkálib e világra se 
lettünk volna, hogy sem mint ezt a galvibás Tisztet visely- 
lyük: Egyikünket kivágják a vasluíl, míg másikunkat ver- 
nek bele, a mi dolgunk csak illven, Kegyelmetek azért 
lássa mit csinál, csak kárát ne vallva. Nemes Uraimék is a 
Taxát éjjel nap|tal hozzák. Ezek után I.stcn mentse meg 
Kegyelmeteket a kárlúI. Diiíuni Gács 12. Január, 1684. 
Kegyelmelek jó akaró Szolgabirája Darvas Jáuos. 

Ugyanott 46. lap. 



23. 

1684. Jan. 25. A Szécsényi várkapitányok minden hely- 
ségből az Elöljárókat maguk elibe idézik. 

Adgyon Isten sok jókat minnyájunknak. — A méltó- 
ságos Generálisok parancsolaityátiól parancsolom Falusi és 
Városi Birák, kik levelemnek hálán ?iuvezve vatlok, éjjel 
nappal jötlest jöjjetek elumbe minden kéöuielem nélkül) 



525 

mivel Kegyelmes Urunk koronás Királyunk ö Felsége hű- 
séges szolgálaltya , kiváltképpen való dolga végett lészen 
veletek beszélgetésem, azt elvégezvén, és annak rendi sze- 
rint tilkokhan élőtökben adván, békivel vissza bocsátalak. 
Ezen parancsolatom penig rendrűi rendre hordozni el ne 
mulassátok s levelem hálára írassátok , mely P'aluban és 
Varasban olvastátok el, és annak utánna vissza hozzátok 
parancsolatomat, tudhassam ki mulattya el vakmerőképpen 
Kegyelmes Urunk ő Felsége dolgaiban folytatolt siető paran- 
csolalomat, kiki közületek ha kárt nem akar vallani, paran- 
csolatomban külömbet sem cselekeszik. Dátum in Praesidio 
Szécséniensi die 25. Január 1684. Én H. Somkrefeld Szé- 
cséni Commendaus. Horváth Diszaósi Ferencz Szecséoi 
Vice Kapitány. 

Ugyanott 48. lap. 



24. 

1684. Január 30. Darvas János szolgabíró sürgetvénye 
a kecskeméti bíróhoz. 

Szolgálok Kegyelmednek. — Generális Úr ö Nagysága 
parancsolaltya éfkezelt ujjobban, a quártélyok kiszedése 
végett, a melyben az is van fel téve: az Alföldi Eskütlek 
ezedgyék. Kegyelmelek azért mihelyt ezen levelemet vészi, 
mindgyárásl mennyen, és szedgye a Lajstrom szerint a 
pénzt, mert ha nem. Isten engem úgy segéllyen Kegyel- 
medet hozzák , oly helyre teszik , vagy látlya többé magyar 
országot, vagy sem, s Kegyelmed penig maga jöjjön fel a 
pénzzel , Berelvás István Oláh János urammal Kecskemét- 
ről Deák Pál, Kalocsa János, Patai András, Kamarás ifjú, 
Sárközi Pál uraimékkal, ím alá küldöttük Generál ő Nagy- 
sága levelit, a kit Jaklin Uramnak éjjel nappal vigyék, 
Lévára egy pénzt ne a d g y a n a k , mert r o s s z ú I j á r- 
nak, megmondhallyák embereilek, miként voliak a Német 
előtt, ám arestomban is vannak bennek , soha Kegyelme- 



326 

tek annyit nem cavillálhat, hogy eltűI megmenekedgyék , 
mindgyárást bizonyos emberét külügye hozzám, tudgyam 
mihez tartani magamat , eleget írogatok , de mint az ebnek 
nem volt hitelem kegyelmetek elolt , Kecskeméti , Körösi , 
Czeglédi Hadnagyokat éjjel nappal küldgye kegyelmetek 
három négy felé a pénzt szedni , ha Kegyelmed meg nem 
akar romolni , a mely emberséges emberek föllyűl be van- 
nak írva , száz Tallér birság alatt egy is el ne maradgyon. 
Ezek után Isten kegyelmeddel. Losoncz 30. Jan. 1684. 
Darvas János. 

Ugyanott 50. lap. 



25. 

1684. Jan. 31. Darvas János szolgabíró fenyegető sür- 
getvénye. 

Szolgálok Kegyelmednek. — Ma 30. January vettem a 
kegyelmetek levelit, edgyütt Jaklin Miklós úr ő kegyelme 
levelével. Kegy elmelek Lévára ne adgyon sem- 
mit is a mint Generális Rabattá úr ő Nagysága pátens 
levelébűl megértheti Kegyelmetek , bár inkább Lévára álla 
volna kegyelmelek a Quártélyt, könnyebben esett volna, 
— bolondnak engem kegyelmetek ne tartson, a mit cse- 
lekszem , magamlúl nem cselekszem , hanem a Nemes Vár- 
megye parancsolallyábúl , — már Buda Péter uramnak 
szólló levelemet bepecsételtem volt, a midőn Sós Hartyán- 
búl azon kegyelmetek levelét hozták , kegyelmetek abbúl is 
megértheti , miben légyen dolga. A pénzt penig ííjjel nap- 
pal hozza, ravasz szavaival engem ne tartson, az Urak előtt 
se hazudlasson vele, ím ma, ím holnap, Vácz tájárúi min- 
den nap hozzák , kegyelmetek csak a nagy vakmerőségre 
vetette magát, egy Római király ellen akar ellenkezni, 
bizony félek rajta, a Kegyelmetek Tanácsi meg ne adgyák 
az árral, ide i)enig egy — két holnapra való pénzzel csak 



327 



ne jüjjün , mert már három lioluap múlt, hanem meulúl 
löbbet hozhat hozzon. Buda Péter uram levelében a kik 
specifjcalva vannak, el ne raaradgyanak semmiképpen, a 
pénzzel jöjjenek. Dátum Gács 31. .Január. 1684. Darvas 
János. 

P. S. Vehettek példát Gömör Vármegyérűl , Uiikinl 
fizettek most a Quártélyért, a Németség reájok menvén 
Faluikat porrá lette , magukban és gyermekekben szárata- 
lant öltek meg , félek rajta , rövid nap ez ne essék rajtatok. 

Ugyanott 50. 51. lap. 

Jegyzet: Itt ezen körlevelek jegyzökönyvében egy egész évi 
hiány mutatkozik. 



26. 

168Ő. Mart 22. Darvas János fenyegető siirgetvénye. 

Isten áldgyon meg benneteket. — Gyürki Pál uramat 
ide küldte koronás királyunk Felsége Commissariussa 
Abele uram ő Nagysága arra a végre, hogy ha tíz nap alatt 
Városi és Falusi Birák a Quartély pénzzel edgyütt fel nem 
jüttök, Czobor Ádám uram ő Nagysága hadaival edgyütt 
értvén , rajtatok mehessen , és minden marhátokat elhajtsák 
s javaitokban prédát hánnyanak, kihez képest Istenért, jó 
szerencsétekért kérlek, ne várjátok reátok a veszedelmet, 
jöjjetek sietve éjjel nappal hozzám Gács várába a quartély 
pénzzel , előzzétek meg a veszedelmet. írtam sietséggel 
Gács várában 22. Marty 1685. Jóakaró szolgabirátok Dar- 
vas János. 

Ugyanott 57. lap. 



27. 

1685. Apr. 6. Első Leopold császár s magyar királya 
a -jjozsonyi Apácák kérelmére Kecskemét és Czegléd városo- 



328 

kat , saját legmagasb ótalmáha veszi, s legszigorúbb és elen- 
gedhetetlen büntetés alatt tiltja: hogy nevezett városokat s 
azoknak lakosait senki, semmi esetben, semmi nemű önké- 
nyes terh éltetéssel , beszállásolással , fuvarozással, élelmi ki- 
szolgáltatással terhelni , — az 6 királyi különös és rendkívüli 
parancsának esetét kivéve — ne merészelje. 

Nos Leopoklus Dei Gratia lilectns Romanorum Imperá- 
tor Semper Auguslus, Germaiiiae, Hungáriáé, Bohemiae, 
Dnlmaliae, Croaliae el Sclavoniae Rex. Archidux Auslriae, 
Dux Burgundiáé, Styriae, Carinlliiae, Carnioliae el Willem- 
bergae, Marchio Silesiae et Moraviae, Comes Tyrolis el 
Goriliae ele. Mennoriae commendamus tenoré praesentium 
Universis et singulis noslris supremis Generalilius, Locum- 
tenentiljus Campi Mareschallis , Supremis Artilleriarum Cam- 
pestrium Praefeclis, Equilum Generalibus, Campi Maresclial- 
lalus Locumlenentibus, Supremis Campeslrium Vigiliarum 
Praefeclis, Colonellis, Colonellis Locumlenentibus, Supre- 
mis Vigiliarum Praefeclis, Equilum et Pedilum Ducibus, 
Locumlenentibus, Vexiliiferis, Vigiliarum el Quarleriorum 
Magislris, Scharsanlibus, el Furiris, denique universis 
Noslra Caslra pedibus ac Equis sequentibus, cujuscunque 
Nalionis, Status, Gradus, honoris, ac dignitatis, prout el 
universis Commealuum el Quarliriorum Commissariis, mo- 
derno lempore jam existenlibus , aut in futurum ordinandis, 
ac Gratia nostra Caesarea Universis significamus , Quod 
Nos certis ex rationibus ducii, Possessiones binas Veneran- 
darum Virginum Posonii ad Sandám Claram, Reczkemel, 
el Cxiglet nuncupatas, in Comiíalu Pest existenles et babi- 
las, cum universis suis Incolis, Subditis, et apperlinentiis, 
quomudo et qualicunque nomine vocitalis, nihil quidquam , 
et nullo modo exemptis, in Nostram Caesaream ac Regiam 
Protectinnem Clementissime assumpsimus, el ab omnibus 
voluntariis Condescensionibus , Inquartirisationibus , Pecu- 
niarum extorsionibus, vei exinde emergendis Militaribus 
oneribus omnimodo liberas el exemptas babere voluimus. 
Pro eo Vobis omnibus et Universis, praecipue verő jani 



329 



ortlinalis Quarliriorum Conimissariis et Magislris, necnon 
Furiris serio iMandamus el Commillimus, ut Praelaclas duas 
Possessiones Keczixemet el Cziglet, cum oinnilius suis 
apperlinenliis , suli maxima et minimé negligentla poena 
iiostrae animadversionis (praeter Nostnim exiraordinariiim 
Mandalum) liirliare el molestare praesumalis, verum ab 
omnibus quarliriorum onerilius liberas relinqualis, Incolas 
el Subdilos, vestris exaclionibus, pecuniarum exiorsionibus, 
aul quibuscunque excogilnndis modalilalibus non aggravctis, 
eorumque Animalia majora vei minima, Equos, Currus, 
Frumenia, Vina, Cerevisiam , aliaque Viclualia, qiialiler et 
qualicunque nomine vocilala, potenti manu, aul qualicunque 
modo accipere, vei invadere , molestias, quaerimonias , aut 
alia damna iisdem causare el inferre, minus ab aliis similia 
inferre pali minimé audealis, verum vos ab omnibus simili- 
bus , sub praescripla ac gravi Nostrae animadversionis poena 
abslinere omni modo , et conlra similem Noslram Benignam 
Intenlionem, el Voluntalem, et ex eo emanatam Noslram 
Salvam Guardiam in minimo quidquam lentare debealis ac 
leneamini , irao praelaclas duas possessiones Keczkemel et 
Cziglel, cura omnibus suis, ut supra, apperlinenliis, Incolis 
el Subdilis, in omni occasione defendere, el prolegere 
Sludeatis. Haec est Kostra seria Inlentio el Volunlas, sub 
amissione Nostrae Clementissimae Gratiae , poenaque gravi 
Nostrae animadversionis, restiíutioneque universorum illa- 
torum damnorum. Secus non facluri. Dalum in Noslra Re- 
sidentia Viennae die 6-a Április Anno 1685. Leopoldus 
(L. S.) Hermamus Marcliio Badensis. Ad Mandátum Sacr. 
Caesar. Matlis proprium Cliristophorus Üorsl. Johannes 
Adamus Weber. 

E szép védlevél eredetiét a város levéltára nem bírja , helyette 
három egykorú másolat létez a levéltárban, melyek egjikének kiil 
lapján , szintén egykorú kézzel írt következő jegyzet olvasható : ^K e- 
gyelmes Királyunk eö Felsége Protectionalissa, mely- 
lyetaz Tiszteletes Posonyi Apáczák nyertekki Kecske- 
méthre és Czeglédre." Az aláirások igazolása, de a szöveg némely 
kitételei szerént is világos: hogy nem a királyi magyar, hanem a 
császári német Cancellarián késztilt , s az egyik másolatnak , mely az 



330 



e kori körlevelek jegyzökönyvének 59. s 60-dik lapjain van bejegyez- 
tetve, fölötte álló e cím: „Protectionale Tianslatum Sacrae 
Caesar. Regiaeqiie Mattis" azt teszi bizonyossá: hogy e védle- 
vél eredetié német nyelven volt kiadatva , mint több mások alább. 



28. 

1685. Apr. 6. LotJiringeni Károly Herczeg császári tábor- 
nagy Kecskemét és Czegléd városok részekre a fontehhihez 
liasonló érteimii védlevelet ad. 

Sacratissimae Caesareae Regiaeque Majestatis , Domini , 
Domini Nostri Clemenlissimi Speciális Protectio et Salva 
Gnardia super possessioiiibus binis Religiosarum ac Vene- 
randarum Yirginum Monialium Posonii ad Sanctam Clarani, 
Kecskemét eí Czegléd nuncupalis, ac in Comitalii Pest 
existentibiis habilis, cum universis suis appertinenliis as- 
sumptis. Pro eo universos et singiilos praelibatae Sacratis- 
simae Suae Majestatis Caesareae ac Regiae Supremos ac 
infimos militiae officiales Pedeslris et Equestris Ordinis 
milites, proiit et universos et singulos cujuscunque Status, 
gradus et honoris his litleris requirendos duximus, Nostro 
verő commando subjectis serio committimus et mandamus, 
ut praetactas duas possessiones Kecskemét et Czegléd cum 
universis suis incolis, subdilis, et appertinentiis, quomodo 
et qualilercunque vocitalis, nihil exceplis, non tantum a 
volunlariis inquarlirisationibus, aliisque condescensionibus , 
pecuniarum extorsionibus , auferendis majoribus vei mi- 
noribus animalibus, aut eorum abactionibus, aliisque mili- 
taribus exactionibus , quomodo et qualiter nominandis, aut 
quali sub praetextu, vei colore excogitandis, iis, praecipue 
verő ab omnibus contributionibus , spoliis, et expilationibus, 
aliisque violentiis et puniendis ínsolentiis, omni modo 
liberas servare, minus alia et similia exercere, verum 
easdem ab omnibus et similibus protegere ac defendere 
debeatis ac teneamini, Facluri in eo quod Juris et Justitiae 



381 



esi, juxla cujuscunque status el dignitatis exigentiam, 
Nostri verő et Nohis subjecli sub gravi aniniadversionis 
nostrae poena, ac amissione capitis, hoc Nostrum man- 
dalum rite exacluri studeaol. Signatum Die 6. Április 1655. 
Sacratissimae Caesareae Regiaequc Majestatis Generális Lo- 
cumtenes Campi Mareschallus Colonellus Caroliis Dux Lot- 
haringiae. 

Egykorú másolat a már sokszor idézett körlevelek jegyzökönyvében 
61-clik lapon, — mint látszik ez is német eredeti után forditás. 



29. 

1685. Áp\ 24. Eszterhdzi Pál nádor nyíltlevele a kóhor 
katonák ellen. 

.Mi Galántai Eszterházi Pál , Frakno Várának örökös 
Ura, Magyar országi Palalinus , Kúnsághnak Fő Birája, 
Arany Gyapjas és Szentséges Pióniai Birodalomnak szentelt 
vitéze, Nemes Sopron, Pest, Pilis és Sollh Vármegyéknek 
Fő Ispánnya, Császár és Koronás Király Urunk ő Felsége 
titkos Tanácsa, Komornikja, Magyar ország Duna túlsó 
részeinek s hegy allyai végházainak Fő Generálissá, Cso- 
báncz végh várának örökös Fő Kapitánnyá, Magyar országh- 
ban helytartója: Mindeneknek az kiknek illik, kiváltképen 
pedig Felső Magyar országi Generalissaihoz tartozandó Ke- 
gyelmes Urunk ő Felsége véglibeli Kapitánninak , Hadna- 
gyinak , Vajdáinak , Zászlótarlóinak , Stázsamesterinek , Tize- 
dessiuek és azok alatt levő Lovas és Gyalogh renden való 
Vitézeknek, Köszönetünk után kedveskedő jó akaratunkat 
ajánljuk. Minthogy már isten Kegyeimébűi az idő is mcgh 
nyílt és Klmes Urunknak ő Felségének az magyar hadakra 
szüksége vagyon, azonban úgy vagyon értésünkre, hogy 
sokan a végbeliek közííl, némellyek Tisztviselőinek hírével, 
némellyek pedigh csak hír nélkül is az végházbúi kimenvén, 
az_^ Kunságot, Jászságot és az egész alföldet kercsztni kasul 



d82 



járván , olt kóborolnak , az szegénységei zaklallyák , húzzák 
vonnyák, Javaibúl prédát tesznek, ki mialt épen semmissé 
lesznek nyavalyások, hogy azért Klmes Urunk ö Felsége 
szolgájattyaiian hálramaradás és fogyalKozás ne essék, az 
végházak is pusztán ne maradgyanak , megh szánván az 
szegénységhnek is sok rendhéli Istentelen Kóborlók mialt 
való sanyarúságit és inségit , hadgyuk és parancsollyuk 
keményen, és Feje élete elvesztése alatt, minden feliül 
megh írt rendbelieknek és alaüok valóknak, hogy érivén 
ezen Parancsolatunkat, azonnal kiki maga végházába, Tiszt- 
viselője , Zászlója alá vegye magát , úgy hogy Méltóságos 
Generális GróíT Csáki István Uram ő Kegyelme e napokban 
fel menvén, az vitézlő rendet mentül számossabban öszve 
gyíijlhesse, és hová az sziikségh hozza. Kegyelmes Urunk 
ő Felsége szolgálallya kivánni fogja, oda fordíthassa. Füze- 
tesében (kit ő Felsége Kimessen resolválni méltóztatott) 
senkinek semmi kétsége nem lévén: Holott pedig némel- 
lyek magok szerint járván, ebbéli Parancsolalunkval nem 
gondolván , magok végházaiban , Tiszlviselőjök és Zászlójok 
alá venni magokat 'elmulatnák, ha kézhez kerülnek, érde- 
mek szerint való büntetések lészen érette; Egyébiránt is 
hatalmat és szabadságot adtunk azon megh írt szegénységh- 
nek , hogy az ollyan Kóborló , nyúzó fosztó Istenteleneket 
szabadon üldözzék , kezünkhöz hozzák , az hol az érdemlett 
büntetésit el nem kerülik , kiben külömben cselekedni senki 
sem merészeilyen. Daíum in Arcé Noslra Kismartoniensi 
dia 24. Apr. 1685. Paulus Eszterházi. 

Egykorú másolat. Köri. Jk. 63. lap. 



30. 

1685. Május 19. Vécsei Sándor hajnácsköi főkapitány a 
fentebbi nyiltlevelet szétküldi. 

Méltóságos Klmes Palatínus Urunk ő Nagysága Pátensit 
Klmetekoek közönségessen in Paribus megh küldöttem , 



35J 



megli értvén azért Kegyelmelek ő Nagysága Parancsolaltyál, 
kíki Kímélek közi'íl úgy alkalmaztassa dolgát, hogy mingyárt 
késedelem nélKűI az végházakban Kapitánnyá Zászlója alá 
siessen, mivel már Istennek jóvoltábúl az i<lő is megh nyílt, 
Klmes Urunknak ő Felségének az magyar hadakra szüksége 
vagyon: minthogy már Klmes Uruck ő Felsége az fizetést 
klmessen resolválni méliózlatolt még Bécsben létemben, 
az ki Iratos 12 hóra való pénzt adnak neki, szabad legé- 
nyeknek hórúl hóra megh fogják az fizetést adni, Klmetek 
azért oda alá ne múlasson, jöltest jöjjön az végházakban, 
az ki Ajiiácskői AjnácskŐbe jöjjön , az ki pedigh másuvá 
való másövé mennyen, másként cselekedvén Klmetek, 
valaki kézben akad Klmetek közíil, bizony soha megh nem 
enyészti, ha szintén most kézben nem akad is, télre kelvén 
bizony fülön fogbva húzzák ki, érdeme szerint való bünte- 
tésit bizony el fogja venni. E/.ek után Isten Klmeleket soká- 
igh éltesse. Dalum Ajnácskő Die 19. May 1685. Ajnácskői 
Fő Kapitány Vécsey Sándor. 

Ugyanott 62. lap. 



31. 

1685. Május 24. Gróf Pálfji Károly altábornagy az 
alföldre széledt magyar katonaságot a községek által be- 
rendeli. 

Gróíf Erdődi Pálffi Károly az Felséges Római Császár 
és Koronás Király Urunk ő Felségbe Tanácsa és Komor- 
nikja. Generál Féld Marchalnak Locumtenense, bizonyos 
számú vasas hadainak Fő Kapitánnyá, Alsó Magyar országh 
és mostani Armadának Fő Generálissá, Tudtára adatik és 
parancsollalik Gyöngyösi, Jászben'ni , Körösi, Kecskcinélhi 
Bíráknak: Hogy vévén ezen parancsolatomat, Nemzetes 
Vitézlő Horválbi Disznósi Ferencz Kapitány Úr magyar hada- 
iul való katonáinak, az kik az ő Felsége leli quártcll}át 



334 

el völlék, és mosl az Alföldre széllettenek , valahol hírekol 
hallyák, azonnal azoknak tudtára adgyák, hogy értvén ezen 
akaratomat, valaki életét, fejét, böcsülletét szereti és jószá- 
gát , minden mentségh és halasztás nélkül jöttest jűjjön eni- 
htett Disznósi Ferencz kapitány Urunkhoz ide Párkánnál 
lévő Klmes Urunk eö Felsége Táborában : Azt is megh 
jelentvén nekik , liogy ha szófogadatlansághnak , vakmerő- 
séghnek vetik magokat, affélék azután valahol találtatnak, 
nyakon ragattatván megh arestáltalnak, nagy és kemény 
büntetéseket el nem kerülik, ha az o Felsége szolgálattyát 
kerülvén , legh fellyebb 14 napigh említett táborra fel nem 
jőnek. Ezen Levelemet pedigh egyik várasrúl másikra rend- 
szerint kültést-küldgyétek, külömben sem cselekedgyetek. 
Költ Párkánnál levő eő Felsége Táborában die 24 May 1685. 
Gróff Pálffi Károly. (L. S.) 

Ugyanott 67. lap. 



32. 

1685. Május 25. Darvas János szolgabíró a quártélypén- 
zeket folyvást sürgeti heJcüldetni. 

Isten velünk. Én nem tudom mit gondoltok, miben 
bíztok, ennyi Parancsolatomra az Quartély Pénzt fel nem 
hozzátok, ám lássátok mit míveltek, de bizony az órát meg 
átkozzátok az melyben ez világra lőttetek , csakugyan erővel 
akarjátok magatokra hozni az veszedelmet, isten és Világ 
előtt protestálok, oka nem vagyok semminek, mind eleget 
írogattam reátok. Dátum in Arcé Gács die 23. May 1685. 
Szolgabirátok Darvas János. 

P. S. Pro 24. praesenlis az nemes Vármegyének Gene- 
rális Congregatioja lészen, az Arenda publicállalik. Kecs- 
keméti és Körösi Uraiméknak, úgy az Falusi Bíráknak is 
akkorra Embereket küldgyék Gács Várában. Az ki meg 
akarja venni az Árendál, ide Gács Várában jöjjön mentül 



335 



hamarébb, Diósi Mihály uram lészeii az Arendator, az szo- 
Kolt Ajándékot is meghozzátok mentíil hamarébb, mert ha 
nem siettek az feljöveleliel , el estek az Árendátoktúl. 

Ugyanott 65. lap. 



33. 

1685. Jun. ő. Darvas János szolgabíró levele a kecske- 
métiekhez. 

Szolgálok Kegyelmeteknek. Én az Kegyelmetek , úgy 
az Nemes Vármegye dolgaiban ide Párkányhoz az Méltósá- 
gos Generális Urakhoz jöttem, Isten engedelmébo! minden 
jót végeztem, kinek is hasznát rövid nap megtapasztallya; 
az mi Lévai Hadnagy Quartély kérését illeti, 
egy pénzt sem kell adni, ezennen megyek az Gene- 
rálisokhoz, annak is végét szakasztom: Felsége Protec- 
tiojál, és a többit kükigye kezemhez, had publicáltassam 
az Nemes Vármegyén , annál foganatossabb lészen , — az 
alatt legyen serény füle Kegyelmeteknek kiváltképpen az 
hírek részéríil, neheztelésben ne essék az méltóságok elűtt; 
Szer/iere Pál úr ökreire lészen gondom, az katonát is meg- 
fogatom, Kurdist meg fogassa kegyelmetek, minden felé 
ki van adva az Parancsolat ellene, Esküit Uraim mennyének 
végére , az Halasiaknak marháját az Lévaiak 
micsoda helyrűl hajtották el, hogy ha Feér Föld- 
rűl-é , vagy másunnan. Ezek után maradok Kegyelmeleknek 
jó akarója. Dat. Párkány 5. Junii 1685. Darvas János. 

Minap mi felíil írtam Kegyelmeteknek, Váras Pecséttye 
alatt mentül hamarébb küldgye kezemhez, úgy Nemes Urai- 
mék az Taxa Pénzt, az kivel restálnak, Esküit Uram bo- 
csássa Currensét imposiliot hozzák meg, ne rontassák ma- 
gokat. Karaűa Generális hadaival most érkezett be. Kérem 
Kegyelmeteket szerezzen számomra valami két pár szép Sas 
tollat, Salva gvardiákra legyen idején gondgya, már szól- 



336 

loltam Kaprára Urunknak , a mikor kell , fog adni , Pálflj 
Urunknak semmit se adgyon hírünk nélkül. 

Ugyanott 68. lap. 



34. 

1685. Aug. 5. Darvas János szolgabíró a kecskeméti- 
ekhez. 

Ajánlom szolgálatomat Kegyelmeteknek. Úgy látom, az 
nemes Vármegye Tiszteit csak egy a féle Pásztornak tartva, 
ennyi irogalásunkra embereit fel nem küldötte, vagyon pedig 
Kegyelmeteknek tudtára mi dologban hivattuk, a felséges 
Herczeg parancsolaltyábúl annak okáért bizonyos katonákat 
kelleti küldenem kegyelmetek Várossában az birákért, avagy 
Tanácsbeli emberekért. Parancsolom azért kegyelmelek 
Óiete elvesztése alatt , levelem mutató katonákat meg ne 
háborgassa, hanem békével bocsássa azon emberekvei, az 
kiket fel akarnak hozni. Azt szokták mondani : Rest többet 
jár, Fösvény többet költ. Ezek után Isten kegyelmetekvei. 
Gács 5. August. 1685. Kegyelmetek jó akarója Darvas 
János mp. 

Ott lakos nemes Uraimék az én időmben imponált 
Taxabéli Restantiát sietve küldgyék , kárban ne hozzák 
magokat. 

Ugyanott 73. lap. 



35. 

1685. Aug. 21. Ugyanaz ugyanazokhoz. 

Isten velünk. Mi az oka Ti Istentelen Emberek, hogy 
csak készültök az feljövetellel , most is jöttök , az egész Al- 
földség csak ti reálok mulat az quártély pénz felhozásával, 
hogyha az Hadnagyok felmennéuek, akkor felhozzák. Páran- 



337 



csolom azért 40. foriiil hirság alall, éjjel nappal jöjjetek, 
ide Gács várában, és minden (elé írjatok, hogy az mikor 
meg akartok indulni, veletek edgyet értvén, feljöhessenek, 
ha elmulattyátok, Isten engem úgy segéllyen kötözve hozat- 
lak, de meg ülitek az Gácsi Tömlöczöl. Dátum in Arcé 
Gács. Die 21. August. 1685. Szolgabirátok Darvas János 
raj). Után jegyezve: Érkezett 29. Aug. Felföldi embe- 
rek hozták. 

Ugyanott 73. lap. 



36. 

1685. Sept. 8. Ugyanaz Ugyanazokhoz. 

Szolgálok Kegyelmeteknek. Nem kétlem nem vette 
volna Currensemet az Vágók végeit, Kegyelmeleket azért 
utolszor megintem egyszer, éjjel nappal küldgye, nagyobb 
kárt ne vallyon, én protestálok, oka ne legyek semminek, 
ha késedelmeskedik falkástúl hajlatom az marhát. Nemes 
Uraimék is az hátra maradt Taxát éjjel nappal küldgyék, 
most is Bécsben kell menni Vice Ispán Uramnak az Nemes 
Vármegye dolgában az idei quártély végeit, egy Pénz költ- 
ségünk nincsen. Az hadnagyok is feljöjjenek. Ezek után 
Isten Kegyelmetekvel. Dalum in Arcé Gács. Die 8. Sept. 
1685. Kegyelmetek jó akarója Darvas János. 

Ugyanott 74. lap. 



37. 

1685. Jan. 25. Gróf Csáki László tatai főkapitány , a 
észére utalványozott quártély pénzt követöli. 



Isten sok jókkal álgyon meg jó Alyámfiai Kecskeméti 
Biró. — Minemű assignatiot adott helységtekre General 

Kecskemét v. tört. III. köt. 22 



338 



Comraissarius Prajner úr, megfogjátok jó atyámfiai érteni, 
mivel pedig ezen serviliumnak felszolgáltaiása in natura alkal- 
matlanságlokra lehelne , azért bocsátottam ezen levelem 
megadó embereimet közitekben a végre , hogy ha kedvelek 
lészen hozzá, meg alkhassalok azon quárlély állapottyárúl 
vélek , kiknek meg vagyon parancsolva , hogy az mibűl 
lehet, kiméivé, tűrhetőképen légyen alkojok , melyet aka- 
rék tudtotokra adnom. Isten veled. Dalum Tatae 25. Janu- 
ary 1685. Jó akaród Gróíí' Csáki László. 

Ugyanott 70. lap. 



38. 

1685. Május 20. Horváth József , gróf Csáki László tatai 
főkapitány lévai főhadnagya felszólítja a kecskemétieket: 
hogy a gróf számára e városhói utalványozott quártélypénz 
tíz najp alatt kiszolgáltatva legyen, különben a lévai lovas 
őrség a gróf 'parancsából a kecskemétiek marháit el fogja 
hajtani. 

Ajánlom Kegyelmeleknek Szolgálatomat. — Méltóságos 
Gróíí Csáki László Urunk eő Nagyságának Kegyelmetekre 
rendelt téli quártélya végett Parancsolaltyát nem kétleip 
hogy kezéhez ne vette volna Kegyelmelek , mivel hogy ő 
Nagyságának semmi választ nem adott Kegyelmelek, sőt 
süketségre merészelte venni , kihez képest ő Nagyságáiul 
meg vagyon parancsolva Nemzetes Vitézlő Mező Szegedi 
Horváth Gergely, hogy az ilt való Lévai vitézekvei, téli 
quártélyra jutandó, és említeit Gróff uramat ő nagyságái 
concernálandó summa pénzéri Kegyelmetek jószágát hajlsa 
el , Hogy azért nagyobb és súlyosabb kárba ne ejtse magát 
Kegyelmetek, Tíz nap alatt küldgye fel bizonyos embereit 
hozzám, hogy azokval meg alkudván, meg említett méltó- 
ságos Gróíinak Kegyelmetek ellen való haragja megenyhőd- 
gyék. Annak okáért Kegyelmetek adgya késedelem nélkül 



339 

ludlomra, liojj;} ha ukar-é alkudni, és liuzzám leijönni', 
vagy nem, minthogy ő nagysága reám bízla ezen Kegyel- 
metekkel való alkut, másként Isten Világ előtt i)rolestálok, 
ha mi kárba esett, ne másnak hanem magának lulajdoníttsa, 
mivel se órát, se napot nem tudgya Kegyelmetek, a mikor 
ezen dologban meg fog károsodni, választ várván kegyel- 
metektiíl, kivánom tartsa Isten jó egésségben. Dátum Levae 
20. May. 1685. Kegyelmetek jó akarója marad Méltóságos 
Gróff Csáki László úr ő Nagysága föhadnadgya Horvát Jósef. 

P. S. Az Kegyelmetek Farkas Ádám Vice kapitány 
Uramnak szólló leveléhez semmi közöm , ha valamit adott 
kedveskedés képpen az llerczeghségnek és Generális Urak- 
nak ő Nagyságoknak , avval Méltóságos Gróff Csáki László 
főkapitány úr ő Nagysága Quártéllya neoi lolláltatik : egy 
az : más az hogy az Kegyelmeteknek adott Protectionahs 
Levelei 6. Április Anni modo currentis emanáltaltanak , az 
Méltóságos Hadi Fő Commissarius Úr ő Nagysága kegyel- 
metekre kiadott quártély végett való parancsolattya 30. Nov. 
Anni 1684. Gróíl' úr ő Nagysága számára kiadatott, így 
azért haszontalanul mesterkedik kegyelmetek, mert azt 
bizony meg veszik kegyelmeteken, nem is lészen külöm- 
ben , ha az tíz napra be nem küldi embereit hozzám. 

Körlevelek jegyzökönyve 70. 71. lap, 



39. 

1685. Nov. 9. Gróf Csáki László tatai és lévai főkapi- 
tány a kecskeméti tözsérek marháit útközben elraholtatja ; 
kezességet vállal mellettök Bottyán János esztergami főhad- 
nagy , kit viszont a kecskemétiek biztosítanak. 

My Kecskeméten Lakozó Király István, Kamarás János, 
Kalocsa János, Kozma Jakab, Szabó István, Szívós János, 
Hegedűs János ; Adgyuk tultára mindeneknek az kiknek 
illik ez Levelünk rendiben , hogv az minemeő Várossunkra 

22* 



340 

velell Quárlél pénzt Méltósstigos Gróff Csáky László Uram 
eő Ngha Tálában marháinkat Arestáltatván, külemben sza- 
badulássa nem leheléit, hanem Nemzetes és Vilézleő Bottyán 
János esztergami feő Hadnagy Uram eű Kegyelme Ezerkét- 
száz forinlik lölt kezes eő Nagyságának érellünk bis quin- 
denáik , ludnia illik ad diem 8. X-bris Boldogh Asszony 
fogantatássa napik, kire nézve obligállyuk magunkat, hogy 
az Terminus alatt azon dolgot végben viszünk , és eligazíty- 
lyuk, Ha pedighlen a Terminus alalt véghben nem vihet- 
nénk, és akar mi okkal elmulatnánk, tehát adunk tellyes 
hatalmat megh emiitelt Hadnagy Ürnak , ez kezes levelünk 
ereivel, szabadon hozzánk nyúlván, az megh írt 1200 ír. 
summát, és azon felöl eő Kegyelme maga fáradságára Száz 
Aranyat simul el semel rajiunk megh vehesse eő kegyelme, 
ki rekesztvén ez iráni minden törvényes állapotokat, és idő 
mulalásokal. Mivel pedigh ezen kezesség Városunk ügye 
miau forog, és küvetkezelt, fel tévén azt is, tellyes szabad- 
ságba lehessen említett Hadnagy Urnák, valahol marháinkat, 
és akármely Kecskemélhi ember jószágát, marháját talál- 
hatja, eő Kegyelme szabadon megh foghassa, és magának 
contentaliot tehessen eő kegyelme. Ez Levelünk ereje ellen 
pedigh semmi nemeö kigondolható Prokátori fogás, exceptio , 
conlradiclio , ne suíTragálhasson , kinek nagyobb bizonysá- 
gára , és elhilelére adtunk ezen kezes Levelünket felleb írt 
Hadnagy Urunk eő Kimének, pecsitünkel, és kezünk kereszt 
vonjássunkal megh erősétvén. Adum Tatae die 9. 9-bris 
An. 1685. Király István -|-. Szívós János -|-. Kozma Jakab -|-. 
Szabó István -[-. Kalocsa János -\-. Kamarás János -j-. 
Hegedűs János -f-. Coram me Joan. Kántor Castellano 
Talensi. mp. 

Egykorú másolat Kecskemét város levéltárában. 



40. 

1685. Nov. 20. A császári f'ó hadd Biztosság rendelete 
gróf Csáki Lászlóhoz ^ melyben a kecskemétiek irányában elkö- 



341 

vetett erőszakoskodása roszaltatik, köteleztetvén hogy mind 
a kicsikart "pénzt vissza fizesse, mind a kierőszakolt kezes 
levelet mint semmist visszaadja. 

Ex plena Aulliorilnle abmidanti Suac Mattis Scrmae 
Generáli Bellico Commissariatu ele. Sacr. Caesar Regiaeque 
IVlajeslatis Camerario, et Supremo Capitaneo Levensi Do- 
minó Comili I.adislao Csáki praesentilius peramice intima- 
tur: siquidem genuina InCorraalione relatum nobis exslilis- 
set, quod ratione praeteriti hyemaiis quarterii in Oppido 
Kecskeméth per Illnstrissimum Doininum Suppremum Gene- 
ralem Commissarium Comitem a Prayner pro rala portioné 
sibi assignati, aliquam restanliariam summám pro portioné 
sibi obvenienda praedictus Dominus Comes Csáki a fatis 
Kecskemetiensibus praetendebal: dnm itaque aliqui praefa- 
torum Kecskeraeliensium quaestores boum Cerla Pecora 
intra ambitum Regni hujus ad divendendum pepulissent, 
penes Tata detenli, et ultra nequaquam pausati, sed ares- 
tati exstilerunt, donec unus praelibatorum boum quaestor 
fl. 300. in paraíis deponeret, et majorem adhuc summám 
Dominus Comes Csáki a dictis Kecskemetiensibus praeten- 
dendo, Joannem Boityáni pro obside seu fidejussore dieti 
quaestores statuere debuerunt. 

Quodsi praeteriti anni , et ab eodem in praesentium 
usque quartiriorum negotia ila sine ordine , et simul tumul- 
tuarie traclata non fuissent, verum assignationes solummodo 
evenlnaliter distributae servata fuissent, haud aboleri , et 
quoquomodo turbari poluissent , imo executionc quoad sua 
sibi praestanda uti potuisset, et praetactam deteulionem 
boum in casu non solutionis sibi cedentis, pro portioné 
adhibere |)Otuisset; cum autem inconsvela extorsiohe sibi 
satisCactionem impendere voluerit , iiiegitifnaque Via facti 
fidejussionem ab iisdcni acceperit , ideo praetacta lidejussio 
per praesentes cassatur, et annibilatur, cum illegális actus 
luisset. 

Quare Dominus Comes Csáki praescntibus peramice 
rc(piiiitnr , iuxta Communes, el Patriae Leges [iro ullimis 



;42 



allentalis, quatenus niodernum quartiriorum Stalum haud 
turbare, et de medio restilutionis 300. íl. exlortorum, anni- 
hilalioneque obsidum providere, tolumque negolium in inle- 
grum restituere el complanare haud gravatim velit, sed faci- 
at, ut in posteruni nullo sub praelextu in negotio quarteri- 
orum violentiae et excessus patrenlur. Nam si Dominus Co- 
mes in praelaclis Kecskemetiensibus solilam et fundamenta- 
lem praetensionem habuil, eam bono ordine, et suo jure 
quaesivisset , quain in effectum deducere potuisset. Viennae 
Die 20. Novembris 1685. Sacrae Caesar. Rgque Matlis Con- 
siiiarius, Consilii BelHci Camerarius, Cavalleriae Generális, 
Plenipotentiarius, Authorilatisque Generális Snppremus Bel- 
licus Commissarius el Colonellus ele. Comes Rudolphus a 
Rabattá. 

Egykorú másolat Kecskemét város levéltárában a körlevelek jeg}'- 
zökönyvének 89. lapján bejegyezve. — Mellesleg legyen megjegyezve : 
gróf Csáki László a 300 forintot vissza nem fizette , s a kezes levelet 
vissza nem adta, — Bottyán János ezért 18 év múlva perrel támadta 
meg a kecskemétieket, kik a magyar királyi Cancelláriához folyamod- 
tak pártfogásért , — a folyamodvány fogalmazványa s mellette a csá- 
szári hadi Biztosságnak fentebbi rendelvénye 1703-ból hiteles másolat- 
ban a város levéltárában megvan , — mi azt igazolja : hogy e rendel- 
vény eredetileg német nyelven fogalmaztatott, de gróf Csákinak latin 
nyelven küldetett meg, — ugyanott egy példányban igen egyszeiü 
akkori magyar fordítása is fen van. 



41. 

1685. A^ov. 80. Gróf Preyner Sigfrid Kristóf császári 
f'ó hadihiztos rendelvénye Pestmegye rendéihez, melyben a 
beálló téli beszállásolásról s katonai illetményről őket érte- 
síti , s tudatja, hogy Soltmegyében (?) tüzetesen Kecskemét 
városban rendeltetett újólag gróf Csáki László alezredes és 
lévai várkapitány részére 30 emberre s 15 lóra quártély ; 
figyelmeztetvén a megyét, hogy tígy intézkedjék , miszerint a 
kirovóit kiszolgáltatások pontosan teljesíttessenek. 



343 

llluslrissinii , Heverendissimi , Speclahiles ac Magniíici, 
Admodum Revereiidi, Generosi , ilem Nobües Doniini niilii 
observandissirni. — Eaedem Dominaiiones Veslrae iam anlea 
uberrime noverinl, ex quibus ralionibus Armada, et Gdeles 
aiii milites Sacralissimae Caesareae Regiaeque Majestalis Suae 
majori ex parle per hyemem in Comilatibus Inclyti Regni 
Hungáriáé dislribuantur, et quod penes Servilium (id est) 
Lignum , Salem , Lumen , et Lectum , pro quavis portioné 
orali quotidie duae librae panis, una libra carnis Bubulae, 
média mensura vini , aut una mensura cerevisiae, pro equestri 
verő Octo Librae Ibeni , 6. librae Avenae , et hebdomadatim 
Duo manipuli vei fasciculi straminis, ac superinde mestru- 
alira tam in orali duo, quam etiam in equestrali duo, ade- 
oque pro ulraque portioné 4. floreni in paralis praestentur, 
ac perhibeantur. — Cum itaque vigore factae repartitionis 
Condescensio seu quartirium Domini Comitis Ladislai Csáki 
lamquam Colonelli locumlenentis et Capitanei in Dominalio- 
nura Veslrarum Comitatu Soithensi , in specie verő Oppido 
Kecskemeliensi cum 30. oralibus et 15. equeslralibus assigna- 
tum sit , adeoque Dominalionibus Vestris hoc significandum 
duxi, quatenus ulteriorem dispositionem ita constituant, ut 
tam de victualium exigentia, ac parala solutione secundum 
specificatas porliones , et supradiclum modum , nullus de- 
fectus praelerveniat, his easdem Dominationes bene valere 
cupiens maneo — Earundem Illustrissimarum , Reverendis- 
simarum, Spectabilium, Admodum Reverendarum Genero- 
sarum , Nobilium ac Egregiarum Dominalionum Vestrarum 
ad servitia paralissimus Sigefridus Chrislophorus Preyner 
Generális Belli Commissarius. Posonii 30. Nov. 1685. 

Egykorú másolat Kecskemét város levéltárában l)círva a körlevelek 
jegyzökönyvének 69-dik lapján. 



344 

42. 

1685. Oct. 16. Mercy Péter császári tábornok Heves mel- 
letti táborából meghagyja Kecskemét város bírójának s egész 
községének: hogy levele vételével tüstént, a vezénylete alatti 
hadsereg számára , Szolnok felé kétszázezer kenyér részletet 
szállítsanak, mulasztás esetében a Várost minden kímélet 
nélküli legszigorúbb büntetéssel fenyegetvén. 

Siquidem cum praeseoli, sub directioue mea existenle 
Armada Caesarea in has Regni HuDgariae Partes, tara ad 
operationes in Sacratissimae Suae Maltis Caesareae Servitio, 
et pro Salule hujus Palriae persequendas , quam ad conser- 
vanda haec Lóca missus sum , id(2oque par est , el aequiim , 
ut subsistenlia pro inlertenenda hac praesenli Armada Cae- 
sarea omnino eliam ab his Locis porrigatur: — Ideoque 
Judici, Totique Communitali Oppidi Keczkeméth de omni 
rigore, el serio hisce demando, qualemis statim , ac posl 
perceptionem harum , exigenle sic Maltis Suae Scrlssmae 
Fideli Servitio, pro summe necessaria praetaclae hujus 
praesenlis Armadáé Caesareae inlerteDlione, et subsisten- 
lia, ducenta millia porlionum Panis, versus Szolnokinum 
nobis advehi infallibililcr procuretis, cerli in eo exislenles, 
quod si in celerrima harum porlionum Panis in praeHbato 
numero, ad modo diclum Locum nobis advehendarum pro- 
curatione, praeler opinionem defeceritis, mililares exiude 
subsecuturas executiones, et exlremum armorum rigorem 
Cerlissimo experturi silis, quod praecavendo mandátum hoc, 
ad promovendum Sacratissimae Suae Mallis Servilium urgen- 
lissimum rite, et quantocius exequi scielis. Ex Castris ad 
Heves posilis die 16, 8-bris 1685. Sacrae Caesareae Piegi- 
aeque Maltis Camerarius Generális Campi Mareschalli Locum- 
lenens et Colonellus Petrus Mercy. 

Egykorú másolat az 1677—1690. jegyzőkönyv 416. lapján l)éje- 
gyezve a város levéltárában. 



345 



43. 



1685. Oktobr. 19. Mercy tábornok rendelete Kecskemét 
város községéhez , melyben nyilvánítja: hogy miután Szolnok 
várát bevette, a vezénylete alatti hadakkal ott fog telelni 
Magyarország azon részeinek ótalmára, azért a város rögtön 
bocsásson hozzá teljes felhatalmazással ellátott követeket, 
kik harmad, legfölebb negyed nap alatt múlhatatlanul meg- 
jelenjenek, hogy velők a hadélelmezés iránt szerződhessen, 
mert különben szigorú hadi fenyíték fogja követni engedet- 
lenségüket. 

Siquidem per gloriosa Sacratissimae Suae Majeslatis 
Caesareae arma Szolnokinum Auspicante Deo recuperavi, 
et cura praesenli , sub directione mea exislente Armada, 
ad protcgendas et conservandas has Regni Hungáriáé Par- 
tes , per totain hyemem hic praestiturus sum , exinde allé 
diclae Mallis Scrtssmae fidele exigit servilium , et mandá- 
tum, ut pro inlertenenda hac Armada Caesarea, ab his locis 
subsitenlia praebeatur, volui idcirco Judici , el loli Commu- 
nilali Oppidi Kecskeméth hisce id ipsum inlimare, serio 
demandando, qualenus statim, ac post perceplionem harum, 
buc deputaíos plenaria traclaudi Poleslale instructos, ul 
cum ipsis disposilionem ralione subsislenliae, aliasqiie aggra- 
vatione, pro necessitale sic exigenle adordinare queam , ad 
me sic ablegatis, ut sequenli die 21. vei ad longissimum 
22-a hic cerlo certius compareant, quod sicut urgenlissi- 
mum negotium , seu Matlis Suae Sacraiissimae Servilium 
et mandátum, etiam proleclionem el conservalionein harum 
Parlium concernil, sic pro inCallibiii alitis subseculura execu- 
lione evilanda mandalum hoc rite el quantocius exeqni 
scietis. Ex Castris ad SzohioKinum posili:-. 19. 8-hr 1685. 
Sacr. Caes. Fique Mallis Camerarius, Generahs Camj)! 
Mareschalli Locumlenens et Colonellus P Mercy. 

ugyanott 417. lap. 



346 

44. 

1685. Oct. 25. A szolnoki tábo^mok segéde a kecskeméti 
bírónak meghagyja, hogy bort, eczetet , tojást , fris halat, 
zöldséget s egyéb konyhára valót küldjön. 

Judici in Keczkemélh hisce demandatur, quatenus unum 
vas viuij^unum vas aceti, ova, recentes pisces, herbas et 
olera, rapas rubras, lactucam, et similia victualia, sic cerlo 
cerlius huc advebi curet, ut cras mane bora 8-va infallibiliter 
hic sint, quod statira et recte exequi sciet. Szolnokini 25. 
8-bris 1685. Sacr. Caes. Rque Mattis Generális Adjutant 
Carolus. mp. 

Ugyanott 418. lap. 



45. 

1€85. Oct. 30. Heisler tábornok közölvén egy lovas kato- 
nának s lovának napontai élelmi illetményét , meghagyja a 
kecskemétieknek, hogy az általuk felvállalt 500 lovas katona 
illetményét egy egész hónapra rögtön kiszolgáltassák. 

Ordinanlia Caesarea pro uno Equite et Equo. — Omni 
die dnns libras panis, duas libras carnis, duas medias vini , 
octo Hbras avenae aut bordei, decem b'bras foeni; et cum 
viginli millia bominum miblantium bic et in Szarvas sint , 
adeoque ex Kecskemétb plenipolentiarii bic comparere de- 
bent , ut cum cis ralione subsistentiae ex abmentorum , in 
nalura , seu pecunia, quot ex isto numero bujus niiiitiae 
Caesareae, ex diclo illorum sustcntare et alere queant, 
Contraclus ficri possit, quod perficero scient. Dátum Szol- 
nok 30. 8-bris 1685. Hejsler. 

Cum praedicla Civilas se obligavit ex miblibus hic exis- 
lonlibus secundum banc Caesaream ordinantiam quingcnlos, 
cum tol cquis per banc byemem alere velle. Idcirco statim 
post perceptionen) harum ab bodierna dic incipieiido , sub- 



347 



sistenliam aut in nalura, aul pecunia , uli prelii est, pro 
uno mense pro militibus dictis 500. Iiuc develiere, et sic 
conlinuare scienl; ultra hoc aulem nullo modo, nec in mi- 
nimo aggravari debent. Dátum Anno et die ul supra. Dona- 
lus Hejsier Generális. 

Ugyanott 421. lap. 



46. 

1685. Nov 2. Mercy tábornok meghagyja a kecskeméti 
hiráhnak: hogy az átküldött leveleket, legszorosh felelet terhe 
alatt illető helyekre szolgáltassák. 

Judici et Juralis in Kecskeméth hisce serio , et sub ani- 
madversione gravissima demandatur, quatenus slatiníi, et 
absque perditione unius momenti, transmissas cum his Lit- 
leras, ad debila promoveatis lóca, utpote ex defectu praeter 
opinionem occurrente vos de super respondebitis. Szolnok 
2. 9-bris 1685. S. C. R. M. Generális, Camerarius, Campi 
Mareschalli Locumtenens Colonellus P. Mercy nipr. 

Ugyanott 418. lap. 



4T. 

1685. Nov. 6. Darvas János szolgabíró körlevele. 

ístenlíil sok jókat Kegyelmeteknek. Az Nemes Várme- 
gyétől mcgmaradáslok végeit küldettem Szolnokban, méltó 
s'.ígos Generális Urunkhoz eö Nng\ságához, kihez képest 
parancsolom 100 Tallér birság alatt, mihelyt ott létem hal- 
lyálok azonnal sietve minden Falubúi két-két Ember jöjjön 
hozzám , hogy az quárlélyokrúl minden jól végezhessek ve- 
letek. Egyéhbiránl ha el nem jöttök, soha bizony oly Falu- 
ban, Varasban nem lakhallok , hogy ki nem kerestetlek; és 



348 



iiyargalóval ne hozzassalak benneteket, az mely keserűven 
(og esni , azonban az hat és 50 forintos imposilára az kik 
mivel tartoznak , hozzák meg késedelem nélkííl , mert ha 
meg nem hozzák, bizony nem úgy lészen mint erklig volt, 
én nekem is Számadásomban áll , ha ti engem nem szán- 
tok, bizony én is nem szánlak benneteket. Ezek után Isten 
veleteL Losoncz 6. 9-bris 1685. Jó akaró szolgabirátok 
Darvas János. 

P. S. Kis Kunságbeliek el ne maradgyatok , adgyam 
élőtökben Palatinus Urunk micsoda választ adott. 

Ugyanott 79. lap. 



48. 

168Ö. Nov. 6. Darvas János szolgabíró vigasztaló levele 
a kecskemétiekJiez. 

Ajánlom szolgálatomat kegyelmeteknek. Isten minden 
dolgaiban boldogítsa kegyelmeteket. Tegnap érkezének hoz- 
zám kegyelmelek becsületes Attyafiai a Vice Ispán Uramnak 
szólló Levéllel edgyült, declarálván nyomorúságát és végső 
pusztulását kegyelmetek Városának , kivált képpen az mos- 
tani hallatlan kegyelmetekre eső Portiok számát, melyre 
nézve vagy küldölt volna fel kegyelmetek vagy sem , már 
depulállailam vala az Nemes Vármegye által Szolnokba Mél- 
lóságos Merci és Hejsier Generális Uramékhoz eő Nagysá- 
gokhoz, csak az kegyelmetek megmaradására nézve is, az 
minihogy Isten egésségemet adván, azon leszek holnap meg 
is indullyak arra felé, kegyelmelek azért mihelyt ott lelem 
hallva, azonnal küldgye hozzám két becsüleles Tagját az 
Porliok számával, Plenipolenliát adván Embercinek, hogy 
annyival is inkább az szegény váras megh maradására nézve 
is minden jól végezhessünk, és azt is Város Pecséttye alatt 
küldgye sietve kezemben, Buda obsideálásával az város 
mennyi kárt vallott, és mennyi sok rendbeli kedveskedéssel 



349 

volt minden felé , akár mínemő nembeli lett légyen az 
Papirosra tétesse fel , és most is miolta az o Felsége Hada 
Szolnok Táján vagyon , Hány Ezer Font kenyeret és mást 
egyebet adott, mivel azt bé kell venni, nolle velle, ezeket 
mind jedczésben kívánom, hogy annyival is inkább rendes- 
sebben follyonak dolgaink, Ha penig azt akarja, hogy az 
Hallatlan Orális és Equilis Portiokban leverjek , és keve- 
sebbre tehessem az szegény Város megh maradására nézve, 
kegyelmetek Hit szerint mennyen végire, Hány Falubeli 
s hova való Futott Emberek vadnak kegyelmetek Városá- 
ban, mert az leheletlen dologh , nem is leszen semmi kép- 
pen , hogy ez a két nyomorult Város visellye az egész Vár- 
megye terhit, mint eddig viselte, hanem kegyelmetek légyen 
jó reménységben , s könyörögjön szívessen Isteninek , csak 
az sok Éhei Haló szegénységh megh maradására nézve is , 
ollyant viszünk végben, az mit maga sem gondolna megh, 
csak kegyelmetek az alatt készítsen valami szép ajándékot 
Comissarius Uramnak ő Nagyságának , mivel mindenek ő 
Ngán állanak. Ezek után kivánom isten könnyebbítse kegyel- 
meteken az igát. Dátum Lossoncz 6. 9-bris Anno 1685. 
Kegyelmelek jó akaró Szolga bírája Darvas János mpr. — 
P: S: Két jó Posta Legint küldgyön hozzám, az kikel expe- 
diálhassak Palatínus Urunk után s az Apáczákhoz. — Ott 
lakos nemes Uraim az Taxát küldgyék megh, bizony ha 
megh nem küldik nagy kárt vallanaj<. — Külső czím: 
Kecskemét Városa Bíráinak , Tanácsinak , és közönséges- 
sen az egész Város Lakosinak sietve adassék. 

Eredeti a Város levéltárában. 



49. 

1685. Nov. 8. Merci tábornok az elöljáróknak karóra 
vonatás, illetőleg a városnak tűzzel vassali pusztítás terhe 
alatt meghagyja: hogy az egész havi élelmezést, rögtön be- 
szállítsák. 



350 



Judici , el Juralis Oppidi Kecskeniélh liisce serio et 
rigore striclissirao demandatur , quatenus statim , el post 
perceptionem harum aDlicipalionem subniinistrandae sub- 
sislentiae pro praesenli hac Armada Caesarea pro loto men- 
se , proul cum Dominó Generáli Yigiliarum Praefecto Heisler 
tractando couvenistis, praestetis; ne io adversum alias, 
vos praeter opinionem ullerius relardantes rigorosiori execu- 
lione certo certius subsecutura ad idipsum compellere cogar. 
Proinde quos rumores de hosle Turca deinceps perceperi- 
tis, de eodem me quanto citiiis cerüorem reddalis. Szolnok 
8. 9-bris 1685. Pelr. Mercy mp. S. C. R. M, Cm. L. T. C. 

P. S. Praeier opinionem non obsecuturos vos huic 
mandato, rigorosissimo palo afűgi curabo , seu quanlo citius 
igne el ferro exequar. 

Ugyanott. 



50. 

1685. Nov. 8. Mercy tábornok meghagyja Kecskemét vá- 
rosnak: hogy 500 lovas katona részére a kirovott élelmezést 
katonai executio terhe alatt, rögtön, és pedig a kenyeret 
nem kisütve, hanem gabonában, November hónapra előlege- 
sen beszállítsa. 

Kecskemélh tenetur suam quollam pro integro mense 
9-bri porlare pro 500 militibus, duas libras panis, mens- 
trualim 31,000. libras, vei in frumento ducentos quinqua- 
ginta octo et médium cubulum Cassoviensera , sive 994. 
metrelas ordinarias. 

In carne 31. mille libras, sive 155. Pecora, qaorum 
quodlibet habeat Ducentas libras. 

In Hordeo pro 500 eqiiis menstruatim nongentos sexa- 
ginta novem cubulos cassovienses, sive 3876 melretas ordi- 
narias , quorum 4 faciunt unum Cubulum. 

In foeno cenlum quinquaginta mille libras, sive 310. 
currus, quorum quilibel 500. libras portét. 



351 

Medias vini 31,000 a Denariis 12'/^ (acil in summa 
2480. florenos Germanicos. 

Dicta haec alimenla pro militibus, quam eliam eorum 
equis, absque minima temporis perdilione, sub evadenda 
executione infallibili mililari, porliones panis autem non in 
pane, sed in frumenlo, huc devehent, secundum quod se 
dirigere , et id perficere scient. Szolnokini 8 a 9 bris 1685. 
S. C. Rque M. G. Cm. L. T. C. P. Merev. 

Ugyanott 419. lap. 



51. 

1685. Nov. 9. Heisler tábornok értesíti a kecskemétieket: 
hogy két polgártársuk által beküldött száz szekér élelem 
között csak 20 szekér volt kenyérrel, a többi mind szénával 
terhelve; minthogy ■pedig hús, bor, és szénából szüksége a 
tábornak nincsen, szigorúan meghagyja: hogy a város búza, 
és árpabeli egész havi kötelezettségét rögtön beküldeni siessen. 

Relalores harum diio Cives ex Kecskemálh mihi relu- 
lerunl huc in defaicationem debitae subslanliae pro militibus 
hic existenlibus Caesareis Centum adduxisse Currus neces- 
sitale oneratos, quorum aulem solum viginti in pane, cae- 
teri in foeno consistunt. Cum verő huc usque adhuc ralione 
carnis', vini, et foeni patientiam habere queamus, idcirco 
Judici , Juratis, totique Communitali hisce intimatio sit , ut 
sine perdilione minima temporis, etquidem stalim post 
perceptionem harum , ut inlra quatuor dies infallibiiiler hic 
compareant, frumentum et hordeum huc devehant, quan- 
tum pro hoc mense tenentur contribuere, quod sub sequenli 
gravi militari evadenda executione períicere scient, et illos 
ultimatim admoneo. Szolnok 9. 9-bris 1685. S. C. Rque 
M. Generális Vigiliarum praefeclus et Colonelius Donalus 
Heisler. mpr. 

Ugyanott 420. lap. 



352 

52. 

1685. Nov. 15. Deczli Antal hadi főbiztos, katonai 
executio terhe alatt szorgalmazza a kecskemétieket: hogy az 
egész havi illetményüket búzában és árpában mielőbb beszol- 
gáltassák , minek teljesítésével, eddigi lerovásaikról nyugtát 
adand. 

Generosi el Egregii Domini. Vigore ofűcii eosdem serio 
hisce adhortari voliii , qualenus restanlias in frumenlo et 
liordeo pro mense 9-bris quantocius apportéul, nisi execii- 
tionem militarem , et caelera duriora proxima infallibiliter 
experiri velint. Quodsi aulera debitum praestiterint , et huc 
redierint, computabimus omnia simul, atque dabuntur eis 
debitae quielauliae, de quo Dominationes veslras amicabili- 
ter permonere volens maneo 15. 9-bris 1685. Dominati- 
onum Vestrarum ad obseqiiia Paratus Antonius Deczli S. 
C. M. Superior belli Commissarius mpr. 

Ugyanott 420. lap. 



53. 

1685. Nov. 18. Darvas János szolgabiró körlevele. 

Ajánlom szolgálatomat kegyelmeteknek. Én Isten Enge- 
delmébűl , nagy sok kerengés által ide érkeztem Szolnokban 
ma Del tájban, azért valamint az elmúlt napokban megír- 
tam, ahoz tartsa magát, és minden külön falubéli és váras- 
béli Birák jöjönek másod-másod magokval ide Szolnokban 
hozzám , Egyébb iránt ha el nem jűnek , Isten engem úgy 
áldgyon meg , hogy elrabollyák , és magokat fogságra hoz- 
zák , az hátra maradt ötven forintos impositára kiki az res- 
tantiat meg hozza , azonban az Nemes Vármegye úgy bo- 
csátott el bennünket, hogy itt az Vármegyében magunk 
alkalmatosságárúi is dispositiot lehessünk , minthogy itt ide- 
gen helyen széllel nem élhetünk, annak okáért parancsolom, 



hogy minden portálul külügyön egy-egy kila abrakot, két- 
két kenyeret, ahoz szalonnát, Tikokat, a két Város két 
vágót, két széna hordó Szekeret, vajat, eczetet, és a mi 
az konyhához kivánlalik, ha pedig valami jó Borocskát küld 
kegyelmetek, egésségére elköltyük. Ezek ulán maradok az 
Kegyelmelek jó akarója. Szolnok 18. 9-br. 1685. Szolga- 
birája Darvas János. 

Kecskeméti és Körösi hadnagyok jőjjönek be hozzám , 
az lovakat he hozzák. 

Istenért kérem kegyelmeteket Birák uraim ezen Leve- 
lekel sietve küldgye az hova szóllnak, valami kárát ne vallya 
ez iránt , valahogy az mililaris executio meg ne essék mind 
kegyelmeteken mind másokon. 

Körösi, Kecskeméti, Czeglédi, Alpári, Üjszászi, Szent- 
királyi, Szenllőrinczi , Tót almási, Ocsai, Alsó némedi, 
János hidi, Tápio Szent Márloni, Szent Tamáskálai, Kókai , 
Szecsei , Pándi , Zsigri , Cseghe Kálai , Tótszögi , Szent 
Márton Kálai, Kecskéi, Izsáki, Sági, Szelei, Uj Falusi, 
Boldog Kálai , Szent Lőrincz Kátai , Kereszttúri , Szabad- 
szállási, Fülöpszállási, Kun Szent Miklósi ele. Cito, Cilius, 
Cilissime. 

Ugyanott 80. lap. 



54. 

1685. Nov. 20. Mercy tábornok a pestmegyei községeknek 
meghagyja : hogy az általa bevett Szolnok vára megerősítésé- 
hez kétezer darab palánk-karónak való szálfákat halálbün- 
tetés terhe alatt beszolgáltatni siessenek. 

Ti Városi és Falusi birák és Polgárok , jó akaratunk 
ajánlása után akaránk értéslekre adnunk s egyszersmind 
parancsolnunk is: Minthogy isten eű Felségbe ingyen való 
kegyelmességéból Szolnok várát Felséges Császárunk és 
Királyunk kezében adta , az hololt feles* hadai meg leieped- 
vén, szükségesképpen az várnak erőssétésébez hozzá kell 

Kecskemét v. tört. III. köt. 23 



354 

fogainunk, vévén azért ezen parancsolaluukat, eleietekre 
s fejelekre parancsollyuk mindgyárásl hozzá fogjatok, se 
órát se napol ne mulassatok, éjjel nappal, három ölnyire 
való, egy ember vaslagságnyi, palánknak való karó fákat 
szolgáltassatok ide Szolnok várában. Ezzel penigh úgy 
késedelmeskedgyelek , hogy ha hat, hét, vagy nyolczad 
nap alatt az megh írt kél ezer karófa itt nem lészen , Felsé- ! 
ges Urunknak erős és számos vitézit tűzzel vassal rajtatok 
küldgyük , magatokat mint nyilván való ellenséget fegyverre 
hányatunk, lakó helyeilekel felégettettyük , elpusztíttatlyuk , 
az kiket elevenen foghatunk közzűletek karóban vonattyuk , 
vagy felakasztattyuk. Úgy nyissátok fel az szemeiteket , 
hogy ha mindezekben valami hiba és fogyatkozás esik, maga- 
tok szófogadatlanságának s engedetlenségieknek •ilajdoni- 
isálok ; ezt hozván magával eö Felségének , és az egész 
Keresztyénségnek szolgálatlya. Dátum Szolnok, die 20. 
9-bris Anno 1685. Sacratissimae Caesareae Regiaeque Ma- 
jestalis Camerarius Generális Campi Mareschalli Lociunlenens 
el Colonellus Mercy. mp. 

Darvas János szolgabíró kísérő levele. 

Minemő erős parancsolattya mégyen reátok Méltóságos 
Generális Urunknak eő Nagyságának , megh érthetitek ; 
azért kiki úgy nyissa fel az szemeit, hogy ha mi kár köveli, 
mind Isten s mind ez világh előtt okai ne legyünk, sem 
\ice Ispány Uram , sem én , hanem ha szófogadallanságtok 
miatt ha mi kár követ benneteket , magatok rósz embersé- 
gének tulajdúnítsálok. Ezen eő Nagyságba parancsolaltyát 
penigh úgy folytassátok Faluról falura elkerülvén , éjjel 
nappal vissza hozzátok száz Tallér birságh alatt parancso- 
lom, ebben különben sem cselekedgyetek. Anno et die ul 
supra. Jó akaró szolgabirátok Darvas János mpria. — 
Után jegyezve: Érkeze Körösről 22. 9-bris. Vitte el 
Proda István sellére Sebestyén Benedek. 

Ugyanott. 81. 82. lap. 



355 



55. 



1685. Nov. 21. Mercy tábornok a pestmegyei községeknek 
meghagyja: Jiogy a latrokat, útonálló katonákat s hajdúkat 
űzzék, kergessék, öljék és fogják; különben fenyegeti őket 
hogy példásan megfenyíti. 

Mi az oKa Ti Pest Vármegyei Gondviselők, Hadnagyok 
és Tizedesek, hogy oly vigyázallanok vadtok, az latrokat, 
úton álló katona s tolvaj hajdúkat nem űzitek, kergetitek, 
ölitek és fogjátok, hololt mind Császár és Koronás Király 
Urunktúl eő Felséghélűl, mind az nagy Méltóságoktúl, úgy 
az nemes VármegyétűI is parancsolatotok vagyon reá. Paran- 
csollyuk azért mi is Generalisi authorilásunk szerint életetek 
s fejelek elvesztése alalt, hogy afféle úton és útfélön járó, 
szegény emberekel nyúzó, fosztó, marha hajtó tolvaj kato- 
nákat, és hajdúkat, valakiknél az Méltóságos nagy Urak 
levele nem találkozik, mindenütt üldözzétek, kergessétek, 
fogjátok, és az hová illik, őket oda vigyétek, ha peniglen 
megh nem akarják adni magokat, megh is öljelek. Másként 
ha ezen parancsolatunknak nem engedelmeskedtek, liszte- 
tek s hitelek szerint ebben az dologban el nem jártok , pél- 
dát teszünk ez aránt közöttetek. Dátum Szolnok die 21. 
Novembr. 1685. Sacrae Caesareae Regiaeque Majeslalis 
Camerarius, Generális Campi Mareschalli Locum Tenens 
et Colonellus Mercy. mp. 

Ugyanott 81. lap. 



56. 

1685. Nov. 28. Mercy tábornok a palánk-karók küldését 
halálbüntetés* alatt sürgeti, mely rendeletet három pestme- 
gyei szolgabiró , három iszonyú halálszer, Kerék, Akasztófa 
és Nyárs alá rajzolásával ellátott kisér'ó levéllel közli. 

Quod super lot mandalis meis expetita ligna pro for- 
mandis palisatis , huc usque praeter opinioneni mcam non 



35G 

procuravcrilis , islam vcstram obsliiialam iii promovenilis 
Sacralissimae Majcstatis Scrviiiis moram admiror , [quam 
proinde vobis postremo hisce de vigore striclissimo rursum 
demando, qualenus statim , ac post perceptionem hamm 
etiam absque perdilione unius piomenti, praelacta ligoa pro 
palisalis sic infallibiüter huc advehi facialis, neque ulterius 
mandalum desuper vobis transmiüendum cunctelis , ve! 
gravissima etiam capitis exiude luelis poena. Szolnokini 
28. 9 bris Anno 1685. Sacratissimae Caes. Regiaeque Mattis 
Camerariiis, generális Campi Mareschalli locnm tenens et 
Coloncllus Merev. 

Á három szolgabíró levele. 

lm minemő kemény parancsolattya megyén most is 
közilekbcn Méltóságos Generális Urunk eő Nagyságának , 
az palánk fa végeit ; kihez képest ezen levelet vévén , 
kiki közzűlelek mennél többet lehet hozni , éjjel nappal 
hozza, mert ha nem, megh eskütt generális Urunk eő 
Nagysága erőssen előttünk, az engedetlennek, palánk fa 
nem hozónak , Városoknak , Fáinknak eltörlésére vitézit 
kiküldi, mint az nyilván való ellenséggel úgy bánat, mivel 
az eő Felségbe szolgálattya. Valaki penigh ki húzza magát 
ezen szolgálathói , azt mondgya eő Nagyságba tiszta Török 
az, s azért nem kivan szolgálni eő Felséghének. Kihez 
képest parancsollyuk mi is, s mind penigh az Jézus Chris- 
tus vére hullásáért kínszerílünk ezt vigyétek végben, hatal- 
mas nemzet lévén ez , azt elkövetheti , ki veszi le rólatok , 
az kin megh esik , azon megh lészen esve. Azonban az 
felvetés szerint az búzát, zabot, és Németekre való személy 
pénzt hozton hozzátok , hasonlóképpen fenyeget Generális 
Uram eő Nagysága ez iránt is, mert itt az eő Felségbe népe 
széllel nem élhet, ki kelletik kimenni nekiekt úgy is megh 
romlótok. Az palánk fának hosszaságha penigh három ölnyi 
légyen, mentül vastagabb lehet, ollyan légyen. Dalum Szol- 
nok 28. 9 bris 1685. Nemes Pest Pilis és Solt uniált Vár- 
megyéknek szolga birái: Pest Darvas János (p. h.), — Solt 
Mocsári Balázs (p. h.). — Ballik Gergely (p. h.). 



357 



Ugyanott 84. lap. — E rendelet alatt a kerék , akasztófa és nyárs 
jelvényei esetlen alakban vannak a jegyzőkönyvben az utókor bámu- 
latára, egj^szersmind méltó utálatára felrajzolva. — Ezen s előbb az 
54-dik szám alatt közlött rendelet tudomására esvén az utolsó budai 
vezirbasa Abdi Rhámánnak, Körös és Kecskemét Városoknak eltil- 
totta a palánkfa szállítást, fenyegetvén viszont őket, hogy 300 karót 
készíttetett, velők mind megtölteti azokat, egj^szersmind a szolnoki 
tábornok irányában azzal fenyegetőleg biztatván őket, hogy Kecske- 
mét ötezer Tatárnak, Körös ugj^anannyinak házat éa istállót készítse- 
nek. (II. kötet, 251-dik szám). 



57. 

168Ö. Nov. 28. Darvas János szolgabíró közli a szolnoki 
tdhornokok által kiadott élelmi és fizetésbeli kivetést a pest- 
megyei és kiskunsági helyekkel, kérvén őket az élö Istenre, 
hogy azokat beszolgáltatván kerüljék el a különben fenyegető 
veszedelmet. 

Isten minden jókkal áklgjon megh Benneteket. Az 
Méltóságos Generálisok micsoda reparliliot adtak élőnkben, 
inellvik falura és Városba bolnaponkénl hány Cassai köböl 
búza , köböl árpa , személybeli pénz esik , im rendessea 
élőtökben adom. 

Kecskemétre esek az egy hóra, Szentkirályiakat és 
Szentlőrinczieket hozzájok adván, kétszázharminczöt Cassai 
köböl búza , abrak száz tíz Cassai köböl , személypénz egy- 
egy hóra ezernyolczszáz német forint. 

Kőrösre Czeglédiekkel esik az egy hóra száztizenöt 
Cassai köböl búza , abrak egy hóra hatvan köböl , személy- 
pénz egy hóra ezerháromszáz forint. 

Alsó Némedire esik egy hóra tíz Cass?i köböl bú- 
za , abrak öt köböl , személypénz ára kétszáz 70 német 
forint. 

Isákiakra tíz köböl búza , 5 köböl árpa , pénz százhet- 
ven forint. 

Ócsaiakra tíz kököl búza , öt köböl árpa , 270 forint. 



358 



Tót Almásra tíz köbW búza, 5 köbÖl árpa, 270 
forint. 

Kókaiakra tíz köböl búza , 5 köböl árpa , 270 forint. 

Mind az egész Kálaiakra esik 50 köböl búza, 20 Cassai 
köböl árpa , pénz 540 forint. 

Szecsőre 8 Cassai köböl búza , abrak öt köböl , pénz 
270 forint. 

Pándra esik 8 Cassai köböl búza , 5 köböl abrak , 270 
forint. 

Sigerre esik öl Cassai köböl búza, két köböl árpa, pénz 
nihil. 

Ságra esik 5 Cassai köböl búza, két köböl árpa, pénz 
nihil. 

János hídára egy hóra esik öt köböl búza, 2 köböl árpa, 
pénz 45 forint. 

Szabadszállásra, Filepszállásra, Szent Miklósra, és Laczk- 
házára egy-egy hóra 65 köböl búza, 35 Cassai köböl árpa, 
pénz 855 forint német pénz. 

Ezeket így adván élőtökben, két holnapra valót minden 
késedelem nélkül sietve kérik , úgy hogy ha nem sietnek 
ezekkel, nem lévén mivel élni az eő Felségbe hadainak, 
vitézit kibocsáüya , minden jószágtokat elraboltatlya , pré- 
dáltaltya, és magatokat niegh fogatván, kemény rabságban 
viszik; még az bölcsőbeli gyermekteket is kardra hányattya. 
Kénszerítlek azért az élő istenre benneteket, mindezeket 
sietve hozzátok, magatoknak ez iránt veszedelmet ne sze- 
rezzetek. Ez levelet városi falusi birák éjjel nappal minde- 
nütt igazán meghordoztassátok, 100 Tallér birságh alatt. 
Dátum Szolnok 28. 9-bris 1685. Jó akaró szoígabirátok Dar- 
vas János. — Az porta pénzt is, az ki mennyivel tartozik, 
együtt megh hozza, hogy azértis galyibájok ne légyen, az 
vágók iránt is gondoskodgyatok. — Után jegyezve : Érke- 
zett 29-kén Körösi ember által. 

Ugyanott 8H. ]np. 



359 

58. 

168Ő. Nov. 29. Darvas János szolgahiró körlevele , mely- 
lyel a kirovott indánkfa, élelem és személyj^énz beszolgálta- 
tását kéi^e és fenyegetve szorgalmazza. 

Nem kellem már vettétek egynehány rendbéli paran- 
csolatomat, mind a palánkfa , Búza, Abrak, és quártély 
pénz végett, parancsolom újjobban életetek, és fejelek elvesz- 
tése alaü , éjjel nappal mennél többet hozhattok , hozzátok , 
a ne essék rajtatok , mint most ezen órában véletlen esek 
egy ártatlan Poroszlai emberen , a palánkfa nem hozása 
végett, a mellyet szemünk láttára felakasztala Generális 
Uram ő Nagysága. Istenért is kérlek benneteket, magatok- 
nak veszedelmet ne szerezzetek, ez iránt valamit most 
fel tett magában , bizony véghez viszi , senki el nem veszi 
rólatok. Ezek után Isten veletek. Dátum Szolnok die 29. 
Novemhris 1685. Szolga Birálok Darvas János. — A Szol- 
nokban adandó quártély pénzt , Búzát és Abrakot , a mint 
már megh írtam, két holnapra hozzátok, a porta pénzzel 
edgyütt a kivel tartoztok. — Után jegyezve : Hozta 4vőrös- 
riil Takács Ferencz 30. Novembris. 

Ugyanott 85. lap. 



59. 

1685. Dec. 22. Véber Dániel hadibiztos egy szökevény 
német muskatélyos elfogatására felszólítja a kecskemétieket. 

Adgyon Isten jókat kegyelmeteknek. Storomberger 
Regimentibül való Németh Muskatéllyos szökött el , csak 
ifui legény, úgy hallatik arra Kecskemélh felé való útban 
látták volna. Miért is ha kegyelmetek várossában vagyon, 
bene quidem , meg kell fogni mindgyárást, ha pedig ott 
nincsen is, valahol kegyelmetek hírit hallya, utánna küld- 
gyön,.és megfogatván küldgye kezemhez, igen jó dolgot 



360 

cselekszik véle, másként ha valami kedvezés találna lenni 
az dologban , meg fog érette búsulni. 22. X-bris Szolnok- 
ban Kegyelmetek jó Akarója Véber Dániel. 

Ugyanott 433. lap. — Ezután gyakran előforduló e név alatti leve- 
leket az akkori elöljárók szinte pontosan összeszedve beíratták a 
város jegyzökönyvébe e cím alatt a 432-dik lapon kezdve: „1685. a 
Die 8-bris — (a nap nincs kitéve) — Véber Dániel Comissarius Urunk 
Leveleinek Páriay." 



60. 

168Ö. Dec. 23. Véher Dániel hadihiztos értesíti a kecske- 
métieket: hogy miután a reájok vetett gabonát mindeddig 
be nem szállították, a tábornok arra határozta el magát, 
hogy négyezer német katonát küld reájok , kiket jövő Májusig 
helyben élelmezni tartozzanak; azonban az ö közbenjárására 
a tábornok e szándékáról letett, tehát felszólítja a várost, 
hogy a még tartozásban lévő ezer köböl gabonát beszállítsák , 
mert különben a németek rajtok menvén, a vermeket felku- 
tatják s a gabonát mind elhozzák, míg a tartozás kikerül, 
addig pedig itt élelmeztetik magokat. 

Sok jókat adgyon isten Kegyelmeteknek, igaz dolog, 
Kegyelmetek könnyebbségére Generális Uram eő Nagyságba 
úgy rendelte volt, hogy ide adminislrállyák az felvetett 
Gabonát, de úgy láftya Generális Uram eő Nagysága, hogy 
ebben semmi sem telik , azért úgy resolválta magát , hogy 
többé ne búsullyon miattatok , rendelvén reátok , mint az 
több városokra is, 4000 Németet quártélyúl, kiknek inter- 
lentiojuk usque ad Majum ott légyen. Én mindazáltal inter- 
ponáltam magamat, kértem eő Nagyságát, hogy addig ne 
csolekedgye, míg egy bizonyos terminust adok beszolgál- 
tatására, lm azért eő Nagyságát disponáltam , hogy az 
csonka hétben esendő Szombath napjára az Ezer köböl 
Gabonái kassai vékával summizálván, minden okvetetlen 
beszolgáltassátok , a Biró szemét nyissa fel , és Tréfára ne 
véllye , hanem bit szerint mindenütt kerestesse ki , kinek 



3G1 



racnnji Gübonája vagyon, és mindeneknek felét elvévén, 
suppleállya , és az megírt terminusra behozza; külömben 
ebben niegnyugodgyék, az terminus elmúlván, az megirt 
számú hadak reátok kimennek , és a vermeket felkeresik , 
a summát suppleállyák, és egész intertentiojok is ott lészen, 
míg bé nem szolgáltatván és hozván az Városokra Falukra 
vetett summát, kénleleníttetünk kiküldeni az hadakban, itt 
lehetetlenség koplaltatni őket , és így magatok lesztek ma- 
gatoknak veszedelmi. 23. X-bris 1685. C. és K. K. o F. 
Hadi Comissariussa Veberr Dániel. 

Az Biró ne gondolkodgyék hogy Ajándokval véghben 
viszi dolgát, mivel a minap az Ajándékokat elvettük, jó 
kedvünk lévén akkor valami jó hírekre nézve. Azért úgy 
vedd fel az dolgot Biró , hogy Generális úr eő Nagysága 
bizony ExempIumoL akar az Birákon statuálni. Félek hogy 
te ne légy első. 

Ugyanott 432. lap. 



61. 

1685. Dec. 24. Mercy tábornok a kecskeméti bíráknak 
véglegesen meghagyja : hogy a Szolnokba küldendő pénzt , 
gabonát, és palánkfákat rögtön, egy percnyi idövesztés 
nélkül beszállítsák, különben hadaival személyesen rajtok 
megyén, és őket felakasztatja. 

Siquidem vos perlinaciter mandatis meis hucusque nul- 
latenus parere videó , idcirco hisce vobis ultinio dcmando , 
(jualenus slatim , ac posl perceptionem harum etiam absque 
perditione unius momeuli, hic certo certius comparealis, et 
conlingentiam vestram in debitis pecuniis, Trilico,, el adve- 
hendis Lignis pro Palizalis, praestetis, vei me quantocius 
ipsummet ibi praesentem , et illimitandam exeeutionem per 
suspensionem in palibulo infallibiliter in vos statuentem vide- 
bitis. Szolnok 24. X-bris 1685. Mercy. mpr. 

Ugyanott 422. lap. — Örvendetes Karácson. 



362 

62. 

1686. Január. 3. Véber Dániel hadihiztos a kecskemé- 
tiek helyett, pénzbeli tartozásuk fogyasztására ajánlkozik 
háromezer forint befizetésére , ez öszveg erejéig azonban azt 
kivánja, hogy ezek bort szállítsanak, melynek akóját nem 
drágábban, hanem hetedfél forinton veszi el, azt is úgy, 
ha a bor jó lészen. 

Az Summának sieltelő alkalmatosságához képest , Én 
itteo abban az Kegyelmetekre vetett summában le teszek 
kész pénzűi 3000 forintokat, úgy hogy mingyárást küldgyön 
annyi számú bort én nékem , Akóját elvészem nem külön- 
ben , hanem hetedfél forinton, azt is úgy, hogy minden 
késedelem nélkíil hozza fel azon borokat, az többi pediglen 
pénzűi complanáltassék. Dátum Szolnok 3. Jan. 1686. Veber 
Dániel, mpr. 

Az zsákokat fogyatkozás nélkül ki szedgye, és valaki- 
nek kezéhez adgya, arrúl quietantiát végyenek, hogy én 
tudhassam kinél lesznek , a bor pediglen jó légyen. — Ge- 
nerális úr eő Nagysága konyhájára való élést mingyárást 
administrálni el ne mulassátok. 

Ugyanott 433. lap. 



63. 

1686. Jan. 3. Ugyanaz a pénz , búza és abrakbeli tarto- 
zás beszolgáltatását sürgeti, s a kecskemétieknek szemökre 
hányja , hogy az imént beküldött gabonának felinél több 
árpa volt , fenyegetvén őket, hogy ha jövőre így cselekesznek, 
csak felényiről fog nyugtát adni. 

Isten veletek. Generális Uram eő Nagysága Parancso- 
lattyát itten vévén, eő Nagysága erőssen parancsollya , 
mennél hamarébb, míg eő Nagysága vissza jő, az 3000 



363 



köböl gabonát, cs 3000 köböl árpát, úgy szintén az 10,000 
forintokat simul, et semel administrállya, mert félek, ha 
addig nem administrállya , vissza jővén eő Nagysága , hadai- 
val rajtatok niégyen, és talán olt is fog maradni, mígh 
ezen quantumot egészlen bé nem szolgáltallyálok ; de azon 
igen csudálkozom, hogy mertetek mind engemet, mind eő 
Nagysága hadait úgy megh csalni az Gabonábúl, hogy majd 
több felinél Árpa annak az gabonának , abban meg nyugod- 
gyatok , ha az hátra maradott rész úgy lészen , bizony csak 
feléről fogok quietantiát adni. Az Contractust pedig subscri- 
báltatván, adgyátok Commendans Uram eő Nagysága kezé- 
ben. Szolnok 3. Jan. 1686. Yéber Dániel. 

Ugyanott 433, 434. lap. 



64. 

1686. Jan. 9. Ugyanaz a kecskemétieknek meghagyja, 
hogy ötven darahjó erős hámos lovat egy hét alatt a hadsereg 
számára beszolgáltassanak , mert különben egész ménesüket 
elhajtatja. 

Mivel hatalmas Romai Császár és Koronás Királyunk 
eő Felsége szükségére feles Lovak kívántatnak ide Szolnok- 
ban , annak okáért Generális Úr eő Nagysága Parancso- 
lattyábúl írom ti néktek Kecskemétiek , jó erős hámos 50 
Lovakat , akar kancza , Paripa , akar heréletlen , csak hogy 
negyedfűnél alább ne légyen , egy hét alatt ide Szolnokban 
bé hozzátok , el is ne mulassátok , mert tudtotokra légyen , 
nyargalókat küldök ki reátok, és valamennyi Lovatok ménes 
féle lészen, bizony mind bé hajtatom. Azon kiviíl ha mi 
esik rajtatok magatoknak tulajdonítsátok. Szolnok 9. Január. 
1686. Veber Dániel. 

Ugyanott 435. lap. 



364 



1686. Jan. 11. Ugyanaz, ugyanazon tárgyban. 

Megh írtam igaz dologh hogy 50 Lovat szerezzelek eő 
Felsége szükségére, mindazáltal defalcáltafott 9 l)enne. 
Azért Tizedenként jó erős ép hátas 41 Lovat szedgyetek, 
és a mint annak előtte is megh írtam volt, egy hétre be 
hozzátok, ha azt akarjátok, hogy mind az defalcatumot , 
mind pedig duplamot ne exequáltassam rajtatok, a ll-dik 
pedigh legyen valami jó Gyermek ló, akar tamilt jó hátas 
ló. 11. Jan. 1686. Veber Dániel. 

Ugyanott 437. lap. 



66. 

1686. Jan. 12. Ugyanaz az árpa beszolgáltatását sürgeti. 

Az mely Árpával az quantumhan tartoztok , mingyárást 
30, avagy 40 szekérrel rakjatok fel, és három napok alatt 
behozni el ne mulassátok , külömben megh fogtok miatta 
búsulni. 12. Jan. 1686. Veber Dániel. 

Ugyanott 435. lap. 



67. 

1686. Jan. 12. Ugyanaz ó-hájat kér. 

Ezen Levelemet vévén , mingyárást 60 font oh hájat 
szerezzetek , és minden késedelem nélkül bé hozzátok , el 
se merészellyétek mulatni, mivel megh búsultok miatta, 
és kárát vallyátok. 12. Jan. 1686. Veber Dániel mpr. 

Ugyanott 437. lap. 



365 



68. 



1686. Jan. 13. Véber Dániel biztos meghagyja: hogy a 
biró harmadmagával menjen Szolnokba, vigyen fel minden 
nyugtákat, melyeket eddig a kiszolgdltatásokrúl kajytak, s a 
város nevében szerződjék líjra a jövőbeni hadélelmezés iránt. 

Generális Uram eő Nagysága parancsolallyábúl akarám 
értéslelíre adnom : valamit és mennyit adtatok ez ideig az 
reálok felvetett quantumban , azokrúl minden féle quielan- 
tiával edgyült az biró harmad magával, jó értelmes embe- 
rekvei edgyüll, se órát napot nem várván, jöjjön be Szol- 
nokban hozzám , et semel pro semper végezzünk egy állandó 
Limitatiot , hogy mi is tudgyuk mennyit várhatunk tűletek , 
ti is mennyit administrállyatok. Annak utánna semmi egyébb 
féle aliena exactiokval ne graváltassatok. 13. Január. 1686. 
Veber Dániel. 

Ugyanott 436. lap. 



69. 

1686. Jan. 13. Darvas János szolgabiró körlevele ugyan- 
azon tárgyban. 

Szolgálok Kegyelmeteknek. Méltóságos Generális Uram 
eő Nagyságba parancsolattyából kelleték Kegyelmeteknek 
írnom s egyszersmind parancsolnom, hogy mihelt ezen Le- 
velemet vészi, sem órát sem napot ne várjon, mindenik 
Faluból és Városbúi az birák harmadmagokkal sietve joje- 
tek ide Szolnok várában, és valamit eddig az quantumból 
adminisirállanak, akar mi féle lőtt légyen, és azokrúl kiadott 
quielanliákat behozzák , akarván az méltóságok egy állandó 
végezésl lenni , s ludgyátok ez után mihez larlani magato- 
kat , és többé ezen kivíil semmi nemű exacliokkal ne aíícfra- 
váltassatok; el ne halgassálok penigh , máskint szófogadnl- 
lanságtok miatt ha benneteket valami talál, magatoknak 
lulajdonílsálük. Datnin Szolnokini die 13. Január. Anno 1686. 
Nemes Pest Vármegyének Szolga birája Darvas János. 



366 

Az harmadik hóra, és az ehnuUakra is az quarlélypénzt 
és gabonát megh hozzátok. 

Körlevelek jegyzökönyve 92. lap. 



70. 

1686. Jan. 14. Véber Dániel hadibiztos fenyegetve sür- 
geti a város felhatalmazottainak beküldetésüket , s minthogy 
következő szombaton a tábornok úr vendégséget tartaná, 
akkorra vadakat és madarakat rendel küldetni. 

Mi az oka , megh írtam , hogy egynehány Deputatus 
Emberek jöjjenek be, kik az Városnak képiben légyenek, 
kikkel valami állandó dolgot végezhessek, bé nem akarnak 
jőni. Azért ím még egyszer küldöm ez Levelemet, nem 
nézvén arra, hogy az Biró másod magával itt vagyon, min- 
gyárást sem órát napot reá nem várván , hat ember a város 
képiben jöjjön bé , kikkel jó állandó dolgot végezhessek , 
talán ugyan meg szoktátok az sok Levelet várni , elhidgyé- 
tek többet nem írok, de bizony megh foghlok miatta búsulni. 
Generális Urunknak eö Nagyságának pedigh vendéghsége 
lészen , azért az mint az Limitatioban írtam Szombaton est- 
vére mind itt légyen vadakkal és madarakkal edgyütt. Szol- 
nok 14. Jan. 1686. Yéber Dániel. 

Jegyzőkönyv 1677—1690. 434. lap. 



71. 

1686. Jan. 19. Ugyanaz a gabona küldést sietteti. 

Levelemet vévén , sem órát napot reá nem várván , 
éjjel nappal az gabonát siessetek beszolgáltatni , én csudál- 
kozom, hogy annyi parancsolatot vártok reája, bizony megh 
búsultok miatta. 19. Jan. 1686. Véber Dániel. 

Ugyanott 435. lap. 






367 

72. 

1686. Jan. 20. Véber Dániel a gabonát szorgalmazza. 

Kecskemétiek , nem elég az én nékem , hogy az Gabo- 
nának behozására csak készülgettek, és engem szóval tar- 
tolok , hanem csak niingyárt indullyatok és hozzátok , mert 
ha hohiap ide ben nem lészen az gabona, bizony duplomúl 
vészem megh rajtatok Isten Engem úgy segéllyeu nem 
szenvedem többé. 20. Jan. 1686. Veberr Dániel. 

Jegyzőkönyv 1677—1690. 435. lap. 



73. 

1686. Jan. 23. Ugyanaz a beszolgáltatást sürgeti. 

Ezen Levelemet látván Kecskeméthi biró, Szabó Mihály 
és Deák Pál mihelyt ezen levelemet veszi, mingyárást jöt- 
test jöjjön be kegyelmetek, 100 Tallér alatt parancsolom, 
mert ha bé nem jön, hozatom Kegyelmeteket, az búzát 
pedigh és a Pénzt sietve éjjel nappal hozassa. Pénzt pedigh 
most is magával hozzon be, mennél többet lehet, az mint 
már Kegyelmetek embereinek eleiben adtam , másként ha 
mi esik Kegyelmeteken, maga Engedetlenségének Tulajdo- 
nítsa. Szolnok 23. Jan. 1686. Veber Dániel. 

Ugyanott 437. lap. 



74. 

1686. Jan. 24. Ugyanaz a lovak beküldetését sürgeti. 

Levelemet látván Kecskemétiek, az Lovaknak behozá- 
sával éjjel nappal siessetek, mert megh búsultok miadn. 
Szolnok 24. Jan. 1686. Veber Dániel. 

Ugyanott 438. lap. 



368 

75. 

1686. Jan. 27. Ugyanaz ugyanazon tárgyban. 

Levelemet látván Kecskemélhi Birák az mely 41 lovat 
parancsoltam , mingyárt semmi idő nem telvén benne , haj- 
tsátok vagy hozzátok bé, mert ha tovább halasztyátok , 
bizony kárt vallotok. Külömben ne cselekedgyetek. 27. 
Jan. 1686. Veber Dániel. 

Ugyanott. 



76. 

1686. Jan. 28. Rádai Gáspár jpestmegyei alispán kör- 
levele, melyben az egész megyét értesiti, Iwgy az eddig Szol- 
nokban volt szolgabirákra másutt lévén szükség , helyette 
Bástlii László ugyanazon minőségben rendeltetett oda, kinek 
engedelmeskedjenek , s r^endeleteit pontosan teljesítsék. 

Köszönetem ulán Isten áldgyon minden jókkal benne- 
teket. — Tudtotokra légyen az egész Pest Pilis Solth Vár- 
megye Várossi és Falussi Lakossinak, Nemes és Nemtele- 
neknek , minthogy a nemes Vármegyének nagy szüksége 
vagyon azon szolga Bírákra , a kik mostan is Szolnok várá- 
ban vadnak, azért azoknak helyében bocsáttatott Nemzetes 
Vitézlő Básli László Uram , hogy a mennyiben kivántatik 
eő Felségbe szolgálattyát véghez vigye , és ti is szükséglek- 
ben hozzája folyamodhassatok. Minek okáért vévén ezen 
Currens Levelemet, ha kinek közzűletek quartély dolgában 
úllya esik, Szolnokban ő kegyelmét mind abban, mind 
más dologban, dolgaitokban fel keresni, sőt minden jó 
akarattal és gazdálkodással eő Kegyelméhez lenni el ne 
mulassátok. Ha penigh eő Kegyelme quártélyok állapottyá- 
ban valamit parancsol, ahoz alkalmaztassátok magatokat, 
külömben nem cselekedvén ; hol penigh valami kár ér ben- 
neteket és veszedelem, magatok szófogadatlanságának tulaj- 



369 



donitsáíok ; kiben külömbet se cselekedgyelek ; Isleii vele- 
tek. Költ Gács várában Die 28. Januarii 1686. Rádai Gás- 
pár Pest Pilis Solt Vármegyéknek Vice Ispánnya. 

Körlevelek jegyzökönyve 96. lap. 



77. 

1686. Febr. 9. Egy császdH ezredes rendelvénye Tisza- 
KUrtröl, melyhen nyilvánítja: hogy Tisza-Kürtön és Szar- 
vason állomásozó császári hadak kenyérben és borban igen 
, nagy szükséget szenvedvén , a kecskemétiek minden nemű 
élelmet büntetés terhe alatt a mondott helyekre minél többet 
lehet, szállítsanak, úgy szinte, a mennyi lópatkót és patkó- 
szegeket a német lovakra valókat csak találhatni , mind 
vigyék oda, mindent készpénzzel fog fizetni. 

Siquidem penuria vini et panis, et aliorutn neces- 
sariorum victualium nos premat , sic Jiidici el Juraiis in 
Kecskeméth, ex mandato Excellentissimi Domini Generális 
insinualur, ul praedicla Vicliialia et Viniini in Kürt et Szar- 
vas devehant, spondelur illis liisce, quod omnia quaecunque 
adferent, ipsis honesio et compelenti pretio, in parata 
pecunia solvenlur, nam si huic ordini contrarii eritis, vestram 
inobedienliam castigari cogemur; eliara non obliviscantur 
siquidem valde opus habeamus, adferre tot soleas et clavos 
pro Equis Germanicis, quot invenire possiinl, quae illis 
etiam parata pecunia solventur. Dalum Kürt die 9. Febr. 
1686. L. S. Obrister mpr. — Után jegyezve: Szána Pál 
viszi Szolnokban az Generális eö Nagyságához. 

Jegyzőkönyv 1677—1690. 490. lap. 

-^^ 

78. 

1686. Febr. 10. Szerződés Véber Dániel császári hadi- 
biztos , és Kecskemét város küldöttei között, minélfogva a 
város köteleztetik, a már eddig kiszolgáltatottakon, és a 

Kecskemét v. tört. III. köt. 24 



370 

hiszolgáltatandókhóli tartozáson fölül , Martius végéig kész- 
pénzben 40,000 rhénes forintot , gabonában pedig 4000 véka 
árpát , és 7000 véka rozsot , és pedig a gabonát tíz nap alatt 
beszolgáltatni. 

Nos infrascripli , Scralissimae Caesareae Regiaeque 
Majestalis Bellicus Commissarius, el Plenipolenliarii Oppidi 
Kecskemélh , memóriáé commentlamus tenoré praesenlium 
signiíicanles qiiibus expedit uuiversis , Quod posteaquam 
mililes Suae Matlis Sacralissimae in duobus hisce Comita- 
libus Hevesiensi el Peslensi quarliria sua assignata habent, 
ob raritalem Pagonim , el eorumdem longe in faucibus* 
hoslium existenlium distantiam , solito more in facie loci 
hjbernales Slationes habere, ac ob id porlionibus ad inslar 
aliorum exlra periculum hoslium hybernanlium mililum 
pacifjce frui nequiret. Hoc respectu praecipue promplilu- 
dinem Gdeh'talis erga Suam Majeslalem Saeralissimam de- 
bilae, humillime praestare volenles, infrascripli Inhabitalores 
Oppidi Kecskemélh , vi plenipotenliae el Facultatis ealenus 
tractandi nobis Iradilae, cum praedicto Commissario BelHco 
accordavimus modo subsequenli : 

1-0. Universorum el singulorum Incolarum Kecskerae- 
thiensium nominibus compromiltimiis, extra summám illám 
usque ultimam Januarii , lam in paratis , quam in vino per 
nos hactenus solutam el complanatam , adhuc 40,000 ílor. 
Ren. usque ullimum diem aíTuturi mensis marty inclusive 
ad perceptoralum Bellicum in Szolnak exislenlem absque 
ullo Deíeclu nos administraturos el persoluluros, neque 
exj)eclaturos usque lerminum praefixum , quin potius diu 
noctuque omnem adhibituri operám, ul conlinue medio 
Tempore per partes ejus coniplanatio ex potioritale fieri 
queat. ■» 

2-0. Obligamus nosmel, quod supra mille illorum Cu- 
bulorum Cassoviensium hordei , in Kecskemélh huc admi- 
nistrari anlecedentur conijiromissi , adhuc alios mille, Cu- 
hulos Cüssovienses, sive melretas 4000 in Szolnok praeslare, 
el quidem in spaiio 10. dierum «b emanalis praesenlibus 



371 



coni|iulai)do , lain rcslauliam ílordei , melretas in universum 
5692. quam Tritici seu siliginis metretas 7000 constiluen- 
tem , ad Annonariam sine defectu admiiiistrare velimus. 

3-0. Quod verő Commissariatus super exolulione Sum- 
máé et adminislralione frumenti compromissorum, infalli- 
biliter praevio modo fiendis, tanto cerlior, magisque secu- 
rus sit, qualuor e medio sui, utpote Paulum Deák, Paulum 
Sárközi, Andreám Barbala, Michaelem Sziládi pro obsidibus 
in Szolnok reniansuros , relinquere volunl. 

Vice versa loűes falus Commissarius Bellicus ubi videril 
eííectivam Incolarum Keeskemelhiensium in adminislralione 
summae pecuniariae et frumenti, contraclorura , promptilu- 
dinem, assecurat 

1-0. Quud sua Excelientia D. D. Generális Campi Ma- 
re.schalli Locumtenens saepe falum Oppidura sub prolectio- 
nem sit sumplura, neque permissura, ut mililaris execulio 
iisdem inlentelur, vei quoquo modo damnificenlur, quin imo 
eliam salvas guardias (si necessum fuerit) ila eliam salvum 
passum super pulsione boum ad superiores parles desidera- 
tum elargielur Incolis Kecskemetbiensibus Sua Excellenlia. 

2-0. Acceplabunlur in complaualione Summae Pecu- 
niariae (Vina) unam urnám campestrem seu usitatam per 
florenos 7. Renenses compnlando. 

3-0. Da(ur Judici et Juralis illius Loci omnimoda in 
bona Extraneorum ibidem de facto degenlium, tam mobilia, 
quam immobilia, praecipue verő paralas pecunias, et fru- 
menlum, omnibus módis el viis exigendi, el buc in Szol- 
nok , in defalcalionem quoltae appHcandi , faculias. 

4-0. Extra Pagos, el lóca, Inclylis Regiminibus speci- 
aliter assignala, alia pro allevialione in praealtaciam quad- 
raginla millium florenorum Renensium summám, ut con- 
currant, non est contrarius, quin imo contentaiionem et 
refusionem lum in pecuniarum Summae, cum frumenti, 
in quantum super quottam per Inclylum Comilalum porla- 
liler imposilam , adminislralum fuerit , ab aliis pagis medio 
Inclyli Comitalus liendam allribulionem cerlo certius expec- 
landam habebunl. 

24* 



372 



5 0. Reseival tolies falus Bellicus Commissarius ín 
casu inlermissae adminislralionis pecuniarum , vei etiam 
remissioris Complanalionis Siimmae, omnimodara quoquo 
rnodo, eliam militari execulione medianle, aliisque rigo- 
losioribus mediis , conlra tolies fatos Incolas Kecskemethi- 
enses, oLsidesque hic degentes, procedendi, maleque 
tractandi poteslatis facultatem. 

In quorum majorem fidem praeseutes hasce Conlrac- 
luales Lilleras Arnbac Partes sua sponle manuum propri- 
arum subscriplione et sigiilorum apposilione niuniendas 
duximus. Dátum Szolnok 10. Febr. 1686. Sacrae Caes. 
Regiaeque Matlis Bellicus Commissarius Veber Dániel. Coram 
me Joanne Darvas Ablegato Coltus Peslh. L. |^S.' Coram 
me Ladislao Básti Coltuum Pest Pilis Solth art. unilor 
perceptore. L. S. Coram me Ladislao Feirpataki Coltuum 

Heves et exler. Szolnok unilor. L. S. Coram ine 

Marlino Nagy Judlium Heves et exterioris Szolnok. L. S. 
Coram me Stepliano Kandó Coltuum Heves et exterioris 
Szolnok unitorum Perceptore. L. S. 

Ugyanott 440. 441. 442. 443. lapokon. — A kecskeméti kiküldöt- 
tek aláírását a bejegyzett másolatból valószínűleg a beíró jegyző ki- 
felejtette. 



1686. Febr. 11. Heisler tábornok Szarvasról Pogrányi 
György tisztet négyszáz német forint készpénzzel küldi , jelen 
rendelvény által meghagyván a kecskemétieknek, hogy azon 
öszvegért nevezett tisztyiek adjanak kétszáz zsák ái'^át s azt 
ugyanannak kísérete mellett fuvarozzák Szarvasra. 

Civilati Kecskemélhensi hiscc intimandum. Posleaquam 
harum exliibilor unus Officialis nomine Georgius Pogrányi 
illuc millilur, et quidem ea de causn, ui pro paratis pecuniis 
200. saccos liordei ibi coemal, et iiuc deferal, Idcirco cum 
Servitium Sacrae Caesareae Regiaeque Matlis aliter non 



373 



requirilur, quam ut hoc exequelur, tlictis Kecskemélensibus 
hisce de omni rigore mandatnr, ut sine omni excusalione 
(quae nullotenus accöplabitur) pro quadringentis florcnis 
Germanicis nominato officiali Georgio Pogrányi 200. hordói 
saccos exlradare, el huc comitiva ipsius devehere , sine 
raora fieri, ah'as cerio ccrtius infallibililer execulio militaris 
subsequetur, eandem aulem evadendi, jam mandalum per- 
flcere scient. Dalum Szarvas 11. Fcbr, 1686. S. C. R. M. 
Generahs vigih'arum Pracfectus el Colonellus Donatus Heis- 
ler. mpr. L. S. 

Ugyanott 409. lap. 



80. 

1686. Fehr. 13. Básti László pestmegyei pénztárnok kör- 
levele némely helységekhöz , melyben inti s kéri őket, hogy 
mielőbb megbízottakat küldvén , alkudjanak meg a tábor élel- 
mezésre nézve, mert ellenkező esetben reájok küldetik a kato- 
nai executio. 

Ezen órában akarlak az Regimentek, az kiknek assig- 
náltallatok quárlélyúl, Semsei András úr kalonáibúi nyar- 
galóra rajtatok küldeni, de mégis addig reménkedlem nekik, 
hogy csak addig legyenek várakozással , addig ne küldjenek 
nyargalóra reátok , míg én tudtotokra adom levelem állal , 
hogy továbbá is az ne mondassék, nem tudtátok, híretek- 
vei nem volt. így értvén azért édes Alyámfiai a dolgot, 
parancsolom lisztem szerint 100 Tallér birságh alall, az 
Istenért is kérlek , minden halogatás nélkííl minden hely- 
nek a birája jöltesl jöjjön mindgyárt fel , oly formában : 
hogy a Generális maga jó ajánlása szerint alkumra vehesse- 
tek az Regimentek Tiszteivel az quartély quanluma szerint 
az dolgot , mivel maga hozta elöl az dolgot az méltóságos 
General: annyi van némely liol}rc felvelve, kit soha nem 
praeslálhal , azért rclaxálni kell , a minthogy az Körösiekre 
volt felvetve 15,000 fi. de megalkudtunk, Conlraclusra is 



374 

menliink vélek 5000 II. ad ullimam Marlii ; vagyok oly 
reménséghben , liogy az li quanlumolokal is alább liozhaty- 
tyuk, másként én ne okoztassam, sem Islen, világh elűtt, 
úgy az nemes Vármegyéiül is, hogy az én restségem, nem 
tudósításom miatt vallottatok kárt, kire iterato is kérlek, 
el ne mulassátok , mert ha harmadnap alatt itt nem lesztek , 
bizonyossan rajlatok megyén 30 Tüzes katona, és minden 
személyiül 100 Tallér nyargalót vészen. Pénzt pedigh men- 
tül többet hozzatok. Szolnok J3. Febr. N. P. P. Solt U. 
Vármegyék perceptora Básti László. — Izsáki , Fülöpszál- 
lási, Szabadszállási, Halasi, Dömsödi, Vecsei, Patai bírák- 
nak. Citissime. Ezen Levelünket az utolsó Biró be hozza 
sub poena Tall. 100. — Utcm jegyezve : Füstös Istók hozta 
Szolnokbúi 14. Febr. Viszi Izsákra Gazdagh Balogh István- 
nál lakos Dékány Gergely. 

Ugyanott 395. lap. 



81. 

1686. Febr. 21. Básti László körlevele a helységekhez. 

Isten áldgyon meg jó Atyámfiai. Ezen Levelemet látván 
felül megírt városi és falusi Birák és Esküitek, parancsolom 
100 Tallér birság alatt, sem órát, sem napot nem várván, 
minden késedelem nélkül jöttest jöjjetek bé ide Szolnok- 
ban a quártély iránt, és mentül több pénzt hozhattok hoz- 
zatok , azonban az marhát is illendő árában elveszik tüle- 
tek, a nemes Vármegye dispositioja, és az itt való Tisztek, 
Generális és Commissarius Uraimék eő JNagyságok és eő 
Kegyelmek rendeléséhez képest Kecskeméti Uraimék, mint- 
hogy az egész Pest vármegyéért Kecskeméih várossá szen- 
vedett és adta meg jobb részént az téli quártélyért az 
quantumot, mely nagy költségre nézve renéeltettek ezen 
helyek az Város nagy íizetésének és kárának refusiojára. 
Akarám azért tudtotokra adnom, ebben külömhen csele- 
kedni ne merészcilyetek , ha nagy kárt és bút vallani nem 
akarlok magatok vakmerőségtek miatt , mert azt l)izonyos- 



375 



san tudom írni , s bizony ki is van adva az parancsolat 
Borbély Balázsnak nyargalóra , és marba-hajlásra, nyakas 
és szófogadallanságtokra nézve. Minekelőtte azért az vesze- 
delem reátok nem keríil , akarlak inteni s egyszersmind 
kérni is , magatok jobbuiásához kcppest az Istenért is , míg 
az kár rajtatok nem esik, addig jöjjetek, mert óránként 
várhaltyálok reátok. Engem osztán sem Isten , sem ez 
világi emberek előtt ne okozzatok , bogy nem intettelek , 
és tudtotokra nem adtam. Isten áldgyon meg. Szolnok 21. 
Febr. 1686. Nemes Pest Pilis és Solt Vármegyéknek per- 
cepiora Básti László. 

Adassék ez Levelem Aposlagi, Dabi , Egyházi, Szalki 
szent Mártoni , Rébeli, Ordasi, Bogyiszlói, Zádori, Fogli'ii, 
Karai, üszodi. Kalocsai, Bátyai, Miskei, Csanádi, Ter- 
helyi , Kákonyi , Dusnoki , Bóvári , Sükesdi , Szeremlyei , 
Bolyári , Varajki , Böldi , Bíráknak és Eskütteknek igen nagy 
hamarsággal. — Után jegyezve: NB. Burdohány István, 
Veresmarti Mihály hordozták meg: Csanádon, Sikesden , 
KalkonyoD, Szeremlyén, Dusnokon , elpusztult, Faisz simi- 
liter elpusztult, Boár puszta, Miske puszta, Zádorfalva 
puszta, Apostagon, Dabon, Egyházin , Szalki szent Már- 
tonon, Rebilen , Ordason, Bogyiszlón, Foglűn , Karán, 
Úszódon, Bátyán, Bolyáron, Kalocsán, Terhelyen. 

Ugyanott 44rl. 445. lapokon. 



82. 

1686. Feljegyzése azon kiszolgáltatásoknak , melyeket 
Kecskemét város 168ő-dik évi October 18-tól 1686-dik évi 
Szent György napig a Szolnoknál táborozó császári hadak- 
nak számukra teljesített. 

Memóriáié 1686. Quantum Oppidum Kecskemélh a Die 
18. mensis 8-bris praestilit Incl\tae Armadáé Suae Majes- 
latis Sacratissimae in praesidium Szolnok, inclusivc ad Fes- 
lum D. Georgii Mariyris. 



o i (> 



Docenle 


Quietanlía. 


10. . . . 


flór. 24,406. 


2-0. . . . 


flór. 3,000. 


3-0. . . . 


flór. 20,766. 


4-0. . . . 


flór. 3,000. 


Summa: 


flór. 51,172. 


Docenle 


Quietanlia. 


In Yino . 


flór. 972. 


Pro Equis 


flór. 714. 


Pro panno ex 




• • • " 


flór. 149. 



51,172. fl. 



aba 

Summa: flór. 1,835. . . . 1,835. fl. 
Docente Quietanlia. 

Cubulos Trilici 
Cassovienses Nro. 
8,823. CubulusCas- 
soviensis facit Tall. 
4. quivis Imperialis 
includit grossos 6. 
facit .... flór. 52,938. . . . 52,938. fl. 

Cubulos Hordei 
Cassovienses Nro. 
4,842. Cubulus qui- 
vis in Taü. 2. modo 
praescriplo faciunt . flór. 14,526. . . . 14,526. fl. 

Portiones Panis 
Nro. 41,504. in den. 
6. faciunt . . . flór. 2,490. den. 24. 2,490. fl. 24. d. 

fő összeg: 122,961. fl. 24. d. 

Ugyanott 455-dik lapon tételenkint bejegyezve , — nz utóbbi fö 
összegelés e másolat vételekor tétetett fel. 



83. 

1686-dik évi Húsvét iinnephen a császári hadsereg 14 
)ia})ot töltött Kecskeméten, lelkiismeretes feljegyzése azon 



377 

élelmi szereknek, készpénznek, lovak, marhák és szekerek- 
nek, melyeket kizsaroltak , öszvesen 71,705 forint értékben, 
azon kivííl az ajándék és kedveskedési adománynak száma 
sem tudatván. 

Speciíicatio, Cum Inclyla Armada Universaliler 14. 
diebus in Festő Paschatis Anno 1686. inter nos se susten- 
lassel,quid qnantum a nobis extorserunt; Sub Conscientia. 

1. Boves abla(i sünt Nro 989. pária boum in Tall. 
20. per sex grossos faciunt flór. Renenses 14,835. 

2. Vaccas unacum vitulis Nro. 415. Pária in Tail. 6. 
faciunt flór. Renenses 1867. 

3. Equi Nro. 388. par in TaH. 20. faciunt flór. 5,820. 

Summa 22,522. 

Vicissim de Tritico Cubulos Cassovienses Nro. 3,500. 
in Tall. 4. faciunt flór. Rh. 21,000. 

De liordeo Cubulos Cassovienses Nro. 3,288. in Tall. 
2. faciunt flór. 9,864. 

De Pecunia in paratis flór. 16,597. 

Currus abegerunl Nro. 114. unum in Tall. 2. faciunt 
flór. 342. 

Larida vi ablala sunl Nro. 115. unum in Tall. 8. 
faciunt flór. 1,380. 

Summa flór. 49,183. flór. 

Generális Summa flór. 71,705. 

Exceptis his omnibus, quot de muneribus, et aggra- 
tulationibus praestitimus, carel numerus. 

Ugyanott a 456-dik lapon bejegyezve. 



84. 

1686. Jun. 23. Eszterházi Pál nádor leirata Pestmegye 
rendéihez, melyben tudatja, hogy a megyének keserves pana- 
szára megszánván az itteni Ínséget és nyomorúságot , Bécsben 
ö Felségénél kieszközölte , hogy a nyári hadélelmezés e megyé- 
nek eleyigedtessék. 



378 



lllusirissimi, Reverendissimi, Speclabiles ac Magnifici, 
Generosi, Egregii, el Nobiles Domini, Amici nobis obscr- 
vandissinii. 

Salulem et officiorum nostrorum Commendationem. 
Kegyelmelek Ínségéi, nyomorúságos állapoltyál értvén, és 
azl méltó tekintetbe vévén , nem szánván költséges fárat- 
ságunkal, jöllünk fel ide Bécsben, hogy a mennyire lehet 
könnyebbségei szerezhessünk Kegyelmeleknek. Kihez képesl 
eő Felsége előli proponálván a dolgot, és debitis in locis 
suo modo exaggerálván, resorváltaloll Instantiánkra Kegyei- 
messen eő Felségéiül, hogy azon nyári Porliok épenség- 
gel lolláltassanak , melyre nézve reménljük, hogy tovább 
Kegyelmetek azon porliokkal nem fog ángáriáltatni. Kíván- 
ván nemcsak ebben , hanem más nagyobb dolgokban is 
örömest kedveskednünk Kegyelmeteknek. In reliquo éltesse 
Isten jó egésségben Kegyelmeteket. Dátum Viennae Aus- 
triae die 23. Junii 1686. Praetilulatarum Dominationum 
vestrarum Amicus ad officia paratus Paulus Eszlerházi. 

Körlevelek jk. 106. lap. 



85. 

1686. Jul. 8. Hadai Gáspár alispán a fentebbi leiratot 
kihirdeti. 

Köszönetem után Islentíil minden jókat kivánok Ke- 
gyelmeteknek. Mai napon celebrállatott Nemes Pest Vár- 
megye Generális Congregaliojában publicáltatván itl Gács 
Várában Méltóságos Magyar Országi Palatinus, és egyszer- 
smind Fő Ispány Urunk eő Nagysága levele, a nyári quár- 
lélyoknak elliáritása iráni, mind eő Felsége előtt, mind 
löbb illendő helyeken lelt eő Nagysága Efficax interposi- 
tiojára , minemű Kegyelmes resoluliot nyeri légyen ebben 
a Pest Pilis Solt Vármegyében lévŐ elnyomorodott szegény- 
ségnek könnyebbségére, ezen includált eő Nagysága Ke- 



379 



gyelmes Levelének Párjából Kegyelmelek hővségessen meg- 
érllieli. Kegyelmelek annak okáért ahoz alkalmaztassa ma- 
gát, ha mi bántódása és parancsolattya érkeznék az eö 
Felsége Német Vilézilííl a nyári quártélyra való quantum- 
nak íjzetésére nézve, mentse ezzel magát, hogy eö Fel- 
sége kegyelmes Koronás Király Urunk egészlen, Méllósá- 
gos Palatínus eo Nagysága interpositiojára Kegyeimessen 
megh engedte, azomban én nékem is adgya értésemre, 
ha ugyan nem akarnak supersedeálni , tovább is kivannak 
a nyári quárlélybeli portiot, azonnal a Nemes Vármegye 
eleiben adni és elliárílásában munkálkodni el nem mulatom. 
Éltesse Isten sokáig jó egésségben Kegyelmeteket. Dalum 
in Arcé Gács. 8. mensis Julii 1686. Kegyelmetek jó akaró 
Vice Ispánnya Rádai Gáspár. 

Ugyanott. 



86. 

1686. Jxd. 10. Sötér Ferencz szolgabíró körlevele, mely- 
ben meghagyja a jdrdsabeli községeknek : hogy múlt évben a 
megye maga szükségére , minden porta után, adó útján egy- 
egy vágómarhát rovott ki; de miután azt, a császári kato- 
naság által igénylett sok élelmi és pénzbeli kiszolgáltatások 
miatt a megye be nem szedhette, most pedig már arra szük- 
sége nincs, — tehát minden vágó helyett tíz-tíz tallért az 
illető községek rögtön jizessenek ; — mely körlevélnek meg- 
hordoztatása a körösi bírónak tétetik kötelesség ivé. 

isten áldgya meg sok jókkal Kegyelmeteket. — Vévén 
ezen parancsolatomat Kegyelmetek Körösi, Kecskeméti, és 
azon egész processusban lévő Városi és Falusi Bírák, és 
Eskütt Uraim az egt'sz Lakosokkal edgyült , Iparancsolom 
kegyelmeleknek minden halogatás nélkül, hová hamarébb 
minden Porta után még tavalyi esztendőben egy-egy vágót 
vetvén a Nemes Vármegye, kit a sok ínségre és nyomorú- 
ságra nézve mind ekkoráig is Szolgabirák l'raimék eö Kegyel- 



380 



mek Kegyelmeteken ki nem szedhetlek, minden vágóért 
mindenik Porta után hozton liozzon az én kezemhez tíz-tíz 
Tallért, mert a Nemes Vármegyének arra most igen nagy 
szüksége vagyon Kegyelmetek megmaradására nézve. Ezt 
penig siketségre ne vegye Kegyelmelek, meri ha elmulaltya, 
és a Nemes Vármegye parancsolattya szerint késedelem 
nélkül meg nem hozza, kárát fogja vallani kegyelmetek 
és hnját látni. Ezen Levelemet pedig kegyelmed Körösi 
Biró Uram bizonyos embere állal az egész Kecskeméti Pro- 
cessusban hogy meg hordoztassa , száz Tallér birság alatt 
parancsolom. Ezek után Isten vigyázzon Kegyelmetekre. 
Dalum in Oppido Gyöngyös 10. Julii 1686. Kegyelmetek- 
nek szeretettel szolgál SŐlér Ferencz Nemes Pest Pilis és 
Solt Vármegyéknek egyik szolgabirája. 

Ugyanott 107. lap. 



87. 

1686. Jul. 15. A szolnoki "parancsnok meghívja a kecske- 
métieket értekezletre. 

Isten áldgya megh kegyelmeteket Birák , és egész váras- 
béli Uramék. Mivel eő Felsége Udvara s Bellicumja elvé- 
gezett rendes akarattyából Én Gróf Swery Ferencz Károly 
Rommai Birodalom de Reiss zászlós Ura, s Koronás 
Királyunk és Császárunk eő Felsége General de Laverne 
vice Colonellussa , és edgyszersmind Commendanssa, és 
ugyan Szolnok végházának líjjonnan küldetett és rendelt fő 
plenipotenliarius Commendanssa. Hagyom és serio erőssen 
parancsolom ez levelemnek rendiben Kegyelmeteknek, min- 
den óra s nap halogatás és mentség kivűl , mennél hama- 
rabb lehet jöltest jöjjön vagy a Biró másod magával, vagy 
pedig két Biró tartott Esküit szava hihető becsülletes ember, 
a szegény város tovább való megtartására , és maradandó 
javára. Hogy így annál is jobban reám bízatott dolgait 
Koronás Királyunk eö Felsége végh Házának s Hadainak 



381 



Kegyelmelekkel közölvén , mind magyar és németli renden 
lévő vitézek kárlételeitűi, akaratom és fellett szándékom 
szerint, ezt a szegény várost a többivel edgyült meg oltal- 
mazhassam és tarthassam , végezzek Kegyelmetekkel. Más- 
képpen se cselekedgyék Kegyelmetek, ha tovább is jó 
akaratomat és segíttségemet akarja venni , erős büntetése- 
met ez iránt kivánnya elkerülni és távoztatni. Adum Szol- 
nok 15. July 1G86. Kegyelmetek jó akarója Francisens 
Swery Vice Colonellus et Commendans Szolnokiensis. 

Ugyanott 105. lap. 



88. 

1686. Aug. 20. Söfér Ferencz szolgabíró a vágómarhák 
árrának beszolgáltatását újólag szorgalmazza. 

Isten álgya megh sok jókkal kegyelmeteket. Nékem 
újjobban a Nemes Vármegye keményen parancsollya, hogy 
a vágók árrát szedgyem kegyelmeteken , minden Porta 
után tíz tíz* Tallért , mert mégh tavaly nyárban a nemes 
Vármegyének azt mind megh kellett adni hirtelenséggel az 
eő Felsége Hadainak , kit a sok inség között oly hamar- 
sággal lehetetlen lévén a szegénységen ki szedni , kényte- 
lenittetett Vice Ispány uram eő kegyelme usorára hamar- 
jában másoktúl felvenni, és úgy az eő Felségbe Tiszteit 
megh elégíteni. Már eltelvén a megh adásnak napja, Vice 
Ispány uramat a kölcsönpénzt adó emberek szaporán sür- 
getek és keményen szorongattyák. Kihez képest újonnan 
parancsolom kegyelmeteknek, éjjel nappal azon Vágók árrát 
vagy Gácsban Vice Ispány Uram kezében, vagy ide Gyön- 
gyösre az én kezemben hova hamarébb küldgye fel Kegyel- 
metek, mert ha elmulattya és késedelmeskedik vele kegyel- 
metek, bizonnyára elhitesse magával, nyargallókat küld a 
Nemes Vármegye Kegyelmetekre, és úgy is kéntelen 
lészen megh venni Kegyelmeteken , ha azért kár és galiba 
aziránt lalállya Kegyelmeteket érni , nem másnak hanem 



382 

maga vakmerő szófogadallanságának tulajdonítsa Kegyelme- 
tek. Már minap is írtam Kegyelmeteknek , de csak feje 
bottyát sem hajtotta Írásomra, és semminek tartotta leve- 
lemet, én többet errűi nem is írok már Kegyelmeteknek, 
lássa ha ezen levelemre cselekeszik-é valamit vagy sem, 
két hétig mátúl fogva számlálván elvárom Kegyelmeteket, 
de azután a nyargallókat kéntelen leszek elküldeni. Az 
Hadnagyok is felmennyenek Vice Ispány Uramhoz eö kegyel- 
méhez , mert ha fel nem mennek rövid idü alatt búját fog- 
ják látni. Ezzel Isten éltesse sokáig jó egésségben Kegyel- 
meteket. Dátum Gyöngyös Die 20. Aug. 1686. Kegyel- 
meteknek szeretettel szolgál Sőtér Ferencz Nemes Pest 
Pilis és Solth Vármegyéknek edgyik szolga Birája. 

Ugyanott 107. lap. 



89. 

1686. Aug. 29. Ugyanaz ugyanazon tárgyban. 

Minap is megh írtam Kegyelmeteknek, hogy az Vágók 
árát minden Porta után 10 10 Tallért vagy Gácsban Vicej 
ispány uram eő kegyelme kezéhez, vagy ide az én kezem- 
hez hozta volna fel Kegyelmetek , de semmi sem tölt benne 
mind ekkoráigh is , most is az Nemes Vármegye bizonyos 
követtyeit küldötte fel eő Felségéhez az új Quártélynak 
eltávozlatásáért, azon Követ Uraiméknak is Vice Ispán 
Uramval eő Kegyelmével usorára vettünk fel úti költsé- 
gekre valópénzt, az vágók árát is az szerint, azért még 
egyszer újobban adom értésére Kegyelmeteknek a/on vágók 
árrát, ha egy hét alatt fel nem fogja hozni, hitesse el 
magával nyargaló megyén Kegyelmetekre, már ki is adtam 
Szolnokban az levelet Kegyelmetekre, én reám ne vessen 
ha mi kár éri Kegyelmeteket. Dalum Gyöngyös 29. Aug. 
1686. Szeretettel szolgál Sőtér Ferencz. 

Ugyanott 108. lap. 



óöó 



90. 

1686. Aug. 30. Tassi Ferenc szolnoki harmincados kör- 
levele, melyben a szepesi kamara által a szolnoki vár erődí- 
tésére kivetett ingyenes közmunkát természetben vagy váltság- 
ban beszolgáltatni rendeli. 

Szolgálok Kegyelmeteknek. Az Tekintetes Nemes Sze- 
pessi Kamara speciális parancsolattyát vettem , melyben 
nékem kemény és erős büntetés alatt parancsollya, hogy 
nemes Heves, külső és belső Szolnok, Pest Pilis Solth , 
és Csongrád Vármegyékben lévő Városi és Falusi Lakosok- 
lúl Porta szám szerint praestalandó gratuilus labort exigál- 
lyara in natura aut in paratis, ide az mi Kegyelmes Urunk 
eő Felsége Szolnoki Praesidiumának kiváltképpen való 
építésére. 

Minden Portátul tartoznak adni, állítani tizenkét gya- 
log munkást, avagy kész pénzül az gyalog munkásokért 
huszonnégy pénzt, in totó íl. 2. den. 80. 

Minden Portátul négy szekeret, avagy az négy sze- 
kérért kész pénzt fl. 4. den. 80. 

Minden Portátul négy gerendát öreget, avagy minden 
gerendáért kész pénzt fl. 4. den. 80. 

Minden Portátul négy szekér fát, avagy a négy sze- 
kér fáért fl. 2. den. 88. 

Ezekben Kegyelmeteknek szabad választása vagyon, 
akár in natura, akár in paratis, mivel kiváltképpen exigá- 
lását urgeallyák, a dalo praesentium minden fogyatkozás 
nélkül két hét alatt praestálni és kezemhez szolgáltatni ha 
ezt valaki elmulattya , szabadsága lészen ez után Commen- 
dans Urnák eő Kegyelmének militaris executiot kiküldeni, 
minek eltávoztatására kérem és intem is Kegyelmeteket, 
el ne mulassa. írtam Szolnokban 30. Aug. 1686. Kegyel- 
mes Urunk eŐ Felsége Szolnoki Harminczadossa Tassi 
Ferencz. 

Tószegi, Jenéi, Kecskéi, Aboni, Körösi, Kecskemélhi, 
Czeglédi, Szentkirályi, Szentlőrinczi, ízsáki. Halasi Birák- 



384 



nak közönségessen adassék. Halasi Bíró küld vissza kezem- 



hez Szolnokban. 

Ugyanott 109. lap. 



91. 

1686. Sept. 8. Báró Beck budai 'parancsnok a körösi és 
kecskeméti hiráktól szénát és konyhára valót kivan. 

Isten álgyon bennünket. Korössi és Kecskeméti Birák, 
mivel hogy ez helyek környékét a külömb-külömb féle 
Hadak el éllek, Budát penigh Isten eő szent Felsége 
Romai Császár Urunk eő Felsége birodalmában juttatta, 
és így itt kelletik maradnunk , Annak okáért mihelyt ez 
levelem veszitek , azonnal mindenik Városbúi ötven-ötven 
szekér szénát küldgyetek, és valami konyhára valót ad 
ulteriorem disposilionem, külömben ne cselekedgyetek. És 
ha valami szükségtek vagyon vagy Protectionalisra, vagy 
másra, megh keressetek, a miben lehet örömest segítlek 
benneteket. Az hírekre gondotok légyen. Isten veletek. 
Dátum Budae 8. 7-bris 1686. Romai Császár Urunk eő 
Felsége komornékja, és edgyik Gyalogh Regemenljének 
Óbestere, Mezei Hadainak Generális strázsa mestere, és 
Buda várának Commendantya Báron de Beck. mp. 

Ugyanott. 



92. 

1686. Sept. 15. Tassi Ferenc szolnoki harmincados a 
kirovott ingyenes közmunkát és gerendák Szolnokra szálUtta- 
tását szorgalmazza. 

Szolgálok Kegyelmeteknek. Úgy látom Kegyelmetek 
engemet vagy bolondgyának tart, vagy Kegyelmetek magát 
nagy vakmerőségnek vetette. Currenst bocsátottam vala a 



385 



Graluilus labor pracslálása végeit , még csak választ sem 
érdemiellem kegyelmeleklííl. lm sub dalo seplimae prae- 
sentis CassárúI küldöll parancsolallyál vettem a Tekintetes 
Nemes Hámorának , bog\ a Refractariusokra Mililaris Exe- 
cutiot szabadossan kiküldhessék, mellyel Véber Urammal 
véghez is kell vinnünk, ha Kegyelmetek vagy in natura, 
vagy in paratis öl vagy legalább hat nap alatt nem fogja 
praestálni ; Szolga vagyok , kéntelen el kell járnom paran- 
csolattyokban , azután Kegyelmetek engem nem okozhat, 
kiríil cum proteslatione secundario semel pro semper admo- 
nealom Kegyelmeleket. Ellesse Isten Kegyelmeteket. Daium 
Szolnok Die 15. Septembris 1686. Kegyelmelek jó akaró 
szolgája s baráttya Thassi Ferencz. 

Ugyanott 110. lap. 



93. 

1686. Sept. 16. Sötér Ferencz szolgabíró a vágómarhák 
árrát ismét szorgalmazza. 

Álgya megh Isten sok jókkal kegyelmeteket. Már sok- 
szor írtam kegyelmeteknek, hogy a vágók árrát minden 
Porta után tíz-tíz Tallért, vagy ide az én kezemhez, vagy 
Gácsban Vice Ispány Uram eő Kegyelme kezéhez küldölte 
volna kegyelmetek, de kegyelmelek holmi helytelen mentsé- 
gekre akarván magát támasztani, abban seramit sem vitt 
véghben. Azért mégh egyszer ezen levelem által kegyel- 
meteket akartam inteni és kérni, tekintvén mind a maga 
megh maradását, használ, és javát, mind penigh a Nemes 
Vármegye mostani nSgy szükségét, azon vágók árrát min- 
den porta ulán tíz-tíz Tallért hová hamarébb megszerez- 
vén kegyelmetek , hozza megh , és fogyatkozás nélkííl siet- 
séggel küldgye megh, mert egy álallyában bizony annak 
csak megh kell lenni, ha szép szerivel kegyelmelek megh 
nem fogja hozni , hitesse el kegyelmelek magával , bizony- 
nyara nyargallók állal is megh kell vennem, mert nem 

Kecskemét v. tört. III. köt. 25 



386 



tudunk liüvá lenni és mihez nyúlni, niost is usorára íiér- 
lünk fel köllségre valói kövei Urainknak, kikel a Nemes 
Vármegye kegyehnes Koronás Urunk eő Felségéhez felkül- 
dött, tavaly is usorára vettük fel a vágók árrát, kinek már 
megh adásának ideje eljött: most is a Felséges Herczegek- 
hez vadnak választott követtyei a Nemes Vármegyének, azok 
is minden órában már indulnának, csak köllségel adhat- 
nék, de sehonnét nem hozott kegyelmetek, azért azok sem 
indulhatnak. Azért ha kárt nem akar kegyelmetek vallani 
és bút látni , azon vágók árrát éjjel nappal hozza kegyel- 
metek , mert ha mi kár éri kegyelnielekel, és galiba követi, 
nem másnak hanem magának tulajdonítsa kegyelmetek, a 
nyargallókat bizony rövid nap kiküldőm. Ezzel az úr Isten 
oltalmában ajánlom kegyelmeteket. Dátum Gyöngyös 16, 
Septembris 1686. Nemes Pest Pilis és Solth Vármegyéknek 
edgyik Szolga P»irája Sőtér Ferencz. 

Kőrös, Kecskemét, Czegléd Várassok becsülletes Bírái- 
nak és Tanácsinak , úgy llalassi , Pathai , Dömsödi , és az 
egész Vármegyékben várassi és Falussi Bíráknak és Esküt- 
leknek mind közönségessen nagy hamarsággal adassék. 

Ugyanott 110. Lap. 



94. 

1686. Oct. 2. Delaverne császári tábornok Szeged bevé- 
telére indulván, útjában Halasról Farkas János kapitány 
által küldött rendeletével a kecskemétiektől vesszökévéket , ka- 
rókat s élelmi szereket kivan Szegedhez szállíttatni. 



Isten veletek, lm elküldötlem Farkas János uramat 
hozzátok a véghre, hogy Ti mingyárt az mit parancsol, 
szófogadók legyetek , ha karóban nem akartok száradni. 
Fassin kévéket húsz Ezerét, ahoz karókat nyoiczvan Ezerét, 
mindenik karó légyen négy-négy Araszlnyi hosszú. Száz 
nagy jó öregh kövér vágó marhát, és két száz kövér juhot, 
Tíz szekér abrakot , úgy hogy die sexta modo currenlis 



387 



mensis Oclobris Farkas János Uránnal az oda való Com- 
manderozó hadamval Szeged alalt lehessetek nálam , Mely- 
ben mást se cselekedgyetek, ha az veszedelmet el akarjá- 
tok kerülni. Dat. Halas 2 8 bris 1686. S. C. R. M. Gene- 
rális Campi Mareschalli , — ac unius regiminis pedestris 
Colonellus, et Generális vigiliarum praefeclus parlium infe- 
riorum Germanor. Le marquis Delaverne. mpr. — Utóirat: 
Farkas János úr kapitány hozta eő kegyelme 3. 8 bris die. 
— Az originált Szána Pál viszi Budára. 

Ugyanott 113. lap. 



95. 

1686. Oct. 19. Batik Gergely szolgabíró körlevele, mely- 
ben meghagyja a községeknek: hogy Nov. 4. küldötteik Kecs- 
keméten legyenek , hol a 'porták megigazítására kirendelt me- 
gyéi küldöttség előtt a község állapotát hitelesen elöadandják. 

Minthogy Méltóságos Magyar országi Palatínus, egyszer- 
smind Fő íspány Kegyelmes Urunk eő INagysága mostani 
veszedelmes háborúságos időnek alkalmatlanságával elpusz- 
tult szegénységnek nyomorúságát szánakozó szívvel pensi- 
tálván, Atyai kegyelmességét kívánta ezzel is contestalni, 
hogy a téli quartélyoknak defalcalioját s könnyebbítését vég- 
hez vigye Kegyelmes Koronás Király Urunk eő Felsége 
gratiájábúl megh nyervén azt sok ínstantiái , és fáratságos 
köllségi állal , hogy az egész magyar országban eő Felsége 
birodalma alatt lévő Vármegyék közzül Nemes Pest Vár- 
megye is maga becsülleles Tagjait exmitlálja a Vármegyé- 
ben lévő Városi és Falusi helyeknek és lakosoknak meg- 
vizsgálására , hogy kit kit a mint moslani nyomorult áila- 
potjában experiálnak , azt azon szerént a Porliokra nézve 
leszállítsák, és eő Nagyságának írásban felkülgyék, hogy a 
téli quártélyokat a szerént limilállyák; arra nézve Nemzetes 
Vitézlő Piáday Gáspár Vice íspány Uram a löbb nemes 
Vármegye Tiszteivel úgy engemet is ad facies locorum exmít- 

25* 



388 

tált a Tekinleles Nemes Vái liiegye , hogy modalitate prae- 
scripta az poriaknak investigatiojában és leszállításában niun- 
kálódgyunk , liogy kiki a szegénység közzül fellyebb, érié- 
kén kivűl , a Téli quartélynak fizetésére ne kénszerítles- 
sék , Kihez képest parancsolom kinek kinek sub poena 
ílor. 40. hogy minden késedelem nélkül minden Városbúi 
és Falubiil három Tanácsbeli Esküit embert külgyön Kecs- 
kemétre pro 4 a mensis proxime affuturi Novembris , a 
kik vollaképpen referálni sub Juramento tudgyák a szegény- 
ségnek állapottyát, mellyik Város és Falu mennyi Portára 
érdemes, a mostani nyomorúk elpusztult állapoltyára nézve, 
másképpen ha elmulatlyálok , a magatok szófogadallansága 
lészen az oka, hogy Portátoknak előbbeni súlyos terhe raj- 
latok marad , ezzel penigh nem is késhetünk , mivel Mél- 
tóságos Palatínus Urunk eö Nagysága parancsollya, hogy 
mentül hamarabb Írásban felkülgyük eő Nagyságának a Por- 
ták számát, meri az Hadakat Téli quártélyra osztván, az 
után semmi könnyebbségei nem szerezhetünk magunknak. 
Ezzel Isten legyen velelek. Dalum in Gács 19. Octobris 
1686. Szolga Bírálok Bálik Gergely. 

Ugyanott 116. lap. 



96. 

1686. Oct. 22. Semsei Zsigmond szegedi kapitány a kecs- 
keméti és körösi hirák által Szegedre tövist rendel szállíttatni. 

Isten áldgyon megh Kecskeméti Birák és Körösiek, 
Mivel Isten eő szent Felsége Nemes Szeged Vég Várát 
kezében adta eő Felségének, azért hagyuk és parancsollyuk 
Generális urunk eő Nagysága parancsolaüyából , hogy kecs- 
keméti Birák külgyenek 90. szekér tövissel, Kőrössiek 
penig 30. szekérrel, ezt süketségre ne vegyétek, életetek 
fejelek vesztése alall. Isten veletek. Dalum in Mező Szeged 
die 22. 8-bris 1686. Szegedi Kapitány Semsei Sidmond. 
mpr. — Ked penig Biró Uram étellel és itallal tartozik 



389 



ezen Kalonáknak Nagyságos Conimendans Urunk paran- 
csolallyából. 

Ugyanott 118. lap. 



97. 

1686. Oct. 25. A szolnoki parancsnok felváltva hetenkint 
25 gyalog munkást várerödítési munkára, és ugyancsak heten- 
kint 25 kocsi tűzifát az őrség részére , rendel Kecskemét város- 
hid kiszolgáltatni — inggen. 

Quandoquidem Praesidio Szolnokiensi adjacenlia loca 
pro meliora l'orlificalione el reparalione hujus forlalicii , non 
obstante quod imposterum porliones ipsis pro futura hyeme 
imponendas in aere inclyto Commissarialui Caesareo solvere 
teneantur, graluito.><que labores huc praestarc debeant, 
siquidem non lantuni urgens Suae Mallis Sacratissimae Ser- 
vitium, sed eliam dispositio inclyti Generalalus id requirit, 
Propterea Judici, Juratis, caeterisque Incolis Oppidi Kecs- 
kemelbini hisce serio injungitur, quatenus slatim posl exhi- 
bitionem praesenlium sine ulla mora viginti quinque opera- 
rios seu ruslieos pro adjuvanda reslauratione hujus Forla- 
licii bnc Szolnokinum expediant, qui per ocliduum continuo 
hic permanebunl, eoqne elapso pro ipsorum suspirio et 
allevialione alii viginli quinque iransmitli possunt, bocque 
modb continuari debel. Supra hosce praeslandos manuum 
labores qualibel hebdomada viginti quinque currus lignis 
combustibilibus oneralos, pro necessilaie excubiarura advehi 
incolae praefati Oppidi infailibiiiler parent. Secus facienles 
animadversionem non levein expeclent. Dalum Szolnok 25. 
8 bris 1686. Sacrae Caesareae Regiaeque Mattis Inclyti 
Pieginiinis Laverniani vice Colonellus, ejusdemquc ac prae- 
sidii Szolnokicnsis Commendans Swery de Pieis. mpr. 

Ugyanott 117. lap. 



390 

98. 

1686. Nov. 12. Báró Beck budai parancsnok nyílt ren- 
delete a Buda környéki községekhez , melyeknek meghagyja , 
hogy a mely adót eddig a Töröknek fizettek, jövőre azt 
Budára a császár részére fizessék, az ellenséggel minden 
viszonyt megszakasszanak, — s hogy az újabb rendeleteket 
közölhesse, minden község elöljárói előtte jelenjenek meg. 

Mi Római Császár és Koronás Király Urunk 'eő Felsége 
Kamarássá, és Slrázsáknak Generális Praefectussa , egy 
Gyalogh Regemenlnek Colonellussa, Buda végli Várának és 
Városának és Pest mező Várossának mostani Coramendánlya. 
Elegedendőképpen s igenis ludva vagyon miképpen a Római 
Császár és Koronás Király Urunk eő Felsége igaz okokban 
fundált fegyvere Buda Várát és Várossal a Pogány Ollomán- 
nak igája alól kiszabadítolla, és azokat az ő Eörökös és 
kegyelmes Urának tartozott engedelmességére diadalmas- 
san vissza Iiozla. Mivel hogy peniglen mostanságh azon 
Kegyelmes Urunk eő Felsége a fellyebb említeti, nem 
régen szerencséssen raegh győzetett Buda várát, és ahhoz 
tartozandó Taríománnyil kezünk és gondviselésünk alá 
kegyeimessen ideigh bízta , nem kéllyük , hogy magatok 
akaraltyából is, a mi biztatásunk, citálásunk , és parancso- 
latunk nélkül is a mi Természet szerint való Kegyelmes 
Urunkhoz eő Felségéhez való hívséges engedelmességtekel 
minden módon és lehelségtek szerint cselekedetben is 
megh bizonyítlyátok. Annak okáért vigore praesentium , és 
alább kezünk írásával s szokott pecsétünkkel megh erossí- 
tett levelünk által nektek ide larlozandóknak mindnyájatok- 
nak tudtotokra adván erőssen hadgyuk és parancsollyuk , 
hogy ti mindnyájan, akár mi névvel nevezendő helységbé- 
liek , kik a Török igája alatt lévén ide Budára munkálód- 
tatok, és akar mi nemű adót adtatok, azont mostanságtól 
fogva, naponként ez után, mind fogyatkozás és exceptio 
nélkíil okveletlen mogh adni, cselekedni és praeslálni el 
ne mulassátok. Azonsban ti niiiidnyájnn . azok is kik még 



391 



a Török valamely halalmában való Várakhoz larlozandó 
helyekben vallok, magatokat senki kigondolhalúképpen aka- 
ratlyokhoz ne alkalmaztassátok, se citálásokra és parancso- 
lattyokra ne mennyetek, annyival is inkább semmi eledelre 
valót se vigyetek, se vinni hadgyatok, tudván hogy nem- 
csak dupplummal , sőt minden jószágával , életével fogh 
az ollyan jádczani, a ki valamely módon az ellenséggel 
edgyet érteni tapasztaliatik. Hogy peniglen mind illyetén, 
és más a Római Császár és Koronás Király Urunk eő Fel- 
sége parancsolatit is szóval veletek közölhessük, mindgyárt 
sietséggel és okvetellen minden helységbéliek Birátokat, 
előttetek járó Tisztviselőiteket hozzánk ide külgyétek, kik- 
nek eljövetelét minden bizonyossan elvárjuk. Dátum Budae 
12. Novembris 1686. Báron de Beck. mpr. — Után jegyez- 
ve: Kaszap János uram hozta 26. Novembris. 

Körlevelek jegyzököayvében 119. lap. 



99. 

1686. Oct. 13. Első Leopold király körlevele Magyar- 
wszág minden megyéihez s városaihoz , melyben azokat érte- 
siti : hogy a hadélelmezést s heszállásolást szabályozta , a 
katonaságot a kihágásoktúl eltiltotta; mihez képest minden 
megye , mely a táborozások bevégzése után téli beszállásolásra 
kijelöltetve leénd , havonkint jelentést terjesszen föl a reá 
kirovott élelmezés mennyiségéről s annak mikénti kiszolgálta- 
tásáról, továbbá a katonaságnak az új szabályon túli követe- 
léseiről s e tárgyban fölmerült panaszokrúl , hogy a kihágás 
bünhesztésén ttU kártérítés is eszközöltethessék. 

Leopoldus Dei gratia Electus Romanorum Imperátor 
semper Augustus, ac Germaniae, Hungáriáé, Bohemiae 
etc. Rex. Reverendi Speclabiles Magnifici et Nobiles, 
nec non Prudentes ac Circumspecti Fidcies nobis dilecti. 
<iim) Status et Belli praesonlis ralione ila exigcnlc iiievila- 



392 

bililer sit, ne aliqun in parle mililia noslra, hac expe- 
dilione canipestri feliciter peracla, tam per superiores 
quam inferiores hujus Regni nostri Hungáriáé Comitalus 
in hvberna locetur, ex eo benigne ordiuavimiis Miiiliam 
eandem tani Germanicam quam Hungaricam ab omnibus 
excessibus, liberis condescensionibus, Rapinis Depraedali- 
onibus, et idgenus delictis atque exorbilanliis sub gravis- 
sima poena et animadversione, absolule abslinere debere, 
ut lali modo discipüna exacle observala mediante, tam 
fideles Cives subditi et Regnicolae sua quisque quiete per- 
agere, et pro alimentatione condigna mililis secundum 
ordinautiam quotlam eidem assignandara , et proporlionaliter 
imponendam absque nimio gravamine comportare, quam 
etiam milites pro bono publico contra coramunem hősiem 
patriae servitia ulteriora praeslare , seseque aptos et quali- 
íicatos reddere valeanl. Inslituti cujus seriis benignis man- 
datis nostris ad Generales, Colonellos et officiales nostros 
Beilicos emanatis, omnibus militibus Clemenlissime injungi, 
demandari et pubÜcari curavimus , qualenus a cunctis supe- 
rius specificatis excessibus, praessaliis, et exorbilanliis 
supersedeant , neque sub quocumque praetexlu ullra assig- 
natam sibi porlionem , in nalura vei pecunia quidquam 
pelaut, tanto minus exlorqueant, et in quarteriis alimen- 
tis domesticis sive vernaculis , ab Hospile pro sua facuitale 
volunlarie subminislrandis , et aliquali subsidio in pabulo 
conlenti vivant, nullo modo autem pro his pecuniam prae- 
tendant, siquidem Hospes ad ejusmodi pensionem in pecu- 
nia nullatenus tenealur, neque, licet vellet dare miiili in 
pecunia, acceptare permissum sit. El ne mililes Hibernan- 
tes modum excedant, fidelesque Regnicolas et subdilos 
nostros contra aequitatem affiigant, volumus ut Nobis, 
aut Consilio Noslro Aulae Bellico, omnes et singuli Comi- 
talus, quibus Hyberna assignabunlur, posl quemvis effluxum 
mensem exactam designalionem transmittere non intermit- 
tant: quol nimirum porliones tam orales quam equinae 
ipsi sint imposiíae, quidve et quantum pro mililia Hyber- 
nanle per illum integrum mensem in natnra vei pecunia 



393 



praesliterinl , in specie verő an el quid Mililes a Regnicolis 
seu Suhdilis contra aequitalem el lenorem onlinantiae 
exlorseriiil aut petierinl , cl an vei quales querelae conlra 
eosílem mililes ad quemvis Comilalum pervenerint, cum 
omnihus circumslanliis , el expressa denominationo quis 
vei qiii , el ubi ejusmodi excessus [)alraverint , in quo conlra 
superius emanala mandata noslra deliquerint , sub qua légi- 
oné vei cohorte sinl, el alia his similia lecerinl, quibus 
infallibililer comperta rei veritale, secundum praeniissa 
priora , el jam denuo reiterata rigorosa alque coniminaloria 
mandala noslra, non solum merita poena infligelur, sed 
eliam pro excessuum qualilale relusio damni causaii eííec- 
liva imponelur. Ac proindo FideJilates veslras harum serié 
palerne boriamur, imo lírmiler vobis praecipienles cora- 
mitlimus el mandamus , qualenus praemissae benignae ordi- 
nalioni, el volunlali noslrae per omnia el in omnibus 
vosmet accommodando , juxla eandem vos dirigere , eaque 
omnia rite el severe observare , prosequi el exeqiii nove- 
rilis, velitisque el debealis, secus non facturi. Vobis de 
caelero Caesarea et Regia gralia noslra propensi manemus. 
Dalum in Civitate noslra Vienna Auslriae Die 13. 8-bris 
1686. Leopoldus mpr. Petrus Korompay El. Episcopus 
Agriensis. Jobannes Maboláni. 

1586. 2, Dccembr. Sub parliculari congregalione Comi- 
taluum Pesl Pilis et Solth unitorum in Oppido Lossonez 
celebrala praesens beniguum Sacrae Caesareae Regiaequc 
Mallis mandalum gratiose emanalum demissa animorum 
submissione, el debilo bonore publicalum. Slepbanus Gyürky 
mpr. praescriptorum Colluum Nolarius. 

Ugyanott 121. lap. 



100. 



1687. Jan. 9. Sőtér Ferenc és Farnosi Kandó István 
két pestmegyei szolgabíró a budai parancsnok részéről fel- 
hívást intéznek Kecskemét és Nagy-Körös városokhoz , mihez- 



394 

képest mindkét község egy' évnegyedi quartély pénzt , t. i. Kecs- 
kemét 10,155 német forintot, Nagy-Körös pedig 5177 német 
forintot és 50 pénzt hat nap alatt Budára beszolgáltassák s 
ugyanakkor mindkét helyről nyolc-nyolc elökelÖember szemé- 
lyesen ott megjelenjen, 

Álgya nmegh az Úr íslen békességes meghmaradással 
kegyeimetekei Kecskeméli és Kőrössi Uraim. 

üjjobban a Méltóságos Budai Urak eö Nagysa'gok páran - 
csolatlyából írunk Kegyelmeteknek , és intyük , minden ok- 
vetellen és fogyatkozás nélkül, az egyszer már megh írt 
három holnapra való quartély pénzt , kegyelmetek Kecske- 
méti Uraim tízezer száz és ötven öt németh forintokat , 
kegyelmetek penigh Kőrössi Uraim ötezer száz hetvenhét 
németh forintokat és ötven pénzt, a jövő szerdára, mely 
Boldogh Asszony Havának 15. napjára esik, ide Pestre 
megh hozzon, és mind a 2. Helyekrűl nyolcz nyolcz Esküit 
derék emberek a Biróval edgyütt a megh írt napon és 
helyen jelen legyenek, mert ha elmulattya kegyelmetek, 
és ha mi nagy kár és galiba éri kegyelmeteket, mi tudo- 
mánt teszünk mind Isten, mind e világh előtt, okai sem- 
minek ne mondassunk , mi megh írtuk az Urak eo Nagy- 
ságok parancsolaltyát és akaraltyát jó idején Kegyelmetek- 
nek. Azért kegyelmetek ha kárvallását, felprédáitatását, 
és elraboltatását el akarja kerülni, ezen parancsolatunk 
szerint cselekedni semmi lelt úttal el ne merészellye mu- 
latni. A mit már pénzűi és szénául beadott kegyelmetek , 
azoknak quielanliáit is magokkal kegyelmetek mind elhozza, 
ászt azon megh írt summában mind bele fogják tudni. 
Ezzel Isten tartsa szorencséssen kegyelmeteket. Dátum 
Pest 9. Januarii 1687. Kegyelmeteknek szeretettel szolgáló 
szolga Birái Sőtér Ferenczi Farnossi Kandó István. 

Ugyanott 124. lap. 



395 

101. 

1687. Jul. 11. Miután Kecskemét város saját, és ekkor 
élvezett környéki puszták roppant területén elegendő szénát 
nem takaríthatott, hogy a asászári katonaság szükségletét is 
fedezhesse, — Rensingh budai császári hadihiztos engedélyt 
ad a városnak: hogy a környékbeli minden elhagyott helyeket 
és 'pusztákat megkaszáltathasson , és azokon szénát takaríttat- 
hasson a jövő télen Budán telelendő császári lovas katonaság 
kitartására. 

Quaüdoquidem Oppiilnm Köskemet pro majori et com- 
modiori suslentalione Militiae Eqiieslris Caesareae , qiiae 
Hjeme fulura hic degel, gramioa in possessionibus deser- 
lis, liinc et inde reperlihilia métere intendat, proque hoc 
permissionem aulhorilalemque ab Inclylo Commissariatu 
petierit, sic jusiae ac providenli eorum petiliooi annuens, 
permissionem secandorum lalium graminum , quae absque 
60 deperduntm', coiiíicieudique foeni in possessionibus 
deserlis, absque lamen praejudicio Domini terrestris, hisce 
elargior, imperliorque. Budae Ilma July. 1687. Sacrae 
Caesareae Regiaeque Mallis Commissarius Beilicus , et pro 
tempore Budensis, nec non Sanclissimi Sepulchri Jeroso- 
lomitani Eques F. H. a Rensingh. mpr. Pecsét, 

Cum Oppidanei Kecskeméthvenses pro necessilale Suae 
Maltis Sacrmae foenum in copia quam majori űeri poferit , 
falcare debeant in vicinioribus el propinquioribus locis: 
eapropter siquidem propriurn eorum Territórium abhinc sil 
remole, neque ob siccilalem ibi habealur suflícicns el aplum 
gramen ad defalcandum , dedi eis commissionem , mandá- 
tum el licenliam ul in Praedio Sáry diclo, pro Suae Maltis 
Scrraae necessilale foenum comparent et delalceut: nihil 
per hoc praejudicando Dnis ejusdem Terreslribus, cum 
absque hoc eliam inaniter ibi deperderetur et periret gra- 
men, serviiiumque Suae Maltis Sacrmae et bonum publicum 
hoc exigerel : idcirco eosdem proplor hoc nemo lurbare 
praesumal. In cujus rci majorem (itirm hapcc manu propria 



396 



subscriptas et sigillo meo munilas dedi. Budáé die 18. 
Aiigusti 1687. Sacrmae Caesareae Regiaeqiie Mallis Com- 
missarius Bellieus p. l. íJudensis etc. F. H. a Hensingh. 
mpr. Pecsét. 

Mindkettő eredeti a város levéltárában. 



102. 

1688. Mart. 21. Sötér Ferenc szolgabíró felhívja a kecs- 
keméti bírákat: hogy azon szekereket, melyek tőlük Budá- 
ról Szolnokba lőszer szállításra fognak kívántatni, ne küld- 
jék ür essen fel, hanem mivel a Budai éléstárhoz tartozó 
kősók vannak Kecskeméten lerakva, azokat vitessék fel, a 
budai főbiztos , és a harmincados ezt kedvességnek veszik és 
majd megszolgálják. 

Isten minden jókval Áldgya Kegyelmeleket. Kecske- 
méti és Körösi Birák Uraim, mivel úgy értem ismét, nem 
sok idő múlván az munitiok Szolnokban való vitelére kegyel- 
meteknek Szekereket kellelik adni, és ismét üressen ide 
küldeni , ahoz képest Budai Inspector úr ő Ngha , és Har- 
minczados uram eő kigme jelenlelték nekem , adgyam érté- 
sére kegyelmeleknek , liogy az eő Nga és eő Kglme jöven- 
dőbeli szolgálaltyára és jó akaraltyára nézve s kiváltképpen 
pedig kglmes urunk eő Felsége szolgálatíyának előmozdítá- 
sára nézve, lévén bizonyos számú kő sói kegyelmetek város- 
sában eő Felségének az Budai prófont ház szükségére, cse- 
lekedgye mfgh azt, azon üressen ide jövendő szekereken 
hozasson el kglmelek annyi számú kő sókat , az mennyit 
elbírhatnak, azon kivííl is üressen fognak ide jönni, nem 
lészen az eő Nga és eő Kglme kérésére azt megcselekedni , 
Ezer annyit szolgálhalnak eő Nga és eő Kglme Kglmetek- 
nek , másként ha ezt jó akarat szerint neheztelné is valaki 
Kegyelmetek közzíil megh cselekedni , könnyen véghben 
viheti eő Nga azt hogy kéntelen is meghkellessék csele- 



kedni , és jobb jó akarat szerint ez iránt kedveskedni. Kirűl 
mostanában Budai Harminczados urunk eő kghnénck kgllek 
választól is adgyon, ha akarja is, lia nem is cselekedni. 
Ezzel Isten oltalma maradgyou kglmetekvel. Dat. Pestli 
Die 21. Mart. 1688. Kglleknek szeretettel szolgál Sőtér 
Ferencz mpr. 

Jegyzőkönyv 1677—1690. 310. lap. 



103. 

1688. Ápril. 21. Gyalog munkások rendeltetnek. 

Isten sok jókkal Aldgya Klmeteket. Kegyelmes Urunk 
oő Felsége Parancsolattya érkezett Commissarius Uram eő 
Nagyságára, kiben parancsollya eő Felsége, hogy 800 gya- 
log Embereket rendellyen és hová hamarab állítson az mi 
YármegyénkbűI és Heves Vármegyébiíl , kiknek minden 
napra hat-hal Poltura, és egy-egy Profont lészen fizetések, 
mellyel okvetellen bizonyossan eő Felsége meg is adat 
minden napra valamely napon itt lesznek , sőt Budai Com- 
missarius úr eő Nga bitire fogadgya , hogy ha megh nem 
űzetnének is egészlen nékik , eő Nga vagy maga leteszi 
nékik, avagy az Portiók fizetésében foghja belé tudni, és 
róla quietantiát adni. Mely Gyalogh Embereknek Vecsén 
kell lenni Pünkösd havának első napján, az az die 1-a 
May minden okvetellen, akkor maga Commissarius úr eő 
Nga oda Vecsére fogh menni , és az Embereket megh 
foghja számlálni, mit cselekedgyenek és munkálkodgyanak 
eleikben foghja adni. 

Kecskemét Várossá N-ro 120 Gyalogh Embert. 

Kőrös Várossá N ro 65 Gyalogh Embert. 

Halas Várossá N-ro 40 Gyalogh Embert. 

Izsák ~ N ro 20 Gyalogh Embert. 

Azért kegyelmelek ezen megh írt napon és helyen 
az kglmelekre meghirt számú Gyalogh Embereket, kiket 
maga Commissarius Uram eő Nga limitált és rendelt Kglme- 



398 



tekre, okveletlen és f'ogjatkozás nélkül eüiüIJgyön, mert 
ha elmulattya, kárát vallya, és búját lállya , kirííl több 
parancsolatot se várjon líimetek. Ha az Bajai Commis- 
sarius Gyaloi;h Embereket kérne Klmetektííl , csak edgyet 
se adgyon. Ezzel Isten Klmetekvel. Dátum Pesth. 21. 
Április 1688. N. Pest Pilis Solt uniáll Vármegyék Szolga 
Birája Sőtér Ferencz. 

Ugyanott 319. lap. 



104. 

1688. Május 4. Az egri várparancsnok favágó fejszés 
embereket rendel. 

Sacratissimae Caesarcae Regiaeque Matlis Praesidii Agri- 
ensis Commendans , nec non Regiminis Kajsersteini Vigi- 
liarum Praefeclus Leopoldus Fingerman de Mansbergh. 
Kegyelmes Urunk eö Felsége kemény parancsolattyát , egy- 
szersmind az méltóságos Generálisokét vévén , ki is azt tar- 
tva, minthogy az Hadak naponként Szeged és Szolnok tájára 
indulnak , az mely helyekre igen szükséges , hogy kenyér 
sütésre való fa dolgábúl idején korán jó provisiot tegyek : 
Hogy azért ezen Kegyelmes Urunk eő Felsége Parancso- 
lattyának, és az Méltóságos Generálisokénak is eleget tegyek 
hova hamarabb , és az Hadak is ezen kenyér sütésre való 
fának fogyatkozása miá valami éhséget ne szenvedgyenek. 
Az okáért ti néktek Gyöngyös, Berény, Kőrös, Kecske- 
mét Várossá Bíráinak és Lakosinak keményen és serio 
parancsoltatik, megh olvasván ezen Pátens Levelemet azon- 
nal Gyöngyös Várossá 100 jó fejszés embereket, Berény 
50. Kőrös 60. Kecskemét 60. expediálni ezen kivánt fának 
levágatására , Szolnokhoz , kemény büntetés alatt el ne mu- 
lasszák, az hova tudniillik az eő Felsége Cameralis Com- 
missariussi is mennek , kiket is azon fejszés emberek Szol- 
noki Harminczadosnál keressenek. Gyöngyös Várassa mun- 
kási 8-ik May, az több Várasokbií! pedig Tizedik ejusdem 



399 



coniparealjanali. Egjcljbiránt ha mi logyalkozás és liálra 
maraJás lészeo illyen szükséges és siető eő Felsége szol- 
gálaUyában , azon helyre az mely ez iránt ellenkező lészen , 
erős execuliot küldök, és az kemény büntetést is minden 
irgalmasságh nélkül el nem foghják kerülni. Dat. Agriae 
Die 4. May 1688. Leopoldus Fingerman de Manspergh. 

Ugyanott .S21. lap. 



105. 

1688. Jun. 2. Budáról Szolnokba szállítandó lőszer alá 
szekerek rendeltetnek ; a budai várparancsnok konyhájára 
pedig élelmi szerekből kedveskedés kivántatik. 

Isten minden jókkal áldgya megh Klmeteket. Kegyel- 
mes Urunk eő Felsége Parancsolatlyábúl az Budai Méltó- 
ságos Generális és Commissarius Uraimék eő Nagyságuk 
hagyásábúl írom és parancsolom ezt kkk , hogy minden 
okvetetlen 9. Juny , ki Pünkösd után való Szerdán esik , 
négy-négy ökrű jó erős kocsi-kasos Szekereket küldgyön 
ide Pestre kgltek , az kik innét Szolnokban lövő szerszá- 
mot foghnak vinni, az megh írt napon és helyen, és megh 
írt szám szerint mindenünnét az Szekerek itt légyenek 
40 — 40. for. birságh alatt minden szekérlűl, mert ha itt 
nem lesznek , az megh írt bírságol bizony el nem kerüli 
klmetek. 

Kecskemét 4 ökrű Szekeret N-ro 40. 

» 25. 

5? ?) 5. 

55 55 ^' 

Ha azért kárban nem akar kegyelmetek esni, ezen 
Szekerek ide küldésében igen szorgalmatos légyen. 

Mivel pcdigh számtalan sok urak és vendégek járnak 
mostanában Budai Generális és Commissarius Urunkhoz 
eő Ngokhoz, eő Nagyságok általam köszöntetik és kéretik 
Kglmetekct, Borjú, Bárány, nyúl, madarak, Tikíiak, ma- 
lacz, Gyümölcs, és egyébb efféle gazdálkodással légyen 



Kőrös 


55 


55 


Czeghiéd 


?5 


55 


Izsák 


55 


55 



400 



liova hamarébb Kímélek eő Ngknah , légyen mégh is mivel 
elől állani eő Ngoknak, Ezer annyit szolgálnak eő Ngok 
kkk, de az honnét mi lelhetik, még az innepek előli, úgy- 
mint Pünkösd előli itt légyenek. Dalum Pest. 2. Juny. 
1688. N. Pest Pilis Sollh uniáll Vármegyék Szolgabirája 
Sötér Ferencz. 

Ugyanott 324. lap. 



106. 

1688. Jun. 21. Kecskemét város adó és közszolgálat tekin- 
tetéhen Eger várához rendeltetik. 

Exlracliis mandati Excelsae Camerae Aulicae, ad mc 
Inelylae Regiae Camerae Scepusiensis Administralorem de 
Dalo 21. Jun. 1688. extradati. 

Posleaquam Rem magnae Importanliae főre adinve- 
nerimus , el absque hoc in dividendis secandum ordinem 
dislriclibus adhuc nihil certi staluendum sit , proinde con- 
clusum esi, ut ad interim, el usque ad ulteriorem dispo- 
silionem haec duo Oppida Gyöngyös el Kecskeméth cum 
aliis ab Agria ante hac dependenlibus locis, cum suis 
dalionibus, laboribus et decimis ad Agriam apprehendan- 
tur el applicentur, Uti etiam Dominó Inspeclori Budensi 
pro sui direclione intimatura essél, ne fors dupplicibus 
el diversis ordinationibus coníusiones el damna oriantur. 
Dabil itaque Dominus Adminislralor Operám ut memorato 
Inspeclori copia seu Consignatio dara omnium ad Agriam 
speclantium , et Commodum Suae Majeslatis Sacralissimae 
in laiibusque novis acquisitis efücaciter et quam solertis- 
sime procurari possil. 

Praesentem extraclum par concordare cum Originaii 
teslamur. Slephanus Illefalvi Praeposilus major Agriensis. 
(L. S.) Et Nicolaus Doricz Archidiaconus de Palha et 
Canonicus Agriensis (L. S.) 

Ugyanott 330. lap. 



401 

107. 

1689. Febr. 6. A szolnoki híd fahészletének a sápi erdő- 
ül leendő beszállítására szekerek rendeltetnek. 



Isten Áldgyon megh benneteket. Ezen Pecsétes Leve- 
lemet vévén Falusi és Várasi Birák és Lakosok , mivel 
Kegyelmes Királyunk eő Felsége Parancsolattya az, hogy 
az Szolnoki Ind újjonnan megh építtessék, az minthogy 
már is azon hídnak az fái el vadnak készítve, levágatva az 
Sápi Erdőn , annak már elvitelére Budai Inspector úr eő 
Nga kivánt 200 szekereket az Nemes Yármegyétűl , de lát- 
ván az Szegénységnek mostani súlyos sorsát, engelte 100 
szekerekre, az mely szekereknek okvetetlen az jövő Vasár- 
nap az Sápi erdőn kell lenni minden halasztás nélkül az 
alább írt mód szerint: Kecskemét tartozik adni Szekere- 
ket Nro. 40. Kőrös 20. Czegléd 7. Izsák 7. Szecső 3. 
Süly 1. Úri 1. Szent Márton Kata 2. Hévíz 2. Gödöllő 1. 
Szada 1. Vácz 1. Dömsöd 4. Vecse 1. Piáczkevi 1. Makád 
1. Tököly 1. A Budai Inspector eő Nagysága megtekint- 
vén a szegénység mostani fogyatkozott áliapottyát, a mi 
kérésünkre is ígérte arra magát, minden szekeresnek meg 
fog fizetni egy-egy német Forintokat, ahoz élést, úgymint 
kenyeret, és Szolnokban Szénát is fog adatni a Marhák- 
nak az eő Felsége szénájábúl. Ezen parancsolatonat el ne 
hallgassátok negyven-negyven forint birságh alatt. Dátum 
Peslh Die 6. Februarii 1689. Jó akaró Vice Ispánlok Rádai 
Gáspár. — Nemes Pest Pilis és Solt Vármegyéknek edgyik 
Szolga Birája Vatai Pál. 

Ugyanott 337. lap. 



108. 



1689. Mart. 26. A budai quartélt/pénz beszolgáltatása 
szorgalmaztatik. 

Kecskemét v. tört. III. köt. 26 



402 

Adgyon Islen sok jókat kegyelmeteknek Pesth várme- 
gyei Birák Uraink, az ott való Lakosokval együtt. Nem 
akaránk elmulatnunk tisztünk szerint, hogy Kegyelmetek- 
nek tudtára ne adnánk, hogy valamely helyekrűl az Quan- 
tumnak fele részét bé nem fizették , immár két ízben is 
kínálta Commendans Urunk eő Nga Annonae Praefectus 
Uramat eő Kegyelméi Gyalogh Némethséggel eöl százigh 
valóval, hogy kiküldgye az Executionak véghben vitelére, 
de addig reménkedtünk az Uraknak eő Nagyságoknak az 
Szegénységi! mellett, még egy kevés ideigh az Németek- 
nek való kimeneteleket megh tartóztattuk , de valamely 
helyekrűl az fele részéi az portiénak harmad vagy negyed 
nap alatt bé nem hozzák, úgy várja az ollyatén hely magára 
az rettenetes káros executiot , mintha régen meg esett 
volna rajta, lássa kegyelmetek ha sok írásainknak nem 
engedelmeskedik, Kegyelmetek ha mi kárt vall, Kglmetek 
minket azután ne okozzon , hogy eleget nem firkálunk Kgl- 
meteknek. Ezzel Isten éltesse Kglmeteket jó Egésséghben. 
Dátum in Pesth. Die 26. mensis Marty 1689. Kglmetek 
jó akarói szolgálnak Kandó István nemes Pest Pilis Solt 
uniált Vármegyéknek Szolgabirája. L. S. — Tolvaj Ferencz 
Ezen Nemes Vármegyéknek egyik juratus Perceptora L. S. 

Magunk is mind élésbűl abrakbúi valóban meg fogyat- 
koztunk , az honnét lennének gazdálkodással , kedvessen 
vennénk. 

Item valakik az fele részét befizették is, más fele részi- 
ben is mentül többet hozhatnak hozzanak, mert bizony 
készen vagyon az kimenetelre ötszázig való muskatélyos, 
és kiméllellenúi fogh bánni az szegénységhvel nagy execu- 
tionak véghben vitelével , minthogy az után elkészül innét 
azon Németségh nem fogh gondolni senkivel. 

Adassék ez Currens Levelünk Kecskeméti , Izsáki , 
Halasi Birák Urainknak eő Kglmeknek nagy hamarsághval. 
Halasiak vigyék Pataira, Ordasra, Karára, Úszódra, Bá- 
tyára, Bogyiszlóra, Soltra, Vecsére és Dömsödre, és az 
egész Sárközséghnek. Felíil letörlötl helyekre más Currenst 
bocsátollunk , ezt nem kell arra küldeni. 



403 



Ezen Currenst pedig az hol utóbb lészen, vissza hoz- 
zátok sub poena flór. 40. hogy megh menthessük magun- 
kat az Németh elölt, hogy tudtotokra adtuk az belől megh 
írt dolgot. 

Ugyanott 343. lap. 



109. 

1689. Mart, 29. Ugyanazon tárgyban. 

Valamint ennek előtte harmadnap uegyednappal, két 
Currenssinkben írtunk vala Kegyelmeteknek , hogy erős 
executio megyén ki , szintén úgy lészen vala az dologh , 
ha tegnap sok reménkedésünkvel Annonae Praefectus Urun- 
kat megh nem akadályoztattuk volna, az minthogy némely 
helyekre írt, hololt tudniilhk kevesebbet fizettek, ki is 
ment az Executio, mostan azért mégh lészen várakozás 
az szegénységh után mint 5 napokigh , annak utánna egy 
átallyában kiküldőnek mindenekre valakik az egész reájok 
rendelt summának két részét nem praestállyák , ide nem 
szolgáltattyák. Mivel pedigh nem volt mivel fizetni az Beck 
GeneraUs Urunk eo Nga Regimenének Interesre vésznek 
fel pénzt, és azt is megh kell fizetni az szegénységhnek, 
hogy ha mátúl foghvást 4 napok alall itt pénz nem lészen 
készen. Mivel pedig az jövő Hétlün , úgymint die 4-ta aífu- 
luri mensis Április az Beckianum Régimen innét megh 
indul, az új Régimen, az mely már Budára jött, fogh 
menni executiora, inquirálni is azon Régimének elme- 
nése után mingyárt akar indulni Annonae Prae- 
fectus Urunk eő Kegyelme, hogy azért az Executio 
praeveniáltassék , az Interes fizetés is nyakába ne essék 
az szegénységnek, az Istenért hová hamaréb jöjjetek fel 
Lelkem Uraim , másként mi okai ne legyünk az Kegyel- 
metek következhető nyomorúságának. Az kiknek eladó 
vonó marhájok volna , azt is elveszik portioba az elme- 
nendő Reckianusok. Ezzel maradunk Raptim Pesth 29. 

26* 



404 

Mart. 1689. Klnielek jó akarói Kandó Islván Nemes Pest 
Pilis Solt uüiált Vármegyéknek egyik Szolga Birája L. S. 
— Tolvaj Ferencz ezen nemes Yármegyéknek egyik juratus 
Assessora cs Perceptora. L. S. 

P. S. Az mit az N. Vármegye maga szükségére impo- 
nált, azt is minden helyekrűl meg hozzák, mert ha njar- 
galóra küldünk katonákat, többet vesztenek vele az kik 
engedetlenkednek, az mi kárban esnek magok lesznek' okai. 

Körösi, Kecskeméthi , Izsáki, Halasi, Patai, Ordasi , 
Bátyai, Foghtöi, Uszodi, Karai, Bog}iszlai, Fajszi , Sze- 
remlyei, Csanádi, Kalocsai, Sollhi , Vecsei, Dömsödi, 
Ráczkevi , Makádi , Tbököli Biráknak ^skütteknek igen 
sielséghvel adassék ezen Curreus Levelünk. 

Fel írják az hol mikor olvastatik , és 40 for. Birságh 
alatt vissza hozzák , immár veszett el Currensünk , d e 
m i h e I y e n i n q u i r á I n i megyünk A n n o n a e P r a e- 
fectus Urunkval eő Kimével, számot adtok róla 
sárköziek hova lőttétek. 

Ugyanott 345. lap. — Az itt emlegetett, s ez időközben csalsiigyan 
meg is tartott inquisitio illetni fogja Rensingh volt budai fö hadélelme- 
zési biztos eljárását. 



110. 

1689. Május 9. Tolvaj Ferencz megyei pénztárnok a tar- 
tozások beszolgáltatását szorgalmazza. 

Isten álgya meg jó akaró atyámfia kgyltekel! Jól emlé- 
kezhetik kgltek reá, hogy mind élő nyelvvel, mind írás 
által sokszor immár tuttára adatott kgltknek, hogy az egész 
imponált summának három részét kivánnya az eő Felségbe 
Commissariatussa , mely is mostan bízattatott Budai Anno 
nae Praefectus Uramra eő Kimére, Eő Klme azért igen 
élőmben adta erőssen, hogy 4 vagy 5 napok alatt valamely 
helyekről nem hozzák az restantiákat az alább meg írt 
speciCicatiok szerént, kételen erős executiót küldeni, az 
minthogy bizonyossan mégis cselekeszi , mert mikor 



405 



í n q u i r á 1 n i v a I á n k is, az szegénység között maga is 
meg parancsolta vala eő Kegyelme, hogy ennek admi- 
nistrálásával sietne a szegénység, mivel régen itt várako- 
zik Beck Generális Ur cö Nga quartélymeslcre az Regimen- 
nek fizetendő pénzért, Én magam is jó akaró Atyámfiai 
rólla nem tehetek , kegyelmeteknek nyavalyáját sem orvo- 
solhatom. Az Restantiák specificatioja ím ez; mellyeket 
maga az úr élőmben adott Annonae Praefectus úr. 

Kecskemété R. 6,867. '/j. 

Kőrösé R. 3,728. 

Czeglédé R. 350. 

Szecsőjé R. 785. 

Halasé R. 1,279. den. 90. 

Pataié R. 156. 

Ordasé R. 4. den. 50. 

Karajé R. 90. 

üsződé R. 104. 

Foktőé R. 72. den. 50. 

Bogyiszlóé R. 262. den. 75. 

Csanádé R. 21. den. 50. 

Kalocsájé R. 260. 

Szeremlyéjé R. 16. den. 50. 

Pandúré R. 45. 

Varasdé R. 1. den. 50. 

Sollhé R. 43. deo. 50. 

Vecséjé R. 163. den. 50. 

Dömsödé R. 649. 

Kiki azért úgy gondolkodgyék, hogy bizonyossan kime- 
gyen az nyomorgató és exequaló vitézlő Rend , és így az 
nyomorúság, kárvallás is meg esik az szegénységen s az 
restanliákat is meg veszik. A karám ezt is tudtára adnom 
mindeneknek , hogy én valamely nap el akarván indulni 
magam házam jószágocskám télé, (a minthogy eddig is 
elmentem volna, hogyha Kandó István Szolgabíró Uram, 
vagy más valaki jött volna ide helyemre, mivel az Nemes 
Vármegye Perceptiojára volt kötelességem usque ad ulii- 
mum dicm Április) ha casu (juo egy szolgabirája sem lenne 



406 

addig az Nemes Vármegyének Pesten jelen, Lendvai György 
Uramat requirállya a kinek valami szolgálatra lészen szük- 
sége. Ezzel Istennek ajánlom jó akaró Uraim s Atyámfiai 
Kegyelmeteket , maradván jó akarója Kegyelmeteknek. Dá- 
tum Pest die 9. mensis May 1689. Tolvaj Ferencz. 

Ugyanott 360. lap. 



111. 

1689. — Sötér Ferenc szolgahiró levele ugyanazon tárgy- 
ban , a kecskeméti és nagy -körösi elöljárókhoz. 

Inspector Uram eő Nagysága Parancsolatlyábúl adom 
értésére Kegyelmeteknek, hogy ma okvetellen ki ment 
volna az militaris executio, ha én és Inspector uram eő 
Nga nem lettünk volna, az porlio Restantiája végett. Azért 
kegyelmeteket kérem , legyen szorgalmatos gondgya hová 
hamarébb való megh hozására , mert bizony már nem vára- 
koznak , az negyed része most ugyan függőben marad , 
mígh utolsó resolutio jön Generál Commissarius Úr eő Ngá- 
túl, kinek elengedésérűl igen nagy reménségünk van, az 
mint Annonae Praefeclus Urunk eő Kglme is írja. Azon 
kivúl ugyan Annonae Praefectus Uram eő Kglme írja azt 
is, hogy egy Úrnál Hat ezer forintokat talált Usorára , ha 
azért erre van Kglmeteknek kedve, felvegye, gyűjjön be 
hová hamaréb, és az Város pecséli alatt hozzon Chartabi- 
ankát, abbúi fogyatkozása nem lenne, melyrűl való Kglme- 
tek válasz adását hová hamaréb elvárom , és ezzel Isten 
oltalmában ajánlom kglmetekel. Kigmeteknek szeretettel 
szolgál Sőtér Ferencz. 

Igen jól cselekszi Kglmetek , ha Inspector Uramnak 
eő Ngának holmi élésbeli kedveskedéssel lészen , bizony az 
Innepekre is Várta. 

Kecskeméthi, Korössi Várasi Bírák és Eskütt Uraimék- 
nak eő Klmeknek nagy hamarsággal adassék. 

Ugj'anott 365. lap. 



1 



407 

112. 

1689. Mart. 6. Wulffesheim János Miklós budai élelme- 
zési főtiszt a községi elöljárókat berendeli, a megyék által 
Rensingh hadibiztos ellen feladott panaszoknak megvizsgál- 
tatása iránt. 

Salutem plurimam Domini Judices et Jurali Ex man- 
dalol Excellenlissimi Domini Generális Comniissarii Caraiía 
has praesenles mandalorias vobis scribendas censui , ut 
omnes hucusque per Biidensem Commissarium Dominum 
a Rensingh exactas Contribuliones et solulas a vobis por- 
liones slrenue inquiram; quapropler vigore illiiis mandali 
vobis demando, ul ex singulis Civitalibus, Opjiidis, aique 
Pagis, lales certos exislenles in Comilalibus Pest Pihs el 
Sollh homines ad me depuletis, qui sub jiiramento sine 
omni melu , oninia ea conwienliose mihi detegaiil , quae 
sub quacumque conditione hucusque praefatus Dominus 
Commissarius Rensingh (qui propter dandas Conlribulionum 
radones et allegatas a Comitalibus querelas Viennam citaius 
est, quo eliam perrexit) a vobis exceperit et exiorserit, 
nam post hoc credo vobiscum aliter procedetur, quod man- 
dátum iterale sub magna poena vobis insinuo, ut acceptis 
his, sine omni mora ex vestris quibushbet locis deputati 
ad me compareant, sin verő huic mandato ilhco non obe- 
diveritis, scitote certo per Croatas mililes huc ad me con- 
festim adferre conabor. Caetero valete, et maneo vester 
benevolus Joannes JNicoIaus WulíTesheim Annonae Pfaefec- 
tus. Signatum Rudae 6. Mart. 1689, 

Jegyzőkönyv- 1G77— 1G90. 338. lap. 



113. 

1689. Mart. 8. A szolgabiró és esküdt vgyanazokJtoz 
ugyanazon tárgyban. 



408 

isten áldgja mogli Kglmclekel Várasi Birák Uraim ^ 
veletek együtt Atyám (iai Falusi Birák és Esküttek. Mivel 
minden szegény helyeken nincsen elégedendő Deák Ember, 
az ki megli tudná fordítani és magyarázni Annonae Prae- 
feclus Urunk eő Kegyelme Deákul írt Currensél. Annak 
okáért akaránk rövideden summáját magyar nyelvünkön 
kinekkinek tudtára adni. Ez azért értelme: Rensingh Com- 
missarius Urunk eo Nga citáltatolt Bécsben méltóságos Ka- 
raffa Fő Commissarius Urunk eő Nga által, mivel igen sok 
panasz ment minden felöl Rensingh Commissarius Urunk 
ellen, és így bízaltatott az Inquisitio Budai Annonae Prae- 
fectus Urunkra eő Kglmére. Minden helyekrííl azért oly 
Instructioval legyenek és jöjjenek , hogy hitek alatt niegh 
tudgyák vallani és előszámlálni eleilűl foghva, miulta Com- 
missariusságot visel megh írt Rensingh Urunk , mit fizet- 
tek eő Ngának , és akárminemű Jószágot , honnét mit vött 
el, akarmineraíí szín alatt, és mivel terhelte az szegény- 
séget, baki nem jÖn hova hamaréb. horvátokkal hozatta- 
lik , semmit sem kell félni , mert ezután másképen foghják 
gondgyát viselni az szegcnységhnck. Ezen Currensünkre 
mindenütt feh'rattassék , hol, mikor olvastatik, és 40 forint 
avagy ennél is nagyobb büntetés alatt kezünkhöz vissza- 
hozattassék , ebben mást sem cselekedvén. Dat. Pest. 8. 
Mart. 1689. Jóakarói Kegyelmeteknek, Nektek is, Kandó 
István nemes Pest Pilis és Solth Vármegyéknek egyik szol- 
gabirája (L. S.) Tolvaj Ferencz N. Pest Pilis és Sollli uniált 
Vármegyéknek egyik juratus Assessora. (L. S.) 

- Ugyanott 339. lap. 



114. 

1689. A'pr. 21. Ugyanazon tárgyban. 

Kegyelmeteknek jóakaró Birák Uraim ajánlom szolgá- 
atomat. Isten kívánta jókval áldgya Kglmeleket. Az mél- 



409 



túságos Karaíía Fő Commissarius Urunk eő Nga és egyszer- 
smind az Excelsa Aulica Camera Commissiojábúl, hogy 
immár ki jöll légyen az iuquisiüo, mégh pedigh tali cum 
declaratione, hogy az Inqiiisilor Fő Urak eő Kglmek meny- 
nyenek ad facies Locorum , és így in ipsis Locoruin faciebus 
examináltassauak Rensingh Commissarius Úr által lőtt per- 
ceptiok s excessusok végett az injuriatusok , vagyon Kgltek- 
nek hírével; az Inquisitor Urak azért Kkk committálják , 
parancsollyák, hogy Kk magát azon (assiokra igen jól, 
scriptolenus praeparállya , úgy hogy az Kglmelek minden 
Conlributioja , Injuriája , ab Anno 1686. usque ad 3-ara 
Diem Mártii Anni modo currentis jó formában Írásban 
légyen, sub bona et Clsristiana conscienlia, ha kívántatni 
togh sub juramento is lehessen az kk íássioja , minden 
quietanlíákat is producáini kell ad praesentiam n\)minorum 
Commissariorura ad iuquírendum exmissorum. Quantum ad 
me, én is hasonlóképpen injungálom Kkk ezen fassiora 
való maga elkészítését, az nekem adatott Nemes Yármegye 
Authoritássa szerint, azonban lészen ollyan exámen is, 
minemű tehetsége és facultássa légyen Kkk, hogy annyival 
inkáb repraesentáltathassék Klmes Urunknak eő Felségé- 
nek , és Méltóságos Fő Commissarius Urunknak , úgy az 
Excelsa Camerának is, ennek az szegény földnek romlott 
volta, ereje felett való lerheltetése. Azonban Kecskemétbi 
Bíró Uram minden halogatás nélkíil ezen Gyöngyössi hites 
Posta mellé niindgyárt egy jó gyalogh postát vagy embert 
rendeltessen Kglmed , hogy éjjel nappal mehessenek Sze- 
gedre méltóságos KaraíTa Urunk eő Nga leveleivel. De 
coetero maradok Kglteknek szolgálatlyára Tolvaj Ferencz 
Nemes Pest Pilis és Solth Vármegyéknek egyik Juratus 
Assessora és mostani Inquisitora. Dat. Jász Berény 21. 

April. 1689. 

Úgy látom az jövő Szombaton , Vasárnap fogunk 
érkezni Kgllokhez, kérem intem is Kgltekel, ezeket az 
Fő Em-bercket mennél böcsületesebben . nyájassághban , 
tisztességhben lehet, úgy excipiállya Klek, mivel az Beck 
Generális eő Nga Quárlélymestere is velünk vagyon , Pénzt 



410 

várván, 15 Personákval és 16 lóval vagyunk, Pénzt is vala- 
mennyit lehet, készítsen Kgltek. Tolvaj Ferencz. 

Ugyanott 348—350. lap. 



115. 

1689. Apr. 28. Rensingh volt budai fö hadibiztos ellen 
folyamatba tett vizsgálatnál Kecskemét város eskü helyetti 
lelkíesmeretes előterjesztést tészen azon kiszolgálmányokrúl , 
miket a nevezett biztos nem nyugtázott, következőleg mint a 
város irányábani zsarlás, általa saját hasznára fordíttatott. 

Nos Judices et Jurali Oppidi Kecskeméth , sub examine 
conscientioso et juramentali , contra Illustrissimum Domi- 
num Franciscum Henricum a Rensingh Supremum Suae 
Mattis Sacratissimae Commissarium Bellicum Budensem , 
facto exacto ordine sic fatemur: 

1. Anno 1G87. in parata pecunia assignavimus et admi- 
nislravimus Dicto Dominó Commissario diversis vicibus 
Florenos Rhenenses Triginta Sex mille quadringentos nona- 
ginla novem florenos idest 36,499. simul cum majali por- 
tioné, de quibus quielavit nos quidem per partes de toli- 
dem tlorenis, verum cum collegisset particulares quietantias 
diversis temporihus elargilas, easdem dilacerando, simul 
cum quietantia exsolutae portionis majális, solummodo 
quielavit de florenis Rhenensibus Triginta unum mille idest 
flór. 31,000. 

2. Pro discretione praementionato Dominó Commis- 
sario dedimus de necessario Florenos Rhenenses N-ro mille 
írecentos quinquaginta florenos Anno eodem, el Fralri 
ejusdem Domini Commissarii Adalberlo a Rensingh flór. 
JN-ro 70. 

Anno 1688. ímposilam summám portionis] florenoruni 
N-ro Viginli quinque millium , idest 25,000. ^totaliler et 
inlpgre exsolvimus praefalo Dominó Commissario, uli rei 
verilas ex quictanlia elucescit. 






411 



Pro (liscretione ilerum tlebuimus dare flór. mille, idest 
1,000. et Dominó Adalberlo a Rensingh ílor. 15. idesl 
quindecim. 

Anüo 1688. Falcatores adminislravimus diversis vicibus 
circa Budám exislenlem Insulam , seu Operarios coniinue 
laborantes quadringenlis nonaginta oclo Septimanis, quibiis 
debuinms solvere 11. N-ro 220. 

1688. Ligni sectoribus cis Danubium personis 99, phi- 
rimis septimanis laboranlibus solvimus florenos 789. 

1687. a Die 26. Juiy ad labores praeslilimus et Budae 
conlinuavimus Currus N-ro 10. cum 4. el 4. bobus ad man- 
dátum ejusdem Domini Commissarii , ad primum plane 
diem Januarii 1688. perduranles, pro importandis lignis, 
lapidibus, calcibus, foenis, pulveribus sulpbureis, globis 
et Bombis, pro quorum fatigiis nullám refasionem vei 
dcfalcalionem porlionis oblinuiraus, Compulatis ad 20. sep- 
limanas quemlibet currum pro ílorenis N-ro 6. ad unara 
Septimanam faciunt in loto ílor. N-ro 1,200. idest mille 
ducentos ílorenos. 

Pari modo pro portandis lignis ex montibus circa 
Budám existenlibus diversis vicibus adminislravimus currus 
N-ro 40. quorum labores coniinue exlenduntur ad Septi- 
manas 108. facit per Septimanam ílor. 6. quilibet currus , 
in Uuiversum compulando faciunt ílor. N-ro 648. 

1688. Ex mandato Domini Commissarii, pro deve- 
hendo vino Gyöngyösino usque Budám Currus N ro 40. quo- 
rum veclura extendiiur ad ílor. 600. 

Ilem conducios 20. Currus Coincolarum nostrorum Do- 
minus Commissarius ibidem exislens Gyöngyösini vino 
ODcravit, et Budám vehi curavit, quorum veclura extende- 
retur ad ílor. 360. 

Anno 1687. Pro munilionibus vehendis Buda Szolno- 
kinum duabus vicibus adminislravimus currus N-ro 78. Vec- 
lurae per níiiliaria 10. facerent ílor. 780. 

Ilem 11. et 21. Április |)ro munilionibus vehendis 
Buda Szolnokinum adminislravimus Currus N-ro Una vice 
39. facerent in lolo ílor. 390. 



412 



1688. vicissim pro munitionibus vehendis Buda Szege- 
dinum duühus vicihus üdministravimus Currus N-ro 80. 
qiiorum Vecliirae ad milliaria viginti per Talleros JO. face- 
rent flór. 1,200 

Turcas aulem Agrienses velieodo in expulsione Deb- 
reczinum per Triginla Currus cum bobus 120. viginti mil- 
liaribus disfando, sine praejudicio vecturae perierunt boves 
N-ro 100. in eodem servitio , quorum summa ad minimum 
facoret flór. 1,500. idest Ezerötszáz for. 

Harum autem munitionum et laborum vectio cum Sua<í 
Matlis Sacratissimae sic exigebat, recurrimus humillimis 
animorum noslrorum demissionibus procumbentes genibus 
in Conspectum Inclylae Camerae Aulicae et Supremum 
Commissarialum cum efl'usione lacrymarum Viduarum et 
Orpbanorum adhuc hic misere degenlium , dignenlur per 
Viscera Xti miile Calamitatibus afflictum Statum Nostrum 
Gratia sua subievare, et imposilae portionis moderoam 
restantiam tollere, et per Dexteram bonae Fortunáé Suae 
Mattis Sacratissimae elargiri. 

Croatae et ah'i raibtes in Executione constituti praeter 
ordinalas suas Portiones noctu dieque baurientes et come- 
dentes (quamvis gralis) quantas fecerint insolentias, pileos 
et cothurnos a misera plebe extorquentes, caret numerus, 
Haec omnia sub bona conscientia fatemur. Dat. Kecske- 
méth Die 28. Apr. 1689. Humillimi Servitores Incolae 
Kecskeméthenses lidem qui Supra Paulus Sárközi , Michael 
Magó, Joannes Szívós et rebqui. 

Ugyanott 351. lap. 



116. 

[ 1689. Nov. 2. Kecskemét város tanácsa okmány szerüleg 
hitelesen kimutatja azon összegek mennyiségét , szám és idő 
szerint, melyeket a város a császári hadak élelmezésére a 
budai f'ó hadibiztossághoz Rensing kezébe fizetett 1686. De- 
cemher 14-tol 1688. December 23-ig. — Ennek egy 'pontja 



413 

6187. évi Május 4- röl befizetett 2908 for. összeg kiállításáról 
azon szomorú emléket hagyta reánk : liogy már akkor apáink 
fénzereje végleg megfogyatkozván , az idő , és pénzforgalom- 
hoz képest kiméletleniil kirovóit roppant portio fizetést telje- 
síteni máskint képesek nem voltak , mint a Templomok , 
Klastromok , Kápiolnák és Parochiák minden nemű pénzeit a 
község nevében erőhatalommal lefoglalták , elszedték s a köz- 
ség megmentésére Budán befizették. Az okmány egész szövege 
következő: 

Ab Auno 1686. a Die 14-a X-hris ad Annos 1687. et 
1688. ad manus lllustrissimi Domini Commissarii a Rensinhg 
portionum exolularum el resignatarum Specificatio. 

flór. den. 

Anno 1686. Die 14. X-bris per Jiidicem 
Nobilium Kecskemélhensium Paulum Deák, et 
Notarium Joannem Ivánkovics Budám admi- 
nistravimus 2,000, 

Die 20. X-bris Michael Magó et Joannes 
Ivánkovics flór. N-ro 1,000, 

Anno 1887. Die 12. Jannarii per Joannem 
Szűcs, Gregorium Csizmadia et Stephanum 
Oláh 918. 25. 

2-a Januarii per Paulum Sárközi et Joan- 
nem Ivánkovics flór. N-ro 600. 

6 a Januarii per Marlinum Demeter et 
Mattliiam Csaba flór. N-ro 1,000. 

2-a Februarii per Jacobum Kozma et Mi- 
chaelem Deák flór. N-ro 1,500. 

13. Febr. per Stephanum Király Joannem 
Ivánkovics flór. N-ro 2,000. 

24. Febr. per Stephanum Szűcs et Stepha- 
num Benkő flór. N ro 2,000. 

Die 8-a Mártii per Mattliaeum Szabó et 
Joannem Ivánkovics flór. N ro .... 700. 

22-da Mártii per Stephanum Varga , Joan- 
nem Csertő et Andreám Marko flór. N-ro . . 1,000 



414 



flov 
Die 5. Április per Joannem Kaszap et 

Andreám Könyves flór. N-ro 1,005. 

12. Április per Nolarium Stephanum Ne- 
medi et Joannem Cselhe flór. N-ro , . . 1,308. 

20. Április Ibidem assignarunt flór, N ro . 1,250. 

30. Április Kecskemethini ad proprias ma- 
nus in Domo Kamarás administravimus Dominó 
Commissario flór. N-ro 2,198. 

ítem ibidem ex colleclis Ladislai Kállai 
exacloris Tributi flór. N-ro 3,280. 

Item Matlhaeus Szabó Judex primarius ex 
collectis flór. N-ro 2,340. 

Prima May ibidem solvimus flór. N-ro . . 269. 

Iterum solvimus flór. N-ro .... 28. 

Iterum solvimus flór. N-ro .... 82. 

Item tertia et quarta May Marlinus De- 
meter et Joannes Szívós cum reliquis Juratis 
Kecskemethini in eadem Domo Kamarás flór. 
N-ro 7,017. 

Item ex collectis Decurionum flór. N-ro . 160. 

Item in Templis, monasteriis, parochiis 
existentes omnis generis Arcas seu Cislas vio- 
lando comporlavimus et administravimus par- 
tim Kecskemethini pariim Budae fl. N-ro . . 2,908. 

Die 26. Julii per Stephanum Szűcs, et 
Stephanum Varga flór. N-ro 1,000. 

11. 9-bris Kecskemethini solvimus in Domo 
Kamarás Eidem Illustrissimo Dominó Commis- 
sario flór. N-ro 2,053. 

Item solvimus flór. N-ro 350. 

Item solvimus flór. N ro 35. 

ítem in mense X-bri flór. N-ro . . . 747. 

6. Febr. Stephanus Király florenos admi- 
nistravit N-ro 1,500. 

Mart. 2-da Kecskemethini Eidem Dno Com- 
missario solvimus flór. N-ro 2,832. 



flór. 

Item 2-da Marlii Georgius Dékány ex ve- 
cligali diversis vicibus ilor. N-ro .... 1,559. 

Iliidem Kecskemelhini Joannes Kalocsa Ju- 
dex primarius flór. N-ro 1,616. 

20. Marlii per Pauluni Deák el Michaelern 
Magó flór. N-ro 699. 

ílem Die eodem flór. N-ro .... 140. 

Ilem Die eodern flór. N-ro .... 330. 

Item in Sancto Nicoiao Judex Primarius 
Joannes Kalocsa administravil cum Stephano 
Némedi flór. N-ro 1,500. 

4-a Mai per Paulum Szenlkirálvi et Sleplia- 
num Némedi flór. N-ro 1,858. 

11. May Joannes Szívós et Marlinus De- 
meter porlarunt' Budám flór. N-ro . . . 2,000. 

19. May| per Paulum Szentkirályi et Ste- 
phanum Némedi flór. N ro 1,013. 

Ante Festum Pentechostes proxime Ste- 
phanus Varga et Michael Tólh flór. N-ro . 800. 

13. July Paulus Szentkirályi et Stephanus 
Némedi assignarunt Budae flór. N-ro . . . 600. 

4-ta Augusti Jacobus Kozma et Stephanus 
Némedi flór. N-ro 1,000. 

22. Aug. Kecskemelhini eidem Dominó 
Commissario dedimus flór. N-ro .... 2,521. 

5. 8-bris per Michaelem Tóth et Gregori- 
um Csizmadia flór. N-ro 412. 

29. 8-bris Stephanus Némedi et Ladislaus 
Kállai flór. N-ro 406. 

9. X-bris Kecskemethini dedimus eidem 
Dominó Commissario flór. N-ro .... 1,699. 

Item ibidem lunc temporis flór. N-ro . . 1,618. 

23. X-bris Budám per Stephanum Király 

et Stephanum Némedi misimus flór. N-ro . . 1,000. 



415 

den. 



25. 



Generális Summa: 63,852. 



416 

Nos Judex Primarius Michael Mago ; Judex Nobiliuni 
Comilatuum Pest Pilis et Solth unitorum Paulus Deák ; 
Juratus Consul Primarius Stephanns Király ; Joannes Szívós 
Juratus; et Joannes Ivankovics nobilis, Nótárius ; Stephanus 
Némedi nótárius secundus, — legati totius Oppidi Sena- 
tus, Recognoseinaus per praesentes hanc introscriplam 
Specificationem per omnia ex veris nostris Registris verc 
et conscientiose collegisse , et ad manus Illustrissimi Do- 
mini Francisci Henriéi a Rensingh Commissarii assignasse. 
In cujus rei veritatem Aulhenticum nostrum Sigillum appo- 
suinius. Budae 1689. 2-a Novembris. 

Ugyanott. 371—375. lapokon. 



117. 

1693. Máj. 22. Rensingh ellen a vizsgálat folytattatik. 

Kecskeméthi, Körösi, Czeglédi és Izsáki Birák és 
Eskütt Uraiméknak eő Kkk hamarsággal adassék. 

Jó Atyámfiai , kivűl meg írt Birák és Eskütt Uraimék , 
vévén ezen Levelemet, parancsolom, hogy minden okve- 
tetlen ez jövő Szerdára, mely Pünkösd havának huszon- 
hetedik napján lászen, minden helybűi három-három em- 
berséges ember jőjön , az kik Commissarius Rensingh régi 
cselekedelit, kártételit, húzását s vonását szintén úgy meg 
ludgyák újobban mondani , mint mikor az előtt Bécsben 
megmondották és Budán , és az hitet is azon állapotra le- 
tegyék és meg esküdgyenek , hogy azon régi panaszok 
mind igazak voltának , mert eő Felsége ismét újabb Com- 
missiot rendelt ezen dologban, mivel Commissarius Ren- 
sing Uram azt mondgya , hogy hamissan vádolták , csak 
haragbúi és gyűlölségbűl esett, egy ember sem mer azon 
megesküdni. Azért mivel ez az állapot Kiteknek kárára 
vagyon , az meg írt napra azon panaszokkal , szép Írásban 



417 



léve kiki maga kárait és panaszit , okvelellen az jövő Szer- 
dára három-három Embereit itle küldeni el ne mulassa, 
száz-száz forint birság alatt. Dalum in Civitale Pest. Die 
22. May. 1693. Sőlér Ferencz Nemes Pest Pilis és Solt 
Vármegyéknek Vice Ispánnya. 

Jegyzőkönyv 1691 — 1698. 337. lap. 



118. 

1694. Fehr. 6. Meghívás ugyanazon tárgyban. 

Dominis Judicibus et Juratis inlus specificalorum Oppi- 
dorum et Pagorum praesentes quamcitissime assignentur 
Currentales. 

Salutem plurimam , Dni Judices et 'Jiirati. 

Vos quidem ex Tóth Falu, Megyer, Monostor et Vácz 
ad Commissionen Rensingianam quae 3-a hujus mensis 
reassumpla est, misisiis, sed conlra meum mandátum 
egistis, nam ego petieram trés homines ex quocumque 
Oppido vei Pago, qui uni vei alteri Comraissioni praesen- 
tes fuerant, aut hujus causae bonam cognitionem habeant, 
etquidem unum Oppidum vei Paguni post alterum , uti 
hie inlus vobis praescriptum est , vos enim contrarium 
fecislis, et ablegaslis 4 Oppida vei Pagos simul, el aliquot 
homines , qui de hac causa prorsus nihil sciebant. Propte- 
rea vos Dominos Judices et Juralos adhuc semel serio 
adraoneo et mando, ut mihi viros, qui uni vei alteri Com- 
raissioni praesentes fuerunt , el alias cognitionem causae 
habent, miltatis, et jubeatis, ut non plures quam unum 
Oppidum vei Pagus posl alterum, secundum ordinem in 
adjacenle folio praescriptum, quia una die vix trés homines 
expediri possunl; apud me semper mane hóra sexla sobrii 
compareant, eorumque Regesta quotquot adhuc inveniunt, 
secum porleni, cl Commissioni (radant. Sin verő huic 

Kecskemét v. tört. III. köt. 21 



418 

meo niandalü illico non obediveritis, ego solemnissime 
proteslor siquid contrarii vobis conligerit. Caeterum valete , 
el manco Budae 6-a Február. 1694. Benevolus Maximili- 
anus Baro de Frankenberg Colonellus et Commendans 
Budensis. 

Jegyzőkönyv 1691 — 1698. 438. lap. 



119. 

1694. Apr. 29. Ugyanaz ugyanazon tárgyhan. 

Dominis Judicibus el Juratis Oppidorum Kecskéméi, 
el Kőrös hae Currenlales quam cilissime iniimandae. 

Salutem plurimam Domini Judices et Jurali Kecskémé- 
lienses et Kőrösienses. Cum paulo post nuperrime in Causa 
Bensinghiana deposilionem aclam additamenlum aliquot 
punctorum inlerrogaloriorum pro veritalis lumine figendo, 
ab excelso Consilio Bellico Caesareo accesserit, ut duo 
lóca vestra Kecskemét et Kőrös super projecta ista puncta 
interrogatoria adhuc audianlur, et cum iisdem tamquam 
suppletoriis Commissio finialur. 

Eapropter vobis, quorum quoque interessé subinde 
versatur, mandaodum habeo , ut siculi antea, ila etiam 
ultimatim jam pronipte et vobintarie, cum evilalione uUa- 
rum incommoditatum , comparealis, eumque in íinem vest- 
rum Notarium , Judicem el Juralum unum , vei Judicis 
loco duos Juralos penes Notarium , praecipue aulem inter 
eos Concives Varga Miklós et Bedé Miklós erga 6-am 
sequentis Mensis Maii infallibililer huc miitalis, interea 
maneo Budae 29. Apr. 1694. Vester Benevolus Maximi- 
lianus Baro de Frankenberg Colonellus et Commendans 
Budensis. 

Jegyzőkönyv 1694—1702. 5. lap. 



419 

120. 

1689. Nov. 10. Első Leopold császár védlevele. 

Von der Römisch-Kayserlichen auch zu Huogarn und 
Böhaimb König! : Maylt : unsers allergnádigsten Herrn Avegen 
allen Dreissigeren , Maulhneren, Zollneren, Aufschlageren , 
Gegenschreiberen , Beschaueren und anderen dergleichen 
Amblleulhen, liiemit anzudeulhen; Demnach boydcr Hof 
Cammer, die Inwohner zu Kecskemét sich höchstens 
beschwáret; Wassgestalts Sye von denen Dreissigeren, 
Gegenschreiberen ,'^und anderen dergleichen ambt leuthen 
in Hungarn , auf anhaken unlcrschidlicher, und fürnem- 
biich, Ihrer aigenen voriiin gewesten Mitbürger, welche 
bey diesen Kriegsleuslen , denn gemainen aniiegenheiten 
und beschwührden, als nemblichen Bezahlung derén Por- 
tionén , M'ie auch Praestirung aller anders erforderends 
nolhwendigkeits sich zu entziechen , und von denen selben 
freyzumachen , in grosser anzahl flichtig Avorden , und hier 
und dórt Zerstráter sich befinden, mit arrestirung Ihrer 
Mitbürger, bedienten, Leuth und Viechs, auch anderer 
sachen, unter gewissen praetexten dergestalt beuuruhiget, 
und damnificirt \Nerden, dass Sie in Ihre HandI und ^yandl, 
alsó gehindert, dass Ihnen die gelegenheit die zur laglichen 
Unterhaltung erforderende xMittel Zusucchen , benőmben 
■\verden mithin auch unmöglich falié, hinfürhro mehr die 
gemaine aniagen zu bestreilten , westwegen dan Sie umb 
ertheilung einiger Proleciionalium gehorsamb. gebetten ; 
Zumahlen nun in ermeller Supplicanten begehren und so 
vielmehr und billicher gcwilligct werde , in ansehung der- 
gleichen arreslirungen denen allgemeinen Rechten zu wieder 
lauffen ; alss ergehl in allerhöccbstgedacht Ihro Kais : 
Müyest. Nahme an allé und jede anfangs ermelte Dreyssi- 
gcr, Mauthnor, Zollncr, Aufschlager , Gegenschreiber, 
Beschauer und andere dergleichen Ambtleuthe, ínsonder- 
lieit aber die zu Raab und Commorn der ernstliche befehl 
hiemit, dass Sie Aveder für sich selbst, nocb durch Ihre 

27* 



420 

untergebcne, hiti führo , mehr erwelten Inwohners mit soi- 
chen unbilIicheD procerlurs : und arrcstirungen , überláslig , 
noch an ihren Ireibenden Gewerben , und Handlungeo , in 
geringsten weder selbsten hinderlich zu sein gestallen , 
sondern selbe Ihre bediente, Leuth und Vieh aucli allé 
andere Sachen, aller orlhen, und jederzeit , wan Sie Ihr 
eigene Gebühr entrichtet habén írey, sicher, und unauf- 
gehalten passieien und repassieren lassen, die einige 
Clager aber, so sich wieder diese ínwohner, auf ein oder 
andere weise angeben niöchten , ab und ad ordinariam 
Juris \iam weisen sollen ; Darán \vird vollzogen mehr 
höchsternennt Ihro Kays. May. allergdst und ernslHchei 
wille und Mainung. Signalum Wien unler deroselben hin- 
vorgelruekhten Kay. Secrct Insigl. Jakoh Andreas Gráf und 
Herr von Brandis mp. Kari Goltlieb Freiherr von Richpühl 
mp. (L. S.) Per Imperalorem die 10-a Novembris anno 
1689. Johann Cammerer von Oldendorf mp. 

Anno Domini 1690. die 10-a mensis May sub Generáli 
Congregatione Inclytorum Comitaluum Pest Pilis et Solt 
unitorum in Celeberrinia Űrbe Buda celebrata praesentes sünt 
pubhcatae , et exhibilae per me Stephanum Laczkovics supra 
scriptorum Comitaluum unitorum Juratum Nolarium mp. 

Anno 1690 Die 26 Juny in Generáli Congregatione 
Comitalus Jauriensis in Oppido Jauriensi celebrata, exhi- 
bitae sünt praesentes benignae litterae Proteclionale* , et 
solemniter publicatae, per me Franciscum Nagy de Vásár- 
hely ejusdem Comilatus Juratum Notarium. mp. 

Anno Millesimo Sexcentesimo INonagesimo die Qauarta 
Mensis Juhi , in Generáli Congregatione Comitatus Coma- 
romiensis in Regio Oppido Comarom Celebrata , porrectae 
sünt praesentes benignae litterae protectionales , et palám 
ac publice solenniter publicatae, per me Andreám Fo- 
dor subrogatum ejusdem Comitatus Comaromiensis Nota- 
rium. mp. 

Eredeti a város levéltárában. 



421 



121. 

1693. Apr. 9. Első Leopold császár védlevele. 

Wir Leopold von Gotlesgnaden Ervöhlier Römischer 
Kaiser zu allén Zeiten, Mehrer des Reicl)s,in Germanien, 
zu Hungarn, Böhaimb, DaJmatien Croatien und Siavonien 
König, Errherzog zu Oesterreich , Herzog zu Burgundi, 
Steyr, Kárndten, Crain von Württenberg, in Ober und 
Nieder Schlesien , Markgrafen zu Máhren, in Ober und 
Nieder Lausniz, Grafn zu Habspurg, Tyrol und Görz etc. 
Enlbieten allén jenen unseren General Leuthenanten, 
Veldtmarschalen , Generálén der Cavall. Oberstfeldtzeug- 
meislers, Veldtmarsciialchleuthenanden , Obrislveldlwacht- 
maistern, Obrislen, Obrislleuthenanden , Obristwachtmei- 
slern, Rillmaistern Haubtieulhen, Leulhenands, Fendrichen, 
Wacht und Quarliermaistern , Veldwabein , Fouriren und 
ins gémein allén : und jeden unsern Kriegsieuthen Zu Ros 
und Fues, Was Nation, Würdten, Stands oder wesens 
die seindt, als auch allén: und jeden Zurfuhr, einloggir: 
und quarlierung. Commissarien, so dieser Zeit vorhanden, 
oder Khünflig verordnet werden möchten, unser Kays. 
und König. Gnad und alles guets, und gebén Euch hiemit 
gnádigst zu vernehmen; dass wür aus sonderbahren bewe- 
genden Ursachen des Würdigen Goltshaus und Jungfrauen 
Closters bey St. Clara zu Pressburg, angehörige in der 
Spansebaft Pest gelegenes Guell Kecskemét, sambt des- 
selben Invohnern Unterlhanen , und andern Zugehorungen , 
wie solche immer Namen habén mögen nicbls ausgenoh- 
men , in unser Kais. und Königl. Glaid scbuz und schirneb 
gnádigst an und auí'genolímcn , und von aller eigenmachtigen 
einloggir : cinquarlirung Gellschatzung und anderen Namen 
hero rührenden Kriegsbeschwerlichtkeits , ganzlichen und 
aller dings cximirl und befreyet habén , Belehlen derohal- 
ben hierauf Euch allén sambt: und jenen insonderheit 
bevor aus denen Verordnetcn quartirungs Commissarien , 
quartirmaisler , und Fourir, dass Ihr gedachtes Guelt 
Kecskemét , sambt dasselben an : und Zugehörigs bey 



422 

unnachlássiger, und unausbleibender liöchsler slroíí (ausser 
uuserer gemessene Verordnung und BefehI) ganz unper- 
turbirt , unmoleslirl , und quarlier frey verbleiben lassen , 
die Invohner und Unlerlbans mit aigenmacbligen Exaclio- 
neu, und Geldschálzung , odcr in andern weg nicbt belai- 
digen, Ihnen Ihr Gros und Klein Viech, Ros, wagen, 
getraid, Wein, Bier Viclualien, und alles anders, wie das 
immer genennt werds mog, weder mit Gewalt noch sonsten 
hinwegnohms , oder einigen andero eingriff beschwert , 
ungelegenheit , noch schaden Zurfiiegen , weniger von 
anders solches Zu thuen verslalteu , sondes Euch dessen 
allén bei vorbemelter Unnaclilassiger stroff ganzlichen ent- 
balten, und wieder diescn unscrn ernsllichen gemessens 
"Nvillen und mainung, auch desswegen erlbailten Salva- 
guardia nichls vornebmen , villmeh aber besogtes Guell 
Kecskemét wie auch alle desselben Invohner, Unterlhanen 
und anderen Zuegehörungs , in allen Fürfallenbeits dabey 
schutzen und handhabs sollct; das Mainen und wollen wier 
ernstlich bey Vermeidung unserer Ungnad, und Unnachlás- 
siger höchster stroff, und wieder erslaltung alles Verur- 
sachends schadens ; hicran wirdt Unser ernstlich gemes- 
sener befeleh , wills, und Mainung vollzogs. Gebén in 
Unserer Sladt Wien den INeunlen Monalhstag Április, im 
Sechszehenhundertdrey und Neunzigists. Unsern Reiche des 
Römisch inn fünff und dreysigisls. , des Hungarischs im acht 
und dreysigisten, und des Böhaimbischen am Sieben und 
dreyssigslen Jahr. Leo[)old mpr. E. F. G. von Rosenberg 
mpr. (Pecsét) ad Mandátum sacr. Caes. Majestalis proprium 
Chrisloph von Dorsch mpr. Johann Adam Wöber. mpr. 

Eredeti a város levéltárában. 



122. 

1698. Apr. 6. Eugen Savói herceg védlevele. 

Demnach in der Röm: Kayserlicben auch zu Hungarn 
und Böheirab Königl. Mayestát Unscrs Allergnadigslen Ilerrn 



423 



absonderliche Proleclion ind Salva guardia der Slall Köske- 
mét mit Iliren íiivolincr und dcpeudenlien , solclier geslalt 
an und aufgenombes wordcn das selbige und desselben 
Invohner , bey denen durchziig und Marschen von aller 
ungebübrends Vorspan und aigen Machtigen einlogerung, 
Übrig. prelilirt wo-wan solche nichl durch die Commissa- 
rios angeordnet wird, befreyel und gánzlich exempt, son- 
dern auch dasselbe Gelder früchte Viech und übrige ange- 
hornissen aufs Böste Craít dieses ver Salvaguardirt sein 
sollen. Als werden hicmit alle und jede , allerchöchsl-ge- 
dacht Ihrer Kayserl. und Königl. Mayestat bestellle Holie 
und Niedere Kriegs-Oftizier Soldaten ins gémein zu Ross 
und Fuss, wie aucli sonsten manniglicben jedweder nach 
Standls-Gebühr ersuclil die unseren Commando unlerge- 
bene aber erinnerl auch ernstlich befeleht obgedaebt, 
Statt Keskemet und derén Invohner mit Ihre Giilder und 
dependenzien nicht alléin mit aller eigenthatiger Einquar- 
tierung Durlchzügen , Nacht und Slill-Lagern Geld Pres- 
suren Abnehmung Klein oder grosser Viechs auch anderen 
Kriegs Exaclionen avíc die Nahmen habén oder untcr was 
Praelexl selbige gesucht werden möchten sonderlich aber 
mit Brandscbatzung Piaub und Plunderungen oder ande- 
ren Gewaltthaligkeitcn und slrafmassigen Insolentien gánz- 
lich zu verschonen , weniger anderen dergleichen zu thun 
nicht zu gestatten sondern hiebey vesliglich zu manuteniren 
und handzuhaben. Ilicran geschicht was recht ist und ist 
man es umb cinen jedwederen Slandts-Gebühr nach zu 
erwiederen erbielig. Die Unlergebene aber vollzichen hieran 
ihre Schuldigkeit und diesen ernsten P>erehl werden sich 
auch vor unausbleibcnder Lcibs und Lebens-Slraff zu hüten 
wissen. Signatum Wien 6: Április 1698. Euer Königl: 
Kays: Mayest: General Veldt Marschall Obrister über cin 
Regiment Dragoner wie auch Ritler des goldcncn Flusses. 
Eugenio von Sauoy. mpr. (Pecsét). 

Eredeti a város levéltárában. 



424 

123. 

1695. Dec. 18. I. Leomold a magyarországi katona-élel- 
mezést szabályozza. 

Nos Leopoldus Divina favente Clemenlia Electiis Roma- 
norum Imperátor semper Auguslus, ac Germaniae, Hungá- 
riáé, Bohemiae, Dalmatiae , Croatiae el Sciavoniae etc. 
Rex, Archidiix Auslriae, Dux Burgundiáé, Styriae, Carint- 
hiae , Carnioliae et Viltembergae , Superioris et Inferioris 
Silesiae , Marchio Moraviae , Superioris et Inferioris Lusa- 
tiae, Coraes Habspurgi, Tyrolis et Goritiae. Universis et 
singulis nostris. Generáli Locumtenenti, Campi Mareschalis, 
Generalibus Equitalus, Supremis rei Tormentariae Prae- 
fectis, Mareschalli Locumlenentibus, Supremis Campi Vigi- 
liarum Praefeclis, Colonellis, eorundem Locumlenentibus, 
Supremis Vigiliarum Praefeclis, Capilaneis, eorumque Lo- 
cumlenentibus , Vexilliferis , Decurionibus , Quarliriorum 
Magistris, ei aliis quocumque mililari officio sub hisce 
modernis et fuluris expeditionibus belücis fungenlibus, 
cujuscunque nationis , status , gradus , ordinis , dignilatis 
et praeeminentiae existanl, praesentes noslras visuris, 
lecluris, aul légi audiluris Salutem et Graliam noslram 
Caesaream ac Regiam, et omne bonum, Yobis benigne 
signiíicantes : poslquam nostrae tam propriae, quam auxi- 
liares in Regno ílungariae contra immanem Chrisliani 
nominis hősiem mililantes Copiae , exanliata iterum hujus 
Anni bellica cxpeditione, ad hjberna deducendae , atque 
in iis eum in modum sustenlandae sunl, ut redintegralis 
viribus, omni tempore, quo id scrvitium nostrum , nostra- 
rumque Provinciarum ac ditionum securitas exigeret , pa- 
ralae sint quibusvis hoslibus sese opponendi. Et siquidem 
majorem praefalarum Copiarum partém ex ralione tam 
vicinioris belli , quam observandae aequalitatis et propor- 
lionis, in ordine ad eas praestationes , quae extra Regnum 
nostrum Hungáriáé , coeteris Regnis et Provinciis nostris 
haereditariis, durantibus hujus belli necessilatibus obve- 



425 



uiunl, in memoralo noslro fidcli et dileclo Haeredilario 
Regno Hungáriáé jamjam hybernare necesse est: Sic ex 
Pateruo aífectu et summi nostri Regii muoeris cura , qua 
in memoratum Regnum ferimur, eo vei maximé intenti , 
ut militia, quae in tutamen totius Chrislianae gentis, et 
imprimis in Propugnaculum contra hosliles ferro ílamma- 
que furentes invasiones, a nostris Regiis, Archiducalibus- 
que, barbaro hosli nimium vicinis Provinciis propellendas, 
ac avertendas magnis omnino sumptibus a Nobis condu- 
cla et parata, conservetur, necessarium duximus dictorum 
hybernorum eum ordioem et Regulamentum slatuere ac 
piiblicare, quo et miles id, quod eidem competit, absque 
defeclu percipere, eoque subsistere, et Regnum oneribus 
quae ex communi moderno rerum slatu inevitabilia sünt 
perferendis par esse, ac iu iis pro communi bono, reslilu- 
endaque demum hujus Patriac prislina quiete ac salute 
durare queat: statuimus ilaque, volumus et mandamus 
clementissime , üt : 

Primo: In alimentatione dicta nostra in Hungária 
hybernantis railitiae, tam pro praesenlibus, et in loco 
hybernii assignati existentibus , tjuam pro legitimé absen- 
tibus Portio Orális, unacum SalgamoJ(quod tamen tantum 
in Tecto, Strato, et communi ignis, candeláé et salis, 
quibus ipse hospes ulitur, usu consistit, ideoque nonnisi 
in natura praebendum, minimé verő pretio aliquo in pecunia 
exsolvendum , vei compensandum est) dietim libra una 
carnis bubulae et duabus libris panis, non quidem candi- 
dioris , sed ejusvis, modo victui humano accommodali , 
beneque cocti : Equilis verő Portio sex libris avenae, Octo 
libris foeni dietim, et hebdomadalim tribus fascibus strami- 
nis, ab hospite seu dominó loci, in quo una alterave Portio 
assignata est, praeslelur, praeterea cuivis Porlioni Orali 
menstruatim unus Florenus cum dimidio , et Porlioni 
Equili unus Florenus, qui penes Equilem Portiouem men- 
struatim exolvendus Florenus, non itidem ac Florenus 
unus et medius penes Portionem Oralem , in supplemcntum 
alimentationis naturális, sed in sortem slipendii imputan- 



426 



<]us est: ex nosíio acrario bellico canipeslri , el in Imnc 
finem eo (Jestinatis modernis Regni nostri Hungáriáé Tri- 
butis addatur, et ultra praememorata naturalia ab Incolis, 
apud quos bybcrna aguntur, nec minimum aliud , sub 
quocumque titulo , vei praelextu a milite petatur, minus 
extorqueatur , nec exigendi quidpiam ob defectum pólus, 
qui anlebac noslris circa intertenlionem mililiae emanalis 
Regulamenlis tamquam pars portionis naturális sub cerla 
mensura vini, vei cerevisiae comprehendebalur, et in qui- 
busdam locis adbuc in usu esi, ansa capienda praesumatur, 
nam ille Fiorenus et medius, qui menstruatim penes Ora- 
lem Portionem ab aerario nostro , ut dictum est, pendilur, 
loco ejusdem potus datur, et militi arbitrium, eandem 
pecuniam, aut in potum sibi aere proprio comparandum 
applicare, aut pro parte futurae insecuturo expeditio- 
nis campeslris tempore necessaria sustentatione servare 
rclinquilur. 

Secundo: Modo praeseripta alimentatio competit 
omnibus, quibus per noslrum Generális bellici Commissa- 
riatus officium ex distribulis in Regno Portionibus una, aut 
plures assignatae sünt, lam praesentibus, quam legitimé 
absentibus, nec lenetur incola praeler easdem portiones 
rite assignatas, miiili, gregarius sit iicet, vei majoris aut 
minoris ordinis Officialis, quidpiam solvere aut praebere, 
ila, ut praeler hoc alimentatio Equorura , Pecorum, necnon 
Familiae quorundam Officialium , nullo forte intervento con- 
venlionis praelextu altento, probibila, et nobiscum con- 
slitulum sit, hisce excessibus severa infligenda poena ob- 
viam ire. 

Tertio: Singulis mensibus miles in hybernis disloca- 
lus, de perceptis in nalura Oralibus el Equilibus Portioni- 
bus aulhenlicas Incolis extrádat, ut vocanl quielanlias, 
cum enim ad omnes Comilalus certum pecuniae quantum, 
quod ad Cassam exsolvant, limilatum sit, in cujus defal- 
cationem pro Orali in nalura subministrata Portioné men- 
struatim unus Fiorenus el medius, pro Equili verő duo 
Floreni dictis Collibus conceduntur , pro ineundo bene 



427 



orJinalo compulu necessum, nosliuraque Maiidalum serium 
est, iil Collus ejusmodi Documenlis et quietaiiliis, quid et 
quanlum praesliterinl, coraprobent, nostri in quarliriorum 
districlibus consliluli superiores , et alii bellici Commissarii 
desuper computum ineant, et juxia ofticium siiiim indagent 
ac examinent, ulrum id , quod mililcm percepisse ex prae- 
taclis documenlis eruitur , eidem compelat de jure , si 
forte quid indebite perceptum esset, id in inslanli repelant, 
vei defalcent , et laesis incolis restilui curent. Hinc ad 
praevertendas hujusmodi confusiones admoneri volumus 
serio Cottus, ne alias, quam per nostrum Generális bellici 
Comraissariatus Officiunn , ea , qua decet forma et ordine 
assignalas Porliones alant vei solvant, ac una militem 
nostrum sub comminatione gravissimae nostrae oífensae el 
severae animadversionis, monemus, ut huic nostrae cle- 
menlissimae ordinationi debitum ferat obsequium , nec 
eidem conlravenire audeat. 

Quarto: Circa hybernantem nostrum Militem Eque- 
strem observari volumus, ut quamdiu Equiles, amissis in 
castris aut expeditione bellica Equis, novos Equos non 
acquisiverint, exigere Equiles Portiones eisdem non licet, 
verum illae dum vacant, ad aerarium nostrum juxta teno- 
rom subsequenlis 7. §. persolvi debeant: quamprimum verő 
novus Equus tali Equiti comparalur et tradilur, nostroquo 
bellico Commissario rite sistitur ac praesentalur , a die 
praesenlationis Eques , ad quem idem novus Equus per- 
tinet , naluralem inlertenlionem pro Equo praelendendi jus 
habét; et quoniam in praesentatione talium novo- 
r u m E q u r u m m u 1 1 i a b u s u s e t f r a u d e s i n d a m- 
num aerarii nostri exerceri et possent et solent; 
ideo volumus el clemenlissime mandamus nostris in hyber- 
nalibus districlibus constitulis superioribus et inferioribus 
bellicis Commissariis, caveant, ne absque eorum aulo- 
grapho ac expressa assignatione Cottus in quo Eques qui 
Equo caret hybernal, pro tali novo et suppletorio, vei ut 
vocanl rimontali Equo alimentum, vei equilera praebere 
portionem adigatur. Nec dictum nulographum a Commis- 



428 

sario bellico delur, aütequara novus Equus, iinacum Equite, 
qui hactenus Pedes novo jam equo provisus dicitur, eidem 
Commissario producalur et osteodalur, Eques accurate 
utrum ipsius sit Equus ab eodem Commissario examinetur, 
Equitis nomen, Equi color, sexus et figura bene annoten- 
tur, Equo signum duplicis Aquilae inuratur, et Ofűcialis 
desuper in proxime fulura lustralione de babendo ulteriori 
examine admonealur; his demum omnibus peractis sus- 
tentalio lalis Equi mediante una Portioné Equili assignetur. 

Quinto: Compelit optio Incolae seu Hospiti , utrum 
Militibus tam praesentibus, quam legitimé absentibus Por- 
tiones eisdem ritc obvenientes in natura , aut parata pecu- 
nia praestare, el submioistrare malit, et postquam pecu- 
niam pro naturalibus dare elegit, tenetur miles eandem 
acceptare eo in pretio , quo naturalia in loco , ubi pecunia 
pro iisdem praestatur, emi et comparari possunt: Qua de 
causa necessum est, ut expressa et formális conventio 
desuper stabiliatur , eaque secundum id pretium , quo pro 
diversitate loci naturalia tam pro homine quam pro equis 
divenduntur, reguletur, ad boc autem, ne miles, nec 
bospes per similes Contractus laedi, aut circumveniri pos- 
sit, benigne statuimus el demandamus, ut iidem Contrac- 
tus non tanlum secundum arbitrium Commissariorum bel- 
licorum , verum cum praescitu , et actuali approbatione 
nostrorum, in eodem districtu, ubi tales Contractus celeb- 
rantur, existentium Generalium rite conGciantur, qui ut 
meliori ordine slabiliantur, volumus, ut quidam Commis- 
sarius bellicus , unus vei plures deputati a Legionibus, 
necnon aliquis Officialis Comitatensis semper adsciscatur , 
lalis poslea Convenlionis et Contractus pária tria coníici- 
antur, eadem a Commissario bellico ab ipsa légioné cui 
Portiones de quibus agitur assignatae sünt , et ab Officiali 
Cottus subscribantur, unurn Commissario bellico, alterum 
legioni vei militi, qui convenlionis par est, et tertium Cot- 
lui, in quo miles qui convenit, hybernat, tradatur, ultra 
hanc transactionem verő omnes aliae privatae accommoda- 
liones , ut vocant gratificationes , discretiones , promissa , 



429 



postulala, (Je iraiisvehendis naluralibiis ex loco lijberno- 
rum ad Iocuqi, in quo miles, ad quem eadem naluralia 
perliuent, degit, omnesque alii exactionum liluli, prohibiti, 
pro excessibus reputandi , et severe puniendi sunto. 

Sexto: Cum itaque, uli supcrius palet, nemini raili- 
tum noslrorum, nisi qui effective exislunl, et vei in suis 
hybernis praesentes, vei legitimé absentes sünt, ullae Por- 
tiones assignari, vei naturális interlenlio praeberi debeat; 
al verő in luslratione et revisione legionum, mulli 
qui absentes sünt, pro legitim atione suae 
absentiae, ac si exjussu superiorura, vei in- 
firmitale detenti alibi essen t perhibentur, si 
fundamentum effectivi ut vocant status , uniuscujusque 
legionis consistat in eo, ut illi qui exjussu, vei iníirmilale 
alibi esse feruntur, revera tales sint, easque tales esse 
legiones aulhenticas producant attestationes, quod nimirum 
pro servitio nostro, aut ex aegritudine in hoc vei illó loco, 
quem indicaut, habeant, ques eliam suo tempore ad hoc 
peculiariter missus et constilutus Superior , vei infcrior 
noster belli Commissarius, in ipso loco inquiret, el a tem- 
pore intimationis, quando supradictae allestationes produci 
non possunl, nulla Porlio saepe dictis ex jussu vei infir- 
mitale alibi existenlibus assignetur. Et siquidem 

Seplimo: Ex his omnibus apparel, quod nemo in 
hisce Hungáriáé Piegni hybernis ullius Portionis compos sit, 
vei ea frui possit, nisi assignatione CommissariaUis noslri 
bellici generális Oflicii instructus, el aut effective praesens, 
aut legitimé absens: Clemenlissime itaque resolvimus, quod 
omnes et singulae, ad unumquemvis Collum limitatae lam 
Orales quam Equiles Porlioues, sive illis miles juxta hanc 
nostram clemenlissimam ordinationem reipsa fruatur, sive 
non fruatur, militi cui Portio assignala est, in natura vei 
pretio aequivalenti, aut in defectum militis aut Equi, qui 
alimentum sumeré, atque ita Portionem sUmere, et absor- 
bere posset, nostro aerario in pretio aequivalenti erogari 
debeant, idque ex sequentibus pouderosis ralionibus: Primo; 
ut Regnum hoc, quantum fieri poluit, ab actuali militum 



430 



hybernantium immissione sublevetur, pars coruni aliqua in 
praesidiis, aut Confiniorum excubiis, et sic exlra Cotlus 
posita est, quam lolam ad Porliones ipsas, quas Regnum 
pro hoc Anno pracslat signari incommodum , aut provisum 
fűit, ut ex Cassa , quae liunc in finem ex Portionibus vacan- 
tibus pro naturalibus pretiam acquivalens ex Coltibus in 
pecunia colligat, exsolverentur, atque ila mües extra Cot- 
lus degens, eadem sorté ac ii qui in ipsis Cottibus hyber- 
nant, frueretur. Secundo: Perpendimus quanlum detrimen- 
tum in nostrum servitium ex restauratione noslrarum in 
Hungária hybernantium legionum Equestrium retardata redun- 
det, ct quam damnosum huic nostro evenit Regno, quod 
neo-conscripti Equiles, ad sua signa durante expeditione 
belHca non perveniant, sed totam aestatem Iiinc inde 
vágandó per Hungáriám leránt , Incolamque sumptuosis 
ejusmodi per ambages dictis condescensionibus, et creberri- 
mis pernoctationibus ad incitas redigant. Uinc ul nostrum 
servitium mehus promoveatur, et Regnum ab hoc exitioso 
malo Hberetur, Nos jam ante annum clemenler ordinavi- 
mus, et imposterum eliam ila serio ordinalum esse volu- 
mus, ut noslrae Legiones Equeslres, quae in Hungária 
hybernabunt, prouli iilae quae extra Hungáriám in rehquis 
nostris Provinciis haereditariis hyberna agunt, juxla com- 
pletum ut vocant slalum assignentur, quo paclo sufíiciens 
iisdem locus érit deficientes horaines et Equos seusim 
suppletos in suum grémium recipére , et imminente expe- 
dilionis bcllicae tomporé, una secum ad castra sistere. 
Hactenus omnimo inique evenit, quod quidam Cottus nullás 
pláne absentium Porliones habuerint, atque onus ad eosdem 
limitatarum Porlionum in naturalibus, vei prclio aequiva- 
lenti praeslandarum subire coacli fuerint, alii verő ex casu, 
dum equi suppletorii larde comparabanlur, iis deficienlibus, 
multas saepius vacuas habuerint Porliones, atque ila unus 
Cottus prae allero mcliori sorle fruitus fuerit, quae itaque 
ul omnibus una eademque essél, ac in singulis Cottibus sin- 
gulae Porliones eadem mensurarenlur mensura, — Eaprop- 
ter cuncti hujus Rcgni Cottus, quibus haud plures pro 



431 



praesenlibus lijbernis, quam auuo praelerito Porliones 
inciimbunl, casdem omnes, juxta praedeclaralam ordina- 
tioncm noslram pracstabunt , uoslri verő in dislriclibus 
consliluli Commissarii bellici easdem aut per ipsum mililem 
recipi ,• aiU ad cassani ad ulteriorem nostri Generális Com- 
missarialus officii disposilionem exsolvi curent : quibus 
injungimus, iil hos provenlus ex prelio aequivalenti earum 
Porlionum , quibus miles ad lempus aliquod haud politus 
est, specialim profectos a proventibus quanti pecuniarii 
a Reg no duobus Millionibus praeslandi, ac ultra 
exigenliam Portionum superstitis separent, unicuique Collui 
in computum sui subministrandi quanli pecuniarii pro quavis 
in nalura, aut pretio aequivalenti praestila Portioné Orali 
nempe florenum unum el triginta crucigeros, et pro Equili 
duos florenos relinquant, atque ita in ralionibus aerario 
nostro reddendis hybernales proventus distinctira iraclare 
sludeant. Interea ea quae supcrius. 4. §. clementissime 
mandavimus, in suo vigore persistant, ut nempe sine auto- 
grapho, aut expressa assignaiione uostrorum in districtibus 
conslitutorum belhcorum Commissariorum (coram quibus 
neo-eonscriptus miles, aut neo-emptus Equus sisti, el ab 
eodem bene ac probe examinari debet) nullus modo dicto- 
rum neo-scriplorum miiilum, aut neo-emptorura Equorum, 
uilius ex Portioné fructus particeps esse, nec praeslita 
eisdem alimentatio, nonnisi autograpbo, aut assignatione, 
ut dictum, corroborata, vei probala Cottui in solutum rcddi 
queat. 

Octavo: Et haec sünt, quae statum et condiliones 
naturális, ut vocant, inlertentionis concernunt; caeterum 
benigne volumus et mandamus, ul a nostro tam proprio, 
quam auxiliari milite omnia ca observcntur, quae peraciis 
jam diversis lemporibus, de usu disciplinae raililaris ser- 
vaodo, nostrae cmanarunt Patentcs. Hinc ut tam crebrae 
et luctuosae quaerelae, quas nostrum Hungá- 
riáé Regnum contra e ff r énem, ul aiunt, miii- 
lum licenliam movet, imposlerum cessare que- 
ant, slatuimus et serio demandamus, ut Incolae seu hos- 



432 



pites, qui uno allerove excessu, tenipore hybernorum se 
damniíicalos esse querulanlur , perpessum damnum cum 
suis cerlificalionibus, Commissario in eodem districlu con- 
sliluto patelaciant , qui deinde dum unum ex levioribus 
Officialibiis , aut gregarios deliquisse constabit, palralum 
facinus Colonello , aut Commendanti legionis eo modo , quo 
informatus est, exhibebit, ut illi in praesentia Coramissarii 
bellici supra tale facinus inquirant, et dum patratum esse 
per inquisitionem veriticabitur, damnificatis condignam sta- 
tim saiisfactionem procurent, necnon excedentes pro deme- 
rilis suis in aliorum terroréra exemplariter et irremissibiliter 
castigari faciant , imo si deliclum tam alrox foret , per 
gcminam , seu Judicium Bellicum desuper deliberari et 
sententiam ferri procurent. Ast si querelae ipsum Colonel- 
lum , aut Commendantem legionis concernerent, illae ad 
noslrum in eo districlu subsislentera Generáléra deferendae 
erunt, qui accusatos reos confestim ad se citabit, super 
conquesta rigorose inquiret, excedentes pro qualitate delicti 
puniet, imo si qualitas facinoris sic aggravans fuerit, eos 
ab ofticio suspendet, et postraodum Nos, aut Consilium 
nostrum bellicum de omnibus exactissime informabit; sin 
verő raentionalus noster Generális in adminislranda Justitia 
se segnem exhiberet, tali casu Commissario bellico omni 
modo incumbet delatas querelas cum suis circumslantiis ad 
Commissarium noslrum Generalem eum in finem transmit- 
tere, ut per islum Consilium nostrum bellicum plenius 
informari possit. Quod deinde pro meritis casus et causae 
disponet, ut delinquenti adminisíralio sui muneris, ad 
fmilam usque causae venlülationem interdicatur, in ipso 
loco ubi^ delictum est de recenli facto Judicium delegalum 
instiluatur, ejusdemque Praeses a nominato noslro bellico 
Consilio declarelur, in ipso Judicio summarie procedatur, 
ac juxla allegata et probata institutionum nostrarum bel- 
licarum diciamen sentenlia feralur, quod lamen deinde a 
diclo noslro Consilio bellico ratihabeaturj ac ratihabita 
executioni mandetur. 

Nono: Yolumus quoque et mandamus clementissime , 



433 

ul posl Iiac nemo , qui veclura , quam praejuncluram seu 
Forspan vocanl, vei inlertenlione regulala et diurna, qiiam 
Eslappen appellanl, frui polesl, et vult, in noslro Hungá- 
riáé Regno absqjie iilleris passualibus, ab uno vei altero 
nostro, in dislriclibus consliluto Commissario bellico sub- 
scriplis, iter facere praesumat, caveantque noslri bellid 
Commissarii, ne islae Passuales (quae ilinerantibus in Hun- 
gáriám , aut prorsus in Transylvaniam latino idiomate expe- 
diendae sünt) iilli denlur, nisi versanli in negoliis noslri 
servilii railitaris moram non palienlibus, el veclurara prae- 
menlionalain lam inevilabiliier requirenlibus, ut cessanle 
illa veclura ilinerans non progredi possil, eoque non pro- 
gredienle noslrum serviiiuni, bonumque publicum negligalur, 
iis Passualibus quoque semper annolelur, quae et quanlae 
in alimenluin ilineranlis praeslandae sint Porliones, an 
veclura el quol curribus suppedilanda, et qua ipsi deraum 
via eundum sil: Quae omnia Commissarius nosler bellicus, 
qui ejusmodi Passuales expedit, et cui juxla hocce benig- 
nissiraum iMandalum noslrum omnis ilinerans iter suum 
indicet oporlet, Collibus sui dislrictus, in quos Iransilus 
lalis incidit , malure significabit, et cum omnihus iis, sive 
bellicis, sive provincialibus Conimissariis, quorum interest, 
communicabit, quo illi omnia in ejusmodi iransitu neces- 
saria praevie disponere queanl. Haec aulem quae dicla 
sünt circa similes coíidescensiones , solummodo de parlicu- 
larium condescensione inlelliganlur , quippe si inlegras Co- 
horlcs aut Legiones separalim aut in corpore hinc inde 
moveri conlingerel, tali casu Iransilus praevia consullalioue 
cum noslro ibidem subsislenle Generáli regulandus, et ila 
dirigendus érit, ut via meliori et proxima inslilualur, mili- 
lia per ambages non deí'aligetur, el slationes ila designen- 
lur, ne per longius iter in ruinam devenire necessum sil: 
Caelcrum benigna noslra liisce paleat volunlas, ut impos- 
lerum ab inlertenlione regulala et diurna, quam vocant 
Eslappen, pólus excludatur, et pro una Portioné 
Carnis et Panis, quam ilinerans quivis Lilleris ut diclum 
Passualibus munitus percipit, quaiuor crucigeri, pro Por- 

Kecskemét v. tört. III. köt. 28 



434 



tione Equili vcro juxla dclcrminalionem nostram ín focna 
et avena praeslita sex crucigeri , vei ab iiinerante slalim 
parala pecunia soIvaiUur, vei super solulione non facta 
a Coüu inlra sex seplimanas sub poena praeclusi apud ibi- 
dem constitutum nostrum Commissarium bellicum liquidatio 
percepli solvendi agalur, qua facla, nisi ipse ilinerans 
interea solveret, ofliciiim noslrum Comniissarialus bellici 
Generálé, quod bunc in űnem a quibusvis Supremis Aulae 
nostrae dieasteriis consilio el opere juvari volumus, anni- 
lelur, ut creditori salisíiat, praelibila tamen Orális vei 
Equilis Portionis 4 vei 6 crucigerorum peragenda exsolulio 
nonnisi pro sex aestivis mensibus , ni in Exercitu noslro 
compulare mos esi, inlelligalur, al verő a prima Novembris 
ad ullimum Április usque nullám prorsus itineranlibus regu- 
lalam vei diurnam largiri inierlenlionem , aul eandem eo 
prelio, quo Collus Regio noslro Hungáriáé miiili hyber- 
nandi naturalia compensanl, exsolvere oporlet, libera 
enim hospilalio hactenus in exlerminium Regni 
usilata omnino cesset, nec inlerlenlionis diurnae com- 
pos, aul veclurae particeps sil, qui eum in űnem nullás 
a noslris Commissariis bellicis accipit Lilteras Passuales, 

Decimo: Quemadmodum juslum est, ut incola, pos- 
teaquam mililiae, quae juxla benignam ordinationem noslram 
eidem compelunt, praeslilil, in sua domo iranquillam 
agere vitám , quaeslumque suum quiete quaerere permitta- 
tur; ita omnibus el quibuscunque campeslribus mercalori- 
bus, imo et Ofíicialibus, ipsisque gregariis mililibus, edu- 
cillationem vini , venditionem carnis, et quaevis in detri- 
menlum incolae cadenlia negolia serio interdicimus, neque 
praesumal quisquis ab Exercitu militarem Execulionem in 
Cottus absque scilu et requisilione officii nostri Commissa- 
rialus bellici Generális immitlere, hospilcm suum hyberna- 
lem , uxorem , vei proles ejusdem ad labores sibi praestan- 
dos, vei quaevis privala serviiia agenda cogere, coémen- 
dorum miiili viclualium vei aliorum ergo ad aliquot milliaria 
peregre ex aedibus pellere, vei quocunque alio modo vexare 
cl affligere, Oíficiales quoque, nec ipsi quidem qui legioni- 



hus praesunt, audcanl Colliis ad iiisliluendas Congregali- 
ones compellere, siquidem similes Congregationes nonnisi 
servilio noslro exigenle , el cum praescitu iiosíri ibidem 
constituli Commissarii bellici, et ipsius Collus assensu íieri 
volumus. Excursiones et lalrocinatiooes aliunde prohibitae 
sunl, et erimini ducunlur, quod severissima poena dignum 
staluimus; ejusmodi igitur coercendi gralia permitlimus , ut 
Cotlus, si hujusmodi grassatores el latrones, aut in defen- 
sione ipsa , quae naturae juris est , aut alio modo in fla- 
granti reatu deprehenderent , eosdem apprehendant, in 
carcerem condant, iisque tamen liaud diu detentis, nec 
ulla in eosdem animadversione facta , legioni, aut cuivis 
jurisdiclioni militari, ad quam delinquentes spectant, tradant, 
ut tum secundum noslra de puniendis ejusmodi facinoribus 
emanata decreta, et juris noslri bellici articulos, exemplum, 
quod alios terreat, stalualur. 

Undecimo: Posteaquam in praecedenti puncto Exe- 
cutionis mentio facta est, et Nos nostri ad Regni Hungáriáé 
Palalinum die 11 Octobris 1693 emanali Decreti benignis- 
sirae reminiscimur, cujus sequentia sünt forraalia: resolvit 
quoque pro novo clementissime, ut executio conlra moro- 
sos et renitentcs in contribuendo nonnisi ad incolarum 
inslantiam , aut Coltuum , juxta eorum desiderium conce- 
datur, quo casu tamen Cotlus, quibus hoc modo libera 
et absoluta disponendi facultas, circa Porlionum ab iisdem 
praestandorum collectam concessa est, de totó quanlo , in 
lempore solvendo, in solidum tenebunlur, et si in hoc 
deficerent. Generáli belli Commissarialui licitum est, exe- 
cutione, nomine Regio, in eos, vei potius illorum reprae- 
scntantes procedere; ad liunc nostri clementissimi Decreti 
l^norem non tanlum ipsi Cotlus , sed et nostri in hybernis 
constituli Commissarii bellici, ea, quae cuivis incumbunt, 
agere et praestare noverint, et Commissarii noslri nun- 
quam, nisi quando debila pecunia vei quantum portionale 
a Cotlibus non solverelur, et contra neminem, quam ipsos 
Coltuum repraesenlantes, vidciicel eorum Ofticiales, ulpote 
Vice Comites, et reliquos, qui eosdem ordine et munere 

28* 



436 

sequunlur , Execulionem fcrre audeanl , eandem verő ipsis 
Collibus conlra quosvis in conlribuencio morosos et reni- 
tentes comilalenses tolies el tantum , quoties et quanlura 
Collus exposcunl , promplissime concedanl et procurent. 

Duodecimo: Pluribus jam vicibus, plurimi Cottus 
fideles et obsequenlissimi noslri Hungáriáé Regni ad nos 
detulere Colonos, eorumdem servos, et alios subditos, si 
qui ut debilo alicui sese, vei poenae subtrahere possint, 
sibi fuga consuUint, non tantum a militibus noslris celari, 
sed et aperte prolegi , ac conlra horum fugilivorum ler- 
reslres dominos defendi solere. Cum autem dominis ter- 
restribus hujus Regni Jurisdictio in colonos subditos aut 
servos suos secundum Jura Regni solum et omnino com- 
petat, Nos etiam eosdem , illorumque Jura, ut sarla tecla 
maneant, lueri benignissime resolverimus, et miles inique 
agat, turbando Jurisdictionem alienam, et Jus quo domini 
terreslres suos prosequi et volunt et possunt , impediendo 
aut sufílaminando , ea de causa hisce similia atlenlare gravi 
sub poena interdicilur, noslrisque in hybernis constilutis 
belli Commissariis serio demandalur, quo praecaveant, ne 
Cottibus in similibus et aliis casibus ulla violentia, aut 
injuria inculialur. 

D eci m t e r t i o: Siniiliter ac in caeteris Provinciis 
noslris haerediiariis, in bocce quoque nostrae Hungáriáé 
Regno conscriptio cnjusdam subdili possessionati in militem 
prorsus probibila sit , cum verő accidere soleat, quod 
eliam aliqui ex familia el famulilio Incolarum et Comita- 
tensium studio nomina sua mililiae dare, vei ad privala 
Officialium bellicorum serviiia iransirc soleant, ut eo violen- 
tius eam, quam forle conlra priores suos lieros habent, 
aut fingunt, praelensionem prosequi el exiorquere valeanl. 
Eapropter universis et singulis ex noslra miülia serio praeci- 
pilur, ut talihus sese immiscere liligiis abslineanl, nec operám 
suam in iisdem naveni , quae communcin el in hoc Regno 
consveium Judiciorum cursum sislcre ac rcmorari possit. 

Decimoquarto: Eliamsi noslrae antehac de servanda 
disciplina militari promulgalae, saepiusque repelitae sancli- 



437 

ones omiiia gravamina , quae praeler id , quod ipsa liyber- 
norum et Iransiluum ordinalio secum ferl, Incolae a milite 
infligunlur, et praeserlim querelas tie Incolis noslrarum 
Provinciarum ad quosvis graiiiilos labores, vei maximé 
venaliomim gralia cogendis, lollere, iisque providcre cer- 
nunlur. Államén hocce noslrum lidele et obse(|uentissimum 
Hungáriáé Regnum efflagilavit, ut idem gratuilorum (vei 
maximé in venationibus) laborum punclum bisce nostris, 
super bybernis praesenlibus ordinandis emananlibus liüeris 
palenlibus insererclur, et ad omnes cujuscunque gradus 
Oí'Ociales bellicos renovarelur inhibitio, ne Incolas Regni 
quosvis ad venaiionum labores cogere audeanl. 

D eei m oqu i n to: ín assignanda babilalione militibus 
liybernantibus Templa , Parocbine, el Curiae nobililares 
eximanlur, el miles Oflicialis sive gregarius assignalo habi- 
tocuio, cum habilabile Cueril, conlenlus sil, operlet; Col- 
libus quoque ea cura, el assignandae babilalionis ralio sit, 
ne miiili , et praeserlim Oí'íiciali moderata , honesla , ac 
pro Regionis indole explicanda babiíandi desit commodilas, 
quo paclo nuHus mililum praesumal babiíalionem sibi assi- 
gnatam respuere, et pro libiíu alio iransíerre. 

Decimosexto: Benignissime et serio mandamus, 
ul miles cum Incola cobabilaiis pacem colal, et ambo invi- 
cem tranquillam vilam aganl , bospilem miles suum , uli 
el alios Regnicolas iiec verbo nec opere oífendal , Officiaies 
Colíus, lam sublimioris, quam iiilerioris gradus, eo quo 
par est honoris cullu, ac omni bumanifale prosequalur, 
ul demum querelarum de Comilalensibus CoUuumque Offi- 
cialibus a milile injuriose babilis molarum linis esse queat; 
idem quoque superioribus nostris cl iiiferioribus bellicis 
Commissariis diclum ac praeceplum eslo, qui boc in passu 
militi bono exemplo praeire ac praelucere, omniaque (quan- 
(um absque praejudicio noslro íicri jtolesl) boua pace com- 
ponere, omnibus lam mililiae noslrae, quam Colluura prae- 
i'eclis el suporioribus condignum honorcm , ac urbanum et 
decenlem cum iisdem agendi modum exhibere sludeant, 
militi tamcn ex hoc in nullo quod iniquum est, aut la 



438 

fraudem harum noslrariim sanclionum , atqae ín delrímen- 
lum servitii et commodi nostri vergere potest, nimia faci- 
litate indulgeant, aut conniveant, quin polius absque metu 
et personae respeclu, ofíicio siio funganlur, et noslrum 
omni semper seposita superhia , inimicilia , ac morum 
ferocia, cordale procurare servilium et commodam, allabo- 
reiit. Et quandoquidem annis praelerilis freqaentes querelae 
fuissent mililiae, qnod Commissarii bellici ad nudara instan- 
tiam Comitalensium , stipendium el saiarium suum , propria 
aulhorilate, absque eo, quod eadem mililia supra querelas 
contra se faclas audila, ejusdennque excusaliones perceptae 
fuissent, decurlare praesumpserint, ex eo liisce Commis- 
sariis benigne et serio injungimus, ut imposterum a tali 
violento et inordinalo processu omnimode abstineant, seque 
secundum raliones querulantium , aequilatem causae, et 
emanalas ordinanlias nostras, conforraiter dirigant. Quam 
benignam resolulionem noslram eo amplius, ut unusquisque 
officialis, qui se a Conomissario quodara contra juslitiam 
laesum se esse invcnerit, suas querelas apud Generalem 
nostrum in illó dislriclu Coinmendanlem decenler propo- 
nere possit: Commissarius voro obiigatus sit anle raenliona- 
lum Generalem slave , actionemque suam contra talem 
querulantem officialem rile el cum fundamento juslificare. 
Quo in casu lali Commissario permiltimus, si repelilum 
Generalem, mililiae ultra aequum favere apparerel, ut 
casum controversum cum suis circumslantiis et molivis 
Commissarialui nostro Generáli transcribere , Generális verő 
idipsum Consilio nostro bellico notificare possil, ut nego- 
lium bic penes aulám noslram pro juslilia decidi et deler- 
minari possil, siquidem aequum el justum esse judicamus, 
dum Commissarii noslri vigore hnrum patenlium facultalem 
habeant, de nostra mililia ob patralos excessus, et com- 
missa delicla in loco, el in flagranti condignam salisfaclio- 
nem acquireudi , eliam mililia asylum habeal , quo contra 
iniquos processus, et rigorem Commissariorum defendalur, 
et satisfaclionem consequi valeat. 

Decimosoplimo: Ut difficullatibus conlroversiisque. 



439 



quae forle ex praesenti monelariae rei slalu oriri possent, 
modus ponatnr et finis: maiulamus liisce clemenlissime et 
statuimus, ut monetae cujusvis, ejusque valoris, cadcni 
in hoc Regno noslro Hungáriáé mililem inter et incolam 
habealur ralio, quae in reliquis noslris Regnis cl Provinciis, 
ac quam monelam officia noslra colligendis , ac percipien- 
dis tribulis in iisdem reliquis noslris Regnis et Provinciis 
incumbenlia miiili pcrsolvunl, eandem pari valore et ad 
idem tcmpus miles nosler in Hungária hybernans, ut et 
nostri beliici Commissarii ad aerarium nostrum acceptare 
non recusent, nec temporis failendi gralia, ut nimirum 
post illud moüetíie species in valore exlrinseco niulalioni 
subjeclas cum damno et injuria Regnicolarum minus valen- 
tes exigere valeant, nuHasque moras acceptandae pecuniae 
legitioiis equidem temporis vicibus a Collibus et íncolis 
deposilae et exsolutae ducere sludeant. 

Decimooctavo: Hactenus explicala , ac ordináta 
alimentalio militi a l. Novembris hujus, usque ad finem 
Április sequenlis Anni praeslanda est , elapso autem hoc 
lempore, ab incola eidem nihil gralis debelur, ila ut si 
mililem forte evenlu rerum exigenle in Mense Majo adhuc 
in hybernis stalionibus hacrere contingerel, ipse sibi alimen- 
lalionem proprio aere quaercre teneatur: Caeierum miiili, 
quorum quidam haclenus sibi assignatas, el in slalionibus 
vei ex jussu praefeclorum suorum , vei ex ipsa belli ralione 
occupalis alimenlalionem , aut in pecunia alimentalionis 
prelium exegerunt, nonnisi ex uno loco alimentalio sup- 
pedilelur, el qui vigiliarum agendarum ergo, vei ex alia 
causa ex hybernis suis abesl , non in loco, quo se conlulit, 
sed ex hybernis, licel absens alimenlalionem suam capiat, 
nec lamen hospilcm suum (penes quem ut supradictum 
perpelna est alimentalionis vei in nalura , vei in pecunia 
praebendae oplio) ad ipsa naluralia , quae hospes vei incola 
aequivalenli prelio compensarc vult , praeslanda , eaque ad 
locum , quo miles ex hybernis absens disccdit , devehenda 
cogal, juxtaque universi el singuli sese dirigcre, et clemen- 
lissimo huiccc mandalo noslro conformarc, bcnignamquc 



440 

mentem et voluntaiem noslram fuleliler exequi , sibique ab 
omni eatenus interveniente damno cavere iioverint. Dátum 
in Civitate noslra Yiennensi ; die 18 Mensis Decembr. 
Anno 1695. 

Egykorú másolat a város levéltárában, két példányban, melyek 
egyike után akkori magyar fordítás következik , hitelesítés jeléül Pest- 
megye pecsétével erősítve. Azért közlöttera a latin szöveget: mivel a 
magyar fordítás nem teljes, több pontjainak csupán csak a községeket 
illető része van lefordítva. Az aláírások mindkét példányból kihagyat- 
tak, kelte azonban az egyiken szavakkal is ki van írva. A kiadvány 
mindenesetre a német cancellariaé . vagy inkább a császári udvari hadi 
tanácsé, mint a következő évi megiijitott példány igazolja, (lásd fen- 
tebb 214. lap. 1) jegyzet): de ezen ne csudálkozzunk , mert ekkor ama 
hadi tanács és az udvari kamara mindenható volt: vannak e korbúi 
adománj'zások (Jancsó gyűjteményének adatai szerint) melyeket a 
császári udvari kamara kiadványoz , nem a magyar király; nevezetesen 
van egy illyen három egész uradalomrúl kiállítva, melynek záradéka 
megtiltja, hogy abban a beigtatás mellőzése miatt senki hiánosságot 
keresni ne merészeljen, még kevésbé pedig azért „hogy e tárgy- 
ban a magyar királyi udvari Cancellária szolgálatává^ 
nem éltünk, a mellyel élni nem is tartozunk." — így kor- 
mányozták akkor Magyarországot. 



123. a) 

1693. Decemh. 21. Engedély Kecskemtt , Nagy-Körös s a 
szomszéd községek részekre, hogy az ellenség beütése, vagy a 
császári hadsereg átvonulása alkalmával hármaikat bárki 
birtokára , legeltetés végett áthajthassák. 

Infrascriptus testőr vigore praesenlium , quod Incolis 
Kecskemetiensibus, Kurösiensihiis, et reliquis vicinioribus 
Oppidauis et Pagensibus tam liiclyla üniversilas Dominorum 
Praelatorum Baronum Magnatum et Nobilium Comilatmim 
Pest Pilis et Sült , quam Cameralis Budensis Administralio 
dederit licenliam el plenipoteuliam, iit lempore necessitatis 
et periculi, dum ob raetum et formidinem Turcarum Tarta- 
rorum et Bebellium in suis tam propriis, quam arendatis 



441 



Praediis el terriloriis pecora sua circa Tibiscum pascere el 
inlertenere non auderent, lali in casu ad quorumcumque 
Dominorum Terriloria, Praedia, Oppida el Pagos, pro 
securiori conservalione possinl pellere, el ibi lam j)ro se, 
quam pro serviiio Suae Majeslalis Sacralissimae conservare, 
Inimicosqiie a Praedis el mediis vielualium privare. Imo 
eliam lunc dala estillis eadem licentia, dum 
Armada Suae Mallis Sacralissimae habel Iransi- 
tum per Comilalum, ne miseri Incolaedamni- 
ficenlur per eandem, possunl ad lóca tuliora con- 
servalionis gralia depellere. In cujus rei fidem hasce manu 
propria subscriplas el sigillo meo munilas Altestatorias 
dedi. In Libera ac Regia Civitale Budensi, Die 21 Decembris 
Anno 1693. Sacrae Caesareae Regiaeque Mallis Consili- 
arius el Cameralis Adminislralor Budensis Férd. H. B!as- 
saim. mpr. 

Egykorú másolat az 1691—1698. jk. 413. lapján. Ugyfiuott Pest- 
megye csaknem szórúl szóra egyező kiadványa. 



123. b) 

1701. Sept. lő. A fellázadt Ehergényi-ezred megfékezé- 
sére a dunatiszaközi községek minden fegyverfogható férfia 
jószágvesztés terhe alatt fölkelésre szólíttatik. 

Sacrae Caesareae Regiaeque Matlis Subdelegalae Com- 
niissionis Dicaslerialis Budensis Nomine. 

Quandoquidem ex Légioné Ebergeniana 500 niililes 
rebellassenl , ac sub hodicrna nocle profugissenl, ul inaudi- 
lur Temesvarinum lendenles, ad quos reducendos cerli 
Officiales expedili, el cum his ipsa lóca Kecskemélh, Kőrös, 
Czcgléd, Jászberény, Árokszállás, aliaque Tybisco adjacen- 
lia lóca consurgere demandata sünt , quapropler donec 
ipsi Dni officiales advenerinl, liisce praevie insinuandum 
duximus, ut suprafala Lóca, sub poena amissionis omnium 



442 



bonorum, quolquot ipsorum arma iractare valent, se in 
paratis leneant , ef ipsis Dnis Ofűcialibus in auxilium 
veniant, praesenlibus Kecskemelhini perlectis , cum aliis 
vicinis commiinicantes. Budae 15. 7-bris 1701. 

Per Caesareo Regiara Subdelegatam Commissionem. 

Jegyzőkönyv 1694—1702. 893. lap. 



III. 

Az újszerzeinényi birlokigazolásra vonatkozó 
oklevelek. 

124. 

1695. Nov. 27. Kurtz János Ignác hudai kamarai jószág- 
igazgató rendelete Kecskemét városhoz, mely mellett az újszer- 
zeményi birtokoknak a jiscus általi elfoglaltatására vonatkozó 
császári rendeletet közli, s meghagyja, hogy az összeírásra 
kiküldendö kamarai tisztnek engedelmeskedjenek. 

Nobiles Prudentes ac Circumspeeti Donnini. Ex annexis 
uberius patet, qualenus Sacratissima Sua Mattas benignis- 
sime resoiverit cuncta neoaquisita bona pro parlc Fisci 
apprehendere, el modcrnos possessores ad Excelsam Auli- 
cam Cameram pro docendo ibidem legilimo possessionis 
Tilulo remillere. Eo benignissimam alté falae Sacrmae Suae 
Mallis mentem Dominationibus Veslris hisce intimandum, 
el praecipiendum duxi , ut huic humillimum pracstent obse- 
quium , el proxime ad conscribendum Oppidum Ketske- 
melbiense demillendum Caesareum Cameralem Officialem 
non solum ad conscriptionem admittant, verum ei omneni 
debitam paritionem praeslent. Incoiis autem ul in loco 
maneant, alios de familia el domeslicis rebus notitiam 
babentes constituant , serio demandent, quibus oblemperare 



I 



443 



noverint. Permanens Praetitulalarum Dominalionum Ves- 
trarum Budae 27 9-bris 1695. Ad servilia paratus Joannes 
fgnalius Kurtz. 

Nobilibus Prudenlibus ac Circumspeclis Dominis NN 
Judici el Juralis Assessoribus Oppidi Kecskeraélh iradantur. 
In Kecskeraélh. 

Jegyzőkönyv 1691—1698. 527. lap. 



125. 

1696. Aug. 30. I. Leopold király, rendelete a megt/ékhez 
és városokhoz, melyben a töröktül visszafoglalt országrészek 
birtokosait, hirtokjogaik igazolása végett, a Bécshen felállí- 
tott bizottmány eleibe, záros batáridő alatti megjelenésre 
utasítja. 

Leopoldus Dei Gralia eleclus Romanorum Imperátor 
semper Auguslus, Germaniae, Hungáriáé, Bohemiae Rex. 
— Reverendi, llonorabiles, Speclabiles ac Magnifici, Egre- 
gii el Nobiles, Prudenles ilera ac circumspecíi Fideles 
nobis dilecti. Recenli lenere Fidelitates veslras memória 
haud ambigimus, qualiter jam anlehac iteralis eliam vicibus 
universis el singulis íidelibus Slalibus el Ordinibus praefali 
noslri Regni Hungáriáé mediantibus benignis nostris Lilieris 
Patenlibus publicari cleraenlissime fecerimus : siquis jus 
aliquod reale vei proprielarium , aut usufrucluarium , vei 
inscripliliura , seu pignoralilium , aJiumque praetcnsionis 
tilulum ad quaepiam bona el jura possessionaria, Dominia- 
que el provenlus in Regnis el Provinciis noslris, Deo 
auxilianle el vicloriosis armis noslris neo acquisila sibi 
competere existimarenl, illud coram deputata eatenus Com- 
missione nostra Caesareo Regia intra lerminum sex men- 
sium peremplorium praeclusivum , cum annexione aulhen- 
licorum documenlorum scriplolenus exponere, ullerius eale- 
nus comparilionis suae cilalionem praeslolaluri,|^exposl pro 
cxigenle juris necossilate, sufficienter docerc debeanl ac 



444 

teneantur. Ullimarie auteni sub dalo diei sexlae mensis 
Julii 1696. jam praeterito, mediantibus ileratis benignis 
patenlibus noslris eandem Commissionem nostram eo fine 
delegalam Fidelitalibus vestris benigne inlimari et publicari 
curavimus, ad quam benignam inlimationem et publicalio- 
nem nostram , quamvis quidcm nonnuUi fideles nostri 
Regnicolae blterah'a inslrumenla et documenta sua , corara 
eadem delegala Commissione boc modo eliam produxis- 
sent, quia verő plurimi adhuc ralione eiusmodi bonorum 
neoacquislicorum per eosdem praetensores, nulla documenta 
vei litteralia inslrumenla sua produxissent, praenolalusque 
terminus peremptorius et praeclusivus jam pridem effluxis- 
set , ideoque praeter illos qui praetensiones aut jura , sive 
documenta sua jam transmiserunt , nullus amplius audien- 
dus esset, consequenterque abalienalio annolatorum bono- 
rum neoacquisticorum eíTectuari posset, nibilominus lameu 
ad bumillimam nonnullorum fidelium noslrorum supplica- 
tionem , ex speciali benigna gralia nostra , eosdem quoque 
fideles nostros eatenus audiendos , eumque in finem prae- 
fatam Commissionem nostram delegatam hic Viennae , 
etquidem respectu ejusmodi bonomra et jurium possessio- I 
nariorum neoacquislicorum in Jauriensi , Comaromiensi et 
Yesprimiensi Comilalibus nostris adjacenlium pro die 22 
aíTuluri mensis 9bris, usque ad finem ejusdem mensis 
Anni modo currenlis infrascripli , ralione verő similium 
bonorum neoacquisticorum in Slrigoniensi , Szaladiensi , 
Simegiensi , necnon Albensi Comitatibus silualorum pro 
die 1-ma el subsoquenlibus mensis Decembris anni pariter 
nunc labenlis, ac demum inluilu ejusmodi bonorum in Pest 
Pilis et Sollh, Tolnensi ilem et Baraniensi Comitatibus 
existenlium habilorum pro die 7-ma Januarii Anni proxime 
venluri 1697 eiquidem diebus Lunae, Mártis, Jovis et 
Veneris eatenus reassumendam et conlinuandam clemenler 
resolvimus et decrevimus, quoad reliquos verő Comitalus 
termini assignabunlur. 

Quocirca universis et singulis fidelibus nostris idipsum 
benigne intimantes, serio etiam commillimus et manda- 



445 

nius, quatenus siqui vestrum praelensiones , vei jura quae- ^ 
piám in praerepelilis bouis et fundis neoacquisilis Comi- 
talibus exislenlibus , sibi compelere praelenderenl , aul 
sperareot, superindeque lilleralia inslrumenla el documenla 
sua praelibalae Commissioni nostrae delegalae, iuxta teno- 
réra anlelalarum benignarum palenlium noslrarum et in 
passu emanalarum Iransmiserunl, el qui etiani haclenus 
transmiüere omisissent, pro lerminis reeensilis, vei per se, 
vei per raandalarium suum sufticienlibus inslrumenlis com- 
parere , seque apud praedictam Commissionem noslram 
Caesareo Regiam sub poena praeclusi, seu perpelui silenlii 
insinuare velint ac noverinl, secus non facluri. Vobis in 
reliquo Gralia noslra Caesareo Regia benigne propensi manen- 
les. Datae in Civiiate noslra Viennae Auslriae die 30 mensis 
Aug. Anno Dni 1696. Leopoidus mp, Ladislaus Mallya- 
sovszki Eppus Nillriensis mp. Paulns Mednyánszki mp. 

Jegyzőkönyv 1691 — 169S. 704. lap. 



126. 

1696. Oct. 11. Fitos Ferenc szolgahiró körlevele, mely- 
len a községeket utasítja : hogy fentebbi királyi rendeletet az 
illető földesurakkal közöljék. 

Recsüleles Kecskemélhi, Körösi, Czeglédi, Duna-Ha- 
raszli , Izsáki , Pándi , Nagy-Kátai , Szenl-Márlon-Káiai , 
Kókai, Tólli-Almási, Szecsei Bíráknak és Esküiteknek ez 
Levelem sietséggel adassék. 

Islen szerencsés sok jókkal áldgya meg Kegyelmeteket. 
Mit parancsollyon Kegyelmes Urunk eü Felsége, ezen Pest 
Pilis és Solt uniáll Várnjegyéknek, azon parancsolatnak 
valóságos párját inclusive mcgküldöllem Kegyelmeteknek, 
hogy tudniillik e jövő 1697. esztendőnek lioídog Asszony 
havának hetedik napján minden Uraság az ki ebben az 
Nemes Vármegyében ollyan jószágot bir, mely ennek előtte 



446 

az Töröknek adózoll, akár lakják akár pedig puszta légyen, 
arrúl való Leveleit Bécsben az eő Felsége Commissioja előtt 
producállya s megmutassa, ha jószága nélkül el nem akar 
lenni ; kihez képest azon Nemes Vármegyék parancsolattyá- 
búl Tisztem és hivatalom szerint akarám Kegyelmeteknek 
értésére adnom s egyszersmind parancsolnom is, hogy 
vévén ezen Currensemeth , minden helység lepáriáltatván 
ezen Kegyelmes Urunk eő Felsége parancsolattyát, azonnal 
az Földes Urának megküldgye s hírt adgyon , hogy az jövő 
esztendőnek 7 Januarii vagy maga, vagy pedig bizonyos 
Embere által Bécsben az jószágrúl való Levelekkel és docu- 
mentumokkal compareállyon , ebben különbet se cseleked- 
gyék Kegyelmetek , mert ha az Uraság kárt vall , Kegyel- 
meteknek fog tulajdoníttatni. Ezzel Isten éltesse Kegyel- 
meleket. Dátum Pest die 11 8-bris 1696. Kegyelmeteknek 
Jóakaró szolga Birája Fitos Ferencz. 

Jegyzőkönyv 1691—1698. 702. lap. 



127. 

1702. Jun. 9. Imre János helyettes szolgahiró körlevele a 
községekhez , a városok , faluk és puszták földesurainak , s a 
községek által hírt 'pusztáknak bevallása iránt. 

Isten minden jókkal álgya Kegyelmeteket Várossi és 
Falusi Birák , Tanács és Esküit Uraim. Erőssen parancsol- 
tatik, hogy az Tekintetes Nemes Pest Pilis és Solth arti- 
culariler uniált Vármegyékben lévő Városok , Faluk és Prae- 
diumok minemű Uraságok alatt legyenek, constállyon, arra 
való nézve Kegyelmetek Várossi és Falusi Birák Uraimék 
vévén ezen Currens Levelemet annak érteiméi jól eszében 
vegye Kegyelmetek és pro 22-a praesentis Meusis Junii 
1702. itt Nemes Szabad Királyi Pest Várossában szokott 
Generális Congregatiot tartandó helyen és Terminuson Vá- 
rossi és Falusi Birák Uraim maga mellé veendő okos és 



447 

éi'lelmcs egy Esküit Emberrel Compareálván , mellyik Város 
és Falu minemű pusztákat, akarminemű ok és mód alatt 
birjon, igazán megmondhassa, jelen legyen Kegyelmetek. 
Arra való nézve fellyííl emlilell Várossi és Falusi Birák 
Uraim Kegyelmelek magát a szerént alkalmaztassa és ezen 
Terminusra úgymint pro 22 praesenlis Mensis Junii 1702. 
Birák Uraim egy maga mellé veendő Esküllyével compáre- 
álni el ne mulassák, és az fellyííl meg írt rend és mód sze- 
rént az helységeket és pusztákat minemű Földes Urak bir- 
ják, igazán meg mondgyák. stb. Pest 9 Junii 1702. Kegyel- 
meleknek Jóakaró szolgája Imre János N. Pest Pilis és Sollh 
uniált Vármegyéknek substitulus Szolgabirája. 

Jegyzőkönyv 1702—1708. 11. lap. 



IV. 

A fegyverjog-váltságra vonatkozó oklevelek. 

128. 

1702. Oct. 18. Huszár János szólgahiró meghívó levele, a 
fegyverjog-váltság cím alatt fizetendő rendkívüli adózás iránt 
ktiüzött megyei közgyűlésre. 

Isten minden Jókkal áldgya Kegyelmeteket kivánom. — 
Nem tudhatom mire vélni hol leveledéit legyen el Currcn- 
sem , mellyel ennek elíille circiter három hétlel expediáltam 
vala , mellyel kénleleníllcttem praesenlibus reiterálnom , 
akarván tudtára adni Kegyelmeleknek , hogy rendelteiéit 
ezen uniált N. Vármegyéknek Gyűlése pro die 13 et 14 
proxime aííuluri Mensis 9 bris Anni currenlis infrascriplj 
a szokott helyre , legh inkáh az J u s T u r c i c u m eránt , 
melly alkalmasint tudlára vagyon Kegyelmeleknek, mely 
napra jó számot tartván Kegyelmelek, azon legyen, i)0gy 



448 

jelen lehessen , leg inkáb az kiknek Erszényekben áll az do- 
logh. sl. Maradván — Raplim in Czegléd 18. 8 bris 1702. 
Kegyelmeleknek jó akaró Szolgabirája Huszár János mpr. 

Jegyzőkönyv 1702—1708. 50. lap. 



129. 

1702. Nov. 14. Pestmegye a f egy verj og-váltsdg cím 
alatt reá kirovóit és 15 nap alatt befizetendő 30 ezer rh. 
forintot rögtön befizetni képes nem lévén, Kecskemét város 
községe által 6000 rh. forinttal segíttetik; mely összeg iránt 
nevezett várost a megye akép biztosítja: liogy 60 nap alatt 
kamat aélkül fogja visszafizetni , ha pedig akkorra vissza 
nem fizetné, megbízza első cdispánját , hogy a város egyszerű 
följelentésére , oly megyebeli birtokosok jószágát , melyek után 
azon rendkiviili adózást viselni kell, a maga mellé veendő 
szolgabiróval lefoglalja , s az azt illető aránylagos adóteher 
erejéig a város használatába bocsássa, melyből töke és ka- 
matra nézve a város magát kielégíttethesse. 

Nos üniversitas Dominorum , Baronum , Magnalum et 
Nobilium Comilaluum Pesl, Pilis et Sollh uűitorum. Damus 
pro memória vigore praesenlium significando , qiiibus expe- 
dit nniversis, quod nos occasione exsolulionis prelii Juris 
Armorum Excelsae Camerae Auiicae, universim in summa 
30. mille florenorum inlra spalium 15 dierum infallibiliter 
deponcndorum , ex eo polissimum quod videlicet mullos ex 
Dominis Possessionalis Nobilibus tales fuluros praevideri- 
mus, qui nimirum a suis Bonis proporlionalilcr oblingen- 
tem sibi quollam inlra lam breve lempus nequaquam depo- 
situri suiil : propler quod urgenli hac compuisi necessilate, 
titulo mului, ac sub spe infallibilis persolulionis, in bona, 
perque Regnum ubique currenle monela effeclive perce- 
pimus ac levavimus ab Incolis el Inbabilatoribus, lola de- 
nique Communitate Oppidi Kecskéméül , in praespeciűcalo 



449 

hoccc noslro Pesliensi adjacentis cl liabili flór. Rlicn. Sex 
mille. His per expressum adnexis módis et conditionibus: 
ut nimirum Summa praespecificala intra quatuor quindena- 
rum spalium, apud nos, subque polestate noslra, sine 
ullo interessé permanere debeat. Si verő casu quo Summa 
haec praerecensila ad debilum Terminum praescriptum non 
deponeretur iisdem Dominis Creditoribus : extunc praeter- 
lapso eodem lermino quatuor quindenae, dedimus et con- 
cessimus Ordinario Dominó Vice Comiti, cum adjungendis 
Dominis Judiium , candem poteslatis facultatem , ut iidem 
ad simpiiccm duntaxal eorundem Crcditorum Insinualionem, 
praeclusis universis juridicis remediis, bona lalium , pro 
quorum utpote bonis praemissa mutuata Pecunia propor- 
lionate applicarelur et exsolverelur , in ea videlicet Parte, 
quantum nimirum jus illud Armorum exportárét, propor- 
tionate manibus, ad usuandumque pro perceptione fructu- 
um loco Interessé tamdiu tenenda et possidenda , quamdiu 
de Capitaii iidem Domini Creditores per similes Debitores, 
defectu sine omni, defaicatis ex Parte Crcditorum ex eadem 
Summa defalcandis, non contentabuntur, tradere et assi- 
gnare possint ac valeant, imo debeant ac teneantur. Dátum 
ex Generáli Congregatione nostra De 14 9 bris A-o 1702. 
in Libera ac Picgia Civitatc Pesthiensi celebrata. (Pecsét) 
Lectum et extradatum per me Stepl). Suppán praescripto- 
rum inclytorum Cottuum Jur. Not. mpr. 

Eredeti a város levéltárában. 



130. 

1703. Jul. 25. Egy nyugta, némely hirtokrészek után 
fegyverjog-váltság cím alatt lefizetett adóilletményr'ól. 

Infrascriptus recognosco me ab Oppidi Kecskemét 
Primario Judice, Dnis Michaale Mago, Senatoribus item 
Joanne Bedé et Stepbano Nádudvary, in Ralionem Redem- 

Kecslcemét v. tört. III. Jc'Ot. 2 9 



450 

plionis Juris Armoriim , per íntlyíam Comiíatuiim Pesth 
Pilis et Solth unitorum Univcrsitalcni cunj Excelsa Suae 
Mallis Sacralissimae Aulica Camera inilne, pro integris 
Praediis Szentkirály, Fölső Alpár, Barbás-szállás et Tatár- 
szcnlgyörgy, et pro certa Portioné in praefalo Oppido 
Kecskemétli habita, ac ad Perillustrem D. Adamum Vay 
spectante, Florenos Rh. Dacentos sepluaginta septem, el 
Denarios sepluaginta quinque percepisse et levasse , super 
qiiibus taliler per me perceptis et levaiis praenominati 
Domini quietantur. Peslh die 25 Julii 1703. 

ídest Szentkirály in totó . . . .108. fr. 15. den. 

Fölső Alpár in totó ... 30. fr. 90. ,, 

Barbás-szállás in totó . . . 61. fr. 80. ,, 

Tatárszentgyörgy in totó . . 30. fr. 90. „ 

Item certa Porlio Vayana ... 46. fr. — ,, 

Sma: 277. fr. 75. den. 
Joannes Imre praenoniinatoruni luclytorum Comitaluura 
Perceptor. mpr. (Pecsét.) 

Erecleti a város levéltárában. 



131. 

1714. Jid. 4. Pestmegye közönsége 1702. Nov. 14. JiozoU 
határozata, és Kecskemét város részére ugyanakkor kiadott 
kötelezvénye alapján , a folyamodó város által a fegyverjog- 
váltság fejéhen költsönzött 6000. rh. forint visszafizetésére 
nézve elrendeli: hogy az alispán, maga mellé veendő szolga- 
hiróval és esküttel, az oly földesurak birtokát, kik afegyver- 
jog-váltságot még le nem fizették, minden peres eljárás nélkül 
elfoglalja , és Kecskemét városnak hasznúlat végett adja át. 

Nos üniversitas Dominorum , Baronum , Magnatnm et 
Kobilium Comitatuum Pest , Pilis et Solth Unitorum , 
damus pro memória, Quod cum Nos Anno, Die, Locove 
datarum praesenlium pro períractandis cl concludendis 



451 



qüibustlam, iisquc arduis CoUus lios noslros langenlibus et 
concernentibus rebus atque negoliis frequenli numero con- 
íluxissemus ac unafuissemus consliluli: Eolum Egregius 
Joaones Szentkirályi Judex Oppidi Kecskemét, nomine sui 
qua Judicis, ac tolius Communitaiis ejusdem dicti Oppidi, 
in bocce Comilatu Pestiensi existenlis , medio demissi sui 
memorialis repraesentavit coram Nobis bunc in modum: 
Quomodo memorali Oppidi Kecskemét Communilas adhuc 
in Anno 1702. jam praeterilo, ad cerlas Literas Conlra- 
cluales nostras, ex Generáli Congregalione noslra dic 14 
9-bris Anni 1702 in libera Regiaque Civilate Pestiensi cc- 
lebrala emanalas, authenticoque sigillo noslro roboralas, 
sub conditiouibus in iisdem Lileris Contractualibus expres- 
sis, speque infallibilis refusionis Sex millia florenorum 
Rhenensium nobis muluo dedisset et concessisset, quac 
Sex millium florenorum summa usque in praesens inexolute 
haereret, cum gravi eiusdem Communitatis damno ; et 
quia eandem Sex millium florenorum Rhenensium summám 
nunc jam rehabere vellet, instilit in eo, quatenus Genero- 
sum Dominum Joannem Imre V. Comitem nostrum , cum 
sibi adjungendis Judlium et Jurassoribus nostris exmittere 
vellemus pro desumplione praerecensilae Sex millium flo- 
renorum Rhenensium summae cum legali ejusdem inter- 
essé, ad mentem Slatuli nostri, ac in eo fundatarum 
supranotatarum obligatoriarum noslrarum vigore fienda. 
Cujus quidem Statuti nostri tenor bic esset: Determinalur 
ut quicunque intra terminum quindenae summám in sortem 
Redemplionis Juris Armorum ex parle suorum Ronorum 
sibi obvenientem deponere neglexerint , eo in casu dalur 
authorilas, plenariaque facullas Dno V. Coraiti, ut similium 
bona occupare, ac sine ullo Juris processu apprebendere, 
occupataque et apprehensa talibus, qui ex parte eorundem 
Ronorum obvenientem summám deponere volueriul, iraderc, 
et ad usuandura usquequo non redemerint , assignarc queat. 
Lilterae verő Obügatoriae sensum hunc haberent: Nos 
Universitas etc. (szórid szóra onint fentebb a 129. szám 
alatt) Cum verő jusla petenlibus. non esset dencgandus 

29* 



452 

assensus, et alioquin cliam lani virlule praeinserti Slalu_ti, 
quam et obligaloriarum noslrarum praedeclaratarum provin- 
cia haec dicto V. Comili et eidem adjungcndis essél allri- 
buta, prout quippe se qiiis oljligat, ila obiigamini suo satis- 
facere teneretur. Proinde praeinsinuatum Generosum Dortii- 
num Joannem Imre V. Comilem , cum sibi adjungendis 
Judlium et Jurassoribus noslris duximus exmittendum , qui 
secundum tolies fali Slaluti noslri et obligaloriarum prae- 
scriplarum conlenla , summám peciiniariam cum legali 
interessé, defalcalis defalcandis, el imputatis imputandis, 
in iisdem qui solulioni ejusdem summae pecuniariae obnoxii 
sünt, desumere cum reali el eífeciiva executione mediante 
possit, imo debeal et teneatur. Ex Generáli Congregalione 
nostra Die 4-a Mensis July Anno 1714. in libera Regiaque 
Civilale Pestiensi celebrala. (Pecsét) Leclum et exlrada- 
lum per me Ladislaum Laczkovics juralum suprafalorum 
Cottuum^Notarium nipr. 

Eredeti a város levéltárában. — Az itt kiküldött Imro Jáuos elsö 
alispán a folytatva beállott országgyűlésre követnek küldetvén, 1715. 
Január. 15. tartott közgyűlésből e tárgyban Lackovics László helyettes 
alispán utasíttatott további eljárásra. 



132. 

1714. Oct.22. Pestmegye számadásainak megvizsgálására 
kinevezett királyi bizottmány hiztositja a liárom várost feles- 
leg tett kiszolgáltatásaik , különösen 'pedig Kecskemétet a 
fegyverjog-váltság fejéhen költsönzött hatezer forintjának 
megtérítése felöl. 

No& infrascripli rccognoscimus tenoré praesonlium signi- 
ficando quibus expedit universis. Quod posteaquam tria 
Oppida Kecskemét, Kőrös et-Czegléd, medío deputatorum 
hominum suorum apud Universilatem I. CoUuum Pest Pilis 
et Solth articulariler unitonim ileralis vicibus pro debita 
refusione, vei in defalcationejn quanli praesenlis accepta- 



453 



lioiK' 1-11)0 quidciii 6000. 11. rli. ni ledemplioneiu Juris* 
Armorum per Kecskemethionses adhuc in Anno 1702. 
iisdem I. Collibus erga Gontracluaies aulhenücas sub spe 
indubitalac refusionis eniuíualorum, 2o Conlributioneni in 
Anno 1703. Szegedinum ox delerniinalione praeallaclorum 
I. Colluum in pecunia cl frumento í'aclarum , el 3-o Expen- 
sarum in Anno 17J0. in sorlem Porlionalis Quanli iisdem 
obvenli supernalanler, inque vicém et locum eoruudem 
I. Colluum pro interlentionc allunc ibidem praesenlis, et 
iisdem Oppidis iuquarlirizalae irium Inclylorum Regiminum 
Equeslrium mililiae erogalarum , jamque ab Excelso Suac 
Majeslalis Sacralissimae Commissarialu acceplaiarum , salis 
superque diu sollicile supplicassenl, exindeque cerlas eliam 
assecurationes super poslulalorum suorum praeslalione con- 
secuii fuissent, nibílominus lamcn certa inlervenienle rali- 
one et causa , nullum penilus experiri poluere effeclmn. 
Quocirca eundem ob fincm huc eliam Posonium ad Depu- 
tationem noslram Censoriam (cura et alioquin nobis quoque 
super lalium et similium praelensionum complanalione et 
adjuslalione, benigni virlule Mandali Suae Maltis Scrmae 
rcclificalio incumberel) medio Ablegalorum suorum ad 
repraesenlandum comparere necessitati sünt. Quorum ín- 
stanlia pro Jusla cl legilima agnila el habita, accersito 
etiam D. V. Comile saepefatorum I. Colluum, eodemque 
simililer (prout repraesenlalum exslilissel) recognoscente , 
ob evilalionem müjoris abliinc subscqucndi praemenlionalis 
Oppidis delrimenli, adinvenimus iisdem lalem assecuratio- 
nem , nimirum: Ut oninipotcnle Deo Diaelam praescnlem 
brevi feliciler finire permillenle, prima stalim occasione 
consequenle, cerlificalione praemissa, negolium 6000. flór. 
jiixta Delerminaiioncm diclorum I. Colluum praemenlionato 
Oppido Kecskemélh super eo exlradalam, Dominus Vicc 
Coraes eííectuandum nullaienus inlermillat, summac verő 
supernalanler erogalae acceplalionem et impulalionem Anno 
pracsenli Miiilari incboando, si non in toló et inlcgro, 
adminus tamen majori ex parle, unacum saepefato I. Cotlu, 
sine ultcriori procrastinalionc cl prolelalionc conlinuabunt 



454 

•el eíTecluabunt , non absimiliter super acceplalione erogs- 
torum Anni 1703. (ne iam diéta Oppida sola loco 
saepius ileratorum I. Cottuum pali debeant) 
Szegedinum , necessitale ila eíílagítanle , pro subsistentia 
Caesaréi Praesidii illius, ex delerminatione eorundem 1. 
Cottuum praeslitorum apud Excelsum Commissariatum 
Bellicum sollicilabunt. Super quibus oranibus iidem Able- 
gati oppidani, perque eos praedictorum trium Oppidorum 
Communitates assecuranlur et aííidantur, hoc per expres- 
sum addilo, quod si recensita eorundem postulata diu lon- 
giusque protraherenlur, vei prorsus effeclui raaucipanda 
negligerentur, penes praesentem affidalionem , noslramquae 
determinalionem , Alliores quoque Inslantias requirere , diu- 
lurnamque et palpabilem sui aggravationem repraesentare , 
necuon satisfactionem super praemissis merilo sollicitare et 
impelrare possint ac valeant, super quibus praemissis prae- 
sentes nostras syngraphis et sigillis propriis munitas extra- 
dandas duximus et concedendas. Communi svadente Jusli- 
lia. Dátum Posonii üie 22 8-bris A-o 1714. Sacrae Caes. 
Regiaeque Mattis ad Mandátum pro excipiendis et ventilan- 
dis I. Cottuum Pest Pihs et Solth gestorura Perceptoratuum 
Piationibus delegatae Commissionis constituti Praesides: 
Andreas Berlies Praepositus Vaciensis et S. Michaelis de 
Halvan. mp. (pecsét) Alexander Nedeczky de Duna-Nedieze 
et Lábollan Ind. Colt. Comarom. Vice Comes. mp. (pecsét)^ 

Eredeti a város levéltárában. 



133. 

1719. Január 28. A Pestmegye által kiküldött alispán és 
szolgabíró Kecskemétnek a fegyverjog-váltság címe alatt elő- 
legezett hatezer forint költsön megtérítése fejéhen elfoglalja és 
használat végett Kecskemétnek átadja Izsákon a gróf Szapári- 
és Uzovics-hirtokokat , melyeket Szlovenics Mihály izsáki köz- 
hirtokos a leteendő összeg lefizetésével kivált és saját haszná- 
latába vészen. 



455 



Alább níegh íiUak lenorc pracsenliuin recognoscáljuk; 
Hogy minekutánna az fellyebb elmúlt l702-ik esztendőben, 
ezen Tekintetes Nemes Pest Pilis és Soltli arliculariter 
uniáll Vármegyék az Jus Armorura iránt az Felséges Aulica 
Kamarával harmincz Ezer forintokban olly Couditio alatt 
alkudolt volna megb , hogy azon summái 15 nap alatt 
fogyatkozás nélkül le teszi; mivel pedigh a Tekintetes Ne- 
mes Vármegye által lálla azt, hogy némellyck az Földes 
Urak ő Nagyságok u Kegyelmek közül találtatnak ollyak, 
kik olly rövid idő alatt említett summából magok Jószágaira 
igaz proporlio szerint esendő részt le nem tehetik , azért 
mi kénteleníttetlünk az ollyaténok helyett hat Ezer Pihen, 
forintot letenni , mclly summából M. Gróff Czapári és Tktes 
Uzovics Familiáknak Isák nevű helységben lévő portiokra 
obveniált négyszáz és tíz Rhen. forint, de mivel arról is 
szintén 1717-dik esztendőben is ő Ngok s ő Klmek con- 
lentumot nem lettek , azért interessének accrescálásával 
edgyütt emergáll a sumnla hét-száz Rhen. forintra , melly 
surtimából a Tekintetes Nemes Vármegye magha Delermi- 
iiatioja szerint akkori subst. Vice íspány N. Vitézlő Lacz- 
kovics László és szolgabíró Ziinszki Imre Uraimék által azon 
portiokat elfoglaltatván , kezünkhez assignálla , az minthogy 
bizonyos időigh mint sajátunkat birtuk is , annak ulanna 
1719 Esztendőben Januariusnak 28-dik napján, N. Vzlő 
Szlovenics Mihály Úr, mint azon Izsák nevű Helységnek 
edgyik Földes Ura, Jure Compossessorio, letévén minékünk 
azon hétszáz Rhen. forintokat, azért ő Kimének remit- 
láltük, és hogy minékünk az Izsáki Lakosok edgyik Pünköst 
napjaiul fogvást az másikig szokták vala magok (azon 
porlioklúl járandó) Adójokat letenni s 1718 esztendőbéli 
Pünköst napjáig arról eleget is tettek, az mennyi pedig 
csak most említett Pünköst napjaiul fogvást az kiváltás- 
nak idejéig, úgymint feilyebb is mcgírl 1719. esztendő- 
béli Roldog Asszony havának 28-dik napjáig, azon Jöve- 
delemből esett volna , azt bizonyos Consideratiokra nézve 
N. Vzlő Szlovenics Mihály Urnák engedtük , kiről is ez 
Városunk usualis pecsenyével megcrősíllelcll Cessionalis 



456 

Levelünket adliik. Keeskemétlien Die 28-a Januarii 1719. 
(L. S.) Birák és Tanács. 

Egykorú másolat a város levéltárában. 



V. 

A kíi'ályi (lézma vagy papi (ized váltságára 
vonatkozó oklevelek. 

134. 

1685. Maj. 7. Balogh Miklós váci püspök körlevele. 

Isten sok jókkal áldgyon megh benneteket Váczi , 
Kozsdi, Veresegyházi, Szadai , Mogyoródi, Üllei, Némedi, 
és más , Yáczi Piispökségemhez tartozandó Birák , Esküt- 
tek, és Polgárok. 

Minthogy Kegyelmes Koronás Király Urunk eő Felsége 
Római Császár , és Magyar országi Koronás Király Urunk 
Váczi Püspökséget, és ahoz tartozandó minden nemű név- 
vel nevezendő jószágot, nem kevés érdemű szolgálatomra 
nézve, méltóztatott kegyeimessen nékem conferálni , és 
engemet avval fellisztelni. De mégh Tekintetes Posoni Ka- 
mara is az ö Felsége klmes Donatioit, Adománit kezéhez 
vévén, megh liadia, ertjssen megh parancsolta Lévai liar- 
minczados Diósi Mihálynak , hogy ennek utánna se azon 
megh nevezett Váczi Püspökséghez tartozandó Jószágom- 
hoz, és annak az ő Jövedelméhez semmi lötl úttal kézit 
ne ártsa , bírásaiul , jövedelmének kezéhez való vételétűi 
magát megh tartóztassa, és azon jószágot kezemhez, vagy 
az én embereim kezéhez füstin bocsássa. Az mely véghre 
mighien más rendeléseket nem teszek, azon Jószághnak 
mind árendálását, mind pedighlen rendelését Tiszteletes 
Nitrai Custos és Canonok Vadász Ferencz Uramra eő Ke- 



457 

gyeimére bíztam. Azért minthogy megh nevezeti Lévai 
liarminczados az ő Felsége Klmes donaliojával , sem pedigh 
Tekéntetes Posoni Kamarának parancsolalival nem gondol- 
ván, vakmerőséghlűl viseltetvén, rajlatok élődik, hatalmas- 
kodik, hihető hogy vagy maga konyhájára, vagy pedighlen 
régi Kegyelmes Ura úgymint Tököli Uram számára azon 
jószágomat értetlenül akarja megh tartani, csak valahogy 
ma vagy holnap megh ne bánnya. Annak okáért hagyom 
és parancsolom , ezen Levelemnek ereje állal , felül megh 
nevezett és az egész jószágomban Városi és Falusi Bíráknak 
Esküiteknek és polgároknak, hogy ennek ulánna 40. for. 
bírságh alatt, valamint fejeteket, kevés jószáglokat szere- 
litek, azon Lévai harminczados Diósi Mihálynak senki som- 
miben , legh kissebbik dologhban is szavát ne fogadgya ; 
kezeileknél lévő ReslanliátokbúI és jövedelmekbíil egy 
Fillért ne adgyatok. 

Sőt azoknak is az kik Dézmáimal szokták eszlendőn- 
kint arendálni, világosan megh ínondgyátok, hogy pénzé- 
nek vesztése alall senki arendát, Szent György Censust, 
vagy akármi névvel nevezendő adót, íizelésl, ennek utánna 
megh nevezed harminczadoslúl ne végyen , hanem az én 
Árendaloromnak megh nevezett Tiszteletes Vadászi Ferencz 
kezéhez assignályálok. Hozzá adván azt is, hogy ha Lévai 
harminczados vagy maga személye szerint, vagy mások által 
benneteket akármi módon úton, vagy lakó helyeilekben 
zaklatna, háborgatna, károsítani akarna, azonnal minden 
tehetlséghtek szerint , nem úgy mint Kglmes Koronás Ki- 
rály Urmik ő Felsége igaz hive, sem pedighlen Tekéntetes 
Posoni Kamarának harminczadossa, és szolgája, de mint 
Váczi Püspökségemnek pusztítója, és károsílója ellen, bíz- 
vást támadgyalok , üssétek , verjétek , jószágombúi kives- 
sétek, de megh ne öllyétek, az illyen cselekedeletekrűl adok 
én számot a hol kiváulalik. 

Ezen Uri Levelemet azért vévén mingyárásl Tóth 
György Ispánom hites szolgám, valami három s négy bíró- 
ság viselt értelmes polgárokval sietséghvel jötlesl jöjjön fel , 
hogy az oda alá való dolgaimról rendelést, minek előtle 



458 

más nem következik, elégliségessen disponálhassak. Éllye- 
lek jó egésséghben. Tyrnaviae die 7-a Maii. 1685. Földes 
Uratok Balogh Miklós Váczi Püspök. 

Körlevelek jegyzökönyve 66. lap. 



135. 

i685. Maj. 11. Vadász Ferenc nyitrai kanonok körlevde* 

Islen minden kivánt Jókval áldgyon megh jó Jámborok. 
Méltóságos Balogh Miklós Urunk eő Nga Leveleit alá kül- 
döttem , melyekben mit írjon ő Naga megh érteitétek , ezen 
kivül , említett méltóságos Urunklúl , nekem is egy néhány 
ízben írván, parancsolom kevés jószághtok vesztessége alatt, 
ennek utánna senkit mást ne urallyatok, említett Balogh 
Miklós Uram eő Ngán kivül, máskint ha valamellyitek az 
Sz. György adajáA, árendákat, másnak merészlitek adni, 
megh károsodtok, mert másszor is eő Nga megh veszi raj- 
latok. Az árendák felöl az Alföldségen másoknak ezen dol- 
got megh jelentsétek , mind addigh a meddighlen vagy Kor- I 
ponán, vagy Gácsban nem megyek, árendájokat senkinek 
ne adgyák , mert pénzetek benne vész , nem soká közitek- 
ben megyek , azértis az Sz. György adaját megh készítsétek , 
Tóth György siessen, ne késsen egynehány böcsülletes em- 
berrel Szombatban menni ő Ngához minden késedelem 
nélkül. Az én szolgálalpénzemet pedigh kiki megh hozza , 
mert másként is megh vészem; az Vácziakon, Kozsdiakon 
kivül senki megh nem adta, mégh Vácziak tartoznak Pén- 
teki hallal Icgh alább 5. mázsával , hallom most sok halat 
foghnak , el várom tűlelek. Egy átallyában ezek után Isten 
éltessen minnyájatokat jó egésséghben. Raptim Nilriae 11. 
May. 1685. — Jó akarótok Vadász Ferencz. — P. S. Diósi 
parancsolattyára soha ne mennyetek. 

Ugyanott 65. lap. 



459 

136. 

1685. Maj. lő. Diósi Mihály körlevele. 

Köszönelem után Isten áldgyon megh benneteket. A ka- 
rám nagy sietséggel értéstekre adnom , mivel az mi Kegyel- 
mes Urunk ö Felsége azon Váczi Püspökséghez tartozandó 
Pest Vármegyei Arendákat magának fentartolta mostani 
sok rendbéli Hadainak fizetésére nézveis, mely iránt való 
ő Felsége Parancsolatlya nekem szól , engem ismerjelek 
Arendálorotoknak lenni, az mint ez iránt az Nemes Várme- 
gye Tiszteinek Currensét is veszitek. Vévén azért ezen Le- 
velemet azonnal mindenek felett Kecskemethi Birák Uraim 
életetek feje vesztése alatt azon Pest Vármegyében lévő 
Várasi és Falusi Biráknak Lakosoknak éjjel nappal bizonyos 
Postája által megh hordoztassa mind ezen Levelemet s mind 
Szolgabíró Uram Leveleit, és késedelem nélkül az mennire 
lehet csoportosan egyben gyűlvén az Arenda Pénzzel, és 
ahoz való más rendbeli Ajándékokkal éjjel nappal jöjjön, 
mert valaki közületek késik, magának tulajdonítsa az ki el 
esik az Arendátúl. Ezzel Isten veletek. In arcé Gács die 
15. May. 1685. Eő Felsége mostani Királyi Dézmájának 
Fő Arendatora Lévai Harminczados Dióssi Mihály. 

Ugyanott 64. lap. 



137. 

1685. Jun. 20. Darvas János szolgahiró körlevele. 

Isten velünk. Ezt akarám tudtotokra adnom , az Arenda 
Váczi Püspök úr eő Nga számára vagyon Pest Vármegyé- 
ben, azért itt Gács Várában Dobai János Nemes Nógrád 
Vármegyei Vice ispán úr árendállya; így értvén azért az 
dolgot, kiki az maga Arendáját sietve hozza ide Gácsban, 
Egyébiránt ha ki késedelmeskedni fogh , fel nem hozza az 
Arendáját, hitesse el magával, el esik tőle, jövendőben sem 
engedik efféle Conlumatusoknak mogh Arendcini Dézmá- 



460 

jokal. Ezek iilán Islen veletek. Dalum in Arcé Gács d. 20. 
Juny 1685. Darvas János Nemes Pest Vármegyének 
Egyik szolga birája. 

Ugyanott 72. lap. 

138. 

1687. Oct. 26. Jegyzék a kecskeméti jegyzőkönyvben. 

Memóriáié. 

1. Három esztendőre való kegyes gratiát adott a Fel- 
séges Római Császár és koronás Királyunk eő Felsége a 
Budai Tartományban lévő Város és Falussi Lakosoknak 
a pénzűi való adót — úgy kell ezt érteni a Dézmákon 
és egyébb tartozandó állapotokon kivűl. 

2. Az Urak eö nagyságok parancsolatlyábúl , hogy 
minden Helységh, Város, és Faluk minden nyavalyájokat, 
nyomoriiságit és költségeit , és egyébb neheztelésseket 
supplicatioban és Írásban lévén hova hamarébb Inspector 
Urunk és Fő udvar Biró Uram eő kegyelmek kezéhez mél- 
tassák , úgy hogy a szegénységnek könnyebbségeket az 
Aulica Camerátúl az Urak nyerhessenek , és az Aulica 
Camera eleiben terjeszthessenek. 

3. Az Urak parancsolaltyábúl hogy Császár részérűl 
Birót válasszanak mindenült. 

4. A mely helyek summát Török idejében pracslálta- 
nak , hogy most is az iránt elkövesse, és abban az igasság- 
ban megh tartassanak nyavalyás emberek. 

5. Az hol Dézmát in natura adnak Pestre kell vitetni. 
— Anno 1687. 26. Octobris. 

Jegyzőkönyv 1677—1690. 404. lap. 



139. 

1688. Jun. 10. Herdegen János Léndrt budai kerületi csá- 
szári tiszttartó a dézmékat Budára a császár számára ren- 
deli beszolgáltatni. 



461 



Adgyon Isten minden jóKal mindnyájalüknak. Minde- 
neknek akarom ludtára és érléscre adni , hogy ennek 
elülle valakik közzííletek a Török jármában és halalmában 
voltatok , és Budára vagy egyéb Török helyekben Tizedel 
adtatok, úgymint vajLúl , szénábúi, Bárányokbúi, egy szó- 
val mindenekbíil valamibiíl szokás volt Tizedel adni, avagy 
in natura , avagy pénzűi szoktátok letenni; Mivel eo Fel- 
sége diadalmas fegyvere által attúl megh szabadíttatlalok, 
azon Tizedekel Római Császár és Koronás Király Urunk 
eő Felsége számára kelletik adnotok. Annak okáért élete- 
tek fejetek vesztesége alatl senkinek másnak adni ne me- 
részeljétek, hanem eő Felsége Budai Provisorának kezében 
szolgáltassátok ; mert valaki másnak merészli adni , fellyűl 
említett kárál és birságál el nem kerüli, ebben külömbet 
se cselekedgyetek. A mely Faluk és Városok lávúi vadnak 
Budátúl , az ollyanok minden háztúl egy-egy Kaszásl küldgye- 
nek ide Budára , és itt közel kaszállyanak számomra. 
Actum Budae 10. Junii 1688. Johannes Leonardus llerdegen 
sacralissimae Suae Maltis Bonorum Budensium Provisor. 

Ugyanott 327. lap. 



140. 

1688. Jun. 18. Ugyanaz u^anazon tárgyban. 

Vévén ezen Parancsolatomat Birák és Esküitek, hogy 
az minemű Termésekbűi, úgymint Bárány, Kecske, és 
Sertés marhákbúi , mindenféle vetemények , és borokbúi 
Tized esni fog, az ilt való Budai eő Felsége provisorsá- 
gához, és egyébb másnak senkinek ne szolgáltassák, az 
szénái is oly szerint kaszáltassák mennél hamarább lehel , 
és minden okvetctlenség nélkül, az kik pedig alkalmas 
helyeken , avagy közel nem laknak , bizonyos Kaszásokai 
ide Budára küldgyenek, és ebben egyebei ne cseleked- 
gycnek, ha Testi és jószágok kárától magokai oltalmazni 
akarják. Buda várában 18. Juny 1688. S. C. Pi. M. Bono- 



462 



rum Budensium el Pesliensium Provisor Joan. Leonard. 
Herdegen. 

Qui anlecedenter decimas in Pecunia dederunl, uli 
Kecskemethienses, absque ulla proleslatione iii naiura da- 
bunl, et remoliores abscjue mora falcalores pro foerio liuc 
miltent, vei poenam gravissimam senlient. 

Ugyanott 328. lap. 



141. 

1688. Jul. 21. Ugyanaz meghagyja a kecskemétieknek^ 
hogy a dézmát senkinek másnak, mint a hudai tiszttartóság- 
nak, adni ne merészeljék , s pénzhen semmi esetre, hanem 
természetien adják , a gahonát dézmálás előtt behordani , 
annyival kevésbé kicsépelni ne bátorkodjanak , mire nézve 
maga személyesen fog megjelenni , s e parancsát a körösiekkel 
is rögtön közöljék. 

Nobiles Egregii Domiui mibi Honorandi. Siquideoi 
Deciina Regalis in his parlibus Budám speclantibus ab 
Excelsa Suae Matlis Camera Aulica mibi commissa est. 
Ideo Dominaliones vestras siculi anlecedenter binis vicibus, 
ita el nunc scrio adborlor, ul nulli alteri, nisi ad Suael 
Matlis provisoratum Budensem Decimas omnis generis , in 
natm'a, nullatenus in Pecunia pracstent, el non prius, idj 
est anle decimationem peractam Trilicum inlroícrant, minus 
elrilurent , comparebo enim ibidem proxime , has Litleras 
eliam Dominis Kőrösiensibus absque mora communicent ,j 
secus fücluri gravissimam incurrent poenam. His divinae 
prolectioni omnia commendans perraaueo Dominationumi 
Yestrarum Paratus servus Jo: Leonardus Herdegen S. C.'l 
Rque Matlis Bonorum Budensium Provisor. Dömsöd 21.' 
Julii 1688. 

Ugyanott 329. lap. 



463 

142. 

16S8. Áug. 16. Miután Kecskemét város a dézmát régi 
gyakorlat szerint Galantliai Balogh Miklós váci 'püspök és 
szepesi préposttúl az 1688-ik évre is megváltotta , — a fen- 
tebbi zaklatás következtében a nevezett püspöknél keresett 
orvoslást , ki a városhoz következő levelet intézi: 

Islen kivánsági szerint való jókkal áldgya megh Kegyel- 
meleket szívbűi kivánora. Minémő galibában eselt Kegyel- 
metek újonnan ínspeetor Uram eő Kegyelme Emberi miatt, 
Kegyelmetek LevelébűI bövségessen, de álmélkodva értet- 
tem, magamnak s Emberimnek is hasonló sorsok vagyon ő 
Kegyelmek miatt Yáczon; Úgy látom vagy akarom vagy nem 
föl köll Bécsben fáradnom s olian orvoslását keresnem. 
Azonban a minémő Recogniliot kivánt Kegyelmelek, ira 
a régi UrbariumokbúI (mellyel már mind Inspeclor, Pro- 
visor, és más oda való Tiszt Uraiméknak megh mutattam) 
ki vivén alá küldöttem Kegyelmeleknek. Kívánván in reliquo 
éltesse Isten Kegyelmeteket csöndes megh maradással, ki- 
vánt jó egésségben. Szepesben 16. Aug. 1688. Kegyelme- 
leknek jó akarója Szomszégya Balogh Miklós, mk. Váczi 
Püspök. — Kivül: Ez Levelem adassék Kecskemélh Vá- 
rossá Feő Birájának és az egész Kösségnek Kecskeméten. 
(Pecsét). 

Eredeti a város levéltárában. 



143. 

1688. Alig. 16. Balogh Miklós váci püspök bizonyítványa 
arról: hogy a kecskeméti Dézma a törvényes váci püspököt 
illeti s azt a kecskemétiek folyó évre már ö nekie megfizették. 

Ego Nicolaus Balogh Episcopus Wacziensis, Pracpo- 
silus Scepusiensis, Sacrae Caesareae Hegiae Mallis Consi- 



464 

liarius ecl. Recognosco per praesentes et nolum facio qui- 
bus expedit universis , el vei maximé Perilkistri ac Magni- 
fico Dominó Inspeclori Budensi , Dominó Provisori , el aliis 
Dominis Officialibus. Quod Domini Oppidani Kecskemeli- 
enses quemadmodum meis Praedecessoribus Legilimis Episco- 
pis Vacziensibus solilam arendam anuualem pro omnibus 
rebus coriindem decimari solilis debito tempore simul et 
semel mihi quoque boc praesenti anno ut ex recognilione 
mea apud eosdem habita palet , doposuemnl et numerarunt. 

Quod autem Regalis Decima loci eiusdem non ad alium , 
sed praecise ad legilimuni Episcopum Vacziensem speciel, 
hoc omnibus manifesle conslat, quietanlionalesque prae 
raanibus eorundem habitae limpido declarant, sed el Urbá- 
rium anliquum anle Cenlum viginli octo Annos in anno 
nimirum 1560. confectum longo ordine usque ad praesens 
tempus conprobal. Quod ipsum Urbárium prae manibus 
meis babitum simiii occasione nuper Vaczii me exislenle 
eidem praementionato Dominó inspeclori, Provisori, et 
aliis ibidem praesenlibus Dominis praesenlavi et produxi. 

Quod verő aliquando idque Tempore sedis vacanlis 
post morlem legilimi Episcopi Vacziensis diclam Decimam 
Regálém Inclyla Camera vei in nalura, vei in pecunia per- 
ceperit el arendaveril, id ipsum Vacanlia sedis causavit, 
quod ipsum in omnibus eliam aliis Archi Episcoporum ad 
Regiam collalionem spectanlium in praesenliarum quoque 
observatur. Dalum in Praepositura Scepusiensi Die 16. 
Mensis Augusti Anno 1688. Nicolaus Balogh Eppus Vaczi- 
ensis mp. (P. H.) 

Eredeti a városi levéltárban. 



144. 



Balogh Miklós váci püspök erélyes levele a szegedi kama- 
rai hizottmánylioz a kecskeméti dézma iránt, liely és kelet 
kitétele nélkül. 



465 



llluslrissime Domine Comcs niihi observandissimc. Salu- 
lem serviliorumque meorum commendalionem. Lileras Do- 
minalionis Veslrae lllustrissimac Oppklp Kecskemélh ralione 
Deciraarum exaratas, ab eodem mitii praesentatas accepi, 
ex quibus abunde inlellexi menlem et voluulalem ejusdem 
D. V. circa Decimam ejusdem Oppidi , quod omnino armata 
manu et polenlia mediante exigere velit, super quo solen- 
niter protestor, et simul inhibeo praetitulalam D. V. a tali 
polenlia allentanda, quod enim piae reminiscentiae Sancti 
hujus Inclyli Regni Reges Praedecessoribus meis, el con- 
sequenter mibi clementer contulerunt, Sua Mallas qiioque 
Sacralissima ex innata sibi clementia diplomalice confir- 
mavit, nullus altér violenter illud rapere potest, non enim 
agnosco aiium Regem in Hungária praeler Suam Mailem 
Sacralissimam , et consequenter majorem Dominum , qui 
Venerabili hujus Regni Clero liberam disposilionem circa 
Decimas elocandas vei reservandas clementer aüribuit, et 
nonnisi praearendalionem in casu elocationis sibi reservavit. 
Ego autem siculi elapso anno, ita et hoc anno elocare nolo, 
sed omnino pro me reservare volo, uli neque arendam ab 
Inclyta Camera Rudensi levavi, imo in illis quoque locis, 
quae luclyla Camera arendavit, Decimam in Agnis et vino 
mibi reservavi , jamque etiam in Agnis, non secus et in 
Vino perceplurus sum. Viderit ilaque Sua Dominalio Illus- 
Irissima, si mihi, et consequenter Toli Venerabili Regni Hun- 
gáriáé Clero lalem violenliam, conlra Sacrum Suae Mattis 
Sacralissimae Diploma inferre velit, dummodo in confusio- 
nem sui ne vergat negolium, spcro enim me ab Auguslissima 
Aula remedium desuper obtenlurum. In reliquo maueo ele. 

Egykorú , egyszerű másolat a városi levéltárban. 



145. 



Föntebbi kísérletek siker nélkül maradván , Kecskemét 
és Körös városok a bécsi császári udvari kamarához folya- 
modnak. 

Kecskemét v. tört. III. kct, 30 



466 

Excellenlissimi , Illiisliissimi, Spcclaliiles ac Magnilicí 
Domini, Domini et Palroni nobis Gratiosissimi. 

Qualiternam Provisor Budensis Dominus Joliannes 
Leonardus Herdegcn Iídc anno Dccimas oninis generis fru- 
gum el vini, item pecuduni quariímvis provenieotium el 
procreali siio modo conlingentes, et anlehac Turcica po- 
testaíe in certo summae pecuniariae quanto, utpote 1250. 
Imperialibus induhitale et absque omni moleslia per nos 
singillalim redemplas, et in usum noslrum, aliasque com- 
munes necessitates supporlandas , applicalas , an cum , vei 
sine consensu Excelsae Camerae Aulicae, aut Suae Maltis 
Sacralissimae, ignoranles, nobis adimere nitilur, demis- 
simo hocce nostro niemoriali , eidem Excelsae Camerae 
Aulicae humillime detegere, et repracsentare necessitamur, 
quae vei ejusdem memorati Domini Officialis in adimendis 
praefalis Decimis intenlio , lanto magis earundem Decima- 
rum ademptio praepedialur , haecce Excelsae Camerae 
Aulicae Demississime proponimus moliva et Argumenla. 

Et primo quidem evidentissimum esset tolam illám 
lerrae plagam per multifarias Turcarum et Tartarorum de- 
populationes, Pccorum omnis generis abactiones, Incolarum 
incaptivaliones, et etiam nunc in caplivitate detentiones, 
potiorum verő interempliontís, exposl autem diversorum 
Regiminum Chrislianorum condescensiones, interleniiones, 
ac reliqua, quae belli tempore intervenire solent, incom- 
moda, adeo iam exbauslam, inopem et cnervatam esse, 
ut aliunde ad modernum porlionum reparlitarum quantum , 
hac Decima nobis adempta, minus sufficientes reddamur, 
idque, quod ex his Docimis provenire, cum aliis noslris 
oeconomicis provcntihus, pro secundando Suae Matlis Sac- 
ratissimae hoc belli tempore servilio, ac ordinalione, prae- 
ter quolidiannm victum , el ad amiclum comparandum , vix 
quidpiam remanere soleret, convcrtissemus, el iilterius 
quoque convertere non diflicultaremus. 

Pro secundo, cum humillimi Suae Matlis Sacralissimae 
vasalli et subdili simus, cur et nobis id beneficii evenire 
non posset, ut exinde, prouti et anlehac, ila et in poslerum 



467 



ad universa summe falae Suae Mallis Sacralissimae servilia 
apti, habilesque redditi et conservali sumus, ila et impos- 
lerum quoque sine aliqua Mallis Suae Sacralissimae aerarii 
defectu, idonei reddendi et conservandi főre benigne resol- 
vamur, minus liabiles futuri, si id quod unicus esset vivendi, 
el onera lolierandi ac praeslandi modus, nobis adimeretur. 

Quapropter Excelsae Camerae Aulicae humillime , 
eliam per viscera Christi supplicamus: quatenus intuitu rao- 
tivorum praemissorum , eam praeinsinuato Dominó Ofűciali , 
vei quibus compeleret, et in futurum compeliverit, grati- 
ose perseribere velit, ac dignelur ordinationem, ut nos in 
pacifica hactenus et imperturbata longi temporis sub Turcica 
poteslate constituli , quoad praemissarum Decimarum re- 
demplionem , deposilis videlicet deponi solitis , facla et 
fieuda usualione et consvetudine, sine veterioribus raoles- 
liis conservemur. Gratiosam Excelsae Camerae Aulicae 
praeslolaluri resolutionem Ejusdem Excelsae Camerae Au- 
licae Servi Humillimi Oppidorum Kecskemélh et Kőrös 
miseri et afflicli Incolae. — Kívül: Ad excelsam Sacrae 
Caesareae Regiaeque Matlis Cameram Aulicam ele Dominos 
Dominos nobis Graliosissimos Humiliima supplicalio Intro- 
scriptorum Kecskemélensium et Kőrösiensium miserorum 
et aííliclorum Incolarum. 

Egykorú példány a városi levéltárban. 



146. 

1689. Mart. 25. Éi'tesíttetnek a városok Bécsből, folya- 
modásukra az udvari kamaránál kelt határozatról , egyszers- 
mind utasitás'adatik a további eljárásra nézve. 

Generosi Domini mihi pluriraum Honorandi. — Salutem 
et servitiorum meorum prompliludinem. In decreto, quod 
praetilulatarufA Dominalionum veslrarum Exmissi Domini 
ablegali de facto adferunt, hic et nunc aliud non conlinelur, 

30* 



468 

quani ul Dominus Inspeclor Budensis ab ejusdein loci Pro- 
visore Joanne Leonardo Herdegen super instanlia per prae- 
lilulalas Dominaiianes veslras ralione Deciraarum facla in- 
formalionem desumat, ae expost eaiidem cum volo el 
opinione sua Excelsae Camerae Aulicae huc perscribat, 
pro cujus negolii acceleratione judicarem optimum főre, si 
iidem praefali Domini ablegali cum dicto Decrelo ad me- 
moralum Dominum Inspeetorem expedirentur, ibideraque 
expelitam luformationem adurgerent , hac verő obtenla , 
eandem quantocius mihi huc adferant, quo facio deiode 
omnibus viribus in id inlendam (proul haclenus eliam facere 
conabor) ul negotium bic per Excelsam Cameram Aulicam 
fmaliter resolvalur, Dominique ablegali cum oplato ncgotii 
effectu ad praelitulatas Dominaliones Vestras redire valeant. 
Maneo Earundera Praetiluiatarum Dominationum Veslrarum 
ad serviendum paratissimus Mallhias Nicoiaus Himesperger. 
mp. Dátum Viennae 25. Mártii 1689. 

JegyzökíJnyv 1677—1690. 347. lap. 



147. 



1689. Jid. 23. Királyi nyílt rendelet a dézmák iránt, 
egykorú inagyar fordításban. 

Mi Leopoldus Istennek kegyelmébüll az Római Biroda- 
lom Felséges Császára, Németh, Magyar Országh, Cseh, 
Horváth, Tóth Országh Királlyá, Austriai Háznak, Styriá- 
nak , Carinliának , Carnioliának Fő Herczege , Morva , 
Habspurg , Tyrolis , és Goritiának Fejedelme. 

Az mi híveinknek, mind Papi és Világi Rendeknek 
rainnyájának , és az mi Magyar Országunk Rendinek és 
Lakosinak, Egy szóval minden Rendben, hivatalban hely- 
heztelteknek, birodalmunk alatl lévőknek valakik ez Leve- 
lünket látlyák vagy hallyák, mindazoknak ajánlyuk az mi 
kegyelmességünket. Mivel hogy mi mostani kénszerítetell 



469 

közönséges szükségünkre, külömb-külömb ollalmazó hada- 
inknak segítsége kivánnja , az mi Budai Kamoránknak 
vigyázására kegyelmesseu bíztuk és parancsoltuk, hogy az 
mely helyeket Isten kegyelme, és az mi fegyverünknek 
ereje által újonnan az kereszlyénségnek ellenségétől , az 
Török nemzettíil , sok megh számlálbatatlan költségünkéi 
s vérünk kionlásával megh szabadítottunk, azokból az megh 
szabadított helyekből Gabonának , Bornak , Marhának s 
egyébféle veteményöknek minden Dézmáit az mi oltalmazó 
Vitézinknek számokra s néminemű könnyebségére gyííjcsék 
s be szödgyék. Minekokájért hűségtöknek ez pátens leve- 
lűnk által kegyeimessen parancsolljuk , valóban igen is 
intjük, hogy afféle veteményöknek és jövedelmeknek déz- 
Hiáinak kiszedésében hűségessen munkálkodgyanak. Tehátt 
pénznek bizonyos summáját az fellyebb megh mondott 
Budai Inspectionak kell le tenni. Érsek, püspök, prépost, 
és Apátur Uraiméknak számára , az mi kamorai Tisztvise- 
lőink , kik ez végre rövid nap kiküldendők , semmiképpen 
megh ne háboríttassanak , sőtt inkább mind azon Dézmák- 
nak, egyébb jövedelmeknek beszedésében, erős helyekben 
való behordásában az mi hasznunkat és szolgálatunkat hűsé- 
gessen elébb mozdítván, készségeket, mellettek való oltal- 
mokat engedelmessen megh mulassátok mindenekben az 
mi kegyelmes akaratunkat és kívánságunkat vigyék véghöz. 
Dátum Viennae 23. Julii 1689. Leopoldus mp. (L. S.) 
Pelrus Korompay. Joan. Maholányi. 

Egykorú, és egyszerű példány a városi levéltárban; mint látszik 
magán fordítás a latin szöveget nem értök számára ; más példány 
hiánj'ában ez is jelentékeny hézagot pótol. Be van Írva némi változ- 
tatással az 168Vy. évi egyik lajstromba is, melyről az aláírások ki- 
egészíttettek. 



148. 



1690. Au<j. 17. A cmszári udvari kamara, Kecskemét 
vdrosJwz vitézeit leirata, melyben a várost értesíti: hogy a 
háború tartama alatt mind az ellenségtül , mind a keresztyén 



470 

hadaidnak gyakori beszállása s élelmezése által szenvedeti 
rohant károsodása tekintetéből, s azért is hogy ez évben a 
sáskák a vetéseket végkép eljMsztüották , könyörületből meg- 
engedtetett, liogy eddigi gyakorlat szerint a váci pUspöktül a 
dézmát 106 aranyért ezen egy évre megválthassa. 

Sacrae Caesareae Regiaeque Matlis Camerae Aulicae 
Nomine, Jadici et Incolis Oppidi Kelskemélh, per Prae- 
sentes significandum ; Propositara esse Camerae huic Aulicae 
demissam Eorundem Instanliam, qua videlicet, pro con- 
cedenda, mittendaque sibi in futurum etiam , intuilu plu- 
rimorumj hoc Belli lempore tam ab Inimicis, quam per 
Christianorum Regimioum frequentes Condescensiones et 
lolertentiones perpessorum Damnorum , et quod praelerea 
specialiter hoc Anno Locustae Segetes totaliter destruxis- 
sent, hucusque practicata Decimarum Regiarum in certo 
pecuniariae summae quanlo, nomiuaiini utpole Cenlum et 
Sex Ducatis Aureis ab Episcopo Vaciensi Arendatione, hu- 
millime supplicaverint. 

Posteaquam igitur superinde Benigne Conclusum esset, 
ut habita condigna Commiserandi status sui Consideratione, 
iisdem supplicantibus petita haec Arendatio in Annum 
adhuc currentem indulgeatur: expost aulem dictae Decimae, 
tamquam pro Annonaria Mihliae Provisione omniuo neces- 
sariae, per Administrationem Budensem in Natura ab ípsís 
exigantur, atque praestentur; 

Idcirco delerminata haec Resolutío, eidem Judici et 
Incohs Keskemetensibus pro Notitia , et direclione sua per 
Praesenles signiíicanda fait: prout et ordo debitus, apud 
praedictam Administrationem Budensem, jam pariter eate- 
nus est inslilutus, ac in co Benigna mens, atque Voluntas 
Sacratissimae iMattis Suae lldeliler effectuala. 

Ex Consilio Camerae Aulicae Viennae 17. Aug. Anno 
1690. Jac. : Theob: de Mayeren. mp. 

Kivül: Judici et Incolis Oppidi Ketskemelh assignan- 
dum. (Pecsét). 

Eierloti a váro!?i levéltárban. 



471 

149. 

1692. Jul. 18. A császári udvari kamara rendelete a 
budai administratorhoz , melyben tudatja: hogy Kecskemét, 
Körös , és Cegléd városok folyamodására ismét megengedte- 
tett, különösen múlt évi hasznos szolgálataikért , hogy a váci 
püspöktől megváltott dézmát megtarthassák, viiután a vett 
értesülés szerint abból valamely nagy haszon különben sem 
várathatott. 

Camerali Adminislrationi Budensi. Officioriim noslrorum 
prompliludinem. Quibusdam indaclis rationabilihus molivis, 
Oppida Kecskemelh , Kőrös ct Czegléd , ab Episcopatu 
Vaciensi arendatas decimas, absque ulla diminulione prae 
manibiis suis relinqui humillime institerinl, id ipsum ex 
supplicalione eorundem praesentibus indusa uberius palel, 
el siquidem praelitulati inslanles juxla sufficienlia docu- 
menta, praeprimis anno proxime praeterilo, ulilia Suae 
Matlis Sacralissimae servilia secundum nolabilo interessé 
fideliter praeslitissent, el ob lioc eisdeni merito indulgen- 
tia aliqua concedenda cssel. [dcirco allé lilulatae Suae Mal- 
tis Sacralissimae Domini Doniini noslri clemenlissimi nonaine 
praesentibus serio inlimatur, ul praescriplis Iribus Oppidis 
pro hoc anno plenaria decima (cum alioquin eliam juxla 
comraunem relationem) nihil magni sperari possit, libere 
et imperturbale ipsis rehnqualur, quod decretuni Camerah's 
Adrainistralio noverit pro sui direclione inlimalum esse. 
Adum Viennae die 18. Juhi 1692. 

Másolat az 1G91 — 1698. évekröli jegyzökönj-v 190 dik laiyáii egy 
korú kézzel beírva. 



150. 



1692. Aug. 8. Plass Ferdinánd budai administrutvr érte- 
siti a három város elöljáróit a fentebbi rendeletről. - 



472 

Nomine Inclylae Suac Mallis Sacralissíinae Caraeraíís 
Adminislralionis IN: Judici el Juralis Asscssoribus Oppidorum 
Kecskemelh, Kőrös et Czegled hisce inlimandum, qualiter 
Sua Maltas Sacralissima , jam menlioDatis Iribus locis , non 
lam ob faclam Eorundem humillimam inslanliam, elapsoque 
Anno proximo apud Varadiensem Ploquadara per lolam 
byenaera praestila fidclia senilia, quam perpessa per conli- 
nuum Con- et descensum Mililiae Suae Matlis damna , alias- 
qae liis belli lemporibus calamilates, ínlegras Decimas, 
quas alias Incljta Administralio a Dominó Episcopo Vaci- 
ensi arendabat, diclis tribus Oppidis, hoc solum currenli 
Anno, iisdem cedi, et relinqui Cleraenlissime indulserit. 
Scient igitur se se Dominationes Vestrae circa hanc Soae 
Mallis Sacralissimae benignissimam resolutionem , mihi per 
Excelsam Aulicam Cameram insinualam dirigere, el pro 
hoc dunlaxal Anno inlegras omnis generis Decimas iibere 
coliigere et frui. Dalura Budae 8. Augusfi 1692. Sacrae 
Caesareae Regiaeque Mallis Consiliarius necnon Cameralis Ad- 
ministrator. Férd: Plass. mp. — Kivül: Nobilibus, Egre- 
giis, ac Circumspeclis N. : N. ; Judicibus el Juralis Oppido- 
rum Kecskemét, Kőrös, el Czegléd, amicis mihi dilectis. 

Eredeti a városi levéltárban. 



151. 

1694. Jul. 24. A bécsi udvari kamara leirata a három 
város folyamodására , melyben értesíttetnek: hogy ámbár a 
dézmák elengedése iránti kérelmük teljesítése mind 6 Felsége 
rendeletével , mind a budai administratio által előterjesztett 
okokkal ellenkeznék is; mindazáltal a táhori főbiztos Hei- 
tersheimi Heisler General hatályos ajánlatára , a dézmák fele 
elengedtetett legyezi. 

Sacralissimae Caesareae Regiaeque Mallis Camerae 
.\ulicae Nomine Communilalibus Oppidorum Kecskemelh, 
Kőrös 5 el Czegléd , Pracsenlibus siguificandum. Qualiler- 



4:13 



nam demissae eoruiidem iiistantiac ralione concedendac 
arendalionis Decimarum ex his Oppidis obvenienlium , non 
lantuni universali , occasione arendandarum Decimaruin ema- 
natae, Caesareae Resolulioni, sed eliam aliis relevanlibus 
ab Adrainistratione Caesarea Budensi perscriplis rationibus 
non levi quidem ex parle adversari viderentur. INihilominus 
in singularem consideralionem Excellenlissimi Domini Ge- 
nerális Commissarii Comilis ab Heitersheim , Qui videlicet 
eosdem Oppidanos speciali prompliludine in subministrandis 
diversis bellicis exigenliis prae Caeleris laudasset, et pro 
aliqua sallem iisdem conferenda sublevalione enixe recom- 
mendassel, Camera haec Aulica supranolatis supplicanli- 
bus, in consolalionem eorundem, Boni publici causa prom- 
pté supporlatoruin onerum, medielatem decimarum suarum 
pro praesenle Anno arendandi, \el detinendi, hisce iicen- 
liam imperliri voluit, et id ipsum hodierna posta suprafatae 
Administrationi Budensi pro sui directione, et ulteriori or- 
dinatione denotavit. Ex Consilio Caraerae Aulicae Yiennae 
die 24. Jul. 1694. Joan. Theodorus MeimecL 

Jegyzőkönyv 1694—1702. G7. lap. 



152. 

1694. Aug. 1. A császári udvari kamara rendelvénye a 
budai administratiolioz , melyben hivatkozván a fentebbi le- 
iratra , értesiti : onikép a három város dézmájának fele elen- 
gedtetett / de ha ezt a városok nem eléglenék , ismét folyamod- 
nának, s különösen ha Heisler tábornok őket újólag aján- 
laná, egyszersmind az Udvari kamarát biztosítaná , hogy ö 
Felségének nagyobb előnye származik ezen városok szolgálatá- 
ból , mint a dézmákból , — úgy a városok egész dézmáját az 
Administratio engedje el. — Ezen rendelvény német eredetiből 
van latinra fordítva. 

Nobilibus ac Generosis Doniinis el Amicis nostris salu- 
Icm cum lavore! Optimac vobis constabil, qualcmnani 



474 



dispositionem proximis diebus sub dato diei 25. Julii Dominó 
Administratori dederimus, signanter ut idem Dominiis tribus 
Regio Privilegialis Kecskemélh , Kőrös, et Czegléd Oppidis, 
subministralione quamplurimariim veclurarum , et idgenus 
praeslalionum , tum erga Sacralissimam Suam Caesaream 
Majestatem , tum publicum Commodum promovendum 
conlestatorum fidelium obsequiorum respectu , specialiter 
autem jam tertia vice per Dominum Generalem Commissa- 
rium eatenus factae recommendationis intuilu , quateiius 
Decimae eorum iisdem ad medietatem relaxentur. 

Quodsi verő eaedem Civilates denuo supplicando re- 
Gurrerent, et id effeclive reraonstrarent, quod ratae Decimae 
medielalis jam ipsis concessae praearendalio, lam ingenles 
eorum praeslationes, et per continuam Caesareae Mililiae 
promotionem causata damna neutiquam adaequaret, taliler- 
que leve exinde sui sublevamen sentirent : quapropter pro 
totius Decimae praearendalione inslarent; alque una eotum 
Dominus quoque Generális Commissarius eosdem suppli- 
cantes de novo pro meliori recommendaveril, et insi- 
mul nos de eo assecuraveril , quod ex promolione Exer- 
cituum Suae Mallis per Hungáriám multo majorem Sua 
Mattas senliat ulililalem , quam Decimarum illarum conces- 
sio importárét. 

llaque nos in recognitionem attacloruni molivorum 
apud nos decrevimus, quatenus memoralis tribus Civitati- 
bus integra earum Decima pro hoc anno, nullo prorsus im- 
pedimento obstante, liberó eorum usui concedatur, quod 
ipsum demum Dominus Administrator in efíectum perdu- 
cere, taliterque Sacralissimae Suae Caesareae Maltis cle- 
nientissimae volunlali et opinioni morém gerere noverit. 
Dátum Viennae die 1. Aug. 1694. Sacralissimae Caesareae 
Mallis Administrator et Subordinali Aulicae Camerae Con- 
siliarií. 

Egykorú másolat a városi levéltárban , s mellett'C az egyszerű német 
szöveg melyből fordíttatott. 



475 



153. 

1694. Aug. 13. Az udvari kamara újahh rendelvénye a 
budai administratorhoz , melyben értesíti: hogy a három város 
újabb folyamodására s a tábori főbiztos isméti ajánlatára 
azoknak egész dézmájuk elengedtetett légyen. 

Salutem nostram. Minioie dubitamus , quin Dominus 
Administrator Commissionem illam , 24. die Julii a nobis 
acceplam recenti adhuc in memória teneat, ut nempe tribus 
his iiberis regiis] Oppidis Kölzkemet, Kőres, et Szegled, 
(respeclu ipsorum, in Commodum Sacrae Caesareae Majes- 
tatis, inque bonum Pubiicum praestilorum Serviliorum) 
dimidiam partéra Decimarum propriarum remitlere et condo- 
nare debeat, propter continuas el multiplices vecturas, 
aliasque praeslaliones ab ipsis prompté et lubenter peractas, 
pro qua etiam dimittenda dimidia parte Decimarum Dominus 
Commissarius Generális lilteras magna Emphasi onustas 
recommendatilias nobis iransmisit. 

Quoniam autem praenominala Oppída rursus, et de 
novo supplicando comparenl, et Coacie demonstrant, con- 
cessam praearendationem dimidiae tantum partis illis nimis 
esse subievamen exiguum , asseruntque se per Continuos 
et frequentes Caesarinae militiae decursus, maxima onera 
et damna sustinere dcbere, et hac ex causa omnium deci- 
marum remissionem rogaverunt, eiiam Dominus Commis- 
sarius Generális iteralo praefatos supplicantes summopere 
recommendavit, perque hanc condonalioncm Decimarum 
niulto majora commoda exinde emergentia in Hungária 
Caesareo Exercitui praestare se posse, assecuravii. 

Adeoque nos consideratis his praediclis molivis conclu- 
simus, statuimusque, ut praelibalis his irilius Iiberis Oppidis 
hoc anno tolus usus fruclus decimarum, absque ullo impo- 
dimento permittalur. Cui se pracler alias in futurum Com- 
missiones accommodare, et gratiosissimam Sacrae Caesareae 
Majeslatis voiuntatem et mentem adimplere Dominus Admi- 
nistrator non ignorabit. Viennae 13. dic August. 1694. 
Dominó Admiiiislraturi Budac. 



476 



Egykorú másolat a városi levéltái-ban ; úgy látszik németből van 
fordítva , mert egy német példány is létez mellette , hasonlóan egyszerű 
másolatban. 



154. 

1694. Aug. 13. Az udvari kamara leirata a három város- 
hoz fentebbi tárgyban s értelemben. 

Sacralissimae Caesareae Regiaeque Mattis Camerae 
Aulicae Noraine , Communilatibus Oppidorum Köszkemet, 
Kőrös, el Czegled Praesenlibus Signiticandum. Cameram 
lianc Aulicam iisdem Oppidanis , non lam ob Eorum , Mili- 
liae Caesareae fidelium aclualiler praeslilorum , el pari 
studio in poslerum eliam praestandorum serviliorum , quam 
maximé in specialera respeclum recommendationis, ab Excel- 
lenlissimo Dominó Generáli Commissario Comite ab Hei- 
tersliaimb, pro iisdem Oppidanis ilerato, el efíicaciler exhi- 
bitae, demisse eíTQagilalam Praearendalionem omnium Deci- 
marum Suarum, pro hoc tautummodo Anno, el quidem 
nulla praelentorum Privilegiorum suorum vi , sed ex sola 
speciali gralia concessisse, idemque Caesareae Administra- 
lioni Budensi sub hoc Dalo , pro nolilia , el debila ulteriori 
ordinatione inlimasse. Ex Consilio Camerae Aulicae Vien- 
nae Die 13-a Augusli. 1694. Joan: Theod: de Melmek. mp. 
— Kivid: Communilatibus Oppidorum Köszkemel, Kores, 
el Czegled assignandum. (Pecsét). 

Eredeti a város levéltárában. 



155. 



1694. Sept. 5. Heitersheimi gróf Heisler Donát Tábornok 
válasza — az általa tett sikeres pártfogásért Kecskemét város 
részéről hozzá intézett köszönő levélre. 



477 

Noblles Prudentes ac Circumspecli , Doniini milii colendi. 
Literas Dominalionum Veslrarum 29. mensis elapsi ad me 
datas accepi, et exinde non absque magna satisfactione 
intellexi recommendalionem meam exiguam ralione Deci- 
marum iisdem Dominalionibus vestris impositanim effeclum 
sorlitam esse optatissimum , gaudeo enim pro Oppido, 
quod per lot annos, et lanla discrimina mullifaria, in 
incremenlum et Patriae, et Auguslissimi , praestilit, quid 
boni efficere potuisset , et spero Dominaliones Veslras et 
imposterum laudabililer ila conlinuare plaoe non intermis- 
suras, siquidem et ego, quae in earum favorem et emolu- 
menlum ulterius exhibere potero, omnimode contribuam. 
Deus Dominaliones Yeslras diu incolumes servet Earumdem 
Dominalionum Veslrarum ad servilia paralus Donalus Heisler 
Comes ab Heilersheimb. Dátum in Caslris ad Pelrovaradi- 
num posilis 5. Seplembris 1694. 

Jegyzőkönyv 1694—1702. 83. lap. 



156. 

1695. Mart. 12. Kecskemét és Körös városok ismét Heis- 
ler tábornok pártfogását kérik, a ki a cs. udvari kamarához 
következő ajánló-levelet meneszti. 

Ambae Civitales Kőrös et Kecskemét unanimiler ad me 
recursum in eo sumserunl, ut easdem inluilu relaxalionis 
Decimarum Regiarum apud Excelsam Cameram Aulicam 
Caesaream recommendarem. Considerandus eorundem status 
mihi optime constal, quanlum videlicel eductionis et induciio- 
nis Regimirium , necnon ex hybernis et ad eadem Quarli- 
ria, in et educlionum occasionibus, atque eolum viclualium 
quoque promotione, prae aliis omnibus quanlas suslulerint 
incommoditales. 

Incolarum eorundem subsislendi média duntaxat Deci- 
mae illae sünt, praetereaque nullás alias habent sibi advi- 



478 

cinanles Civitates vei Pagos, quorum succursu sibi prodesse 
possent. 

Placeat itaque Excelsae Caesareae Aulicae Camerae 
inluilu raemoraiorum Kőrös et Kecskemélh Locorum in 
Admiiiistralura Budensi , cui subjacent , lalem peragere 
dispositionem, qualenus per aliquot annos ulerque Locus, 
donec ad meliorem Statum pervenire, magisqiie impopulari 
poluerint, praealtactam Decimam pro se retinere, inque 
suos usus convertere possint. Yiennae die 12. Mart. 1695. 
Donatus Haisler Comes ab Hailershaimb. mp. 

Másolat a városi levéltárban, latira és német példányban , — mely 
körülmény a németet eredetinek, föntebb közlött latint fordításnak 
vélelmezteti. 



157. 

1696. Június 9. Heisler táhornok megköszöni a bárányo- 
kat, melyeket nékíe a kecskemétiek küldöttek. 

Nobiles Prudentes ac Circumspecli. Domini mihi hono- 
randi. Sub 3-a instanlis Dominationum vestrarum ad me 
dalas literas unacum Iransmissis mihi agnellis, aliisque 
diversis culinariis accepi , pro queis debitas dependens 
grates, meque ad exhibenda accepta officia paratura oífereus, 
Dominationes vestras diu felices et incolumes vivere cordi- 
citus foveo, ac permaneo — Earundem Dnum Yrun — 
Ex easlris Prope Erestii ') posilis die 9. Junii 1698. Ad 
servitia paratus Donatus Heisler Comes ab Heitersheimb. 
mp. — KillsOcím: Nobilibus Prudentibus ac Circumspect- 
is Dominis N. : N. : Judici, Senatui, et Juralis Assessori- 
bus Oppidi Ketskemét. Dominis mihi honorandis Kecskemét. 

A levél külsején egykorit jegyzet : „1696. 11. Junii 
UEJSLER Urunk Eő Nga köszöni az 50 Bárányokat." 

Eredeti a városi levéltárban. 



') Eresztő, puszta kis-kunságban Halas mellett. 



479 



158. 

1696. Sept. 17. A budai administrator ir a kecskemétiek- 
hez, sürgetvén: hogy mivel gróf Preyner kamaraelnöknek már 
négy hintós lovat ajándékoztak , de oly nagy úr hatos fogaton 
jár, tehát kiddjenek még kettőt, s aztán titkáráról, meg ö 
róla se feledkezzenek meg. 

Nobilibus Prudentibus ac Circumspeclis Dominis N. 
Judici et Juralis Assessoribus Civitatis Kecskemélh Dominis 
mihi honorandis. 

Nobiles Prudentes ac Circumspecíi Domini. Perspectum 
habebunt, qualiler Excellenlissimo Dominó Excelsae Aulicae 
Camerae Praesidi Comili a Preiner, ob oblentam decima- 
rura arendalionem el desuper naclam expedilionem qiiatuor 
equos pro munerc obsequentissime condonaverint; siquidem 
verő pro injunctione currus sex requirantur, et tanlus Do- 
minus minoribus equis veclionem facere non soleal, propte- 
rea meipsumque deűcientes adhuc duos equos obferendi 
compromissionem et ad Dominaliones Yestras, ut mihi erga 
debilam exsolulionem simile equorum par exequi non grave 
ferre vellent, requisilionem apud ablegatos Viennam missos, 
qui autem eas ipsasmet hanc obligalionem faciendi in respon- 
sum mihi praebuerunt. Eo praeHbatis Dominalionibus vestris 
hisce per proprium hominem insinuandum officiose duxi, qua- 
tenus unum in eodem colore, quo prislini conslituli, et in ma- 
gniludine quam annexa mensura conlinet, alterum verő ejus- 
dem quidem coloris, sed non adeo aitentatae magnitudinis 
mihi sine remora transmittere íaciant, et juxta hbitum ambos 
praedictos equos altefatae suae Excellcnliae pro honorario 
offerre, atque cum ipsis proprium hominem Viennam expedi- 
re, vei mihi prelium, quidnam eis conslahunt, transscribere, 
inlerea ralione ilhus equi Exceilenlissimi Domini Comilis a 
Preiner Secretario compromissus fűit, disposilionem lalem 
insliluere vellent, ut co liligio melius vcrbo stelur et Vien- 
nam Iransmitlatur, quibus pcrmaneo Dominalionum Veslra- 
rum Budae die 17 7-bris 1696. Joannes Ignalius Kurtz. 

Jegyzőkönyv 1G91— 1698. 694. lap. 



480 

159. 

1699. Oct. 7. Kecskemét város elsorolván 1685, Oct. 18-tól 
1698-ik évig teljesített szolgálatait s kárait, — kéri a budai 
administratiot , hogy a dézmák iránt engedje örökös szerző- 
désre léphetnie. 

Specificalio. Quantum Oppidum Kecskeméth Anno 1685. 
a (lie 18. Octobris Armadáé Suae Mattis Sacrmae suh Com- 
mando Excellenlissimorum Dominorum Dominorum Gene- 
rális Campi Mareschalli de Mersy et Donali Heiszler, usque 
ad Feslura S. Georgii 1686. in Praesidinm Szolnok prae- 
slilit — nempe 

1-0 Anno praefalo Beliicus Commissaris condam Dá- 
niel Weber limitavit ad nos in Porliones 5000. Florenos, 
sed illám limitatioaem violavit, et denuo Quadraginla millia 
Fiorenorum nobis imposuit, sed nec hoc obstante nos 
exequendo homines nostros Szolnokini in Compedes con- 
jecit et illuc usque delinuit, donec plenarie exolvimus sub- 
sequentia. 

1-0. Florenos Rhenenses Viginliquatuor 
Millia Quadringentos et Sex 24,406. f. — 

2-0. Tria Millia 3,000. f. — 

3-0. Viginti Millia Septingentos Sexa- 
ginta Sex 20,766. f. — 

4-0. Tria Millia 3,000. f. — 

5-0. Vinum administravimus pro nonin- 
genlis Sepluaginta duobus 972. f. — 

6-0. Equos pro Septingenlis quatuor- 
decim 714. f. — 

7-0. Pannum pro Centum quadraginta 
novem 149. f. — 

8-0. Cubulos Cassovienses Trilici 8,823. 
pro 52,938. f. — 

9-0. Cubulos Cass. Hordei 4,842. . . 14,526. f. — 
10-0. Portiones Panis 41,504. per 3. xos 2,490. f. — 

Summa facit 122,961. f. — 



481 

Idest Cenlum Viginli duo Millia nouingeoli Sexaginla 
et uDus ílor. 

Specificalio Secunda. Ciim praedicta Armada Suae Mat- 
tis Sacrmae universaliler quindecim diebus in Festő Pascha- 
lis Anni 1686. in Oppido noslro slalionem habuissel, quid 
et quantum a nobis exlorserunt, exceptis omnibus vicluali- 
bus, Carne, Pane, Vino, foeno et reliquis. 

1-0. Ablali sünt Boves a Militibus 
N-ro 989. par solummodo a 20. Imperia- 
libus computando faciunl in summa . . 14,835. fl. — 

2-0. Vaccae unacum Vilulis 425. a 6. 
Iraperialibus par, faciunt flór. Rh. . . 1,867. fl. — 

3-0. Equi N-ro 338. par a 20. Tall. . 5,820. fl. — 

4-0. Vicissim de Tritico asporlarunl 
Cubulos Cassovienses 3,500. singulos a 4. 
TaMeris, faciunt 21,000. fl. — 

5-0. De Hordeo Cubulos 3,288. a 2. 
Tall.: 9,864. fl. — 

6-0. In parata pecunia execuli sünt a 
nobis: 16,596. fl. — 

7-0. Currus abegerunt N-ro 114. a 2. 
Tall. : 342. fl. — 

8 0. Larida vi ablata sünt N-ro 115. 
sing. 8. Tall. facit 1,380. fl. — 

Quantum pro se in Discrelionem 
extorserunt , ut sequitur: 

Pro Excelientissimo Dominó Generáli 
de Mercy debuimus dare Ducatos N-ro 
900. facientes flór. Rh 3,475. fl. — 

Dominó Vigiliarum Praefeclo Ducatos 
150. , faciunt 552. fl. 30. x. 

Dominus Commissarius Weber extor- 
sit Aureos 50. , faciunt 187. fl. 30. x. 

Item Dominus Commissarius Weber 
extorsit 46. Boves, valentcs . . . • 690. fl. — 

Sm. 76,609. fl. — 

Kecskemét v. iörl. Hl. köt. o 1 



482 

Praelerea cum praedictis diebus liorum bononun ama- 
rissima extorsio fuisset a misera Plebe, adhuc residenle 
Armada, supra quam irruere volens Gens infensissima 
Tarlarica, redeundo omnia pecora in campo deprebensa 
abegit, tum decollatione el incaptivatione miserorum Coin- 
colarum, Filiorum el Servorum nostrorum ad numerum 
Quadringentortim , qui partim etiamnum diram patiuntur 
Caplivilatem, partim verő qiiorsum devenerint, ignoratur. 

Anno 1691. lempore obsidii Varadiensis certos qiiosdam 
Currus praeslare debuimus, ex quibus etiam mulli Boves 
perierunt, quorum cum specilicatio perierit, eorum eliam 
Numerus haud constat. 

Anno 1692. Posteaquam Fortabtium Várad se se dedi- 
disset, pro devehendis Belgradum versus Turcis numerosos 
Currus praeslare debuimus, quibus diclos Turcas Váradi- 
enses pláne Titebnum vebere debueramus, ex ilHs curribus 
perierunt 118. Boves, singulum par a 20. Imperiabbus 
faciunl ílor. 1,770. 

Anno 1698. Pro restaurando Fortalitio Aradiensí ullra 
cenlum currus administravimus, exinde quoqiie perierunt. 

Boves 208. in valore ííor. Rhen. . . 5,245. 30. 

Currus 80. in valore flór. Rhen. . . 610. 30. 

1,770. — 

76,609. — 

122,961. — 

Sma : 207,196. fl. — 
His ilaque perpensis ad Inclytam Cameralem Admi- 
nistralionem Budensem humillime confugimus, dignenlur 
isla omnia Fxcelsae Camerae Aulicae gratiose repraesentare, 
ac illud quoque genuine detegere , quod nos quamvis Impe- 
rio Turcico subjccti fucrimus, lamcn Suae Malti Scrmae 
semper fideliter servivimus, el a quo Sua Maltas Scrma 
islas partes viclricibus armis suis recuperavit, qualia uliba 
servitia praestitimus , propter descensiones el ascensiones 
Regiminum in Homiuibus el Pecoribus qualia damna pcrpessi, 
Gl quanlas cxpensas pracler lianc specilkationem etiam 



483 



habuerimus, — nullus enumerare polesl; quibus conside- 
ralis dignarenlur erga nos raerilo respeclum habere, nobis- 
que Universas Decimas bona modalilale íd perpetuum areo- 
dari concedere, iit oplala jam diu pace respirium habere, 
et coüsequenter ad servilia Suae Maltis Sacrmae habiliores 
efűci possimus ac valeamus. Quibus nos Graliae ac favori 
humillimc accomraodantes manemus ■ — Inclylae Cameralis 
Administralionis Budensis Servi humilh'me subjecü Judices 
ac Jurali Oppidi Kecskemélh. — Dalum Kecskéméül diö 
7. 8-bris 1G99. 

Eredeti egykorú fogalmazvány a városi leréltárban. 



160. 

1699. Nov. 23. A budai administratio szerződésre lép 
Kecskemét várossal a császári kamara jóváhagyásának remé- 
nyéhen , föntebbi folyamodvány alapján , liogy a város a 
dézmákc'.t örökösen megtarthassa , továbbá hogy a város sok 
ezerekre rúgó követeléseit a kincstár által soha megtérittetni 
nem kivánja , sőt azon kivül, hogy az id'ó szerinti váci püs- 
pöknek a dézma váltságot megfizeti, tartozni fog a város a 
császári kincstár részére évenkint legfölebb Sz. Mihály napra 
a legközelebb es'ó kincstári éléstárba kilencszáz alsó austriai 
mérő kétszeres búzát saját költségén beszolgáltatni. 

A Sacralissimaee Caesarca, Regiaequc Mattis , Admi- 
nislralionc Budensi ex una , cum Judicibiis , Caelerisquc 
Oppidi Iveczkemeliensis Juratis Civibus , el Senaloribus ex 
alléra parlc , circa íuluram Decimarum arendalioncm , ac 
praeslalionem Subscqucns Cotilraclus ad Benignam Excelsae 
Aulicac Camerae ralificatiüncm desuper humillime praoslo- 
landam iiiilus , ct quidem l-o Praefalo Keczkemeliensi 
Oppido, Jus cl facultas oninis generis in Territorio baclenus 
in PossGSsione exlilo arendalionis lilulo erga cxolulos 
centum aureos Speciali ex Caesarco indullu bis Belli Tem- 
poribus usufrui concessas decimas , dciiiccps el imposlcrum 

31* 



484 

Secündum Regni consveludinem exigendi in perpetuum 
Speciali ex hoc motivo el annexa hac conditione allribuilur, 
ut pro 2-0 Cunctae Totales el inlegrae didi Oppidi Kecz- 
kemeliensis ad hoc usque lempus inlervenlae, el ab aeraria 
Caesareo nierilo secus bonifiendae, lam ralione deperdito- 
rum Boum , quam aliorum quonímcuDque Degoliorum , 
\igore adjacenlis Specificalionis muila niiliia florenorum 
imporlantes Praetensiones annuliatae , et in perpeloutn 
sublalae, nulioque amplius aevo resuscitandae sint, now 
minus ut 3-0 diclura Keczkemetiense Oppidum loco prae- 
allactae üniversi generis Decimarum Eidem concessae prae- 
arendalionis, quovis anno in perpetuum Nongentas Inferioris 
Austriae Mensurae metretas mixli bonae quaHtalis Tritici 
praestare, ad proximam Domum annonariam , et ad sum- 
mum ad Festum Sancti Michaelis Archangeli propriis Expen- 
sis citra aerarii Caesaréi aggravamen advehere , manibusque 
deslinali eatenus oflicialis assignare, ac insuper Taxára 
Ordinariam sive summám Arendatitiam Episcopalui Vaciensi 
ex propria crumena quolannis exsolvere, et dinumerare 
tenealur, et obligetur, porro 4-o inluitu Tantorum praeler- 
itis Belli Temporibus Supportatorum gravium Onerum 
Saepemenlioriato Keczkemeliensi Oppido quemadmodum 
prius, sic quoque etiam moderno Currenle Anno erga 
Exsohilioneni arendaliliae pecuniariae Taxac, et sine alia 
praestalione omnis Decimalis generis praearendalio et Ex- 
aclio conceditur, et admittilur, in cujus rei fidem bina 
Instrumenta confecla, el consvela Subscriptione, et Sigil- 
lorum apposilione ab ulrinque munita , Partique unicuique 
Exemplare majoHs Securitalis ergo ad manus Tradilum est. 
Dalum Budae dic 23. Novembr. Aii. 1699. 

Eredeti a város levéltárában. 



161. 

1700. Mart. 27. Szerződés a bécsi császári kamara, és 
Kecskemét város között, mely szerint ez évre megengedtetik a 



485 

városnak , hogy dézmáját maga javára beszedhesse , de a váci 
püspöknek fizetendő váltságon kivíll a pesti, budai, vagy sze- 
gedi éléstárba ötszáz pozsonyi mérő kétszeres búzát adjon. 

Puncta Tractalionis inter Fiscum Suae Maltis Scrmae 
Regium , sive Ejiisdem Caesareo-Aulicam Canieram ab una, 
ab alléra verő parte inter Communitatem unius Oppidi 
Kecskemét, in Comilatu Pesthinensi situatorum, (igy) me- 
dio Ablegali el Plenipotenliarli Ejusdera Alexandri Nedeczky 
occasione infrascriptarum Decimaruni oppidi illius inila. 

Primo. Siquidem Siia Majeslas Sacrma , ante aiiquot 
annos Decimas Comitatuum Pesth, Pilis, et Soldt, neciion 
aliorum , Fisco Regio, Domibus nimirum Annonariis Bu- 
densi, Agriensi, el aliis similiter erga Deposilionem solilae 
Areodae applicassel, el jam benigne resolvisset, quod si 
iidem totidem Melrelas Trilici mixli cum Siligine Posouien- 
ses, pro Fisco Regio dare voluerinf? quot nimirum Flore- 
nos üominis Episcopis solvere consveverinl, liberum Eis- 
dem sil , Decimas has, exposl eliam in nalura percipere, 
inluilu ilaque benignae hujus Resolutionis, propler inler- 
venlas eliam , quae occasione Decimalionis Fisci solebanl , 
incommoditales , convenlum est , a parte cum praefato 
uno Oppido per suum Ablegatum, ut eadem pro remissione 
liarum Decimarum per se coliigendarum , quingentas intc- 
gras Melrelas Posonienses mixli cum Siligiue Trilici, ido- 
neí , el boni , usque ad Festum Sancli Micliaelis ad Domum 
Annonariam Peslhinensem , Budensem , vei Segediensem , 
prout e re, el Servilio Sacrmae Suae Caesareae Regiaeque 
Mallis videbilur, defeclu absque omni, et infallibililer, uli 
se facluros compromitlunt, adminislrent. 

Secundo. lenebilur illud Oppidum Dominis Episcopis 
(praeter Sedecimam Parocliis debendam) solilam et consve- 
lam Arendam, quolannis infallibililer, in omnem forlunae 
Casum et Eventum exsolvere. 

Tertio demum maneal praescripta Transaclio pro prae- 
senli hoc Anno, el usque ad ulleriorem benignissimam 
Resolulionem Suae Majeslalis Sacrmae. 



486 

In (iijus fidera duo pária confecta sunl Instrumenla, ac 
consvcla subscriplione , et Sigillorum Appositione ab utrin- 
que munila, quorum unum praedicto Oppido, pro Ejusdem 
securilale iraditum est; alterum verő prac manibns hujus 
Camerae Caesareo-Aulicae conservaiur. Adum "Vieiinae Die 
Vigesima Seplima Marlii Anno Millesimo Se[)lingeulesiníio. 
G. Stahrenberg. mp. Ferdinandus Thauonat. nip. (P. H. 
P. H.) Joannes Dávid Palm. mp. 

Alexander Ncdeczky Incijtor. CoUuum Pest Pilis Soldt 
el praefati Oppidi Kecskemeliensis praescriplo in negolio 
Ablegalus Viennam et Mandatarius subscripsi Dudae 14. 
Apr. 1700. mpr. (P. H.) 

Martinus Szeleczky in absenlia el loco Generosi Dominí 
Alexandri Nedcczky Ablegati el Plenipolentiarii anlescripto- 
rum Kecskemetbiensium subscripsit. mpr. (P. H.) 

Eredeti a városi levéltárban. — Ezen okmányból megtetszik : hogy 
időközben olj-atén királj'i rendelet is adatott ki, minélfogva a községek 
ugyanannyi pozsonyi mérő kétszeres búzát tartoztak a kincstárnak 
adni , hány forintot a püspöknek dézma-váltságúl fizettek ; de ezen ren- 
delet a városi levéltárban jelenleg nem találtatik. Lásd azt Fejér 
Györgynél: .Jurium ac Libertatnm Rel. et Eccl. Cath. in R. Hung. 
partibnsqne adnexis, Codicillus DiplomatiCus , Budae 1847. 4-o pag. 
291. N-íO 179. 



162. 

1701. Alig. 29. Dvorníkovics Mihály váci püspök Kecs- 
kemét város kiküldöttével egész élete folytára szerződik a déz- 
maváltságra évenkint fizetendő egy ezer rhénes forintokban, 
melyből négyszáz forint mindig arany, többi pedig folyó 
pénzben fizettessék , azon kiviil a rom. cath. plebánusokat 
illető tizenhatodot , (sedecimát) is a város megadja, és végre 
ha a legújabb királyi rendeletnél fogva a dézmák tizede a 
váczi püspöki megye minden többi községeitől gabonaszemül 
szedetnék be, ezt Kecskemét város is őfelsége részére így ki- 
szolgáltatni s arra nézve megengedni tartozik, hogy ez esetben 
a pUspöki meghízott által eezködendő összeírást megtétethesse. 



. 487 

Nos Michaül Üvornikovics Miseralione Divina Episeopus 
Vaciensis, Praeposilus Bealae Mariae Yirginis de Tűrje, 
Sacrmae Caesar. Regiaeque Mallis Consiliarius, parte ab 
una , et alia aulem Egregii et Nobiles Joannes Szivos Judex 
Primarius Oppidi Kecskemélli, Paulus Szentkirályi Juratus 
Senator, ei Sleplianus Kalocsa, nec non Michaél Teimel 
juratus ejusdem Oppidi Nótárius, veluti ejusdem Oppidi 
Plenipoteiitiarii, ratione et in negotio Decimarum lalera ut 
sequitur, futuris lemporibus inviolabiliter observandam ini- 
vimus Transaclionem. Pricno: Quod Oppidum Kecskeraélh 
singulis expost Annis, ad Festum S: Stcphani Regis idest 
"Vigesimam Augusti, florenos mille Rhenenses sine defeclu 
deponere obligabilur, cujus Sumniae floreni quadringenti 
semper in aurea raoneta siut, reliqua parte summae in 
currenli moneta accommodanda. Secundo: Quod Sedecimara 
singulis annis idem Oppidum ad manus meas in pecunia 
florenis nimirum senaginla duobas et denariis quinquaginta, 
quautum videlicet ex. illa mille florenorum Summa aequo 
calculo venerit (eadem nibilomiuus Mille llorenorum summa 
integre, intacteque permaoente) adminislrare lenebitur. 
Tertio : Quodsi Decima Decimarum in granis, juxta moder- 
nam Suae Mattis Sacrmae áe Decimis factam Resolutionem, 
in reliquis ubique hujus Dioecesis Oppidis et locis imposte- 
rum etiam exigenda et praeslanda venerit, dictum Oppidum 
quoque eandem pro parte Fiséi Ejusdem Mattis Sacrmae, 
omnino praestabit, et si opus fuerit etiam Conscriptionem, 
medio hominum meorum ad id deputandorum fiendam , sine 
ulla diííkultate admiltet. Ex parte autem mea, pro Decima 
omnis generis ejusdem Oppidi et praediorum universorum 
ab eodem usuatorum , sine ulla auctione, durante per Dei 
Gratiam vita mea, mille florenorum Summa (salvo poslea 
Dominorum successorum meorum jure permanente) conten- 
Ins ero. Et insuper faverem , proteclionem et complacen- 
tiam meam maximé in praediis haclenus ipsi Oppido exaren- 
dari solitis, deinceps etiam in praemissa Summa exarendan- 
dis appromilto. In cujus rei íidem , roburque május ac sta- 
bilimenlum , praesentes Transactionales subscriptionibus 



488 

propriis ct usualibus sigillis nostris munilas dedimiis. Vacii 
die Yigesima noná rnensis Augusli Anno millesimo Seplin- 
genlesimo Primo. Michael Dvornikovics Eppus Yaciensis mp. 
(Pecsét) Johannes Szivos pro tomporé Judex P. Oppidi 
Kecskemét mp. (Pecsét) Paulus Szentkirályi mp. (Pecsét) 
Stephanus Kalocsa. A. Michael Theimel nip. (Pecsét). 

Eredeti a város levéltárában. 



163. 

1702. Aug. 16. Megint újabb intézkedés a püspöki tized 
és papi tizenhatod iránt. 

Sacratissimae Caesareae Regiaeque Majestatis Domini 
Domini Clementissimi ad hasce Piegni Hungáriáé Partes De- 
legatae Commissionis Cameralis nomine, Egregio Adamo 
Fodor hisce demandalur. Ut approximante jam ad Feslum Divi 
Stephani Hungáriáé Regis Decimationis consvelo lempore , 
in Districtu Kecskemethiensi eidem concredito Decimas 
üecimarum , velut per Suam Majestatem Sacratissimam vi 
Diplomatis Regii per totum liocce Rcgnum sibi reservalis 
invigilet, easdemque ad Domum Annonariam viciniorem 
administrari íaciat, Praeterca cum eiiam ad necessitatem 
honira Confiniorum Annona lotaliter deslitulorum Arendatio 
vei praearendalio Decimarum ulpote Trilici, Siliginis, Hor- 
dei et Avenae ab Uluslrissimo ac Reverendissimo Dominó 
Michaéle Dvornikovics Episcopo Vacziensi, in hisce finilimis 
partibus, et signanter Oppido Kecskeméth, nomine Excelsae 
Camerae Aulicae requisita quidem , nccdum tamen oblenta 
fuerit, unde eliam desuper ad Suam Maltem Scrmam et 
ejusdem Excelsam Cameram , pro ulteriori decisione (quae 
propediem expectatur) rescribi debuit. Quapropter interea 
conjunctim cum , et in praesenlia Decimatorum Dominorum 
Episcoporum , fideliler easdem conscríbat. Quae Decimae 
usque ad ulteriorera Suae Mattis, ac praelibatae Excelsae 



489 

Camerae Aulicae disposilionem , in sequesiro el inlacie ma- 
Deant. In hac Conscriplione et Decimalione, prius omnino 
deducendae erunt Sedecimae, velut pro inlertentione Paro- 
cliorum destinatae, quas eliam in locis Fiscalibus, lanquam 
iisdem, qui curam animarum gerunt, extradandas, vei si 
Parochi Calholicii non essent, pro exstruclione Ecclesiarum 
applicandas diligenler annolabit. Quoad Decimas verő \ini, 
Millii, Agnellorum el aliorum minutorum, pro ipsis Dominis 
Episcopis sine inlerlűrbatione exígi permiüat. In reliquo 
cencredilam sibi hancce funclioncm in omnibus fideliter, 
dextere et pro Servilio Suae Matlis utililer peragere sciet. 
Ex Commissione Caesareo Piegia Szegedini die 16 Augusli 
1702. Sacrae Caesareae Regiaeque RIallis Camerarius, 
Excelsae Camerae Aulicae Consiliarius, Regiaeque pariler 
Hungaricae Vice Praeses, necnon ad hacse Hungáriáé Parles 
Delegátus Commissarius Oltó Christophorus C. Volkra mp. 
(L. S.) Mich. Grinárszky rap. 

Jegyzőkönyv 1702— 1708. 44. lap. 

Jegyzet: 1703. Febr. 16. Bécsben a császári udvari karaara és 
Nedecky Sándor Kecskemét város meghatalmazottja között, három 
évre újabb szerződés köttetett, mely szerint a város a váci püspöknek 
fizetendő dézma-váltságon kivül , a budai vagy pesti éléstárba 500 
pozsonyi mérő kétszeres búzát tartozott szállítani. Eredeti a város 
levéltárában. 



164. 



1704. April. 22. JRdkóci Ferenc fejedelem megengedi: 
hogy Kecskemét a püspöki dézmdt régi gyakorlat szerint száz 
aranyban válthassa meg ; miről a várost Bulyovszki Dániel a 
fejedelem által rendelt dézmakezelö értesíti. 

Ajánlom szolgálatomat kegyelmeteknek. 

Sok rendbeli nyomorúságliál Kkk jelentvén magam is 

Kglmes Urunknak eő Ngának , Kegyeimessen resolválla, a 

szedni vegyem fel Kglmetektiíl az Arendál, a mint anie 

I Convenlionem fizelell , noha úgy telezik nem voll volna 



ii» 



490 

Törvény ellen , ha a Convenlio szerint az ezer forintot megh 

vettük volna is Kglmetektűl. st. Úgy értse azonban 

Kgllek, hogy minden forint után fogh tartozni Kgltek fél 
kila Búzával s fél kila Abrakkal annak idejében. Az minemű 
discrelioval szokott lenni Kgltek az Arendáloroknak , tudom 
engem sem hagy a nélkül. Tartsa Islen jó egésségben 
Kglteket. Ex Caslris ad Kata positis die 22. Április A-o 
1704. Kkk készséggel szolghál Bulyovszki Dániel, mp. — 
Kívül: Generosis Prudentibus ac Circumspectis Dnis N. N. 
Judicibus, Totique Communitali Oppidi Kecskeméth etc. 
Dnis mihi obsrmis. Kecskeméth. 

Eredeti a város levéltárában. 



165. 

1704. Sept. 11. JRákóci Ferenc fejedelem rendelete Kecs- 
kemét városhoz , melyben meghagyja , hogy a 'püspöki dézma- 
vdltság arányához képest , az ezer forintokra es'ó sedecimát , 
a helyheni parochiát administraló Ferenci szerzetesek szá- 
mukra fizesse meg. 

Prudentes ac Circumspecti Fideles Nobis grati. Salutem 
et Gratiam Noslram. Kecskemélhi Páter Franciscanusok 
alázatos Inslantiájokbúl értettük : hogy a melly Ezer Pihé- 
nyes Forintokat szokott Hűsségek esztendőnkint az déz- 
máért, az iránt ineált alku szerint fizetni, azokbúl obveni- 
alandó Sedecima eűket illetvén , még eddigh sem exolválta- 
lott volna Hűsségek állal ; így lévén azért a dolog Hííssé- 
geknek serio parancsollyuk , (nem lévén semmi reflexiója 
arra, hogy azon dézma ez idén Kegyelmes Indultumunk- 
búl száz arannyal complanállatolt) említett Pátereknek Ezer 
Rhénes Forinlbül obveniálni szokott, és calculo arithmetico 
hatvankét s fél Rhényes Forintra exurgáló Sedecimát min- 
den késedelem s fogyatkozás nélkül , requirállatván e paran- 
csolatunk mellett, megadni semmiképpen el ne mulassa; 
secus non facturos bene valore desideramus. Ex Caslris ad 



I 



491 



Gyöngyös posilis, die 11. 7-bris 1704. F. P. Rákóczi mp. 
Joannes Pápai mp. — Külső cím: Prudentibus ac Circum- 
speclis N. N. Judici primario , caelerisque Senaloribus, 
tóti denique Conimunilali Privilegiali Oppidi Kecskemélhi- 
ensis, Fidelibus NoLis Gratis. (Fejedelmi nagy pecsét). 

Eredeti a városi levéltárban. — U. Rákóci Ferenc fejedelemnek a 
dézmákra vonatkozó országos rendelete 1705. April. 29-röI a IV. kötet- 
ben fog közöltetni. 



166. 

1705. Maj. 10. Bulyovszki Dániel, a pestmegyei dézmdk 
haszonbérlőjének elismervény e arról: hogy Kecskemét város 
az általa 1704. évre kötelezett dézma-váltságot 400 r. ftkhan 
8 ezen fölül 24. rf. ajándékpénzben valósággal lejizette, de 
mivel a város jegyzője az ellenség által rabul ejtetvén, azzal 
együtt a nyugta is elraboltatott , ezennel a várost a fizetésről 
újobban is megnyugtatja. 

Ego Infrascriplus Decimarum Regalium in Comitatu 
Pestiensi existentium anno praelerilo Arendator, recognosco 
tenoré praesenlium. Quamvis universas Decimas Apum, 
Agnellorum, frumenti, el aliarum rerum decimari solilarum, 
in et pro fi. Rh. 400. idest quadringentis Oppidi Kecske- 
mélh in Cottu Pestiensi exisleusis, eidem Oppido pro anno 
1704. in omnem forlunae casum el eventum elocaverim et 
arendaverim, super perceplioneque mentiouatorum quadrin- 
genlorum , ac praeterea viginli quatuor florenorum Rlicn. 
pro discretione dalorum extradederim, quia tamen eadem 
quielantia per Incaptivalionem Notarii ejusdem Oppidi ad 
manus hoslium incidisset; denuo super perceplionc ejus- 
modi arendae praesentes Quielanlionaies extradare voiui, 
ita tamen, si primaevac ad manus rursus devenerint, liae 
iuvalidae ac inefficaces sint. Lossoncz die 10. Mai. 1705. 
Dániel Bulyovszky. mpr. (Pecsét). 

Eredeti a város levéltárában. 



492 



167. 



1705. Május 27. Körösy György fejedelmi kamarás és 
némely országos jövedelmek kezelője, az 1705-ik évre kijáró 
váci püspöki dézma-váltságot Kecskemét váróstul 424. r. forin- 
tokban felveszi. 

Quielanlia. Hogy az Méltóságos Választolt Erdélyi Feje- 
delem felső Vadászi Rákóczi Ferencz Kegyelmes Urunk Eő 
Nagysága parancsolatlyábúl percipiáltam Kecskemét Városi 
Uraimék ó Kegyelmektűi váczi püspökséghez való dézmák 
Arendájábúl való pénzt Négy száz Huszonnégy Rénes forin- 
tokat Idest f. R. 424. Actum in Castris ad Agriam positis 
die 27. Mai. 1705. Korösy György, mp. (Pecsét). 

Eredeti a város levéltárában. 



168. 

1706. Jun. 8. Radványi János fejedelmi tanácsos s a 
szövetkezett rendek országos kincstárnoka, azon öszveghen, 
mint 1704. és 1705. évekről szólló nyugtákra fizettetett, a 
váci püspökséget illető dézma-váltságot Seres György szolnoki 
harmincados útján Kecskemét váróstul felveszi 1706-ik évre. 

Recognosco tenoré praesenlium percepisse me ab oppi- 
(lanis Kecskeméthiensibus nomine collectio sumptis medio 
Generosi Domini Georgii Seres Tricesimatoris Szolnokiensis 
pro universis eorundem Decimis Anni 1706. ad Eppalum 
Vaciensem pertinentibus, nunc Fiscalibus, Quielantias Gene 
rosorum Dominorum Danielis Bulvovszkv Anni 1704. Deci 
marum Eppatus hujus Arendatoris, et Georgii Kőrössy Suae ! 
Serenitalis Principális Camerarii, certarumque Anni 1705. 
Arendarum Perceptoris sequendo , Florenos Rhenenses 
Quadringentos, et praeterea loco discretionis dari solitos 
tlorenos viginli quatuor in moneta argentea. Super quibus 
quietantur quidem, casu quo laraen oriretur difíicultas circa 



493 



speciem monelae, lenebunlur ejusinodi difficullatem com- 
planare. Neosolii die 8. Juny 1706. Suae Serenitalis Prin- 
cipális (Tilt) Consiliarius, ac Inclylorum Confoederatorum 
Regni Hungáriáé Slaluum Aerarii Conservator Joannes de 
Radvány. mpr. (Pecsét). 

Eredeti a város levéltárában. 



169. 

1707. Mart. 26. A fejedelmi és országos gazddszati Ta- 
nács rendelvénye Kecskemét, Körös és Cegléd városokhoz, 
melyben utasíttatnak.' hogy a három városnak ezer tallérból 
álló dézma-váltságát , a váeí kájptalanbéli személyek fentartd- 
sara fizessék. 

Prudentes ac Circuinspecti Nobis honorandi. Salutera 
et oroue bonum. Tekénletes Vdczi Káplaianbéli Személyek 
subsislenliájáfttl gondolkozni méltóztatván Kegyelmes Vitézla 
Fejedelmünk ő Nagysága , mégh Tavalyi Esztendőben oly 
üispositiokat méltóztatott tenni, hogy Kecskeméti, Kőrössi 
és Czeglédi Désmális arendábúl az az Ezer Tallérból'^ álló 
Summa pénz Esztendőnkint az praeinsinualt káptalanbéli 
Személyek szükséghére fizettessék; Kegyelmeteknek azért 
serio inlimállyuk , az Arendaíis Summábúl Ezer Tallért 
ezen Esztendőre is letenni praescriptűsok részére el se 
mulassa. ín reliquo Eosdem bene valere desideramus. 
Novisolii 26. mensis Mártii 1707. Eorundem Benevoli Suae" 
Serenitatis Principális, Statuumque Regni Hungáriáé Con- 
foederatorum Oeconomicum Consilium. — Külső cím: Pru- 
dentibus ac Circumspectis N. N. Judicibus et Juratis, Tolis- 
denique Communitatibus Privilegiatorum Kecskemét, Kőrös, 
el Czegléd Oppidorum ed. Nobis honorandis. (Fejedelmi 
pecsét, e körirattal: ,,Sigillum consilii oeconomicalis"). 

Eredeti a városi levéltárban. 



494 

170. 

1712. Dec. 1. Gróf Kollonics Zsigmond váci -püspök Kecs- 
kemét várossal a dézma-váltságra nézve, egész élete hosszára 
szerződik , évenkint fizetendő 1200 r. frkhan , a plehánusokat 
illető Sedecima levonásával pedig 1129 r. forint 25 dénárhan, 
azon kikötéssel: liogy ha ellenség hatalma alá kerülne időköz- 
ben a város , ez esetben csupán a püspöki jog elismerésének 
címe alatt évenkint 200 r, forintot fizessen. 

Nos Sigismundus Sacri Romani Imperii Comes a Kol- 
lonics, Dei et Aposloiicae Sedis Gralia Episcopus Vaciensis, 
Abbas Sanctorum Petri et Pauli Apostolorum de Tapolcza, 
et Sacrmae Caesareae Picgiaeque Mattis Consiliarius. Danius 
pro memória, quibus expedit universis, quod pro totalibus 
et inlegris, omiiisque generis Decimis et Sedecimis Oppidi 
Kecskemélh in Coltu Pestiensi degentis, tam in proprio 
praedicti Oppidi Territorio, quam eliam in aliis arendati- 
liis Praediis , bucusque a diclis Oppidanis inseminari 
solilis, in Dioecesique Noslra Vaciensi siluatis provenien- 
tibus, vita noslra in praenolalo Episcopatu durante, pro 
Florenis Pibenensibus ulpote Miile ducenlis, idesl fl. Rh. 
1200, in bona et per Regnum currcnli raoneia argentea, 
cum praescriplo Oppido Kecskemétli convenerimus , et ejus- 
módi arendam iniverimus, ut intra falales dies , hoc est 
quindecim dies anle et post Feslum Sancti Georgii, nobis, 
et ad id deputato Ofticiali nostro, excisa lamen Sepiuaginta 
flór. Rhen. et Sepiuaginta quinque denariorum, idest fl. 
Rh. 70. den. 75. Sedecima (quam ad interim Patribus Fran- 
ciscanis tamquam Parochiam loci adminislrantibus annuatim 
deponenl) in totó autem ílorenos Rhen. Mille cenlum viginli 
novem, et denarios viginli quinque, idest flór. Rh. 1129._ 
den 23. Vacium adminislrare, et rile consignandos nume 
rare leneanlur. Casu verő illó (quod lamen Deus Clemen 
lissime averlat) quo hoslili potcslali subjecti esse neces 
silarenlur, cousque in r(;cognilionem nihilominus juris nostri 
Eppalis ct Dioecesani , Duccnlos florenos Rhen. idest fl. Rhj 






; J 



] 



495 



200. rile pro diclo lermino, praedicli oppidani quoque 
praesenlare annualim erunt obligati; appromiltentes nos 
quoque iisdem, quod contra quoscunque, praefatas Decimas 
interturbare, vei usurpare voienles, omni conalu semper 
defendere et prolegere non intermitlemus. Dátum in Epi- 
scopali Civitale nostra Vaciensi die la mensis X-bris Anno 
1712. Sigisnnundus Conaes Kollonilz Episcopus Vaciensis 
mpr. (Pecsét). 

Eredeti a városi levéltárban. 



171. 

1716. Jiin. 6. A váci káptalan hizonyitványa arról: hogy 
Kecskemét város a váci káptalan visszaállíttatása óta, úgy 
szinte Körös és Cegléd városok is soha természetben dézmát 
nem adtak , sót a püspökség javadalmainak kezelésére vonat- 
kozó régi Lajstromokban siiics ngoma, hogy e három város 
valaha természetben dézmáltatott volna , hanem mérsékleti 
váltságot Jízettek s lakosaiktól a dézmát saját szükségükre 
szedték be. 

Nos Capitulum Ecclesiae Vaciensis Memóriáé Commen- 
damus per praesentes quibus expedit universis. Quod Egre- 
gii et Nobiles Joannes Szentkirályi , Stephanus Jeney , el 
Petrus Szegedi, qua ablegati Oppidorum Kecskemét, Kőrös 
et Czegléd , coram nobis personalitcr consliluli, vigore 
plenipotentialium suarum, sub dato diei l-ac Juny Anni 
infrascripti eraanatarum , sigillisque usualibus eorundem 
Oppidorum roboratarum , debite ajmd nos insliterunt pro 
Teslimonialibus et Alteslatoriis Littcris noslris , snpcr eo, 
quod praefala oppida a temporc reslaurali Capiluli noslri, 
Decimas suas Regales nunquam et nemini in oatura prae- 
slilerinl. Quam Inslantiam ipsorum, tanquam justam rali- 
liabenles , liasce Teslimoniales el Atleslalorias Litlcras 
noslras iisdem, eo, quod a Icmpore noslro cadem Oppida 



496 



nulli lllustrissimomm et Reverendissimorum Dorainorum 
Episcoporum, vei Capilulo, aut Camerali Adminislralioni, 
neque Fisco Regio, uli et Dominis Terrestribus, Decimas 
suas in nalura exhibuerint; verum quotanois erga deposi- 
tionem summae pecuniariae arendalitiae, ipsamet Oppida, 
pro publicis suis necessilatibus collegerint. Imo qiiod nullis 
etiam anliquissimis Episcopatus Urbariis et Regestibus repe- 
ribile esset, per ipsos Episcopos, Capitulum, aul alios 
quospiam ab lisdem Oppidis in nalura Decimas Regales 
exaclas fuisse. Exlradandas duximus et concedendas, com- 
niuni svadente Juslilia. Datuin in Civitate Episcopali Yaci- 
ensi die 6. Juny Anno Domini Millesimo Seplingenlesimo 
Decimo sexto. Lecta in Capilulo. (Pecsét). 

Eredeti Kecskemét város levéltárában. 



172. 

1716. Jun. 18. A budai kamara természetben kivan Kecs- 
keméten dézmdlni. 

Kecskeméthi itt Pesten bent mostanában lévő Uraimék- 
nak serio parancsoltalik az Nemes Budai Camerátul , hogy 
Fonlani János Uramot eö kegyeiméi , mint Harminczados 
Uramnak eo kegyelmének Adjunclusát vitessék el Kecske- 
mélhi Désmálásra. Külömben valamennyi Expensussa lészen, 
úgymint Kecskemétig , Kecskemétiek refundálni fognak. 
Külömben se cselekegyék. Budán die 18. Junii 1716. Szal- 
gári Joseph mpria. (Pecsét). 

-Eredeti a városi levéltárban. 



173. 



1716. Jid. 23. Királyi rendelet a magyar kamarához, 
melyben Kecskemét, Körös és Cegléd városok, mint szélesen 
kiterjedő néptelen vidéken lielyzett községek által a császári 



497 

hadsereg javára tett soknemíi hasznos szolgálatok , melyek 
nélkül az egész hadviselés megakadt volna, megemlíttetvén , 
minthogy azon városok a dézmát természetben soha sem fizet- 
ték, most is különösen Eugen herceg ajánlatára a dézmák 
megváltásában megtartatnak , köteleztetvén azon dézma-váltsá- 
got, melyet a kamara már a jpüspöknek kifizetett , megtérí- 
teni, a budai kamara pedig magát ezen rendelethez alkal- 
maztatni. 

Carolus ect. — Per Caesaream Camcram Noslram Auli- 
cam clementer inlelleximus, (ólam Irium Oppidorum Kecs- 
kemólh, Kőrös et Czegléd Communitatem exposuisse: se 
quandoqiie inlegra Rcgimina inlertenere, rneami Miliiiae 
necessaria suLminislraro debere , exislenlihus ibidem laté 
patenlibus desolalis Districlibus , ipsis iribus locis , pro 
necessilalibus puhiicis, plurimum succurrcre opporteret, et 
si ipsi succursum niediorum non haberent, pluries Cacsarea 
noslra militia defectum, el per eonsequons ruinam pali 
deberet, quod probalum fuisset ullimae Rebellionis lempore 
per exemplum Iransilűs Herbevilliani. Ejusmodi conjun- 
clurae pro commoditate servilii publici deservienles, ab 
ante semper in refiexioncm sumptae fuissent , el Decimae 
ipsis erga depositum Arendae prelium, in natura reliclae, 
quae ab immemorabilibns lemporibus in naUira neuliquam 
expelilae essent: occurrenle ilaque eadcm raiione stalus, 
supplicuissent, ne in natura Decimae ab iisdem colligcren- 
tur, a majori ab iisdem deposila jam Arendalitia Summa, 
quibus ex molivis, quam verő ob interventam (Tilt) Cognali 
Noslri Principis Eugenii recommendalionem , clementer 
resolvimus , quo dicla iria Lóca , pro hoc Anno a prae- 
slaiione Decimarum in natura (citra consequentiam) immu- 
nes ita habeantur, ut lamen pro hoc Anno consvelam hac- 
tenus, et legilimandam Arcndam Decimarum, cujuscunque 
generis denominalarum, in prclio quo hacteiius consvetum, 
vei accordatum fait, complancnt, aerarioque noslro P»egia 
erga consvetas quietaiitias dcponant. 

Pro eo Vobis hisce clementer committimus et manda- 

Kectkemét v. tört. III. köt. ' 32 



49S 



raus qiiatcniis acceplis praesenlibus, et inlellecía praeviíj 
benigna volunlate Nostra, eidcm vos accommodare debea- 
lis et teneamini. ín reliquo ect. Viennae 23. Julii 1716. — 
Camcrae Hungaricae. 

Egykorú másolat a városi levéltárban. 



174. 

1716. Sept. 6. A föntebbi királyi rendeletnél fogva Kecs- 
kemét város befizeti a magyar kamara pénztárába 1716-dik 
évre azon 1200 r. forint dézma-váltságot , melyet ugyanazon 
hamjCira már a váci püspöknek kiadott. 

Quietantia. Super Mille Ducentis florenis Rlien. quos 
Inclyta Communilas Kecskemélhiensis ad benignissimum 
Suae Sacrmae Mallis Mandalum, vigore cujus, intuilu tan- 
lorum suonim Serviliorum , et Caesareo Regiae Mililiae 
praeslitorum beneficiorum , modo falae Communilati Deci- 
mae pro hoc duntaxal Anno usufruendae , elargitae sünt, 
de Summa Arendatilia per me llluslrissimo el Reverendis- 
simo Dno Dno Episeopo Vaciensi in paralis persolula , ad 
meam Inspectoralem cassam in paratis rile, el defeclu 
absque omni reslituerunt. Sign. Budae die 6. Septenibris 
1716. Georg. Chrisl. Zennegg. mpr. (Pecsét). 

Eredeti a városi levéltárban. 



175. 

1718. Jid. 16. Zennegg György Keresztély a magyar ki- 
rályi kamarának budai tiszttartója megküldi Kecskemét vá- 
rosnak azon három kamarai rendeletet másolatokban, me- 
lyeknélfogva Kecskemét, Körös, Cegléd, és Vásárhely közsé- 
gek ezen évre a természetbeni dézmáltatástól felmentetnek, 
utasíttatván Kecskemét, hogy azon rendeleteket a többiekkel 
is közölje. 



499 

Prudenles et Circumspccli Amici milii lionorandi. Ex 
hisce copialiter annexis gratiosis Iribus (primo 30. May. 
2 18. recenter praeterili mensis Junii, 3 o 1. currenlis 
mensis) dalatis Decrelis uberius perspicielis , medio quorum 
lam a Camera Aulicn, quam a Camera Hungarica, ad hiimil- 
limas vestras ínstanlias a praestandarurn Decimarum onere, 
pro hocce danlaxat Anno, erga deponendorum Depositio- 
nem vos immunitatos esse, ila lamen , ut innmunilalio 
haec in consequentiam non irahatiir, quae omnia pro uoli- 
tia vesira dare volui , ut vos juxta lenorem adjacenlis gra- 
liosi Cameralis Decreti dirigere possilis. De reliquo maneo 
Budae die 16. Julii 1718. Vester Paralissimus Geor. Christ. 
Zennegg. mpr. — P. S. hanc inlimalionem non gravenlur 
eliam Korösiensibus, Szekihydiensibus, ct Vassárheiiensibus 
pro sua necessaria notitia communicare. — Külső cím: 
Prudentibus et circumspeclis N. : N. : Judici, caeterisque 
Juratis Assessoribus, toli denique Communiiali Kecskemethi- 
ensi Amicis Mihi honorandis. Kecskemethini. (Pecsét). 

Eredeti a városi levéltárban. 

Els'ó melléklet: 1718. Május 30-ről a császári kamara a 
'pozsonyi magyar kamaráJwz. 

lilustrissimi Speclabiles ecl. Salulem , Serviliorum ect. 
Quidnam praelitulatae Dominaiiones Vestrae in negotio de- 
missae Instantiae Oppidorum Kecskemeth, Kőrös, et Szeg- 
led Camerae huic Aulicae respeclu commuoicalionis in natura 
praestandarurn Xmarum porrectae voli , et opinionis loco 
rescripserinl , ex Lilteris earundem die 19. Mensis et annl 
labentis infrascripli exnralis, intelleximus, in quibus vide- 
licet praeallactis Oppidis , ejusmodi petitam Xmarum ia 
nolura praestandarurn immunitationem , pro hoc duntaxat 
anno concedi quidem posse svaderent, ut in promovendo 
servitii Caesarco regii commodo , bactenus conteslatam 
promptiludincm ulterius quoque continuandi média ipsis 
admiltantur ; Ita tamen , ne per praetensam quampiam 
praescriplionem ex ejusmodi benevole concessa immunita- 

32* 



lione subsumenclum Juribus Fisci praejudicium inferatur; 
Cui quidem praefatarum Dominalionum Veslrarum volo, et 
opinioni, haec eliam Camera Aulica ea ciim declaratione 
semel omnino conformcm nnldil, ul ejnsmodi pro hoc 
diinlaxat anno antelatis tribus Op{)idis concessa immunilalio 
in consequenliam non Irahalur, quin potius jura praearen- 
dalionis Fisco regio compelentia in salvo maneant, ila , ut 
annis subsecuturis, sivc in nalura ab ipsis Xmas colligcndi, 
seu rursus pro temporum el rationum exigenlia eadein 
immunitandi facullas in liberó Suae Mallis Sacrmac Arbi- 
irio conslituta esse supponatur. 

Quapropter praealtactis Dominalionibus Yeslris amice 
eo íine rescribenduni esse duximus , ut videlicel praedecla- 
ratae immunilatis pro bac vice applacidalo induitu ad notam 
sumpto, Inspeclorem Cameralem Districlus Budensis Geor- 
gium Zennegg desuper informare , et congruos ealenus 
instiluere ordincs praeliíulatac Donninaliones veslrae haud 
gravalinn velint, quo videlicel ipse ab executione antelala- 
rum Decimarum pro hoc anno desistere, semel huic dispo- 
silioni accommodare, el praerepelilis iribus Oppidis immu- 
nitatem pro bac vice applacidalam imperlurbate relinquere 
noverit. Caeteruni Easdem Dominaliones Veslras ect. die 30. 
May 1718. N. : Sacrmae Caesareae Regiaeque Mallis Prae- 
ses, Yice Praeses, ac reliqui Camerac Aulicae Consiliarii. 

Második melléklet: 1718. Jun. 18. a császári kamara a 
pozsonyi magyar kamarához. 

Illuslrissimi, Speclabiles ect. Salutem, Serviliorum ect. 
— j\oD dubilamus praelllulalas Dominaliones Veslras Ca- 
merae bujus Aulicae sub dato 30. Mai Anni modo currentis 
infrascripli cxaralas rile percepisse Literas, medio quarum 
anlelalis Dominalionibus veslris insinualum fuerai, Commu- 
nilales trium Oppidorum Kecskemelh, Kőrös el Szegled, 
a Xmarum in nalura praeslandarum onere, pro hocce dun- 
taxal Anno immunilalas esse; ila tamen , ut immunilalio 
baec iü consequenliam non Irahalur; cum aulem Commu- 
nitas eliam oppidi Vásárhelj pares rationes, et raoliva 



501 

adducere, el pro consecjuenda simili immunilalione itoralis 
vicibus demisse instare non cessaret. 

Hinc habila rcflexione pronitatis causae, Camera haec 
Aulica Praeliluiatis Dominalionibus Veslris amice insinu- 
andum esse duxil, praealtactam Oppidi Vásárhely humilli- 
mam Inslanliam applacidari , el pelilara immunitalionem ea 
forma ac modah'late concedi , prouli praeallaclarum Litera- 
rum tenoré memoralis tribus Oppidis Kecskemelh , Kőrös 
et Szegled concessa esse dignoscerelur ; Quocirca indullu 
hoc ad notam sumpto, eas non gravabuntur praelitulatae 
Dominationes vestrae facere disposiliones, ul a tolies didi 
Oppidi Vásárhely IncoMs pro hoc Anno Xmae in natura non 
exiganlur. Caeterum ect. Viennae 18. Junii 1718. N. 
Sacrae Caesareae Regiacque Matlis Praeses, Vice Praeses, 
ac rehqui Camerae Auücae Consiharii. 

Harmadik melléklet: 1718. Jul. 1. A pozsonyi magyar 
kamara Zennegg György Keresztély budai kincstár kerületi 
inspectorhoz. 

Ex liisce copialiter annexis binis , primis quidem 30. 
May. Secundis aulem 18. recenter praeterili mensis Junii, 
Annique nunc volvenlis, ad nos exaralis Excelsae Camerae 
Aulicae Lileris, uberius inlelleclura est Practilulala Domi- 
nalio vestra, et quidem ex primis, quibusnam ex rationi- 
bus et molivis, el signanter ne in praescriptionem , aul 
consequentiam irahi possit, quin polius jura praearenda- 
tionis Fisco Piegio compelenlia in salvo maneanl, ila, ut 
annis subseculuris, sive in naUira ab ipsis infrascriplis 
Oppidanis Decimas coliigendi , seu rursus pro temporum 
et rationum exigenlia, eadem immunitandi faculias in hbero 
Suae Matlis Sacrmae Arbitrio conslilula esse supponatur, 
pro hoc duntaxal Anno, ab Oppidanis Kecskemelhiensibus, 
Kűrösiensibus et Czeglediensihus; ex posterioribus autem 
praelibatae Camerae Aulicae Literis, quod neque ab Oppi- 
danis Vásárhelyiensibus, pari ex ralione, pro parte Fisci 
Regii praearendalio, adcoque Xniarutíi ín naiura (ienda 
desumplio fieri debeal. 



502 

Quod cum supramemoratae Dominaliani veslrae iníí- 
mandum habuimus, ima eliam noverit eadem Dominalio 
vestra praeattactorum quatuor Oppidanorum Xmas pro hoc 
duutaxat anno, el absque ulla ulteriori sequela, aut ne fors 
per ipsos in fulumm alleganda praeseriptione , iisdem Oppi- 
danis relinquere, neque pro parte Fisci Regii colligi curarej 
quodsi verő sunr>mam praearendaliliam praefata oppida lan- 
genlem iam dinumerasset praerepelila DomJnatio Vestra, 
eandem quantocyus eliam rehabere sludeat. In reliquo ect. 
Posonii die 1. July 1718. N. : N. : Sacrae Caesareae Regi- 
aeque Maltis Camerae Regiae Hungaricae Vice Praeses el 
Consiiiarii. 

A mellékletek egj'korii egyszerű másolatok ugyanott. 



176. 

1721. Martius 31-kén Pestmegye Vácon tartott közgyű- 
lésében szabványt alkot, melynélfogva az 1548. évi 61. tör- 
vénycikk alapján minden községnek eltiltja a dézma megvál- 
tását a szerződési összeg kétszeres bírságának terhe alatt ^ 
rendelvén, hogy ka valamely fÖpap dézma-illetményét meg- 
váltásra bocsátani kívánná, azt csak a földesurak vehessék 
át, a községek mindig természetben , és soka se szemül, kanem 
szalmában adják a gabonát. 

Anno 1721. die ullima Mártii in Episcopaii Civitate 
Vaciensi celebrala Generáli Congregatione ralione Decinia- 
rum conclusum est hoc modo, 

Siquidem Art. 61. anni 1548. et 95. 1647. ila sonaret, 
ul ubi Decimarum Arenda non esset hmilata , et Dominus 
Fundi cum Dominó Decimae concordare minus valerel, eo 
in casu Decimae nemini alleri, sub poena ibidem declarala, 
exarendari possinl , priusquam Decimam ipsam in Specie 
non coliegerit, taliterque collectam, fruges et vinum , cui- 
cumque volucril, libere divendere valeat. 



503 

Ex eo in conformilate horum Arliculorum slatuilur: 
ül praeler Dominos Fundi neque Oppidanis vei pagensibus, 
neque quaestum exercenűbus, sub poena in eoclem Arli- 
culo expressata, ipso faclo per Processuales Dominos Judli- 
um exigenda , sit licilum exarendare. 

Pro secundo, ut ncmini liceat in nudo grano exigere, 
aut ad nudum granum convenire, verum in Stramine, sicut 
terra profért juxla Andreáé Regis Decr. 2. Art. 70. 1627. 
et Art. 95. 1647. praescriplo exigalur et accipiatur, et ad 
locum convectionis in facie loci in acervum convehatur, 
expost aulem frugum et Vinorum extra locura deveclio, 
absque exactione saccorum et vasorum , juxta Art. 62. 
1548. el 1574. Art. 24. non exigalur, vei si ila utrique parti 
placuerit, juxta Art. 20. 1635. et 20. 1613. observelur. 

Egykorú másolat a városi levéltárban. 



177. 

Pestmegye az általa alkotott fentebbi szabványt indokolja 
az országos törvényekkel , s gyakoidatilag mutatkozott vissza- 
élésekkel , miszerint régibb időben a dézma-váltsdg tűrhető 
volt, de későbben azt az 'önkény annyira felrugtatta , hogy 
már lő- sőt 25- szerte magasabban áll, mint valaha, mihez- 
képest a megye kötelesség szer üleg járt el, midőn a pénztelen- 
séggel küzdő népet a végromlástól megmenteni kívánta; egyéb- 
iránt, a dézmából egy szemet sem vont el, hanem azt termé- 
szetben, mint eredetileg , rendelte adatni s beszedetni. 

Species facli in punclo staluti I. Comilalus Peslliiensis. 

Coinitalus isle ante expugnatum per Turcam Vdczium, 
expost longaevo annorum traclu, ac eliain posl recupera- 
lam Budám, usque ad praeteritos molus, habuit tolerabi- 
lem consvctam Decimae Arendam , verum a nonnullis 
retroactis annis juxla iubilum exarendabatur , et in lanlum 
identidem adaugebalur ejus pretium , ut jam nunc ad quin- 
decies tantum , imo ad vigesios quinquies plus adauclum 



504 

haberelur, exempli gralia; Locí A. consvela Arenda olím 
fűit florenorum 80. jam intra retroaclos annos adaucta esset 
ad ílorenos 1200. et in loco B, olim fuerat conlinuorurn 
Annorum Arenda 16. florenorum, jam a plerisque evolulis 
annis gradnlim adaucla ad florenos 400. et ultra accrevis- 
set, et quod plus, in duohus dunlaxal Locis tantopere 
elevata esset, ut 3000. florenos in paratis constituat, et 
sic per consequens; Cum tamen alibi integri Comitatus 
tantum, vei nec tanlum solverent. Quo viso idem Comi- 
tatus, lum propter grave praejudicium Jurium suorum Do- 
minalium , tum ex obligatione Magistratuali, pro conserva- 
tione eliam miscrae plebis , recursum faciendo ad publicas , 
casque Generales Regni Leges, puta Art. 61. 1548. qui 
eliam in Articuüs 29.: 1552. 12.: 1554. 24.: 1635. el 95.; 
1647. confirmatus esset; iste verő 95. exposl in Artieuio 
parliculari 54.: 1659. praecise conlra eos, qui in Comitatu 
Gömöriensi Decimas praestare noluissent , pro Basi assum- 
ptus eral: necessitabalur ex combinatione horum Arlicu- 
lorum tale Statútum contrahere, ut praeter Dominos Ter- 
restres, Oppidanis vei Pagensibus, aul quaestum exercen- 
libus , non liceat Decimas arendare , verum Venerabilis 
Episcopaius easdem in natura percipere non gravetur. Jam 
ad praemissa ab adverso obiiceretur Cottum eundem non 
potuisse tale Statútum condere , quia Art. 54. : 1659. 
exposl conditus conlrarium diceret, et praecedenles Arli- 
culos sustuíissel. Ad haec respondetur ect. — Cum itaque 
saepe fátum Statútum Yenerabili Episcopatui ex provenire 
debenlibus Decimis nec unicum granum demerel, quinimo 
easdem absque omni defectu in natura exlradandas innu- 
eret: Quid poluil sub Coelo sanctius idem Comitatus sta- 
tuere, quam ul et Decimae illi cui de jure competerent, 
jusle exlradentnr, et Juri Dominaii , F'iscique Regii, ac 
Légi publicae non derogetur, non secus eliam miserae 
plebis salutari conservalioni providealur. 

Egykorú másolat a városi levéltárban. 



ÖOf) 

178. 

1722. Szelecki Márton alországhirö levele Pestmegye Ren- 
déihez , melyben azokat értesiti: hogy Kecskemét, Körös és 
Cegléd városok folyamodtak légyen gróf Kohári István ország- 
bíróhoz, engedélyt kérvén tőle a dézma-váltságra , mit a Kecs- 
kemétieknek , mint azok földesura , mégis adott a folyó egy 
évre ; mihez képest ha a más két város is saját földesuraitól 
engedélyt nyerend, a megye saját szabványa erejének csonki, 
tása , s illető földesurak sérelme nélkül elnézhetné a városok- 
nak, hogy dézmáikat megválthassák, mit hogy tegyen is, a 
megye rendéit barátságosan kéri. 

Eminenlissimis, Serenissimo, Excellentissirais, llluslris- 
simis , Reverendissimis, Spectahilibus ac Magnificis, Gcne- 
rosis, Egregiis et Nobilibus, Prudentibus ac Circumspeclis 
Dominis Dominis N. N. Suprcmo ac Subslituto Vice Comi- 
libus, Judlium et Jurassorihus, toli denique Universitali 
Dominorum Praelatorum, Baronum , Magnatum et Nobilium 
II. Coltuum Pest Pilis et Solth unitorum , Dominis Dominis 
mihi Graliosissimis, Coiendissimis, Observandissimis. 

Tekintetes N. Vármegye! Hogy az Ur Isten minden 
jókkal meg álgya Nagyságlokat Kegyelmeleket szívem sze- 
rént kivánom. Kecskemélhi Uraimék , Körösi és Czeglédi 
Uraimékkal edgyült , elöltek viselvén Nagyságlok Kegyel- 
metek Slalutumát, mellyet Dczmálvnak exarendalioja iránt 
tavalyi esztendőben méltóztatott vala condálni, recurrállak 
ide fel , kiválképpen M. Judex Curiae Úrhoz Excellen- 
tiájához, szegrííl végrííl magamhoz is, hogy mivel azon 
Statútum szerint sem ö Kegyelmeknek in Communi, sem 
akárkinek in privalo, nem szabad in praejudicium Domino- 
rum Terrestrium, a Dézmát exarendálni, engedné meg ő 
Excellenliája maga földes úri képében , hogy exarendálhas- 
sák. Való dolog, emlílelt M. úr ö Excellenliája considerál- 
ván az mód nélkül való Árendáknak adauctioját (hololt egész 
N. Heves Vármegye sem ad annyit, mini ez az 3 Város) 
nem különben az moslani időben oda való csekélv Bornak 



506 

és Gabonának semminemű ánál, és pénznek drágaságát, 
egyszersmind arról is emlékezvén, hogy ez előtt való esz- 
tendőkben minemű Árendája volt légyen Kecskemétnek, 
és micsodás mostan, nem könnyen lépeti reá ő Excellen- 
liája; hanem tekintvén ide való fáradozásokat, és hogy csak 
erre az edgy Esztendőre kértének líecskeméthi Uraimék az 
ő Excellenliája cessiojáí, úgy némely egyéb consideratiokra 
nézve is magának reservált bizonyos conditio alatt megen- 
gedte ő Excellentiája, pro hoc duntaxat anno, hogy ő 
Kegyelmek titulo cessionis meg arendálliassák. A mi pedig 
Körösi Uraimékat illeti, mivel hogy az 3 város ekkoráig 
edgyaránt folytatta a Dézmák dolgát, és másként is pro 
hic et nunc Körösi Uraimék nagyobb részről magok mago- 
kat Hypothekában birván , annyiban pro sui Juris reputáltat- 
nak; Czeglédi Uraimék pediglen, ha az magok Földes 
Asszonyaitól hasonló cessiót mint Kecskeméti Uraimék vehet- 
nek , mindkét részrűl látczatik, hogy nem fognak ily formán 
sem az Nagyságtok Kegyelmetek Statútumának, sem pedig 
M. Földes uroknak derogálni. Kire való nézve kiváutam 
Nagyságtoknak Kegyelmeteknek alázatos és engedelmes kö- 
telességem szerint communicálnom, ha egyéb consideratioi 
nem interveniálnak Nagyságtoknak Kegyelmeteknek , prae- 
declarált modalitással lehet mind az N. Vármegye Statútu- 
mát manuteneálni , mind pedig abban feltett Földes Uraknak 
Jussál törvényünk szerint sustentálni, per consequens, meg 
írt három Városnak az ez idei Dézmáknak Arendatiojál N. 
Vármegye részérűi is megengedni , illa tamen expressa sub 
condilione, hogy valamint hogy Kecskeméthi Uraimék csak 
csupán M. Földes urok ő Excellenliája engedelméből pro 
hac vice szabadittatnak , úgy Körösi és Czeglédi Uraimék is 
az örökös Földes Uroknak és Asszonjoknak, avagy a N. 
Vármegye Statútumának ez által ne derogálhassanak, sőt 
minekelőtte etiam pro hac vice az Árendának letételébe 
bocsátkoznának , az örökös Földes Urok és Asszonyok con- 
sensusából cselekedgyék. In reliquo az úr Isten ő sz. Fel- 
sége oltalmában ajánlván Nagyságlokat Kegyelmeteket, ma- 
radok Nagyságioknak Kegyelmeteknek Pozsony 27. Jan. 



507 



1722. alázatos köteles és engedelmes szolgája Szelecziíy 
Márton, mk. 

Egj'korú másolat a város levéltárában. 



1T9. 

1729. Kohári István gróf földesúr engedélye, hogy Kecs- 
kemét város a váci pilspöktöl a dézmát megválthassa. 

Én alább megírt adom értésére az kiknek illik : Hogy 
az mint tavali Esztendőben az Kecskeméthi Bíráknak az 
tülök járandó Királi Désmáknak , Méltóságos Cardinalis és 
Váczi Püspök Uram eő Eminenliájátúl való megvételére 
adtam volt engedelmet, oly okon és azon mód szerént ezen 
esztendőben is nékick megengedem. Aclum Csábrágh die 
13-a May A-o 1729. Kobáry István. (Pecsét). 

Eredeti a város levéltárában. — Ilyetén engedélyt többet nem talá- 
lok s ezt Kohári Istvánnak levelei fejtik meg: ö t. i. évenkint a mint 
a város tőle az engedélyt kérte , előbbi évröli engedélyét mindannyiszor 
visszakívánta. 



180. 

1773. A királyi magyar helytartó tanács átirata Pest- 
megyéhez, melyben az úrbér szabályozása iránt Kecskemét 
és Körös városok irányában kelt királyi rendeletet közli , 
egyszersmind mivel e két város a püspöki dézma megváltá- 
sának régi gyakorlatában találtatott, abban továbbra is meg- 
hagyatott. 

5692. llluslrissimi , Reverendissimi , Spectabiles ac Ma- 
gniűci, Perillustres item ac Generosi Domini uobis Obscr- 
vandissimi. 

Litteris praeattactarum Dominalionum vestrarum siib 
dalo 28. Novembris Anni retroacti 1772. relate ad Oppido- 
rum suorum gremialium Ketskeméth ct Kőrös conscriptio- 



508 

nem , ac iina ad 9. puncta examen , ad quem ilem haec 
vei illa pars Düminorum Terrestrium pertineat? Ulrum 
item Oppidani in acluali usu exarendalionis Decimae Epi- 
scopalis persislant, penes Relationis per Judlium suum 
eatenus faclae submissionem , liorsum exaratis, abhinc Suae 
Matli Sacrmae demisse repraesenlalis, Eisdem ita jubenle 
Altefata Sua Malte Sacrma, hisce inlimat Consilium hoc 
Locumtenenliale Regium , et quidem relale ad mentiona- 
lorum Oppidorum Examina ad 9. puncta; Quoniam eadeni 
per Comitatum Imncce , occasione ea , qua reliquorum sibi 
ingremiatorum Locorum, horsuin submisisset, et per Con- 
silium hoc Locumtenentiale Regium Allissimo Loco reprae- 
sentala exstilisset, desuperque Benigna Resolulio jam super- 
venisset, intuituque eorum nulla alia nunc observaretur con- 
sideralio, quam quod communia prata, el agri gcnuine 
non specilicarenlur, defectus aulem hic in suhmissis con- 
scripiionibus suppleretur , hinc eatenus nullám occurreré 
reflexionem. 

Quod porro Conscriptiones altinel; licet quidem his 
expensis, et cum norma clementer praescripta collatis, . 
circa easdem occurrat, Quod inibi ad quem Dominorum 
Terrestrium haec vei illa pars perlineai, et quis cujus ses- 
sionis sil colonus? non exponatur; cum tamen conscriben- 
tes magistratuales referrent: ob indivisum eorumdem Oppi- 
dorum slatum id erűi non poluisse, hocque per id , quod 
in praeambulo earumdem Conscriplionum nomina Domino- 
rum Terrestrium specilicarenlur, suppleretur, hinc dictas 
Conscriptiones, ideo eliam , quod eaedem, elquidem in 
quanlum difficultas esset, recte in specifico declarandi , ad 
quem Dominorum Terrestrium haec vei illa pars pertineat? 
etiam sine circumstantia illa juxia systema et normám intu- 
itu conscriplionis per Suam Mattem Sacrmam clementer 
definitam instilui Benigna Resolutione Regia demandatae 
fuerint , Sessionis autem qualitas , quod a poliori Incolae 
ex quaestu el opificio vivant, nullasque, aut admodum 
exiguas apperlinenlias haheant, exponi cl denotari non 
potuerit, Bcnignc Stabiliias hahcri. 



I 



509 



Quod auleni punctum illud Benignae OrdiiiDlionis Rcgiae 
concernit, ne videlicel ex porté unius vei alleriiis ullra 
modernum subsistenliae, atque vigenlium inter Oppidanos 
et Dominos Terreslrcs Conlracliiuni slatum , sinc praevia 
ad Consilium hoc Locuinlencnliale Regium remonslrationc, 
desuperquc elargienda Benigna Resolulione Regia innovatio 
fiat, iisdem Magislratualibus referenlibus: űlriusque Oppidi 
Senatum appromisisse, Benignam hoc piincto expressam 
Ordinationem Regiam pro homagiali Devotione sua semet 
observaturum , Praltis Diiibus Vestris hisce commilli, quate- 
nus vigilem , ne puncto hoc deduclae Benignae Ordinalioni 
quoquo modo, et per quemcunque conlraveniatur, curam 
adhibere novcrint. 

Quanlum denique Arendalionem Decimarunfi Episcopa- 
lium , cujus in iisu sacpefala Oppida, teste Magistraluanum 
exmissorum relalione, adu etiam existunt, respicit; cuin 
praearendatio haec Kecskemelhiensium cum contraclu jam 
clementer stabililo indusa fuisse videatur, sed el cum in 
praearendalione Decimae hujus in antiquissin^o usu continuo 
Oppida praementionala praeíuisse eveniat, eapropler penes 
usum hunc Oppida haec ultro quoque conservanda venire. 

Cui proinde Benignae Resokitioni Rcgiae Praetlis Dnbus 
Vstris de Altissimo Jussu tine debiti Observaminis, et 
respective pro nolitiae stalu hisce intimatae eaedem semet 
quam exactissime conformare noverint, neque intermittanl. 
Dátum ex Consilio Rogio Locumlenenliali Posonii Die 10-a 
Decembris A-o 1773. celebrato. Praellarum Dveslrarum 
Benevolus Alberlus mpr. Ad officia paratissimi Franciscus 
Skeriecz. mp. Lazarus Somsich. mp. 

Anno 1774. die 7-a Februarii sub Generáli Comita- 
lus Peslhiensis Congregatione lectum , publicalum el de- 
lerminatum : 

13. Cui Benignae Resolutioni Regiae Comitatus semet 
accommodare non inlermiltot, eademque erga Inslantiam 
eorumdem pro notilia cl directione Oppidanorum in Authen- 
lico exlradabitur. Extradalum per Gábrielem Ballá Archi- 
varium. mp. 



követel. Buda visszavétele. A török dunatiszaközéröl kiszoritta- 
tik. E vidék nyomora. 161 — 180. lap. — VIII. Új hadélelmezés. 
Adó. Tábori fuvar. Kecskemét utoviszonyai a törökkel és Tökö- 
livel. Német hadak átkelései. Rensing hadibiztos zsarolásai. 
A katonaság visszaélései. Atalános nyomor. 180 — 203. lap. — 
IX. Az 1695-ki hadélelmezési szabály. Heisler tábornagy ember- 
sége s emlékezete. Adózás. Hadélelmezés. Katonák és tisztek 
kitartása. 203 — 233. lap. — X. Uj szerzeményi birtokigazolás 
átalában. Hatálya Kecskeméten. Fegyverjog-váltság. 234 — 247. 
lap. — XI. Püspöki vagy papi tized. Átalában. Kecskeméten s 
vidékén a kamara beavatkozása. Főpapok ellenhatása. Községek 
tevékenysége. 247 — 269. lap. — XII. Megyerendszer. Községi 
élet. Népviszonyok. Közbátorság. Katonaság. A nép lefegyver- 
zése. Dohányzás. Dohány monopólium. Pénzviszonyok. Közinség. 
Atalános pusztulás. Kecskemét helyzete. Karlovici béke. Kún 
puszták. Országos békétlenség. II. Rákóci Ferenc. Katona szedés. 
Atalános mozgalom. A kuruc világ kitörése. 269 — 300. lap. 

Oklevc^Itár. 

I. Tököli hadjárataira vonatkozók . . . 303 lap, 

II. A török kiveretésekori közteherviselés . 317 lap. 

III. Új szerzeményi birtokigazolás .... 442 lap. 

rV. Fegyverjog-váltságra vonatkozók . . .447 lap. 

V. Királyi dézma vagy papi tized , . . .456 lap. 




fgo 



\ 



DinuirKá tíiiCT. Uüi kiü J970 



i^B Hornyik, János 

Ö79 Kecskemét város törtlnete 

K^6 

köt. 3 



PLEASE CXD NOT REMOVE 
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET 

UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY 



l